ÁLTALÁNOS RÉSZ Flashcards

Question

Az üzletszerű elkövetés alaptényállási elem vagy minősítő körülmény?

Answer 1

MINDKETTŐ LEHET Az üzletszerű elkövetésnél a RENDSZERES HASZONSZERZÉSRE irányuló TÖREKVÉS az elkövető olyan célja, amely vagy a büntetőjogi felelősségre vonás, vagy a megvalósult bűncselekmény súlyosabb minősítésének a feltétele. Ha a rendszeres haszonszerzésre irányuló törekvés – az üzletszerű elkövetés – az alaptényállás eleme, akkor a törvényi tényállás többszöri megvalósítása ellenére bűncselekményEGYSÉG létesül ÉS NINCS HELYE a bűnhalmazat megállapításának. pl zugírászat Amikor a törvény az üzletszerű elkövetést a bűncselekmény minősített eseteként szabályozza, a már megvalósult bűncselekmény elkövetéséhez többletként olyan ALANYI ISMÉRV is társul, amely SÚLYOSABB MEGÍTÉLÉST von maga után. Ezért akár ugyanolyan, akár hasonló jellegű több bűncselekmény üzletszerű megvalósítása esetén bűnhalmazatot kell megállapítani. pl magzatelhajtás, emberkeresk, kerítés.

Answer 2

- bűncselekmények a pénzügyi érdekeket sértő magatartásokat foglalják magukban, amelyeknél az elkövetési magatartások egymáshoz közelállók, a cselekmény eszköze és célja pedig gyakran azonos. pl - a költségvetési csalás, a pénzmosás. - a vagyoni viszonyokat haszonszerzési célból támadják: a rablás, a kifosztás, a zsarolás, a lopást. - a prostitúcióhoz való szoros kötődés: a szexuális visszaélés, a kerítés, a prostitúció elősegítése. - a közélet tisztaságát sérti, illetőleg veszélyezteti: vesztegetés, befolyás vásárlása. - hasonló jellegük miatt az együttes elbírálás során megalapozhatják az üzletszerű elkövetés megállapítását: emberi test tiltott felhasználása és emberkereskedelem.

Answer 3

- első fázis: célképzet megjelenése, elhatározás - második fázis :aktivitás vagy passzivitás Ha bármelyik fázis hiányzik, vagy nincs a kettő között okozati összefüggés, akkor büntetőjogi értelemben cselekményről nem beszélhetünk.

Answer 4

A tartalmi bűncselekményfogalmat használó országokban, így Magyarországon is a tényállásszerűséget szűken értelmezzük: azt jelenti, hogy az adott cselekménnyel (1) a Btk. Különös részének legalább egy tényállása megfeleltethető. Az, hogy a konkrét cselekmény bűncselekménynek minősül-e vagy sem, további vizsgálatot tesz szükségessé: (2) a társadalomra veszélyesség és (3) a bűnösség ismérveinek is fenn kell állnia, a bűncselekmény megállapítására csak mindhárom ismérv maradéktalan teljesülése esetén van lehetőség.

Answer 5

A bűncselekmény BŰNTETT vagy VÉTSÉG. Bűntett az a SZÁNDÉKOSAN elkövetett bűncselekmény, amelyre A BTK törvény 2ÉVI szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, MINDEN MÁS bűncselekmény vétség.

Answer 6

Bűncselekményegységről beszélünk, ha az elkövető egy bűncselekményt követ el, akár egy, akár több magatartással. Bűncselekménytöbbség: egy vagy több cselekménnyel több bűncselekmény elkövetése. Bűnhalmazat akkor jön létre, ha két feltétel együttesen megvalósul: az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg (tartalmi feltétel) és ezeket egy eljárásban bírálják el (formális feltétel).

Answer 7

A törvényi egység: A természetes egység mellett kialakultak mesterséges (törvényi) egységi konstrukciók is. Ezekben az esetekben a bírói gyakorlat egyébként halmazatot állapítana meg (vagyis a dolog természetéből a halmazati értékelés következne), ha nem lennének a törvényben olyan KIFEJEZETT rendelkezések, amelyek kötelezően előírják az egységi értékelést. A törvényi egységbe foglalás indoka egyaránt lehet a cselekmények közötti szoros (immanens) összefüggés, az együttes előfordulás gyakorisága, illetve büntetéskiszabási szempontok is, amikor nem tekinthető elégségesnek a halmazati értékelés szerint kiszabható büntetés. - összetett bűncselekmény (DELICTUM COMPOSITUM): PL a rablást, amely két másik, egymással cél-eszköz viszonyban álló bűncselekményből áll össze: kényszerítésből (eszközcselekmény) és lopásból (célcselekmény). A dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás, amely a lopás egyik minősített esete (köznapi nyelven betöréses lopásnak is nevezik). Ebben az esetben a dologrongálás (eszközcselekmény) kapcsolódik össze a lopással (célcselekmény). - összefoglalt bűncselekmény (delictum COMPLEXUM). CÉL a súlyosabb büntetés kilátásba helyezése. - A folytatólagos bűncselekmény (delictum continuatum). Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el.

Answer 8

A törvényi egység egyik fajtája az összetett bűncselekmény (delictum compositum). Ebben az esetben a törvényhozó külön-külön már szabályozott bűncselekményi tényállásokból alkot egy harmadikat. Olyan tényállásokból hoz létre a törvényhozó összetett bűncselekményt, amelyek egymással szoros összefüggésben állnak. Az összetett törvényi tényállás megalkotásának indoka az alaptényállások között fennálló szoros cél-eszköz viszony. Ez a viszony annyira szoros, hogy csak az ilyen egységbe foglaló szabályozás lesz életszerű. Példaként említhetjük a rablást, amely két másik, egymással cél-eszköz viszonyban álló bűncselekményből áll össze: kényszerítésből (eszközcselekmény) és lopásból (célcselekmény). Nem lenne életszerű a hétköznapi felfogás szerint sem kényszerítést és lopást megállapítani halmazatban, ha valaki például egy pisztollyal arra kényszeríti áldozatát, hogy adja át neki az arany nyakláncát. Másik példa a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás, amely a lopás egyik minősített esete (köznapi nyelven betöréses lopásnak is nevezik). Ebben az esetben a dologrongálás (eszközcselekmény) kapcsolódik össze a lopással (célcselekmény). Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy azt a már régen kialakult elvet, amely szerint felbomlik az egységi konstrukció és halmazatot kell megállapítani akkor, ha az eszközcselekmény önmagában súlyosabban büntetendő, mint a két részcselekményből egybeolvadt összetett bűncselekmény. Nem lenne logikus, ha az elkövető azáltal kerülne kedvezőbb helyzetbe az elbíráláskor, hogy egy elkövetett bűncselekmény után még egy másik bűncselekményt is megvalósít.

Answer 9

Az összefoglalt bűncselekmény: A törvényi egység másik formája az összefoglalt bűncselekmény (delictum complexum). Ebben az esetben a két részcselekmény közötti összefüggés általában nem szoros, sőt lehet, hogy egyáltalán nincs semmilyen összefüggés az egyes cselekmények között. Itt a törvényi egységi tényállás megalkotását nem a cselekmények közötti belső összefüggés, hanem gyakorlati szempontok indokolják. A legfontosabb gyakorlati szempont: a súlyosabb büntetés kilátásba helyezése.

Answer 10

a) ugyanazon bűncselekmény, b) egységes elhatározás, c) azonos sértett, d) rövid időközökben történő többszöri elkövetés. Ezek közül az egységes elhatározás alanyi feltétel, a másik három tárgyi feltételnek minősül.

Answer 11

a) Ugyanazon bűncselekmény elkövetése. Ugyanazt a bűncselekményt valósítja meg az elkövető, ha azonos tényállást merít ki többször. Ide tartozik az a szituáció is, amikor az elkövető ugyanannak a bűncselekménynek az alap-, minősített vagy privilegizált eseteit valósítja meg többször. b) Egységes elhatározás. Az egységes elhatározás a folytatólagos bűncselekmény alanyi (szubjektív) feltétele. A ma általánosan elfogadott nézet szerint csak a szándékos bűncselekmények foglalhatók folytatólagos egységbe. c) A sértett azonossága. A sértett azonossága objektív ismérv, tehát független az elkövető tudatától. A sértett személyének elsősorban a személy és a vagyon elleni bűncselekmények esetében van relevanciája, de szerepe lehet egyéb bűncselekmények esetében is, például a hamis vád, illetve több nemi erkölcs elleni bűncselekmény esetében is. Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. d) Rövid időközökben történő többszöri elkövetés. A rövid időköz az a feltétel, amelyik az elhatározás egységét bizonyítja: ha két elkövetés között hosszabb időintervallum telt el, akkor már azt feltételezzük, hogy az elkövető nem egyszerre határozta el azokat. Minél rövidebb az időköz, annál nagyobb valószínűséggel állíthatjuk, hogy az egységes elhatározás fennállt.

Answer 12

a folytatólagosságnak fontos gyakorlati jelentősége is van. Egyrészt a folytatólagos elkövetés súlyosbító körülmény a BÜNTETÉS KISZABÁSAKOR, másrészt a részcselekmények ÖNÁLLÓ ELÉVÜLÉSE kizárt. Emiatt a legkorábban elkövetett részcselekmény is csak akkor kezd elévülni, amikor az utolsó részcselekményt elkövették.

Answer 13

- Az alaki halmazat (heterogén, homogén): az elkövető EGYETLEN MAGATARTÁSSAL valósít meg TÖBB bűncselekményt. PL ittas vezetőt meg akarja állítani a rendőr, de az elsodorja és továbbhajt – ittas vezetés + közúti veszélyeztetés + hiv. szem. elleni erőszak vagy amikor a rendőrt orrba verik – hiv. szem. elleni erőszak + súlyos testi sértés - Az anyagi halmazat: ha TÖBB magatartással valósítják meg a TÖBB bűncselekményt. Homogén: ugyanaz a bűncselekmény valósul meg többször, heterogén: különféle bűncselekmények állnak egymással halmazatban.

Answer 14

A SPECIALITÁS elve szerint, a lex specialis derogat lege generale szabályt alkalmazva, ha az elkövető magatartása egy általánosabb tényállás mellett legalább egy speciális (az általánoshoz képest több ismérvet tartalmazó) tényállásnak is megfelel, akkor az általános tényállást figyelmen kívül hagyjuk és csak a speciális tényállás alapján vonjuk felelősségre az elkövetőt. A KONSZUMPCIÓ elve azt jelenti, hogy a súlyosabb jogtárgysértést értékelő tényállás konszumálja, azaz elnyeli az enyhébb jogtárgysértést tartalmazó tényállást. A SZUBSZIDIARITÁS a látszólagos alaki halmazat kapcsán lényegében a konszumpció fordítottja, vagyis azt jelenti, hogy a kisegítő törvényi tényállás alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha az elsődlegesen alkalmazandó tényállás valamelyik ismérve hiányzik, és emiatt az nem alkalmazható. Az ALTERNATIVITÁS a látszólagos alaki halmazat negyedik magyarázó elve, egyes szerzők azonban a szubszidiaritás egyik eseteként tárgyalják. A bűncselekmény törvényi tényállásában az „amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg” fordulattal jelzi ezt a törvényhozó.

Answer 15

Látszólagos anyagi halmazatról akkor beszélünk, ha az elkövető több magatartással látszólag több bűncselekményt követ el, de vagy az elő- vagy az utócselekményét büntetlenül hagyjuk. Az előcselekmény marad büntetlenül két esetben. Először, ha ugyanazt a jogtárgyat, életviszonyt sérti ugyan, mint az utócselekmény, de kisebb mértékben. A büntetlen előcselekmény második esete a szükségszerű összefüggés a két bűncselekmény között. Ha egy bűncselekmény nem is valósulhat meg másként, csak úgy, hogy előtte egy másik bűncselekményt is el kell követnie az elkövetőnek, akkor vélelmezzük, hogy erre a viszonyra a törvényhozó tekintettel volt a tényállás megalkotásakor. A büntetlen utócselekménynek szintén két esetét különböztetjük meg. Az első szerint nem büntetjük azt a magatartást, amellyel az elkövető nem növeli, hanem csak fenntartja az előző bűncselekményével okozott sérelmet. A büntetlen utócselekmény második típusa már kicsit több magyarázatot igényel. Ebben az esetben emberiességi szempontok miatt hagyjuk büntetlenül az elkövető második cselekményét, és a halmazati értékelést mellőzve csak az első bűncselekménye miatt mondjuk ki bűnösnek. Arról a szituációról van szó, amikor az elkövető csak úgy tudná elkerülni a második bűncselekmény elkövetését, ha ezzel lebuktatná magát az első bűncselekménye miatt. Az emberi természettel ellentétes lenne elvárni az elkövetőktől, hogy önmagukat buktassák le, ellenkezne tovább a büntetőjog és a büntető eljárásjog több alapelvével is (ebben a körben elég csupán az önvádra kötelezés tilalmára utalni).

Answer 16

A) AKARTI-ÉRZELMI OLDAL A cselekményének következményeit kívánja (dolus direktus, egyenes szándék), vagy e következményekbe belenyugszik (eshetőleges szándék, dolus eventualis). Eshetőleges szándék általában enyhébb bűnösségi alakzat, mint az egyenes szándék. Enyhítő körülményként indokolt figyelembe venni. Kivétel olyan bcs-ek, melyek tipikusan így valósulnak meg (szándékos veszélyeztetési bcs-ek). Itt az egyenes szándék a súlyosbító körülmény. B) TUDATI OLDAL - tényszándék: tények tudata, vmint a hozzá kapcsolódó kívánás vagy belenyugvás együttesen - a cselekmény társadalomra veszélyességének tudata (ennek hiányában legfeljebb gondatlan bcs) C) sértő és veszélyeztető szándék -D) szándék intenzitás: büntetés kiszabása során juthat jelentőséghez

Answer 17

A) tudatos gondatlanság (luxuria) - előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, (villanyszerelő nem áramtalanítja a trafót) B) hanyagság (negligentia) vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. (pl. otthagyja a gyereket otthon egyedül)

Answer 18

az elkövetőt az eredmény tekintetében LEGALÁBB GONDATLANSÁG terheli.

Answer 19

úgy a ténylegesen létrejött eredményhez képest kell a cselekményét minősíteni, mert ilyen esetben már nem „veszélyeztető”, hanem materiális, „sértő” bűncselekmény valósul meg. Ezekben az esetekben az elkövetés motívumára, valamint a megvalósítás módjára, eszközére is figyelemmel – általában – a testi sértés minősített eseteinek megállapítása foghat helyt (aljas indok, különös kegyetlenség). A SZÁNDÉKOS VESZÉLYEZTETÉSI bűncselekmények – így a 2012. évi C. törvény 234. §-a szerinti közúti veszélyeztetés – esetében az elkövetőnek a VESZÉLYHELYZET ELŐIDÉZÉSÉN túlmenően – a minősített alakzatokba foglalt – bármely káros eredményre kizárólag csak a GONDATLANSÁGA terjedhet ki.

Answer 20

az elkövető által szándékolt veszélyhelyzeten túl a SÉRÜLÉS, mint eredmény is létrejön. oka: a szándékos veszélyeztetési cselekmények elkövetőjének szándéka kizárólag az általa kívánt vagy felismert és elfogadott veszélyhelyzet okozására terjed ki. Nyilvánvaló, hogy amennyiben az ilyen cselekménnyel érintett személy a szándékos tevékenység következtében – sérülést nem szenvedve – kerül veszélyhelyzetbe, és e helyzetét előidéző a részére nem nyújt segítséget, az elkövető büntetőjogi felelőssége a segítségnyújtás elmulasztása miatt – az eredeti szándékra figyelemmel – nem állapítható meg. Természetesen más a helyzet, ha a szándékolt veszélyhelyzetből következően a sértett bármilyen sérülést szenved, vagy az elkövetői tevékenységgel összefüggően újabb további veszélyhelyzetbe kerül. Mivel az ilyen eredményre vonatkozóan az elkövetőt csupán gondatlanság terhelheti, ezért a Btk. 166. §-ának alapját képező humanitárius gyökerű, erkölcsi kötelesség teljesítése megköveteli a segítségnyújtást, és annak elmulasztása, a veszélyeztetési cselekménnyel bűnhalmazatban megállapítható. Ilyen esetben – az eddigi bírói gyakorlatnak megfelelően – a segítségnyújtás elmulasztása a Btk. 166. §-a (3) bekezdésének első tétele szerint minősül. Ez nem jelent kétszeres értékelést, mivel a közvetlen veszélyhelyzetre, illetve a segítségnyújtás elmulasztására vonatkozó szándék egyértelműen különbözik egymástól.

Answer 21

- A szándék eshetőleges volta enyhítő körülmény, kivéve, ha az elkövető olyan bűncselekményt valósított meg, amelyet az eredmény tekintetében gondatlanul is el lehet követni; - a cselekmény végrehajtásában megnyilvánuló kitartó szándék, - az előre megfontolt szándék súlyosító körülmény. - Minden olyan esetben, amikor az eredmény minősítő körülmény, és azt szándékosan és gondatlanul is elő lehet idézni, enyhítő körülmény, ha az eredmény tekintetében csak gondatlanság állapítható meg. - A gondatlan bűnösség esetében általában enyhítő körülmény, ha az elkövetőt hanyag gondatlanság terheli; súlyosító körülmény viszont a gondatlanság súlyos foka, mely luxuria esetében akkor állapítható meg, ha nagymértékű volt az elkövető könnyelműsége, amikor bízott az eredmény elmaradásában; negligencia esetében pedig akkor, ha a súlyos következmény lehetősége a feltétlenül elvárható elemi figyelem mellett is észlelhető lett volna.

Answer 22

10. § (1) Kísérlet miatt büntetendő, aki a SZÁNDÉKOS bűncselekmény elkövetését MEGKEZDI, de NEM FEJEZI BE. (2) A kísérletre a BEFEJEZETT bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. DE! A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el. megjegyzés: - tényálláson belüli elem megvalósítása - csak szándékos bcs.-ek esetén - materiáis bcs. esetén nem következett be az eredmény

Answer 23

Nem büntethető kísérlet miatt, a) akinek ÖNKÉNTES ELÁLLÁSA folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy b) aki az eredmény bekövetkezését ÖNKÉNT ELHÁRÍTJA. DE! Ha az így meghatározott esetben a kísérlet már ÖNMAGÁBAN IS megvalósít MÁS bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető.

Answer 24

HA A BTK KÜLÖN ELRENDELI, előkészület miatt büntetendő, aki: - a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, - az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy - a közös elkövetésben megállapodik.

Answer 25

a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése, b) aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad, vagy c) aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti. DE! maradék-bűncselekményért való felelősség!!! Ha az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető.

Answer 26

1. A törvény külön rendelkezése szerint büntetendő előkészületi cselekmények általában attól függően minősülnek egy vagy többrendbeli előkészületnek, hogy az előkészületi cselekmények alanyának CÉLJA egy vagy több bűncselekmény elkövetésére irányul.

Answer 27

az alanyának célja TÖBB EMBER megölésére irányul.

Answer 28

Enyhítő körülmény, ha a cselekmény kísérleti szakban maradt. A nyomatéka annál nagyobb, minél távolabb van a cselekmény a befejezettségtől, illetve a cselekmény következményei a befejezettséghez megkívánt eredménytől. Az eredményt el nem érő sérelem, pl. emberölés kísérleténél a tényleges sérülés nem súlyosító, de csökkentheti a kísérlet enyhítő hatását. A bűnhalmazatban levő kísérlet enyhítő hatása elenyészhet, ha a halmazatban levő cselekmények jelentősebb része befejezett. Ha az elkövető mindent megtett a bűncselekmény befejezettsége érdekében, és a következmények is súlyosak, a kísérlet, mint enyhítő körülmény súlytalanná válhat.

Answer 29

TÉNYÁLLÁS: A terhelt a közzétett és nyilvánosságra hozott írásában arra vállalkozott, hogy szándékos emberölést valósít meg, nevezetesen kivégzi azt az országgyűlési képviselőt, aki a megadott határidőig az általa készített és hozzájuk eljuttatott törvényjavaslatot nem szavazza meg. A bűncselekmény stádiumaiban első helyet a szándék kialakulása, második helyet az előkészület, harmadik helyet a kísérlet foglalja el a befejezettség előtt. A szándék kialakulása – bármennyire is bűnös tartalommal telített – a büntetőjog számára közömbös; az a pszichikumban lejátszódó, mások előtt rejtve maradó folyamat. Ezzel szemben az előkészület már a külvilágban lejátszódó tényleges cselekvés, a szándék tettekben megnyilvánuló megerősítése, mások számára is megismerhetővé tétele. Az előkészület büntetendőségének feltétele, hogy a célzott bűncselekmény véghezvitelének megkezdésére nem kerül sor. A jogesetek azt a következtetést alapozzák meg, hogy bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánítása is alkalmas lehet bűncselekmény megállapítására, amelyhez elegendő, ha a szándék meghirdetője saját elszánását, eltökéltségét jelenti be, s az abszurdnak, tréfának a körülményekből nem tekinthető.

Answer 30

A gondatlan bűncselekménynek csak befejezett stádiuma van.

Answer 31

1. akarat-elhatározás (a bűncselekmény gondolatának felmerülése) – nem releváns büntetőjogi szempontból 2. előkészület (a bűncselekmény elkövetésének előkészítése), 3. kísérlet (a bcs. megkísérlése) 4. befejezettség A büntetőjog e stádiumok közül az előkészületnek, a kísérletnek és a befejezettségnek tulajdonít jelentőséget és fűz hozzájuk jogkövetkezményeket.

Answer 32

A bűncselekmény az előkészülettel már megjelenik a külvilágban, a törvényi tényálláshoz tartozó elemek megvalósítására még nem kerül sor (de az elkövetőben már fennáll az elkövetés szándéka). Az előkészület csak kivételesen büntetendő, akkor, ha azt a törvény külön elrendeli. A kísérlettel az elkövető belép a törvényi tényállásba, az azonban teljes egészében nem, csak részben valósul meg. A kísérlet minden esetben büntetendő, a befejezett bűncselekmény büntetési tételének figyelembe vételével.

Answer 33

Objektív elemei: öt elkövetési magatartás: – felhívás, – ajánlkozás, – vállalkozás, – közös elkövetésben megállapodás, – a bcs. elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételek biztosítása Szubjektív elem: a bűncselekmény befejezésére irányuló célzat.

Answer 34

- teljes és nem teljes kísérlet - közeli és távoli kísérlet - alkalmatlan kísérlet

Answer 35

- szándékosság - a bűncselekmény elkövetésének megkezdése - a bűncselekmény be nem fejezése.

Answer 36

- gondatlan bűncselekmények (pl. hanyag kezelés) - tiszta mulasztásos bűncselekmények (pl. segítségnyújtás elmulasztása) - vegyes bűnösségi szerkezetű bűncselekmények (pl. halált okozó testi sértés) - előkészületi cselekmények - részesi közreműködés - ahol a bcs. természete zárja ki (pl.: verbálisan megvalósítható bcs-ek)

Answer 37

- önkéntesség (saját akaratelhatározás) - végleges tervfeladás - személyhez kötöttség - maradékbűncselekményért való felelősség

Answer 38

A Btk. alapján a kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. A Btk. 82. § (4) bek. a büntetés enyhítése körében a jogalkalmazó számára lehetőséget ad a vonatkozó büntetési tétel kétfokú leszállítására; a Kúria 56. számú Büntető Kollégiumi véleménye (III/1.p) alapján pedig a cselekmény kísérleti szakban maradása enyhítő körülményként figyelembe vehető. Ennek megfelelően a gyakorlatban általában enyhébb büntetést alkalmaznak a kísérlet, mint a befejezett bcs. esetén. "Btk. 82. § (4) Kísérlet vagy bűnsegély esetében, ha a (2) bekezdés alapján kiszabható büntetés is túl szigorú lenne, a büntetést a (2) bekezdés soron következő pontja alapján lehet kiszabni. (2) Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel alsó határa a) tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi, b) ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi, c) kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi, d) egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést lehet kiszabni."

Answer 39

- a tettes, - a közvetett tettes és - a társtettes (a továbbiakban együtt: tettesek), valamint - a felbujtó és - a bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek).

Answer 40

13. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. (2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. (3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.

Answer 41

FELBUJTÓ az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. (tettes kell! ) itt nincs lehetőség kettős enyhítésre, mint a bűnsegédnél. BŰNSEGÉD az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt. (a tettesben már kialakult a bcs elkövetésére a szándék) Fiziai v pszichikai, lehet passzív magatartás is. Megjegyzés: - tényállás keretein kívül, nem valósítanak meg törvényi tényállást - csak szándékos bcs.-ek esetén ahhoz történő szándékos segítségnyújtás / arra való szándékos rábírás pl. takarító tippet ad betöréshez - pszichikai bűnsegéd - részesekre is a tettesekre irányadó büntetési tételek alkalmazandóak, DE kiszabás során kísérlet és bűnsegély esetén kétszeres enyhítés lehetséges! pl. vasutasok dézsmálják a vagonokat, állomásfőnök tud róla, de nem tesz semmit, ez pszichikai bűnsegély - előkészület – „elkövetésre felhív” pl. sui generis sajátképi  hamis tanúzásra felhívás, ha megteszi hamis tanúzás felbujtója

Answer 42

A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.

