NPV

Question 1

Milyen modellt dolgozott ki a realizmus?

Answer 1

ontológiai keret: aktorok- államok a főszereplők (multik, ngok nem számítanak) - a szereplők magatartása alakítja ki a rendszer törvényszerűségeit ! (nem a rendszer törvényszerűségei vannak rákényszerítve a szereplőkre)

episztemológiai keret: interpretatív, tradicionális módszerek

Question 2

Milyen idős a realizmus?

Answer 2

A nemzetközi kapcsolatok legrégebbi elmélete, a 20.sz.-ban egyik legdominánsabb ága.
1919 tudomány intézményesülése
1948: újjászületése a tudománynak innentől lesznek modern realisták
képviselői: Morgenthau, Carr, Geogre F. Kennan, Raymond Aron, Henry Kissinger

de: klasszikus realizmus képviselői már jóval a 20. sz. előtt is jelentkeztek: Thuküdidész, Hobbes

Question 3

Alapelvek melyek egyesítik a különböző realista iskolákat?

Answer 3

1,antropológiai pesszimizmus: az embert elsődlegesen saját érdekei mozgatják, így a nemzetközi politika is egy nagy hatalmi játszma
2,ahistorikus (=történelemellenes) világnézet: a történelem során nincs fejlődés ( a közösségi érdek nem lesz sose prioritás; ) az önérdek mozgatja az államokat, a konfliktusok mindig lesznek és mindig voltak;
történelem= hatalomért folytatott harc
3, anarchia: (nem jelent káoszt), csak nincs globális főhatalom mely felügyelné a nemzetközi jog betartását) mivel nincs világkormány így az államokra nem vonatkoznak egyetemes szabályok —ez (is) vezet az állandósult erőszakhoz az államok közötti kapcsolatban
anarchia legfontosabb tulajdonsága= konfrontáció
ha megakarom érteni a nemzetközi pol világát, azt a konfrontáció irányából kell megfejteni

4, államközpontúság

Question 4

Mi az antropológiai pesszimizmus? Milyen következményei vannak?

Answer 4

az ember eredendően önző mint poli lény, elsődlegesen saját érdekei mozgatják ez kijelöli a hatalom logikáját. A nemzetközi politika is egy nagy hatalmi játszma- mivel a hatalomvágy (animus dominandi) egy állandó jellemzője az embereknek

az állandó természeti jellemzők állandó világpolitikai törvényeket teremtenek!!!

Question 5

Mutassa be az államközpontúság elvét, Miért játszanak az államok központi szerepet a realizmusban?

Answer 5

államközpontúság- a nemzetközi jelenségek értelmezésénél a legfontosabb szereplő az állam

miért? mert minden más aktornak a cselekvőképessége korlátozottabb

fő ok: a nem-állami szereplők súlya nem éri el azt a kritikus határt mely a nemzetközi rendszer magyarázó tényezőivé tenné őket

Question 6

Racionalizmus alapelve?

Answer 6

Az államok racionálisan döntenek, kalkulálnak döntéseik előtt a lehetséges veszélyekkel és nyereségekkel.

Question 7

Racionális egoizmus alapelve?

Answer 7

Egy döntés akkor racionális ha az állam saját érdekét szolgálja. Legfőbb érdek: a biztonság garantálása- high politics területe.

Question 8

Unitárius szereplő alapelve?

Answer 8

-vizsgálat szempontjából funkcionálisan egyformák az államok- nem számít, hogy liberális demokrácia vagy autokrácia pl mao
-a belpol nem határozza meg a külpolitikai viselkedést

Question 9

Legfontosabb államérdek a realista irányzatok szerint? miért?

Answer 9

az állam biztonságának illetve az állam túlélésének a garantálása

Question 10

Anarchia realista értelmezése?

Answer 10

mivel nincs világkormány így az államokra nem vonatkoznak egyetemes szabályok

a rendszer hiányának bizonytalanságát fokozza hogy nem tudni az államok érdekeit -ez tovabbi bizalomvesztest generalhat es konfliktusokat

Anarachia- önsegély világa, az államok magukra szamíthatnak elsődlegesen

Question 11

Mit jelent a háborús állapot? 2 féle módon értelmezhető a kérdés!!!

Answer 11

Thomas Hobbes-hoz kötjük a fogalmat;Hobbes szerint az államok formálódása előtti időszakban folyamatos “háborús állapot” állt be –
jelentése: minden ember minden ember ellen volt- az erőforrások miatti küzdelemben az emberek egymást ölték, nem volt egy intézmény mely garantálta volna egy nagyobb embercsoport biztonságát

„state of war” az az állapot, mikor potenciálisan kitörhet konfliktus
lehetősége mindig fennáll ennek, óvatosnak kell lenni
=nem ismerem a másik állam szándékát (ezért)

Question 12

Mutassa be a biztonsági dilemma fogalmát! Mi a fogalom jelentősége a nemzetközi poli viszonyok szempontjából?

Answer 12

Ha egy állam növeli a katonai kapacitásait akkor egy másik állam is növelni fogja.
Így az eredetileg védekező lépés, mely esetlegesen nélkülözött támadójelleget ahelyett hogy növelné az állam biztonságát veszélyeztetni fogja azt. (a reakciója miatt a másik államnak)

fogalom jelentősége: fegyverkezési versenyeket írhatunk le az fenti jelenséggel

Question 13

Mit jelent az ön-segély fogalma? Hogyan működik? Milyen következményei vannak a nemzetközi rendre nézve?

Answer 13

elsődlegesen az államoknak maguknak kell saját biztonságukat garantálniuk, mert másra nem számíthatnak biztosan az anarchikus nemzetközi rendszerben. Waltz szerint az ön-segély az korlátozza az államok közötti együttműködést.

az ön-segély jelenségét felerősíti az anarchia jellege- nem tudni hogy a másik államnak milyen szándékai vannak, biztosabb ha saját magam képviselem és nem másra/másokra bízom magam

Question 14

Hogyan működik a hatalmi egyensúly?

Answer 14

nem kell kerekasztalhoz ülni ahhoz hogy ez működjön, a 1, bizt dilemma és 2, az anarchia természete miatt működik és ez az ami stabilitást tud teremteni

miért? van egy állam aki túlhatalomra tör, kényelmetlenül elkezdi növelni saját biztonságát, ellensúlyozás lesz, vmit teszünk az állam túlhatalmának visszaszorítása érdekében

két dolgot lehet tenni: belső ellensúlyozás-amikor saját katonai kapacitásaim növelem

második: külső ellensúlyozás, hasonlóan aggódó államokhoz fordulok, szövetségkötés, államok a másik állam kapacitásaira is támaszkodhatnak

eredmény? realizmus logikájában ez a sok önérdekkövető lépés nemzetközi békéhez vezethet pedig csak a saját nyugalmát, biztonságát őrizte az állam

Question 15

Miért nem látják a realisták a történelemben a progresszív változást? Ön mit gondol erről?

Answer 15

a hatalom különböző manifesztációi (technológia, állam vezetője, lakosság mérete) az országok között nem egyforma erőviszonyokhoz járulnak hozzá az államok között (legtöbbször) Egyes aktorok erősebbek másoknál. Ha ezt vegyítjük a realisták emberi természetről alkotott elképzeléseivel az magába foglalja azt, hogy a történelem bármely fázisában a konfliktusok elkerülhetetlenek.
(És mivel az államok közötti erőviszonyok folyamatos változásban vannak, ez lehetőséget teremt az addig fennálló rend, szabályok megszegésére további konfliktusokat generálva. )
(Thuküdidész szerint: az az imbalance of power inevitable és természetes)

(ön mit gondol rész kimaradt szándékosan)

Question 16

Nagy szakaszai a realizmusnak?

Answer 16

1. vh előtt: klasszikus realizmus: Thuküdidész, Macchiavelli, Hobbes, Rousseau

2 vhtól 1979-ig: modern realizmus: Morgenthau, Kissinger, Kennan

1979-től hidegháb vége: neorealizmus—–hidegháb után két ága: defenzív, offenzív

Question 17

Klasszikus realizmus? fontossága, mikor létezett, általános jellemzők

Answer 17

általános jellemzők:
- antrop pesszimizmus-emberi természet okozza a háborút -szereplők hatnak a rendszerre (mindkettő más neorealizmusban)
- political wisdom/ knowledge segíthet
- DE végleges mindig beváló megoldás nincs a konfliktusos politikai helyzetekre
-vannak status quo és revizionista államok (neorealizmusban NINCSENEK)
-nem lehet állandó béke a nemzetek között

a két vh háború között nagyon népszerű a 60-as 70es évektől a struktrális realizmus miatt népszerűsége fokozatosan csökken
(ok: struk real: konfliktusok oka inkább anarchia, mint emberi természet)

Question 18

Thuküdidész művének címe, amely a legrégibb szövegévé vált a realizmusnak? Mely részekben fejtette ki a realizmus alapelveit?

Answer 18

A peloponnészoszi háború, az ötödik könyvben van kifejtve a méloszi párbeszéd, és a harmadik könyvben a Mytilene vita

Question 19

Bemutatni két Thuküdidész által leírt alapelvet! - melyik alapelv hol és hogyan jelent meg

Answer 19

méloszi párbeszéd: igazságosság a nemzetközi politikában az erőviszonyok realitása fényében értékelendő; az erőviszonyok egyensúlytalanságához alkalmazkodni kell
(természetes hogy nem mindenki ugyanazt a bánásmódot kapja)
The strong do what they can and the weak suffer what they must…

+ kalkulálás fontossága: mélosziakat a reményeik vezérlik nem az óvatos racionalitás (szigetük sorsa ugyanaz lesz mindegy hogy meghalnak-e vagy sem)

Question 20

háb oka Thuküdidész szerint ?

Answer 20

A peloponnészoszi háb oka szerinte hogy Athén egyre erősödött, félelmet ébresztve szomszédjaiban.
(Spárta volt aki háborút kezdeményezett!)

Question 21

Miről szól a méloszi párbeszéd?

Answer 21

(mélosz szigete stratégiailag fontos helyen

A peloponnészoszi háború során a kisebb államok egy idő után rákényszerültek, hogy Spárta és Athén között válasszanak. Függetlenek nem maradhattak a mélosziak pedig a semlegességet akarják megőrizni. (Alan Ryan szerint a háb kezdete óta spártával voltak). A párbeszéd egy erődemonstráció az athéniak részéről, a mélosziak pedig próbálják megőrizni szuverenitásukat.
Mélosziak sorsa: nők rabszolgák, férfiak kivégezve.

Question 22

méloszi párbeszédben leírt racionális magatartás milyen?

Answer 22

-az athénaik szerint nincs semmi szégyenletes abban hogy megadják magukat- ez egy logikus választás az erőviszonyokat nézve , és így a sziget se lenne leigázva
-az óvatos racionalitás mentén a mélosziaknak rá kellene jönniük, hogy spárta nem fog segíteni, egyedül maradtak (túlerőben athén)

(a vita főbb pontjaiban a mélosziak érvei jövőbeli reményeken alapozottak)

Question 23

Macchiavelli- miért mondhatjuk hogy ő fektette le a modern politikai stratégia alapjait?

Answer 23

azért mert ő volt az első gondolkodó aki a politikát elkülönítette az erkölcstől és a vallástól

megalapította hogy az állam érdeke a legfontosabb morális érték, és hogy az állam viselkedésének külön etikája van

Question 24

Milyen célok eléréséhez megengedhető minden eszköz használata Macchiavelli szerint?

Answer 24

Minden ami a “ragione di stato” -t szolgálja: az emberek
1, biztonságát
2, szabadságát
3, vagyonát

Question 25

kettős erkölcs fogalma?

Answer 25

Az egyén erkölcsei és a politikus erkölcsei más mércével mérendőek össze szerinte! Az állam érdeke a legfontosabb morális érték.
Az állam viselkedésének külön etikája van.

Macchiavelli egyenesen azt is állította, hogy a politikai felelőtlenség csúcsa ha a keresztény erkölcsök mentén kormányoz valaki.

