VI. Cím - Az érvénytelenség Flashcards
Semmisség
(1) A semmis szerződés megkötésének időpontjától ÉRVÉNYTELEN. A semmisség megállapításához KÜLÖN ELJÁRÁSRA NINCS SZÜKSÉG; a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli.
(2) Ha a semmis szerződés MÁS SZERZŐDÉS érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi ÉRVÉNYES, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellentétes.
(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződés semmisségére az HIVATKOZHAT és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít.
(4) Közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés esetén az ügyész keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.
Megtámadás
(1) A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától ÉRVÉNYTELENNÉ VÁLIK.
(2) Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik.
(3) A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított EGYÉVES határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható. A szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül fordulhat bírósághoz a fél, ha a szerződést a másik félhez intézett jognyilatkozattal támadta meg, és a megtámadás eredménytelen volt.
(4) A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben KIFOGÁS ÚTJÁN megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt.
(5) A megtámadás joga MEGSZŰNIK, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási ok ismeretében, a megtámadási határidő megnyílása után a szerződési akaratát megerősíti, vagy a megtámadás jogáról lemond.
- A szerződési akarat hibája
- tévedés
- megtévesztés és jogellenes fenyegetés
- titkos fenntartás, színlelt szerződés
Tévedés
(1) Aki a szerződés megkötésekor valamely LÉNYEGES KÖRÜLMÉNY tekintetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát MEGTÁMADHATJA, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.
(2) Ha a felek a szerződéskötéskor lényeges kérdésben UGYANABBAN A TÉVES FELTEVÉSBEN voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja.
(3) NEM TÁMADHATJA MEG a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.
Megtévesztés és jogellenes fenyegetés
(1) Akit a másik fél SZÁNDÉKOS MAGATARTÁSÁVAL tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja.
(2) Akit a másik fél JOGELLENES FENYEGETÉSSEL vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.
Titkos fenntartás, színlelt szerződés
(1) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényességét NEM érinti.
(2) A színlelt szerződés SEMMIS; ha az más szerződést leplez, a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni.
Akarathiba ingyenes szerződés esetén
Ingyenes szerződés esetén
1. tévedés,
2. téves feltevés vagy
3. harmadik személy részéről történő jogellenes fenyegetés vagy
4. megtévesztés címén a szerződést akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a MÁSIK FÉL NEM ISMERHETTE FEL.
- A szerződési jognyilatkozat hibája - A szerződés alaki hibájának orvoslása
(1) Az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. Ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a teljesítés a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja.
(2) A szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. Ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása abban az esetben is semmis, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött.
- Célzott joghatás hibája
- tilos szerződés
- jó erkölcsbe ütköző szerződés
- uzsorás szerződés
- feltűnő értékaránytalanság
- fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége
- fogyasztói jogot csorbító feltétel
- fogyasztó joglemondó nyilatkozata
- tisztességtelen általános szerződési feltétel
- lehetetlen szolgáltatás, érthetetlen, ellentmondó kikötés
Tilos szerződés
SEMMIS az a szerződés, amely
- jogszabályba ütközik, vagy
- amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, KIVÉVE, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása.
Jóerkölcsbe ütköző szerződés
SEMMIS az a szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.
Uzsorás szerződés
Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés SEMMIS.
Feltűnő értékaránytalanság
(1) Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között
- anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné,
- a szerződés megkötésének időpontjában
feltűnően nagy az aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerződést MEGTÁMADHATJA.
NEM támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta.
(2) A felek az (1) bekezdésben megállapított megtámadási jogot – fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés kivételével – a szerződésben kizárhatják.
Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége
SEMMIS az a kikötés, amelyben fogyasztó KÖVETELÉS BIZTOSÍTÁSA CÉLJÁBÓL
1. tulajdonjog,
2. más jog vagy követelés átruházására vagy
3. vételi jog alapítására vállal kötelezettséget.
Fogyasztói jogot csorbító feltétel
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben SEMMIS az a kikötés, amely e törvénynek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér.
