3-A nagy gazdasági világválságra adott válaszok és a II. világháborúhoz vezető út Flashcards
(58 cards)
Hogyan nézett ki az ipar és a gazdaság a I. világháború után?
A világháború alatti hadigazdálkodás után nehezen állt vissza az ipar békés lábra, a hadsereg leszerelésével pedig nagy munkanélküli tömegek keletkeztek. Emellett az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok összeomlása súlyosbították a helyzetet.
Milyen tényezők nehezítették a háború utáni gazdasági talpra állást?
A békeszerződések által okozott nehézségek, a többé-kevésbé elszigetelt és beszűkült világpiac, valamint a háborús jóvátételként meghatározott óriási összegek törlesztési kötelezettsége jelentősen gátolta az érintett országok gazdasági felépülését.
Milyen volt a mezőgazdasági helyzet a ‘20-as, ‘30-as években és mi volt az “agrárolló”?
Az agrárolló jelensége a mezőgazdasági termékek árainak az ipari termékek árai alatt maradását jelentette, ami azt eredményezte, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók sokkal többet kellett termeljenek az ipari termékek megvásárlásához szükséges pénz megszerzéséhez
Hogyan változott a gazdaság szerkezete a ‘20-as, ‘30-as években, és mely ágazatokban volt fellendülés, illetve visszaesés?
A gazdaságok szerkezetátalakítása és stabilizálása ellenére nem a háború előtti viszonyok álltak helyre. A klasszikus húzó-ágazatok, mint például a textilipar és szénbányászat visszaestek, miközben új ágazatok – villamosenergia-fejlesztés, autógyártás, műszergyártás – megélénkülést mutattak. A mezőgazdaság azonban visszaeső tendenciát mutatott.
Mi a Kondratyev-ciklus és mi köze van a nagy gazdasági világválsághoz?
A Kondratyev-ciklus elmélete szerint minden gazdasági ágazatban 5-10 évente visszaesések vannak, amelyeket normál esetben a többi ágazat kompenzál. Körülbelül 50-60 évente azonban a válság minden ágazatban egyszerre jelentkezik, ami 1929-ben történt meg, és ennek eredményeként általános válság bontakozott ki.
Mi volt a “fekete csütörtök” és milyen hatása volt a válság kialakulására?
A “fekete csütörtök” 1929. október 24-i esemény, amely során megkezdődött a részvénypiaci összeomlás, az értékpapírok árfolyama 40-60%-al esett. Október 28-án a helyzet még romlott, közel 19%-os csökkenés mutatkozott, ami körülbelül ötven milliárd dollárnyi veszteséget jelentett. Ez a pénzügyi válság gyorsan átterjedt az egyéb ágazatokra és országokra is.
Hogyan kezelte Németország a jóvátételi fizetések problémáját?
Németországnak hatalmas összegeket rendelt el a Jóvátételi Bizottság, amelyet elsősorban Amerikából származó hitelek felvételével és az angolok és a franciák részére teljesítette. Ez a hitelekkel történő finanszírozás hosszú távon további gazdasági instabilitást okozott.
Hogyan hatott az USA gazdaságpolitikája a nagy gazdasági világválság kirobbanására?
Az USA a háború utáni világgazdaság irányítójává vált, de nem képes volt megbirkózni az újonnan megszerzett szerepével. Az egész világ a rövidlejáratú amerikai kölcsönöktől függött, de az USA folyamatosan változtatta hitelpolitikáját, a belső piacra koncentrált, ami végül deflációhoz és túltermeléshez vezetett.
Miért vált eladhatatlanná számos termék a ‘20-as és ‘30-as évek világgazdasági helyzetében?
Világszintű túltermelés alakult ki, ami azt eredményezte, hogy hatalmas mennyiségű cikk maradt eladatlan, ahogyan a technológiai fejlődés az ipari forradalom harmadik hullámának köszönhetően további piaci változásokat idézett elő.
Milyen társadalmi hatásai voltak a nagy gazdasági világválságnak?
A világválság súlyos társadalmi következményekkel járt: a megszűnő vállalatok és csökkenő beruházások miatt tömeges munkanélküliség alakult ki, emellett nőtt a szegénység és az egyenlőtlenségek, ami bizonytalansághoz vezetett a népesség körében és társadalmi feszültségeket generált.
Mi voltak a gazdasági világválság közvetlen előjelei a háborút követően?
Gazdasági kimerülés, az emberi és anyagi erőforrások csökkenése, fedezet nélküli pénzkibocsátás, és a kereskedelmi kapcsolatok zavarai.
Milyen gazdasági nehézségek merültek fel a világháború után az érintett országokban?
