A törzs anatómiája Flashcards
a felnőtt tüdő súlya
600-700 g
apex pulmonis helyzete
a kulcscsont mediális harmada mögött, a mellkasbemenet fölé emelkedik 3 cm-el
Hol kezdődik a fissura obliqua?
Hátul a tódőcsúcs alatt 6-7 cm-el
Hol található a tüdő szempontjából a v. azygos?
a tüdőcsúcstól a második bordaporcig tart
Milyen lebenyei lehetnek még a jobb tüdőnek?
lobus infracardiacus és lobus venae azygos
Hogyan választhatók szét a szelvények?
az intersegmentális gyüjtőerek mentén, a szelvénykapuk felől
meddig tart a jobb tüdő segmentum apicalea?
I. bordáig
Hol van a j. t. segmentum posteriusa?
a ferde hasadékig terjed, megfelel a II., III., IV. borda szintjének
Segmentum anterius elhelyezkedése a j. t.-ben
alsó széle a vizszintes hasadéknál van, vetülete a negyedik bordának felel meg
segmentum laterale et mediale a j. t.-ben
a mediale alul érintkezik a rekeszizommal és medialisan a pericardiummal
Nelson-Fowler féle szelvény elhelyezkedése? j. t.
Vagy segmentum apicale superius, az alsó lebeny csucsa, a costovertebralis árokban fekszik, elulrol a fissura obliqua hatarolja
Segmentum basale mediale (cardiacum)
a jobb pitvar és a vena cava mellett
segmentum basale anterius j. t.
beterjed a costodiaphragmaticus mellhártyaöbölbe
segmentum basale laterale j. t.
beterjed a recessus cosotodiaphragmaticusba
segementum basale posterius j. t.
a rekeszizmon fekszik
b. t. segemntum apicoposterius
bisegmentum mert itt csak egy hörgő van
b. t. segmentum lingulare superius et inferius
lingula pulmonis sinisternek és a jobb tüdő középső lebenzének felel meg
a tüdőlebenyek átmérője
1-2 cm
a bronchiolus lobularis/terminalis atmérője
1mm
mi béleli a bronchiolus lobularisokat?
csillószőrös egyrétegű köbhám
tüdőalveolusok átmérője/mivel béleltek?
0,3 mm/egyrétegű laphám
az alveolo-kapilláris fal összfelszine
80-130 mm2
Mi a surfactans és mi termeli?
lipoprotein, amelyet a II-es tipusu pneumociták termelnek
hányas csigolyánál található a bifurcatio trachea?
Th4
Bronchus principalis dexter méretei
hossza: 2,5 cm
átmérője: 12-16 mm
6-7 patkó alakú porc alkotja
Bronchus principalis sinister
hossza: 5 cm
átmérője: 10-12 mm
9-12 porckorong képezi
Minek az ága a bronchus lobaris medius?
a bronchus lobaris inferior dexter
mi épiti fel lebenyhörgők falát?
tunica fibromusculocartilaginea és pseudostratificalt csilloszőrös, nyálkatermelő, mirigyeket tartalmazó hám béleli
Hol halad a tüdőt tápláló vérérhálózat? vasa privata
a hörgők hátulsó felszinén
hol halad az a. pulmonalis dextra?
az aorta ascendens és a v. cava superior mögött
A. pulmonalis sinistra lefutása
az aortaiv alatt, majd felkanyarodik és a bal főhörgőt elölről keresztezi
Botallo
lig. arteriosum: az a. pulmonalis sinistrat köti az aorta ivéhez
Miből ered a plexus pulmonalis?
n. vagus+ n. cardiacus inferior+határköteg háti részéből jövő szimpatikus rostok
Mi béleli a mellhártyalemezeket?
mesodermális eredetű egyrétegű laphám
Milyen képletek haladnak a mediastinalis mellhártya és a szivburok közötti kötőszövetes térben?
n. phrenicus és a. et v. pericardiaco-phrenica
hol ér véget a ligamentum pulmonare?