Question 26

Hobbes legfontosabb gondolatai mint realista gondolkodás előfutára?

Answer 26

ha közösségben élek akkor elfogadom a közösségi játékszabályokat
nem csinálhatok meg xy dolgokat, törvények vannak
alapkérdés: miért tesszük ezt?

(mikor nem élünk poli közösségben akkor teljes szabadságunk van
szabadság korlátos fogalommá vált
miért adjuk ezt fel? )

biztonság biztosítása miatt: Hobbes szerint
meggyilkolhátjak egymást az állampolgárok egyébként

Question 27

Hogyan jöhet létre világállam Hobbes alapján?

Answer 27

vannak akik szerint ugyanúgy ahogy az emberek közötti erőszakot megszüntette az állam, hasonlóképp egy világállam is megszüntetné az államok közötti erőszakot

hobbes maga kifejezte ugyan, hogy az államok közötti törékeny/bizonytalan állapot nem feltétlenül vezet az állampolgárok szintjén erőszakhoz

(kieg: One can argue that if Hobbes were fully consistent, he would agree with the notion that, to escape this condition, states should also enter into a contract and submit themselves to a world sovereign. Although the idea of a world state would find support among some of today’s realists, this is not a position taken by Hobbes himself. He does not propose that a social contract among nations be implemented to bring international anarchy to an end. This is because the condition of insecurity in which states are placed does not necessarily lead to insecurity for their citizens. As long as an armed conflict or other type of hostility between states does not actually break out, individuals within a state can feel relatively secure.)-stanford encylopedia

Question 28

Hogyan jöhet létre világállam Hobbes alapján?

Answer 28

vannak akik szerint ugyanúgy ahogy az emberek közötti erőszakot megszüntette az állam, hasonlóképp egy világállam is megszüntetné az államok közötti erőszakot

hobbes maga kifejezte ugyan, hogy az államok közötti törékeny/bizonytalan állapot nem feltétlenül vezet az állampolgárok szintjén erőszakhoz

Question 29

Mettől meddig tartott a modern realizmus nagy korszaka? Kik a főbb képviselői?

Answer 29

1948tól 1979-ig
főbb képviselők: E.H Carr,Raymond Aron, Morgenthau, George F Kennan, Henry Kissinger

Question 30

Ki a modern realizmus atyja? Hogy szól a politikai realizmus hat alapelve? (fel kell ismerni, hogy melyik hányadik alapelv, illetve el kell tudni mondani mit jelentenek az egyes alapelvek)

Answer 30

Hans Morgenthau

1. A politikát olyan objektív törvények szabályozzák, amelyek az emberi természetben gyökereznek. (önzés, hatalomvágy—-konfliktusok)
2. Az államok a hatalom tükrében meghatározott államérdek (biztonság, fennmaradás) et követik.
3. A hatalom objektíven meghatározható, univerzális fogalom.
4. A politikai lépéseknek van erkölcsi vonatkozása. (legfőbb erény: óvatosság)
5. A politikai morál univerzális, nem egyetlen állam érdekeit tükrözi.
   (jelentés: az államokat az érdekérvényesítési képességeik tükrében ítélhetjük meg), univerzális erkölcs nem létezik, egyetlen államnak sincs erkölcsi fölénye a másik felett
6. A nemzetközi politika autonóm tudományterület.

Question 31

Miért mondhatjuk, hogy a modern realizmus szereplő szintű elemzési keretet állít fel? Indokolja!

Answer 31

a szereplőszint hat a nemzetközi rendszer törvényszerűségeire

Question 32

Mit jelent a vesztfáliai típusú modern állam fogalma?

Answer 32

1,egy adott területen egy adott szervé az erőszak monopóliuma.
2, az államok más belügyeibe nem avatkoznak bele semmilyen okból. (lényeg ez)
3, az államok közötti kapcsolatteremtés eszköze a diplomácia.
4, szerződéskötések révén tartatnak be ígéreteket.

5, ADOTT TERÜLET FELETT FŐHATALOM

Question 33

Mit ért a modern realizmus cselekvőképesség alatt? Milyen fajtái vannak? Mit jelentenek?

Answer 33

belső cselekvőképesség: az hogy milyen minőségű külpolt tudok csinálni az attól függ hogy mennyire vagyok független a társadalomtól
pl: demokrácia: fél szemmel figyelni kell mit reagálnak mire az állampolgárok

külső cselekevőképesség= más államokkal szemben mekkora cselekvőképem van, minnél jobbak a kapacitásaim annál inkább

Question 34

Hogyan hozza létre az államok cselekvőképessége a nemzetközi politikai rendszert?

Answer 34

a nemzetközi rendszerben beállt változások oka: az állam belső cselekvőképességében beállt változás

sok demokrácia=nemzetközi cselekvőképesség szűk
sok monarchia= nemzetközi cselekvőképesség tág

Question 35

Melyek a hatalom legfőbb forrásai?

Answer 35

a stabil elemek: 1. földrajzi elhelyezkedés, 2. természeti erőforrások, 3. ipari kapacitás, 4. katonai készültség,
az instabil elemek: 5. lakosság, 6. nemzeti karakter, 7. nemzeti morál, 8. a diplomácia minősége (9. kormányzás minősége)

Question 36

Milyen külpolitikai magatartásformák léteznek? Milyen cselekvést írnak le?

Answer 36

imperialista külpoli magatartásforma: hatalommegoszláson változtatni akar vki

status quo magatartásforma: fenntartani a helyzetet

presztízs magatartásforma: erő/hatalom demonstrálása

Question 37

Milyen feladata van a diplomáciának? Fejtse ki röviden!

Answer 37

1. valós erő fényében kell meghatározni célokat
2. látni kell más államok céljait és hogy azokat ténylegesen eltudják-e érni
3. a diplomáciának tudatában kell lennie, hogy saját és más államok céljai mennyire kompatibilisek
   4.legmegfelelőbb eszközök kiválasztása a célhoz

diplom feladata: = saját államérdekét és a béke fenntartását szolgálni

Question 38

Mit jelent a hatalmi egyensúlyi RENDSZER?

Answer 38

hatalmi egyensúly= autonómia+normák+állam cselekvőképesség

lehet a nagyhatalmaknak kb egyforma ereje vagy teljesen más, hegemón helyzete
balancing formái:
-oszd meg és uralkodj elve
-területszerzés/osztás
-fegyverkezés/demilitarizáció
-szövetkezés

Question 39

Hogyan működött az arisztokratikus nemzetközi rendszer?
-nem lesz számon kérve

Answer 39

klasszikus hatalmi egyensúlyi rendszer: alkomon és monok kora
döntéshozót nem befolyásolja a tömeg
tág belső cselekvőképesség, tág nemzetközi cselekvőképesség

Question 40

Hogyan működik a nemzeti univerzalizmus?
-nem lesz számon kérve

Answer 40

olyan államok jönnek létre, melyeknek szűkebb a belső cselekvőképességük és a külső cselekvőképességük -demokráciák

Question 41

Melyik világrendszer a stabilabb? Miért? (Morgenthau véleménye csak, neorealisták már máshogy gondolkoznak erről)

Answer 41

a multipoláris rendszer stabilabb: szövetségeken és kisebb háborúkon át küzdhetnek a nagyhatalmak a több hatalomért (anélkül hogy más nagyhatalmakkal konfrontálódnának) - M szerint ez nem lehetséges bipoláris rendszerben

bipoláris rendszer: instabilabb

Question 42

Mettől meddig tartott a neorealizmus korszaka? Ki az alapító és a legfőbb képviselője?

Answer 42

1979-től hidegháb vége
Kenneth N. Waltz

Question 43

Hogyan magyarázza Waltz, hogy strukturális elemzési keretet hoz létre?

Answer 43

a rendszer törvényszerűségei korlátozzák a szereplők mozgásterét és nem fordítva

Question 44

Mi a nemzetközi politikai struktúra Waltz szerint?

Answer 44

a nemzetközi politika egyetlen meghatározó tényezőjét.

Magába foglalja: a két szervezőelv közül az anarchia , és a kapacitások megoszlása.
( a szereplők jellege csak belpol terén számít)

Question 45

Mi a nemzetközi politikai struktúra szervező elve? Miben különbözik a belpolitika struktúrájának szervező elvétől?

Answer 45

nemzetközi poli szervezőelv: anarchia
belpoli szervezőelv: hierarchia

anarchia: a belpoli szervezőelvvel szemben a szereplők nem lépnek munkamegosztásra egymással, félnek szorosabb együttműködésre lépni, és nincs központi hatalom mely garantálná a biztonságot.

Question 46

Milyen párhuzamot vont Waltz Thomas Hobbes társadalmi szerződés elméletével?

Answer 46

Hobbes szerint a “háborús állapot” állandó a központi hatalom nélkül erőforrásokért versengő embereket között. Mindenki mindenki ellensége.
Ahogy az emberek állam nélkül, úgy az államok világkormány/ világállam nélkül szintén egy erőszakos állapotban találják magukat, melyet Waltz anarchiának nevez.

(és szerinte ez az anarchia az ami konfliktusokat generál; az anarchia nem az emberi természet eredménye, hanem a hatalommaximalizáló szereplők összjátékának eredménye)

Question 47

Mit mondott Waltz a szereplők jellegéről? Magyarázza meg!

Answer 47

nemzetközi poli színtéren-anarchia szervezőelve működésénél aktorok:
„fekete dobozként” veszi az államot: belső tulajdonságok csak abban érdekesek kapacitások hogyan alakulnak

hierarchia: vannak különbségek (belpolt illetően)

Question 48

Mit mondott Waltz a kapacitások megoszlásáról?

Answer 48

minden államnál teljesen különböző kapacitásokról beszélhetünk

kettő nagyobb alapcsoport létezik:
1, akiké a hatalom, és irányítják a nemzetközi polt
2, akik passzívan elszenvedik az előbbi folyamatot

Question 49

Milyen alkalmazkodási stratégiákat ismer? (Waltz nemzetközi politikai rend– kapacitások) Hogyan zajlik az alkalmazkodás az egyik, hogyan a másik esetben?

Answer 49

1, utánzással történő alkalmazkodás: ha látok én mint kisállam vagy közepes állam egy hatékony külpoli technikát azonnal leutánzom (pl porosz technológiai forr)

2, ellensúlyozással történő alkalmazkodás: szövetségek kötése (ez nem jelent valódi együttműköt az államok között)

Question 50

Melyek a legfontosabb különbségek az offenzív és a defenzív neorealizmus között?

Answer 50

def: saját biztonság garantálása érdekében cselekednek az államok, megelégednek RELATÍV hatalmi helyzetükkel de azt meg is akarják őrizni
off: saját biztonság+ expanzív pol, dominálni akarás, hegemóniára törekvés

def: az agresszorokat bünteti a nemzetközi rendszer
off: a hegemóniára törekvés kívánatos !

def: katonai stratégiák terén a védelem erősítése a cél off: támadó katonai stratégiák, fegyverek előnyben részesítése

def: a bizalom az államok között egy elérhető jelenség, lehet küzdeni felé, vannak rá módszerek
(pl: közös leszerelési megegyezések, egymás ellenőrzésével )
off: bizalmatlanság konstans

Question 51

Nevezze meg az offenzív neorealizmus öt alapvetését! Részletesen magyarázza mindegyiket!

Answer 51

1. az államok a nemzetközi rendszer legfontosabb szereplői (a biztonság szűkös, küzdeni kell- zéró összegű játszma)
2. minden állam rendelkezik offenzív katonai kapacitásokkal (ezt egyszerű mérni)
3. az államok nem ismerhetik biztosan más államok szándékait (korlátozott kapacitása van minden államnak, hogy felmérje a másik valódi szándékát
   -bizalmatlanság egymás között-legrosszabb szándék feltételezése)
4. a fennmaradás az államok legfőbb célja
   (területi integritás, poli mozgástér megőrzése)
5. az államok racionális szereplők
   (túlélésük érdekében átgondolt stratégiát követnek)

Question 52

Magyarázza el milyen következménye van az offenzív neorealizmusban az államok viselkedésére az 5 alapvetésnek:

Answer 52

1, államok legfőbb végső célja: a régiójukban hegemónná válni és ne legyen más regionális hegemón körülöttük

2, mindenki befolyást akar növelni: nincs ezenkívül eső állam

3, biztonságukat növelni csak más államok kárára tudják- zéró összegű játszma

Question 53

Milyen akadálya van az offenzív neorealizmusban a globális hegemónia megvalósításának? Magyarázza meg!

