1. -3. Előadás Flashcards
(82 cards)
1
Q
Szabályszerűségek leírása
A
Társadalmi jelenségek nagyfokú szabályszerűséget mutatnak, ezeket tárja fel a kutatás.
2
Q
Szabályszerűségek elleni kifogások
A
Trivialitás vádja
Kivételek
Közbeavatkozás
3
Q
Trivialitás vádja
A
Minden tudomány nyilvánvaló dokumentálása értékes tevékenység. Pl. Katonák előléptetése
Túl gyakran derül ki a nyilvánvalóról hogy hamis.
4
Q
Kivételek
A
Társadalmi szabályszerűségek valószínűségi jellegűek és attól egy összefüggés nem lesz kevésbé valóságos, hogy egyes esetek nem illenek bele az általános rendbe.
5
Q
Közbeavatkozás
A
Pl. Kézmosós Kérdőívnél- elvárt válaszok megadása a valóság helyett
6
Q
Csoportok és nem egyének
A
*A szociológia a rendszer működésére kíváncsi
*A társ. Jelenségek szabályosabbak mint az egyének
*A rendszer elemei a változók, amiket értékeire bontjuk az attribútumokkal
Pl változó:kor attribútum:1,2,3..
7
Q
A változókkal és a közöttük lévő összefüggésekkel foglalkozunk
A
Pl Ha az Osztály a változó - > Mi a középosztály?
8
Q
Függő változó
A
Pl. előítéletesség függ valamitől
9
Q
Független
A
Pl. Az előítéletesség ettől függ - > iskolázottság
10
Q
Induktív gondolkodás menet
A
Egyedi esetből indul ki - > általános köv. - re jut
11
Q
Deduktív gondolkodás menet
A
Általános esetekből indul ki és egyedi következtetésre jut
12
Q
Kvalitatív kutatás
A
Minőségi jellegű, pl. Interjú
Egyéni közösségi tapasztalatok,viszonyok leírása és értelmezése
Bizonyos társ. Problémára világítok rá
Személyesebb, közeligyakrabban elkötelezett
Felfedező, nyitottság, előhívó
alakítható, megfigyelésekből áll és elbeszélésekből, lágy. mély
Strukturálatlan, rugalmas kérdezés kommunikácó
Közelség helyi hangok és összefügg, hitelesítenek
megalapozott elmélet,egyediből általános,tipikus
13
Q
Kvantitatív kutatás
A
Mennyiségi jellegű struktúrális összefüggések, makro-folyamatok,magyarázata Nagy mennyiség és sok adat Semleges, távoli ritkábban elkötelezett Megerősít vagy cáfol Előstrukturalt, attribútumok és változók Ellenőrizhető, megismételhető statisztikai összefüggések- állítások
14
Q
Megismerés közelről, belülről, kevés eset mélyebbről és közelebbről
A
Kvalitatív módszer
15
Q
Tapasztalatok, beszédmódok, szimbólumok,interakciók, és mindezek jelentései a cselekvő perspektívájából
A
Kvalitatív módszer
16
Q
Különbségek és változások alapján típusok
A
Kvalitatív módszer
17
Q
Hogy alkalmazzák ? Közösségkutatás,szubkultúrák,médiahasználat, konfliktusok, társadalmi viszonyok és működések mindennapi vonatkozása
A
kvalitatív módszer
18
Q
Kutatási módszere: Etnográfia, interjú, kvalitatív diskurzuselemzés, vizuális módszerek
A
Kvalitatív módszer
19
Q
Megismerési folyamat
A
Kutatás témáka, Miéert ezt kutatom, Milyen módszerrel kutatom
20
Q
Témával kapcsolatos kérdések, probléma azonosítása
A
primér terepismeret, korábbi kutatások eredményei alapján
21
Q
Témaválasztás történhet..
A
Érzelmek, Gondolkodásmód, Viselkedés, szerveződés, kultúra, hagyományápolás alapján
22
Q
Érdeklődés fő témáját
A
Gyakorlati szp. vagy tudományos érdeklődés határozza meg
23
Q
Tudományos érdeklődés
A
olyan problémák, jelenségek amelyekről keveset tudunk
más megközelítésből indulunk ki
a cél pontosítása
24
Q
Gyakorlati szempont
A
Politikai vagy társadakmi igény politikai jellegű kutatás hatástanulmányok bevándorlás üdülési szokások gyermekvállalás alkoholfogyasztási
25
Paradigma
Olyan modell, vagy vonatkoztatási keret,ami segítségével szemléljüka világot, ha az egyik megdől akkor jön az új
26
Deduktív gondolkodás
Egy elméletből indul ki amit ismer és ebből állít fel egy hipotésit
1.elmélet 2.hipotézis 3. változók 4. operacionalizálás 5. megfigyelés
27
Hipotézis
Két változó kőzőtti kapcslatot fogalmazza meg!!!!!Előrejelzést ad két változó kapcsolatásról. Egyszreű, tömör és világosan megfogalmazott.Az alpvető állítás amit, amlyet a vizsgálat során ellenőrizünk.
