Bj általános Flashcards

Question

3) Értelmezés ALANYA szerinti csoportosítás:

Answer 1

a) jogalkotói értelmezés b) jogalkalmazói értelmezés c) tudományos értelmezés

Answer 2

a) megállapító b) kiterjesztő c) megszorító

Answer 3

-Az analógia tilalmának célja a legalitásból vezethető le→tiltott bírói jogalkotás vs. megengedhető bírói aktivizmus

Answer 4

2. § (1) A bűncselekményt - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni. 14 (2) Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni. * (3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő.

Answer 5

o Magatartás-elmélet – elkövetési idő az, amikor az elkövetési magatartás utsó mozzanatát is kifejtik, valamennyi a tényálláshoz tartozó magatartást megvalósították o Cselekményegység-elmélet - elköv.idő az, amikor bármely tényállási elem megvalósult (pl. első és utolsó méreganyag beadása is) mivel összefüggnek a cselekmények (Szlovákiából átlövök, hol és mikor történik az elkövetés ideje. Magatartás elmélet szerint Mo-n, csel-egység elmélet szerint Mo-n és Szlovákiában is megtörténhet) o Okfolyamat-elmélet – elköv. Idő az, amikor az okfolyamat már önállóan, a tettes magatartásától függetlenül fejlődik o Eredményelmélet – elköv. Ideje a törvényi tényállás megvalósulásához szükséges eredmény bekövetkezése 15 * elbírálás ideje: jogerős, ügydöntő határozat meghozatalának időpontja o ha az enyhébb elbírálást eredményező új Tv a bcs. Első és másodfokú elbírálása között lép hatályba akkor is az újat kell alkalmazni, ha enyhébb, mint az elkövetéskori Tv.

Answer 6

3. § (1) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni a) a belföldön elkövetett bűncselekményre, (területi elv) b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre, (lobogó elv) c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. (aktív személyi elv) (2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az (képviseleti elv) aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő, (kettős kriminalizáció) ab) * állam elleni bűncselekmény, - kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, (állami önvédelmi elv) ac) a XIII.(emberiesség) vagy a XIV. (háborús) Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő, (univerzális büntetőhatalom elve) b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő. (passzív személyi elv) (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el.

Answer 7

* területi elv: állam büntetőjogának hatálya a saját területére terjed ki, az elkövető, sértett állampolgársága mindegy; alapja az állam területi szuverenitása * * quasi területi elv: kiterjeszti a fentit pl. lobogó joga okán =) pl. az állam lobogója alatt hajózó vízi járműre v. repülő repülőgépre * * aktív személyi elv (honossági elv): állam büntetőjogának hatálya a saját állampolgáraira terjed ki; alapja az etikai kapcsolat az állam és állampolgára (állandó lakosa) között, * * képviseleti elv: egyik állam büntetőjogának hatálya arra is kiterjed, amelyet külföldön követtek el ha az ott (elkövetés helye) is bűncselekmény. Lényegében a másik állam helyett jár el, célja, hogy kiadatás hiányában is biztosítja az elkövető felelősségre vonását * * passzív személyi elv: az állam saját polgárai elleni külföldön történő támadásokra terjed ki, független az elkövető állampolgárságától; célja, hogy az állampolgárok külföldi védelmét szolgálja, ha a másik állam nem fordít elég gondot erre a védelemre, * * állami önvédelem elve (érdekvédelmi elv): bizonyos jogi tárgyak elleni támadások esetén; érvényesülési köre ált. olyan bcs.-re van korlátozva, amelyek az állam belső v. külső biztonságát sértik, veszélyeztetik, * * feltétlen büntetőhatalom elve: az állam büntetőjogának hatálya kiterjed bárhol, bárki által elkövetett bűncselekményekre, alkalmazása a nemzetközi konvenciók által meghatározott, különösen veszélyes bűncselekményekre (pl. repülőgép-eltérítés, kábítószer- csempészés, stb.) korlátozódik, BTK SZABÁLYOZÁSA Az elkövetés idejéhez hasonlóan a Btk. Az elkövetés helyét sem szabályozza =) - ez a többmozzanatú bcs.-nél gond, így ezekre a cselekményegység elmélete az irányadó=)