Answer 53

Egyrészt vannak olyan nem fizikai akadályok mint: nacionalizmus, vagy vallási okok(- pl könnyű belátni amerika jólétét mindenki irigyli de egy muszlim társadalom nem biztos hogy örülne az amerikai hatalomnak )

(USA sem globális hegemón M szerint)

Másrészt: földrajzi akadályok- óriási költségekkel járna globális hegemónná válni, és megtartani ezt a pozíciót
+még a 21 században is túl nagy akadályt képeznek az óceánok

Question 54

Mutassa be részletesen a regionális hegemón stratégiáit az offenzív neorealizmusban!
UTÁNA LEHET MENNI ALAPOSABBAN

Answer 54

a regionális hegemónoknak célja hogy más régiókban ne jöjjenek létre regionális hegemónok- biztonságuk így garantálva legyen
(pl: Monroe elv)

1, feltartóztatás- gazdi versenybe sodorni a másik felet pl
2, gyengébb regionális nagyhatalmak támogatása- offshore balancing
cél: legalább két nagyhatalom legyen a régióban
pl: India támogatása a Kína elleni versenyben

Question 55

Hogyan működik az offenzív neorealizmusban az offshore ellensúlyozás? Mutassa be kiegyensúlyozott és kiegyensúlyozatlan multipoláris rendszerekben!

Answer 55

kiegyensúlyozott multipoláris rendszer: van több nagyobb szereplő de egyiksem erősebb a másiknál
ilyenkor lehetőség: külső, offshore ellensúlyozás; buck-passing; bandawagoning
2 alapvető stratégiája egy nagyhatalomnak: vagy hegemóniára akar törni és a geopoli dominanciára VAGY megelégszik a jelenlegi balance of powerrel és offshore ellensúlyozással megőrzi azt

kiegyensúlyozatlan multipoláris rendszer: van több nagyobb szereplő ahol vmelyik potenciális hegemón
ilyenkor lehetőség: az offshore ellensúlyozás mentén a potenciális hegemón körüli nagyhatalmakat kell támogatni
a földrajzi tényezők mentén betudjuk kategorizálni mely hatalmak jelentenek a hegemónra komolyabb veszélyt, azok mögé kell beállni
(stoppin power of water! -lehetőleg ne egy óceán válassza el a hegemónt és kihívóját, hiszen az óceán az egyik legjobb védőbástya)

Question 56

Melyik a legstabilabb / leginstabilabb hatalommegoszlás az offenzív neorealizmusban? Miért?

(lehet elég 2 ok csak) (könyv alapján válasz)

Answer 56

a legstabilabb hatalommegoszlás a bipoláris rendszeré.
okok:
1, kevesebb nagyhatalom = kevesebb nagyhatalmi háború; több nagyhatalom= több nagyhatalmi háború mint “lehetőség ‘”
2, az elrettentés politikája egyszerűbb- csak egy hatalmat kell rajtunk kívül kordában tartani
3, a félreértések, és félrekalkulálások melyek az anarchia miatti félelem és bizalmatlanság velejárói kisebb számban merülhetnek fel akadályként

Question 57

Mit ért az offenzív neorealizmus bandwagoning-on?

Answer 57

Van hogy a szembehelyezkedés költségei nagyobbak mint a nyereségek melyek fakadhatnak egy nagyobb revizionista hatalommal való összefogásból. (a szembenállás helyett) (ellentéte a balancingnek mikor egy agresszort vagy felemelkedő revizionista hatalmat visszafognának)

mikor hozzák meg ezt a döntést tipikusan az államok?
-ha a balancing érdekében nincs koalíció
-ha a földrajzi elhelyezkedésük rákényszeríti őket az összefogásra

Question 58

Mit ért az offenzív neorealizmus ellensúlyozáson?

Answer 58

Gyakorlatban: ha nincs potenciális hegemón a más kontinenseken akkor az USÁ-nak nem kell hadsereget állomásoztatni rengeteg helyen. Ez egy kényelmes módja biztonsága garantálásának.

És mivel egy hegemón felemelkedése mindig időigényes folyamat- lenne ideje az USA-nak is válaszreakcióra.

ellensúlyozás lehet bármilyen módja a potenciális regionális hegemón gyengítésének

Question 59

Mit ért az offenzív neorealizmus jackal bandwagoning-on? UTÁNA LEHET MENNI ALAPOSABBAN

Answer 59

amikor egy regionális hegemón és egy felemelkedőben lévő esetleges regionális hegemón a status quo-t felforgatására törekszik
(a nemzetközi rendszer stabilitása várhatóan csökkenni fog)

Question 60

Mit ért az offenzív neorealizmus buck-passing -en?

Answer 60

ha egy új hatalom a felszínre törne, más hatalom vagy hatalmak kontroll alatt akarják tudni

a buck passing pl az amit hitlerrel tett fro, szu és uk
-mind a másikra vártak, hogy elfojtsa és kontroll alatt tartsa az adott állam hatalmi törekvéseit

Question 61

Milyen következményei vannak az anarchiának a defenzív neorealizmusban?

Answer 61

1,anarchia miatt az államok óvatosabb politikát folytatnak , nem ész nélkül maximalizálják a hasznot
2, anarchia: pont mert veszélyes, nem kifizetődő agresszornak lenni -veszélyes mert ellensúlyozást válthat ki
3, terjeszkedés ritkán kifizetődő: területi terjeszkedés és annak költségeit nézve elfoglalni egy államot és megtartani egy államot mai nemzetközi rendszerben általában drágább mint az elnyerhető haszon
(Oroszo mit remél: Fekete-tengerhez való hozzáférés de veszteségek ennél drágábbak lesznek ezen iskolák gondolkodása szerint )
4, olcsóbb: poli, gazdi befolyás
5, kapcsolatrendszerünk felborulhat (ukrajna miatt kiközösített oroszok)

(ami ésszerű: relatív pozíciót megvédeni: pl államok elfogadják azt hogy 15. hatalom usa után és ezt igyekeznek megőrizni

Question 62

Kik a defenzív neorealizmus főbb képviselői?

Answer 62

Kenneth Waltz, Robert Jervis, Stephen Van Evera, Stephen Walt;

Question 63

Milyen veszélyeket jelent a defenzív neorealizmus szerint az agresszió? Miért?

Answer 63

1, anarchia: pont mert veszélyes, nem kifizetődő agresszornak lenni -veszélyes mert ellensúlyozást válthat ki
2, terjeszkedés ritkán kifizetődő: területi terjeszkedés és annak költségeit nézve elfoglalni egy államot és megtartani egy államot mai nemzetközi rendszerben általában drágább mint az elnyerhető haszon
(Oroszo mit remél: Fekete-tengerhez való hozzáférés de veszteségek ennél drágábbak lesznek ezen iskolák gondolkodása szerint )
3, olcsóbb: poli befolyás
4, kapcsolatrendszerünk felborulhat (ukrajna miatt kiközösített oroszok)
5, államok viszonylagos biztonságban vannak-ezért sincs szükség agresszív viselkedésre

Question 64

Hogyan működik a defenzív neorealizmus modelljében a biztonsági dilemma?

Answer 64

1, vki növeli katonai kapacitásait azért mert védekezni akar egy másik állammal szemben
2, másik állam ezt támadó szándékúnak minősíti
3, másik állam is fegyverkezik
4, a kezdeti állam félelme látszólag beigazolódott (pedig a valós védekező szándékú állam B volt a viszontreakcióval, aki eredetileg nem is akart offenzívan fellépni)

önkéntelen ellenségesség spirál jön létre !!!!

ezen körülményeken javíthatnak vagy rosszabbíthatnak a strukturális módosítók

(de ez a defenzív neorealizmus szerint nem törvényszerű hogy rossz dolgokhoz vezessen-a spirál )

Question 65

Milyen akadályai vannak a defenzív neorealizmus modelljében az együttműködésnek?

Answer 65

1, függőségtől való félelem
2, sebezhetőség
3, csalás

Question 66

Mit jelent a defenzív neorealizmus „biztonság kereső államok” koncepciója?

Answer 66

a defenzív neorealizmus értelmezésében az államok a biztonságukat akarják növelni amikor a katonai kapacitásaikat esetlegesen növelik

ez azzal összefügg hogy az államok fő célja a defenzív neorealizmus szerint a relatív pozíciójuk megőrzése, és nem a hegemóniára törekvés !

Question 67

Milyen strukturális módosítókról beszél a defenzív neorealizmus?

Answer 67

1,földrajz
2,technológia
3, katonai doktrína
4, országos társi struktúra
5, diplomáciai egyezmények
6, az aggregált képességek eloszlása
7, TÖRTÉNELEMBŐL LEVONT TANULSÁG

Question 68

Hogyan működik a technológia, mint strukturális módosító a defenzív neorealizmusban?

Answer 68

technológia megkönnyítheti a terjeszkedést- államok együttműk hajlandósága csökken—agresszorként léphetnek fel a status quo államok

technológia megnehezítheti a terjeszkedést—-könnyen együttműködnek a status quo államok—diplomáciai tárgyalások

Question 69

Hogyan működik a földrajz, mint strukturális módosító a defenzív neorealizmusban?

Answer 69

ahol a földrajzi körülmények kedvezőek egy terület megvédésére- óceán, hegyek stb. -ott kevésbé fog egy állam a katonai kapacitásaira fókuszálni

erős szomszédokkal és kevésbé jól védhető határokkal “megáldott” államok preferálják a hadsereg fejlesztését

Question 70

Hogyan működik a történelemből levont tanulság, mint strukturális módosító a defenzív neorealizmusban?

Answer 70

a defenzív neorealisták szerint az államoknak meg kellene tanulni a történelemből, hogy az agresszió többet árt nekik mint használ, és hogy a hegemóniára törekvés nem szokott válaszreakció nélkül megtűrve maradni;
a defenzív neorealisták szerint vannak akik még nem tanulták meg ezt a leckét de ha a balancing azaz az ellensúlyozás folyamatosan jelen van, idővel feltűnik majd a fenti tanulság mindenkinek

Question 71

Hogyan hatnak a strukturális módosítók az ellensúlyozásra és a szövetségkötésre a defenzív neorealizmusban?

Answer 71

logikusan
1, ha jól védhető állam— több buck-passing, nem érzi rögtön szükségletét a balacingnek, az ellensúlyozásnak
2, ha kevésbé jól védhető állam rögtön ellensúlyozni akar majd, katonai szövetségeket kötni stb

Question 72

Magyarázza meg a nem rendszerszintű, belpolitikai tényezők szerepét a defenzív neorealizmusban!

(bullshit kérdésre bullshit válasz, de ez volt a könyvekben meg anitánál)

Answer 72

-sok példa van a történelemből arra , hogy rosszul mérik fel erejüket a belpolitikai szereplők
-ez az ellensúlyozási kísérletek elégtelenségéhez is vezethet ha egy állam felülbecsüli képességeit
-külső fenyegetettség esetén könnyebben mobilizálnak erőforrásokat a belpoli aktorok
-ennek sikeressége vagy sikertelensége meghatározza később a külpoli döntéshozatalt

Question 73

Mutassa be az agresszió működését a defenzív neorealizmusban!

Answer 73

az agresszió a defenzív neorealizmusban egy kényszer; kényszer amiért a bizalom felépítése irányába tett lépések elmaradtak vagy kudarcot vallottak és egy alapvetően elkerülhető jelenség lett volna;
(ez elég optimista az off neorealizmussal szemben)

strukturális módosító tényezők növelhetik az agresszió kitörésének valószínűségét vagy csökkenthetik azt

Question 74

Milyen tanácsokat ad a defenzív neorealizmus az Egyesült Államoknak?

