beugró 21-30 Flashcards
(10 cards)
- A kiterjesztő értelmezés fogalma -
példákkal.
Kiterjesztő értelmezés esetén a jogszabály szó szerinti értelmét tágítjuk, s valamilyen jogpolitikai indokból olyan tényállásokra is alkalmazzuk a jogszabályt, amelyek szó szerinti értelmezés esetén nem tartoznának a hatálya alá. Jellemzően a jogszabályban található valamely kifejezés jelentéstartalmát tágítva érjük el ezt az eredményt.
Példák a XII táblás törvényből:
• XII t. t. VII. 10. „A XII t.t. biztosítja, hogy a más telkére áthulló makkot össze szabad szedni.” A makk szó jelentéstartalmát tágítva az áthulló gyümölcsökre, terményekre is alkalmazták a törvényt.
• XII t. t. IV. 2b. „Ha az apa a fiát háromszor eladja, a fiú szabaduljon apja hatalma alól.” A fiú szó jelentéstartalmát tágítva gyermeket, unokát is értettek alatta, az ő eladásuk esetén is alkalmazták a szankciót.
- A megszorító értelmezés fogalma -
példákkal
Megszorító értelmezés esetén a jogszabály szó szerinti értelmét szűkítjük, s valamely jogpolitikai érdekből olyan tényállásokat kiveszünk a hatálya alól, amelyek a szó szerinti értelmezés esetén oda tartoznának.
Példák a XII táblás törvényben:
• XII t. t. X. 8. „Aranyat se temessenek vele. De akinek fogai arannyal vannak kapcsolva, ha azt vele elégetik, vagy eltemetik; ez nem törvénysértő.” Vagyis tilos volt a holtakkal aranyat eltemetni, de ez alól a tilalom alól kegyeleti és közegészségügyi okokból kivételt képezett, ha az elhunytnak arannyal voltak
kapcsolva a fogai.
• XII t. t. IV. 2b. „Ha az apa a fiát háromszor eladja, a fiú szabaduljon apja hatalma alól.” A lányokat és az unokákat elég volt egyszer eladni, már akkor is szabadulnak a pater familias hatalma alól.
- Az analogia legis fogalma - példákkal.
Analógiát joghézag esetén alkalmazunk. Vagyis ha a jogesetre (történeti tényállásra) nincs jogszabály. Ebben az esetben keresni kell egy hasonló esetet, amelyre van jogszabály, s a hasonló esetre vonatkozó jogszabály alapján kell eldönteni az eredeti jogesetet. A két jogesetnek a jogi lényegét (eadem ratio) tekintve kell hasonlítania egymáshoz.
az élettársi jogviszonyra a házasság szabályai
Legis actio sacramento in rem: ha egy dolog civiljogi tulajdonáról folyó per in iure szakaszában az alperes nem mondott ellent a felperes vindicatiójának (hallgatott,
vagy elismerte a felperes tulajdonjogát), a praetor odaítélte a felperesnek a per tárgyát. Ezt használták fel a pontifexek analogia legis segítségével az in iure cessio, mint civiljogi absztrakt tulajdonszerzésmód kialakítása során. Ennek lényege, hogy az átruházó és a szerző fél elviszi a dolgot a praetor elé, s egy színleges legis actio sacramento in rem keretében az in iure szakaszban a szerző fél magának vindikálja a dolgot. Az átruházó (alperes) nem kontravindikál, így a praetor addictióval odaítéli a dolgot a felperesi pozícióban lévő szerző félnek. Ezzel megtörténik a
tulajdonátruházás.
- Az analogia iuris fogalma - példákkal
Analogia iurisról akkor beszélhetünk, ha joghézag áll fent, vagyis egy eldöntendő jogesetre nincs jogszabály, s még hasonló eset sincs, amire lenne jogszabály, ezért törvényanalógiát sem lehet alkalmazni. Ilyenkor a bírónak a jog általános elvei, szabályai alapján kell eldönteni a jogesetet.
Ilyen jogelvek például az aequitas (méltányosság), bona fides (jóhiszeműség), igazságosság elve.
- A jogforrás ismeretelméleti fogalma
Gnószeológiai értelemben a jogforrás a jog megjelenési formája, vagyis ahonnan megismerhetjük a jogot.
Rómában az alábbi jogforrásokat különböztethetjük meg: szokásjog (consuetudo), törvény (lex), szenátusi határozat (senatus consultum), magistratusi hirdetmény (edictum), császári rendelet (constitutio), jogtudomány (iurisprudentia).
- A jogforrás lételméleti fogalma.
Lételméleti szempontból az minősül jogforrásnak, ami a jogot létrehozza, amitől annak léte származik (fons essendi). Jogforrásnak nevezhető e tekintetben elsősorban a jogalkotó, tágabb, ill. elvontabb értelemben azonban akár a társadalmi viszonyok összessége is, mint amely végső soron szintén a jog kialakulásához vezet.
- A szokásjog modern fogalma.
A szokásjog fogalma Salvius Iulianus (D.1.3.32,1) és Iustinianus (Institutiones) szerint a következő:
A nép hallgatólagos egyetértése elfogad egy gyakorlatot, amely írásba foglalás nélkül mindenkit kötelez.
Modern értelemben véve viszont inkább a jogalkalmazásban hosszabb időn keresztül érvényesülő íratlan szabályokat szoktuk szokásjog alatt érteni.
- A lex fogalma.
A köztársaság korában törvény alatt a lex rogatát (lex lata) értjük. A lex rogata a szigorúan előírt módon írásban megszövegezett, a magistratus által előterjesztett, a népgyűlés (comitia curiata vagy a comitia tributa) által megszavazott, s a senatus által jóváhagyott és szabályszerűen kihirdetett határozat. A senatus jóváhagyása Kr. 339-től a res Publilia Philonis de patrum auctoritate értelmében előre kikérhetővé vált.
A lex rogatának három része volt:
- Praescriptio: a törvény fejirata. Ez tartalmazta a javaslatot tevő magistratus nevét, a törvény elfogadásának helyét és idejét, valamint az először szavazó század vagy kerület nevét.
- Rogatio: a törvény rendelkező része. Ez tartalmazta a törvényi parancsot, vagyis a törvényben megfogalmazott előírást vagy tilalmat.
- Sanctio: joghátrány. Azok a jogkövetkezmények, amelyeket a törvény megszegése esetén a törvény megszegőjével szemben alkalmazni kell. A sanctio legfontosabb formái az érvénytelenítés és a büntetés.
- A lex perfecta fogalma - példákkal
A lex perfecta olyan törvény, amely a törvénybe ütköző magatartást érvénytelenséggel szankcionálta, de nem büntette. A következmény általában az eredeti állapot
helyreállítása volt.
Például a házastársak közti ajándékozásra vonatkozó tilalom vagy a törvényes elidegenítési tilalmak.
- A lex minus quam perfecta fogalma -
példákkal.
A lex minus quam perfecta olyan törvény, amely a törvénybe ütköző magatartást büntette, de nem érvénytelenítette az ennek eredményeképpen létrejött jogügyletet.
Például, ha valaki a minort egy szerződés megkötése során becsapta, a lex Laetoria értelmében a szerződés ennek ellenére érvényes maradt, de a minort becsapó személy
ellen büntetőkeresetet (actio legis Laetoriae) lehetett indítani.
Ha egy özvegyasszony megszegte a gyászévre vonatkozó előírást, s a gyászév letelte előtt újra férjhez ment, a házasság érvényes maradt ugyan, de a nő infamiát szenvedett el.