Answer 43

Csoportosan elkövetettnek minősül a bűncselekmény , ha három vagy több személy a bűncselekmény helyszínén vagy annak közelében tettesként (társtettesként), illetve - a tettes (társtettes) mellett - részesként: bűnsegédként vagy önállóan nem értékelhető bűnsegédi magatartást is kifejtő felbujtóként vesz részt a bűncselekmény elkövetésében. A csoportos elkövetés megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a sértett vagy a sértettek az elkövetők bármelyikének jelenlétét vagy a bűncselekmény elkövetésében való részvételét észlelik-e.

Answer 44

A garázdaság bűncselekménye társas elkövetésének törvényi tényállást megvalósító alanyai önálló tettesek nem lehetnek. Az önálló tettesség akkor is kizárt, ha a CSOPORTOS ELKÖVETÉS során egymás ellen lépnek fel. A társtettesek szándék- és akarategysége szempontjából csak annak belátása szükséges, hogy az egymással - vagy másokkal - szembeni erőszakos cselekedetük közvetlenül és durván sértheti a közösség nyugalmát. Az elkövetők személyes motivációja, indítéka a szándékegység megítélésénél figyelmen kívül marad. A garázdaság bűncselekményének társtetteskénti elkövetését nem zárja ki az, ha a személy elleni erőszakos magatartás egyidejűleg alaki bűnhalmazatot alkotó testi sértést is megvalósít, s ez utóbbi bűncselekményt tekintve a társtettesség ismérvei hiányoznak.

Answer 45

A bűnsegédnek általában kisebb a szerepe a bűncselekményben, mint a tettesnek, ezért a bűnsegédi minőség általában enyhítő körülmény. A bűncselekmény kétszeres vagy többszörös minősülése súlyosító körülmény. Súlyosító körülmény, ha az elkövető a társas bűnelkövetés valamely formájában – társtettességben [Btk. 13. § (3) bekezdés], bűnszövetségben [Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pont], vagy csoportosan [Btk. 459. § (1) bekezdés 3. pont] – követi el a bűncselekményt, kivéve, ha a az ilyen módon történő elkövetés a bűncselekmény minősített esete, mivel annak súlyosítóként való figyelembevétele kétszeres értékelés lenne.

Answer 46

15. § Az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy korlátozza: a) a gyermekkor (14 alatt gyerek, 14-18 fiatalkorú, de 12-18 között 9 bcs esetén 14 év alatti is büntethető, 18 alatt kiskorú), 12-14 év közötti gyermekkel szemben csak intézkedést lehet kiszabni ez javítóintézet lehet. Belátási képességet vizsgálni kell! b) a kóros elmeállapot (kiv önhibából ittas v bódult), c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés (pl. alvázszám módosítás tudta nélkül), e) a jogos védelem (támadás van v támadás fenyeget), f) a végszükség(veszély!), g) a jogszabály engedélye, h) a törvényben meghatározott egyéb ok.

Answer 47

25. § A büntethetőséget megszünteti a) az elkövető halála (vagyonelkobzás lehet), b) az elévülés, c) a kegyelem (eljárási), d) a tevékeny megbánás (személy elleni, vagyon elleni, közlekedési bcs esetén jöhet szóba), ügyész és bíró is engedélyezheti, 2 éven belül többször nem, 6 hónapra felfüggeszti az ügyész az eljárást, ha sikeres, elhalasztja a vádemelést. , e) a törvényben meghatározott egyéb ok (tartásdíj pótlása az elsőfokú ítélet meghozataláig).

Answer 48

30. § A büntetőjogi felelősségre vonást akadályozza a) a magánindítvány, b) a feljelentés hiánya.

Answer 49

16. § * Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a 14. életévét nem töltötte be, kivéve a) az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés], b) az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), c) a testi sértés [164. § (8) bekezdés], d) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(3) bekezdés], e) a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak [311. §, ha a 310. § (1)-(3) bekezdése szerint minősül], f) a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak [312. §, ha a 310. § (1)-(3) bekezdése szerint minősül], g) a terrorcselekmény [314. § (1)-(2) bekezdés], h) a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés], és i) a kifosztás [366. § (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, - ha a bűncselekmény elkövetésekor a 12. életévét betöltötte, - és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.

Answer 50

17. § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés OLYAN kóros állapotában követi el, amely KÉPTELENNÉ teszi cselekménye KÖVETKEZMÉNYEINEK A FELISMERÉSÉRE, vagy arra, hogy e felismerésnek MEGFELELŐEN CSELEKEDJEN. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt KORLÁTOZZA a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. 18. § A 17. § nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt ÖNHIBÁJÁBÓL eredő ittas vagy BÓDULT állapotban követi el.

Answer 51

19. § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. (2) A büntetés KORLÁTLANUL ENYHÍTHETŐ, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncselekmény elkövetőjét KORLÁTOZZA az akaratának megfelelő magatartásban.

Answer 52

- Nem büntethető az elkövető OLYAN TÉNY miatt, amelyről az elkövetéskor NEM TUDOTT. (2) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a TÉVES FELTEVÉSBEN követi el, hogy az a társadalomra NEM VESZÉLYES, és erre a feltevésre ALAPOS OKA VAN. pl. szexuális visszaélés esetén korban való tévedés pl. piacon vett légpuskát – csőtorkolati energia > 7,65 Joule – lőfegyverrel való visszaélés, de ténybeli tévedésben volt

Answer 53

Nem zárja ki a büntethetőséget a tévedés, ha azt GONDATLANSÁG okozza, és e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli.

Answer 54

- Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kell elrendelni, ha - elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, - ÉS tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, - feltéve, hogy büntethetősége esetén 1ÉVI szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. (2) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.

Answer 55

- Súlyosító körülmény, ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el, és ennek az állapotnak szerepe volt a bűncselekmény elkövetésében; különös nyomatéka a gátlástalanul, a garázda módon végrehajtott – élet, testi épség vagy nemi erkölcs elleni – bűncselekmények esetében. - Az iszákos életmód súlyosító körülmény, ha agresszivitással párosul és az együttélési szabályok sorozatos megszegését eredményezi.

Answer 56

A kábítószerek és kábító hatású anyagok fogyasztásából eredő bódult állapotok olyan, a szokványos részegséghez hasonló állapotok, amelyek a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 18. §-a értelmében NEM zárják ki, illetve nem korlátozzák az elkövető büntetőjogi felelősségét.

Answer 57

- csak akkor, ha betegség szintjét elérő személyiségzavart, illetve elmebetegséget vagy szellemi leépülést okoz. - A kábítószerhez való hozzájutás hiányában jelentkező megvonásos tünetek, amennyiben elérik az elmebetegség szintjét, kizárhatják vagy korlátozhatják az elkövető beszámítási képességét.

Answer 58

erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására;

Answer 59

eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen;

Answer 60

a) a népirtás [142. § (1) bekezdés], az emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1) bekezdés], az apartheid [144. § (1)-(3) bekezdés], b) a hadikövet elleni erőszak (148. §), a védett személyek elleni erőszak [149. § (1)-(2) és (4) bekezdés], az egyéb háborús bűntett (158. §), c) az emberölés [160. § (1)-(3) és (5) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (3)-(6) és (8) bekezdés], d) * az emberrablás [190. § (1)-(4) bekezdés], az emberkereskedelem és kényszermunka [192. § (1)-(6) bekezdés], a személyi szabadság megsértése (194. §), a kényszerítés (195. §), e) * a szexuális kényszerítés (196. §), a szexuális erőszak [197. § (1)-(4a) bekezdés], kapcsolati erőszak (212/A. §), f) * a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (215. §), a közösség tagja elleni erőszak [216. § (2)-(3) bekezdés], az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése [217. § (1) bekezdés], g) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés], a lázadás [256. § (1)-(2) bekezdés], h) a bántalmazás hivatalos eljárásban [301. § (1)-(2) bekezdés], a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában [302. § (1)-(2) bekezdés], a kényszervallatás [303. § (1)-(2) bekezdés], a jogellenes fogvatartás (304. §), i) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(3) és (5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. § (1) bekezdés], j) a terrorcselekmény [314. § (1)-(2) bekezdés], a jármű hatalomba kerítése [320. § (1)-(2) bekezdés], k) a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés], a zsarolás (367. §), az önbíráskodás [368. § (1)-(2) bekezdés], l) a zendülés minősített esetei [442. § (2)-(6) bekezdés] és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. §];

Answer 61

21. § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. 22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha a) azt személy ellen aa) éjjel, ab) fegyveresen, ac) felfegyverkezve vagy ad) csoportosan követik el, b) az a lakásba ba) éjjel, bb) fegyveresen, bc) felfegyverkezve vagy bd) csoportosan történő jogtalan behatolás, vagy c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás. (3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. (4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.

Answer 62

Az új törvény a jogos védelmet, a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok között OBJEKTÍV BÜNTETHETŐSÉGI AKADÁLY kezeli, amikor a jogos védelem során megvalósított cselekményt „nem büntetendőnek” tekinti. Tehát az a cselekmény, amelyet a védekező a jogtalan támadás elhárítása érdekében kifejt, - s az megvalósíthatja a Különös Rész valamely törvényi tényállását – nélkülözi a társadalomra veszélyességet, s ezáltal bűncselekményt nem valósít meg. A bűncselekmény hiánya olyan büntetőeljárási akadály, amelynek hivatalból történő észlelése nemcsak a már megindított büntetőeljárás megszüntetését, vagy bírósági szakban, felmentő ítélet hozatalát kell eredményezze, de elejét veheti annak is, hogy a jogosan védekező egyáltalán büntetőeljárás hatálya alá kerüljön.

Answer 63

- verbális cselekményekkel szemben nem vehető igénybe, - megtorlásként nem alkalmazható, - kölcsönös kihívás elfogadása mindkét fél számára a jogtalanság állapotát hozza létre, - támadás kiprovokálása megfosztja a védekezőt az elhárítás jogszerűségétől, - javak elleni, közvetlen erőszakkal nem járó cselekmény elhárítása a támadó életének kioltását általában nem eredményezheti. - A jogtalan támadás vagy azzal való fenyegetés értékelése a jogalkalmazón (ügyész, bíró) múlik, és ennek eredményeképpen juthat arra a megállapításra, hogy az intézett vagy fenyegető magatartás – akár a támadó személyének vétőképtelenségére, akár a magatartás súlytalanságára figyelemmel – nem indokolta az elhárító cselekményt, mert az nem volt szükséges, tehát a szükségesség hiányzott. (JOGOS VÉDELEM HIÁNYA)

Answer 64

tartalmilag új, és a taxatíve felsorolt eseteihez megdönthetetlen vélelmet társított. A 22. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben ugyanis a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna. Ez kétségtelenül azt jelenti, hogy a második bekezdés a)–c) pontjaiban megkívánt feltételek megvalósulása esetén további mérlegelés szükségtelen, és a védekező cselekménye már megvalósulásakor nem büntetendő, mert nélkülözi a társadalomra veszélyességet, éppúgy, mint a 22. § (1) bekezdése alapján az elhárító cselekmény kifejtője esetében. Éppen a 22. § (1) bekezdésének rendelkezésével azonos szóhasználatból következik, hogy a jogos védelemnek e kiemelt és megdönthetetlen vélelemmel összekapcsolt esetei is kivétel nélkül feltételezik a jogtalan támadás megvalósulását. E fogalommal kapcsolatban mindazt vizsgálni kell, amely a 22. § (1) bekezdése során sem mellőzhető. A jogtalan támadás rendszerinti erőszakossága és az elhárítás kényszerűsége ezekben az esetekben is előfeltétele a védekezés jogszerűségének. A törvény azonban ezekben az esetekben a jogtalan támadást - azok számbavehetetlen sokfélesége közül – leszűkíti a személy elleni támadásra, lakásba történő jogtalan behatolásra, illetve lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolásra, ha ezek az esetek alpontokban megjelölt időszakban vagy módon valósulnak meg. Az e törvényi feltételek mellett megvalósuló – mindig aktív magatartással elkövetett – jogtalan támadások esetén a támadó konkrét szándékának további vizsgálata szükségtelen. A 22. § (2) bekezdésében modellezett esetekben a jogalkotó az erőszakos bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés biztosítására a jogos védelmi helyzetet kiszélesítette, és a támadás irányultságára, idejére, módjára, körülményeire tekintettel törvényi vélelmet állított fel arra, miszerint az a)-c) pontokban megkívánt feltételek mellett a támadást a védekező élete ellen irányultnak is kell tekinteni. A jogalkotó a jogellenes cselekmények sértettjeinek helyzetét figyelembe véve értékelte azt, hogy a jogtalanul megtámadottak a támadóhoz képest többszörös hátrányban vannak, mert a támadó dönti el a támadás célját, helyét, idejét, módját. A védekezőt mindez felkészületlenül éri, és ezért az esetek többségében kiszolgáltatott helyzetben van. Ellenszegülésének sikere is kétséges, sőt olykor kimenetele csupán a véletlenen, szerencsén múlik. Különösen igaz ez azokban az esetekben, amikor a jogtalan támadás éjjel, felfegyverkezve, fegyveresen vagy létszámfölényben levő támadók által történik. A személy elleni jogsértő magatartásokkal szemben a védekezés korlátlansága is ebből a megfontolásból lett törvény által elismerve, olyan elkövetési mód vagy napszak mellett, ahol a jogtalan támadás elhárítása, az annak érdekében kifejthető aktív ellenszegülés eleve esélytelenebb, kockázatosabb. A 22. § (2) bekezdésében említett elkövetési idő alatti vagy elkövetési módok megvalósításával kifejtett jogtalan személy elleni támadást – arra való tekintet nélkül, hogy az ténylegesen milyen sérelem okozására irányult – úgy kell tekinteni, hogy az a megtámadott élete ellen is irányult, tehát a védekező a jogtalan támadó életét védelmi cselekményével kiolthatja. A jogalkotó az élet kioltására irányuló támadás törvényi vélelmével a védett jogtárgyak egyenértékűségét hozta be, és a bírói gyakorlat által kimunkált azt az elvet emelte törvényi rangra, mely szerint az élet ellen irányuló támadás elhárításakor a védekezés – eredményre tekintet nélkül – korlátlan. A 22. § (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban szabályozott esetei a hozzájuk tartozó alpontokkal konjunktívak, vagyis az a), illetve b) pont a hozzátartozó valamelyik alponttal együtt külön-külön alkot együttes feltételt. Ezek bármelyikének megvalósulása megalapozza a védekezés teljes szabadságát, amely azt jelenti, hogy ha a támadás jogtalansága megállapítható, úgy az elhárítás szükséges, a túllépés fogalmilag kizárt, ezért nem is vizsgálható. A 22. § (2) bekezdésének c) pontja pedig a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás esetével egészíti ki az előző két esetkört, s a c) pontban megkívántak megvalósulása önállóan alapozza meg a törvényi vélelmet. A 22. § (2) bekezdés b) pontja szerinti lakásba történő jogtalan behatolás, maga a jogtalan támadás, mely azonban kizárólag aktív magatartással valósítható meg. Nem alapozza meg ezt a jogos védelmi helyzetet, ha a lakásba jogszerűen bejutó személy utóbb a lakást felszólítás ellenére nem hajlandó elhagyni. A fegyveresen, illetve felfegyverkezve történő elkövetés értelmező rendelkezéseit a 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdésének 5. és 6. pontjai tartalmazzák, amelyek megegyeznek az 1978. évi IV. tv. 137. §-ának 4. a), b) pontjaiban adott meghatározásokkal, ezért alkalmazásuk nem okozhat gondot, mert folytatható a létező ítélkezési gyakorlat. Az éjjel fogalmára sem az új, sem a korábbi Btk. nem ad meghatározást, azonban a magánlaksértés ítélkezési gyakorlata ennek a napszaknak az értelmezését kialakította, országosan egységesen kezeli, és nincs olyan ok, amely miatt attól eltérni kellene, tehát az a jogos védelem új rendelkezéseinél is változatlanul irányadó. A lakás, illetve a lakáshoz tartozó bekerített hely fogalmára ugyanez a megállapítás vonatkozik. A 22. § (2) bekezdésének b) és c) pontjaiban szabályozott esetek nem személy elleni támadásról szólnak, hanem a lakásba történő jogtalan behatolást, vagy a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolást minősítik jogtalan támadásnak, a b) ponthoz kapcsolt alpontok valamelyikének együttes megvalósulásakor, illetőleg a c) pontban megkívántak teljesülésekor. Nyilvánvaló azonban, hogy a jogellenes magatartások e bármelyikének csak úgy van – a szóban levő törvényhely alkalmazhatósága szempontjából – értelme, ha a külön nevesített és jogtalan támadásnak minősített magatartások bármelyikének hatókörében olyan vétlen személy tartózkodik, aki védekezni kényszerül, és a támadást el kell hárítania. A 22. § (2) bekezdése ugyanis félreérthetetlenül védekezőről rendelkezik. A b) és c) pontokban modellezett helyzetek tehát logikailag kapcsolódnak az a) ponthoz, mert a lakásba, illetőleg a lakáshoz tartozó bekerített helyre jogtalan behatolás közvetlen veszélyt jelent az elhárító cselekmény kifejtőjére. Ez igaz akkor is, ha az elhárító cselekmény nem önvédelem, hanem más javainak az oltalma érdekében valósul meg. A 2012. évi C. törvény általános indokolásából megismerhető jogalkotói akarat világos célkitűzése „a súlyos, erőszakos bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés biztosítására, a jogos védelmi helyzet kiszélesítése”. A jogalkotó tehát a jogos védelmet tágítani, nem pedig szűkíteni kívánta. A 22. § (2) bekezdésének törvényi vélelemmel megerősített esetei ezért nem rontják le a korábbi ítélkezési gyakorlat által kimunkált és követett azon elvet, mely szerint – a védett jogtárgyak egyenrangúságára figyelemmel – az élet elleni támadással szemben a védekezés szükséges mértéke nem léphető túl. Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert a 22. § (2) bekezdésében megkívántak nélkül is a 22. § (1) bekezdése szerinti szabályozás alapján megállapított jogos védelem sem zárja ki annak lehetőségét, hogy az élet elleni támadást a védekező a támadó életének kioltásával hárítsa el.

Answer 65

A 22. § rendelkezéseihez képest az érdemel kiemelést, hogy a közérdek védelmében nem vehető igénybe, és jövőbeni ki nem számítható támadás elhárítása érdekében alkalmazható. Túllépése fogalmilag azért kizárt, mert ha a testi épség sérelménél súlyosabb (élet kioltásával járó) következménnyel jár, úgy a védekező emberölés miatt lesz felelősségre vonható, s őt a 21. § szerinti jogos védelem nem fogja megilletni. A megelőző jogos védelemnek nincs kialakult ítélkezési gyakorlata. A jogos védelem büntető ítélkezésbeni tapasztalataira, és az annak gyakorlatából felhasználható jogértelmezésekre figyelemmel megjegyzést érdemel, hogy ha a „telepített” védelmi eszköz – a bekövetkező jogtalan támadást érzékelve - akkor lép működésbe, amikor a védelmi eszköz telepítője maga is jelen van, akkor az aktualizálódott elhárító cselekményt nem a 21. §, hanem a 22. § (1) vagy (2) bekezdése szerint indokolt megítélni.

Answer 66

A jogos védelem körében kifejtett cselekmény értékelése megelőzi az erős felindulásban elkövetett emberölés [2012. évi C. törvény 161. §] miatti felelősség megállapítását. Ha a jogos védelmi helyzetben cselekvő a jogos védelmi helyzet megszűnése után, de a jogtalan támadás miatt kialakult menthető felindulásában követi el a cselekményt, vagyis időbelileg lépi túl a jogos védelem körét, a cselekmény a 161. § szerint minősülhet. Az időbeli túllépés lehetősége a 22. § (2) bekezdése szerinti szituációs jogos védelem eseteivel kapcsolatban sem zárható ki.

Answer 67

Ha az elkövető a valóságos helyzet téves felismerése folytán abban a tudatban cselekszik, hogy ellene jogtalan támadást intéztek, vagy ilyennel közvetlenül fenyegették (vélt jogos védelem), a tévedésre vonatkozó rendelkezéseket [2012. C. tv. 20. §] kell alkalmazni.

Answer 68

I. Éjszaka hajtja végre a személy elleni jogtalan támadást, aki a vidéki település utcájában 01:30 és 02:00 óra között a neki háttal álló – vele előzőleg semmiféle nézeteltérésbe nem került – gyanútlan terheltet minden előzmény nélkül hátulról megrúgja, majd ököllel arcul üti. E testi épség elleni támadást – törvényi vélelem alapján – olyannak kell tekinteni, mint amely a megtámadott életének kioltására is irányult volna, ezért annak halálos késszúrással történő elhárítása jogos védelem miatt büntetendő cselekményt nem valósít meg, és a terhelt felmentésének van helye. II. A terheltet éjszaka ért személy elleni jogtalan támadás megalapozza az elhárítás szükségességét, amely nem korlátozható, ezért túllépése fogalmilag kizárt. Így nem szab határt a támadó életének feltétlen kímélete sem. III. A közvilágítás működése az éjszaka tényét és annak büntetőjogi jelentőségét, törvény rendelkezése szerinti megítélését nem befolyásolja. A terheltet éjszaka érte személy elleni jogtalan támadás, ami azt jelenti, hogy ha a támadás jogtalansága megállapítható, úgy az elhárítás szükséges, a túllépés fogalmilag kizárt, ugyanis úgy kell tekinteni, hogy a jogtalan személy elleni támadás a védekező élete ellen is irányult, tehát a védekező elhárító cselekményét a támadó életének feltétlen kímélete nem korlátozza. A jogalkotó az élet kioltására irányuló támadás megdönthetetlen törvényi vélelmével a védett jogtárgyak egyenértékűségét emelte a jogintézménybe, és a bírói gyakorlat által kimunkált azt az elvet tette pozitív írott joggá, amely szerint az élet ellen irányuló támadás elhárításakor a védekezés – eredményre tekintet nélkül – korlátlan. Ezért a Kúria a terheltet az ellene a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző emberölés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. (Bfv.III.235/2017.).

Answer 69

a javak elleni jogtalan támadást gépjárművel végrehajtó támadót gépjárművel nyomon követni, és a jogtalanul elvett javak visszaadásának kikényszerítése végett utolérni, olyan törvényes joggyakorlás, amely a jogos védelem keretei közé illő elhárító cselekmény a lopási cselekmény a jogos védelem nézőpontjából mint folyamatban lévő támadás értékelendő, így vele szemben jogos védelem gyakorolható

Answer 70

23. § (1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. (2) Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.

Answer 71

Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek - a veszély előidézése felróható, vagy - akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.

Answer 72

24. § Nem büntetendő az a cselekmény, amelyet jogszabály megenged, vagy büntetlennek nyilvánít. Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. Az EUMSZ 288. cikke definiálja az EU által elfogadható jogi aktusok különböző típusait. Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el.

Answer 73

130. § (1) Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el.

Answer 74

(2) A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó is TETTESKÉNT felel, ha a katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el, egyébként a parancsot adó KÖZVETETT TETTESKÉNT felel.

Answer 75

26. § (1) A büntethetőség - a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - elévül a büntetési tétel FELSŐ HATÁRÁNAK megfelelő idő, de LEGALÁBB öt év elteltével. (2) * A XXVII. Fejezetben meghatározott bűncselekmények büntethetősége 12 év elteltével évül el. (3) * NEM ÉVÜL EL a büntethetősége a) a XIII. és XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekményeknek, b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek, és c) a XIX. Fejezetben meghatározott, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekményeknek, ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.

Answer 76

27. § Az elévülés kezdő napja a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul, b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér, c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még az e törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének, d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

Answer 77

(1a) * Ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem és kényszermunka, a személyi szabadság megsértése, illetve − a 26. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel − a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a huszonegyedik életévét be nem tölti vagy be nem töltötte volna. (2) * Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett, továbbá ha a szabadlábon lévő terhelt külföldön ismert helyen tartózkodik és a büntetőeljárás a távollétében nem folytatható le. (3) * Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amely alatt a mentelmi jogon alapuló mentesség folytán a büntetőeljárás azért nem volt megindítható vagy folytatható, mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan magánindítványra büntetendő bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat a magánvádló képviseli. (4) * Próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama és a jóvátételi munka tartama az elévülés határidejébe nem számít be.

