Brainscape's Knowledge GenomeTM

Browse over 1 million classes created by top students, professors, publishers, and experts.


See full index

Empirikus Társ. Kutatás > 1. -3. Előadás > Flashcards

1. -3. Előadás Flashcards

1
Q

Szabályszerűségek leírása

A

Társadalmi jelenségek nagyfokú szabályszerűséget mutatnak, ezeket tárja fel a kutatás.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Szabályszerűségek elleni kifogások

A

Trivialitás vádja
Kivételek
Közbeavatkozás

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Trivialitás vádja

A

Minden tudomány nyilvánvaló dokumentálása értékes tevékenység. Pl. Katonák előléptetése
Túl gyakran derül ki a nyilvánvalóról hogy hamis.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Kivételek

A

Társadalmi szabályszerűségek valószínűségi jellegűek és attól egy összefüggés nem lesz kevésbé valóságos, hogy egyes esetek nem illenek bele az általános rendbe.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Közbeavatkozás

A

Pl. Kézmosós Kérdőívnél- elvárt válaszok megadása a valóság helyett

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Csoportok és nem egyének

A

*A szociológia a rendszer működésére kíváncsi
*A társ. Jelenségek szabályosabbak mint az egyének
*A rendszer elemei a változók, amiket értékeire bontjuk az attribútumokkal
Pl változó:kor attribútum:1,2,3..

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

A változókkal és a közöttük lévő összefüggésekkel foglalkozunk

A

Pl Ha az Osztály a változó - > Mi a középosztály?

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Függő változó

A

Pl. előítéletesség függ valamitől

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Független

A

Pl. Az előítéletesség ettől függ - > iskolázottság

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Induktív gondolkodás menet

A

Egyedi esetből indul ki - > általános köv. - re jut

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Deduktív gondolkodás menet

A

Általános esetekből indul ki és egyedi következtetésre jut

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Kvalitatív kutatás

A

Minőségi jellegű, pl. Interjú
Egyéni közösségi tapasztalatok,viszonyok leírása és értelmezése
Bizonyos társ. Problémára világítok rá
Személyesebb, közeligyakrabban elkötelezett
Felfedező, nyitottság, előhívó
alakítható, megfigyelésekből áll és elbeszélésekből, lágy. mély
Strukturálatlan, rugalmas kérdezés kommunikácó
Közelség helyi hangok és összefügg, hitelesítenek
megalapozott elmélet,egyediből általános,tipikus

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Kvantitatív kutatás

A 
Mennyiségi jellegű struktúrális összefüggések, makro-folyamatok,magyarázata
Nagy mennyiség és sok adat
Semleges, távoli ritkábban elkötelezett
Megerősít vagy cáfol
Előstrukturalt, attribútumok és változók
Ellenőrizhető, megismételhető
statisztikai összefüggések- állítások
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Megismerés közelről, belülről, kevés eset mélyebbről és közelebbről

A

Kvalitatív módszer

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Tapasztalatok, beszédmódok, szimbólumok,interakciók, és mindezek jelentései a cselekvő perspektívájából

A

Kvalitatív módszer

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Különbségek és változások alapján típusok

A

Kvalitatív módszer

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

Hogy alkalmazzák ? Közösségkutatás,szubkultúrák,médiahasználat, konfliktusok, társadalmi viszonyok és működések mindennapi vonatkozása

A

kvalitatív módszer

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

Kutatási módszere: Etnográfia, interjú, kvalitatív diskurzuselemzés, vizuális módszerek

A

Kvalitatív módszer

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

Megismerési folyamat

A

Kutatás témáka, Miéert ezt kutatom, Milyen módszerrel kutatom

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

Témával kapcsolatos kérdések, probléma azonosítása

A

primér terepismeret, korábbi kutatások eredményei alapján

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

Témaválasztás történhet..

A

Érzelmek, Gondolkodásmód, Viselkedés, szerveződés, kultúra, hagyományápolás alapján

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

Érdeklődés fő témáját

A

Gyakorlati szp. vagy tudományos érdeklődés határozza meg

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

Tudományos érdeklődés

A

olyan problémák, jelenségek amelyekről keveset tudunk
más megközelítésből indulunk ki
a cél pontosítása

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

Gyakorlati szempont

A 
Politikai vagy társadakmi igény
politikai jellegű kutatás 
hatástanulmányok
bevándorlás
üdülési szokások
gyermekvállalás
alkoholfogyasztási
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
Q

Paradigma

A

Olyan modell, vagy vonatkoztatási keret,ami segítségével szemléljüka világot, ha az egyik megdől akkor jön az új

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
26
Q

Deduktív gondolkodás

A

Egy elméletből indul ki amit ismer és ebből állít fel egy hipotésit
1.elmélet 2.hipotézis 3. változók 4. operacionalizálás 5. megfigyelés