Answer 8

1867-ben Jhering→ A jogellenesség OBJEKTÍV jellegű kategória, azaz indifferens (közömbös) az elkövető személye, büntethetősége és bűnössége is Franz von Liszt--alaki jogellenesség Jogi norma parancsával vagy tilalmával ellenkező cselekmény mindig jogellenes mert ez a magatartás egy jogilag védett érték-érdek megsértését vagy veszélyeztetését jelenti. - A jogellenességet tehát a cselekmény és az általa elindított kauzális folyamat hozza létre→ azaz a jogellenesség független a cselekvő személy szubjektív sajátosságaitól 18 (például életkorától, elmebetegségétől vagy hogy kényszer és fenyegetés hatása alatt cselekedett) A XIX. század végére már határozottan elvált egymástól a jogellenesség objektív jellegű és a bűnösség szubjektív (szándékosság és gondatlanság) indíttatású kategória fogalma ➔ A XIX. század végén XX. század elején tehát kialakult a bűncselekmény 4 fogalmi eleme: cselekmény * tényállásszerűség * jogellenesség * bűnösség Ambrus féle: 1) -csak a „tényálladék” kifejezés, a bcs-nek nincs önálló fogalma -19. századi hazai büntetőjogban a bcs általános fogalma→ törvényi tényállásra korlátozódott 2) -a tényállás és bcs fogalmának egymás mellett élése 3) -a tényállásszerűség elveszíti önállóságát, a bcs fogalmi elemévé válik -1961-es Btk-ban fogalmazódik meg először a társadalomra veszélyesség

Answer 9

* klasszikus iskola * neoklasszikus iskola * finalista elmélet * szintetizáló iskola Klasszikus teória: (Beling, Liszt) a cselekmény jogellenessége szimplán objektív jellegű → a cselekmény kizárólag tevékenység lehet és annak kauzális összefüggésben kell állnia az általa létrehozott külvilági változással (mulasztás nem lehet Neoklasszikus teória: (Edmund Metzger) a normatív bűnösségfogalom felöleli a szándékosság és gondatlanság fogalmát, de gondatlanságnál a hanyagság esetén nincs pszichés viszony, ezért a bűnösség lényegét a felróhatóságban határozta meg Finalista elmélet: (Weltzel) a cselekmény fogalmi körébe került az emberi cselekmény célja, az akarat tényleges tartalmát, irányát a cselekménybe foglalja Szintetizáló teória: neoklasszikus és a finalista megoldások közvetítésére törekednek → neoklasszikusból egyet értettek a jogellenesség materiális értelmezésével, és a bűnösség értelmezésével, finalista teóriából elfogadták, hogy a szándékosság a tényállásszerűség része is.

Answer 10

4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti. 5. § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség. A bűncselekmény az olyan cselekmény, amely * tényállásszerű (diszpozíciószerű), azaz a büntetőtörvény által büntetendő, * (büntető) jogellenes, azaz társadalomra veszélyes és * bűnös, azaz – egyéb ismérvek mellett – szándékos vagy gondatlan.

Answer 11

A. TÁRGYI, objektív jellegű tényállási elemek: (actus reus) Szükséges ismérvek: a. Elkövetési tárgy/passzív alany Rendszerinti ismérvek: a. Elkövetési magatartás b. Eredmény c. Ok-okozati összefüggés Esetleges ismérvek: (szituációs elemek) a. Elkövetés hely b. Elkövetés idő c. Elkövetés mód d. Elkövetés eszköz e. Objektív büntethetőségi feltétel f. Tettességhez szükséges ismérvek (az alannyá válás feltételei) B. ALANYI, szubjektív jellegű tényállási elemek: (mens rea) Szükséges ismérvek: a. Szándékosság b. Gondatlanság Esetleges ismérvek: a. Motívum b. Célzat + stádiumok, elkövetők, minősítő/privilegi körülmények, egység/halmazat, elhatárolások, egyéb rendelkezések

Answer 12

-Bcs fogalmi alapja az emberi cselekmény 4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan – vagy ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. →aktív vagy passzív emberi magatartás nélkül nincs bűncselekmény A cselekménynek: 1. tényállásszerűnek 2. társadalomra veszélyesnek, és 3. bűnösnek kell lennie A bűncselekmény tehát olyan emberi cselekmény, amely tényállásszerű, társadalomra veszélyes és bűnös magatartás! A magatartásnak embertől származónak kell lennie→ bűncselekmény CSAK ember tud létrehozni→ hogy ki lehet ilyen személy, az az alannyá válás feltételeitől függ, azaz a beszámítási képességtől. A bűncselekmény mint cselekmény: 23 4.§ (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.