a diaphragma felett 1-2 cm-el
recessus cosotodiaphragmaticus méretei
medioclavicularis vonalban: 2 cm
középső hónaljvonal mögött: 6 cm
a gerincoszlop mentén: 2-3 cm
recessus costomediastinalis
csak a bal oldalon van, IV. és V. bordaporc között
recessus phrenicomediastinalis
összeköti costodiaphragmaticus öböl elülső és hátulsó részét
a sziv súlya
300 g
trigonum fibrosum dextrum elhelyezkedése és szerepe
a jobb atrioventricularis szájadék és az aorta töve között
rajta halad át a his nyaláb, belőle indul ki a kamraközti sövény hártyás részének kötőszöveti váza és a tendo coni arteriosi
trigonum fibrosum sinistrum elheyezkedése
a bal pitvar-kamraközti szájadék és az aorta töve között
milyen vastag a pitvarok fala?
2-3 mm
a kamrák falának vastagsága
jobb kamra: 5 mm
bal kamra: 10-12 mm
mi járul hozzá a trabekulák és a szemölcsizmok kialakulásához?
vortex cordis, a mély rétegekben, az S alakban futó izmok és a Mac Callum
Hol található a tuberculum intervenosum? Loewer
a felső és alsó fővéna közötti pitvarfalon
mekkora az átmérője az ostium sinus coronariinak?
8 mm
Hol található a fosssa ovalis és hogy jön létre?
a pitvari sövény jobb pitvari falán, a limbus fossae ovalis születés utáni letapadásával jön létre a foramen ovaleből(Botallo)
Hol található a trabecula septomargianlis és mi a szerepe?
a crista supraventricularistól huzodik a kamra elülső részére és a vért irányitja a tr. pulmonalis fele.
Hol találhatók az Albini féle csomók?
az inhurok hosszában
Hány inhur fut a vitorlákhoz?
10-12
Cuspis septalis, jobb szivfél
a legkissebb és nincs közvetlen kapcsolata az inas gyűrűvel(emellett az első és hátsó cuspisnak van), a kamrai sövény hártyás részét 2 részre osztja
mekkora az ostium atrioventriculare dextrum?
férfiben: 120 mm
nőben: 105 mm
mekkora az ostium atrioventriculare sinistrum?
férfiben: 102 mm
nőben: 90 mm
Hol keletkeznek a Valsalva szinuszok?
a semilunaris billentyűk és az érfal között
Hol található Arantius csomó?
minden billentyűszegély közepén
Hol található a Keith Flack csomó vagy Nodus sinuatrialis?
a v. cava superior és a jobb fülcse határán, a sulcus és a crista terminalis mentén
Nodus sinuatrialis méretei
2-3 cm hosszú
1-2 mm vastag
Aschoff Tawara vagy nodus atrioventricularis elhelyezkedése és méretei
a pitvari sövény hátulsó-alsó szélében, a sinus coronarius szájadéka előtt
5 mm hosszu 2-4 mm vastag
Fasciculus atrioventricularis vagy His hossza?
5 mm hosszú, 2-4 mm széles
Curs dextrum: 1-2 mm vastag, a jobb kamra elülső szemölcsizmáig tart
Curs sinistrum: a szivcsucsig tart
honnan ered az a. coronaris és hol halad?
a jobb aortai billentyűtasakból halad->sulcus coronarius->ramus interventricularis posterior->szivcsucs
A. coronaria dextra fontosabb ágai
r. coni arteriosi
r. nodi sinuatrialis
r. atriales-> jobb pitvar
r. marginales dexter-> jobb kamra széléhez
r. interventriculares septales
r. nodi atrioventricularis
a. coronaria sinistra lefutása
aorta bal billentyztasakja-> a bal fülcse alatt halad majd a tr. pulmonalisnál két ágra oszlik
ramus circumflexus->sulcus coronariusban halad hátra fele
ramus interventricularis anterior->sulcus interventricularis anteriorban halad az incissura apicis cordisig majd hátra fele
a. coronaria sinistra ágai
r. coni arteriosi-> tr. pulmonalis
r. interventriculares septales-> septum elülső részéhez
r. marginales sinister-> a bal kamra széléhez
r. posterior ventriculi sinister
r. atriales
r. nodi sinuatrialis/atrioventricularis
a vénás vér hány %-a gyűl a koszorúöbölbe?
