ALAPVETO EMBERI JOGOK. ALAPJOGOK. Flashcards
(13 cards)
MIK AZ EMBERI JOGOK?
Léteznek olyan jogok, amelyek az embereket emberi létük miatt
illetnek meg. Ezeket a jogokat nevezzük emberi jogoknak.
MIK AZ ALAPVETO EMBERI JOGOK?
Alapvető emberi jogok mindazon jogok amelyek elengedhetetlenek
egy ember testi és lelki épségének megőrzéséhez, anyagi és
intellektuális fejlődéséhez, vagy az állam irányításában való
részvételéhez.
Az alapvető emberi jogok tulajdonképpen minden alanyi jog vázát adják
MIK AZ ALAPJOGOK?
Alapjogok mindazon emberi jogok amelyek valamely állam
alkotmányában jelennek meg. Fontos: előfordulhat hogy egy alapjog estében az állam aktív és passzív
magatartást is kell tanúsítson. (pl. élethez való jog)
AZ ALAPJOGOK AZONOSAK AZ ALLAMPOLGARI JOGOKKAL?
az alapjogok nem azonosak az állampolgári jogokkal, hiszen ez
utóbbi a személy és az állam közötti speciális kapcsolatból (az
állampolgárságból) fakad, míg előbbi minden – az adott állam területén
tartózkodó – személyt megillet.
MIK AZ ALAPVETO JOGOK?
Alapvető jogok: tevékeny állami beavatkozást, garanciákat feltételez
MIK AZ ALAPSZABADSAGOK?
Alapszabadságok: az állam tartózkodik a beavatkozástól, a korlátozástól (de
bizonyos lépéseket itt is kell eszközöljön, pl. biztosítania és támogatnia kell
a vallási felekezetek működését…tulajdonképpen ezen állami intézményi
háttér jelenti mind az alapjogok, mind alapszabadságok objektív oldalát)
Fontos történeti mérföldkövek az emberi jogok fejlődésében:
Bill of Rights – Anglia 1689
Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata – Franciaország 1789 (forradalom terméke)
Függetlenségi Nyilatkozat – Amerikai Egysült Államok 1776
magyar vonatkozásban – Aranybulla 1222
AZ EMBERI JOGOK VEDELMENEK SZINTJEI:
Nemzeti szint:
Szabályozás: két eltérő módon jelenhetnek meg
Az alkotmányok inherens részeként
Emberi jogi nyilatkozatok formájában, amelyek az ún. „alkotmányos blokk” részét képezik, így organikusan az
alkotmány részét is(pl. Franciaország)
Intézmények: Alkotmánybíróság, Ombudsman-Nép Ügyvédje, bíróságok
Regionális szint:
Európa Tanács: EJEE, EJEB
Európai Unió: EU Emberi Jogi Charta, EUB
Nemzetközi szint:
Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata + Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya +
Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya = Nemzetközi Emberi Jogi
Kódex (International Bill of Human Rights)
Nincs kötőereje az intézmények jogi aktusainak (pl. az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága aktusainak)
Ugyanakkor, jelentős morális erővel bírnak
AZ ALAPVETO EMBERI JOGOK JELLEMZOI:
Alanyi jogok: szorosan kötődnek az emberi léthez
Lényegi jellegűek: meghatározzák az ember személyiségét
Egyetemesek és oszthatatlanok
Egységes egészet alkotnak
Alapvetően a belső jog szabályozza: elsősorban alkotmányos szinten
A nemzetközi jog is speciális védelemben részesíti: nemzetközi
egyezményekkel (pl. Emberi Jogok Európai Egyezménye, Polgári és
Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya) és jogvédelmi
fórumokkal (pl. Emberi Jogok Európai Bírósága) Alkotmány 20. cikk
HOGYAN OSZTALYOZZUK AZ EMBERI JOGOKAT?
Egyéni vs. kollektív jogok
Egyéni: az egyén létével összefüggő jogok, amelyek gyakorlásához nincs
szükség más személyre. Pl. élethez való jog, testi épséghez való jog
Kollektív: egyrészt léteznek olyan jogok, amelyek csak közösségben
gyakorolhatóak (pl. anyanyelvhasználat joga), másrészt olyanok is, amelyek
önmagát a közösséget illetik meg (pl. önrendelkezés).
Első vs. második vs. harmadik generációs jogok (vs. negyedik
generációs jogok???) (Karel Vasák nevéhez fűződik az osztályozás)
Pozitív vs. negatív emberi jogok (lényegében alapjogok vs.
alapszabadságok)
MILYEN ALKALMAZANDO ALKOTMANYOS ELVEK VANNAK AZ ALAPVETO EMBERI JOGOKRA ES ALAPSZABADSAGOKRA?