Answer 13

AKARATLAGOSSÁG: ➢ Az emberi cselekvést minden részletében az ember akaratának kell irányítania, az akaratlagosság a mozdulatok akarati kontrollja. (indifferens annak tartalma, az akarat társadalmilag helyes vagy helytelen irányultsága.) ➢ Az akaratlagosság fogalma csupán a testi jellegű mozgást és nem a mozgás következményeinek akarását foglalja magában Hatóképesség A cselekmény az általános élettapasztalat alapján alkalmas a káros következmény létrehozására. A cselekmény a társadalomra és annak tagjaira nézve képes különféle olyan állapotváltozásokat előidézni, amelyek kedvezőtlen jellegűek→ amelyek sértik vagy veszélyeztetik a társadalmi vagy egyéni érdekeket. ➢ Objektív kategória, értékelésére az elkövető tudatától függetlenül kell, hogy sor kerüljön. ➢ Nem hatóképes cselekmény például a megölni szándékolt személy képének késsel történő megszurkálása

Answer 14

Naturális (természetes) cselekménytan: ➢ A cselekmény az akarat külvilági megjelenése, a cselekmény maga a realizált akarat → az akaratlagosság szerves része a cselekménynek → a tan nem választja el a testi mozgás akarását a következmények akarásától Kauzális cselekménytan: ➢ Elválasztja egymástól a cselekmény akarását és az akarat tartalmát. A cselekményhez csupán az akaratlagosság tartozik, míg az akarat tartalmi jellemzője a bűnösség körében jelentkezik. ➢ elsődlegges cél: ami az elkövető akaratára kiterjed ➢ másodlagos cél: ami a külvilágban megjelenik c. Finális cselekménytan ➢ Welzel ➢ Tan hívei az emberi cselekmény lényegét annak célirányozottságában látták. A cselekmény a finalitást determinálja, azaz, hogy mit akar elérni a cselekvő személy Szociális cselekménytan: ➢ Jescheck szerint akár a célra irányzott, akár a gondatlan magatartás olyan társadalmilag jelentős cselekmény, amit az emberi akarat ural vagy uralhatna. ➢ A cselekmény társadalmilag elismert irányultságát kapcsolja magához a cselekményhez. Perszonális (individuális) cselekménytan: ➢ Claus Roxin ➢ A cselekmény az ember személyiségének megnyilvánulási formája, annak külvilágban megjelenő alakzata→ Redukált cselekménytani felfogás: →emberi magatartás, akaratlagos, hatóképes

Answer 15

-tényállások szükségképpeni eleme az elkövetési magatartás -az elkövető által kifejtett cselemény, amely megvalósítja a tényállást -lehet: aktív, tevőleges, passzív, mulasztásos→mindegyik magatartásforma akaratot feltételez BŰNCSELEKMÉNYEK CSOPORTOSÍTáSA AZ ELKÖVETÉSI MAGATARTÁSUK SZERINT: * tiszta tevékeny bűncselekmények (pl. rablás v. szexuális erőszak) * tiszta mulasztásos bűncselekmények (pl. segítségnyújtás elmulasztása) * akár tevékenységgel, akár mulasztással megvalósítható bűncselekmények. Ez is három csoportra oszlik: o törvényi tényállás tartalmazza mind a tevékeny, mind mulasztásos változatot (pl. magánlaksértés elkövetési magatartása a bemenetel ill. a bennmaradás) o az elkövetési magatartás a kötelességszegés (pl. kiskorú veszélyeztetése, járványügyi szabályszegés, hűtlen kezelés) o eredményre utal (nyitott tényállások) (pl. emberölés, testi sértés, rongálás) -kvázi nyitott törvényi tényállás? →akár tev, akár mulasztás, de nincs eredménye! pl. állatkínzás, ha alkalmas az állat pusztulására