28
Induktív gondolkodás
Mgfigyeli a valóságot, atársadalmi élet egy aspektusát és igyekszik benne összefüggéseket találni amelyek egy egyetemes elvre mutatnak.
29
Okság fogalma
Minden tudásnak az a célja hogy megmagyarázza mi miért van , minden eseménynek állatpotnak vannak okai.
30
Determinizmus
a társadalomtufományban a determinizmus szemben ál a szabad akarattal, csk úgí nem történik semmi valami előidési őket.
31
Determinizmus- ok keresése
a beállítódásunk, cselekdeteink okok bonyolult láncolata tehát a társ. felismeri a determinizmust de nem illik az minden helyzetre , nem mindenkit ugyanaz az erő vezet,
32
Az okság magyarázati modellje
idiografikus( az adott cselekmény mögött áll az összes ok)
| nomotetikus( legfontosabb okok)
33
Lazarsfeld kritériumai
Az ok mindig megelőzi az okozatot, ezt a sorrendet nem mindig könnyű megmondani( mi volt előbb hogy merev gondolkodású vagy előítéletes)Két változó közöt empirikus összefüggés legyen, ne éehessen az összefüggést egy harmadik változóval magyarázni( pl. Fagyievés és a vízbefulladás)
34
Társadalom tudományos kutatás célja- Felderítő
Felderítő- új teerület pl. fókuszcsoporttal, interjúval
ok: A jobb megértés
nehéz megtalálni a függő változókat amelyek később fonotsak lesznek
Hiányosága: ritkán kapunk kielégítő választ, hiszen a felderítő vizsgálat során megismert emberek nem feltétlenül tipikusak
35
Társadalom tudományos kutatás célja- Leíró
A kutató megfigyel majd leírj. A megfigyelés eltervezett. pontos menetrrnd szerint halad megfelelő időpontban ( Pl. népszámlálás microcenzus )
36
Társadalom tudományos kutatás célja- Magyarázó
miért kérdésekre keresi a választ
37
Elemzési egységek
```
Széles választék azoank a valamiknek vagy valakiknek akiket kutatni akarunk, fontos különslg az elemzési egysége az azo összessége között amelyről majd álatlánosítunk.
Egyén
Csoport
Család
Szervezetek
Társadalmi produktumok
```
38
Csoportok
amikor a gengszter csoportokat vizsgáljuk , kicsi nagy belvárosi külvárosi miben különböznek, pl családok- éves jövedelem
39
ökológiai tévkövetkeztetés
olyan okfejtési hiba amikor nagyobb elemzési egységet vizsgálunk és abból az egylnekre vonatkoztató következtetést vonunk le pl miért és kik szavaztak nemmel ? A csoportok attribútumairól az egyén attribútumaira következtetünk
40
Redukcionizmus
Olyan okfejtési hiban amikor egyszerűen magyarázatra redukáljuk azt ami a valóságban sokkal összetettebb folyamat pl. születések számának a csökkenése- gazdasági magyarázattal magyarázunk
41
Idődimenziók
longitudinális és keresztmetszeti vizsgálatok
42
Keresztmetszeti
Sok vizsgálat úgy készül hogy keresztmetszete vesznek egy jelenségről egy adott időben és jellenzik azt - a baj vele hogy ok-okozati megértésre törekszik, de csak egyetlen időpontban végeznek felmérést Egy eseményről akar írni egy kép alapján
43
Longitudinális
Hosszabb időn át folyik egy azon jelenség megfigyelése
1. trend- egy populáció az idővel bekövetkezett változásokat tanulmányozza pl. 10 ávente népszámlálás
2. kohorsz- egy speciális alpopulációt tanulmányoz
3. panel- ugyanaz mint a kohirsz, csak itt mind ugyanazokat vizsgálják
44
Konceptualizálás, operacionalizálás
A folyamat legfontosabb része hogy alakítsuk a hétköznapi nyelv homályos kifejezéseit a vizsgálat jól definiált, mérhető jelentéssel rendelkező tárgyává
45
A tudomány két alappillére közül az egyik a megfigyelés ezt úgy hívjuk h mérés
gondos tudatos megfigyelés
46
fogalom indikátorai
a fogalom mérésére használható, pl együttérzés indikátori: sír a filmek alatt, jótékonykodik
47
dimenziók
a fogalom különböző aspektusinak leírása pl.érzelmi, cselekvési, emberek iránt, állatok iránt
48
mérési szintek
nominális
Intervallum
Ordinális
Intervallum