60%
sinus coronarius méretei rekeszi felszinen
3-5 cm hosszú
0,5-1 cm átmérőjű
Hol található a Vieussens billentyű?
a v. cordis magna sulcus coronariusba valo benyilásánál
V. cordis magna lefutása
szivcsucs-> sulcus interv. ant(v. interv. ant.)->sulcus coronariusba ömlik mint v coronaria sinistra
V. cordis ventriculi sinistri lefutása
bal kamra hátulsó felszine->sinus coronarius bal végébe ömlik közvetett(v. cordis magna) vagy közvetlen modon
V. cordis parva lefutása
rekeszi felszin jobb széle->sulcus majd sinus coronarius
V. obliqua atrii sinistri(Marshall)
a bal pitvar falán ferdén száll le a sinus coronariusba
a sziv és az aorta érző ingeruleteinek átadása
n. cardiacus inf.->ggl. sellatum->C8-Th1 szelvényekbe-> bal ulnához
mi idegzi be a sinuatrialis csomot?
bal n. vagus
mi idegzi be az atrioventricularis csomot és a His nyalábot?
jobb n. vagus
Honnan erednek a sziv szimpatikus és paraszimpatikus idegei?
szimp. :ggl. sellatum
parasz. : vagy a bolygoideg ágai vagy a n. laryngeus recurrens szivhez menő ágai
Mit nevezünk Zenker pólyának?
a tüdőkocsányt körülvevő, háromszög alaku szalagot.
Hol helyezkednek el a tüdőkapuban a tüdő saját ér-ideg képletei?
a főhörgők mögött
Mettől meddig tart a fissura obliqua?
Th3 csogolya tövisnyulványa(harmadik borda)->hatodik borda
Hol van a mitrális billentyű hallgatózási helye?
a bal V. bordaközben
Tricuspidális bill. hallgatózási helye?
mellcsont alsó harmadának a közepén, a kardnyulvány fölött.
semilunaris billentyűk hallgatózási helye?
II. bordaközben
Prepericardialis rés tartalma
lig. sternopericardiaca, a. pericardiacophrenica, n. phrenicus
Giacommini f. vertebrae cardiacae
a sziv szkeletopiailag a Th4-Th8 csigolyatestekre vetül
Mikor áll meg a thymus növekedése és akkor hány g?
15 éves korban, 35 g.
negyedik bordakozig terjed
milyen ér ideg képletek veszik körül a thymust?
elől: jobb és bal a. thoracica interna
mögötte: v. cava superior és v. brachiocephalica sinistra
v. brachiocephalicak hossza
v. cava superior
dextra 2,5 cm
sinistra 6 cm
v.c.s. 6-7 cm
aorta ascendens méretei
6 cm hosszu
3,5 cm atmeroju
aortaiv méretei
5-6 cm
3 cm átmérőjű
truncus brachiocephalicus hossza
4-5 cm
melyik az elsulso mediastinum felso rekeszenek legmelyebb képlete?
trachea
hol helyezkedik el a légcső szkeletópikusan?