Answer 74

-szelektív elköteleződés előtérbe helyezése a világ csendőre szerep helyett

-nem kell az usának hegemón államnak lennie, és kötelességet vállalni a világbékéért

-úgy avatkozzanak be hogy a szereplőket mozgassák meg a háttérből- nem kell állomásoztatni mindenhol katonákat (Európa meg tudja védeni magát stb)

az offshore ellensúlyozás egyik kritikája az, hogy a kevésbé elkötelezett USA “hagyja, hogy a világ veszélyesebbé és szegényebbé váljon”

Question 75

mi számít természeti állapotnak hobbesnál? (csak röviden)

Answer 75

politikai hatalom nélküli állapot

Question 76

offshore balancing bővebben?

Answer 76

pl: USA 2 vh elején -hitelezés, fegyverek küldése

-szigetországok, és elszigetelt nagyhatalmak stratégiája szokott ez lenni általában

-cél:más regionális nagyhatalmak előretörésének megakadályozása —
1,katonai támaszpontok létesítése több helyen, nagyszámú állomásoztatás nélkül- buckpassingre épülve -csak akkor beavatkozni ha nagyon felborulna a hatalmi egyensúly a térségben

2. stratégiai helyekre fokozott figyelem; -pl Perzsa öböl;
   3,gazdi befolyás, kulturális befolyás más kontinenseken való kiterjesztése

Question 77

Milyen liberális irányzatokat ismer? Mutassa be őket röviden! (mikor, fő képviselő, főbb állítás)

Answer 77

Klasszikus liberalizmus:
képviselők- Immanuel Kant, John Locke, Adam Smith
időszak: az 1 vh előtt
főbb állítások: kormány feladata az állampolgárainak olyan jogok biztosítása mint: tulajdon, egészség, szabadság ; (katonaság szerepe korlátozott;) Kant: háború népszerűtlen és a politikusok nem lennének újraválasztva háborúzás után így elkerülik azt a demokráciák

Utópikus idealizmus:
két vh közötti időszak
Joseph Schumpeter, Woodrow Wilson, Normann AngeLL
fő állítások: a kereskedelem leállása miatt a háború a nyertesnek is egy vesztes ügy (Angell); interdependencia és a demokrácia terjedése segít majd elkerülni háborút;
az államok racionálisak, a közvélemény konstruktív erő !!!

hidegháború alatt vagy hidegháb után létrejövő irányzatok:
NEOiberális institucionalizmus
Robert O. Keohane, Mitrany, Ernst Haas
főbb állítások:
léteznek nemzetközi intézmények melyek korlátokat szabnak az államok önérdekkövetése és érvényesítése előtt

Társadalmi liberalizmus:
James N. Rosenau, John Burton, Karl W. Deutsch
nemcsak az állam-állam kapcsolatokat kell vizsgálni, hangsúly a transznacionális kapcsolatokon-civil szervezetek, emberek kapcsolatai a határokon túl; az emberek közötti kapcsolatok mindig békésebbek és kooperatívabbak mint az államok közöttiek

Kereskedelmi liberalizmus:
Richard Rosecrance: államok jobban függenek egymástól mint valaha, kereskedelmi befolyás növelése az új területfoglalás; az új “háb” eszközei: képzett munkaerő, tőke; interdependencia csökkenti a háb valószínűségét

Liberális republikanizmus
Michael Doyle-Kant alapján továbbvezetik a demokratikus béke koncepcióját- legtöbb republikánus liberális magabiztos abban hogy a demokratikus poli rendszerek elfognak terjedni, és abban is hogy a háborúk száma csökkenni fog

Question 78

Milyen alapelvek kötik össze a liberális iskola képviselőit?

Answer 78

1, antropológiai optimizmus
2, racionalizmus mint külkapcsolatok szervezőelve (józan ész)-hosszútávú haszonmaxim
3, társi szerződés révén- állam képviseleti intézmény-
4, háború elkerülhető
5, az emberek önérdekkövetőek ugyanakkor sok közös érdekük van ami együttműködésre ösztönzi őket

Question 79

Mit jelent az antropológiai optimizmus? Mi teszi a liberális elméletekben az együttműködést racionálissá?

Answer 79

a liberálisok elismerik hogy állandóan felbukkannak konfliktusok a nemzetközi pol világában
ugyanakkor az együttműködésre való hajlam, a béke keresése szintén egy újra és újra felbukkanó mintát mutat

van együttműködési hajlandóság az emberekben

Question 80

Mi a pókháló modell? Kihez kötjük a koncepciót?

Answer 80

John W Burton-höz kötjük a koncepciót, a Világtársadalom című művéhez ezenbelül

Burton
-nem-állami szereplők elismerése mint világpolt formáló tényezők

Ha az állami és nem állami szereplők (együttse) interkacioinak és üzleti tevékenységeinek a mintáját figyeljük:
pontosabb képet kapunk a körülöttünk lévő világról
(Hiszen ez a tenyleges emberi viselekedes mintajat mutatna meg nekunk, es nem vagyunk behatarolva az allamok mesterseges hatarai altal.

-teljes ellentétben áll a realizmus (Wolfers) biliárd golyó modelljével ahol csak az államok világpolt formáló tényezők

Question 81

Mi a világtársadalom? Kihez kötjük a koncepciót?

Answer 81

John W Burtonhöz:

-a globalizációra is alapozva szakít az államközpontúság gondolatával

-transznacionális hálózatok a kormányközi kapcsolatok mellett szintén alakítói a nemzetközi
politikának

-nem-állami szereplők elszaporodása

-a hatalom elveszti korábbi jelentőségét és
helyette a kommunikáció válik a nemzetközi folyamatok fő szervező erejévé

-államok nem tűnnek el, de az államhatárok elmosódnak, vesztenek korábbi jelentőségükből

Question 82

Mi a biztonsági közösség? Kihez kötjük a koncepciót?

Answer 82

Karl Deutsch-hoz kötjük;

biztonsági közösség= államok csoportja, melyek biztosítják egymást arról hogy vitáikat békés úton fogják rendezni; ( nincs háborúzás egymással)
két fajta: 1, az államok lemondanak szuverenitásukról és formálisan egyesülnek
2, államok nem mondanak le szuverenitásukról

fejlett iparosodott államok, érett demokráciák- biztonsági kapcsolataik megváltoznak
pl:NATO létrejön

Question 83

Hogyan definiálja Max Weber a nemzet fogalmát?

Answer 83

közös politikai élet-halál harcuk(kell akkor életemet adom a közösségért-katonaság) – emléke kapcsolja össze a közösségeket, és ez a kapocs gyakran erősebb, mint a kultúra, a nyelv vagy a leszármazás köteléke.

Question 84

Hogyan jött létre a társadalmi liberalizmus? (mikor, miért, kik?)

Answer 84

arra válaszul jött létre hogy túl államcentrikusak az eddig megszületett elméletek;
Rosenau, Burton, Deutsch;
70-es 80as évektől teljesedik ki

Question 85

Hogyan definiálja Karl Deutsch a nemzet fogalmát?

Answer 85

nemzet alapja: (nem feltétlenül közös nyelv-svájci példa)

közös:
-emlék
-szokás
-preferencia
-történelmi esemény
-személyes asszociáció
-földbirtoklási minta

marx pont azt mondta hogy a nyelv, kultúra kevésbé számít mint az élet-halál harc az államért mely nagyobb összekötő erő
Deutsch is kiemeli a történelmi események súlyát de a többi elemnek is kiemeli fontosságát -szokás, preferencia stb

“A svájciak négy különböző nyelvet beszélnek mégis egy nemzetként cselekszenek. “

Question 86

Mit jelent a komplex intedependencia fogalma? Milyen jellemzői vannak? Kihez kötjük?

Answer 86

70es évekhez kötjük szintén és Robert Keohane-hez

jelentése:

1. A társadalmak között sokrétű, nemzeteken átívelő kapcsolatok
2. A politikaterületek között nincs hierarchia, mivel a szereplők közötti kapcsolatok kontextustól függően más-más politikaterületet értékelnek fel.
3. A nemzetközi érdekérvényesítésben csökken az erőszak alkalmazásának a szerepe.

(interdependencia sebezhetőség és érzékenység fogalmai)

Question 87

Hogyan változott a társadalmi liberalizmus irányzatának elnevezése?

Answer 87

pluralizmussal, transznacionalizmussal azonosítják.

pluralizmus= különböző életsítlusú, kultúrájú, felfogású emberek egymást mellett tudnak élni békében (demokrácia alapköve)

Question 88

Milyen értelmezései vannak a globális kormányzásnak? Ki a modell legfőbb képviselője?
UTÁNA LEHET NÉZNI ALAPOSABBAN

Answer 88

James N. Rosenau fő képviselője

legfőbb jellemzője ennek az elméletnek (anita szerint) :kommunikáció robbanásszerű elterjedésével a hatalom átalakul

A territoriális, az erőszak-monopóliumon alapuló hatalom egyre kevésbé tudja a globális
problémákat megoldani, fokozatosan átalakul.

A régi szereplők, az államok egyre
kevésbé tudják a transznacionális folyamatokat ellenőrzésük alatt tartani

Question 89

Mi a különbség a globális kormányzás és a rezsim között?

Answer 89

ENSZ: poli programként használja ezt a fogalmat- ENSZ szerint globális menedzsertípusú szereplő ő; állami nem állami szinten ő fog menedzselni hogy a probléma megoldásra kerüljön: Globális kormányzás letéteményesítője- szervezőképesség

rezsim= mindig egy szakpolhoz kötődik pl: szabadkeri rezsim-soha nem belpoli kormányzati forma
glob kormányzás= rezsimek összessége

Question 90

Hogyan definiálta Rosenau a globális kormányzást?

Answer 90

az emberi tevékenység minden szintjén – a családtól a nemzetközi szervezetekig – megjelenő olyan szabályozási rendszerek együttese, amelyek működésének transznacionális hatásai vannak

Question 91

Mit vizsgál a globális kormányzás modellje?

Answer 91

1, állami és nem állami szereplőket
2, helyi, országos, regionális és globális szinteken valamint ezek közötti összefüggéseket
3, elemzés tárgya: eltérő történelmi kontextusban, célrendszerben létrejött szabályozási rendszerek összessége
4,államok mellett megjelennek irányító hatóságok - információs forr indítja ezt el;

Question 92

Magyarázza el az irányító hatóságok működését és szerepét a világpolitikában!

Answer 92

bizonyos területeken állam irányítási képessége gyengébb lehet

működésük alapja nem a hatalom hanem a közösség eredményessége

nem állami szereplők cselekvőképessége hozza létre az irányító hatóságokat

(irányítást kikényszeríteni nem lehet; más kell hogy legyen; ez általában a legitimitás-mert működik az a dolog- táncegyenletbe azért csatlakozok mert tényleg hagyományt őrzünk stb
nem a klasszikus hatalom hanem a funckionalitás adja az irányítás képességét )

Question 93

Mi a fragmegráció?

Answer 93

világ egyszerre integrálódik és fragmentálódik pl:EU, de nemzetállamok alatti szereplők megjelenése- multik
Rosenhautól ered a fogalom

Question 94

Mutassa be az összetett alkalmazkodó rendszerek működését!

Answer 94

mi ez?
A kérdés többé nem az, hogy létrejöhet-e egy világállam.

(A globális kormányzás modelljének)
szabályozási rendszerei alulról hoznak létre összetett alkalmazkodó rendszereket ,

amelyek a nemzetközi rendet hálózatok alulról szabályozott rendszerévé teszik

működése:
egymással kapcsolatban álló, de egymástól jól elkülöníthető részekből áll
minden résznek önálló cselekvőképessége van

a szereplők képesek közösen szembenézni az új kihívásokkal – ettől lesz a rendszer alkalmazkodó

Az összetettség= képesség (miatt) amivel új viselkedésmintákat alakítanak ki.

ezen rendszerek segítségével még pontosabban modellezhető a globális kormányzás

Question 95

Ki a republikánus liberalizmus legfőbb képviselője?