Egyetemesség [15. cikk (1)]: az alapvető emberi jogok és alapszabadságok
garantálása minden személyt (vagy adott esetben minden állampolgárt)
megillet
A törvények visszaható hatályának tilalma [15. cikk (2)]: A törvények
kizárólag a jövőre vonatkozóan bírnak kötelező erővel, kivétel: kedvezőbb
büntető vagy szabálysértési törvény
Jogegyenlőség és diszkrimináció tilalma (16. cikk): Objektíven egyenlő,
azonos helyzetek, azonos elbírálása
Sérül: ha azonos helyzeteket eltérően, vagy eltérő helyzeteket azonosan bírálnak el
Diszkrimináció és privilégium
Közvetlen és közvetett diszkrimináció
A román állampolgárok védelme külföldön (17. cikk): elsősorban
diplomáciai képviselet útján
Az idegen állampolgárok és hontalanok védelme (18. cikk): személyük
és vagyonuk általános védelemben részesül, menedékjogot kérhetnek
Kiadatás és kiutasítás (19. cikk):
Román állampolgár nem adható és nem utasítható ki, kivéve ha Románia által
részes félként előírt nemzetközi megállapodás alapján történik
Idegen állampolgárok és hontalanok nemzetközi megállapodás vagy
kölcsönösség feltételei alapján adhatók ki
Emberi jogokra vonatkozó nemzetközi egyezmények (20. cikk):
Nemzetközi egyezmények és belső jog eltérése esetén a nemzetközi
egyezmény alkalmazandó, kivéve, ha a belső jog előírásai kedvezőbb
rendelkezést tartalmaznak, tehát magasabb védelmet biztosítanak (pl.
nyugdíjhoz való jog)
Igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés (21. cikk): méltányos
tárgyalás, ésszerű határidőn belül, független és pártatlan
igazságszolgáltatás keretében
Alapvető emberi jogok és alapszabadságok korlátozása (53. cikk):
Feltételek:
Kizárólag törvénnyel
Szükségesnek kell lennie egy demokratikus társadalomban
A korlátozásnak a nemzetbiztonság, a közrend, közerkölcs, közegészség, az
állampolgárok jogainak és szabadságainak védelmét, a bűnügyi eljárás lebonyolítását,
valamely természeti csapás vagy súlyos katasztrófa megelőzését kell garantálnia
Arányosnak kell lennie
Diszkrimináció mentes módon kell korlátozonn
A ROMAN ALKOTMANYBIROSAG ALAPJOGI KATALOGUSA:
Élethez való jog
Halálbüntetés tilalma
Abortusz és eutanázia?
Testi és szellemi épséghez való jog
Kínzás tilalma
De korlátozható pl. szervadományozás
Személyi szabadság
Személy mozgásának és magatartásának szabadsága
Büntetések törvényessége (nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege)
Védelemhez való jog
Mozgásszabadság
Románián belül, illetve az állam határain kívül
Jog az intimitáshoz, a családi és magánélethez
A családi élet a tágabb értelemben vett családra vonatkozik
Az állandó lakhely sérthetetlensége
Tágabban értelmezett lakhely
Igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés
Tisztességes eljáráshoz való jog: független és pártatlan bíráskodás, nyilvános tárgyalás, kontradiktórius eljárás
A levelezés titkossága
A lelkiismeret szabadsága
Kapcsolódik a vallásszabadsághoz és a szólásszabadsághoz
Szólásszabadság, kifejezés szabadsága
Információhoz való jog
Oktatáshoz való jog
Az általános iskolai és líceumi oktatás ingyenes
Az anyanyelven, illetve a nemzetközi nyelveken való oktatás garantált
Az oktatás állami, magán- és felekezeti iskolákban zajlik
Egyetemi autonómia
Kultúrához való szabad hozzáférés
Egészséges környezethez való jog
Választójog és megválasztáshoz való jog
Az Európai Parlamentbe való megválasztáshoz való jog
Gyülekezés szabadsága
Pusztán a békés gyülekezés védett
Egyesüléshez való jog
Pártokba, szervezetekbe, szakszervezetekbe
Munkához való jog és a munka szociális védelme
Sztrájkjog
Magántulajdonhoz való jog
Örökléshez való jog
Gazdasági szabadság
Életszínvonal
Az állam gazdaságot és szociális biztonságot védő intézkedéseket kell
foganatosítson
Családhoz való jog
Gyermekek és fiatalok oltalmazása
Fogyatékos személyek védelme
Petíciós jog
Hatósághoz való fordulás biztosítása
Közhatóságok által sértett személyek joga
MELYEK AZ ALLAMPOLGAR KOTELESSEGEI?
Mindezen kötelezettség teljesítéséért az állam kényszerítő erőt
alkalmazhat
Ország iránti hűség
Honvédelem
A 2003. évi alkotmánymódosítás óta nincs kötelező sorkatonai szolgálat
Közteherviselés
A személyek jogaikat és szabadságaikat jóhiszeműen, mások jogainak
és szabadságainak sérelme nélkül kell gyakorolják.
