4.tétel: A középkori város Flashcards
(12 cards)
Előzmények:
Milyen előzményei voltak a városodásnak?
A X-Xi.században új termelési technikák, technológiák jelentek meg, fejlődött a mezőgazdaság:
* a népességszám jelentősen nőtt
* terményfelesleg jelent meg
* fellenült a gazdaság, piachelyek alakultak ki
A kereskedők a földesuraktól kértek engedély megerősített piachelyek kialakítására = megindult a városiasodás folyamata.
Tehát a városiasodás folyamata a kereskedőktől jött, hogy nagyobb, központosított piacokat alakítsanak ki.
Hol alakultak ki városok?
Mivel a kereskedelmi célokból alakultak ki, így jellemzően:
* népszerű kereskedelmi útovanalakon
* folyóparton
* régi kereskedelmi útvonalak mentén;
* régi római városok helyén;
* egyházi, földesúri vagy királyi központokban,
* folyók találkozása vagy folyami átkelők;
hegység és alföld (eltérő gazdasági tevékenységet folytató tájegységek) találkozása;
* bányavidék (speciális ipari tevékenység);
* zarándokutak mentén
alakultak ki!
Milyen közigazgatás alakult ki?
A XI. században a vásáros helyeken a lakók a kereskedők vezetésével önkormányzatokba, kommunákba törekedtek.
A városi jellegű települések kiváltságokat, másnéven privilégiumokba tömörödtek. A kiváltságokat az alapítótól kapták, aki a földesúr vagy a király volt. A kiváltságok lehettek:
Önkormányzati jellegűek:
* Maguk választhattak a városi tanács élén álló bírót vagy polgármestert
* maguk választhattak plébánost
* önálló igazságszolgáltatást gyakorolhattak
* rendőri feladatokat láttak el
Gazdasági jellegűek:
* vásártartás joga
* egyösszegű adózás vagy adókedvezmény
* vámmentesség/vámkedvezmény
* árummegállító jog
Kiváltságosnak mondhatta magát az a város ami falat építhettett maga köré
Társadalom
Milyen jogállása volt a városlakóknak?
Mihez kötötték a joggyakorlást?
- nem vonatkoztak rájuk a parasztság feudális kötöttségei, de a nemességre érvényes kiváltságok sem
- személyükben szabadok, és szabadon értékesíthették tulajdonukat
- A városlakókból új társadalmi réteg született, a polgárság, ami azonban vagyoni és jogi szempontból nem volt egységes
A joggyakorlást ingatlantulajdonhoz kötötték, akinek nem volt, nem vehetett részt a város irányításában
A társadalom felépítése:
* A legvagyonosabbak voltak a vezetők, másnéven patríciusok.
* A város népességének legjelentősebb részét a telektulajdon és a polgárjog nélküli plebejusok
* A két társadalmi réteg között helyezkedtek el a céhekbe tömörödő kézművesek.
- „A városi levegő szabaddá tesz”: ha valaki egy évet és egy napot az ilyen kiváltsággal rendelkező városban anélkül eltöltött, hogy bárki szolgájaként azonosították volna, elnyerte a szabadságot.
Hogy hívták a kereskedők érdekvédelmi szervezetét?
A kereskedők érdekvédelmi szervezete volt a guilde
Mik voltak a céhek, mikor jöttek létre?
A céhek az azonos szakmák érdekvédelmi szervezetei voltak, minden mesterségnek volt és minden mesternek be kellett lépnie. Aki nem lépett be a céhbe és úgy végezte a munkáját volt a kontár.
A céh szabályzat kimondta:
* minden mester egy munkadarabot készít → jó minőség, szabott áron, lassú munka
* ők látták el a városfal védelmét és a rendfenntartást is
* feladatait a céhszabályzat rögzíti
* szabályozza a piacot és a termelést,
* korlátozza a versenyt (minőség - mennyiség),
* védelmez (árvák, özvegyek és a város).
* megszabták a munkaidőt, árakat és az alapanyagok minőségét, inasok számát…stb.
* nincs verseny a mesterek között
- céhmesteri cím megszerzésére hosszú tanulási folyamat végén és megfelelő anyagi háttérrel nyílt lehetősége a tehetséges kézműveseknek. Előbb inasként, majd céhlegényként éveken át szolgáltak egy céhmesternél, majd egy külföldi tanulmányút következett, amelynek végén remekművet kellett készíteniük. A mesterré avatás egy bőséges lakomát követően történt meg
Miként működtek a városok ebben az időben?
A városok ebben az időben nem kultúrális, hanem gazdasági, egyházi, katonai központok voltak, ez meghatározza a felépítésüket.
Mi volt jellemző a város felépítettségére?
- Fal vette körbe
- A szűk városfalak miatt a házak magasra nyúltak
- Az utcák szűkek voltak, a házakat szűk sikátorok választották el, ami rontotta a higéniás viszonyokat
*
Miért támogatta a császár/király a városok törekvéseit?
Mert:
* jelentős adóbevételt várt tőlük
* politkai támaszt jelentettek a nemességgel szemben
Milyen 3 várostípus fejlődött ki a nyugaton?
- Mezőváros: Lakói leginkább mezőgazdasággal foglalkoztak, általában a földesúr fennhatóságam alatt maradt, s csak bíráskodási önkormányzatot sikerült kialakítaniuk
- Ipari város: Általában teljes önkormányzati jogot kaptak és csak az uralkodónak adóztak
- kereskedővárosok: termékeit a város környékén-az úgynevezett piackörzetben – értékesítették. Ezek a városok általában kivívták a teljes önkormányzatot, s csak az uralkodónak fizettek adót.
MIlyen hatással voltak a városok a kereskedelemre?
A városok által létrejött a távolságikereskedelem:
* A céhek nagy mennyiségű árut gyártottak, nem minden kelt el a helyi piacon, a felesleget felvásárolták a kereskedők és távolabbi vidékeken értékesítették
* kialakult a távolsági kereskedelem, melynek Európán kívüli legtávolabbi úti célja India és Kína volt
Középkori kereskedelmi útvonalak:
* Hanza-kereskedelem: Angliát kötötte össze Oroszországgal az Északi és a Balti-tenger partvidékei mentén
* Levantei- kereskedelem: : Európát kötötte össze a közel- és távol- Kelettel a Földközi és a Fekete-tengeren keresztül
* Szárazföldi kereskedelmi utak: : Velence és Genova városától, Észak-Itálián át Franciaország területén keresztül, Champagne-t érintve Flandriáig terjed
Pénzgazdálkodás:
- a kereskedelem bővülése, főként a távolsági kereskedelem érdekei szükségessé tette a jó minőségű, értékálló (arany és ezüst) pénz használatát → ezért Európában ismét elterjedt a pénzgazdálkodás.