49
intervallum
Olyan változó amelynek rangsorba rendezik az attribútumait és azok között egyenlő közök vannak ( IQ szint) Aránysála
50
Arányskála
van nulla pontjuk pl. életkor jövedelem mióta lakik a településen
51
Mintavételi eljárások
kit fogunk megfigyelni, ki kell választani hogy figyelünk me- ezt nevezzük mintavételi eljárásnak
Ahoz hogy egy alapskaságról véleményt tudjunk mondani egy minta segítségévl ahhoz jól kell tudni választani a sokaság tagjai közül
52
Mintavétel fejlődése
elsősorban a közvéleménykutatások inspirálták, a válsztás után egyből szembesültek azzal hogy jól végezték a munkájukat
53
nominális
változók amelek attribútumaira a teljesség és a kölcsönös kizáros feltételei fennállnak ( születési hely, társadalmi nem)
54
Ordinális
Olyan változó amelyek attribútumai valamilyen dimenzió szerint rangsorba állíthatók pl. iskolázottság - középszintű, felsőfokú stb...( tudjuk a sorrendet de nem tudjuk milyen távolságra vannak egymástól
55
Intervallum/ arányskála
ahol olyan attribútumok vannak amit tudunk számolni pl. életkor
56
Mintavételnél
azokat a személyeket kérdezem meg akikre kíváncsi vagyok pl 1000 fő közül kit fogunk megfigyelni
jól kell választani az alapsokaságból ha reprezentatív és pontos eredményt akarunk elérni- pl. 54% a nő az USA-ban akkor az én mintámban is 54% nőnek kell szerepelnie
57
Mintavételi eljárások
valószínűségi/ listás- véletle
| Nem valószínűségi / nem listás- nem véletlen
58
nem véletlen- nem valószínűségi/ nem listás
egyszerűen elérhető alanyok- ötletelésre , tesztelésre, kérdőíves vizsgálat előtt
utcán megállítjuk az embereket => ha nincs lista akkor nem reprezentatív csak akkor működik ha egy bizonyos személyt kell megkeresnem
szakértői kiválasztás- kérdőív szerkesztéséhez, alanyokat könnyű felismerni pl. tüntetéseken vagy feltűnőek
59
Reprezentatív
Olyan minta amely tökéletesen jelképezi az alapsokaságot
60
Hólabdamódszer
nem tudjuk körülhatárolni a populációt, kapcsolati háló mentén jutunk el a a megfelelő személyhez akit megtudunk kérdezni
61
Kvótás módszer- nem listás
Nincs listánk de pontos adataink vannak az alapsokaságról - mennyi embert kérdezünk meg az mindig az adott témától helyzettől kikkel dolgozunk és mennyi időnk van rá függ
- nehéz olyan táblázathoz jutni amivel lehet dolgozni
- Rendelkezünk egy leíró táblázattal ( mátrix- életkor, iskolai v. stb..)
- Készítünk egy mátrixtáblát cellákkal és súlyozzuk a különböző csoportokat
- Nagy veszélye van- nem biztos hogy a tipikusak kerülnek be
- terepmunkánál főleg
62
Önkiválasztó módszer
Csak feltérképezés, amikor a válaszadó jelentkezik hogy válaszol a kérdésekre pl. internetes kérdőív
63
Valószínűségi- listás módszer
- Tükrözi az alapsokaságot, reprezentatív
- Amikor a populáció tagjainak egyforma esélyük van a mintába kerülni, a minta jellemzői jól tükrözk az alapsokaságot nemi arány, életkor
64
Egyszerű véletlen mintavétel
Megszámozzuk az elemeket és a véletlen mintavételi táblázat segítségével kiválasztjuk a mintába kerülőket
65
Szisztematikus mintavétek
A listán szereplő elemeket beszámozzuk és minden 10-et kiválasztjuk
66
Rétegzett mintavétel
- Nagyobb fokú reprezentativitás
- Minnél heterogénebb a társadalom annál nehezebb a reprezentativitásra törekedni
- Tehát a rétegzés arra jó hogy egy bizonyos réteg mentén csoportosítsunk-nem csak összeírjuk a hallgatókat hanem évfolyam, szak, nem, kar szerint szétválogatjuk őket, amikor több szempont szerint válogatunk szak, évfolyam az már összetett rétegzett
- Egy nagy minta kissebb hibalehetőségekkel jár
- homogén csoportokra felbontjuk a populációt és megnézzük hogy az adott sokaságon belül hány %-os részt képez és a mintába is ennyit válogatunk bele
67
A rétegzés mire jó?