A hadigazdálkodásról való átállás nehézségei, a leszerelés nyomán keletkező munkanélküliség és a korlátozott hadiipar és hadsereg problémái.
Hogyan befolyásolta az infláció és a munkanélküliség növekedése, valamint a közszükségleti termékek hiánya a válság előestéjén álló gazdaságokat?
Ezek a tényezők hozzájárultak a gazdasági válság kialakulásához, mivel növelték a társadalmi feszültséget és csökkentették a piaci stabilitást.
Milyen hatással voltak a békeszerződések a gazdaságokra a háború utáni időszakban?
A békeszerződések nehezítették a talpra állást, miután a világpiac jelentős mértékben beszűkült, és a jóvátételi fizetések terhelték az érintett országokat.
Miért és hogyan próbálták az angolok és a franciák törleszteni amerikai tartozásaikat a jóvátételekből?
A választott hadi jóvátételek révén igyekeztek eleget tenni hatalmas amerikai adósságaiknak, amelynek összege 33 milliárd amerikai dollárra rúgott, de ez a módszer később problémásnak bizonyult.
Mi volt a válság alapproblémája és hogyan mélyítette magát a válság?
A válság alapproblémája az volt, hogy a kereslet és a kínálat egyensúlya megbomlott, mivel a bérek nem emelkedtek az árakkal arányosan, csökkent a fogyasztók képes kereslete. A kereslet csökkenése miatt felhalmozódtak a termékek a raktárakban, munkásokat bocsátottak el, ami tovább csökkentette a fogyasztói keresletet, így a válság egyre mélyült.
Hogyan kezeltek egyes országok a túltermelési problémát a válság idején?
Volt, ahol a túltermelt termékeket megsemmisítették, például Brazíliában kávéval fűtötték a mozdonyokat, Dániában pedig a csatornába öntötték a tejet, míg az emberek milliói nyomorogtak és éheztek, mert nem volt pénzük a szükséges termékek megvásárlására.
Hogyan hatott az Amerikai Gazdaság összeomlása az egyes országokra?
Az Amerikai Gazdaság összeomlása miatt az USA beszüntette a hitelezést és a már kiadott hiteleket is visszakövetelte. Ez globálisan terjesztette a válságot, amely így nem csak Amerikát, hanem Európát és további régiókat is érintett. Új piacok megszerzésére nem volt lehetőség, a válság tehát széleskörűen érzékelhető volt.
Melyik ország kerülte el a válságot és miért?
Egyedül a Szovjetunió kerülte el a válságot, mert gazdasági blokád miatt önellátásra rendezkedett be, és így nem volt kiszolgáltatva a külső piacok változásainak.
Mi volt a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett változás a válság hatására?
A nemzetközi kapcsolatokban nemzeti rivalizálás és valódi hatalmi struktúrák kerültek felszínre, majdnem mindenhol személyi és pártpolitikai változások következtek be, és a területi revízió gondolata egy időre visszaszorult.
Mi volt a hatása a válságnak Németországra?
Németországban a válság súlyos hatással volt. Az eddig befektetett hitelek jóvátételre mentek, és amikor a hiteleket megvonták, a gazdaság összeomlott. Elvesztette külföldi beruházásait, bankszünnapot rendeltek el, és devizagazdálkodást vezettek be. A válság által legjobban sújtott országok közé tartozva, nem volt gyarmat, amin átháríthatták volna a veszteségeiket.
Hogyan befolyásolta a monopolizált piacok jellemzője a válságot?
A monopolizált piacokon a korlátozott versenyhelyzet (monopolár) és a pszichológiai faktorok, mint az eladási láz a tőzsdén és a pánik, tovább súlyosbították a válságot. Ezek a jellemzők korlátozták a piaci reakciókat, és hozzájárultak az összeomláshoz.
Miért esett át szerkezeti válságon a gazdaság ebben az időszakban?
A gazdaság szerkezeti válságon ment keresztül, mert nem volt egyensúlyban az ipari és a mezőgazdasági termelés (agrárolló). Továbbá a nyersanyagárak csökkentek, ami cserearány-romlást eredményezett, és mindez súlyosbította a válságot.
Milyen hatással voltak a különböző országok gazdasági helyzetére a nemzetközi kapcsolatok változásai a válság alatt és után?
A válság időszakában és után a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett változások, mint a nemzeti rivalizálás és politikai változások, különböző mértékben érintették az országokat. A nagy gyarmatbirodalommal rendelkező országok képesek voltak veszteségeiket áthárítani a gyarmatokra, míg a fejlett tőkés országok nagy tartalékokkal rendelkeztek, ami enyhítette a válság hatásait.