Answer 78

Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen A BCS MIATT FOGANATOSÍTOTT büntetőeljárási cselekménye. A belföldi körözést elrendelő elfogatóparancs kibocsátása után kiadott nemzetközi körözést elrendelő elfogatóparancs az elévülést félbeszakítja. Félbeszakítja az elévülést a belföldi körözést elrendelő elfogatóparancsot követően az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény alapján kiadott európai elfogatóparancs is. Amennyiben az előbbi, szerint kiadott nemzetközi körözést elrendelő elfogatóparancs az Európai Unió olyan tagállamában vezetett eredményre, amelyben átadásnak lehet helye, úgy az ezt követően utóbb kiállított és megküldött európai elfogatóparancs az elévülést nem szakítja félbe. Ha a büntetőügyben eljáró hatóság belföldi körözést elfogatóparanccsal nem kezdeményezett, hanem elfogatóparanccsal nemzetközi körözést rendelt el, vagy európai elfogatóparancsot bocsátott ki, újabb tény ismeretében szükségessé váló belföldi körözést elrendelő elfogatóparancs az elévülést szintén félbeszakítja. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény /Nbj./ alapján folytatott kiadatási eljárásban az Nbj. 32.§-a alapján kiadott elfogatóparancsnak a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró részéről történő kiadása az elévülést félbeszakítja. Az igazságügyminiszter előterjesztett kiadatási kérelme alapján a külföldi hatóságok által foganatosított eljárási cselekmények az elévülés szempontjából egy tekintet alá esnek a magyar hatóságok által foganatosított eljárási cselekményekkel. c./ Az igazságügyminiszter külföldi államnál előterjesztett kiadatási kérelme az elévülést - az előterjesztés időpontjában - félbeszakítja. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

Answer 79

nem nem az ügyész által rendkívüli jogorvoslat keretében a terhelt terhére előterjesztett indítvány, hanem a bíróságnak a terhelt ellen végrehajtott eljárási cselekménye szakítja meg az elévülést. Az ellenkező álláspont ahhoz az elfogadhatatlan helyzethez vezetne, hogy a terhelt terhére a törvényben írt hat hónapos határidő eltelte után vagy ismételten előterjesztett felülvizsgálati indítvány újra indítaná az elévülési időt annak ellenére, hogy az indítványt - mint törvényben kizártat - utóbb a bíróság elutasítja.

Answer 80

A vádemelés elhalasztása a cselekmény büntethetőségének elévülését nem szakítja félbe, de az elhalasztás tartama az elévülés határidejébe nem számít be.

Answer 81

Az elévülést csak a vádemelés szakítja félbe. A Be. 263. §-ának rendelkezései szerint a tanács elnöke az ügy iratainak a bírósághoz érkezését követően legkésőbb hatvan napon belül megküldi a vádiratot a vádlottnak és a védőnek. A vádirat kézbesítése nem az eljárást előre vivő "érdemi" intézkedés, önmagában tehát az elévülés félbeszakadását nem eredményezheti.

Answer 82

Ha az eljárás felfüggesztésének a vádlott ismeretlen helyen tartózkodása volt az oka, és a bíróság elévülés miatt büntetőeljárást megszünteti, a megszüntető végzést a vádlottnak hirdetményi úton kell kézbesíteni.

Answer 83

A folytatólagosan elkövetett bűncselekmény egyes részcselekményei büntethetőségének önálló elévülése kizárt. A folytatólagosan elkövetett bűncselekmény egység, amelynél a törvényi tényállást külön-külön is megvalósító részcselekmények együttesen alkotnak egyetlen bűncselekményt. Ebből következik, hogy a büntethetőség elévülése szempontjából nem külön-külön az egyes részcselekmények elkövetésének, hanem a bűncselekmény törvényi tényállásához tartozó legutolsó részcselekmény befejezésének, illetőleg – kísérlet esetén – a véghezvitelre irányuló utolsó tevékenység megvalósításának az időpontja az irányadó, s ettől kell számítani a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény törvényi büntetési tételéhez igazodó elévülési időt.

Answer 84

29. § (1) Nem büntethető, aki az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni VÉTSÉG vagy 3ÉVI szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a VÁDEMELÉSIG BEISMERTE, és közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva - a SÉRTETT ÁLTAL ELFOGADOTT MÓDON ÉS MÉRTÉKBEN a bűncselekménnyel okozott sérelmet JÓVÁTETTE. E rendelkezés akkor is irányadó, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni vagy a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény a meghatározó.

Answer 85

(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető az az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni BCS-EK esetében az 5ÉVI szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig BEISMERTE, és közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva - a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. E rendelkezés akkor is irányadó, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni vagy a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény a meghatározó.

Answer 86

(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető a) TÖBBSZÖRÖS VAGY KÜLÖNÖS visszaeső, b) a bűncselekményt BŰNSZERVEZETBEN követte el, c) bűncselekménye HALÁLT OKOZOTT, d) * a SZÁNDÉKOS bűncselekményt a SZABVESZT FELFÜGGESZTÉS PRÓBAIDEJE alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetve PRÓBÁRA BOCSÁTÁS vagy FELT ÜGYÉSZI FELFÜGGESZTÉS tartama alatt követte el, vagy e) * korábban SZÁNDÉKOS bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben A TEVÉKENY MEGBÁNÁS JOGKÖV alkalmazták, feltéve, hogy a további jogorvoslattal nem támadható határozat keltétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig 2 ÉV még nem telt el.

Answer 87

107. § Ha az elkövető fiatalkorú, tevékeny megbánásnak a 29. § (1) bekezdésében meghatározott vétség vagy ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban fenyegetett bűntett elkövetése esetén is helye lehet. (NEM BÜNTETHETŐ)

Answer 88

31. § (1) Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak magánindítványra büntethető. (2) A magánindítvány előterjesztésére a SÉRTETT jogosult. (3) * A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 69. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben a magánindítványt a sértett törvényes képviselője terjesztheti elő. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett önállóan is előterjesztheti, és erre törvényes képviselője is jogosult. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.

Answer 89

(6) A magánindítvány nem vonható vissza.

Answer 90

a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére.

Answer 91

HAMIS TANÚZÁS miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Ha a HAMIS VÁD folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható.

Answer 92

- könnyű testi sértés - szexuális kényszerítés alapesete - szexuális erőszak egyik alapesete - szeméremsértés egyik alapesete - egészségügyi önrend jog megsértése - magánlaksértés - zaklatás - magántitok megsértése - levéltitok megsértése - kiszolgáltatott személy megalázása - rágalmazás - becsületsértés - kegyeletsértés - lopás, rongálás sikkasztás, csalás stb ha a sértett az elkövető hozzátartozója (Btk. 382. §) LEGÚJABB: - Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése - Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala

Answer 93

33. § (1) Büntetések a) a szabadságvesztés, b) az elzárás, c) a közérdekű munka, d) a pénzbüntetés, e) a foglalkozástól eltiltás, f) a járművezetéstől eltiltás, g) a kitiltás, h) a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, i) a kiutasítás. (2) Mellékbüntetés a közügyektől eltiltás. EGYETLEN,CSAK SZÁNDÉKOS BCS MIATT, VÉGREHAJTANDÓ SZABVESZT MELLETT!

Answer 94

elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható.

Answer 95

közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható.

Answer 96

(6) Nem szabható ki a) szabadságvesztés mellett elzárás vagy közérdekű munka, b) kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés, c) életfogytig tartó szabadságvesztés mellett pénzbüntetés.

Answer 97

63. § (1) Intézkedések a) a megrovás, b) a próbára bocsátás, c) a jóvátételi munka, d) a pártfogó felügyelet, e) az elkobzás, f) a vagyonelkobzás, g) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, h) a kényszergyógykezelés, i) a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések.

Answer 98

(2) A megrovás, a próbára bocsátás és a jóvátételi munka önállóan, büntetés helyett alkalmazható. (3) A pártfogó felügyelet büntetés vagy intézkedés mellett alkalmazható. Kiutasítás mellett nem rendelhető el pártfogó felügyelet. (4) Az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett IS alkalmazható.

Answer 99

Fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható. Javítóintézeti nevelés mellett nem szabható ki szabadságvesztés, elzárás vagy közérdekű munka.

Answer 100

34. § A szabadságvesztés határozott ideig vagy életfogytig tart (TÉNYLEGES ÉS NEM TÉNYLEGES). 35. § (1) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, annak végrehajtását fogházban, börtönben vagy fegyházban rendeli végrehajtani. (2) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre tekintettel a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb vagy eggyel szigorúbb végrehajtási fokozat határozható meg.

Answer 101

36. § A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama 3 HÓNAP, leghosszabb tartama 20 év; - bűnszervezetben, - különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, illetve - halmazati vagy összbüntetés esetén 25 év.

Answer 102

azt vétség miatt szabták ki, kivéve, ha az elítélt visszaeső.

Answer 103

a) bűntett miatt szabták ki, vagy | b) vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső.

Answer 104

A) a 3ÉVI vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést aa) a AZ EMBERIESSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNY, HÁBORÚS BCS, AZ ÉLET, A TESTI ÉPSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNY ab) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmény, ac) * terrorcselekmény [314. § (1)-(2) bekezdés, 315-316/A. §], terrorizmus finanszírozása [318. § és 318/A. §], jármű hatalomba kerítése [320. § (1)-(3) bekezdés], bűnszervezetben részvétel [321. § (1) bekezdés], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés STB ad) * emberölés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, emberrablás, emberkereskedelem és kényszermunka, szexuális erőszak, közveszély okozása, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése vagy rablás súlyosabban minősülő esetei miatt szabták ki, VAGY B) * a szabadságvesztés 2ÉVI vagy ennél hosszabb tartamú, és ba) az elítélt többszörös VISSZAESŐ, vagy bb) a bűncselekményt BŰNSZERVEZETBEN követte el.

Answer 105

Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ügydöntő határozatában megállapítja a feltételes szabadságra bocsátás LEGKORÁBBI IDŐPONTJÁT, vagy - a (4) bekezdésben meghatározott esetekben - azt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége KIZÁRT.

Answer 106

Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontja a) a büntetés 2/3-AD, b) visszaeső esetén 3/4-ED részének, de legkevesebb 3 HÓNAPNAK a kitöltését követő nap. NEM ALANYI JOG, ELŐTERJESZTÉS ALAPJÁN!

Answer 107

5 ÉVET meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást érdemlő esetben - a bíróság az ügydöntő határozatában akként rendelkezHET, hogy az elítélt a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső.

Answer 108

(4) Nem bocsátható feltételes szabadságra a) a többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést FEGYHÁZ fokozatban kell végrehajtani, b) az ERŐSZAKOS többszörös visszaeső, c) aki a bűncselekményt BŰNSZEREVEZETben követte el, d) akit olyan SZÁNDÉKOS bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el, e) * akit TETTESKÉNT ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre az alábbi bűncselekmények miatt: ea) népirtás, emberiesség elleni bűncselekmény, apartheid, ha a halált szándékosan okozva követik el [142. § (1) bekezdés a) pont, 143. § (1) bekezdés a) pont, 144. § (1) bekezdés a) pont], eb) emberölés [160. § (1) és (2) bekezdés], ec) emberrablás [190. § (4) bekezdés], ed) fogolyzendülés, terrorcselekmény, jármű hatalomba kerítése és zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [284. § (4) bekezdés, 314. § (1) bekezdés, 320. § (2) bekezdés, 442. § (4) bekezdés], vagy ee) elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. § (5) bekezdés a) pont].

Answer 109

(5) * Nem bocsátható feltételes szabadságra az sem, akit a) a LENTEBB meghatározott bűncselekmény elkövetése esetén aa) előkészület miatt, ab) részesként, vagy ac) korlátlan enyhítés alkalmazásával, b) a hozzátartozója sérelmére elkövetett, 8ÉVI vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt, vagy c) 18. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, 8ÉVI vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt ítéltek VÉGREHAJTANDÓ szabadságvesztésre. BCS-EK: ea) népirtás, emberiesség elleni bűncselekmény, apartheid, ha a halált szándékosan okozva követik el [142. § (1) bekezdés a) pont, 143. § (1) bekezdés a) pont, 144. § (1) bekezdés a) pont], eb) emberölés [160. § (1) és (2) bekezdés], ec) emberrablás [190. § (4) bekezdés], ed) fogolyzendülés, terrorcselekmény, jármű hatalomba kerítése és zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [284. § (4) bekezdés, 314. § (1) bekezdés, 320. § (2) bekezdés, 442. § (4) bekezdés], vagy ee) elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. § (5) bekezdés a) pont].

Answer 110

a feltételes szabadság is része a végrehajtandó szabadságvesztésnek. Annak tartama alatt a terhelt még szabadságvesztés hatálya alatt áll. A büntetés csak akkor lesz "végrehajtottnak" tekinthető, ha a feltételes szabadság eredményesen eltelt. Határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama AZONOS a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább 1 év. AMENNyIBEN különös méltánylást érdemlő esetben az elítélt a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható, a bíróság az ügydöntő határozatában rendelkezhet úgy, hogy a feltételes szabadság tartama legalább 1, legfeljebb 3 évvel meghosszabbodik. Ha a szabadságvesztés hátralevő része 1 évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést - a feltételes szabadság letelte után - a hátralevő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni.

Answer 111

a feltételes szabadság is része a végrehajtandó szabadságvesztésnek. Annak tartama alatt a terhelt még szabadságvesztés hatálya alatt áll. A büntetés csak akkor lesz "végrehajtottnak" tekinthető, ha a feltételes szabadság eredményesen eltelt.

Answer 112

a) az ügydöntő határozat JOGERŐRE EMELKEDÉSÉT KÖVETŐEN elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság tartama alatt, vagy b) a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt VÉGREHAJTANDÓ szabadságvesztésre ítélik. (2) A bíróság a feltételes szabadságot megszüntetHETI, ha az elítéltet az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül EGYÉB büntetésre ítélik.

Answer 113

a szabadságvesztés végrehajtása a feltételes szabadságot FÉLBESZAKÍTJA, és a bíróság a feltételes szabadság folytatásának legkorábbi időpontját a) az utóbb kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság időpontjáig, vagy b) - ha az utóbb kiszabott szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt - a szabadságvesztés végrehajtásának időtartamáig ELHALASZTJA.

Answer 114

NEM SZÁMÍT BE!

Answer 115

szankciórendszer csúcsán álló büntetés mindig fakultatív azzal szemben alkalmazható, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 20 életévét betöltötte. (2) Az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtási fokozata FEGYHÁZ.

Answer 116

Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ügydöntő határozatában meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja. Ha a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább 25, legfeljebb 40 évben állapítja meg. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját években kell meghatározni. Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama legalább 15 év.

Answer 117

OPCIONÁLIS KIZÁRÁS a) népirtás [142. § (1) bekezdés], b) emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1) bekezdés], c) apartheid [144. § (1) és (3) bekezdés], d) hadikövet elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [148. § (2) bekezdés], e) védett személyek elleni erőszak [149. § (1)-(2) bekezdés], f) nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása [155. § (1) bekezdés], g) egyéb háborús bűntett (158. §), h) emberölés súlyosabban minősülő esete [160. § (2) bekezdés], i) emberrablás súlyosabban minősülő esete [190. § (3)-(4) bekezdés], j) * emberkereskedelem és kényszermunka súlyosabban minősülő esete [192. § (6) bekezdés], k) alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés], l) rombolás súlyosabban minősülő esete [257. § (2) bekezdés], m) fogolyzendülés súlyosabban minősülő esete [284. § (4) bekezdés], n) terrorcselekmény [314. § (1) bekezdés], o) jármű hatalomba kerítése súlyosabban minősülő esete [320. § (2) bekezdés], p) közveszély okozása súlyosabban minősülő esete [322. § (3) bekezdés], q) zendülés súlyosabban minősülő esete [442. § (4) bekezdés], r) elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [445. § (5) bekezdés], ha azt SZEMÉLY ELLENI vagy DOLOG ELLENI ERŐSZAKKAL követik el. KÖTELEZŐ ESETEK (2) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét ki kell zárni, ha az elkövető a) erőszakos többszörös visszaeső, vagy (ALANYI MEGHATÁROZOTTSÁG) b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt BŰNSZERVEZETBEN követte el. (TÁRGYI MEGHATÁROZOTTSÁG) a Btk. 45. § (7) bekezdése az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt elkövető esetében szintén kötelezővé teszi – mérlegelést nem tűrő módon – a feltételes szabadságra bocsátásból kizárást, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. A Btk. 90. § (2) bekezdése az erőszakos többszörös visszaesővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását írja elő, ha a büntetési tétel törvény szerinti felemelt – kétszeres –felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető.

Answer 118

A szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélt e büntetéséből nem bocsátható feltételes szabadságra, amennyiben az újabb bűncselekményét a korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélését követően, e büntetés végrehajtása során engedélyezett feltételes szabadság letelte után követte el, azonban a feltételes szabadságot utóbb más ügyben megszüntették.

Answer 119

Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre.

Answer 120

Ahhoz igazodnak, hogy mikor követték el az újabb bcs-t, s mikor született az ügyükben újabb ítélet.

Answer 121

A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására Magyarországon 1999. március 1-je óta van törvényi lehetőség. Tartalmazza az Alaptörvény és a hatályos büntető törvénykönyv is. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés az, amikor az ítélőbíró ítéletében életfogytig tartó szabadságvesztést szab ki, s egyidejűleg kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét.

Answer 122

A Btk. 44. § (1) bekezdése tehát kifejezetten és kimerítően meghatározza, azon bűncselekmények körét, amikor van lehetőség a kizárás mérlegelésére. A (2) bekezdés pedig ezt a mérlegelést zárja ki, de CSAK EZEN bűncselekmények esetében. Ekként a Btk. 44. § (1) és (2) bekezdése alkalmazása során is a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés – a legsúlyosabb büntetés – kiszabására csak oly módon kerülhet sor, amely a törvényhozói akarattal összhangban álló, és ez értelmezés útján nem tágítható. Ez alkotmányos alapjogi követelmény, ezáltal garanciális jelentőségű.

Answer 123

- Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény MÁR NEM BCS, vagy ENYHÉBBEN bírálandó el, akkor az ÚJ büntető törvényt kell alkalmazni. * - Az ÚJ büntető törvényt VISSZAHATÓ HATÁLLYAL kell alkalmazni a nemzetközi jog ÁLTALÁNOSAN ELISMERT SZABÁLYAI alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint NEM VOLT BÜNTETENDŐ. - RENDKÍVÜLI PERORVOSLATOK SORÁN ALK JOG: perújítással vagy felülvizsgálattal megtámadott jogerős határozat meghozatalakor hatályos jsz-t kell alapul venni. Ha az eljárás eredményeképp a jogerős határozatot hatályon kívül helyezi, akkor az új eljárásban már a Btk. 2. §-t kell alkalmazni. - Btk különös részébe foglalt egyes tényállásokat kitöltő keretrendelkezések változása: ha a keretet kitltő jsz-i rendelkezésekben a bcs elkövetése után olyan mérvű változás ált be, amely a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti, e változás a Btk. 2. § második mondatára figyelemmel az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását alapozza meg.

Answer 124

tényállási elemek: TÁRGYI OLDAL: objektív tényállási elemek - elkövetési tárgy - elkövetési magatartás - szituációs elemek (hely, idő, mód, eszköz, illetve egyéb) - eredmény - okozati összefüggés A BCS ELKÖVETŐJE/ALANYA: tettességhez szükséges ismérvek - közönséges bcs (deliktum commune): tettese bárki lehet - különös bcs (deliktum proprium): csak a tv-ben meghat. egyén, pl hivatalos személy - szükségképpen többes közreműködés (concursus necessarius): ALANYI OLDAL: szubjektív tényállási elemek - szándékosság (dolus directus, dolus eventualis) - gondatlanság (luxuria, negligentia) - motívum - célzat

Answer 125

az objektív tényállási elemek egy részére a szándékosság, más részére pedig a gondatlanság terjed ki. - ALAPTÉNYÁLLÁSOK TEKINTETÉBEN: akárcsak egyetlen ismérvre is csupán a gondatlanság terjed ki, az egész bcs gondatlannak minősül. A vegyes bűnösség a büntetés kiszabása szempontból jöhet figyelembe. - MINŐSÍTETT ESETEK: (1) szándékosságnak a minősítő körülményt is át kell fognia, hogy úgy minősülhessen. (2) ha a minősítő körülmény eredmény, akkor a szándékos bcs eredményére adott esetben az elkövetőnek csupán a gondatlansága terjedt ki. "Az EREDMÉNYHEZ, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatóak, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább GONDATLANSÁG terheli." - KIZÁRÓLAG VEGYES BŰNÖSSÉGGEL KÖVETHETŐ EL: halált okozó testi sértés

Answer 126

- BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ OKOK - BÜNTETHETŐSÉGET MEGSZÜNTETŐ OKOK - ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ SZÜKS FELTÉTEL HIÁNYA