Answer 95

Michael W Doyle

Question 96

Mutassa be a demokratikus béke koncepció klasszikus alapjait!

Answer 96

3 kiindulópontja:

1. a demokráciában élő állampolgárok nem akarnak háborút
2. “pacific union” van egy morális közössége a demokráciáknak mely elősegíti a békét
3. gazdi közösség, kereskedelmi kapcsolatok és a az interdependencia a demokráciák között tovább csökkenti a háború lehetőségét

Question 97

Hogyan definiáljuk a demokráciát?

Mutassa be a Dahl-féle demokrácia definíciót! Miért kritizálják? Hogyan használták?

UTÁNAMENNI: Hogyan használták kérdést nem értem.

Answer 97

társi és poli folyamat; nincs egységes definíció

Dahli meghatározás: (4 főbb pont)
1. választott képviselők ellenőrzik a kormány polját
2. az állampolgárok nem csak a kormány vagy más csoport kezében lévő információforrásból tájékozódnak
3. az állampolgárok szabadon gyakorolhatják a szólásszabot
4. joguk van társaságok létrehozásához és tagjai lehetnek azoknak

8 feltétel eredetileg-akik mind a 8on jól teljesítenek : poliarchiának nevezhetőek

krirtikák:
a poliarchiában nem minden társi réteg akarata tudna érvényesülni —társadalmi igazságosság szellemével ellentétes a poliarchia

Question 98

Miért fontosak az univerzális értékek a demokrácia terjesztésében?

Answer 98

ne várjuk azt hogy más civ-ek átvesznek bizonyos értékeket
van egy elmélet miszerint minden civnek vannak alapértékei melyek nagyon hasonlítanak egymásra
van 8 civ: ez a hat tök erős mindenhol pl: bátorság, igazság, empátia, mértéktartás, bölcsesség, transzcendencia
demokráciaexportot a fentiek előre vihetik

Question 99

Mi mozgatja a demokrácia exportot?

Answer 99

univerzális értékek előrevihetik a demexportot

ezenkívül:
demokráciaexport soha nem jelent meg altruisztikus módon
gazdi, vagy biztonságpoli érdekek mentén valósult meg mindig !
miért állítok fel egy ilyen rendszert? mert azt gondolom stabilizálhatja a kapcsolatokat-kant miatt

Question 100

Hasonlítsa össze az érdek liberális és realista felfogását!

Answer 100

a realizmusban mivel biliárd golyó szerű nemzetközi kapcsolati rendszerről beszélünk csak az én saját érdekemet ami a, biztonság b, fennmaradás, túlélés követem és nem gondolok arra hogy másokat hogyan érintenek a lépéseim

liberalizmus: preferenciák vannak melyeket más államok preferenciáinak a korlátai mellett tud követni egy állam

Question 101

Mi ösztönzi a liberális elméletekben a status quo orientált politikákat?

Answer 101

Az hogy
1, az egyének racionálisak
2, és hosszútávú haszonmaximalizálást folytatnak

Question 102

Mit jelent az, hogy a liberális modellek „bottom up” modellek?

Answer 102

jelentése: a hatalom nem kizárólagosan a kormányé, a társadalom szereplői között megoszlik

Question 103

Milyen szereplőket modellez a liberalizmus?

Answer 103

államokat modellez a liberalizmus

Question 104

Mi magyarázza a szereplők magatartását a liberális modellekben?

Answer 104

a közakarat gyakran változik, ehhez alkalmazkodik az állam; —állam csak képviseleti intézmény a társi szerződés alapján

nem beszél állami érdekről; vannak preferenciák- melyek állandóan változásban vannak

LÉNYEG:
+magyarázza továbbá magatartásukat hogy…racionális egoisták, hosszú távú érdekeket követnek

Question 105

Mit jelent a pozitív összegű játék a liberális modellekben?

Answer 105

(A liberálisok szerint hosszútávon az együttműködések száma meg fogja haladni a konfliktusokét. )

Szerintük az együttműködés által senki rovására nem történik az államok fejlődése. nem egymás kárára fejlődnek az államok hanem mindenki jól jár.

(Ok: modernizáció növeli az együttműködés szükségét)

Question 106

Miben más a liberális modell államfelfogása, mint a realista modellé?

Answer 106

Az állam képviseli a társadalmát és annak preferenciáit

különbségek:
1 preferencia
2 az állami képviseleti intézmény
3 tárgyalásokon keresztül érvényesülő önérdekkövetés

Question 107

Mit ért a liberalizmus preferenciák alatt?

Answer 107

A társadalom
ötletei
intézményei
érdekei
formálják az állam érdekérvényesítését.( Ami nem a realisták érdekével azonos fogalom inkább preferenciákat jelent . )

(realizmus ezzel szemben: megteszek mindent ami az erőm/hatalmam megenged)

Question 108

Milyen forrásai vannak a stabilitásnak a liberális modellben?

Answer 108

1, gazdasági interdependenciák
2, demokratikus értékközösség (+norma, és szabályrendszerek)

Question 109

Mi a nemzetközi stabilitás belpolitikai forrása a liberális elméleteknél?

Answer 109

stabilitás forrásai: legitim erőszakmonopólium+ az állampolgárok viselik a háború és az újjáépítés költségét

köztársasági alkotmány -> hatás a külpolitikára:

a lakosságnak joga van beleszólni, ők viselik a háború és az újjáépítés költségét, ők mennek háborúba, de meg kell őket győzni, nem automatikus

Question 110

Hogyan stabilizálja a nemzetközi jog a nemzetközi liberális rendet?

trükkös kérdés!!!

Answer 110

stabilitás forrása: nemzetközi jogban együttműködő kapcsolatok

minek köszönhető ez az együttműködés?
=békeszövetség a demokráciák között

ez nem egy hivatalos formális szövetség, csak értékközösséget jelent a demokráciák között

(értékközösség egyik alapja: tárgyalásos úton enyhíteni a feszültséget erkölcsileg felsőrendűbb viselkedés mint háborúzni)

Question 111

Mi a világpolgárjog és milyen szerepet játszik a nemzetközi liberális rend fenntartásában?

Answer 111

Kantig vezethető vissza

lényeg: nem vendégjog, DE tilos megakadályozni a kapcsolatfelvételt – pl. migrációs jognál

szerepe: a nemzetközi liberális rend stabilizálása
stabilitás forrása: hospitalitás

Question 112

Ki a neoliberális institucionalizmus legfőbb képviselője?

Answer 112

Robert O Keohane

Question 113

Milyen feltételeket vett „kölcsön” a realizmustól Keohane? Miért? Miért van a kölcsön idézőjelben?

Answer 113

kölcsönvett feltételek: államok racionális szereplők, az anarchia konfliktust teremt, az államok főszereplők

idézőjel oka: a neoliberális institucionalizmus az összesre kvázi rácáfol

államok nem racionálisak- sokszor a haszonmaximalizálásról lemondanak mert félnek együttműködni

anarchia nem törvényszerű hogy konfliktust teremtsen (intézmények)

államok főszereplők - nem csak

Question 114

Mely három feltétel írja le a liberális rezsimelméletet?

Answer 114

(1) A rezsimek függetlenek a hatalommegoszlás változásától, de csak részben függetlenek az államoktól.

(2) Az együttműködés az államok hosszútávú haszonmaximalizálásának kerete.

(3) Az anarchia oka az információ aszimmetrikus megoszlása.

Question 115

Magyarázza az alábbi kijelentést: „A rezsimek függetlenek a hatalommegoszlás változásától, de csak részben függetlenek az államoktól”

Answer 115

A rezsimek függetlenek a hatalommegoszlás változásától:

nem a rezsimeket létrehozó hegemón szerepe a lényeges mivel___ a nemzetközi rezsimek működéséből minden ország hasznot húzhat (túlélheti a hegemónt a rezsim mintahogy USA hegemónia megszűnésénél láthattuk)

részben függetlenek az államoktól:
előfordulhat hogy érdekellentétek miatt nem következik be az együttműködés (közösségi cselekvési probléma a neve!)

Question 116

Magyarázza az alábbi kijelentést: „Az együttműködés az államok hosszútávú haszonmaximalizálásának kerete.”

Answer 116

az államok nem azért fogadnak el nemzetközi rezsimeket mert jótékonykodnak, vagy mert morális értékeket tartanak maguk előtt fontosabbaknak az érdekeiknél

együttműködés a hosszútávú haszonmaximalizálás eszköze

Question 117

Magyarázza az alábbi kijelentést: „Az anarchia oka az információ aszimmetrikus megoszlása.”

Answer 117

ha az információáramlást elősegítjük az országok között akkor az anarchia által generált konfliktusok számát csökkenthetjük (ezen elmélet szerint)

rezsim = drasztikusan csökkentheti az információs és tranzakciós költségeket, egyszerűen azáltal, hogy
például monitoring funkcióval rendelkezik, információt nyújtva más államok együttműködési készségéről

Question 118

Mi a közösségi cselekvési probléma? Miért fontos?

Answer 118

előfordulhat hogy érdekellentétek miatt nem következik be az együttműködés (közösségi cselekvési probléma a neve!)

Question 119

Miért magyarázta az 1980-as években jobban a neoliberális institucionalizmus a világpolitikát?

Answer 119

a 80as években fellendültek az integrációk, melyeknek kialakulását és fennmaradását az eddigi elméletek nem magyarázták olyan jól

Question 120

Mi teremti meg és hogyan az államok együttműködésének feltételeit a neoliberális institucionalizmus szerint? - itt NEM ideologiara kell gondolni meg ertekekre

Answer 120

rezsim = drasztikusan csökkentheti az információs és tranzakciós költségeket, egyszerűen azáltal, hogy
például monitoring funkcióval rendelkezik, információt nyújtva más államok együttműködési készségéről

a rezsimekben nem ad hoc megállapodásokról van szó,
hanem hosszú távú együtt működési szándékról: ha egy szereplő egyszer csalt, egy következő szituációban lehetőség van „megbüntetni”

másik magyarázat: !!! -interdependencia miatt tartós !együttműködés szükséges! —ok: országoknak vissza kell szerezni a kontrollt a transznacionális események irányítása felett

Question 121

Mi az együttműködés a neoliberális institucionalizmus modellje szerint?

Answer 121

a hatalommaximalizáló egoista államok hosszú távú érdekeinek racionális érvényesítése

Question 122

Hogyan segítik a rezsimek az együttműködést a neoliberális institucionalizmus elméletében?

Answer 122

a rezsimek akadályozzák meg a csalást és az együttműködés felrúgását

Question 123

Milyen szerepet játszik a büntetés és jutalmazás a neoliberális institucionalizmus modelljében?

Answer 123

fogolydilemma- bár mindkét fél magára nézve látszólag racionálisan dönt, a végső kimenetele a szituációnak irracionális (ez nevezhető “büntetés”nek) (Fogolydilemma megoldása: rezsim)—-rezsimek létrehozására ösztönzi a szereplőket a “büntetés-szerepe ez

a nemzetközi kapcsolatok világában pl a fegyverkezést írhatjuk le hasonló módon

ez az irracionális eredmény az ami ösztönözheti az államokat az együttműködésre ( és “jutalmazza” meg őket cserébe a nemzetközi rend-jobb szó híján)

Question 124

Milyen szerepet játszik a issue-linkage a neoliberális institucionalizmus modelljében?

Answer 124

az issue-linkage a hatékonyabb együttműködést teszi lehetővé az államok között

pl: ha a levegőszennyezése egy államnak eléri a nagyon nem szívesen látott mennyiséget akkor vámot emel annak az országnak bizonyos termékeire a többi ország
(azaz van egy következménye a viselkedésnek)

az olyan államok akik több területen szorosabb kapcsolatot ápolnak egymással hajlandóbbak együttműködni

Question 125

Milyen szerepet játszik a jó hírnév a neoliberális institucionalizmus modelljében?

Answer 125

a preszítzsét teszi kockára egy állam ha a nemzetközi rezsim szabályaival, lefektetett intézkedéseivel mindenki szeme láttára szembemegy és nem tartja be a megállapodásokat

Question 126

Mi az anarchia oka a neoliberális institucionalizmusban?