Answer 16

-tettességhez szükségek ismérvek alapján a bcs-k 2 csoportra oszthatóak 1) közönséges bcs-k tettese bárki lehet (delictum commune) 2) különös bcs-k (delictum proprium) tettese azonban csak a tv-ben meghatározott személyes kvalifikáltsággal rendelkező személy lehet →mind2 tényállásra jellemező, hogy azok részese (felbújtója, bűnsegéde) bárki lehet -különös bcs-knek 2 típusa van a) sajátképi bűncselekmények→egy részüknél a büntethetőség alapfeltétele a személyes kvalifikáltság, és ha ez hiányzik, akkor nem valósul meg a bűncselekmény pl. hivatali visszaélés (csak hivatalos személy követheti el) b) nem sajátképi bűncselekmények→személyes kvalifikáltság csupán a mikénti minősülést befolyásolja, magát a büntethetőséget nem pl. hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás 27 3) szükségképpeni töves közreműködés→vannak bcs-k amiket egyszerre több tettes tud csak megvalósítani (concursus neccesarius) -2 fajtája van a) konvergens→több tettes (min 3) egy közös cél megvalósítása érdekében tevékenykedik egymás mellett pl. lázadás, fogolyzendülés b) találkozó→alapvetően 2 tettes, akiknek cselekménye egymás felé irántul, egymást kiegészíti pl. várfertőzés, kettős házasság -mind2-re igaz, hogy társtettesség fő szabály szerint nem állapítható meg (kivétel: többek által elkövetett szexuális erőszak)

Answer 17

A bcs tárgya 2 féle lehet: jogi tárgy, ekövetési tárgy Jogi tárgy: absztrakt társadalmi érdek/érték, amit a bj védelemben részesít A védett jogtárgy törvényi definíciója a társadalomra veszélyesség fogalmában jelenik meg → társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti

Answer 18

Elkövetési tárgy: Kézzel fogható. A törvényi tényállásban meghatározott személy, dolog vagy más speciális tárgy, akire vagy amelyre az elkövetési magatartás hatása irányul

Answer 19

A bcs törvényi tényállásban megfogalmazott, az elkövetési magatartás folytán, az elkövetőtől elkülönült külvilágban bekövetkező változás. Egy következmény akkor eredmény, ha az a tényállás elemként (minősítő körülményként) van szabályozva. Pl. ha a tettes erőszakos közösülést követ el, és emiatt a sértett öngyilkos lesz, az öngyilkosság a bcs. következménye ugyan, de nem eredménye

Answer 20

1) sértő eredmény o tényállása eredményt tartalmaz (minősítő körülményként), és csak az eredmény beálltával válik befejezetté. Ha csak akarat van, de eredmény nem következik be: kísérlet. o materiális sértő bűncselekmények: valamilyen sérelem szerepel eredményként  biológiai:pl.halál,sérülés  gazdasági:pl.kár  társadalmi eredmények: pl. jelentős érdeksérelem 2) veszélyeztető eredmény -közvetett veszély: potenciálisan veszélybe kerülhet vk, de a bcs elkövetéséhez nem szükséges pl. közlekedés biztonsága ellenni bcs -absztrakt veszélyeztetési delictum esetén a veszély bekövetkezte nem tartozik hozzá a törvényi tényálláshoz; Pl. ittas állapotban történő járművezetés + közveszély: meg nem határozott, de nagyobb számú személy életének, testi épségének vagy nagy értékű vagyontárgy megsemmisülésének, megrongálódásának a veszélyeztettsége ténylegesen bekövetkezzék

Answer 21

nincsen eredmény, a veszély/sérelem nem tényállási ismérv., a cselekménynek a sérelemokozásra alkalmas voltára utal csak a Tv. Pl. tiszta tevékenységi vagy mulasztásos bűncselekmények. Pl. segítségnyújtás elmulasztása, rablás. Immateriális bcs-k→lehet pszichikai eredmény pl. „vmt tegyen, ne tegyen, eltűrjön” vagy társadalmi eredmény pl garázdaság

Answer 22

a) csak az alapeset tartalmaz eredményt pl. kiskorú veszélyeztetése b) csak a minősített eset tartalmaz eredményt pl. rágalmazás, amikor jelentős érdeksérelmet okoz c) alap és minősített esetben is van eredmény pl. testi sértés d) konjuktív eredmény pl. kényszerítés e) diszjunktív eredmények pl. fogl. körében elkövetett veszélyeztetés

Answer 23

→Elkövetési magatartás és az eredmény között vizsgálandó. (ontológiai kapcsolat) →materiális bcs-knél van jelentősége, ilyenkor a tárgyi oldal szükségszerű eleme →”bcs eredménye csak az lehet, amit az elkövetési magatartás okoz” elkövetési cselekmény nélkül bekövetkezett volna az eredmény?