Answer 127

``` TÁRSADALOMRA VESZÉLYESSÉGET KIZÁRÓ OKOK - jogos védelem Btk 21. § és 22. § (1) és (2) - végszükség Btk. 23. § (1) - jsz engedélye - törvényben meghat egyéb ok (a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul) - sértett beleegyezése - fegyelmi jog gyakorlása - megengedett kockázatvállalás BESZÁMÍTÁST KIZÁRÓ OKOK - gyermekkor - kóros elmeállapot - kényszer és fenyegetés - jogos védelem (22. § (3)) - végszükség (23. § (2)) BŰNÖSSÉGET KIZÁRÓ OKOK - tévedés - elöljáró parancsa ```

Answer 128

A MÁSIK KETTŐ UGYANÚGY CSOPORTOS RABLÁSÉRT FELEL, A KIZÁRÓ OK SZUBJEKTÍV VOLTA MIATT.

Answer 129

- rövid tartamú szabadságelvonás - hossza: 5-90 nap lehet (fiatalkorúak: 3- 30 nap) - BV intézetben kell végrehajtani. - a meghozó döntés napján mentesülnek az elzárásra ítéltek a büntetés hátrányos jogköv alól.

Answer 130

- a közösség javára - díjazás nélkül végzett - munkaviszonynak nem minősülő olyan munka, amelyet az elítélt általában a heti pihenő- vagy szabadnapján köteles végezni. - munka jellegét az ítélkező bíró határozza meg, bv bíró pedig kijelöli a konkrét munkahelyet. Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az ügydöntő határozat meghozatalakor 16 életévét betöltötte. 47. § (1) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke 48, legnagyobb mértéke 312 óra. (2) * A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében -, díjazás nélkül végzi. (4) A közérdekű munkára ítélt köteles a számára meghatározott munkát elvégezni. Az elkövető olyan munka végzésére kötelezhető, amelyet - figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére - előreláthatóan képes elvégezni.

Answer 131

a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést büntetés-végrehajtási intézetben, FOGHÁZ fokozatban kell végrehajtani. A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés 3 HÓNAPNÁL rövidebb is lehet.

Answer 132

a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni úgy, hogy 4 óra közérdekű munkának EGYNAPI szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg.

Answer 133

NEM, TEHÁT PL VISSZAESÉST AZ ILYEN ÁTVÁLTOZTATOTT BÜNTETÉS NEM ALAPOZ MEG.

Answer 134

50. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és - az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egynapi tételnek megfelelő összeget. (2) Akit HASZONSZERZÉS CÉLJÁBÓL elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, HA MEGFELELŐ JÖVEDELME vagy vagyona van, pénzbüntetésre IS KELL ítélni. (3) A pénzbüntetés legkisebb mértéke 30, legnagyobb mértéke 540 napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább 1000, legfeljebb 500 000 forintban kell meghatározni. (4) * A bíróság az ügydöntő határozatában - az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel - rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb 2 éven belül havi részletekben fizetheti meg.

Answer 135

Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés engedélyezése esetén EGYHAVI részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét SZABADSÁGVESZTÉSRE kell átváltoztatni. (2) Ha a pénzbüntetést végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. Egyéb esetekben a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést FOGHÁZ fokozatban kell végrehajtani. (3) A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés három hónapnál RÖVIDEBB IS lehet. egynapi tétel = 1 nap fogházbüntetés fiatalkorúak esetén átváltoztatásnak csak az eredménytelen behajtás esetén lehet helye.

Answer 136

- általános (jövedelmi vagyoni viszonyoktól független) - kötelezően alkalmazandó: Akit HASZONSZERZÉS CÉLJÁBÓL elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, HA megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre IS KELL ítélni.

Answer 137

52. § (1) A foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt a) SZAKKÉPZETTSÉGET IGÉNYLŐ foglalkozása szabályainak megszegésével követi el (SZÁNDÉKOS VAGY GONDATLAN IS), vagy b) FOGLALKOZÁSÁNAK felhasználásával, SZÁNDÉKOSAN követi el. (2) Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de RENDELKEZIK annak a foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges SZAKKÉPESÍTÉSSEL, amely SZABÁLYAINAK MEGSZEGÉSÉVEL a bűncselekményt elkövette. (TEHÁT: a foglalkozás gyakorlásához szükséges ismeretekkel rendelkező személlyel szemben) (3) * A NEMI ÉLET SZABADSÁGA és a NEMI ERKÖLCS ELLENI bűncselekmény elkövetőjét, ha a bűncselekményt 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, illetve a gyermekpornográfia elkövetőjét végleges hatállyal el KELL tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. (4) * A KISKORÚ VESZÉLYEZTETÉSE bűncselekmény elkövetőjét el KELL tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Különös méltánylást érdemlő esetben a foglalkozástól eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető. Fiatalkorúval szemben az 52. § (3) bekezdése alkalmazása különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető.

Answer 138

54. § A foglalkozástól eltiltás alcím alkalmazásában foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a) GAZDÁLKODÓ SZERVEZET általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi VEZETŐJE, b) gazdasági társaság vagy szövetkezet FB tagja, c) egyéni cég tagja, d) egyéni vállalkozó vagy e) a civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben meghatározott vezető TISZTSÉGVISELŐ.

Answer 139

53. § (1) A foglalkozástól eltiltás határozott ideig tart, vagy VÉGLEGES hatályú. (2) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama 1 év, leghosszabb tartama 10 év. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására ALKALMATLAN vagy arra MÉLTATLAN. (3) * A foglalkozástól eltiltás tartama az ügydöntő határozat JOGERŐRE EMELKEDÉSÉVEL kezdődik. Ha a foglalkozástól eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. DE! Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a foglalkozástól eltiltás tartamába be kell számítani.

Answer 140

A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta 10 év eltelt, és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására ALKALMASSÁ, vagy - ha az eltiltást méltatlanság miatt alkalmazták - ÉRDEMESSÉ vált. DE! Ez utóbbi esetben sem mentesíthető az, aki a bűncselekményt BŰNSZERVEZETBEN követte el.

Answer 141

55. § (1) A járművezetéstől azt LEHET eltiltani, aki a) az ENGEDÉLYHEZ kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy b) bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. (2) A járművezetéstől EL KELL tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. KÜLÖNÖS MÉLTÁNYLÁST érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető. (3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat.

Answer 142

56. § (1) A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. (2) * A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető vezetői engedélyét - a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően - a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta. (3) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama 1 HÓNAP, leghosszabb tartama 10 ÉV. A járművezetéstől eltiltást hónapokban vagy években, illetve években és hónapokban kell meghatározni. (4) * A járművezetéstől eltiltás tartama az ügydöntő határozat JOGERŐRE EMELKEDÉSÉVEL kezdődik. Ha a járművezetéstől eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. DE! Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani.

Answer 143

Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre ALKALMATLAN. A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a járművezetésre alkalmassá vált.

Answer 144

57. § (1) E törvényben meghatározott esetekben azt, akinek ott tartózkodása a KÖZÉRDEKET VESZÉLYEZTETI, egy vagy több településről, vagy egy település, illetve az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani. (2) A kitiltás legrövidebb tartama 1 év, leghosszabb tartama 5 év. (3) * A kitiltás tartama az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a kitiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a kitiltás tartamába be kell számítani. EMBERCSEMPÉSZET, GARÁZDASÁG

Answer 145

58. § (1) A bíróság az elkövetőt - a sportrendezvényen való részvétel, - az odamenetel vagy az onnan történő távozás során a sportrendezvénnyel összefüggésben elkövetett bűncselekmény miatt eltilthatja a) bármelyik SPORTSZÖVETSÉG VERSENYRENDSZERÉBEN megrendezésre kerülő sportRENDEZVÉNY látogatásától, vagy b) bármelyik sportLÉTESÍTMÉNYBE való belépéstől, amikor az valamely sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgál. (2) Az eltiltás legrövidebb tartama 1 év, leghosszabb tartama 5 év. (3) * Az eltiltás tartama az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a sportrendezvények látogatásától való eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartamába be kell számítani.

Answer 146

47. § (1) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke 48, legnagyobb mértéke 312 óra.

Answer 147

113. § * (1) Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van. (2) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke 15, legnagyobb mértéke 250 napi tétel, az egynapi tétel összegét legalább 500,- , legfeljebb 50.000,-forintban kell meghatározni. (3) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetést behajthatatlansága esetén a) ha a 112. § lehetővé teszi, közérdekű munkára vagy b) szabadságvesztésre kell átváltoztatni. (4) A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát úgy kell megállapítani, hogy egy napi tétel helyébe 2 óra közérdekű munka lép. Egyebekben a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkára a 47. §-ban foglaltak irányadóak azzal, hogy annak tartama eltérhet a 47. § (1) bekezdésében meghatározottaktól. (5) Ha a fiatalkorú a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egyebekben a 48. §-ban foglaltak irányadóak.

Answer 148

Akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme, vagyona van, pénzbüntetésre kell ítélni [2012. évi C. törvény 50. § (2) bek.]. A törvény célját figyelembe véve – a pénzbüntetés szempontjából – akkor megfelelő a kereset, illetve a jövedelem, ha az elkövető a pénzbüntetést, akár részletekben is, de KÉPES MEGFIZETNI. Az a kérdés, hogy a vádlott keresete mikor tekinthető megfelelőnek, csak a konkrét ügyben az adott körülmények részletes vizsgálata alapján dönthető el. Általánosságban annyi emelhető ki, hogy a kereset, illetve a jövedelem megfelelő összeget elérő volta mellett minden esetben figyelemmel kell lenni a vádlott keresetét, illetve jövedelmét terhelő törvényes TARTÁSI KÖTELEZETTSÉGEIRE(gyermektartás, szülőtartás, testvértartás stb.) továbbá a maga és a tartásra szoruló családtagok minimális létfenntartását biztosító kiadásokra. A pénzbüntetés kiszabásának alapjául csupán az említett kiadások fedezetét meghaladó kereset, illetve jövedelem szolgálhat. A pénzbüntetés alkalmazása szabadságvesztés mellett tehát akkor felel meg céljának, ha alappal lehet következtetni arra, hogy a vádlott a pénzbüntetést törvényes tartási kötelezettségeinek teljesítése mellett, a maga és tartásra szoruló családja minimális megélhetésének veszélyeztetése nélkül saját keresetéből, jövedelméből – akár részletekben is, de – képes megfizetni. Annak megállapítása szempontjából, hogy a vádlott keresete, illetve jövedelme a pénzbüntetés vonatkozásában megfelelő-e, a családtagok közül csak a vádlottal egy háztartásban élő annak a családtagnak a keresete, illetve jövedelme vehető figyelembe, aki a vádlottat terhelő tartási kötelezettség tekintetében vele egy sorban ugyancsak tartásra kötelezett. De ez a kereset, illetve jövedelem is csupán abból a szempontból jön tekintetbe, hogy a tartásra szoruló családtagok eltartása nem kizárólag a vádlott keresetét, illetve jövedelmét terheli, hanem ez a kiadás megoszlik közte és a vele egy sorban ugyancsak tartásra kötelezett családtagok között; ennyivel tehát a vádlott keresete, jövedelme e kiadások alól mentesül. Az olyan családtagok keresete, illetve jövedelme azonban, akik a családjogi törvény szerint a vádlottat terhelő tartási kötelezettség tekintetében vele egy sorban tartásra nem kötelezettek, nem vehető figyelembe. Pénzbüntetésnek az ilyen keresetre, illetve jövedelemre figyelemmel történő kiszabása ugyanis azt eredményezné, hogy annak megfizetése az említett személyekre hárulna át, amire pedig törvényes alap nincsen; azáltal egyben a büntetéssel elérni kívánt cél is meghiúsulna. A fentiekből folyik, hogy a házastársa háztartásában élő vagyontalan, keresettel, illetve jövedelemmel nem rendelkező vádlottal szemben szabadságvesztés mellett pénzbüntetés kiszabásának nincs helye. A törvény ugyanis a megfelelő keresetet, illetve jövedelmet személyhez, éspedig a vádlott személyéhez köti. Nincsen tehát törvényes lehetőség arra, hogy a vádlottal egy háztartásban élő házastárs keresete, illetve jövedelme szolgáljon alapul a pénzbüntetés kiszabásánál. Ez esetben ugyanis a pénzbüntetés végeredményben a bűncselekményt el nem követett házastársat sújtaná. Olyan esetben azonban, amikor a megfelelő keresettel, illetve jövedelemmel rendelkező férj vagy feleség – vádlottként szereplő – házastársa nem dolgozik, önálló keresete, jövedelme nincsen: a bíróságnak gondosan vizsgálni kell, nincs-e olyan közös vagyona, amely a pénzbüntetés alkalmazásának alapjául szolgálhatna.

Answer 149

A megfelelő családi környezettel rendelkező fiatalkorú nem tiltható ki arról a településről, amelyben családja él.

Answer 150

a) A 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 52. §-a (1) bekezdésének b) pontja azokról az esetekről rendelkezik, amikor a FOGLALKOZÁS TULAJDONKÉPPEN ESZKÖZE a bűncselekmény elkövetésének. Ilyen esetben a szakképzettséget nem kívánó foglalkozás is számításba jöhet. A foglalkozástól eltiltás előfeltétele ebben az esetben az, hogy a foglalkozás felhasználásával kövessék el a szándékos bűncselekményt. Tisztázni kell ilyenkor, hogy az elkövető mennyiben használta fel a foglalkozását a bűncselekmény megvalósításánál. Ez mellőzhetetlenné teszi, hogy az elkövető munkaköre tüzetes megállapítást nyerjen. A foglalkozási ágon belül a ténylegesen betöltött munkakört, annak adottságait, az azáltal nyújtott lehetőségeket lehet csak felhasználni, így az említett büntetés alkalmazásának alapjául is ez szolgálhat. Ebből következik, hogy nem lehet általánosságban egyes szakképzettséghez nem kötött, illetve hatósági engedély nélkül gyakorolható foglalkozási ágaktól (pl. gyári munkás, vállalati alkalmazott stb.) minden megszorítás nélkül az elkövetőt eltiltani, hanem ennek csupán az említett foglalkozási ágakon belül egyes szabatosan meghatározott munkaköröktől (pl. pénzbeszedő, pénztáros, raktáros stb.) lehet helye. Amennyiben ilyen munkaköre nincsen, a foglalkozástól való eltiltásra nem kerülhet sor. A szakképzettséghez vagy hatósági engedélyhez nem kötött foglalkozáson tehát a Btk. 52. §-a (1) bekezdésének b) pontja vonatkozásában a MUNKAKÖRT kell érteni.

Answer 151

A 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 52. §-a (1) bekezdésének b) pontja azokról az esetekről rendelkezik, amikor a foglalkozás tulajdonképpen eszköze a bűncselekmény elkövetésének. Ilyen esetben a szakképzettséget nem kívánó foglalkozás is számításba jöhet. A foglalkozástól eltiltás előfeltétele ebben az esetben az, hogy a foglalkozás felhasználásával kövessék el a szándékos bűncselekményt. Tisztázni kell ilyenkor, hogy az elkövető mennyiben használta fel a foglalkozását a bűncselekmény megvalósításánál. Ez mellőzhetetlenné teszi, hogy az elkövető munkaköre tüzetes megállapítást nyerjen. A foglalkozási ágon belül a ténylegesen betöltött munkakört, annak adottságait, az azáltal nyújtott lehetőségeket lehet csak felhasználni, így az említett büntetés alkalmazásának alapjául is ez szolgálhat. Ebből következik, hogy nem lehet általánosságban egyes szakképzettséghez nem kötött, illetve hatósági engedély nélkül gyakorolható foglalkozási ágaktól (pl. gyári munkás, vállalati alkalmazott stb.) minden megszorítás nélkül az elkövetőt eltiltani, hanem ennek csupán az említett foglalkozási ágakon belül egyes szabatosan meghatározott munkaköröktől (pl. pénzbeszedő, pénztáros, raktáros stb.) lehet helye. Amennyiben ilyen munkaköre nincsen, a foglalkozástól való eltiltásra nem kerülhet sor. A szakképzettséghez vagy hatósági engedélyhez nem kötött foglalkozáson tehát a Btk. 52. §-a (1) bekezdésének b) pontja vonatkozásában a munkakört kell érteni.A „foglalkozásának felhasználásával” kitétel lényegileg arra utal, hogy az elkövető a szándékos bűncselekmény véghezvitele során foglalkozását mintegy eszközül használta fel, más szóval a foglalkozás által adott lehetőséget vagy alkalmat közvetlenül kihasználta. Ennek nem mint lehetőségnek, hanem ténylegesen kell fennállnia. Meg kell tehát állapítani, hogy az elkövető ténylegesen milyen módon használta fel a foglalkozása nyújtotta lehetőséget a bűncselekmény véghezvitelénél. Ez az adott esetben az elkövetés módjából, az elkövetési körülményekből stb. állapítható meg. Amennyiben a bűncselekmény elkövetéséhez a foglalkozás felhasználására szükség nem volt, illetve arra ténylegesen nem került sor, a Btk. 52. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazására nincs alap.

Answer 152

Nem jogosult. itt is érvényesül a súlyosítási tilalom.

Answer 153

59. § (1) Azt a NEM MAGYAR állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása NEM KÍVÁNATOS, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. (2) * Nem utasítható ki az, aki számára Magyarország MENEDÉKJOGOT biztosít. (3) A szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint Magyarország területén letelepedettként vagy bevándoroltként TARTÓZKODÁSI JOGGAL rendelkező személlyel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely 5ÉVI vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Azzal szemben, a) aki Magyarország területén legalább 10 éve jogszerűen tartózkodik, vagy b) * aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodik, és a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne, csak 10 vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a KÖZBIZTONSÁGOT JELENTŐSEN veszélyeztetné.

Answer 154

60. § (1) A kiutasítás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. (2) A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama 1 év, leghosszabb tartama 10 év.

Answer 155

Végleges hatállyal az utasítható ki, akit 10ÉVI vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ÍTÉLNEK, és - figyelemmel a bűncselekmény kiemelkedő súlyára, az elkövetés jellegére, és az elkövető kapcsolataira - az országban tartózkodása a KÖZBIZTONSÁGOT JELENTŐSEN veszélyeztetné. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy végleges hatállyal NEM UTASÍTHATÓ KI. A végleges hatályú kiutasítás alól a bíróság a kiutasítottat kérelmére mentesítheti, ha a kiutasítás óta 10 év eltelt, és a kiutasított arra ÉRDEMES.

Answer 156

A kiutasítás tartama azzal a nappal kezdődik, amikor az elítélt Magyarország - más európai uniós tagállamban tartózkodási joggal nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárságú elítélt az Európai Unió - területét az idegenrendészeti jogszabályok alapján a kiutasítás végrehajtásáról hozott végzésben meghatározottak szerint ELHAGYJA, vagy ha ennek időpontja nem ismert, a végzésben erre KIJELÖLT HATÁRNAP. Ha a bíróság külföldön tartózkodó vagy távollévő terheltet ítél kiutasításra, a kiutasítás tartama az ügydöntő határozat JOGERŐRE EMELKEDÉSE NAPJÁN kezdődik.

Answer 157

(2a) * A határzár tiltott átlépése (352/A. §), a határzár megrongálása (352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (352/C. §), valamint az embercsempészés (353. §) esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás - az 59. § (2) és (4) bekezdése szerinti esetek kivételével - nem mellőzhető. Határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább 2 év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani. E bekezdés alkalmazása esetén az 50. § (2) bekezdése alkalmazásának nincs helye.

Answer 158

a) vele szemben 10évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztést szabtak ki, b) az országban tartózkodása a közbiztonságot JELENTŐSEN veszélyeztetné, és c) NEM SÉRÜL a családi élet tiszteletben tartásához való joga.

Answer 159

A TERÜLETI IDEGENRENDÉSZETI HATÓSÁG FELADATA

Answer 160

61. § (1) A közügyek gyakorlásától el kell tiltani azt, akit - SZÁNDÉKOS bűncselekmény elkövetése miatt - VÉGREHAJTANDÓ szabadságvesztésre ítélnek, - és MÉLTATLAN arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen.

Answer 161

(2) A közügyektől eltiltott a) nem rendelkezik választójoggal, nem vehet részt népszavazásban és népi kezdeményezésben, b) nem lehet hivatalos személy, c) nem lehet népképviseleti szerv testületének, bizottságának tagja, azok munkájában nem vehet részt, d) nem delegálható törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet közgyűlésébe, testületébe, e) nem érhet el katonai rendfokozatot, f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt, g) hatósági eljárásban nem lehet védő vagy jogi képviselő, h) nem viselhet tisztséget köztestületben, közalapítványban, és i) nem lehet civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt vezető tisztségviselője. (3) * A közügyektől eltiltott az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, amelynek elnyerését a (2) bekezdés kizárja, valamint címzetes rendfokozatát.

Answer 162

Passzív alany az, akin vagy aki ellen a bűncselekményt elkövetik. A Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti „sérelmére követte el” megfogalmazás a passzív alany fogalmának felel meg. A Btk. XIX. Fejezetében írt valamennyi bűncselekmény esetében alkalmazni kell a végleges hatályú foglalkozástól eltiltást, ha a bűncselekmény passzív alanya – ideértve gyermekpornográfia esetén a felvételen szereplő személyt – a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A Btk. XIX. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt marasztalás esetén a Btk. 52. § (3) bekezdésének alkalmazása csupán a Btk. 202. §-ban írt kitartottság tekintetében kizárt, mivel az tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére fogalmilag nem követhető el. A törvényi feltételek teljesülése esetén a végleges hatályú foglalkozástól eltiltás – értelemszerűen és törvényi megszorítás hiányában – attól függetlenül kiszabandó, illetve alkalmazandó, hogy az elkövető a bűncselekményt milyen elkövetői alakzatban (tettesként vagy részesként) valósította meg.

Answer 163

62. § (1) A közügyektől eltiltás határozott ideig tart, annak legrövidebb tartama 1 év, leghosszabb tartama 10 év. (2) * A közügyektől eltiltás tartama az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. A közügyektől eltiltás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, vagy amely alatt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a közügyektől eltiltás tartamába be kell számítani.

Answer 164

- nem feltétlenül büntethető személlyel szemben kerülnek alkalmazásra (szemben a büntetésekkel), elegendő a jogellenes magatartás megállapíthatósága. - egyes esetekben hiányozhatnak bizonyos, büntetés fogalma kapcsán említett feltételek, pl negatív értékítélet kifejeződése. - az intézkedések alkalmazása SOHA NEM eredményez büntetett előéletet. - Btk. jogkövetkezmény rendszerének része - egyes intézkedések nem csupán az elkövetővel szemben alkalmazhatóak - csoportosításuk: gyógyító jellegűek, nevelő, reszocializációs jellegűek, társadalomvédelmi célokat szolgálnak. - vannak jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések

Answer 165

- nem feltétlenül büntethető személlyel szemben kerülnek alkalmazásra (szemben a büntetésekkel), elegendő a jogellenes magatartás megállapíthatósága. - egyes esetekben hiányozhatnak bizonyos, büntetés fogalma kapcsán említett feltételek, pl negatív értékítélet kifejeződése. - az intézkedések alkalmazása SOHA NEM eredményez büntetett előéletet. - Btk. jogkövetkezmény rendszerének része - egyes intézkedések nem csupán az elkövetővel szemben alkalmazhatóak - csoportosításuk: gyógyító jellegűek, nevelő, reszocializációs jellegűek, társadalomvédelmi célokat szolgálnak. - vannak jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések

Answer 166

64. § (1) Megrovásban kell részesíteni azt, akinek cselekménye - az elbíráláskor már NEM VESZÉLYES, - vagy olyan CSEKÉLY FOKBAN veszélyes a társadalomra, hogy az e törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása - ide nem értve az elkobzást, a vagyonelkobzást és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét - SZÜKSÉGTELEN. (2) * A megrovással a bíróság vagy az ügyészség helytelenítését fejezi ki a jogellenes cselekmény miatt, és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől.

Answer 167

65. § (1) A bíróság - a VÉTSÉG, valamint - a 3évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalasztHATJA, - ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető.

Answer 168

(2) Nem bocsátható próbára a) a visszaeső, (s ebből következően a különös visszaeső, többszörös visszaeső, valamint az erőszakos többszörös visszaeső) b) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, c) aki a SZÁNDÉKOS bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, vagy d) aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.

Answer 169

(3) A próbaidő tartama 1 évtől 3 évig terjedhet, a tartamot években, vagy években és hónapokban kell meghatározni. (4) A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezHETŐ. Ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi, a próbaidő 1 alkalommal, legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható.

Answer 170

66. § (1) A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a) a próbára bocsátottat a próbára bocsátás ELŐTT ELKÖVETETT bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik, b) a próbára bocsátottat a próbaidő ALATT elkövetett bűncselekmény miatt elítélik, vagy c) a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait SÚLYOSAN MEGSZEGI. FONTOS! Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a próbaidő elteltével az elkövető BÜNTETHETŐSÉGE megszűnik.

Answer 171

116. § (1) Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak BÁRMELY bűncselekmény esetén helye van. (2) A próbaidő tartama 1 évtől 2 évig terjedhet. (3) A bíróság a 66. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben (AMIKOR A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni) javítóintézeti nevelést rendel el, vagy büntetést szab ki.

Answer 172

I. A próbára bocsátás próbaidejét a bíróság csak az eredeti próbaidő letelte ELŐTT Hosszabbíthatja meg. II. A próbára bocsátás megszüntetésére addig van lehetőség, ameddig annak a bűncselekménynek a büntethetősége, amely miatt a próbára bocsátást elrendelték, el nem évül. III. Az 1998. évi XIX. törvény 265. §-ának (2) bekezdése alapján történt egyesítés esetén a bíróság valamennyi – a korábbi és az újabb – bűncselekményért halmazati büntetést szab ki, illetve valamennyi cselekményért intézkedést alkalmaz.

Answer 173