C4 és Th4-5 között
nyelőcső hossza
20-25 cm
nyelőcső szűkületei
- garatnál
- aortaiv, illetve bal főhörgő szintjén
- gyomorszájnál
aorta thoracica elhelyezkedése és méretei
Th 4-Th 12
30 cm hosszu
2,5 cm széles
Aorta thoracica ágai
Aa. phrenicae sup. A. bronchiales Rr. oesophagealis Rr. pericardiaci Rr. mediastinales
mellvezeték méretei
30-35 cm hosszú
2-4 mm átmérőjű
- Planum scyphosternale
- Planum subcostale
- Planum supracristale csigolyavetülete
- Th10
- L3
- L4
Camper és Scarpa fascia
Camper felületesebb és areolaris fibroadiposus szerkezetű, Scarpa fascia lamellaris szerkezetű mélyebben helyezkedik el
M. obliqus externus abdominis
Eredés: 5-12. borda felszinéről
Tapad: csipőtaraj külső ajkán, a linea albaban a ligamentum inguinale révén. Crus mediale: szeméremcsont symphysisén, Crus laterale: tub. pubicum
Beidegzés: V-XII n. intercostalis, n. iliohypogastricu, n. ilioinguinalis
M. obliqus internus abdominis
Ered: Fascia thoraco lumbalis, csipőtaraj középső vonalán s a lágyékszalag külső felén
Tapad: X-XII. borda, linea alba, symphysis és szeméremcsonton a tendo conjunctivuson keresztül
Beidegzés: X-XII. n intercostalis, n. iliohypogastricus, n. ilioinguinalis
M. transversus abdominis
Eredés:VII-XII. borda, fascia lumbodorsalis, csipotaraj belső ajka, lágyékszalag külső harmada
Tapad: linea alba, szeméremcsont és symphysisen a tendo conjunctivitison keresztül
Beidegzés: V-XII. n. intercostalis, n. iliohypogastricus, n. ilioinguinalis
M. rectus abdominis
Ered: V-VII bordaporc és kardnyulvány
Tapad: Szeméremcsont és symphysis felső részén
Beidegzés: n. intercostalis VI-XII
M. cremaster
A belső ferde és a haránt hasizom nyalábjaiból képződik, az ondozsinor burok és a hereburok alkotásában vesz részt, nőknél hiányzik
Beidegzi: N. genitofemoralis
M. pyramidalis
Ered: szeméremcsont és symphysis felső része
Tapad: belesugárzik a linea albaba
Beidegzi: XII. n. intercostalis
M. quadratus lumborum
Ered: a csipotaraj belső ajkának hátulsó harmadán
Tapad: XII. borda alsó szélén, az ágyékcsigolyák kardnyulvanya
Beidegzés: plex. lumbalis
Lig. interfaveolare( Haselbach)
a lágyékszalag belső harmadába besugárzó fascia transversalis megerosodese
lehorgonyozza linea semicircularist
néha izomrostokat is tartalmaz
Mi képezi a tendo conjunctivalist?
A falx inguinalis(vagy Henle szalag), ami a belső ferde és a haránt hasizom bőnyés nyulványa a fascia transversalis megerősödésével, a fascia transversalis, a ferde és a haránt hasizom szalagja és a fascia trans.
Lig. iliopubicum(Thompson)
csipotovis és pubicum kozott
Milyen rostos nyulvány indul ki a lig. inguinaleből(vagy Poupart)?
Lig. reflexum(Collesi): a kulso ferde hasizomhoz megy
Lig. lacunare(Gimbernat): Lekerekiti a lacuna vasorumot, a pecten ossis pubison tapad és a Cooper szalagot alkotja(ligamentum pectineale)
Linea alba méretei
felül 20 mm széles, majd a köldök alatt 2 cm-el egészen le 2-3 mm
Miből képződik a rectushüvely?
széles hasizmok bönyéje + fascia transversalis
külön külön huvelyezi be az egyenes hasizmot
Miben folytatódik a linea arcuata/semicircularis(Douglas vonal)?
Haselbach féle lig. interfoveolareban
hasfal verőerei
aa. lumbales Aa. epigastrica inferior -ramus pubicus -r. obturatorius-a. cremasterica és a. ligamenti terestri uteri Aa. circumflexa ilium profunda A. epigastrica superior A. epigastrica superficialis A. circumflexa ilium superficialis Aa. pudendae externa
Cavo-cavalis anasztomózist képezik
- a thoracoabdominalis vénák felszines összeköttetései a mellkasfal vénái és a hasfal gyűjtőerei között
- a mély anasztomozisok a v. epigastricae sup. és inf. redszere között képződik + v. lumbalis ascendens+ lumbalis vénák
Porto cavalis anasztomózisok
a thoracoabdominalis és paraumbilicalis vénák között a periumbilicalis vénás rece révén
A hasfal nyirokere
felszines: n. l. axillares+ n. l. inguinales superficiales
Mély: n. l. mammari interni, n. l. iliaci interni, n. l. lumbales
Hol haladnak a hasfal idegei?
a belső ferde és a haránt hasizom közötti interstitiumban
Hol haladnak a hasfalon a 7-12. bordaközti idegek?
a rectushuvely hátulsó falán
Spigel vonal
linea semilunaris és douglas kerszteződése
Melyik csigolya magasságában van a köldök?