Answer 24

Csak az lehet bűncselekmény, amely cselekményt már elkövetése előtt büntetni rendelt a törvény. Ezt a követelményt nevezzük tényállásszerűségnek.

Answer 25

Tárgy oldalon: 1. Elkövetési magatartás (szükséges) 2. Tettesség általános és speciális ismérve ! 3. Elkövetési tárgy 4. Eredmény 5. Ok-okozati összefüggés 6. Szituációs elemek 7. Objektív büntethetőségi feltétel 8. Speciális társadalomra veszélyesség Alanyi oldalon: 1. Bűnösség !→társadalomra veszélyesség tudata/elvárhatósága, belátási képesség, szándékosság, gondatlanság, vegyes bűnösség 2. Motívum 3. Célzat (alanyi szükséges---szándékos? gondatlan?)

Answer 26

Elkövetés helye: ált. nem tényállási elem, DE! →magánlaksértés csak más személy lakásában, egyéb helyiségben vagy azokhoz bekerített helyen követhető el, máshol nem 2) Elkövetés ideje: →háborús bcs-k köréből a védett személy elleni erőszak, szökés, önkényes eltávozás minősítő körülmény ha az HÁBORÚ IDEJÉN történik 3) Elkövetés módja: →ált. az erőszakos bcsk-nél válik tényállás elemmé 4)Elkövetés eszköze: →hamis vagy lopott kulcs használata a lopás vétségének tényállási elemeként

Answer 27

(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti. Az alanyi oldalon, annak központi elemévé a bűnösség (ugyancsak komplex) fogalmát tesszük. Első helyen a társadalomra veszélyesség tudata, vagy legalábbis ennek elvárhatósága áll, amely ugyanakkor mint vélelem, általában külön vizsgálódást nem igényel, hanem adott esetben a védelem részéről merülhet fel annak megdöntése a gyakorlatban. Az elvárhatóság maga ugyanakkor ebben a rendszerben nem önálló

Answer 28

-azért objektív mert semmi köze az alanyi oldalhoz, mert nem terjed ki rá az elkövető tudata Objektív büntethetőségi feltételnek a tárgyi oldalon elhelyezkedő, általában eredményhez hasonló olyan tényállási ismérvet tekintünk, amelyre az alany bűnösségének nem kell 32 kiterjednie. A büntethetőségi feltétel éppen ezért „objektív”, mert a bűnösség nem fogja át. Jogi hatása abban áll, hogy a hozzá kapcsolódó jogkövetkezmény arra tekintet nélkül hatályosul, hogy arra a tettes tudata nem terjed ki, sőt, adott esetben reá nem is terjedhetett volna ki. -független az elkövető mens rea-jától (bűnös tudatától) -pl. magyar jogban csak akkor felelős valaki az öngyilkosságban való közreműködésért , ha a sértett valójában elköveti vagy megkísérli elkövetni. Ha nem, akkor nem. -az objektív büntethetőségi feltétel teljes mértékben az actus reus-hoz (megtörtént bűnös cselekményhez) tartozik

Answer 29

a) szándékosság b) gondatlanság c) vegyes bűnösség d) motívum e) célzat 7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. → a szándékosság a bűnösség egyik megnyilvánulási formája Szándékosság: a) tudati oldal: az elkövető tudata a cselekmény elkövetésének az időpontjában átfogja a törvényi tényállás valamennyi tárgyi elemét b) akarati-érzelmi oldal: és a cselekménye lehetséges következményeit kívánva, vagy abba belenyugodva cselekszik btk tudati oldalt adottnak veszi kb

