2. Relatív atomtömeg és moláris tömeg

Question 1

Miért volt szükséges bevezetni a relatív atomtömeget?

Answer 1

Az atom mérete igen parányi, ezért tömegük is rendkívül kicsi. Egyetlen atom tömegét nem tudjuk megmérni. Ezért szükséges volt bevezetni a relatív atomtömeget.

Question 2

Relatív atomtömeg fogalma? jele? Mértékegysége?

Answer 2

A relatív atomtömeg megadja, hogy egy atom hányszor nagyobb tömegű a 12-es tömegszámú szénizotóp tömegének 1/12-ed részénél. Mértékegység nélküli viszonyszám.
Jele: Ar

Question 3

Magyarázd a 12-es szénizotóp relatív atomtömegét!

Answer 3

A 12-es szénizotóp relatív atomtömegét egészre, 12,000-re rögzítjük. Ez az egyetlen izotóp, melynek relatív atomtömege egész szám! Ennek tizenketted része az az egység (12,000/12=1), amelyhez minden más izotóp tömegét viszonyítjuk, és így megkapjuk azok relatív atomtömegét.

Question 4

Mi a tömegszám és a relatív atomtömeg közötti kapcsolat?

Answer 4

A tömegszám és a relatív atomtömeg között némi kapcsolat van. A tömegszám a protonok és a neutronok száma összesen, mindig egész szám. A relatív atomtömeg nem egész szám, de megközelítőleg megegyezik a tömegszámmal.

Question 5

Mi az oka annak, hogy a tömegszám és a relatív atomtömeg értéke megközelítőleg megegyezik?

Answer 5

1. A neutron picivel nehezebb mint a proton, ezt figyelembe vesszük a relatív atomtömegnél. A tömegszámnál a neutron és proton tömegét egységnyinek tekintjük.
2. A relatív atomtömegben benne van az elektron tömege, a tömegszámban nincs.
3. A tömegdeffektus jelensége miatt külön-külön az elemi részecskék nehezebbek, mint fuzionált (egyesült) állapotban. A relatív atomtömegben fuzionált állapotban vannak, a tömegszámnál külön-külön.

Question 6

Mivel magyarázható a tömegdeffektus jelenség?

Answer 6

Az atomok keletkezésekor energia szabadul fel, amely némi tömegcsökkenéssel jár együtt.

Question 7

Miért volt szükséges bevezetni az anyagmennyiséget?

Answer 7

Az anyagi halmazok rendkívül sok részecskéből állnak, ezért volt szükséges bevezetni az anyagmennyiséget.

Question 8

Anyagmennyiség fogalma? jele? Mértékegysége?

Answer 8

1 mól annak az anyagi rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi elemi egységet (atomot, iont stb…) tartalmaz, mint ahány atom van 12,00 g 12-es tömegszámú szénizotópban.
Jele: n
mértékegysége: mol

Question 9

Mennyi elemi egység van 1 mol anyagi rendszerben? Avogadro-állandó jele, mértékegysége? Értéke?

Answer 9

1 mol anyagi rendszerben 6 * 10²³ db elemi egység van. Ez a szám az Avogadro-állandó.
Jele: NA
mértékegysége: 1/mol
értéke: NA=6 * 10²³ mol⁻¹

Question 10

Moláris tömeg fogalma?

Answer 10

1 mól anyagmennyiségű anyag részecskéinek tömege.
jele: M
mértékegysége: g/mol
A moláris tömeg számértéke megegyezik a relatív atom- vagy molekulatömeg számértékével grammokban kifejezve.

Question 11

Átlagos moláris tömeg (másképp átlagos relatív atomtömeg) fogalma?

Answer 11

A periódusos rendszerből kiolvasható moláris tömeg (vagy relatív atomtömeg) az elemet felépítő izotópok természetes izotóparány szerint számított átlagos relatív moláris tömege (átlagos relatív atomtömege).

Question 12

Hogyan számítható ki az átlagos moláris tömeg (átlagos relatív atomtömeg)?

Answer 12

Kiszámítható, ha az izotópok súlyozott átlagát vesszük. Szükséges hozzá az elemet alkotó izotópok relatív atomtömege, és hogy hány %-ban van jelen az adott tömegszámú izotóp.