L4
Ligamentum teres hepatis
köldöktől a májig halad
Ductus vitellino intestinalis rostos maradványa
magzatból marad vissza, a köldök és a vékonybél között feszül ki
Trigonum lumbale(Petit) és Grynfelt
Petit felszinesen Grynfelt mélyen
Lágyékcsatorna méretei
hossza 4-4,5 cm
Anulus inguinalis superficialis
a kulso ferde hasizom két szára között (crus mediale et laterale, amiket a fimbriae intercrurales köt ossze és mögötte van a colles szalag)
Anulus inguinalis profundus
megfelel a fossa inguinalis lateralisnak, ezen a helyen a fascia transversalis benyomul a legyékcsatornába az ondozsinor egyik burkát képezve
Mik csatlakoznak az ondózsinorhoz?
elől a n. iliohypogastricus és n. ilioinguinalis ágai, hátul a n. genitofemoralis ágai
Mi a Nuck csatorna
peritoneo vaginalis csatorna maradványa
Hol helyezkedik el: treiz lemez és told lemez
treiz-retroduodenalisan
told-retrocolicusan
Lig. hepatogastricum részei
portio densa-a kiscseplesz nyelőcső és cardia fele eső része
portio floccida-pilorus felőli része
Winslow nyilás határai:
ant. -lig. hepatoduodenale
post. -v. cava inferior
sup. -máj lobus caudatusa
inf. -duodenum pars inferiorja
Bursa omentalis határai:
ant. -gyomor hátulsó felszine, a kiscseplesz és a lig. gastrolienale
post. -pancreas teste és farka, bal vese és mellékvese
inf. -lig. gastocolicum és a mesocolon transversum
sup. -a fali hashártyának a gyomorra való áthajlása
Hány cm a nyelőcső hasüregi szakasza?
2-3 cm
hol huzodik a menbrana Treitz-laimer-betelli?
nyelőcső és a rekeszizom izmos csatornája között
Rouget f. izom-nyelőcső izmos fala
miből származnak a nyelőcső artériai?
a. phrenica inf. és a. gastrica sinistra
Mekkora a gyomor befogadó képessége?
1,5-2 liter
Auerbach plexus
a gyomor autonóm mozgásait szabályozza
vagus, gyomor
kettő van, jobb és bal
jobb-hátul
bal-elől
intestinum tenue méretei
élőben: 2,5-3,5 m
holttestben: 5-7 m
duodenum méretei és beidegzése
25-30 cm = 12 harántujj-> duodeni
-bal vagus, jobb ganglion coeliacus és plexus mesentericus+flexura duodenalis kap a jobb vagusbol és a bal ggl. coeliacusból
csipőbél hossza
1,5 m
Kerkring redők
csipo és ehbelben
aborálisan ritka és hiányzik, oralisan suru 600, 5-8 mm magas
villi intestinalis
ritkabb aboralisan de nem hiányzik20-24 mm2, 0,5-1 mm hosszu
vastagbél méretei
20 cm végbél 8 cm átmérő, 1,5 m hosszú felszálló remese-20 cm haránt-50 cm leszálló-30 cmá szigmabél-15-50 cm
toldt f. lemez
a felszallo remeset rogziti a hatulso hasfalon
a vastagbél vérellátása
a. mesenterica sup. ->haránt remese jobb2/3-ig
a. mes. inf.-> tovább
a. mesenterica superior és inferior ágai
A. mesenterica sup: 1. a. ileocolica 2. a. colica dextra 3. a. colica media A. mesenterica inf: 1. a. colica sinistra 2. a. sigmoidea
A máj súlya?