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
27
Q

Hipotézis

A

Két változó kőzőtti kapcslatot fogalmazza meg!!!!!Előrejelzést ad két változó kapcsolatásról. Egyszreű, tömör és világosan megfogalmazott.Az alpvető állítás amit, amlyet a vizsgálat során ellenőrizünk.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
28
Q

Induktív gondolkodás

A

Mgfigyeli a valóságot, atársadalmi élet egy aspektusát és igyekszik benne összefüggéseket találni amelyek egy egyetemes elvre mutatnak.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
29
Q

Okság fogalma

A

Minden tudásnak az a célja hogy megmagyarázza mi miért van , minden eseménynek állatpotnak vannak okai.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
30
Q

Determinizmus

A

a társadalomtufományban a determinizmus szemben ál a szabad akarattal, csk úgí nem történik semmi valami előidési őket.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
31
Q

Determinizmus- ok keresése

A

a beállítódásunk, cselekdeteink okok bonyolult láncolata tehát a társ. felismeri a determinizmust de nem illik az minden helyzetre , nem mindenkit ugyanaz az erő vezet,

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
32
Q

Az okság magyarázati modellje

A

idiografikus( az adott cselekmény mögött áll az összes ok)

nomotetikus( legfontosabb okok)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
33
Q

Lazarsfeld kritériumai

A

Az ok mindig megelőzi az okozatot, ezt a sorrendet nem mindig könnyű megmondani( mi volt előbb hogy merev gondolkodású vagy előítéletes)Két változó közöt empirikus összefüggés legyen, ne éehessen az összefüggést egy harmadik változóval magyarázni( pl. Fagyievés és a vízbefulladás)

34
Q

Társadalom tudományos kutatás célja- Felderítő

A

Felderítő- új teerület pl. fókuszcsoporttal, interjúval
ok: A jobb megértés
nehéz megtalálni a függő változókat amelyek később fonotsak lesznek
Hiányosága: ritkán kapunk kielégítő választ, hiszen a felderítő vizsgálat során megismert emberek nem feltétlenül tipikusak

35
Q

Társadalom tudományos kutatás célja- Leíró

A

A kutató megfigyel majd leírj. A megfigyelés eltervezett. pontos menetrrnd szerint halad megfelelő időpontban ( Pl. népszámlálás microcenzus )

36
Q

Társadalom tudományos kutatás célja- Magyarázó

A

miért kérdésekre keresi a választ

37
Q

Elemzési egységek

A 
Széles választék azoank a valamiknek vagy valakiknek akiket kutatni akarunk, fontos különslg az elemzési egysége az azo összessége között amelyről majd álatlánosítunk.
Egyén
Csoport
Család
Szervezetek
Társadalmi produktumok
38
Q

Csoportok

A

amikor a gengszter csoportokat vizsgáljuk , kicsi nagy belvárosi külvárosi miben különböznek, pl családok- éves jövedelem

39
Q

ökológiai tévkövetkeztetés

A

olyan okfejtési hiba amikor nagyobb elemzési egységet vizsgálunk és abból az egylnekre vonatkoztató következtetést vonunk le pl miért és kik szavaztak nemmel ? A csoportok attribútumairól az egyén attribútumaira következtetünk

40
Q

Redukcionizmus

A

Olyan okfejtési hiban amikor egyszerűen magyarázatra redukáljuk azt ami a valóságban sokkal összetettebb folyamat pl. születések számának a csökkenése- gazdasági magyarázattal magyarázunk

41
Q

Idődimenziók

A

longitudinális és keresztmetszeti vizsgálatok

42
Q

Keresztmetszeti

A

Sok vizsgálat úgy készül hogy keresztmetszete vesznek egy jelenségről egy adott időben és jellenzik azt - a baj vele hogy ok-okozati megértésre törekszik, de csak egyetlen időpontban végeznek felmérést Egy eseményről akar írni egy kép alapján

43
Q

Longitudinális

A

Hosszabb időn át folyik egy azon jelenség megfigyelése

  1. trend- egy populáció az idővel bekövetkezett változásokat tanulmányozza pl. 10 ávente népszámlálás
  2. kohorsz- egy speciális alpopulációt tanulmányoz
  3. panel- ugyanaz mint a kohirsz, csak itt mind ugyanazokat vizsgálják
44
Q

Konceptualizálás, operacionalizálás

A

A folyamat legfontosabb része hogy alakítsuk a hétköznapi nyelv homályos kifejezéseit a vizsgálat jól definiált, mérhető jelentéssel rendelkező tárgyává

45
Q

A tudomány két alappillére közül az egyik a megfigyelés ezt úgy hívjuk h mérés

A

gondos tudatos megfigyelés

46
Q

fogalom indikátorai

A

a fogalom mérésére használható, pl együttérzés indikátori: sír a filmek alatt, jótékonykodik

