2. A világgazdaság a 21. század elején Flashcards Preview

Földrajz10 > 2. A világgazdaság a 21. század elején > Flashcards

Flashcards in 2. A világgazdaság a 21. század elején Deck (31):
0

Mi az állam?

Önálló földrajzi-politikai egység. A világon csaknem 200 állam van.

1

Mik választják el egymástól az államokat?

Természetes határok, melyek folyókhoz vagy hegyláncokhoz igazodnak és mesterséges határok.

2

Jellemezd a világ államainak kapcsolatát!

Politikailag függetlenek, gazdaságilag azonban ezer szállal kapcsolódnak egymáshoz. A megtermelt áruk egynegyede a nemzetközi kereskedelem révén a világpiacra jut, és külföldön talál vásárlóra.

3

Mi a mamutvállalat?

A földkereskég minden részén tevékenykedik, és óriási pénzösszegeket mozgat a különböző államo között.

4

Jellemezd a nemzetközi turizmust?

A nemzetközi turizmus keretében évente egymilliárd ember látogat külföldre. Sokan vannak, akik tanulás vagy munkakeresés céljával utaznak más országba.

5

Mi alkotja korunk világgazdaságát?

Az egyes államok egymástól egyre erősebben függő nemzetgazdaságainak összefonódó rendszere.

6

Mik az állam feladatai a magántulajdonra épülő piacgazdaság keretei között?

Szabályozza a gazdaság működését, igyekszik megóvni a piaci verseny tisztaságát. Biztosítja az alapvető közszolgáltatásokat. Szervezi a természeti katasztrófák elleni védekezést. Jövedelmet csoportosít a a tehetősebb rétegektől a leginkább rászorulók javára, vagyis enyhíti a társadalmi különbségeket.

7

Mi a szociális háló?

Az idősek, betegek, rokkantak, gyermeket nevelő szülők és a munkanélküliek számára nyújtott különféle juttatások.

8

Hogyan fedezi az állam a feladatainak költségeit?

A vállalatokra és a lakosságra kivetett adókból.

9

Mi a központi költségvetés?

Rögzíti a bevételek felhasználásának arányait.

10

Mikor beszélünk költségvetési hiányról?

Ha az állam kiadásai meghaladják a bevételeket. A deficitet hitel felvételével kell fedezni. Ha ez hosszabb időn át folytatódik, akkor az állam eladósodik.

11

Mi szab korlátot az életszínvonal emelésének?

A gazdaság fejlettségi szintje, teljesítőképessége. A társadalom csak annyit fogyaszthat az anyagi javakból, amennyit a gazdaság képes megtermelni.

12

Mi a GDP?

Az adott országban egy év alatt előállított, végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összegének értéke.

13

Hogyan jellemezhetjük a gazdasági növekedés vagy kiesés mértékét?

Két egymást követő év változatlan árakon számított hazai GDP-jének összehasonlításával.

14

Mi a bruttó nemzeti jövedelem (GNI)?

Ha a GDP-hez hozzáadjuk az adott országba külföldről érkező jövedelmeket, és levonjuk a külföldre kifizetett összegeket, a bruttó nemzeti jövedelem mutatójához jutunk.

15

Miért csak a GDP és GNI egy főre jutó értékei alkalmasak összehasonlításra az egyes országok között?

A hasonló fejlettségű országok közül a nagyobb népességűek nyilvánvalóan többet termelnek.

16

Jellemezd az egy főre jutó GDP- és GNI-értékek összehasonlítását!

A GDP- és GNI-értékeket különböző valutákban fejezik ki. Ezeket közös valutára, euróra vagy USD-re kell átszámítani. Az egyes valuták átváltási árfolyama azonban eltérhet tényleges vásárlóerejüktől, ezért reálisabb képet ad, ha vásárlóerejüket is figyelembe veszik (vásárlóerő-paritás, PPP).

17

Hogyan csoportosítja a Világbank az egyes országokat az egy főre jutó jövedelem alapján?

Alacsony, közepes és magas jövedelmű országkokat különböztet meg, melyek között a határokat 2008-ban a GNI/fő kereken 1000, illetve 12000 USD-os értéke jellemezte.

18

Hogyan következtethetünk egy ország életszínvonalára a gazdasági fejlettség mutatóiból?

A legszegényebb országokban gyakori az éhínség, sokan nélkülözik a tiszta ivóvizet, az elektromos áramot és az otthont. Nagyarányú az írástudatlanság, járványos betegségek pusztítanak, nagy a csecsemőhalandóság, és az emberek élettartama rövidebb, mint a fejlett országokban. A gazdagabb államok közötti különbségeket kifejezheti például az egy főre jutó számítógépek vagy autók száma, az internethasználat elterjedtsége.

19

Mi a szegénység oka a fejlett országokban?

A társadalmi egyenlőtlenségek, a jövedelmek aránytalan elosztása.

20

Hogyan jellemzi az élet minőségét az emberi fejlődés indexe (HDI)?

A jövedelmen kívül az iskolázottságot és a születéskro várható élettartamot is figyelembe veszi.

21

Mi a három gazdasági ágazat?

Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások.

22

Hogyan alakult ki a társadalmi munkamegosztás?

A földműveléssel és az állattenyésztéssel az emberek más-más csoportjai kezdtek el foglalkozni.

23

Hogyan jött létre a földrajzi munkamegosztás?

A pásztorok a szárazabb pusztákon legeltettek állataikat, a földművesek a csapadékosabb vidékekre húzódtak. A kétféle tevékenység területileg is különvált egymástól.

24

Mikor és hol jelentek meg a mezőgazdaság első nyomai?

A Közel-Keleten 10-12 éve.

25

Mikor jelentek meg a korabeli ipar és szolgáltatások központjai?

8-9000 éve felépültek az első városok, ahol főleg kézművesek és kereskedők telepedtek le.

26

Mit mutat meg a gazdaság szerkezete?

Az egyes szektorok (gazdasági ágazatok) milyen mértékben járulnak hozzá a GDP előállításához. Egymáshoz viszonyítutt arányuk összefügg a gazdasági fejlettség szintjével.

27

Jellemezd a primer szektort!

A mezőgazdaság magába foglalja a növénytermesztést, állattenyésztést, erdőgazdálkodást és a halászatot. Egyes termékei közveltenül fogyaszthatók, mások az élelmiszeripar vagy más iparágak nyersanyagául szolgálnak.

28

Jellemezd a szekunder szektort!

Az ipar feladata sokrétű; nehéz-, könnyű- és élelmiszeriparra osztható. Egy másik csoportosítás kitermelőipart (bányászat), alapanyaggyártást és feldolgozóipart különböztet meg. A szekunder szektorhoz szokás számítani az építőipart és az energiaipart is.

29

Jellemezd a tercier szektort!

A szolgáltatások tartoznak ide, melyek nem állítanak elő kézzelfogható anyagi javakat, mégis létfontosságúak a társadalom és a gazdasági élet szempontjából. Működésük feltételeit az infrastruktúra teremti meg. A tercier szektor jelentősége a 20. század második felében megnőtt.

30

Jellemezd a kvaterner szektort!

Az információk feldolgozásával, kutatással és fejlesztéssel foglalkozó, kimagasló tudást igénylő szolgáltatásokat. Különösen a legfejlettebb országokra jellemző.