átl. 1500 g (1000-2000 g)
májkapu méretei
6-7 cm hosszú, 1,5 cm széles
honnan ered az a. cystica?
a. hepatica propriae dexter
miből, hol és hogyan keletkeznek az összekötő epeerecskék vagy Cholangiola(Hering)?
a canaliculi bilicapillaresekböl, vagy epekapillárisokból, a lebenykéknél összekötik az intra és extralobularis epecsövecskéket( canaliculus bilifer) -> ductuli interlobulares->ductuli segmentales
a máj idegei
- jobb n. splanchnicus és bal n. vagus-> plexus hepticus
- jobb n. phrenicus
Mik a Remak féle gerendák?
a májszinuszok közötti teret elfoglaló májsejtgerendák
Hol húzódik a Rex Cantile vonal vagy fissura principalis?
az epehólyag fundusa és a v. c. i. bal széle között fut.
Ductus hepaticus communis és ductus choledocus méretei és epehólyag és epehólyagvezeték
ductus hep. communis: 3-4 cm hosszú és 0,5 cm átmérőjű
ductus choledocus: 5-7 cm hosszú és 0,5 cm átérőjű
epehólyag: 8-10 cm
epehólyagvezeták: 3 cm hosszú, átmérője a holyag felőli részen 2,5 mm, a disztális végén 3-4 mm
epeutak érellátása és beidegzése
A cystica- epehólyag
A. hepatica propria- májvezetéket és közös epevezeték felső részét
A. retroduodenalis- choledocus felső részét
idegei: bal vagus és plexus coeliacus
hasnyálmirigy méretei
70-80 g
hossza 15 cm, vastagsága 2-3 cm, szélessége a fejnél 6-7 cm
a hasnyálmirigy erei/idegei
a. pancreaticoduodenalis sup
lép méretei
150g, hossza 14 cm, 9 cm széles, 4 cm vastag
melyik csigolya előtt kezdődik a truncus celiacus?
XII. hátcsigolya
tr. celiacus ágai
a. gastrica sinistra, a. hepatica communis, a. lienalis
A. gastrica
a gyomor kisgörbülete mentén elől és hátul futnak és ellátják a nyelőcső hasi szakaszát is.
Az a. hepatica communis hol ágazik ketté?
a ligamentum hepatoduodenale előtt
- hepatica propria
- gastroduodenalis
A. hepatica propria ágai
- > a. gastrica dextra
- > r. sinister
- > r. dexter-> a. cystica
A. gastroduodenalis ágai
- > retroduodenalis
- gastroduodenalis dextra-> ramus epoploici
- retroduodenalis superior->ramus duodenales et pancreatici
A. lienalis ágai
A. gastromentalis sinistra
A. gastricae breves
A. pancreatici- a. pancretica magna
A. mesenterica superior ágai
- a. pancreatico duodenalis inferior
- A. jejunalis et ilei - vasa recta
- A. ileocolica-r. ascendens, a . cecalis anterior post, a. eppendicularis
- A. colica dextra
- A. colica media
Riolan féle anasztomózis
A colica media sinistra(->a colica sinistraval a mesenterica inferiorbol) et dexter (->
A. mesenterica inferior ágai
- a. colica sinistra
- a. sigmoidea
- a. rectales superior
V. mesenterica superior mit gyűjt?
V. jejunalis et ilei(v. ileocolica, colica dextra, colica media, v. appendicularis, gastroomentalis dextra és pancreaticoduodenalis)
V. lienalis
v. mesenterica inferior(colica sinistra, sigmoideae, rectales superior), v. gastroepiploica sinistra, vv. gastricae breves, vv. pancreaticae
V. coronaria ventriculi
V. gastrica sinistra és dextra, v. prepylorica
V. portae
8-10 cm hosszú és 15 mm átmérőjű, nincsenek billentyűi
A vena portae két szakasza:
- Retropancreatico-duodenalis: elölről keresztezi a v. cava inferiort.