A Büntető Törvénykönyv a feltételes elítélés két változatát szabályozza: a próbára bocsátást és a büntetés végrehajtásának felfüggesztését.

Answer 174

A próbára bocsátás a feltételes elítélésnek az a változata, amikor a bíróság MEGÁLLAPÍTJA az elkövető BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGÉT, de a büntetés KISZABÁSÁT ELHALASZTJA. Ez az intézkedés ugyanazt a célt szolgálja, mint a büntetés. Ezt azonban nem közvetlen hátránnyal, hanem annak kilátásba helyezésével, emellett adott esetben azzal is szolgálja, hogy a hátrány elmaradását magatartási szabályok megtartásától teszi függővé. Minden esetben, amikor a törvény próbára bocsátás alkalmazását lehetővé teszi, a bíróság gondos vizsgálat alapján dönt arról, hogy az adott esetben a büntetés célja ezzel az intézkedéssel is elérhető-e. Ha az elkövető személyi körülményei kedvezőek (büntetlen előéletű, korábban becsületes életmódot folytatott) és a társadalomra kisebb mértékben veszélyes bűncselekményt követett el, büntetés kiszabása helyett általában próbára bocsátást lehet elrendelni. Az elkövető kifogásolható életvezetése (ismételten követett el bűncselekményt, korábban szabálysértésért már felelősségre vonták, túlzott mértékben, rendszeresen italozik, családi kötelezettségeit elhanyagolja stb.) önmagában nem zárja ki a próbára bocsátását, ha a társadalomra kisebb mértékben veszélyes bűncselekményt követett el, és a bűnösségének foka is kisebb.

Answer 175

A próbára bocsátás büntetés helyett önállóan alkalmazható, büntetés mellett azonban NEM [Btk. 63. § (2) bek.]. Ezért amennyiben valamely, a Btk. 33. § (1) bekezdésében írt büntetés (foglalkozástól, járművezetéstől, sportrendezvények látogatásától való eltiltás) kiszabása indokolt, úgy próbára bocsátásnak NINCS HELYE.

Answer 176

67. § (1) A bíróság - a VÉTSÉG, valamint - a 3évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását 1 évre elhalasztHATJA, és jóvátételi munka végzését írja elő, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. A jóvátételi munkavégzés előírása mellett pártfogó felügyelet is elrendelhető.

Answer 177

Jóvátételi munka végzése nem írható elő azzal szemben, aki a) visszaeső, b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, c) a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, vagy d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. 68. § (1) Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül megfelelően igazolja, büntethetősége megszűnik. (2) * Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egészségügyi okból nem tudja igazolni, a jóvátételi munka elvégzése igazolásának határideje egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

Answer 178

Az elkövető - választása szerint - állami vagy önkormányzati fenntartású intézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, egyházi jogi személynél vagy azok részére végezheti a jóvátételi munkát.

Answer 179

A jóvátételi munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke 24, legnagyobb mértéke 150 óra.

Answer 180

69. § (1) * Pártfogó felügyelet rendelhető el a) a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamára, b) a feltételes szabadság tartamára, c) a próbára bocsátás próbaidejére, d) a jóvátételi munka előírása mellett, e) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére, ha annak EREDMÉNYES elteltéhez az elkövető rendszeres FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE szükséges.

Answer 181

(2) * Pártfogó felügyelet alatt áll, a) akit ÉLETFOGYTIG tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátottak, b) az a VISSZAESŐ, akit feltételes szabadságra bocsátottak, vagy akivel szemben a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették, c) az a 38. § (5) bekezdése szerinti elkövető, akit a 38. § (6) bekezdése alkalmazásával bocsátottak feltételes szabadságra, d) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére az, akit a hozzátartozója sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, vagy e) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére az, akit 18. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre. (3) * A (2) bekezdés d) pontja alkalmazásában hozzátartozó alatt az elkövető gyermekének szülőjét, volt házastársát, volt élettársát, gondnokát, gondokoltját, gyámját vagy gyámoltját is érteni kell.

Answer 182

119. § (1) * A fiatalkorú a) a feltételes szabadság tartama, b) a próbára bocsátás próbaideje, c) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje, d) a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama, e) a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll. (tehát kötelező esetek) (2) Fiatalkorúval szemben a jóvátételi munkavégzés előírása mellett pártfogó felügyeletet IS EL KELL rendelni. (3) * Fiatalkorúval szemben a 71. § (4) bekezdése nem alkalmazható. (a kötelezett mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazása)

Answer 183

70. § (1) * A pártfogó felügyelet tartama azonos a) a feltételes szabadság tartamával, b) a próbára bocsátás próbaidejével, c) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejével, d) a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamával, de legfeljebb 5 év, életfogytig tartó szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság esetén legfeljebb 15 év. (2) A jóvátételi munka előírása mellett elrendelt pártfogó felügyelet addig tart, amíg a jóvátételi munka végzésére kötelezett a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, de legfeljebb 1 évig. (3) A 69. § (1) bekezdés esetében a pártfogó felügyelet fele részének, de legalább egy év eltelte után a pártfogó felügyelő javasolhatja a pártfogó felügyelet megszüntetését, ha annak szükségessége már nem áll fenn.

Answer 184

71. § (1) A pártfogolt általános magatartási szabályként köteles a) a jogszabályban és a határozatban ELŐÍRT magatartási SZABÁLYOKAT MEGTARTANI, b) a pártfogó felügyelővel RENDSZERES KAPCSOLATOT tartani, és c) a pártfogó felügyelő részére az ellenőrzéshez szükséges FELVILÁGOSÍTÁST megadni.

Answer 185

A bíróság, illetve feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség a határozatában a pártfogó felügyelet CÉLJÁNAK ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN külön magatartási szabályként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő.

Answer 186

A bíróság, illetve az ügyészség elrendelheti, hogy a pártfogolt a) a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot, b) * a bűncselekmény sértettjétől, valamint a sértettre tekintettel annak hozzátartozójától vagy más személytől, az érintett személy lakásától vagy életvitelszerű tartózkodására szolgáló más ingatlantól , munkahelyétől, az érintett személy által rendszeresen látogatott intézményektől vagy egyéb helytől, különösen nevelési, nevelési-oktatási vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során látogatott épülettől tartsa távol magát, c) * meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, valamint gyűléseket, meghatározott közterületeket ne látogasson, d) nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt, e) meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzen, f) vegye fel a kapcsolatot az állami foglalkoztatási szervvel, vagy a helyi önkormányzatnál közfoglalkoztatásra jelentkezzen, g) meghatározott tanulmányokat folytasson, h) - beleegyezése esetén - meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát, i) vegyen részt a pártfogó felügyelő által szervezett csoportos foglalkozáson vagy a pártfogó felügyelői szolgálat közösségi foglalkoztatójának programja szerinti más foglalkozáson. (3) * A bíróság, illetve az ügyészség a (2) bekezdésben felsorolt magatartási szabályokon kívül más magatartási szabályokat is előírhat, különös tekintettel a bűncselekmény jellegére, az okozott kárra és az elkövető társadalmi beilleszkedése esélyeinek növelésére.

Answer 187

72. § (1) El kell kobozni azt a dolgot, a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, (BCS ESZKÖZE, TÁRGYA) b) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre, (BCS PRODUKTUMA) c) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak, d) amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik. (2) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul. (3) Az (1) bekezdés a) és c) pontja esetében - feltéve, hogy a tulajdonos az elkövetésről előzetesen nem tudott - az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog NEM AZ ELKÖVETŐ TULAJDONA, kivéve, ha az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség kizárja.

Answer 188

Nincs helye elkobzásnak a cselekmény BÜNTETHETŐSÉGÉNEK ELÉVÜLÉSÉRE megállapított idő, de LEGALÁBB 5 év elteltével.

Answer 189

az államra száll.

Answer 190

(4) * Az elkobzást (vagyonelkobzást) akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) * az elkövetőt megrovásban részesítették, c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.

Answer 191

OLYAN DOLOG ESETÉBEN, a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, c) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak,

Answer 192

74. § (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra - a bűncselekmény ELKÖVETÉSÉBŐL EREDŐ vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése SORÁN VAGY AZZAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN szerzett, - a vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon HELYÉBE LÉPETT, - a vagyonra, amelyet a bűncselekmény ELKÖVETÉSE CÉLJÁBÓL az ehhez SZÜKSÉGES vagy ezt KÖNNYÍTŐ FELTÉTELEK biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak, - a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt. - A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel MÁS GAZDAGODOTT. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást a gazdálkodó szervezettel szemben kell elrendelni.

Answer 193

(5) Nem rendelhető el vagyonelkobzás a) arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített POLGÁRI JOGI IGÉNY fedezetéül szolgál, b) arra a vagyonra, amelyet JÓHISZEMŰEN, ELLENÉRTÉK fejében szereztek, c) ha azzal kapcsolatban a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekménnyel azonos tényállás miatt közigazgatási hatóság, állami adó- és vámhatóság végleges határozatában vagy közigazgatási perben a bíróság jogerős határozatában fizetési kötelezettséget állapított meg, a fizetési kötelezettség erejéig.

Answer 194

lényegében büntetésként is felfogható, hiszen adott eseten a tettest saját tulajdonától fosztja meg, némely esetbe érzékeny veszteséget is okozva a számára. Elkobzás csak tényállásszerű és jogellenes cselekmény elkövetőjével szemben rendelhető el (jogos védelem, végszükség vagy tévedés esetén kizárt), ám az elvonás alkalmazható nem büntethető elkövetővel szemben is. Ezért dogmatikailag az intézkedések, és nem a büntetések közé sorolják.

Answer 195

74/A. § * (1) Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet az elkövető a) bűnszervezetben való részvétele, b) a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés elkövetésének, c) az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett embercsempészés elkövetésének ideje alatt szerzett. (2) Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amelyet a) a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés [176. § (1)-(4) és (6) bekezdés, 177. § (1) bekezdés b) pont, c) pont cb) alpont és (2)-(3) és (5) bekezdés], kábítószer termesztése, előállítása, az ország területére behozatala, kivitele, átszállítása [178. § (1)-(5) bekezdés és 179. §], a kábítószer készítésének elősegítése [182. § (1)-(4) bekezdés], a kábítószer-prekurzor forgalomba hozatala, szállítása, azzal közvetítői tevékenység végzése [183. § (1) bekezdés a) pont], b) az új pszichoaktív anyag előállítása, az ország területére behozatala, kivitele, átszállítása, forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés [184. § (1)-(3) és (5) bekezdés, 184/A. § (1) bekezdés b) pont és c) pont cb) alpont, (2)-(3) és (5) bekezdés, 184/B. § (1) bekezdés a) pont, (2)-(5) bekezdés, 184/C. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont, b) pont ba) alpont, (2)-(5) bekezdés], c) * az emberkereskedelem és kényszermunka [192. § (1)-(7) bekezdés], d) * a kerítés (200. §), a prostitúció elősegítése (201. §), a kitartottság (202. §), a gyermekprostitúció kihasználása [203. § (1) és (3)-(4) bekezdés], a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló pornográf felvétel kínálása, átadása, hozzáférhetővé tétele, készítése, forgalomba hozatala, azzal való kereskedelem, illetve nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele [204. § (1) bekezdés b)-c) pont, (2)-(4) bekezdés, (5) bekezdés b) pont és (6) bekezdés], tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek vagy személyeknek pornográf műsorban való szerepeltetése vagy ilyen pornográf műsor szervezése [204/A. § (1) bekezdés b) pont és (2)-(5) bekezdés], e) a gyermekmunka (209. §), a harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása [356. § (1)-(2) bekezdés], f) a haszonszerzési célból elkövetett személyes adattal visszaélés [219. § (1) és (3)-(4) bekezdés], g) a vesztegetés, a vesztegetés elfogadása, a hivatali vesztegetés, a hivatali vesztegetés elfogadása (290-294. §), h) * a terrorcselekmény [314. §, 315. § (1)-(2) bekezdés, 316. § és 316/A. §], a terrorizmus finanszírozása [318. § és 318/A. §], i) a bűnszervezetben részvétel [321. § (1) bekezdés], j) * az embercsempészés (353. §), a jogellenes tartózkodás elősegítése (354. §), k) a zsarolás (367. §), l) a különösen nagy vagy különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás [372. § (5) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése], a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalás [373. § (5) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése], a különösen nagy vagy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett gazdasági csalás [374. § (5) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése], a különösen nagy vagy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés [376. § (5) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése], m) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [375. § (1)-(5) bekezdés], n) a pénzhamisítás [389. § (1)-(3)], a pénzhamisítás elősegítése (390. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása [392. § (1)-(2) bekezdés], a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [393. § (1)-(2) bekezdés], a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (394. §), o) a bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás [396. § (4)-(5) bekezdés], p) a pénzmosás (399. §), q) a bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett tiltott adatszerzés [422. § (4) bekezdés b) és c) pont], az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása [424. § (1) bekezdés] elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a vagyon, illetve az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan. (3) Nem rendelhető el vagyonelkobzás az (1) és (2) bekezdés esetében, ha az ELKÖVETŐ BIZONYÍTJA, hogy a vagyon nem bűncselekményből származik.

Answer 196

alcím alkalmazásában vagyonon annak hasznát, a vagyoni értékű jogot, követelést, továbbá bármely, pénzben kifejezhető értékkel bíró előnyt is érteni kell.

Answer 197

A Büntető Törvénykönyv 77/B. § (1) bekezdés a) és d) pontjára figyelemmel a kábítószerrel visszaélés bűncselekményének elkövetőjével szemben a kábítószer ÉRTÉKESÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ vagyonra vagyonelkobzást kell elrendelni. A vagyonelkobzás NEM KORLÁTOZHATÓ az értékesítéssel ELÉRT NYERESÉGRE. Azt a bűncselekménnyel összefüggő teljes vagyonra el kell rendelni, függetlenül a kábítószer megszerzésére fordított vagyon mértékétől, illetve attól, hogy a kábítószer értékesítése az elkövető számára nyereséges vagy veszteséges volt-e; a vagyonelkobzás mértéke nem csökkenthető a kábítószer megszerzésével összefüggő kiadásokkal.

Answer 198

Ilyen esetben akkor is elrendelhető, ha a nyomozás ismeretlen tettes ellen folyik, vagy terheltté nyilvánításra nem került sor.

Answer 199

Nem lehet vagyonelkobzást elrendelni arra a vagyonra (vagyontárgyra), amelyet a sértettnek kell kiadni, vagy visszaadni, vagy amely a sértetthez már visszajutott; viszont arra a vagyonra, amellyel az elkövető az ilyen vagyontárgy KAPCSÁN TÉNYLEGESEN GAZDAGODOTT, a vagyonelkobzás elrendelésének nincs akadálya.

Answer 200

I. A vagyonelkobzás célja a bűnös úton elért vagyongyarapodás elvonása. II. Nem lehet vagyonelkobzást elrendelni arra a vagyonra (vagyontárgyra), amelyet a sértettnek kell kiadni vagy visszaadni, vagy amely a sértetthez már visszajutott. 1. Amennyiben a bűnös úton elért vagyongyarapodás a polgári jogi igény megítélésével kimerül, nincs helye vagyonelkobzásnak. Abban az esetben azonban, ha a megítélt polgári jogi igény a vagyongyarapodásnak csak egy részét meríti ki, a fennmaradó részre – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – vagyonelkobzást kell elrendelni. 2. A polgári jogi igény érvényesítésének egyéb törvényes útra utasítása esetén a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 74. § (5) bekezdésének a) pontja szerinti rendelkezés nem akadálya a vagyonelkobzás elrendelésének, amennyiben annak egyéb törvényi feltételei fennállnak. III. Ha a bűncselekményt többen követték el, minden egyes elkövetőnél külön-külön kell vizsgálni, hogy a vagyonelkobzás elrendelésének feltételei fennállnak-e. Az intézkedés nem rendelhető el és nem hajtható végre egyetemlegesen.

Answer 201

I. Amennyiben a 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezete szerinti korrupciós bűncselekmény valamelyikének elkövetése során a passzív vesztegető az aktív vesztegetőtől a vagyoni előnyt megszerzi, vele szemben arra, mint a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra a Btk. 74. § (1) bekezdés a) pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni. II. A Btk. 74. § (1) bekezdésének f) pontjára figyelemmel az ÍGÉRT VAGYONI ELŐNY tárgyára is vagyonelkobzást kell elrendelni. A passzív vesztegetővel szemben azonban nem lehet vagyonelkobzást elrendelni, ha a bűncselekmény elkövetése révén, vagy azzal összefüggésben nem szerezte meg a vagyoni előnyt; ilyenkor az intézkedést az ígért vagyoni előny tárgyára az aktív vesztegetővel szemben kell alkalmazni. Az ígért vagyoni előnyre a vagyonelkobzás elrendelésének azonban az aktív vesztegetővel szemben is csak akkor van helye, ha az ígért vagyoni előny tárgya az elkövetést megelőzően az elkövető RENDELKEZÉSÉRE ÁLLT, és azt BIZONYÍTOTTAN ARRA SZÁNTA, hogy vagyoni előnyként a passzív vesztegetőnek juttassa. III. Amennyiben az aktív vesztegető birtokából már kikerült a vesztegetésre szánt vagyoni előny, de az még nem került a passzív vesztegető birtokába, a vagyonelkobzást a Btk. 74. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az ígért vagyoni előny tárgyára az aktív vesztegetővel szemben kell elrendelni. IV. Nincs helye a Btk. 74. § (1) bekezdés f) pontja alapján az ígért vagyoni előny tárgyára vagyonelkobzás elrendelésének, ha annak tulajdonosa nem az elkövető, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott.

Answer 202

vagyonelkobzás egyetemleges alkalmazásának nincs helye; azt a társtettesek mellett a részesekkel – a felbujtóval, a bűnsegéddel – szemben is külön-külön kell alkalmazni arra a vagyonra, amelyhez a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben jutottak. az intézkedés csak a ténylegesen bekövetkezett vagyongyarapodás kapcsán alkalmazható. Miután ez az elkövetőknél – így a részeseknél is – külön-külön következett be, a vagyonelkobzás is csak külön-külön alkalmazandó velük szemben. Ahogy azt a Kúria Büntető Kollégiuma a BKv 69. számú véleményének III. pontjában már kifejtette: amennyiben a bűncselekményt többen követték el, minden egyes elkövetőnél külön vizsgálandó, hogy a vagyonelkobzás alkalmazásának feltételei fennállnak-e; az intézkedés nem rendelhető el és nem hajtható végre egyetemlegesen.

Answer 203

ELSŐSORBAN A ZÁR ALÁ VÉTEL, MINT A VAGYONI JOGOKAT KORLÁTOZÓ BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI KÉNYSZERINTÉZKEDÉS.

Answer 204

A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.

Answer 205

80. § (1) A büntetést az e törvényben meghatározott KERETEK KÖZÖTT, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény - tárgyi súlyához, (súlyos sérülés okozása, nagyobb okozott kár, folytatólagos elkövetés) - a bűnösség fokához, (kitartó szándék, gondatlan elköv) - az elkövető társadalomra veszélyességéhez (elkövető személyisége, magatartása a bcs elköv előtt és után, bűnismétlés, megbánás, fiatal kor, büntetlen előélet), valamint - az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. (56/2007. BK vélemény) (2) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel KÖZÉPMÉRTÉKE irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének fele. (3) Ha e törvény a büntetés kiszabása esetén a Különös Részben meghatározott büntetési tételek emelését írja elő, a (2) bekezdésben meghatározott számítást a felemelt büntetési tételekre tekintettel kell elvégezni. (4) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás felfüggesztése, illetve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.

Answer 206

82. § (1) A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés KISZABÁSÁNAK ELVEIRE figyelemmel TÚL SZIGORÚ lenne. (2) Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel alsó határa a) 10évi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb 5évi, b) 5évi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb 2évi, c) 2évi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb 1évi, d) 1évi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést lehet kiszabni. (3) A (2) bekezdés d) pontja esetében szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, illetve e büntetések egymás mellett is kiszabhatóak. (4) KÍSÉRLET vagy BŰNSEGÉLY esetében, ha a (2) bekezdés alapján kiszabható büntetés IS TÚL SZIGORÚ lenne, a büntetést a (2) bekezdés soron következő pontja alapján lehet kiszabni. (5) Ha e törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható.

Answer 207

77. § (1) Véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni azt az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatot, a) amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele BCS-T VALÓSÍT MEG, b) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez ESZKÖZÜL használtak, vagy c) amely bűncselekmény elkövetése ÚTJÁN jött létre. (2) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették.

Answer 208

I. A 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 80. §-ának (1) bekezdése szerint a büntetést a törvényben meghatározott keretek között, céljának (Btk. 79. §) szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalmi veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. A törvény idézett rendelkezése a bíróságok számára azt a kötelezettséget jelenti, hogy a büntetéskiszabás során figyelembe jövő valamennyi alanyi és tárgyi tényt felderítsék, és a jogkövetkezmények alkalmazásakor értékeljék. A büntetéskiszabási tényezőket nem lehet egyszer s mindenkorra meghatározni. Mégis szükséges olyan általános iránymutatás, mely – ha nem is véglegesen, de hosszabb távon – felsorakoztatja mindazt, aminek felderítését és értékelését a bíróságoktól indokoltnak tartja. A törvény előtti egyenlőség alapelvének Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdés az egységes ítélkezés felel meg, és ebbe az is beletartozik, hogy a büntetést befolyásoló körülmények értékelése ne mutasson feltűnő és indokolatlan eltéréseket. A bíróság által megállapított minősítéshez kapcsolódó büntetési keret – figyelembe véve a Btk. Általános Része rendelkezéseit is – büntetést meghatározó alapvető tényező. Ez jelöli ki azokat a határokat, amelyek között a súlyosító és enyhítő – összefoglalóan a büntetést befolyásoló – körülmények a büntetést alakíthatják. A büntetést befolyásoló körülményeket tehát nem elvont általánosságban, nem mechanikusan, hanem a konkrét ügy tényeire vonatkoztatva kell értékelni, és a határozatban megindokolni. Valamely, általában súlyosítónak vagy enyhítőnek tartott tényezőt akkor lehet a konkrét ügyben is ilyenként értékelni, ha az indok, amely miatt annak súlyosító vagy enyhítő hatása van, az adott ügyben is megállapítható. Ugyanazon tény más cselekmény vagy más elkövető vonatkozásában közömbös vagy ellenkező hatású is lehet. Általánosságban szólva: a büntetést befolyásoló tény nyomatéka annál nagyobb, minél nagyobb mértékben áll fenn az indok, amely miatt az adott körülménynek enyhítő vagy súlyosító hatása van. A bűnösségi körülményeket egymással egybevetve, összefüggésükben kell értékelni. Nem a számuk, hanem az adott esetben meglévő hatásuk a döntő a büntetés meghatározásánál. Azonos jelentőségű enyhítő és súlyosító körülmények egymás hatását semlegesíthetik. Lehetséges, hogy a súlyosító körülményeknek együttesen vagy közülük egynek olyan nagy nyomatéka van, hogy az a szemben álló körülmények hatását teljesen kioltja, és az enyhítő körülmények mellett is sor kerülhet a büntetési keret felső határának megfelelő büntetésre. A kétszeres értékelés tilalma a büntetést befolyásoló körülmények értékelésénél is érvényes. A törvényhozó által tényállási elemként szabályozott, avagy a súlyosabb vagy enyhébb minősítést megalapozó körülményt nem lehet külön enyhítőként vagy súlyosítóként is értékelni. Olyan esetben azonban, amikor a konkrét körülmény súlya a minősítéshez szükséges mértéket jelentősen meghaladja, nincs akadálya azt – a súlyosabb vagy a privilegizált minősítés mellett – súlyosító vagy enyhítő körülményként is értékelni. Az egyes bűncselekményeknél súlyosabban vagy enyhébben minősülő esetként szabályozott körülmény az ilyen minősített esetet nem tartalmazó más bűncselekmények elbírálásánál súlyosító vagy enyhítő lehet. A Btk. Általános Részében meghatározott egyes büntethetőségi akadályok – pl. a jogos védelem, az önkéntes elállás, az önkéntes eredményelhárítás stb. – megközelítésének büntetést enyhítő hatása van. A bűncselekmény tárgyi súlyát olyan körülmény is befolyásolhatja, amelyről az elkövetőnek a cselekmény véghezvitelekor nem volt tudomása, vagy az utóbb következett be, ezért a bűncselekménynek a törvényi tényálláson kívül eső következménye akkor is értékelésre kerülhet a büntetés kiszabásánál, ha arra az elkövető tudata nem terjedt ki. II. A büntetést befolyásoló alanyi tényezők: 1. A büntetlen előélet enyhítő körülmény, kivéve, ha az elkövető fiatalkorú vagy a fiatalkort néhány évvel meghaladott, ún. fiatal felnőtt. A hivatalos személy javára ez csak akkor értékelhető, ha e minőségével a bűncselekmény nincs összefüggésben. Nem értékelhető annak a javára, aki a bűncselekményt olyan beosztás felhasználásával követte el, amelyben a büntetlen előélet alkalmazási feltétel. Alig van jelentősége olyan esetben, amikor a büntetlen személy hosszabb időn át sorozatosan követett el bűncselekményeket. Ugyanez érvényesül a legsúlyosabb bűntettek elkövetőinek esetében, amikor a bűnre indító motívumok végletes túlsúlyára lehet következtetni. A büntetlen előélet általában nem enyhítő azok javára, akikkel szemben korábban a bíróság megrovást vagy próbára bocsátást alkalmazott. Ha ezeket ugyanolyan vagy hasonló cselekmény miatt alkalmazták, a korábbi megrovás vagy próbára bocsátás súlyosító körülmény lehet. 