47
Q

dimenziók

A

a fogalom különböző aspektusinak leírása pl.érzelmi, cselekvési, emberek iránt, állatok iránt

48
Q

mérési szintek

A

nominális
Intervallum
Ordinális
Intervallum

49
Q

intervallum

A

Olyan változó amelynek rangsorba rendezik az attribútumait és azok között egyenlő közök vannak ( IQ szint) Aránysála

50
Q

Arányskála

A

van nulla pontjuk pl. életkor jövedelem mióta lakik a településen

51
Q

Mintavételi eljárások

A

kit fogunk megfigyelni, ki kell választani hogy figyelünk me- ezt nevezzük mintavételi eljárásnak
Ahoz hogy egy alapskaságról véleményt tudjunk mondani egy minta segítségévl ahhoz jól kell tudni választani a sokaság tagjai közül

52
Q

Mintavétel fejlődése

A

elsősorban a közvéleménykutatások inspirálták, a válsztás után egyből szembesültek azzal hogy jól végezték a munkájukat

53
Q

nominális

A

változók amelek attribútumaira a teljesség és a kölcsönös kizáros feltételei fennállnak ( születési hely, társadalmi nem)

54
Q

Ordinális

A

Olyan változó amelyek attribútumai valamilyen dimenzió szerint rangsorba állíthatók pl. iskolázottság - középszintű, felsőfokú stb…( tudjuk a sorrendet de nem tudjuk milyen távolságra vannak egymástól

55
Q

Intervallum/ arányskála

A

ahol olyan attribútumok vannak amit tudunk számolni pl. életkor

56
Q

Mintavételnél

A

azokat a személyeket kérdezem meg akikre kíváncsi vagyok pl 1000 fő közül kit fogunk megfigyelni
jól kell választani az alapsokaságból ha reprezentatív és pontos eredményt akarunk elérni- pl. 54% a nő az USA-ban akkor az én mintámban is 54% nőnek kell szerepelnie

57
Q

Mintavételi eljárások

A

valószínűségi/ listás- véletle

Nem valószínűségi / nem listás- nem véletlen

58
Q

nem véletlen- nem valószínűségi/ nem listás

A

egyszerűen elérhető alanyok- ötletelésre , tesztelésre, kérdőíves vizsgálat előtt
utcán megállítjuk az embereket => ha nincs lista akkor nem reprezentatív csak akkor működik ha egy bizonyos személyt kell megkeresnem
szakértői kiválasztás- kérdőív szerkesztéséhez, alanyokat könnyű felismerni pl. tüntetéseken vagy feltűnőek

59
Q

Reprezentatív

A

Olyan minta amely tökéletesen jelképezi az alapsokaságot

60
Q

Hólabdamódszer

A

nem tudjuk körülhatárolni a populációt, kapcsolati háló mentén jutunk el a a megfelelő személyhez akit megtudunk kérdezni

61
Q

Kvótás módszer- nem listás

A

Nincs listánk de pontos adataink vannak az alapsokaságról - mennyi embert kérdezünk meg az mindig az adott témától helyzettől kikkel dolgozunk és mennyi időnk van rá függ

  • nehéz olyan táblázathoz jutni amivel lehet dolgozni
  • Rendelkezünk egy leíró táblázattal ( mátrix- életkor, iskolai v. stb..)
  • Készítünk egy mátrixtáblát cellákkal és súlyozzuk a különböző csoportokat
  • Nagy veszélye van- nem biztos hogy a tipikusak kerülnek be
  • terepmunkánál főleg
62
Q

Önkiválasztó módszer

A

Csak feltérképezés, amikor a válaszadó jelentkezik hogy válaszol a kérdésekre pl. internetes kérdőív

63
Q

Valószínűségi- listás módszer

A
  • Tükrözi az alapsokaságot, reprezentatív
  • Amikor a populáció tagjainak egyforma esélyük van a mintába kerülni, a minta jellemzői jól tükrözk az alapsokaságot nemi arány, életkor
64
Q

Egyszerű véletlen mintavétel

A

Megszámozzuk az elemeket és a véletlen mintavételi táblázat segítségével kiválasztjuk a mintába kerülőket

65
Q

Szisztematikus mintavétek

A

A listán szereplő elemeket beszámozzuk és minden 10-et kiválasztjuk

66
Q

Rétegzett mintavétel

A
  • Nagyobb fokú reprezentativitás
  • Minnél heterogénebb a társadalom annál nehezebb a reprezentativitásra törekedni
  • Tehát a rétegzés arra jó hogy egy bizonyos réteg mentén csoportosítsunk-nem csak összeírjuk a hallgatókat hanem évfolyam, szak, nem, kar szerint szétválogatjuk őket, amikor több szempont szerint válogatunk szak, évfolyam az már összetett rétegzett
  • Egy nagy minta kissebb hibalehetőségekkel jár
  • homogén csoportokra felbontjuk a populációt és megnézzük hogy az adott sokaságon belül hány %-os részt képez és a mintába is ennyit válogatunk bele
67
Q

A rétegzés mire jó?