Answer 126

anarchia oka: nincs világkormány + az információ aszimmetrikus megoszlása!!!!!—információramlás elősegítése megoldás az anarchiára

az anarchia létezését ugyanúgy elismerik
viszont: az anarchia destabilizáló hatását szerintük nagyban tudják csökkenteni az intézmények

az intézmények így kompenzálják az államok közötti bizalmatlanságot

Question 127

Mit jelent az, hogy az anarchia a „lehetőségek világa”?

Answer 127

a NEOliberális INSTITUCIONALISTÁK is egyetértenek azzal hogy az anarchia egy létező dolog, de náluk nem törvényszerű hogy rossz dolgokhoz vezessen

az anarchiában is lehetséges intézményeket létrehozni melyek növelik a bizalmat a felek között és létrehoznak olyan együttműködési formákat melyek jobban szolgálják az állam érdekét mintha nem működnének együtt egyáltalán másokkal

Question 128

Miért és hogyan lett a marxizmus népszerű az ezredfordulón?

Answer 128

közgazdaságtani aktualitások, piaci viszonyok

a gazdagok és a szegények közötti egyenlőtlenségek növekedése, a középosztály zsugorodása

OK: MINDENKI AZT VÁRTA HOGY A GLOBALIZÁCIÓVAL CSÖKKENNI FOGNAK A GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉGEK

NEM ÍGY TÖRTÉNT

Question 129

Hány marxista irányzatot ismer a nemzetközi kapcsolatokban? Melyek ezek? Mutassa be röviden!

Answer 129

1. Klasszikus marxizmus mellett….(azon belül)

70es évektől jelen:
2, világrendszer-szemlélet: a világ centrumra és perifériára osztható, a centrum kizsákmányolja a perifériát, mert fejlett iparosodott társadalmának termékei ára nagyobb mértékben nő mint a nyersanyagok melyeket a perifériából importál; Immanuel Wallersteinhez kötjük!
3, neogramscianus iskola : (az állami szuverenitás itt egy globális gazdasági rendszernek alávetett fogalom. A transznacionális pénzügyi rendszer szereplői (multik, nemzetközi pénzügyi szervezetek) : Valutaalap stb transznacionális történelmi tömbként !!! globális hegemóniát gyakorolnak. )

Antonio Gramsci olasz politológus: nagy szerep a normáknak, eszméknek, kultúrának

4, ortodox neomarxizmus: célja hogy az állam helyzetét revideálja ( kritika: marx elméletét nem lehet használni a nemzetközi kapcsolatok értelemzésére, redukcionista, az államnak nincs cselekvési autonómiája)
5, egyéb kritikai elméletek

Question 130

Mi a különbség a látszat és a materiális valóság között Marx elméletében? Mi a jelentősége? Mi a fetisizmus?

Answer 130

Létezik a látszatok világa(ide tartoznak az ideák!!!) és a valóság. A látszatok világa a mindennapok, de ez csak a felszín. A valóságban zajlanak az igaz, mély folyamatok – ezért a rendszeralkotó logikát ezenbelül
kell megkeresni. (a valóság a gazdaságon belül van)
Jelentősége: Marx szerint ha vki a a látszat világával foglalkozik akkor nem értheti meg a rendszer logikáját és könnyen a fetisizmus bűnébe eshet.

utóbbi: (kap társ-okban) az árut funkciója, a végtermék értékével azonosítjuk; nem a mögötte levő munkát értékeljük.

Látszat= jogrend,kultúra, poli intézmények, eszmék
Materiális valóság= gazdi folyamatok

Question 131

Hogyan magyarázzák az alapvető szükségletek a társadalmi viszonyok alakulását Marxnál?

Answer 131

A materális valóság megértéséhez az alapvető emberi szükségletekből kell kiindulni melyek gazdi szükségletek.
Ha a gazdaságot akarom megérteni akkor a szabadversenyes kapitalizmust kell megértenem, melynek megértéséhez szükséges a tőkét természetét vizsgálni.

Question 132

Mutassa be az alap-felépítmény modellt!

Answer 132

társi életet két részre lehet bontani: alap-felépítmény
termelési viszonyok összessége= társ gazdi szerkezete=alap
erre épül: felépítmény-minden ami nem közvetlenül kapcsolódik a termeléshez -kultúra, művészetek, család, oktatás, vallás, filozófia, törvény, politika, média, tudomány

a gazdi alap megváltoztatása megváltoztatja az egész államot (egész hatalmas építményt) (idézet alapján a fenti)

könyv alapján:
az államnak nincsen függetlensége, hogy önmaga cselekedjen –az állam csak felépítmény. Az alap a gazdaság, az állam így a gazdasági folyamatok materializációja; az államnak nincsen erős szerepe – az osztály a főszereplő. Az állam a gazdi elit érdekeit képviseli.

Question 133

Mutassa be a termelési mód fogalmát!

Hogyan alakulnak át az egyes termelési módok?—UTÁNA NÉZNI!!!!

Answer 133

gazdasági összefüggés
-termelési mód= termelési eszközök + termelési
viszonyok.

A termelési viszonyokon belül uralkodó és alárendelt osztályt különböztetünk meg (burzsoázia és proletariátus). Az uralkodó osztály kezében van a tőke
és a termelő eszközök; az alárendelt osztályok a munkaerejüket adják el.

Burzsoázia a munkaerő kizsákmányolásából szerez profitot.

Question 134

Hasonlítsa össze a dialektikus idealizmust a dialektikus materializmussal!

Answer 134

Hegel: értelem az ami irányítja a történelmet
tudat primátusa az “anyag” felett (Marx pont fordítva gondolta)

dialektikus materializmus: Hegel dialektikájára épül; kritizálja, és egyben átveszi a dialektika szerkezetét (tézis – antitézis : szintézis: magasabb fejlettségi fok!!!!!! – az ideák világa). Feuerbach (Hegel tanítványa): az ember és Isten viszonya (humanista) – ő elfordul az ideák világától : materializmus.
Hegel dialektikája adja a formai részt; a materializmus adja a tartalmi részt: az ideák másodrangúak; a látszatok világára tartoznak..

Marx: a tézis a burzsoázia; az antitézis a proletárok osztálya – szintézis: ezek konfliktusa
forradalomhoz vezet, és kialakul egy új osztály nélküli társadalom

Question 135

Mutassa be Marx munkaérték-elméletét!

Answer 135

az áru értéke szerint a munkaerő a munkájának csak egy részéért kap
ellenszolgáltatást. A profit tehát a kapitalista viszonyok egyik nagy ellentmondásához
vezet.

ezzel szemben:
termék ára= belefektetett munka (klasszikus kapitalista munkaérték elmélet)

Question 136

Mi a kapitalizmus különös ellentmondása? Magyarázza meg!

Answer 136

A tőke szerves összetétele: állandó rész (termelőeszközök) + változó rész (munkaerő –
szerves rész). A profitráta hosszútávon csökken, a burzsoázia a munkaerőben tesz
költséglefaragást. A munkaerő csökkentése azonban aláássa a profitot hosszútávon.

Question 137

Mutassa be Marx államelméletét!

Answer 137

Az államról mit mond Marx: van olyan hely, ahol felruházza cselekvőképességgel:

Bonapartista állam – francia forradalom: a burzsoázia nem volt felkészülve arra,
hogy a parasztság felkel. Ezért átadja hatalmát Bonaparténak, hogy ő szervezze meg
az államot. A hatalmat tehát szabadon át lehet ruházni. A parasztság konfrontálódhat
a burzsoáziával – ez mind az állam viszonylagos függetlenségét igazolja.

+a modern állam egyetlen privilegizált csoport érdekeit képviseli- derivatív egységként !!!

Question 138

Mi a világrendszer? Mutassa be a világrendszerek típusait!

Answer 138

Világrendszer: több társadalmat összekötő hálózat melyben a mindennapokhoz szükséges termékek árucseréje történik. Kezdetben ezen termékek alatt W élelmet és nyersanyagot értett.

két típusú világrendszer:
1, világbirodalom: polilag egyközpontú rendszer
2, világgazdaság : több hatalmi központ versenyez egymással ez erőforrásokért
(forrás: 854. oldal https://www.jstor.org/stable/2580122?seq=4)

Question 139

Mi az elemzés szintje a világrendszer szemléletben? Miért?

Answer 139

elemzés fókuszában: strukturális rendszerszintű elemzés Wallersteinné-világgazdi folyamatok állnak a középpontban
– szereplői az elemzésnek-aktorok centrum és periféria szerinti csoportosítása

Question 140

Milyen régiókat különböztet meg Wallerstein? Mutassa be őket!

Answer 140

centrum: magas hozzáadott értékű termékeket gyárt
jól szervezett (drága), szakképzett munkaerő

periféria: nyerstermék termelő, alacsony hozzáadott értékű késztermék termelése
olcsó, szakképzetlen munkaerő, gyenge szakszervezet
centrumállamok felvevőpiaca

félperiféria: nélkülözi még a centrumországok hatalmát és gazdasági dominanciáját + szétnyílt a társadalmi olló; centrum és periféria között félúton
szakképzett, olcsó munkaerő
alacsonyabb hozzáadott értékű ipari termékeket termel

Question 141

Magyarázza meg az egyenlőtlen csere mechanizmusának szerepét Wallersteinnél!

Answer 141

jövedelemáramlás- állandósítja az egyenlőtlenségeket; a magasabb hozzáadott értékű termékek azaz a centrum termékei kis idő alatt jobban emelkednek árban mint a centrum termékei melyek alacsonyabb hozzáadott értékűek

termékek árán át a centrum kizsákmányolja a perifériát

Question 142

Mutassa be Wallerstein államelméletét! Mi a transznacionális kapitalista osztály?

Answer 142

állam-poli felépítmény, gátolja a világbirodalom megalakulását ezzel fenntartja a jelenlegi világgazdi rendszert (vagy világrendszert)

transznacionális kapitalista osztály: a kapitalista világrendszer elitje, akik a termelés eszközeit birtokolják, a legnagyobb multinacionális cégek irányítói és a világkereskedelmi szervezeteket (WTO) befolyásoló aktorok.

Question 143

Mutassa be a világrendszer-szemlélet marxista kritikáit!

Answer 143

ortodox marxisták szerint az ortodox marxizmus elveitől túl elrugaszkodott munka wallersteinné,

megszokták említeni hogy az osztályelmélet nem fajsúlyos a műben;

nem helyez hangsúlyt a különböző társadalmi viszonyokra

Latin-Amerika a 2vh utánig feudális jellegű — világgazd egésze nem volt kapitalista

Question 144

Mutassa be a gazdasági hosszúciklusokat és a hegemónia ciklusokat a világrendszer szemléletben!

Answer 144

A világgazdaságban két eltérő ciklus megy egymás mellett:
Gazdasági ciklusok: Kondratyev-ciklusok (A és B)
A hegemón hatalom életciklusa.
Ez a két ciklus nem fedi le teljesen egymást: van, amikor nincs hegemón hatalom

A Kondratyev-hullámok négy szakaszból állnak: az első, fellendülés (prosperity) szakaszt az összeomlás (recession) követi, ami után hanyatlás (depression) következik, majd lassú kilábalás (improvement).

a ciklus jellemzően 50 évig vagy még hosszabb ideig is eltarthat (45-60)

Question 145

Mutassa be az amerikai hegemóniát és a hozzá tartozó Kondratyev ciklust!

Answer 145

fellendülés: vh utáni állapot, jalta, új világrend ,megteremtése, ENSZ, Bretton-woodsi rendszer stb

összeomlás: (1968-73) aranystandard vége, Vietnám, költségvetési hiány; OPEC olajválság —A szakasz

B szakasz:
hanyatlás: adósságválság, Reagen fegyverkezési programja, Afghanisztán, bóvli kötvények elszaporodása

lassú kilábalás

Question 146

Mutassa be a világrendszer szemlélet évszázados trendjeit!