Answer 30

-tények tudata, társadalomra veszélyesség tudata, ált. felfogás szerint kell tudnom → a tudati oldal leglényegesebb eleme a következmények bekövetkezésének a) bizonyosságának b) reális valószínűségének c) lehetőségének a felismerése → ha a bűncselekménynek minősített esete is van, akkor az e körbe tartozó tényeket is ismernie kell → materiális bűncselekmény esetén az okozati összefüggést is → tiszta mulasztásos bűncselekmények esetén a tudatnak magában kell foglalnia a cselekvési kötelezettséget és lehetőséget is

Answer 31

) egyenes szándék (dolus directus): az elkövető a lehetséges következményeket előre látja, és azokat kívánja a. tudati oldal: biztosra veszi/valószínűnek tartja/reálisan lehetségesnek tartja az elkövetési magatartás és következményeinek megvalósulását b. akarati-érzelmi oldal: a cselekmények következményeit kívánja b) eshetőleges szándék (dolus eventualis): az elkövető a lehetséges következményeket előrelátja, és azokba belenyugszik a. tudati oldal: valószínűnek/reálisan lehetségesnek tartja az elkövetési magatartás és következményeinek megvalósulását b. akarati-érzelmi oldal: a cselekmények következményeibe belenyugszik → a törvény a szándékosság mindkét alakzatát azonos büntetési tétellel fenyegeti

Answer 32

) sértő b) veszélyeztető → e szerint a szándék két formája: a) sértő szándék: a szándék a veszélyeztetésen túl a sérelem okozására is kiterjed, pl. közveszély okozása esetén az abból származó különösen nagy vagyoni hátrány okozására is b) limitált veszélyeztetési szándék: a szándék a veszélyeztetésen nem terjed túl, pl. közúti veszélyeztetés, hiszen ha túlterjedne rajta, a tényleges eredmény szerinti bűncselekmény valósulna meg, pl. testi sértés, emberölés → eredmény-bűncselekmények esetében előfordulhat, hogy az okozott sérelem kisebb, mint amire az elkövető szándéka irányult → ekkor az elkövető szándékának megfelelő súlyosabb bűncselekmény kísérletét kell megállapítani

Answer 33

8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja -a gondatlan bcs-k mindig vétségek -a gondatlanságból elkövetett bcs-ket a törvény csak kivételesen bünteti

Answer 34

-előre látja magatartásának lehetséges következményeit (tudati oldal), de könnyelműen bízik azok elmaradásában

Answer 35

-tőle elvárható figyelem vagy körültekintés elmulasztása→objetív gondossági felelősség

Answer 36

-motívum: az az érzelem, szükséglet, ami az embert cselekvésre indítja pl. nyereségvágy →szándék formáira nincs hatással, lehet egyenes és eshetőleges is -célzat: az a törvényben megjelölt cél, amelynek elérésére az ember cselekvésével törekszik pl. haszonszerzési cél

Answer 37

9. § Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatóak, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. -vegyes bűnösség: egyes tényállási elemekre az elkövető szándéka, míg más elemeire csupán a gondatlansága terjed ki -vegyes bűnösség akkor jön létre, ha az alapeseti tv-i tényállási elemeket a tettes szándéka, a minősítő eredményt pedig a gondatlanság fogja át→de a joggyakorlat szerint szándékosnak tekinthetőek hiába gondatlan az eredmény -vegyes bűnösség esetén nem kerülhet sor a KÍSÉRLET megállapítására, de ez alól van egy kivétel: ha a magzatelhajtási kísérletet a magzat túléli és világra jön, az anya azonban meghal, a halált okozó magzatelhajtás mint vegyes bűnösségű bcs kísérletét lehet megállapítani (Btk. 163.§(3))

Answer 38

jogalkalmazó alkotta jogellenességet kizáró okok: o Sértett beleegyezése (joghatályos akaratnyilatkozat, sport) o Indokolt kockázat (rizikó arányos az elérhető sikerrel) o Fegyelmezési jog o Hivatás gyakorlása o (kötelesség-összeütközés) * Jogos védelem * Végszükség * Jogszabály engedélye * Btk. Különös Részében meghatározott további okok

Answer 39

Gyermekkor * Kóros elmeállapot * Kényszer és fenyegetés * Tévedés * Jogos védelemnél az elhárítás szükséges mértékének túllépése * Végszükségnél az elhárítás szükséges mértékének túllépése * Elöljáró parancsa