A

Hogy egy bizonyos réteg mentén csoportosítsunk, pl a hallgatókat évfolyam kar és szak szerint szétvélogatjuk őket- amikor több szempont szerint vállogatunk szak, évfolyam- az már rétegzett mintavétel

68
Q

Több lépcső csoportos mintavétel

A

több listából áll össze pl. pécsi, debreceni diákokról mintát veszününk és ebből lesz a közös minta
Mintavételi hiba esély nő, de csökkenthetjük ha rétegezzük

69
Q

Kérdőív

A 
Leggyakrabban alkalmazott módszer
Leíró, mahyarázó,felderítő
Elemzési egység ált. egy ember, szervezet
Nagyméretű alapsokaság
Attitűd és orientáció méréséhez
Jó kéréd s az alapja
Változókat operacionalizáljuk
Kérdezőbiztos, önkitöltős
70
Q

Kérdések típusai

A

Zárt, nyitott, Átmenet- amikor ott van az egyéb is

71
Q

Nyitott kérdés

A

A váladókat nem akarjuk befolyásolni a felkínált válasz lehetőségekkel
Nem tudjuk a választ a feltett kérdésre, nincs elegendő információnk hozzá hogy megadjunk válaszlehetőségeket
Megerősítjük a válaszadót hogy az ő véleményére vagyunk kíváncsiak

pl. Említsen meg 3 dolgot ami nem tetszett önnek a rendezvényen

72
Q

Zárt kérdések

A

A kérdőívben feltett kérdésekre válaszéehetőséget kínálunk fel, ezek közül a résztvevőnek választania kell a saját számára megfelelőt

73
Q

Zárt kérdés szabályai!!!

A 
Teljesség
Kizárólagosság
Egyértelműség
Ne legyen duplacsövű kérdés( és van a kérdésben)
Komptens személy a témában
Hajlandó legyen válaszolni
Legyen a kérdés tömör, jól érthető
Ne legyen tagadó kérdés
Ne legyen sugalmazó kérdés
Kerülje az Egyetérte-e Ön miniszterelnökével, abban hogy...
74
Q

Zárt kérdés- 1 választásos kérdés

A

Egyetét-e ön azzal, hogy legyen ingyenes a tömegközlekedés- igen/nem

75
Q

Átmenet a zárt és nyitott kérdés között

A

HA lehetőséget kívánunk nyújtani az esetleges egyéb nem felkínált kategóriában sorolható válaszok lejegyzésére is

76
Q

Zárt kérdés- Indirekt kérdés

A

a válaszadó által megjelölt kategóriák segítségével következtethetünk egy véleményre, atttűdre- szituációba való helyezés

77
Q

Zárt kérdés- Index és a skála

A

Ha az adatfelvétel során a szubjektív tényekre is koncetrálunk ebben az esetben több empirikus adatot vonunk össze

78
Q

Skálák

A

Ameddig az indexek segítségével közlebb jutunk az összetett jelenségek méréséhez, mint például az attitűdök, addig skálák arra is alkalmasak hogy miért jelenségek belső strutúráját megmutassák
-két ellentétes állítás között teszi lehetővé a választást.

79
Q

Lickter-Skála

A

-A válaszadóknak egy állítás alapján kell a az egetértésük mértékét jelölni.

80
Q

Bogardus féle társadalmi távolság skála

A

Ez a mérőeszköz nem csak azt mutatja meg hogy a megkérdezett válaszok alapján mennyire mondható elutasítónak vagy elfogadónak egy társdalmi csoporttal szemben, hanem egyben garantálja is, hogy a különböző kérdések intenzitása egymásra épül

81
Q

Fogalmak

A

Ügyelni kell arra hogy a kutató számára evidenciaként kezelt fogalom, vagy ha a konceptualizálás során definiáltuk őket- sokszor nem vagy nehezen értelmezhetőek a válaszadók számára, érthető formában kell megfogalmazni a kérdőívet
kerüljük a bonyolult összetett mondatokat, idegen szavakat, és a túl udvarias megfogalmazást

82
Q

Kérdezés

A

Olyat kérdezzünk amire a válaszadók elegendő információval rendelkezzenek hogy megválaszolják a kérdést
kérülni kell a befolyásoló és elfogult kérdéseket
pl. ugye azzal egyet ért…,ha érez elvárást vele szemben
- kérdés sorrendjével is lehet befolyásolni a válaszadót

Empirikus Társ. Kutatás (1 decks)

Brainscape helps you reach your goals faster, through stronger study habits.
© 2024 Bold Learning Solutions. Terms and Conditions