Hogy egy bizonyos réteg mentén csoportosítsunk, pl a hallgatókat évfolyam kar és szak szerint szétvélogatjuk őket- amikor több szempont szerint vállogatunk szak, évfolyam- az már rétegzett mintavétel
68
Több lépcső csoportos mintavétel
több listából áll össze pl. pécsi, debreceni diákokról mintát veszününk és ebből lesz a közös minta
Mintavételi hiba esély nő, de csökkenthetjük ha rétegezzük
69
Kérdőív
```
Leggyakrabban alkalmazott módszer
Leíró, mahyarázó,felderítő
Elemzési egység ált. egy ember, szervezet
Nagyméretű alapsokaság
Attitűd és orientáció méréséhez
Jó kéréd s az alapja
Változókat operacionalizáljuk
Kérdezőbiztos, önkitöltős
```
70
Kérdések típusai
Zárt, nyitott, Átmenet- amikor ott van az egyéb is
71
Nyitott kérdés
A váladókat nem akarjuk befolyásolni a felkínált válasz lehetőségekkel
Nem tudjuk a választ a feltett kérdésre, nincs elegendő információnk hozzá hogy megadjunk válaszlehetőségeket
Megerősítjük a válaszadót hogy az ő véleményére vagyunk kíváncsiak
pl. Említsen meg 3 dolgot ami nem tetszett önnek a rendezvényen
72
Zárt kérdések
A kérdőívben feltett kérdésekre válaszéehetőséget kínálunk fel, ezek közül a résztvevőnek választania kell a saját számára megfelelőt
73
Zárt kérdés szabályai!!!
```
Teljesség
Kizárólagosság
Egyértelműség
Ne legyen duplacsövű kérdés( és van a kérdésben)
Komptens személy a témában
Hajlandó legyen válaszolni
Legyen a kérdés tömör, jól érthető
Ne legyen tagadó kérdés
Ne legyen sugalmazó kérdés
Kerülje az Egyetérte-e Ön miniszterelnökével, abban hogy...
```
74
Zárt kérdés- 1 választásos kérdés
Egyetét-e ön azzal, hogy legyen ingyenes a tömegközlekedés- igen/nem
75
Átmenet a zárt és nyitott kérdés között
HA lehetőséget kívánunk nyújtani az esetleges egyéb nem felkínált kategóriában sorolható válaszok lejegyzésére is
76
Zárt kérdés- Indirekt kérdés
a válaszadó által megjelölt kategóriák segítségével következtethetünk egy véleményre, atttűdre- szituációba való helyezés
77
Zárt kérdés- Index és a skála
Ha az adatfelvétel során a szubjektív tényekre is koncetrálunk ebben az esetben több empirikus adatot vonunk össze
78
Skálák
Ameddig az indexek segítségével közlebb jutunk az összetett jelenségek méréséhez, mint például az attitűdök, addig skálák arra is alkalmasak hogy miért jelenségek belső strutúráját megmutassák
-két ellentétes állítás között teszi lehetővé a választást.
79
Lickter-Skála
-A válaszadóknak egy állítás alapján kell a az egetértésük mértékét jelölni.
80
Bogardus féle társadalmi távolság skála
Ez a mérőeszköz nem csak azt mutatja meg hogy a megkérdezett válaszok alapján mennyire mondható elutasítónak vagy elfogadónak egy társdalmi csoporttal szemben, hanem egyben garantálja is, hogy a különböző kérdések intenzitása egymásra épül
81
Fogalmak
Ügyelni kell arra hogy a kutató számára evidenciaként kezelt fogalom, vagy ha a konceptualizálás során definiáltuk őket- sokszor nem vagy nehezen értelmezhetőek a válaszadók számára, érthető formában kell megfogalmazni a kérdőívet
kerüljük a bonyolult összetett mondatokat, idegen szavakat, és a túl udvarias megfogalmazást
82
Kérdezés
Olyat kérdezzünk amire a válaszadók elegendő információval rendelkezzenek hogy megválaszolják a kérdést
kérülni kell a befolyásoló és elfogult kérdéseket
pl. ugye azzal egyet ért...,ha érez elvárást vele szemben
- kérdés sorrendjével is lehet befolyásolni a válaszadót