- Intraepiploicus: nincs billentyűje, lig. coronarium és falciforme állományában haladnak, omentum minus apró gyűjtőerei is. Az epehólyag kis vénái.
Hasüreg nyirokcsomói
N. l. celiaci: 15-20-> Paquet féle ciszta N. l. gastrici dextri et sinistri N. L. gastroomentalis dex. et sin. : 15-20 N.l. hepatici N. l. pylorici N. l. pancreaticolienalis N. l. pancreatico duodenalis N. l. mesenterici superiores: 100-200 -ll- inferior Truncus intestinalis
Hasüreg beidegzése:
vagus: ramus gastrici ant. et post, rr. heaticii, rr. celiacii
mibe ömlenek a v. bronchialesek?
v. azygos és v. hemyazygos
Hol halad a jobb tüdőverőér?
az aorta ascendens és a v. cava superior mögött, a jobb főhörgő előtt
hol halad a bal tüdőartéria?
aortaiv alatt->bal főhörgő előtt
miből keletkezik a plexus pulmonalis?
vagus paraszimpatikus rostjai+n. cardiacus inf.+határköteg háti részéből érkező szimpatikus rostok
melyik rétegben találhatóak a brunner és a lieberkuhn f. mirigyek?
Brünner: tela submucosa
Lieberkühn: tela mucosa
hol halad az a. et v. thoracica interna?
m. transversus thoracicus és a m. intercostales interni között
miből jön létre a n. intercostobrachialis
a második bordaköz idege anasztomozál a plexus brachialis egyik ágával, igy ellátja a kar bőrének felső med. részét
miből ered a n. phrenicus?
C3-5 gerincvelői szelvényből
Miből származik a fascia spermatica externa és a fascia spermatica interna?
fascia spermatica externa: fascia exoabdominalis folytatása
fascia spermatica interna: a fascia transversalis származéka
M levator ani (diaphragma pelvis)
Ered: szeméremcsont belső felszinén, ülőcsont tövisén, illetve az arcus tendineus m. levatoris ani-n,Rouget
Tapad: pubo és iliococcygeus a lig. anococcygeumban
puborectalis szakasza korbeveszi a végbél gáti részét
Beidegzés: nervus pudendus
M. coocygeus
Ered spina ischiadica belső feszinén
Tapad: farokcsont szélén, legyezőszeruen széttterulo rostokkal
Beidegzés: n. coccygeus
M. sphincter ani externus
Pars subcutanea: közvetlenül a bőr alatt
pars superficialis: a raphe anococcygeumon ered, a gát inas központjában tapad
pars profunda: az analis csatorna falához csatlakozik
beidegzés: n. pudendus
M. transversus perinei profundus (diaphragma urogenitale)
ered: a szeméremcsont és ulocsont szárán
tapad: a gát inas központjában
beidegzés: n. pudendus
M. sphincter uretrae (Wilson izom)
tapad: gát inas központjában
beidegzés: n. pudendus
M. transversus perinei superficialis
az ölőgumó és a gát inas központja között feszül ki
beidegzés: n. pudendus
M. ischiocavernosus
Ered: az ülőcsont szárának belső felszinéről, a himvessző vagy clitoris barlangos testének a szárát boritja
Beidegzés: n. pudendus
M. bulbospongiosus
Eredés: az inas központról
Tapad: a bulbus penisen vagy a clitoridisen
Beidegzés: n. pudendus
Melyik pólyában haladnak a fartájék erei és idegei?
fascia piriformis
Hol halad az a. és v. pudenda interna és a n. pudendus internus?
canalis pudendalisban (Alcock csatorna), amely a fascia obturatoria kettőzete
magzati a. umbilicalis maradványa
lig. umbilicale laterale+2-3 aa. vesicales superiores
mi idegezi be a m. pectoralis majort és minort?
n. pectoralis medialis et lateralis, a karfonat supraclaviculáris részéből
mi idegzi be a m. subclaviust?
n. subclavius
m. serratus anterior
ered: első 9 bordáról I-II: első 2 bordáról Középső része: III-IV bordáról alsó része: V-IX bordáról beidegzése: N. thoracicus longus a karfonat supraclaviculáris részéből
milyen ér-idegképletek haladnak a belső bordaközti izmok és a m. transversus thoracis közötti térben?
