11. Anaerob, Gram-negatív pálcák. Disszimilációs szulfátredukáló baktériumok. Rickettsia-félék. Mycoplasma-félék.

Question 1

Anaerob, Gram-negatív pálcákról általánosan

Answer 1

Főleg kérődzők gyomrában vegyes mikroflora (amely pl cellulozt is bont) fermentatív anyagcseréjű tagjai.

Question 2

Anaerob, Gram-negítv pálcák felsorolása

Answer 2

Bacteriodes, Butyrivibrio

Question 3

Disszimilációs szulfátredukáló baktériumok

Answer 3

Anaerob módon szulfátiont redukálnak (szulfátlégzés): kemoorganotrófok, de van néhány
kemolitotróf is közöttük; morfológiailag sokfélék, a kénciklusban fontos szerepük van.
pl Desulfovibrio

Question 4

Desulfovibrio

Answer 4

tavi üledékben él, kissé hajlított alakú, Gram-negatív baktérium

Question 5

Rickettsia-félék (általánosan)

Answer 5

Rövid pálcák (max. 1 μm), Gram-negatívok; többnyire paraziták.
Nezmetek: Rickettsia, Chlamydia

Question 6

Mycoplasma-félék

Answer 6

Nincsen sejtfaluk, viszont szteránvázas vegyületek is vannak a membránjukban →
pleomorfizmus.
Mycoplasma

Question 7

Mycoplasma

Answer 7

parányi sejtje (d ≤ 0,5 μm) általában gömbszerű, átmehet a baktériumszűrőn is.
Egy irányban növekedve pálca alakot, sőt fonalas struktúrát is felvehet. Kicsi ún.
„tükörtojástelepei” vannak, de csak nehezen tenyészthető. Reakció szerint Gram-negatív, de
evolúciósan inkább Gram-pozitívból származhat (sejtfal elvesztése révén). Tüdőgyulladásos
borjúból izolálták először.

Question 8

Bacteroides

Answer 8

pálca alakú, propionsavas fermentáció, a humán bélflóra nagy csíraszámú tagja.

Question 9

Butyrivibrio

Answer 9

kissé hajlított alakú, vajsavas erjesztés jellemzi

Question 10

Rickettsia

Answer 10

obligát sejtparazita, csak a gazdasejten belül szaporodik bináris hasadással, ezért
táptalajon nem, csak sejttenyészetben tartható fenn. Vannak riboszómái, de meglehetősen
primitív sejtfelépítésű. Ember, gerincesek és ízeltlábúak parazitája, pl. a kiütéses tífusz
kórokozója a R. prowazekii (ruha- és fejtetű terjeszti).

Question 11

Chlamydia

Answer 11

sejtparazita, kétféle formája van: az elemi test (0,2-0,3 μm) és a redőzött test
(0,5-0,8 μm); az elemi test mérete hasonló, mint a legnagyobb vírusoké. Az elemi test
hozzátapad a célsejthez, fagocitózissal bekerül oda, ahol egy vakuólumba jut, és ott átalakul
redőzött testté: vékonyabb sejtfal, flexibilisebb. Ez a forma nő és osztódással szaporodik; ha
már szinte az egész gazdasejtet kitölti a vakuólum, akkor a sok redőzött test visszaalakul
elemi testté, és azok kijutnak az elpusztult sejtből. Az elemi test nem mutat életjelenségeket
→ tényleg ezek a legprimitívebb baktériumok (mérete és obligát parazita élete miatt sokáig
vírusnak tartották). Ide tartozik pl. a trachoma nevű trópusi szembetegség kórokozója