Answer 146

a bérszínvonal nő, a termelési rendszer Ny-Euból indul, jóléti államok létrejövetele, magas bérek, jól szervezett munkásosztállyal—–kiszervezik a munkát a perifériára hogy új technológiákkal új termékeken dolgozhasson a centrum

régi termelési folyamatok az olcsó munkásosztállyal lesznek elvégeztetve -rosszabb bérek garantálva

környezetvédelmi költségeket az állam ráterheli a fogyasztókra

fejlettebb államnak több adóra van szüksége, nyugat-európai államok nem tudják visszaosztani a pénzt a társadalomhoz, hatékonyabb működéshez kevesebb jóleti szolgáltatásra lenne szükség—-ellentmondás az érdekek között

rendszerszintű változás kéne

Question 147

Kik a világrendszer-szemlélet új generációja? Mutassa be őket röviden!

Answer 147

André Gunder Frank(Kre 4 ezertől beszélhetünk világrendszerről, nincs értelme több világrendszerről beszélni csak 1 van)
Samir Amin (a legfejletlenebb országokat a világrendszerben nem független entitásokként kell kezelni) (hiszen annyira ki vannak szolgáltatva)
konszenzussal létrehozott politikai szervek igazgassák a piacot
Giovanni Arrighi: 4 akkumulációs ciklus volt a glob kap történelme során

egyéb képviselők: Christopher Chase-Dunn, Barry K Gills

Question 148

Mi a különbség a problémamegoldó és a kritikai elméletek között?

Answer 148

problémamegoldó: nem normatív jellegű, analitikus elemzések középpontjában. Az uralkodó társi és gazdi rendet nem kérdőjelezi meg, azt alapul véve elmélkedik.

Kritikai elméletek: holisztikus jelleg, megkérdőjelezi a domináló társi és gazdi rendet

Question 149

Mit jelent a hegemonikus társadalom (Gramsci) ? Hogyan jön létre a hegemónia?

Answer 149

hegemonikus társ: a gazdasági elit irányítását, hatalmát legitimnek tekinti a társadalom
Hogyan jön létre hegemónia a társadalomban?
1, jóléti intézkedések
2, a család, egyház, az oktatási rendszer, a sajtó, stb. szocializálja és integrálja a társadalmat a kapitalista rendszerbe

Question 150

Hogyan alakulnak ki az eltérő társadalmak?

Answer 150

vannak politikai társadalmak és polgári társadalmak
Állam= politikai társadalom + polgári társadalom
(polgári társ= konszenzus)

mozgóháború: avagy miért lehetett sikeres a bolsevik puccs? fejletlen polgári társadalom, nem hatékony államszervezet

állóháború: nyugaton erre kell készülni- hosszabb kultúrharcra
miért? fejlett polgári társadalom, és hatékony államszervezet

lehet egy társon belül: forradalom vagy passzív forradalom
passzív forr két fajtája:
trasformismo: stratégia a munkásosztály szerveződésének megakadályozására, egy koalíció keretein belül semlegesítik az ellenfelet - nincs szükség emberek mobilizálására a forrhoz
cezárizmus: (két fajta progresszív, reakciós) konfliktusban lévő erők kölcsönösen elpusztítják egymást ( jöhet felszínre egy 3. poli ellenfél gondtalanul)

Question 151

Mi a történelmi tömb? Hogyan jön létre? Hogyan működik?

Answer 151

történelmi tömb= társi konszenzus a társi rend mögött;
ami a domináns osztály hegemóniáját biztosítja
a közvélemény irányításán keresztül

pl- ötletek, intézmények, ideológiák népszerűsítése

az új hegemóniáért folytatott küzdelem= új történelmi tömbért folytatott küzdelem

Question 152

Hogyan jön létre nemzetközi történelmi tömb?

Answer 152

a hegemón állam saját elitjének globális hatalmát a nemzetközi rezsimeken keresztül erősíti meg

ezek egy természetes rend benyomását keltik
-hegemón államapparátus létrejötte
= nemzetközi intézmények létrehozása melyek a hegemón normáinak terjesztéséért felelősek

hegemón állam globális elitje a társadalmán belül is egy elfogadottabb pozíciónak örvend ezután

(elit érdekeinek megjelenik egy transznacionális szövetsége)
„transzatlanti uralkodó osztály”

Question 153

Hogyan működnek a hegemonikus normák a világrend fenntartásában?

Answer 153

globális hegemonikus normák dominálásán keresztül
1,beáll egyfajta nemzetközi monetáris és kereskedelmi rend
2,a befolyás informális rendszeren keresztül érvényesül- hegemónia terméke
3,legitimálják a világrend normáit
4, Kooptálják a periféria elitjét
-segítenek xd a modernizáció elemeit átültetni a perifériára
5, ellen-hegemonikus eszméket felszívják

Question 154

Hogyan ér véget a hegemonikus világrend?

Answer 154

Robert Cox alapján úgy,hogy…
-recesszió- mely munkanélküliséghez, válsághoz vezet
-a hegemónia nemzetközi egyenlőtlenségeket teremt
-uralkodó osztály elveszti legitimitását

Question 155

Milyen hegemonikus és nem hegemonikus világrendek működtek a történelem folyamán? Mire és hogyan épült a történelmi tömbjük?

Answer 155

1840es évek - 1870-es évek - brit hegemónia
70es évek közepétől- 1940es évekig: versengő világrend, brit hegemónia vége
amcsi hegemónia: 1945-1965
amcsi hegemónia vége: 1965től napjainkig

brit történelmi tömb építőkövei: brit polgárság, liberális állam
amcsi történelmi tömb építőkövei: amerikai tőke, Keynesiánus jóléti állam

Question 156

Hogyan jöhet létre új történelmi tömb?

Answer 156

Gramsci szerint az osztályharcnál fontosabb a kultúrharc, a forradalmak a szellemben kezdődnek és egy idő után szükségszerűen vezetnek el poli változásokhoz.
Ok: az állam függ osztályok (papság, értelmiség) konszenzusteremtő képességétől

A régi hegemóniát le kell rombolni és újat építeni helyébe.

(mozgóháb és állóhábot itt is ki lehet fejteni)

Question 157

Kikhez kötődik a konstruktivizmus nemzetközi politikaelméleti irányzatának megteremtése?

Answer 157

90-es évekhez kötődik,
Alexander Wendtet szokták az alapítóatyjának hívni, másik képviselője az elejétől fogva: Nicholas Onuf

Question 158

Sorolja fel azokat az okokat, amelyek a konstruktivizmus iskolájának létrejöttében segédkeztek!

Answer 158

1. új diskurzus jelent meg a tudományfilozófiában és a társadalomtudományokban
   -minidiskurzusok nagy narratívák helyett
   -pozitivista gondolkodás vége= felvilágosodás gondolkodásmódjának vége
2. komplexebbé válik a világ- hidegháb utáni változások -vállalati szereplők szinte ugyanúgy tudják formálni a külpolt: szükség alternatív magyarázó keretre

nemzetközi rend változóban van- egyik eddig elmélet sem jelezte ezt
mitől lesz tudományos egy elmélet? előrejelez- látni kellett volna előre hogy ilyen baromi nagy változás fog bekövetkezni

3. fiatal kutatók új generációja
4. a mainstream kutatók lelkes támogatása

Question 159

Sorolja fel a konstruktivizmus racionális irányzatokat érintő kritikáit!

Answer 159

1. szereplő-struktúra párbeszéd helyett: új fókusz -normák és identitásoknak nincs akkora súlya mint kéne legyen az értelmezésekben
2. a társadalmi világ tényei konstruált tények -“natural world is made by God, but the historical world is made by Man” -Giambattista Vico
3. a szabályozó és konstitutív normák közötti különbség

Question 160

Mit értünk az alatt, hogy a társadalmi világ tényei konstruált tények?

Answer 160

társadalomtudományokban nincsenek objektív tények

közmegegyezéssel alakulnak a tények- mi vagyunk a külpoli fogalmak létrehozói

a nemzetközi rendszer emberek által faragott, létrehozott valami, így ennek megfelelően kell értékelni -nem olyan mint a naprendszer amit feltérképezhetünk és objektíven létezik

+fontos: nem tudom mi az érdekem, csak akkor tudom meg mi a saját érdekem amikor látom hogy a körülöttem lévő államok milyen opciók közül választanak pl eus energiapolitika terén
-az érdek realizálása a folyamat során történik

Question 161

Hogyan kezeli a konstruktivizmus a cselekvőképesség-struktúra vitát?

Answer 161

: nem kell állást foglalni- szereplő vagy rendszerszintű az elemzés- az érdekel hogy a kettő közötti dinamika hogyan alakul

Question 162

Magyarázza az érdek, norma, a politika és identitás viszonyát a konstruktivizmusban!

Answer 162

társi normatív struktúrák alakítják a szereplők viselkedését

elég olvasni:
(nincs ilyen hogy egy szereplő maga tudja mi az érdeke mielőtt belépne valahova; ugy lépek be az eu energiapolitika vitába -hogy mi a végső érdekem- csak azután tudom kiválasztani, eldönteni hogy látom mik az opciók-más államok xy-t akarnak akkor én rájövök hogy nekem z kell- érdek realizálása a folyamat során történik)

az érdek és a normák össze is függenek sokszor a konstruktivitsák szerint, olyan döntéseket hoz xy politikus amtől civilizált államnak tűnik a nemzetközi társ előtt pl

a politika és identitás összefügg pl abban az értelemben, hogy a történelmi események két ország között ellenségesebb hangulatot (viszonyt, gazdi együttműködések kis számát )indokolttá tudják tenni akkor is hamár eltelt azóta pár évtized

identitás meghatározza a politikánkat

Question 163

Miben különbözik a konstruktivista normafelfogás a többi irányzat normafelfogásától?

Answer 163

a racionalista irányzatok nem tulajdonítanak a normáknak politikaformáló, magyarázó szerepet

a konstruktivisták szerint a normák az államérdeken át minden aspektusát átszövik a poli döntéshozásnak

Question 164

Hogyan különböztettük meg a különböző konstruktivista irányzatokat?

Answer 164

nemzetközi társadalom központú konstruktivizmus
-a normák keletkezésének helye a nemzetközi társadalom

radikális konstruktivizmus:
-ellentétpárokból táplálkozó normák: „mi” és „ők” megkülönböztetése

állam-központú konstruktivizmus
-a normák keletkezése a társadalomban történik

Question 165

Ki a nemzetközi társadalom központú konstruktivizmus képviselője? Mit vizsgál?

Answer 165

Martha Finnemore

globalizáció hogyan hat a normák elterjedésére -állítja: ma az egész globális világ egy nagy társadalmat alkot- international society-hordoz magában egy normatív struktúrát

Question 166

Hogyan értelmezi a nemzetközi normatív struktúrát Finnemore?

Answer 166

1. szocializációs alapelvek: a helyes / civilizált viselkedést előíró társadalmi normák

• bürokratikus normák: a jó kormányzásról-szerinte ez kiemelten fontos : mit várunk el az államtól, hogyan viselkedjen
• piaci normák: az elosztásról és a termelésről-mit várunk el a vállalatoktól (nem várjuk el hogy a jótékonykodás mintaképei legyenek, de pl Meki nem maradhatott Oroszoban)
• társadalmi egyenlőség: társadalomszervező alapelvek

2. nemzetközi szervezetek és/vagy nem állami szereplők: proaktív normahordozók
   -szocializációs alapelvek közvetítése, tanítják az államokat hogyan határozzák meg érdekeiket

Question 167

Mit mond Finnemore a szereplők cselekvőképességéről és a nemzetközi rend meg-/ újra teremtéséről?

Answer 167

az államok cselekvőképessége: az államok saját érdekeiket a nemzetközi környezet függvényében határozzák meg
- e révén: együttműködő nemzetközi rendszert hoznak létre

ez fogalmam sincs mi akar lenni de a dián volt:

az államok igazodnak a nemzetközi normákhoz ezzel újrateremtik a nemzetközi rendszert

Question 168

Mit jelent a proaktív normahordozó fogalma?