2. Ha az elkövetőt a bűncselekmény véghezvitele előtt jogerősen elítélték, a büntetőjog szempontjából büntetett előéletű akkor is, ha mentesült a büntetés hátrányos következményei alól. A büntetett előélet általában súlyosító körülmény. Ha az elkövetőt kisebb tárgyi súlyú bűncselekmény miatt ítélték el, és a büntetés kiállása óta már hosszabb idő eltelt, a korábbi elítélésnek súlyosító körülményként való értékelése általában nem indokolt. Növeli a büntetett előélet súlyosító hatását, ha a korábbi büntetés súlyosabb szabadságvesztés volt, ha az előző büntetés kiállásától az újabb bűncselekmény elkövetéséig rövid idő telt el, ha korábban is azonos vagy hasonló bűncselekmény miatt történt az elítélés. Ha a büntetett előéletű elkövető nem visszaeső, de többször volt büntetve, akkor ez utóbbi tény súlyosító körülmény lehet. Súlyosító körülmény, ha az elkövető visszaeső. Súlyosító körülmény, ha a többszörös (erőszakos többszörös) visszaeső egyben különös visszaeső is, és az is, ha az elkövető a visszaesést megalapozó büntetésen kívül is büntetve volt. Fokozott a büntetett előélet nyomatéka, ha a sorozatos elítélésekből, az elkövető életviteléből és az újabb bűnelkövetésből a bűnöző életmódra lehet következtetni. A gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt történt korábbi elítélés akkor értékelhető súlyosító körülményként, ha az elkövető újból azonos vagy hasonló cselekményt követett el. A külföldön történt elítélés is súlyosító körülmény lehet, feltéve, ha megfelel az 1996. évi XXXVIII. törvény 47. § (3) bekezdésében foglaltaknak. A közlekedési bűncselekmények elbírálásánál az elkövető korábbi közlekedési magatartását is értékelni kell. A közlekedési szabálysértés elkövetése súlyosító, a hosszabb ideig tanúsított kifogástalan közlekedési magatartás enyhítő körülmény lehet. Ittas járművezetés esetén az ittasság súlyos vagy igen súlyos foka súlyosító körülmény. Ha az elkövető az ellene folyamatban levő büntetőeljárás hatálya alatt, erről tudva követi el a bűncselekményt, és ebből az előző eljárás eredményétől függetlenül a személyének fokozott veszélyességére lehet következtetni, a büntetőeljárás hatálya alatt történt bűnelkövetés súlyosító körülmény. Súlyosító körülmény, ha az elkövető más ügyben alkalmazott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt, a feltételes szabadság ideje alatt vagy a kegyelem véglegessé válása előtt követte el a bűncselekményt, mivel abból a tényből, hogy a többlethátránnyal való fenyegetettség sem tartotta vissza a bűnelkövetéstől, a személyének nagyobb veszélyességére lehet következtetni. Ez nem jelent kétszeres értékelést, mivel a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának esetleges elrendelése, a feltételes szabadság megszüntetése, a kegyelem hatályvesztése nem a bűncselekmény mikénti elkövetéséhez, hanem az ítéletben kiszabott büntetéshez fűződő jogkövetkezmény. 3. Ha az elkövetőnek a létfenntartást biztosító jövedelme nincs, és munkakerülő, csavargó életmódot folytat, fokozott a veszélye annak, hogy a szükségletét illegális módon, akár bűncselekmény útján elégíti ki, és a személyének a veszélyessége fokozott. 4. A fiatalkor nem enyhítő körülmény, ilyennek értékelhető azonban, ha az elkövető a büntethetőség határát jelentő tizennégy éves életkort nem sokkal haladta meg, vagy fiatal felnőtt volt, amikor a bűncselekményt elkövette. Az idős kor – a vele rendszerint együtt járó testi és szellemi hanyatlás, valamint tűrőképesség-csökkenés miatt – enyhítő körülmény; általában a nyugdíjkorhatárt meghaladó életkort lehet így értékelni. Enyhítő körülmény, ha az elkövetőnek tartásra, illetve nevelésre szoruló hozzátartozói vannak, ez azonban nem vehető figyelembe annak javára, aki gondoskodási kötelességét nem teljesíti. Az elkövető alacsony műveltsége, iskolázatlansága enyhítő körülmény, kivéve, ha olyan bűncselekményt követett el, amelynek súlyát és tilalmazottságát az értelmi színvonalától és iskolázottságától függetlenül mindenki belátja (emberölés, rablás, testi sértés stb.). Súlyosító körülmény viszont, ha az elkövető a felkészültségét vagy szakmai képzettségét bűncselekmény véghezvitelére használja fel. A beszámítási képesség korlátozottsága enyhítő körülmény akkor is, ha a Btk. 17. § (2) bekezdésének alkalmazására nincs alap. Az a körülmény, hogy az elkövető elmeműködésének valamely sajátossága a bűncselekmény elkövetését megkönnyíthette, a büntetés kiszabásánál általában enyhítő körülmény lehet. 5. Az elkövető tartósan és kiemelkedően végzett munkája enyhítő körülmény, ha abból arra lehet következtetni, hogy vele szemben a büntetés könnyebben célt érhet. A köz javára ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység vagy szolgáltatás (jótékony célú munkavégzés, alapítvány létesítése, ajándék, adomány stb.) enyhítő körülmény lehet. 6. A katonai ítélkezésben enyhítőként vagy súlyosítóként egységesen kell értékelni az elkövetőnek a szolgálati idő alatt tanúsított magatartását; ezen belül az egyik oldalon a kitüntetések, dicséretek, jutalmak és elismerések, a másikon az érvényben levő fenyítések száma és súlya jön figyelembe. A katonai ítélkezésben enyhítőként értékelendő, ha az elkövető a cselekmény végrehajtása és elbírálása között kimagasló helytállást tanúsított. Ezzel szemben a terhére kell értékelni, ha ezen idő alatt fegyelemsértést valósított meg. 7. Súlyosító körülmény, ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el, és ennek az állapotnak szerepe volt a bűncselekmény elkövetésében; különös nyomatéka a gátlástalanul, a garázda módon végrehajtott – élet, testi épség vagy nemi erkölcs elleni – bűncselekmények esetében. Az iszákos életmód súlyosító körülmény, ha agresszivitással párosul és az együttélési szabályok sorozatos megszegését eredményezi. 8. A vezetői vagy kifejezetten bizalmi beosztás súlyosító körülmény, ha annak felhasználásával vagy azzal összefüggésben történt a bűncselekmény elkövetése. Vezetői beosztásban levőnek a ténylegesen irányító tevékenységet végző személyt kell tekinteni. Az elkövető kezdeményező, vezető, másokat bűnelkövetésbe vivő szerepe súlyosító körülmény. Büntetést enyhítő hatása van annak, ha valaki más személy ráhatására vagy befolyása alatt követte el a bűncselekményt. Különös nyomatéka lehet akkor, ha katona az elöljárója vagy a feljebbvalója ráhatására vagy parancsára cselekedett. Ha a bűncselekményt több személy együttesen követi el, akkor az elkövetők egymás szándékát és önbizalmát kölcsönösen erősíthetik, végre tudnak hajtani olyan cselekményt is, amelyre külön-külön nem lennének képesek, és több elkövetővel szemben védekezni is nehezebb. A társas elkövetés a bűnelkövetésnek általában veszélyesebb formája, ezért a társtettességben, a fizikai bűnsegédekkel együtt történő, és – ahol ez nem minősítő körülmény – a csoportos elkövetés általában súlyosító körülmény; különös a nyomatéka az erőszakos bűncselekmények esetében. Súlyosító körülmény, ha az elkövető olyan bűncselekményt vitt véghez, amit meg kellett volna akadályoznia. Különös nyomatéka van annak, ha a bűnüldöző hatóság tagja igazságszolgáltatás elleni, a közélet tisztaságát sértő vagy más korrupciós jellegű vagy olyan bűncselekményt követ el, amely a bűnüldöző szerv érdekeit is sérti. 9. A bűncselekmény méltányolható indítóoka enyhítő, az erkölcsileg különösen elítélendő oka súlyosító körülmény. Enyhítő hatású, ha a cselekmény motívuma a valóságos vagy vélt közérdek szolgálata. A vagyon elleni bűncselekmények esetében enyhítő körülmény lehet az elkövető önhibáján kívül fennálló nehéz anyagi helyzete, különösen akkor, ha ez az elemi szükségletek kielégítetlenségében nyilvánul meg, és a bűncselekmény ennek kielégítési körében marad. 10. A szándék eshetőleges volta enyhítő körülmény, kivéve, ha az elkövető olyan bűncselekményt valósított meg, amelyet az eredmény tekintetében gondatlanul is el lehet követni; a cselekmény végrehajtásában megnyilvánuló kitartó szándék, az előre megfontolt szándék súlyosító körülmény. Minden olyan esetben, amikor az eredmény minősítő körülmény, és azt szándékosan és gondatlanul is elő lehet idézni, enyhítő körülmény, ha az eredmény tekintetében csak gondatlanság állapítható meg. A gondatlan bűnösség esetében általában enyhítő körülmény, ha az elkövetőt hanyag gondatlanság terheli; súlyosító körülmény viszont a gondatlanság súlyos foka, mely luxuria esetében akkor állapítható meg, ha nagymértékű volt az elkövető könnyelműsége, amikor bízott az eredmény elmaradásában; negligencia esetében pedig akkor, ha a súlyos következmény lehetősége a feltétlenül elvárható elemi figyelem mellett is észlelhető lett volna. 11. Az elkövető önfeljelentése enyhítő körülmény. Különös a nyomatéka, ha ennek folytán vált lehetővé a bűncselekmény felderítése, vagy azt jelentős mértékben elősegítette. Enyhítő hatású az is, ha az elkövető közreműködött a bűncselekmény felderítésében, és ennek szerepe volt a felderítés eredményességében. A bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomás enyhítő körülmény, és a részbeni beismerés is az lehet. Nagyobb a nyomatéka, ha az felderítő jellegű; ilyen esetben a cselekmény egészére kiterjedő beismerésnek a bűnösség részbeni tagadása mellett is enyhítő hatása van. Tettenérés esetén csak a bűnösség elismerésének és a megbánásnak van jelentősége. Az elkövető megbánó magatartása, az eredmény elhárítására irányuló tevékenysége, a cselekmény megbánását kifejező komoly öngyilkossági kísérlete enyhítő; a cselekmény után tanúsított elvetemült magatartása súlyosító körülmény. 12. Az elkövető betegsége, jelentős mérvű rokkantsága vagy egyéb olyan körülmény, amely a büntetés elviselését megnehezíti, enyhítő hatású, és akkor is értékelendő, ha a bűncselekmény elkövetése után állott elő. III. A büntetést befolyásoló tárgyi körülmények: 1. Enyhítő körülmény, ha a cselekmény kísérleti szakban maradt. A nyomatéka annál nagyobb, minél távolabb van a cselekmény a befejezettségtől, illetve a cselekmény következményei a befejezettséghez megkívánt eredménytől. Az eredményt el nem érő sérelem, pl. emberölés kísérleténél a tényleges sérülés nem súlyosító, de csökkentheti a kísérlet enyhítő hatását. A bűnhalmazatban levő kísérlet enyhítő hatása elenyészhet, ha a halmazatban levő cselekmények jelentősebb része befejezett. Ha az elkövető mindent megtett a bűncselekmény befejezettsége érdekében, és a következmények is súlyosak, a kísérlet, mint enyhítő körülmény súlytalanná válhat. 2. Az az elkövetési mód, amit a törvény az egyes bűncselekményeknél minősítő körülményként értékel, más bűncselekményeknél általában súlyosító körülmény. A kitartó, a fondorlatos, a gátlástalan, a garázda, az orvul való vagy egyébként veszélyes elkövetési mód súlyosító körülmény, és ugyanígy értékelendő, ha az elkövető a bűncselekménnyel szükségszerűen együtt járó szenvedésnél nagyobb testi vagy lelki gyötrelmet okoz. Az élet és a testi épség elleni bűncselekményeknél az elkövetéshez használt eszköz különös veszélyessége súlyosító körülmény. Az eszköz általában akkor tekinthető különösen veszélyesnek, ha az adott módon használva, a szándékoltnál (rendszerint) súlyosabb eredmény előidézésére alkalmas. Az élet elleni cselekmények esetén pedig akkor is, ha az adott módon használva nagy biztonsággal, az elhárításra esélyt sem hagyva alkalmas a halálos eredmény előidézésére. Az eszköz különös veszélyessége nem értékelhető súlyosítóként, ha a bíróság erre is tekintettel minősítette súlyosabban a cselekményt. A közbiztonság veszélyeztetése, a köznyugalom tartós vagy súlyos megzavarása súlyosító körülmény. Egyes bűncselekményeknél így értékelhető a nagyobb nyilvánosság előtt való elkövetés, feltéve, hogy az az elkövető nagyobb elvetemültségére utal vagy többletsérelmet okoz. Eredmény-bűncselekmények esetében enyhítő körülmény, ha az okozati összefüggés közvetett volt, vagy ha az eredmény bekövetkezésében a cselekmény mellett együttható más okok is szerepet játszottak, pl. halálos eredményben az orvosi műhiba vagy diagnosztikai tévedés. 3. A bűncselekmény tárgyi súlyát nagymértékben a cselekmény káros következményei határozzák meg, ezért azokat a büntetés kiszabásánál mindig figyelembe kell venni. A káros következmény lehet pénzben kifejezhető kár, hátrány, gyógytartammal jellemezhető sérülés; ezek nagyságát mennyiségileg is meg lehet határozni. Van olyan káros következmény, amely nem mérhető, pl. a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél a pszichikai következmények; és jelentkezhet az veszély formájában, valamely hátrányos helyzet bekövetkezésének közvetlen lehetőségében. Ezek nagyságát mennyiségileg nem lehet ugyan meghatározni, de az általában megállapítható, hogy enyhe, közepes vagy súlyos fokúak. Ha a sérelemnek vagy veszélynek az adott minősítésen belül fokozatai lehetnek – pl. súlyos testi sértésnél a gyógytartamnak –, az átlagost lényegesen meghaladó sérelem vagy veszély általában súlyosító, az átlagosnál lényegesen kisebb, általában enyhítő körülmény. Ha a minősítés függ az értékhatártól, enyhítő körülmény, ha a kár, az érték vagy a vagyoni hátrány az alsó határ, súlyosító, ha a felső határ közelében van. Az elkövető terhére értékelendő, ha a cselekmény alapesetnek minősül ugyan, de közel áll valamely minősített esethez. 4. Súlyosító körülmény, ha a sértett védtelen, idős, beteg, védekezésre képtelen vagy oltalomra szoruló személy, terhes nő, amennyiben e körülmények valamelyike nem eredményez súlyosabb minősítést, vagy az elkövető közeli hozzátartozója; a vagyon elleni bűncselekményeknél ilyen hatású lehet a sértett nehéz anyagi helyzete. A sértett felróható közrehatása enyhítő körülmény. Ilyenként értékelhető a részéről tanúsított durva, erőszakos, kihívó vagy súlyosan sértő viselkedés, a jogtalan eljárás; a közlekedési bűncselekményeknél a sértett együtt ható okot jelentő szabályszegése; a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél a könnyelmű, kihívó magatartása. A sértett megbocsátását enyhítőként lehet értékelni, különösen akkor, ha annak folytán a bűncselekmény miatt megromlott viszonyok helyreálltak. 5. A bűnsegédnek általában kisebb a szerepe a bűncselekményben, mint a tettesnek, ezért a bűnsegédi minőség általában enyhítő körülmény. A bűncselekmény kétszeres vagy többszörös minősülése súlyosító körülmény. 6. A folytatólagosságnak büntetést súlyosító hatása van, s az annál nagyobb, minél több cselekményt foglal magában. A bűnhalmazatnak a büntetési tételkeret felső határát emelő hatása van [Btk. 81. § (3) bekezdés], ezért súlyosító körülményként nem értékelhető (kétszeres értékelés tilalma). A kettőnél több bűncselekmény halmazata azonban már értékelhető súlyosítóként. Az elkövető terhére értékelendő, ha az ugyanazon bűncselekmény több elkövetési magatartását is megvalósítja, ha a keretszabály (így például közlekedési bűncselekmény elkövetője a közlekedés) alapvető, vagy több rendelkezését megszegi, vagy szabályszegése durva. A bűnhalmazat mellőzése esetén az önálló megállapításra nem került cselekmény elkövetése súlyosító körülmény. Nem lehet azonban értékelni az olyan külön nem minősített cselekményt, amely magánindítvány hiányában jogilag tárgytalan. 7. Az alkalomszerű elkövetés az elkövető javára értékelhető, kivéve, ha az alkalom létrejöttét tudatosan elősegítette, vagy ha az alkalom előidézése maga is jogellenes. Az ellenőrzés lazasága, a katonai bűncselekményeknél az elöljáró mulasztása enyhítő körülmény, feltéve, hogy az elkövetésben szerepe volt. 8. Az egyébként nem korrupciós bűncselekménynek minősülő cselekmények korrupciós jellegű elkövetése súlyosító körülmény. 9. Az elkövető javára kell értékelni, ha az okozott kárt vagy annak egy részét megtérítette, és kisebb nyomatékkal azt, ha a kár tőle függetlenül megtérült. A tevékeny megbánás a büntethetőséget megszüntető ok [Btk. 29. § (1) bekezdés], illetve lehetővé teszi a büntetés korlátlan enyhítését [Btk. 29. § (2) bekezdés]. Egyébként is enyhítő körülmény, ha az elkövető a sértettnek elégtételt szolgáltatott, rendezte vele a közöttük keletkezett konfliktust, ennek során valamilyen szolgáltatást teljesített, vagy igényt kielégített. Az elkövetőt a bűncselekmény következtében a büntetőjogi hátrányokon kívül egyéb tényleges hátrányok is érhetik. Ha ezek a büntetés mellett külön is egyéni visszatartó hatást fejthetnek ki, indokolt azokat enyhítő körülményként értékelni. Ilyen többlethátrány lehet a bűncselekmény folytán elszenvedett sérülés, jelentős munkajogi, anyagi vagy egyéb hátrány, a bűncselekményből származó előnyt lényegesen meghaladó kártérítési kötelezettség, feltéve, hogy fedezete van stb. 10. Enyhítő körülmény, ha a bűncselekmény elkövetésétől hosszabb idő telt el; minél súlyosabb a bűncselekmény, annál hosszabb az az idő, amely enyhítőként értékelhető. Nagyobb a nyomatéka, ha megközelíti az elévülési időt; csökken a nyomatéka, vagy el is enyészhet, ha az időmúlást maga az elkövető idézte elő. Enyhítő körülmény, ha az elkövető hosszabb ideig állt a büntetőeljárás súlya alatt; nagyobb a nyomatéka, ha előzetes fogva tartásban volt, és ilyenkor az előzőnél rövidebb tartam is enyhítőként értékelhető. 11. A bűncselekmények elszaporodottsága súlyosító körülmény akkor, ha a köztudomás szerint az ügyben elbírált vagy az ahhoz hasonló bűncselekmények száma (az elkövetéskor) a korábbi időszakhoz képest lényeges emelkedést mutat, vagy ha a számuk az adott területen lényegesen magasabb volt az átlagosnál. Az erős felindulásban elkövetett emberölésnél és a jogos védelem túllépésénél ez a körülmény nem jön figyelembe. 12. Súlyosító körülmény, ha az elkövető a társas bűnelkövetés valamely formájában – társtettességben [Btk. 13. § (3) bekezdés], bűnszövetségben [Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pont], vagy csoportosan [Btk. 459. § (1) bekezdés 3. pont] – követi el a bűncselekményt, kivéve, ha a az ilyen módon történő elkövetés a bűncselekmény minősített esete, mivel annak súlyosítóként való figyelembevétele kétszeres értékelés lenne. 13. Súlyosító körülmény, ha az elkövetett gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény következtében nagy számú sértett anyagi helyzete, jövedelmi, illetve életviszonya, megélhetési és életkörülménye jelentősen megváltozik, rosszabbodik.

Answer 209

83. § (1) * A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény XCIX. Fejezete szerinti eljárásban az egyezség (a továbbiakban: egyezség) jóváhagyása esetén a büntetés kiszabásakor a 82. § (2) bekezdésében meghatározott enyhébb büntetési tételek alsó határát kell alapul venni. (2) * Ha az egyezség jóváhagyására olyan terhelt esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, a büntetést a 82. § (2) bekezdés soron következő pontja alapján is ki lehet szabni.

Answer 210

124/A. § * (1) * Ha az egyezség jóváhagyására olyan, a bűncselekmény elkövetésekor 16. életévét BE NEM töltött fiatalkorú esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, a kiszabható szabadságvesztés mértéke a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén a nyolc évet, b) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a három évet, c) a három évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a két évet, d) a három évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a hat hónapot nem haladhatja meg. (2) * Ha az egyezség jóváhagyására olyan, a bűncselekmény elkövetésekor 16. életévét BETÖLTÖTT fiatalkorú esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, a kiszabható szabadságvesztés mértéke a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén a tíz évet, b) a tíz évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a nyolc évet, c) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a három évet, d) a három évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a két évet, e) a három évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a hat hónapot nem haladhatja meg. (3) A büntetés kiszabása során a) bűnhalmazat esetén, b) a különös, többszörös, illetve erőszakos többszörös visszaesővel szemben, illetve c) bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetése esetén az (1) és (2) bekezdés szerinti büntetési tételt kell alapul venni.

Answer 211

81. § (1) Bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni. (2) A halmazati büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a LEGSÚLYOSABBNAK az alapulvételével kell kiszabni (abszorpció elvének megfelelően). (3) Ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül LEGALÁBB KETTŐ határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát (aszperáció elve). (4) * Ha ennek feltételei az adott bűncselekmény vonatkozásában fennállnak, a bűnhalmazatban lévő bűncselekmény büntetési tételét a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre, továbbá a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések alapján, a (2) és (3) bekezdés alkalmazását megelőzően kell megállapítani. (speciális szabály!) (5) A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében SEM haladhatja meg a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket, illetve tartamot.

Answer 212

A bűnhalmazatban álló törvényi tényállások egyikét 2 évtől 8 évig, míg a másikat 1 évtől 5 évig terjedő szabvesztéssel fenyegeti a törvény, a bíróság rendelkezésére áll tételkeret kettőtől 12 évig terjed, és a kiszabható maximum 12 év, mert ha a súlyosabb tétel felső határát a 8 évet a felével megemeljük, ez 12 év lesz, míg az egyes deliktumokra megállapított felső határok együttes tartama 13 év.

Answer 213

8+(8/2)=12 év 8+3= 11 év Tehát 2-től 11 év mínusz egy napig terjed a tételkeret.

Answer 214

a) a korábban már összbüntetésbe foglalt büntetés, | b) a pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés.

Answer 215

93. § * (1) * Ha az elkövetőt TÖBB, HATÁROZOTT ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, a JOGERŐSEN kiszabott büntetéseket - törvényben meghatározottak szerint - összbüntetésbe KELL foglalni, ha az elkövető valamennyi bűncselekményt a LEGKORÁBBI ELSŐFOKÚ ÜGYDÖNTŐ határozat kihirdetését megelőzően követte el. (2) Összbüntetésbe csak olyan VÉGREHAJTANDÓ szabadságvesztések foglalhatók, amelyeket az összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre. (3) Ha felfüggesztett szabadságvesztést kell utóbb végrehajtani, azt az összbüntetésbe foglalás szempontjából a továbbiakban végrehajtandó szabadságvesztésnek kell tekinteni.

Answer 216

mintha halmazati büntetést szabnának ki. Az összbüntetés tartamának azonban el kell érnie a legsúlyosabb büntetésnek és a rövidebb büntetés vagy büntetések egyharmad részének összegeként számított tartamot, de az nem haladhatja meg a büntetések együttes tartamát.

Answer 217

FŐSZABÁLY SZERINT: Különböző fokozatban végrehajtandó szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása esetén végrehajtási fokozatként A LEGSZIGORÚBBAT kell meghatározni. DE! Ha az összbüntetés mértéke 3 év vagy azt meghaladó tartamú, illetve többszörös visszaesőnél 2 év vagy ezt meghaladó tartamú, az összbüntetés végrehajtási fokozatát ennek figyelembevételével kell meghatározni. DE Ha a FŐSZABÁLY alkalmazásával megállapítandó végrehajtási fokozat az elítélt számára méltánytalan hátrányt jelentene, eggyel enyhébb fokozat állapítható meg. Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontját a legszigorúbb rendelkezés alapján kell meghatározni. Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt az összbüntetésből, ha bármelyik szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt. Ha azt a szabadságvesztést, amellyel kapcsolatosan az elítéltet önhibájából eredően zárták ki a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből, utóbb összbüntetésbe foglalják, akkor az elítélt az összbüntetésből sem bocsátható feltételes szabadságra.

Answer 218

Ha a foglalkozástól eltiltást, a járművezetéstől eltiltást, a kitiltást, a sportrendezvények látogatásától való eltiltást vagy a kiutasítást szabadságvesztés mellett szabták ki, és a szabadságvesztés büntetéseket összbüntetésbe foglalták, akkor több, azonos tartalmú foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás közül azt kell végrehajtani, amelyik az elítéltre HÁTRÁNYOSABB. A közügyektől eltiltás mellékbüntetés nem foglalható összbüntetésbe. Több közügyektől eltiltás mellékbüntetés közül azt kell végrehajtani, amelyik a LEGHOSSZABB tartamú.

Answer 219

123. § (1) Fiatalkorú esetén a halmazati és az összbüntetés nem haladhatja meg a) a 109. § (3) bekezdés a) pontja esetén a húszévi, b) a 109. § (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés b) pontja esetén a tizenöt évi, c) a 109. § (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés c) pontja esetén a hét év hat hónapi szabadságvesztést. (2) * A fiatalkorúval szemben kiszabható szabadságvesztés a 90. § (2) bekezdése alkalmazása esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mértéket. (3) Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés találkozása esetén összbüntetésként a szabadságvesztést kell végrehajtani. Ennek tartamát a bíróság legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha erre a 106. §-ban meghatározott cél elérése érdekében szükség van. A meghosszabbítás tartama azonban a javítóintézeti nevelés hátralevő részét nem érheti el.

Answer 220

"Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az ügydöntő határozat meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltötte." Ha fiatalkorú az elsőfokú ítélet meghozatala után tölti be a 16. életévét, vele szemben másodfokon jóvátételi munka kiszabható, feltéve, hogy ez nem ütközik a súlyosítási tilalomba.

Answer 221

ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, és az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedését megelőzően követte el, a jogerősen kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni. Ez a rendelkezés általános érvényű szabály, ezért a fiatalkorúval szemben kiszabott szabadságvesztések is csak kvázi halmazati elítélések esetén foglalhatók összbüntetésbe. Ezzel szemben a javítóintézeti nevelés csak fiatalkorúval szemben alkalmazható intézkedés, a Btk. 123. §-ának (3) bekezdése pedig olyan speciális rendelkezés, amely az összbüntetésbe foglalás feltételeit a javítóintézeti nevelés és a szabadságvesztés találkozása esetére az összbüntetés általános szabályaitól eltérően határozza meg, és az összbüntetés tartamát (amely az alapítéletben kiszabott szabadságvesztéssel megegyező vagy annál hosszabb is lehet) elsősorban a fiatalkorú személyiségének és nevelhetőségének a figyelembevételével kell megállapítani. NINCS TEHÁT jelentősége annak, hogy a fiatalkorú az alapügyben elbírált bűncselekményt egy másik alapügyben hozott ítélet jogerőre emelkedése előtt vagy után követte-e el. Az összbüntetésbe foglalás feltételei fennállnak, ha a fiatalkorúval szemben még egyik intézkedést, illetve büntetést sem hajtották végre, és a fiatalkorú még nem töltötte be a 20. életévét [Btk. 120. § (1) bek.]. Ha a javítóintézeti nevelés több olyan szabadságvesztéssel találkozik, amelyek egymással nem foglalhatók összbüntetésbe, és a végrehajtási fokozatuk eltérő, a javítóintézeti nevelést azzal a szabadságvesztéssel indokolt összbüntetésbe foglalni, amelynek a végrehajtása enyhébb (a fiatalkorúak fogháza). Ha a szabadságvesztések végrehajtási fokozata azonos, a javítóintézeti nevelést a korábban jogerőre emelkedett ítélettel kiszabott szabadságvesztéssel indokolt összbüntetésbe foglalni.