A. et V. thoracica interna és az elülső bordaközti erek
a. thoracica interna 2 végága
a. musculophrenica
a. epigastrica superior
melyik izmokat hüvelyezi be a fascia clavipectorale?
m. subclaviust és a m. pectoralis minort
mik a Gerdy féle szalagok?
a honalji polyáról induló kötőszöveti nyalábok a honalj bőréhez
spatium interpectorale és subpectorale hol van?
s. interpectorale: nagy mellizom és fascia clavipectoralis között
s. subpectorale: m. pectoralis minor alatt
a. intercostalis suprema
a kulcscsont alatti verőérből eredő tr. costocervicalis ága, amely az első 2 bordaközhöz megy
a. intercostales posteriores
az aortából eredő 10 pár ér, a III-XI-ik bordaközbe haladnak
Ágai:
-r. dorsalis->a hát mély izmaihoz és bőréhez + külön ágak a gerinccsatornába (rr. spinales)
-rr. collateralis: előre haladnak és anasztomozálnak at elulso bordakozti erekkel
-rr. musculares
-r. cutaneus laterales
-rr. mammarii
A. thoracica interna ágai
- r. intercostales anteriore, első 6 bordaközben 2-2 ágat ad + anaszt. a hatso bordakozti erekkel
- rr. perforantes. atfurjak a bordakozok képleteit és a mellizmokhoz és az emlohoz haladnak
hol halad és anasztomozal az a. epigastrica superior az a. epigastrica inferiorral?
a m. rectus abdominis bonyehuvelyében
honna gyujti a vért a v. intercostales superior dextra és hova ömlik?
az első 3 bordaközből és a v azvgosba ömlik
honnan gyűjti a vért a v. intercostales superior sinistra és hova ömlik?
- v. brachiocephalicaba omlik és ilyenkor az első 2 bordaköz vérét gyűjti
- v. hemyazygos superiorba és ilyenkor a 4 felső bordaköz vérét gyűjti
hova omlik a plexus venosus vertebralis internus et externus vére?
rr. spinalesekbe
a mellkas mély nyirokerei
- n. l. parasternalis: mindegyik oldalon 6-10 ny. cs. , a truncus bronchomediastinalisba vezetnek
- n. l. intercostales: jobb oldalon a ductus limphaticus dexterbe, bal oldalon a ductus thoracicusba omlenek
- n. l. phrenici: diafragma, máj, és szivburok limphajat gyujti
n. thoracicus longus (BELL)
m. serratus anterior mentén száll le
n. subclavius
beidegzi a m. subclaviust + közlekedő ág a n. phrenicushoz
nn. spinalesek ágai
- rr. dorsales: mély hátizmokhoz és a hát bőrébe
rr. ventrales-> nn. intercostales
1,2 és utolso bordaközti idegek lefutása
1-a karfonat alsó törzsébe olvad
2-elhagyja a bordaközt és a n. intercostobrachialis alkotásában vesz részt
utolsó-a m. quadratus lumborum elülső felén halad
bordaközti idegek ágai
- rr. musculares
- rr. cutanei laterales-rr. mammari laterales
- rr. cutanei anteriores
- rr. pleurales et rr. peritoneales
Mi a fascia exothoracica(fascia extracorporalis vagy extraparietlais)?
a mellkas izmait a bőr alatti kötőszövettől elválasztó vékony membrán
fascia endothoracica membránjai
membrana suprapleularis
membrana phrenicopleularis
lig. sternopericardiacum
mi a climactérium?
emlőmirigy sorvadása
emlő artériái
rr. mammari laterales-az a. thoracica lateralisbol
- rr. mammari mediales- az a. thoracica internaból
hova ömlenek az emlő gyűjtőerei?
v. axillaris és v. thoracica ágaiba
mi a Haller rece?
az emlő subcutisanak gazdag vénás hálózata