28. Az eljárási cselekmény fogalma és fajai Flashcards
(14 cards)
Az eljárási cselekmény fogalma
A polgári eljárásban résztvevő személyeknek egymással összefüggő, polgári eljárásjog által szabályozott, általában a bíróság előtt folyó cselekményei, amelyek a polgári eljárásjogi joghatások kiváltására (eljárási jog és kötelezettség létrehozására, megváltoztatására, megszüntetésére) irányulnak
eljárási cselekmény elmulasztásának lehetséges szankciói
preklúzió
pénzbírság
hatálytalanság
nyilatkozattartalom véleményezése
perköltség viselése
Az eljárási cselekmény fajainak csoportosításai
alanyok (bg, f, egyéb km)
tárgy (akarat-kij, tudomás-kij)
irány (egyirányú, ellentétes ir.)
hatályosság (hatályos, hatálytalan, hibás)
eljárási szakasz szerint (eljárást előkészítő, perbeli, végrehajtási cselekmény)
akarat-kijelentés
a fél kérelme, hogy a bíróság intézkedjen, vagy tartózkodjon egy intézkedéstől
vagy
a bíróság érdemi vagy pervezető döntése, amely kötelező az eljárás alanyaira
tudomás-kijelentés
a fél beszámolója a bíróság előtt a tényekről
(kiv: tájékoztatás a hivatalos tudomású, vagy köztudomású tényekről)
a bíróság általános intézkedési és tájékoztatási kötelezettségének elemei
- §
(1) általános intézkedési kötelezettség határideje
(2) fegyverek egyelőségének elve
(3) tartalom szerinti elbírálás elve - § tájékoztatási kötelezettség
Mitől számítjuk a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határidejét? [110. § (1)]
beadvány bírósághoz történő beérkezésétől
beadvány benyújtására nyitva álló határidő lejártától
egyéb intézkedésre okot adó körülmény bekövetkeztétől
Hány nap áll nyitva a bíróság általános intézkedési kötelezettségének [110. § (1)] gyakorlására?
általánosan 30 nap
azonban ez legfeljebb 15 nap, ha a bíróság személyállapoti perben kiskorú gyermeket érintő kérdésben is határozatot hoz [431. § (5)]
fegyverek egyenlőségének elve
- § (2)
A bíróság köteles lehetővé tenni, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessenek, és azokra nyilatkozhassanak
tartalom szerinti elbírálás elve
- § (3)
A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe
a bíróság tájékoztatási kötelezettsége miben áll?
- §
A bíróság köteles a jogi képviselő nélkül eljáró felet - perbeli eljárás jogairól és kötelezettségeiről,
- indokolt esetben a támogató perben történő részvételéről, valamint
- a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről
a szükséges tájékoztatással ellátni
hatálytalanság
- § (1) az elmulasztott cselekményt úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tett
mitől hatályos egy cselekmény?
a jogosulttól származik
megfelel a törvényi követelményeknek
megfelelően beállnak a joghatásai
hatálytalan cselekmény orvosolható? el kell utasítani?
az eljárási cselekmény törvényből eredő fogyatékossága – azaz a hatálytalansága orvosolhatatlan, nem kell külön elutasítani, mivel azt úgy kell tekinteni, mintha egyáltalán nem tették volna meg