Answer 222

A kiszabott szabadságvesztésbe, elzárásba, közérdekű munkába és pénzbüntetésbe be kell számítani az ELŐZETES fogvatartás és az olyan bűnügyi felügyelet teljes idejét, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül NEM HAGYHAT EL. A beszámításnál egynapi előzetes fogvatartás egynapi szabadságvesztésnek, egynapi elzárásnak, egynapi tétel pénzbüntetésnek, illetve 4 óra közérdekű munkának felel meg. SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN KISZABOTT A szabálysértési eljárásban kiszabott és végrehajtott elzárás és közérdekű munka teljes időtartamát, valamint a helyszíni bírságot és a pénzbírságot be kell számítani - a szabálysértésekről szóló törvény szerint tett ügyészi felhívást, a lefolytatott felülvizsgálatot vagy perújítási eljárást követően a felhívással, a felülvizsgálattal vagy a perújítással érintett cselekmény miatt - a büntetőeljárásban kiszabott szabadságvesztésbe, elzárásba, közérdekű munkába, pénzbüntetésbe és javítóintézeti nevelésbe. (2) A beszámításnál egynapi szabálysértési elzárás egynapi szabadságvesztésnek, illetve elzárásnak, négy óra közérdekű munkának, egynapi tétel pénzbüntetésnek, valamint egynapi javítóintézeti nevelésnek felel meg.

Answer 223

Ha a perújítás, a felülvizsgálat, a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat, vagy a megismételt eljárás eredményeként hozott ítélet az alapügyben hozott határozatot megváltoztatja, az alapügyben KISZABOTT ÉS VÉGREHAJTOTT büntetést VAGY intézkedést be kell számítani.

Answer 224

125. § * (1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe be kell számítani az előzetes fogvatartás és az olyan bűnügyi felügyelet teljes idejét, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el. (2) A beszámításnál egynapi javítóintézeti nevelésnek a) egynapi előzetes fogvatartás és b) három nap az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi felügyelet felel meg. (3) A beszámítás után fennmaradó tartamot egynapi javítóintézeti nevelésként kell beszámítani.

Answer 225

Az előzetes fogvatartást és a házi őrizetet mindenekelőtt a törvényben megjelölt legsúlyosabb büntetési nembe – a szabadságvesztésbe – kell beszámítani, akár felfüggesztették annak végrehajtását, akár nem. A felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott pénzbüntetést viszont akkor lehet az előzetes fogvatartás és a házi őrizet tartamával – egészben vagy részben – lerovottnak tekinteni, ha az előzetes fogvatartás és a házi őrizet időtartama meghaladja a kiszabott szabadságvesztés tartamát.

Answer 226

89. § (1) * A különös és a többszörös visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a FELÉVEL emelkedik, de nem haladhatja meg a 25 évet. (2) A különös és a többszörös visszaesővel szemben a büntetés a 82. § (1) bekezdése alapján (a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne) csak KÜLÖNÖS MÉLTÁNYLÁST érdemlő esetben enyhíthető. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott súlyosabb jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha e törvény Különös Része a különös visszaesőként történő elkövetést a bűncselekmény súlyosabban minősülő eseteként rendeli büntetni.

Answer 227

90. § (1) Erőszakos többszörös visszaesővel szemben a 33. § (4) bekezdése nem alkalmazható. "33. § (4) * Ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható." (2) * Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a KÉTSZERESÉRE emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a 20 évet meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény ÉLETFOGYTIG tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést KELL kiszabni. (3) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés a) a 82. § (1) bekezdése alapján nem enyhíthető, b) - ha e törvény Általános Része lehetővé teszi - korlátlanul enyhíthető.

Answer 228

91. § (1) * Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a KÉTSZERESÉRE emelkedik, de a 25 évet nem haladhatja meg. (2) Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, KITILTÁSNAK is helye van. (3) A bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésének MEGÁLLAPÍTÁSA ESETÉN az e törvényben a bűncselekmény BŰNSZÖVETSÉGBEN történő elkövetésének esetére megállapított jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. bűnszervezet: legalább 3 személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja 5évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményEK elkövetése;

Answer 229

bűnszervezet: legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja 5évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményEK elkövetése; max 25 év határozott szabveszt, nem bocsátható feltételes szabadságra, fegyház ha a szabveszt kétévi vagy hosszabb, nem bocsátható próbára, jóvátételi munka nem írható elő vele szemben

Answer 230

bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeKET szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet

Answer 231

visszaeső a SZÁNDÉKOS bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt VÉGREHAJTANDÓ szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig 3 év még nem telt el; (megjegyzés: DE, nem ha felfüggesztett és utóbb elrendelik a végrehajtását – mert eredetileg nem arra ítélték, pl. bíróságról kijön és egyből lop  amíg nem jogerős, addig nem állapítható meg visszaesés) a) * különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal UGYANOLYAN VAGY HASONLÓ JELLEGŰ bűncselekményt követ el; b) többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig 3 év még nem telt el; (megjegyzés: felt.szab. kizárt, vh. felfüggesztése kizárt) c) * erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal SZEMÉLY ELLENI ERŐSZAKOS bűncselekményt követ el;

Answer 232

Az erőszakos többszörös visszaeső olyan többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követett el. Az erőszakos többszörös visszaesőt tehát az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítését megelőzően már két alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre. A személy elleni erőszakos bűncselekmények felsorolását a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bek. 26. pontja tartalmazza. Az erőszakos többszörös visszaesőkénti elkövetés megállapítását csak a taxáció szerinti bűncselekmények miatti jogerős végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés alapozza meg. A törvényi felsorolás értelmezéssel nem tágítható. Az erőszakos többszörös visszaesés a többszörös visszaesés speciális esete, úgy is felfogható, mint egy különös többszörös visszaesői kategória az erőszakos személy elleni bűncselekmények körén belül. A Btk. 459. § (1) bek. 31/c pontja szerinti meghatározás tehát szükségképpen magába foglalja a többszörös visszaesőkénti elítélés minden elemét azzal a többlettel, hogy már a visszaesést megalapozó egy korábbi elítélés is személy elleni bűncselekmény miatt történt. A lényeg a visszaesőkénti elkövetés ténye, amely feltételezi a törvény által megkívánt három éves időbeli kapcsolatot is. Nem állapítható meg az erőszakos többszörös visszaesőkénti elkövetés, ha az elkövetőt az elbírálás alapjául szolgáló személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetését megelőzően már visszaesőként, különös visszaesőként, vagy akár többszörös visszaesőként elítélték ugyan, de ezek nem személy elleni erőszakos cselekmények miatt történtek. Ilyen esetben az újabb – személy elleni erőszakos bűncselekmény miatti – elítélés is csak az „egyszerű” Btk. 459. § (1) bek. 31/b pontja szerinti többszörös visszaesői elkövetés megállapítását alapozhatja meg. Az erőszakos többszörös visszaesést az sem alapozza meg, ha a többszörös visszaesőnek minősülő elkövető nagyszámú – több évre visszamenő – elítélései között valamely három évnél korábban történt elítélés tartalmaz személy elleni bűncselekményt, de úgy, hogy az a büntetés kiállására vagy végrehajthatóságának megszűnésére figyelemmel visszaesést, többszörös visszaesést közvetlenül – az új elbírálandó cselekményhez viszonyítva – nem alapoz meg. Tehát a többszörös visszaeséshez vezető láncolatos elítélések – a személy elleni erőszakos bűncselekmények miatti elítélések egymáshoz viszonyított három évnél hosszabb ideje esetén – sem vezetnek a Btk. 459. § (1) bek. 31/c pontja szerinti elkövetői minőséghez. A személy elleni erőszakos bűncselekmények miatti alapelítélést, a visszaesőkénti elítélést, mint a többszörös visszaesőkénti elítélés feltételeit mindig egymáshoz képest kell vizsgálni. Ennek megfelelően a háromévi időtartamnak a személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetés kitöltésétől, vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetéséig kell eltelnie ahhoz, hogy a Btk. 459. § (1) bek. 31/c pontjának előzményeképpen a visszaesőkénti elítélés jelentőséggel bírjon. Úgyszintén a személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt történt visszaesőkénti elítélés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől kell számítani az újabb három esztendőt, amelyen belül kell megvalósulnia annak az újabb (harmadik) személy elleni erőszakos bűncselekménynek, amely – a felsorolt előzményekre figyelemmel – a Btk. 459. § (1) bek. 31/c pontja szerinti erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozza. Az erőszakos többszörös visszaesői minősítést valamennyi, a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában felsorolt személy elleni erőszakos cselekmény elkövetőjével szemben alkalmazni kell, ha annak feltételei fennállnak. Az erőszakos többszörös visszaesés megállapításához szükséges, de egyben elegendő, ha a Btk. 459. § (1) bek. 31/c pontjában a minősítéshez megkívánt „mindhárom” alkalom közül a harmadik személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése valósul meg úgy, hogy a korábbi két – alap, és visszaesőkénti elítélés – a 2009. évi LXXX. törvény hatályba lépése előtt történt, de a 2009. augusztus 9-e után megvalósítotthoz képest a második elítélésben kiszabott szabadságvesztés kiállásától, vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a legújabb személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetéséig a három év még nem telt el. Az erőszakos többszörös visszaesőre a törvény általános része (Btk. 89. §, 90. §) szigorúbb jogkövetkezményeket rendel. A súlyosabb rendelkezések részben megegyeznek a többszörös és különös visszaesőkre előírtakkal, de a büntetés enyhítésének kizárása, csak ezzel az elkövetői kategóriával szemben hatályosul.

Answer 233

A MINŐSÍTETT ESET BÜNTETÉSI TÉTELÉNEK A FELSŐ HATÁRA EMELKEDIK A KÉTSZERESÉRE.

Answer 234

Ha ennek feltételei az adott bűncselekmény vonatkozásában fennállnak, a bűnhalmazatban lévő bűncselekmény büntetési tételét a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre, továbbá a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések alapján, a (2) és (3) bekezdés alkalmazását megelőzően kell megállapítani.

Answer 235

85. § (1) A k2 évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása PRÓBAIDŐRE felfüggeszthető, ha - különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. (1a) * A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) esetén az 5 évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető.

Answer 236

(2) A próbaidő tartama - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - 1 évtől 5 évig terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. A próbaidőt években, vagy években és hónapokban kell meghatározni. (2a) * A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) esetén a próbaidő tartama 2 évtől 10 évig terjedhet, de nem lehet rövidebb az ezen bűncselekmények miatt kiszabott kiutasítás tartamánál.

Answer 237

a) többszörös visszaeső, b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy c) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.

Answer 238

a) a próbaidő alatt megállapítják, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel, b) az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, vagy c) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, d) * a 60. § (2a) bekezdése alapján kiutasított elkövető a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt Magyarország területére visszatér.

Answer 239

65. § (1) A bíróság a vétség, valamint a 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető. Nem bocsátható próbára: a) a visszaeső, b) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, c) aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, vagy d) aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. A próbaidő tartama 1 évtől 3 évig terjedhet 85. § (1) A 2 évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha - különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. Nem függeszthető fel azzal szemben, aki a) többszörös visszaeső, b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy c) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. A próbaidő tartama - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - 1 évtől 5 évig terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet.

Answer 240

97. § (1) A büntetőjogi felelősség megállapításához, büntetés kiszabásához vagy intézkedés alkalmazásához fűződő hátrányos jogkövetkezményt TÖRVÉNY állapíthat meg. (2) * A büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben. A visszaesés és az ahhoz fűződő, e törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezmények a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 389. §-a szerint, az újabb bűncselekmény elkövetéséhez legközelebbi időpontban a bűnügyi nyilvántartásból beszerzett adatok alapján akkor is megállapítandók, ha utóbb ezek az adatok törlésre kerültek.

Answer 241

98. § (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. (2) A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesült. (3) Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a büntetőjogi jogkövetkezményekre, amelyeket e törvény a KORÁBBI ELÍTÉLÉSHEZ fűz.

Answer 242

99. § Az elítélt mentesítésben részesülhet a) e törvény erejénél fogva, b) bírósági határozat alapján vagy c) kegyelem útján.

Answer 243

100. § (1) E törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a) * elzárás, pénzbüntetés és közérdekű munka esetén az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napján, b) * foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás és sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése napján, c) kiutasítás esetén a büntetés végrehajtásának befejezése vagy végrehajthatóságának megszűnése napján, d) felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján, e) gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napján, f) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő 3 év elteltével, g) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő 5 év elteltével, h) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, de tíz évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő 8 év elteltével, i) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, tíz évet meghaladó tartamú, határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő 10 év elteltével.

Answer 244

101. § * (1) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén a bíróság az elítéltet kérelemre utólag mentesítésben részesítheti, ha erre ÉRDEMES, és a szabadságvesztés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a 100. § (1) bekezdés f)-i) pontjában meghatározott idő FELE már eltelt. (2) Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a bíróság az elítéltet kérelemre utólag mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a próbaidő fele része, de legalább egy év már eltelt. (3) * Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a büntetés kitöltése, felfüggesztett szabadságvesztés esetén az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy - ha erre módja volt - jóvátette-e a bűncselekménnyel okozott sérelmet. (4) Felfüggesztett szabadságvesztés esetén az utólagos mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelik.

Answer 245

A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a bíróság az ügydöntő határozatban előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha arra érdemes. (2) Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelik.

Answer 246

Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mindaddig nem mentesül, illetve nem mentesíthető, amíg a mellékbüntetés végrehajtása nem fejeződött be, vagy végrehajthatósága nem szűnt meg.

Answer 247

104. § (1) A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs helye. (2) A kegyelmi mentesítésben részesített személy a büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezmények szempontjából büntetlen előéletűnek tekintendő. KÖZKEGYELEM GYAKORLÁSA AZ OGY HATKÖRE EGYÉNI KEGYELMET A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK GYAKOROLJA

Answer 248

126. § (1) A fiatalkorú elítélt a törvény erejénél fogva mentesül a) * az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napján, ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, b) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napján, ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésre ítélték, c) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napjától számított három év elteltével, ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. (2) A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó tartamú szabadságvesztés kitöltése után a BÍRÓSÁG a fiatalkorút KÉRELEMRE mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes.

Answer 249

105. § (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem.

Answer 250

106. § (1) A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés célja elsősorban az, hogy - a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és - a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartani. (2) Fiatalkorúval szemben büntetést akkor KELL kiszabni, HA intézkedés alkalmazása nem célravezető. Azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor 14. életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható(!). (3) Fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy szabadságelvonással járó büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el.

Answer 251

Igen! A fiatalkorúak büntetőjogában az intézkedés megelőzi a büntetést. Ebből az következik, hogy nemcsak a megrovásnak és a próbára bocsátásnak, hanem a szabadságelvonással járó javítóintézeti nevelésnek is elsőbbséget kell adni a pénzbüntetéssel és a főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetéssel szemben. Ellenben a 108. § módosított (3) bekezdése szerint a szabadságelvonással nem járó büntetéseket és intézkedéseket előnyben kell részesíteni a szabadságelvonással járó büntetésekkel és intézkedésekkel szemben. Eszerint a pénzbüntetésnek és a főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetésnek, sőt a felfüggesztett szabadságvesztésnek is elsőbbséget kell adni a javítóintézeti neveléssel szemben. A pénzbüntetés csak a fiatalkorúak szűkebb körével szemben alkalmazható büntetési nem, és a főbüntetésként alkalmazott mellékbüntetéssel is hasonló a helyzet. Ha az adott esetben mégis választani kell az említett büntetések és a javítóintézeti nevelés között, a 108. § (1) bekezdésének alapulvételével abból kell kiindulni, hogy az ott megjelölt célnak az említett büntetések alkalmazása felel-e meg inkább, vagy a fiatalkorú személyi szabadságának elvonása (a javítóintézeti nevelés) a célravezető. Ugyancsak az eset körülményei szerint döntendő el, hogy felfüggesztett szabadságvesztés vagy javítóintézeti nevelés alkalmazása célravezetőbb-e (feltétlenül szükséges a szabadságvesztés - esetleg valamilyen mellékbüntetés - kiszabása, de a főbüntetés végrehajtása felfüggeszthető), vagy pedig a fiatalkorú személyi szabadságának elvonása javítóintézeti nevelés útján célravezetőbb, mivel a próbára bocsátás nem lenne elégséges). Más kérdés, hogy a másodfokú eljárásban, ha az adott ügyben a súlyosítási tilalom (Be. 354. §) érvényes, javítóintézeti nevelés helyett felfüggesztett szabadságvesztés nem szabható ki.

Answer 252

120. § (1) * Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges. Javítóintézeti nevelés nem rendelhető el azzal szemben, aki az ügydöntő határozat meghozatalakor 20. életévét betöltötte. (2) A javítóintézeti nevelés tartama egy évtől 4 évig terjedhet.

Answer 253

I. A javítóintézeti nevelés hatálya alatt álló fiatalkorúval szemben – akár az intézkedés hatálya alatt, akár azt megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt – általában nem célravezető végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása. II. Ha a fiatalkorú a végrehajtásban felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt újabb bűncselekményt követ el, nincs akadálya annak, hogy a bíróság – az összes körülmény mérlegelése alapján – a fiatalkorú javítóintézeti nevelését rendelje el.

Answer 254

katona - a Magyar Honvédség tényleges állományú, - a rendőrség, - az Országgyűlési Őrség, - a büntetés-végrehajtási szervezet, - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja. Katonai bűncselekményt tettesként csak katona követhet el!

Answer 255

A büntethetőséget kizáró okok 130. § (1) Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha TUDTA, hogy a parancs végrehajtásával BCS-T KÖVET EL. (2) A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó IS tettesként felel, ha a katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el, egyébként a parancsot adó közvetett tettesként felel. A büntethetőséget megszüntető ok 131. § A 66. § (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve nem büntethető katonai vétség miatt az elkövető, ha szolgálati viszonyának megszűnése óta 1 év eltelt.

Answer 256

135. § (1) Katonával szemben a) LEFOKOZÁS vagy b) szolgálati viszony MEGSZÜNTETÉSE más büntetés mellett, vagy ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa 3évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor önállóan is kiszabható. (2) Katonai büntetés alkalmazásának nincs helye, ha a katonát a közügyektől eltiltják.

Answer 257

136. § (1) Katonával szemben a) rendfokozatban VISSZAVETÉS vagy b) várakozási idő MEGHOSSZABBÍTÁSA büntetés mellett szabható ki. (2) Katonai mellékbüntetés alkalmazásának nincs helye katonai büntetés mellett, vagy ha a katonát a közügyektől eltiltják.

Answer 258

137. § (1) * A lefokozással a katona elveszti a rendfokozatát és címzetes rendfokozatát. (2) Lefokozást akkor kell alkalmazni, ha az elkövető a rendfokozatra méltatlanná vált.

Answer 259

138. § A szolgálati viszony megszüntetésének akkor van helye, ha az elkövető a szolgálatra méltatlanná vált.

Answer 260

139. § (1) Rendfokozatban visszavetés esetén a katona eggyel alacsonyabb rendfokozatba kerül annál, amelyet a bűncselekmény elbírálása idején visel. (2) A rendfokozatban visszavetést akkor kell alkalmazni, ha a bűncselekmény a rendfokozat tekintélyének sérelmével jár, de lefokozásra nincs szükség. (3) A rendfokozatban visszavetéssel egyidejűleg az alacsonyabb rendfokozatban eltöltendő időt egy évtől két évig terjedő tartamban kell meghatározni.

Answer 261

140. § (1) * A várakozási idő meghosszabbítása esetén a Magyar Honvédség tényleges állományú tagjának a soron következő rendfokozatba előlépésre előírt várakozási ideje meghosszabbodik. A meghosszabbítást években kell meghatározni, annak tartama nem haladhatja meg a rendfokozatra előírt várakozási idő felét. (1a) * A várakozási idő meghosszabbítása esetén a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében a soron következő fizetési fokozatba előresorolásra előírt várakozási idő meghosszabbodik. A meghosszabbítást években kell meghatározni, annak tartama nem haladhatja meg a fizetési fokozathoz rendelt várakozási idő felét. (2) * A várakozási időt akkor kell meghosszabbítani, ha a katonának az előléptetést vagy az előresorolást hosszabb várakozási idő eltöltésével kell kiérdemelnie. (3) * A Magyar Honvédség tényleges állományú tagja esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott várakozási időn kötelező várakozási időt kell érteni.

Answer 262

FEGYVERESEN követi el a bűncselekményt, aki a) * működőképes lőfegyvert, b) robbanóanyagot, c) robbantószert, d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el; FELFEGYVERKEZVE követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál;

Answer 263

A hivatalos személy elleni erőszak akkor minősül felfegyverkezve elkövetettként, ha az elkövető az élet kioltására alkalmas eszközt a bűncselekmény elkövetésekor magánál tartja annak érdekében, hogy azt szükség esetén felhasználja, függetlenül attól, hogy a hivatalos vagy a külföldi hivatalos személynek az elkövető felfegyverkezett voltáról tudomása van-e vagy sem.

Answer 264

felfegyverkezve elkövetettként

Answer 265

Szabálysértési tv szerint az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy .... meghatározott ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye érték-egybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható. E rendelkezésekből az következik, hogy a bűncselekmény megállapítása végett a szabálysértések érték-egybefoglalása nemcsak lehetőség, hanem kivételt nem tűrő kötelező szabály, amennyiben tehát az érték-egybefoglalás anyagi jogi és eljárásjogi feltételei fennállnak: bűncselekmény megállapításának van helye. A 2012. évi II. törvény 177. § (6) bekezdése alapján az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt szabálysértések érték-egybefoglalása folytán létrejött bűncselekmény TÖRVÉNYI EGYSÉG, amely az egybefoglalt érték (kár, vagyoni hátrány) szerint minősül. Folytatólagos elkövetés megállapítására szabálysértések esetén nincs törvényes alap, ezért az azonos sértett sérelmére elkövetett szabálysértések is csak érték-egybefoglalás folytán alkothatnak bűncselekményt. A folytatólagosság [2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 6. § (2) bekezdése] törvényi fogalmából következően bűncselekmény és szabálysértés folytatólagos egységet nem alkothatnak. Érték-egybefoglalás tárgya csak szabálysértés lehet. A szabálysértések érték-egybefoglalása csak a jogszabályban meghatározott cselekményekre vonatkozik. További feltétel, hogy csak az ugyanolyan szabálysértések érték-egybefoglalására kerülhet sor, ilyennek pedig azok tekintendők, amelyek ugyanabban a törvényi tényállásban vannak meghatározva. Ha a bíróság az ugyanazon elkövető által véghezvitt több szabálysértés tekintetében a bűncselekmény megállapítása végett érték-egybefoglalást alkalmaz: a több, önállóan szabálysértést megvalósító cselekmény egy rendbeli bűncselekményt alkot. Az érték-egybefoglalás tehát a bűnhalmazat megállapítását kizáró törvényi egységet eredményez.