Answer 40

* Elkövető halála * Elévülés * Kegyelem * Tevékeny megbánás * Törvényben meghatározott egyéb ok

Answer 41

Magánindítvány hiánya * Feljelentés hiánya pl. legfőbb ügyész * Törvényben meghatározott további okok

Answer 42

Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy bűncselekményt követ el - Állam elleni bűncselekmény esetén azok feljelentésének elmulasztásáért az elkövető hozzátartozója nem büntethető - Rágalmazás és becsületsértés esetén a valóság bizonyításával büntetlenséget nyerhet az elkövető, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát közérdek vagy bárkinek jogos érdeke indokolta - Nem valósul meg az önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze

Answer 43

21. § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. →megelőző jogos védelem

Answer 44

(3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. Ezek beszámítási képességet kizáró okok, - mivel az ijedtség v. a menthető felindulás lényegében az elkövető felismerési, akarati, 44 vagy értékelő képességét kizáró tudatzavar, aminek következtében a megtámadott a tényleges v. közvetlenül fenyegető támadást az elhárítás időpontjában helytelenül ítéli meg, - ám fennállásának megállapítása nem elmeorvos szakértői kompetencia, hanem a jogalkalmazó, vagyis az ügyész vagy a bíróság jogosult

Answer 45

22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. →klasszikus jogos védelem (2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha →szituációs jogos védelem 40 a) azt személy ellen aa) éjjel, ab) fegyveresen, ac) felfegyverkezve vagy ad) csoportosan követik el, b) az a lakásba ba) éjjel, bb) fegyveresen, bc) felfegyverkezve vagy bd) csoportosan történő jogtalan behatolás, vagy c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás. (3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. →beszámítási képesség (4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.

Answer 46

tényállásának objektív ismérveit. →nemcsak tevékenység, hanem mulasztás is lehet→gyerekhez hívjanak mentőt, de a szülők nem akarnak, és a szomszéd úgy dönt, h kiragadja a szülőktől, és fellöki őket, hogy mentőt hívhasson →feltétel, hogy a támadás részben v. egészben kimerítse a különös részben büntetni rendelt vmely bcs törvényi tényállását +szabálysértés, ill. olyan helyzet álljon fenn, mely ennek a veszélyével fenyeget

Answer 47

-a védelmi cselekménynek elhárító jellegűnek kell lennie (aktív magatartás) -időbelileg addig áll fenn, amíg reálisan lehet számítani a támadás megkezdésére Nem idézhet elő aránytalanul nagyobb sérelmet, mint amelyet a jogtalan támadás okozott volna * arányos a védekezés, ha a megtámadott magatartása ua. törvényi tényállás keretei között marad, mint a támadóé

Answer 48

23. § (1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. (2) Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát. (3) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége. végszükség további veszély közvetlen kell legyen, másképp nem lehet elhárítani -tv kizárja a tényállás hatálya alól azokat, akiknek a hivatásukhoz tartozik a veszély vállalása,

Answer 49

24. § Nem büntetendő az a cselekmény, amelyet jogszabály megenged, vagy büntetlennek nyilvánít. - Elfogási jog: a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfogadhatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni, ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni -» arányos és szükséges jogsérelem okozható (nem automatikus jogellenességet kizáró ok)

Answer 50

16. § * Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a 14. életévét nem töltötte be, kivéve a) az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés], (alap és min esete) b) az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), c) a testi sértés [164. § (8) bekezdés], (életveszélyt v halált okozó testi sértés) d) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(3) bekezdés], e) a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak [311. §, ha a 310. § (1)-(3) bekezdése szerint minősül], f) a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak [312. §, ha a 310. § (1)-(3) bekezdése szerint minősül], g) a terrorcselekmény [314. § (1)-(2) bekezdés], h) a rablás (alapesete)[365. § (1)-(4) bekezdés], és 47 i) a kifosztás (alap és minősített esete)[366. § (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a 12. életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.

Answer 51

19. § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncselekmény elkövetőjét korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban. Mind a kényszer, mind a fenyegetés: 1. külső okként kizárja/korlátozza a beszámítási képességet 2. a tudati felismerést nem, csupán az akaratnak megfelelő magatartás tanúsítására való képességet befolyásolják 3. hatásuk alatt nem azt a magatartást tanúsítja, amit amúgy tanúsítana. Kényszer: →a bírói gyakorlat szerint az emberi testre gyakorolt fizikai ráhatást jelent. Fenyegetés: →általános fogalmát a 459.§ (1) 7. Pontja határozza meg = eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány (tárgyi ismérvek) kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen (alanyi oldal).