Answer 168

-a nemzetközi társadalom szereplői közvetítik a szocializációs alapelveket nemzetközi normák formájában
-tanítják az államokat, hogy hogyan határozzák meg saját érdekeiket
-relatív autonómia-az alapelvektől, saját belső felépítésüknek megfelelően irányítják a normákat

Question 169

Hogyan alakította a nemzetközi rendet és az államérdeket az UNESCO?

-nem túl fontos kérdés

Answer 169

tudománypolitikai közigazgatás
ensz azon szakosított intézménye aki foglalkozik ezzel -miért fogadják el az államok az UNESCO ajánlásait?

1, nem azért ! mert érdekeltek benne az államok -normák szerepe2, és a hazai tudományos közösségek szívesen látták volna a változásokat
1955 után 1-2 év alatt implementálják az államok a tanácsolt változtatásokat

Question 170

Hogyan alakította a nemzetközi rendet és az államérdeket a Vöröskereszt?

Answer 170

szuverenitás közvetlen korlátozása: hadijog
háborúban hogy lehet és nem lehet viselkedni

genfi egyezmények belső jogba való beillesztése- Finnemore azt mondja hogy az hogy van ilyen hogy nincs konkrét ok amit megtudunk nevezni ami matt az államok elfogadják saját maguk korlátozását ezen területen azt mutatja,hogy ….
van egy szocializációs környezet- mely természetessé teszi hogy az államok korlátozzák saját magukat (civilizált államnak akarunk tűnni a nemzetközi porondon)

Question 171

Hogyan alakította a nemzetközi rendet és az államérdeket a Világbank?

Answer 171

a Harmadik Világ államai korlátozták a gazdasági szuverenitásukat

1968 előtt: a termelés maximalizálását fontosabbnak tartották, mint a redisztribúciót
1968 után: : a termelés helyett a jóléti redisztribúció került előtérbe

nem nagyon van olyan keresleti oldalon érv miért tegyék meg ezt az államok? 70es években az államok elfogadják- ez a civilizált viselkedés része
van egy szocializációs logika- érdekem ugy határozom meg ahogy az államközi rendszer nemzetközi normái tanítják azt nekik

szegénység- nem ugy győzhető le hogy minnél többet termelünk, meg kell tudni mondani hogyan osztunk vissza a társadalomnak
Robert McNamara alapgondolata

Question 172

Milyen kapcsolat van a posztmodern és a radikális konstruktivizmus között?

Answer 172

két irányt többnyire egyenlővé teszi a nemzetközi politikai elméletben

Question 173

Melyek a posztmodern főbb vizsgálati területei általában, melyek az IR-nál?

Answer 173

posztmodern főbb vizsgálati területei:
1. szubjektum és szubjektivitás
2. nyelv- nyelvi struktúrák meghatározzák a gondolkodásmódot- pl: német identitás nevelés kérdése-nyelvvel lehet nevelni- vki véleménye
3. szöveg és képviselet
4. dekonstrukció
5. hatalom

IR-nál:
1. állam és szuverenitás
2. erőszak és háború
3. érték és fejlődés
4. új tudományos nyelv

Question 174

Milyen ismeretelméleti forradalom járult hozzá a posztmodern megszületéséhez?

Answer 174

a posztpozitivista ismeretelméleti forradalom járult hozzá a posztmodern megszületéséhez
hogyan?
-nincsenek értékmentes tények
-nincs tisztán empirikus észlelés
-a tudomány nem teljesen racionális

Question 175

Hogyan működik a normatív államhatalom? Mi a képviselet logikája?

Answer 175

az államhatalom egységes és harmonikus belpolitikai közösség (nemzet) narratíváját teremti meg
= ELKÉPZELT KÖZÖSSÉG melyet mi köt össze ?
(nem a tapasztalat)
hanem: mi-ők meghatározás
törésvonalak keltése-társon belül és kívül

ez az amit leegyszerűsítve ellenségkép kreálásnak nevezünk

mi= béke és rend birodalma
ők= fenyegetés, erőszak birodalma

állam normatív politikája: Az állam a saját társadalma irányába közvetít normákat annak érdekében, hogy a saját külpolitikai mozgásterét növelje.

Question 176

Milyen megnevezései vannak a nemzetközi politikai viszonyoknak? Mit jelölnek a különböző megnevezések?

Answer 176

international relations: állami és nem állami szereplők kapcsolatrendszere, globális politikai tendenciák; része a külpolitika (2 vagy több állam kapcsolata), a nemzetközi politika (állami és nem állami szereplők, de az állam a domináns) és a világpolitika (az állam egyenrangú, nincs kiemelt szerepe)

International Relations: tudományterület, tükörfordításban nemzetközi kapcsolatok, Bíró Gáspár szerint nemzetközi politikai viszonyok; része a belpolitika (erőszak monopóliummal rendelkező állam, belső hierarchia) és a nemzetközi politika (anarchia, nincs világállam, szuverén államok)

Question 177

Mi az anarchia / hierarchia a nemzetközi kapcsolatokban?

Answer 177

-nem létezik egy világállam, ami kötelező érvényű jogszabályokat hozhat és tartathat be, az államok a nemzetközi kapcsolatok szuverén szereplői, nincs köztük hierarchia
-az állam a belpolitikában az erőszak monopóliummal rendelkező főhatalom, törvényeket hoz és tartat be, az államon belül hierarchia van

Question 178

Ki volt az a kutató, aki kidolgozta az anarchia fogalmát?

Answer 178

Kenneth N Waltz

Question 179

Mit tud az elemzés első / második / harmadik szintjéről?

Answer 179

első szint (emberi természet): a politikai közösségek, viszonyok antropomorfok, mert emberek alkotják őket

második szint (szereplő/egység/állam): az állam a hatalmi szervekből áll, a legfőbb államérdek a fennmaradás-pl realisták szerint

harmadik szint (rendszer-szintű): nemzetközi szinten anarchia van, nincs világkormány, az államok csak az önsegélyre számíthatnak, átmeneti szövetségeket kötnek

Question 180

Mit tud a nemzetközi kapcsolatok szereplőiről?

Answer 180

állam: Bentham (modern ultilitarianizmus) szerint a 19. századi diplomáciát az állam-állam viszony határozta meg, ez a klasszikus nemzetállamok (=adott nemzeti csoporthoz tartozó emberekből álló, független állam) kora

nemzetközi szervezet: az 1920-as évek óta vannak jelen, elterjed a multilaterális diplomácia, a II. vh után az angolszász megközelítés a jellemző (tárgyalás hódítás helyett), a problémák megoldására jönnek létre (DE államok ülnek benne), bizonyos terület felett őrködik, intézményesítéssel teremt stabilitást
két forma: államközi és kormányközi

NGO: profitorientált (transznacionális nagyvállalat, politikai szerepük is van, érdekük a stabilitás, nemzetközi szervezetek tagjai lehetnek) vagy nem profitorientált (az 1970-es évek óta nagy civil aktivitás, általában környezetvédelem)

Question 181

Mi a vesztfáliai állam?

Answer 181

1648-ra tesszük a kialakulását, de valójában államfejlődés eredménye, ugyanakkor ekkor jelenik meg a szuverenitás (egymás belpolitikájába nem szólnak bele), a territorialitás (a világ területe felosztott politikai közösségekből áll), az egalitás elve (egyik államnak sincs elsőbbsége a többi felett)

Max Weber szerint az állam az az intézményesített poli üzem, ami az erőszak monopóliumot legitim módon gyakorlja.

Question 182

Mit jelent az ontológia / episztemológia fogalma?

Answer 182

ontológia: megadja a vizsgálat tárgyát
episztemológia: megadja, hogy hogyan vizsgáljuk a vizsgálandó dolgot

Question 183

Mi a viták jelentősége a nemzetközi kapcsolatokban?

Answer 183

A különböző iskolák érvelnek saját létjogosultságuk mellett, ezzel fejlődnek és egymást is fejlesztik. Nincsen egyetlen jó elmélet, a vitákkal kialakulhatnak olyan köztes megoldások, amik ötvözik a vitában álló elméleteket.

Question 184

Mit tud az első vitáról? (elnevezés, mikor tört ki, kik voltak a vitázó felek, stb.)

Answer 184

első: liberalizmus (1919) vs. realizmus (1939/48) - ontológiai vita
liberalizmus: kooperáció, kompromisszum, együttműködés, a nemzetközi szervezetek tartsák kordában az államokat
realizmus (Carr, Morgenthau): a háború okát vizsgálja, nem azt, hogy hogyan kerülhető el, Carr szerint a liberalizmus utópia -POLITIKAI REALISTÁKNAK HÍVTÁK MAGUKAT MÁSIK TÁBORT: UTÓPIKUS IDEALISTÁKNAK-idea=józan ész, idealizmus: azt mutatja, hogy egy idea köré szerveződik a tudomány, ezt nem szabad az utópiával összekeverni
de utópik idealizmusként sok kutatónak rögzül, hogy a liberalizmus az egy felhőkben járó cucc (Baranyi)

tudományt úgy nem lehet csinálni (brit történész) hogy arról kezdünk el beszélni, hogy „hogy kéne hogy legyen (alkímia is ezt tette a kémia megszületése előtt)

liberális válasz erre: morális alapja az lesz hogy - cél nélkül nincs értelme a vizsgálatnak, az elemzésnek

Question 185

Mit tud a harmadik vitáról? (elnevezés, mikor tört ki, kik voltak a vitázó felek, stb.)

Answer 185

harmadik: neoliberalizmus vs. neorealizmus vs. neomarxizmus - ontológiai vita, interparadigma vita és neo-neo szintézis
1970-es évek
neoliberalizmus (Keohane): nemzetközi szervezetek, civil szervezetek, társadalmak, terrorszervezetek bűnszervezetek bevonása a vizsgálatba

lényeg: interdependencia -világgazd fontos, nem állami szereplők fontosak

neorealizmus (Waltz): mikro és makro elmékletekre osztja a nemzetközi politikát, a makro a fontosabb, strukturális elemzés, az államok biztonságért és hatalomért folytatott küzdelme, nem az együttműködés a legfontosabb

lényeg: politika =hatalomért folytatott harc
nem érdekes hogy megjelennek nem állami szereplők,
nem érdekes hogy a világgazdaságnak egyre nagyobb súlya van
szándékosan szűk modellt ad az elmélet

neomarxizmus (Cox, Wallerstein): kritikai elmélet, a globális észak a centrum, a globális dél a periféria, köztük függőség és alárendeltségi viszony van

Question 186

Negyedik vita?

Answer 186

negyedik: racionális irányzatok vs. konstruktivizmus - episztemológiai vita, posztpozitivista vita
1990-es évek
a pozitivizmus nem jelezte előre a hidegháború utáni változásokat -> fellazulnak a racionális elméleti keretek
konstruktivizmus (Onuf, Wendt): poszt pozitivista, vannak objektív és közmegegyezésen alapuló tények, az államérdek nem öröktől való, a normák hozzák létre, Onuf szerint a világ szabályrendszerekből áll, Wendt alapítja meg a nemzetközi politika társadalom elméletét

Question 187

Második nagy vita?

Answer 187

második: behaviorizmus vs. tradicionalizmus(megjegyezni: Internacionalé baloldali szocialista himnuszról) - episztemológiai vita
tradicionalista módszerek: interpretatív, tradicionális módszerek–szövegelemzés, logikai elemzés, hermeneutika

behaviorizmus (Wright): az 1950-es években pozitivista fordulatra -Wright kvantifikálja a háborúkat; statisztikai módszerek használata, feltételezi egy objektív, mérhető valóság létezését
nem elég a logika ,valóságon alapuló tények kellenek

Question 188

monetaristák?

Answer 188

gazdasági unió létrehozásának elsĘ lépése a monetáris unió megteremtése kell hogy legyen,
amely feltételezi az árfolyamok teljes és visszavonhatatlan rögzítését és ehhez egy erős
intézményi hátteret
(franciák)

Question 189

ökonomisták?

Answer 189

németek:
a monetáris integráció felé csak az egyes
nemzeti gazdaságpolitikák koordinációján, valamint a tagállamok gazdasági teljesítményeinek
összehangolásán keresztül vezet az út.