Answer 266

Ha az elkövető több - a folytatólagosság törvényi egysége alá nem vonható - cselekménnyel valósítja meg az orgazdaság bűncselekményének /Btk. 326.§/ törvényi tényállását, anyagi halmazat létesül és annyi rendbeli orgazdaságot kell megállapítani, ahány alkalommal a törvényben felsorolt alapbűncselekményekből származó dolgokat az orgazda vagyoni haszon végett megszerezte, elrejtette, vagy elidegenítésében közreműködött. FOLYTATÓLAGOSAN ELKÖVETETT /Btk. 12.§-ának (2) bekezdése/ az orgazdaság akkor, ha az orgazda a több elkövetési magatartást egységes elhatározással, rövid időközökben viszi véghez. Minthogy az orgazdaság bűncselekményének passzív alanya /sértettje/ nincs, a folytatólagosság törvényi fogalmának elemei között szereplő "azonos sértett sérelmére" történő elkövetés hiánya - ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak - a törvényi egység megállapítását önmagában nem zárja ki. Az orgazdaság bűncselekménye körében a bűnhalmazat, vagy a folytatólagosság megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az orgazda hány személytől szerezte meg a bűncselekményből származó dolgokat, s annak sem, hogy az alapbűncselekményeket hány személy sérelmére követték el.

Answer 267

- olyan bcs-k, melyek mindkettővel elkövethetők: emberölés, közlekedés biztonsága elleni bcs., pénzmosás, rossz min. termék forg.-ba hozatala - csak gondatlanul: közúti baleset okozása, hanyag kezelés (FIGYELEM: nincs kísérlete, nincs részesség, nincs társtettesség!) pL építési munka –a pallót ketten dobják rá valakire –önálló tettesek!!! Szintén nem alapoz meg visszaesést!

Answer 268

- eshetőleges szándék (dolus eventualis): kerítésbe áramot vezet (közömbös az eredmény iránt) - luxuria (tudatos gondatlanság) – villanyszerelő nem áramtalanít le, valaki arra jár és megüti az áram. - negligentia (hanyag gondatlanság)– az anya a gyertyát égve hagyja, gyerekekre ráég a ház.

Answer 269

Előkészület – Különös részben kiemelve – tényálláson kívüli cselekmény pl. tablettás bor – rossz min. termék forg.-ba hozatalának előkészülete – tabletta birtoklása pl. közokirat-hamisítás – üres útlevél-könyvecskék birtoklása pl. bántalmazás hivatalos elj.-ban – közös elkövetésre felhívás

Answer 270

Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűncselekmény befejezettségéhez legalább két ember halálának a bekövetkezése szükséges, így – feltéve, hogy a szándék több személy életének kioltására irányul - egy sértett halála és egy további kísérleti szakban rekedt ölési cselekmény esetén a több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete állapítandó meg akkor is, ha az egyik ölési cselekmény egyébként – adott esetben önmagában minősített emberölést megvalósítva - befejeződött. (Értelemszerűen több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletéről van szó akkor is, amikor a két vagy több sértett ellen megkísérelt ölési cselekmény során halálos eredmény egyáltalán nem következett be.) A minősített eset csak a Btk. 160. §-a szerinti bűncselekmény vonatkozásában alkalmazható. Ha tehát a két sértett sérelmére megvalósított ölési cselekmény egyikét erős felindulásban követték el, a több emberen elkövetett emberölés megállapításának nincs helye.

Answer 271

8 rendbeli emberölés | előkészülete

Answer 272

több ember sérelmére elkövetett emberölés kísérlete: A több ember sérelmére elkövetett emberölés törvényi egység [összefoglalt bűncselekmény]. Megállapításának akkor van helye, ha az elkövető akár egyetlen akarat-elhatározásból fakadóan, egyidőben, illetőleg egymást követően, akár különböző időpontokban és eltérő akarat-elhatározásból hajtja végre vagy kíséreli meg több ember megölését. Nem előfeltétele tehát a törvényi egységbe foglalásnak az akarat-elhatározás egységessége és az időbeli közelség sem, de a felelősségrevonásnak egy eljárásban kell megtörténnie. A bűncselekmény befejezettségéhez legalább két ember halálának a bekövetkezése szükséges, így – feltéve, hogy a szándék több személy életének kioltására irányul - egy sértett halála és egy további kísérleti szakban rekedt ölési cselekmény esetén a több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete állapítandó meg akkor is, ha az egyik ölési cselekmény egyébként – adott esetben önmagában minősített emberölést megvalósítva - befejeződött. (Értelemszerűen több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletéről van szó akkor is, amikor a két vagy több sértett ellen megkísérelt ölési cselekmény során halálos eredmény egyáltalán nem következett be.) A minősített eset csak a Btk. 160. §-a szerinti bűncselekmény vonatkozásában alkalmazható. Ha tehát a két sértett sérelmére megvalósított ölési cselekmény egyikét erős felindulásban követték el, a több emberen elkövetett emberölés megállapításának nincs helye.

Answer 273

Az elvétés (latinul aberratio ictus, vagyis az ütés eltévesztése) egy büntetőjogi fogalom, a tévedésnek az az esete, amikor az elkövető szándéka szerinti eredmény nem az általa kívánt személy vagy tárgy sérelmére, hanem más személyen vagy tárgyon következik be. Ha a bűncselekménynek van gondatlanul elkövethető büntetőtörvényi tényállása (pl. emberölés), akkor az elkövető két cselekményért felelős: - az általa elhibázott személy vagy tárgy sérelmére szándékos bűncselekmény kísérlete miatt, - a tévedésből eltalált személy vagy tárgy sérelmére elkövetett cselekmény gondatlan alakzata miatt.

Answer 274

vannaka tévedésnek olyan esetei is, amikor a tévedésnek nincs jogi relevanciája, vagyis az elkövető a tévedése ellenére ugyanúgy felel, mintha nem lett volna tévedés hatása alatt. Ilyenek: - a személyben való tévedés (error in persona): az elkövető A-t akarja megölni, de a sötétben B-t tekinti A-nak és megöli; - a tárgyban való tévedés (error in objecto): tárgyat cserél össze az elkövető; - okozatosságban való tévedés: más okfolyamattal hozza létre a szándékolt eredményt (pl. kútba dobja a sértettet azt gondolva, hogy a vízbe belefullad, de kiderült, hogy a kút kiszáradt és a koponyacsonttörés okozta a sértett halálát)

Answer 275

pl. ketten rúgják a földön, ő bicskával hasbaszúrja az egyiket, ez jogos védelem pl. fagyállót kever a borba, melyet a tolvajok dézsmálnak, ez NEM jogos védelem ("az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel") - jogos védelem addig tart, amíg a támadás, illetve az azzal való közvetlen fenyegetés pl. ittasan menekül el a támadók elől gépjárművel, ez is jogos védelem - szituatív jogos védelem – vélelem áll fenn, hogy ez élet elleni támadás

Answer 276

a megelőző jogos védelem és | a szituációs jogos védelem.

Answer 277

a megelőző jogos védelem és | a szituációs jogos védelem.

Answer 278

Vagyis megelőző jogos védelem esetén csak akkor nem büntethető az elkövető, ha a jogtalan támadás megelőzése céljából telepített - védelmi eszköz nem alkalmas az élet kioltására, - annak működése kizárólag a jogtalan támadónak okoz sérelmet, és - a védekező a sérelem elkerüléséért mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható.

Answer 279

- halál – de vagyonelkobzásnak ekkor is helye lehet - elévülés – min. 5 év, max. büntetési tétel felső határa • el nem évülő bcs.-ek – életfogytig tartó szab-veszt.-sel is büntethető bcs.-ek pl. emberölés min. esetei, emberiesség elleni bcs.-ek • mentelmi jog tartama nem számít bele - kegyelem - tv-ben meghatározott egyéb ok (gyermek tartásdíjat I. fokú határozatig megfizeti.)

Answer 280

- pl. titoksértés – minősített adat  a titokgazda döntése, hogy feljelentést tesz-e - pl. hamis vád, hamis tanúzás – alapügyben eljáró hatóság feljelentésére indulhat be. az alapügy befejezéséig - magánindítvány hiánya • nemi bcs.-eknél /sértett kímélete/ - DE min. eseteknél hivatalból / ha alaki halmazat súlyos ts.-sel, kifosztással • hozzátartozó elleni vagyoni bcs.-ek • 7 db bcs. magánvádas is:  becs.sért.  rágalmazás  könnyű ts.  kegyeletsértés  magántitok megsértése  levéltitok megsértése  becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése • 30 nap a sértett tudomásszerzésétől az elkövető kilétéről • nem vonható vissza, DE ha magánvádas és mv. nem jelenik meg a tárgyaláson = vádelejtés - diplomáciai mentesség – nyomozni lehet, csak konkrétan a mentességet élvezővel szemben nem lehet nyomozási cselekményeket foganatosítani

Answer 281

- A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt esetében e törvény rendelkezései alapján hivatalból kegyelmi eljárást (a továbbiakban: kötelező kegyelmi eljárás) kell lefolytatni. - Az elítéltet fogva tartó bv. intézet értesíti az igazságügyért felelős minisztert, ha az elítélt a szabadságvesztésből 40 évet kitöltött. - z igazságügyért felelős miniszter értesíti a Kúria elnökét a kötelező kegyelmi eljárás megkezdéséről. A Kegyelmi Bizottság öttagú, a kötelező kegyelmi eljárásban közreműködő testület. - A Kegyelmi Bizottság vizsgálat alapján indokolt állásfoglalást fogad el, amely a kegyelem gyakorlásával kapcsolatos javaslatot is tartalmaz. - Ha a kötelező kegyelmi eljárás anélkül zárult le, hogy az elítélt kegyelemben részesült volna, és az elítélt továbbra is életfogytig tartó szabadságvesztését tölti, a kötelező kegyelmi eljárás lezárultát követően két év elteltével a kötelező kegyelmi eljárást ismételten le kell folytatni.

Answer 282

A feltételes szabadságra bocsátásról a büntetés-végrehajtási bíró a bv. intézet előterjesztése alapján, a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt -kivéve, ha az elítélt annyi időt töltött előzetes fogvatartásban, hogy az esedékesség már bekövetkezett -, az elítélt meghallgatása után határoz.

Answer 283

Ha a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt a próbára bocsátott ellen újabb eljárás indul, vagy ha a próbára bocsátott ellen a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő előtt vagy alatt indult eljárás, az ügyeket EGYESÍTENI kell, és az újabb ügy elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

Answer 284

2001. évi CIV. törvény a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről - feltétele: természetes személy ellen vádat emeltek (járulékos): a a bíróság bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetést szab ki, megrovást vagy próbára bocsátást alkalmaz, elkobzást vagy vagyonelkobzást rendel el. - pénzbírság / tevékenység korlátozása / jogi személy megszüntetése

Answer 285

MINIMUM: 3 hó fiatalkorúaknál 1 hó MAXIMUM: leghosszabb tartama 20 év; bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén 25 év. (2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tíz év, b) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén öt év. (3) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tizenöt év, b) tíz évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén tíz év, c) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén öt év.

Answer 286

- 1x leszállítás (túl szigorú lenne) | - kísérlet és bűnsegély + túl szigorú lenne – 2x enyhítés

Answer 287

szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, illetve e büntetések egymás mellett is kiszabhatóak.

Answer 288

A fiatalkorú elítélt a törvény erejénél fogva mentesül a) * az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napján, ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, b) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napján, ha szándékos bűncselekmény miatt 1 évet MEG NEM HALADÓ tartamú szabadságvesztésre ítélték, c) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napjától számított 3 ÉV ELTELTÉVEL, ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó, de 5 ÉVNÉL NEM HOSSZABB tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. (2) A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó tartamú szabadságvesztés kitöltése után a bíróság a fiatalkorút KÉRELEMBEN MENTESÍTÉSBEN részesítheti, ha erre ÉRDEMES.

Answer 289

e változás - a meghatározott időre szóló jogszabályok kivételével - a Btk. 2.§-ának második mondatára figyelemmel az ELBÍRÁLÁSKOR hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását alapozza meg. (mintha a Btk. módosult volna)

Answer 290

egy cselekmény több bcs-t valósít meg (homogén v heterogén) pl: részeg vezetőt a rendőr meg akarja állítani, az lehúzódik, de végül továbbhajt, elsodorva a rendőrt orrba verik a rendőrt hivatalos személy elleni erőszak + súlyos testi sértés

Answer 291

több cselekménnyel több bcs-t valósít meg

Answer 292

szándékos bűnösség és gondatlan bűnösség

Answer 293

emberölés, közlekedés biztonsága elleni bcs

Answer 294

közúti baleset okozása, hanyag kezelés (hűtlen kezelés szándékos!)

Answer 295

lopás, hivatali visszaélés, aljas indokból elkövetett emberölés, pénzhamisítás első kettő elköv alakzat, csalás.

Answer 296

- gondolat - előkészület - kísérlet - befejezett cselekmény gondolat nem büntetendő

Answer 297

van valami tett, de kívül esik a törvényi tényálláson. csak akkor büntetendő, ha a törvény így rendeli. Pl. pénzhamisítás emberölés testi sértés közokirat-hamisítás, bántalmazás hivatalos eljárásban rossz minőségű termék forgalomba hozatala

Answer 298

11. § (1) Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, AZ ELKÖVETÉSRE FELHÍV, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. NEM BÜNTETHETŐ (2) Nem büntethető előkészület miatt, a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése, b) aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad, vagy c) aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti.

Answer 299

8 rendbeli emberölés előkészülete

Answer 300

Kísérlet miatt akkor van helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály így rendelkezik. valamelyik tényállási elem nem valósult meg, elkezdte megvalósítani, de nem valósította meg valamennyi tényállási elemet, vg materiális bcs esetén nem következett be a kár/eredmény.

Answer 301

veszélyeztetési bcs | verbális cselekmények (becsületsértés)

Answer 302

több ember sérelmére elkövetett emberölés kísérlete valósul meg ha mindkettőt megöli: nem kísérlet

Answer 303

egy szándékos kísérlet és egy gondatlan befejezett emberölés halmazata

Answer 304

29. § (1) Nem büntethető, aki az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva - a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. E rendelkezés akkor is irányadó, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni vagy a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény a meghatározó. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények esetében az 5évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva - a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. E rendelkezés akkor is irányadó, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni vagy a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény a meghatározó. (3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető a) többszörös vagy különös visszaeső, b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, c) bűncselekménye halált okozott, d) * a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetve próbára bocsátás vagy feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt követte el, vagy e) * korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben az (1) vagy (2) bekezdést alkalmazták, feltéve, hogy a további jogorvoslattal nem támadható határozat keltétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el.

Answer 305

magánvád: eljárásjogi intézmény, sértett képviseli a vádat. magánindítvány: a büntetőjogi felelősségre vonás akadálya, ha nincs magánindítvány jellemzően személyiségi jogot sértő csekélyebb súlyú bcs-nél (rágalmazás, becsületsértés kegyeletsértés, könnyű testi sértés) Mikor nem kell magánindítvány: ha halmazat van, függőségi viszony áll fenn az elkövető és a sértett között, minősített esetekben. Ezek közvádra üldözendők. Hozzátartozókkal szemben magánindítvánnyal lehet megindítani az eljárást. Magánindítvány NEM VONHATÓ VISSZA.

Answer 306

Erőszakos többszörös visszaesővel szemben

Answer 307

A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama BÁRMELY bűncselekmény esetén egy hónap.

Answer 308

FOGHÁZ - VÉTSÉG (kivéve ha visszaeső, mert akkor börtön) - 3 évnél rövidebb szabveszt BÖRTÖN - visszaeső vétség - más bűntettek FEGYHÁZ - legsúlyosabb közrend és élet elleni bcs, - életfogytig fenyegetett bcs

Answer 309

fiatalkorúak min 3 nap és max 30 nap | felnőtt min 5 nap, max 90 nap

Answer 310

A KÖZÜGYEKTŐL ELTILTÁS,MINT MELLÉKBÜNTETÉS A SZABADULÁSKOR KEZDŐDIK, ANNYIVAL KITOLÓDIK A MENTESÜLÉS VÁRAKOZÁSI IDEJE (1-10 ÉVVEL!)

Answer 311

- MEGROVÁS | - PÁRTFOGÓ FELÜGYELET (feltételes ügyészi felfüggesztés és magatartási szabályok megállapítása esetén)

Answer 312

PRÓBÁRA BOCSÁTÁS - bíróság nem állapít meg bűnösséget - bűnösség megállapítását halasztja el - adottak lennének a feltételei, bíróság lefolytatta a bizonyítást és büntetést szabhatna ki, de próbaidőt állapít meg a bűnösség megállapítása céljából. - nagykorúaknál vétség, 3évi szabvesztnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt lehet helye, fiatalkorúnál bármely bcs esetén. - ha próbaidő sikertelen, folytatják az eljárást, ha újabb bcs-t követ el, a két ügyet egyesítik. SZABVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK PRÓBAIDŐRE TÖRTÉNŐ FELFÜGGESZTÉSE - a bíróság megállapítja a bűnösséget - kiszabja a szabvesztést - újabb bcs felfüggesztés alatt, nem kaphat újból felfüggesztettet, le kell tölteni a korábban kiszabottat is. - de annk végrehajtását függeszti fel próbaidőre - legfeljebb 2 éves szabveszt vh-a függeszthető fel próbaidőre (max 5 év)

Answer 313

- feltételes ügyészi felfüggesztés (korábban vádemelés elhalasztása) - próbára bocsátás - szabvesztés vh felfüggesztés próbaidőre

Answer 314

- büntetés: büntetett előéletet eredményez, pártfogó felügyelő mondja meg a mnka helyszínét. legkisebb mértéke negyvennyolc, legnagyobb mértéke háromszáztizenkettő óra. - intézkedés: elítélet keresi meg a munkáltatót. Bármikor elvégezhető az egy éven belül a jóvátételi munka. legkisebb mértéke huszonnégy, legnagyobb mértéke százötven óra. elvégzését egy éven belül megfelelően igazolja, büntethetősége megszűnik. vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt

Answer 315

Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.

Answer 316

11. § (1) Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az - ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, - az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy - a közös elkövetésben megállapodik.

Answer 317

a) akinek ÖNKÉNTES ELÁLLÁSA folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése, b) aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását VISSZAVONJA, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől ELÁLLJON, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból ELMARAD, vagy c) aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének MEGKEZDÉSE ELŐTT FELJELENTI.

Answer 318

22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

Answer 319

21. § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.

Answer 320

a) azt személy ellen aa) éjjel, ab) fegyveresen, ac) felfegyverkezve vagy ad) csoportosan követik el, b) az a lakásba ba) éjjel, bb) fegyveresen, bc) felfegyverkezve vagy bd) csoportosan történő jogtalan behatolás, vagy c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.

Answer 321

23. § (1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki - saját, illetve más - személyét vagy javait - közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, - vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, FELTÉVE, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. (2) Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát. (3) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.

Answer 322

csak akkr van értelme, ha vmilyen függő jogi helyzet van, 69. § (1) * Pártfogó felügyelet rendelhető el a) a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamára, b) a feltételes szabadság tartamára, c) a próbára bocsátás próbaidejére, d) a jóvátételi munka előírása mellett, e) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére, ha annak eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges.

Answer 323

mind a kettőt bíróság rendeli el elmeállapot megfigyelése a szakértői véleményhez kötött intézmény ha a szakértő egy vizsgálat alatt nem tudja eldönteni a kérdést, hosszabb megfigyelés szükséges. 1 hónapra lehet beutalni, ami további 1 hónappal meghosszabbítható. a kényszergyógykez egy kényszerintézkedés, akkor, amikor már van szakvélemény. hogy kerül az IMEI-be a kényszergyógykezelt? az ügyész VÁDAT EMEL. csak így tudja a bíró döntését kicsikarni. vádiratba beleírja, h mentse fel, mert elmebeteg. Felmentő ítélet, majd elrendeli a kényszergyógykezelést.

Answer 324

a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.

Answer 325

A büntetést az e törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez.

Answer 326

Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel KÖZÉPMÉRTÉKE irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének fele.

Answer 327

nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát

Answer 328

93. § * (1) * Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, a jogerősen kiszabott büntetéseket - törvényben meghatározottak szerint - összbüntetésbe kell foglalni, ha az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábbi elsőfokú ügydöntő határozat kihirdetését megelőzően követte el. (2) Összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó szabadságvesztések foglalhatók, amelyeket az összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre. (3) Ha felfüggesztett szabadságvesztést kell utóbb végrehajtani, azt az összbüntetésbe foglalás szempontjából a továbbiakban végrehajtandó szabadságvesztésnek kell tekinteni. (4) Nem foglalható összbüntetésbe a) a korábban már összbüntetésbe foglalt büntetés, b) a pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés.

Answer 329

z összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. Az összbüntetés tartamának azonban el kell érnie - a legsúlyosabb büntetésnek és - a rövidebb büntetés vagy büntetések egyharmad részének összegeként számított tartamot, de az nem haladhatja meg a büntetések együttes tartamát.

Answer 330

- a szándékos bűncselekmény elkövetője, - ha korábban szándékos bűncselekmény miatt (jogerősen!) VÉGREHAJTANDÓ szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig 3 év még nem telt el;

Answer 331

- ha vétséget követ el, börtönbe kerül nem fogházba - nincs próbára bocsátás - súlyosító körülmény

Answer 332

az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el; minőségi többletet jelent minden vagyon elleni bcs fejezetben felsorolt bcs hasonlónak számít vagyon elleni erőszakos, vagyon elleni, szellemi tulajdonjog elleni bcs hasonlónak számít jogköv: - A különös visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a FELÉVEL EMELKEDIK, de nem haladhatja meg a 25évet. (2) A különös visszaesővel szemben a büntetés a 82. § (1) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető. 82. § (1) A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne. - JÓVÁTÉTELI MUNKA NINCS - MEDIÁCIÓ KIZÁRT

Answer 333

többszörös visszaeső az, akit - a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően - visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig 3 év még nem telt el; JOGKÖV: - A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fegyház, ha a szabadságvesztés kétévi vagy ennél hosszabb tartamú, és az elítélt többszörös visszaeső. - Nem bocsátható feltételes szabadságra a többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést fegyház fokozatban kell végrehajtani, - szabveszt végrehajtása nem függeszthető fel

Answer 334

erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el; jogköv: - Nem bocsátható feltételes szabadságra az erőszakos többszörös visszaeső, - Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a 2x emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést KELL kiszabni (három csapás, tényleges életfogytig!). - Erőszakos többszörös visszaesővel szemben a 33. § (4) bekezdése nem alkalmazható. (Ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható.) - Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés a 82. § (1) bekezdése alapján nem enyhíthető (A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne.), b) - ha e törvény Általános Része lehetővé teszi - korlátlanul enyhíthető.

Answer 335

91. § (1) * Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a 2x emelkedik, de a 25 évet nem haladhatja meg. (2) Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, kitiltásnak is helye van. (3) A bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésének megállapítása esetén az e törvényben a bűncselekmény bűnszövetségben történő elkövetésének esetére megállapított jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.

Answer 336

82. § (1) A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne. (2) Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel alsó határa a) tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi, b) ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi, c) kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi, d) egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést lehet kiszabni. (3) A (2) bekezdés d) pontja esetében szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, illetve e büntetések egymás mellett is kiszabhatóak. (4) Kísérlet vagy BŰNSEGÉLY esetében, ha a (2) bekezdés alapján kiszabható büntetés is túl szigorú lenne, a büntetést a (2) bekezdés soron következő pontja alapján lehet kiszabni. (2x enyhítés) (5) Ha e törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható.

Answer 337

- TÖRVÉNYI - BÍRÓI (csak kérelemre, mentesítési idő fele után kérelmezhető) - KEGYELMI

Answer 338

A fiatalkorú elítélt a törvény erejénél fogva mentesül a) * az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napján, ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik

Answer 339

ELZÁRÁS legrövidebb tartama három nap, leghosszabb tartama harminc nap (F: max 90 nap) KÖZÉRDEKŰ MUNKA ügydöntő határozat meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltötte. (F: nincs életkori határ) PÉNZBÜNTETÉS Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van. max 250 nap, 500,- - 50.000,- (nincs kritérium felnőttnél, 540 nap, 1000,- - 500.000,- npi tétel) KÖZÜGYEKTŐL ELTILT csak egy évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén (gyakorlatlan ugyanez felnőtteknél) PRÓBÁRA BOCSÁT bármely bűncselekmény esetén helye van (F: vétség háromévi szabvesztnél nem súlyosabb bcs) JÓVÁTÉTELI MUNKA az ügydöntő határozat meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltötte. (F: nincs életkori korlát) PÁRTFOGÓ FELÜGYELET: nem rendelhető el távoltartás és nyomkövetés

Answer 340

javítóintézeti nevelés

ÁLTALÁNOS RÉSZ Flashcards

(376 cards)