Answer 52

17. § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. 18. § A 17. § nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el. Önhiba nem áll fenn, ha elkövető 1. nem tudta, hogy alkoholt iszik 2. erősségében téved.

Answer 53

csemegi: : az öntudatlanságot eredményező ittasság a büntetőjogi felelősséget kizárja. kivétel ha direkt ezért ivott 3. novella: felel ha 1év + börtön a cselekmény és ő felel az ittasságért, bódultságért Az ittas állapot megítélése szakértői kérdés, mely nem köti a bíróságot Mindezek a bódult állapotban elkövetett cselekményekre is vonatkoznak, mert a különféle kábítószerek és kábító hatású anyagok biológiai értelemben tudatzavart okoznak. 18. § A 17. § nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el. Ittas állapot és az elkövető felelőssége: * * tipusos ittasság: van (kivétel ha nem tudja h alcoholos, ital erősségében tévedett) * * patologikus ittasság: felmentésnek van helye (megváltozott alcohol tűrő képesség) * * abortív patológiás részegség: korlátlanul enyhíthető * * idült alkoholista, kóros elmeállapotú ittassága: szakértői véleménytől függ

Answer 54

20. § (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. (ténybeli tévedés) →vélt jogos védelem (2) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. (társadalomra való veszélyességben való tévedés) (3) Nem zárja ki a büntethetőséget a tévedés, ha azt gondatlanság okozza, és e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli. (felelősség kiterjesztés) -a tévedés a szándékos bűnösség tudati oldalának fogyatékossága, így a bűnösséget kizáró ok -a tévedés az elkövető tudatában a valónak és a valótlannak a felcserélődése, amelynek következtében a tévedésben lévő elkövető nem olyan magatartást tanúsít, mint amilyet a valóság ismeretében tanúsítana

Answer 55

a) az elkövető halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) a tevékeny megbánás, e) a törvényben meghatározott egyéb ok. -Alkalmazásuk addig merülhet fel, amíg az elkövető jogerős felelősségre vonása nem történt meg -a büntethetőséget megszüntető okok a cselekmény bcs jellegét nem érintik, a bcs tehát anyagi jogi értelemben megvalósul, azonban a ténylegesen létrejött bcs után keletkeznek és akadályozzák meg a bj felelősségre vonást -közös jellemzőjük tehát, hogy van egy időintervallum, amikor az elkövetővel szemben a bj eljárásnak nem lenne akadálya, azonban idővel később bekövetkezik egy olyan körülmény, ami a felelősségrevonás menetét megakadályozza

Answer 56

-ehhez alapos ok kell -az elkövető a cselekmény ténybeli oldalával tisztában van, csupán a cselekmény negatív társadalomi megítélésére nem terjed ki a tudata pl. segítségnyújtás elmulasztása, ha alapos okkal hitte, hogy a sérült jól van, akkor nem büntethető

Answer 57

→releváns/nem releváns →ténybeli tévedés →okozati összefüggésben való tévedés →társadalom veszélyességében való tévedés →jogban való tévedés

Answer 58

nem zárja ki a büntethetőséget

Answer 59

-konkrét életviszonyra kell irányulnia pl. hivatalos személy elleni erőszak esetén az elkövetőnek nem azt kell tudnia, hogy kik minősülnek hivatalos személynek, hanem azt, hogy akire rátámadott az egy rendőr -ha a körülmény amire a tévedés vonatkozik a tényállás csak minősített esetében van jelen, az alapesetért felel pl. meg

Answer 60

pl. ölési szándékkal lelőtt, majd a halottnak vélt alany folyóba dobása, és a fulladás okozta valójában a halált. →ugyanúgy egyrendbeli szándékos emberölés -de nem felel a minősített esetért, ha: halottnak hitt megölt áldozatot lelcsolja és elégeti, akkor nem felel a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölését, csak az alapesetért

Answer 61

-pl. visszamenőlegesen lépett hatályba, vagy a már hatályos jog annyira homályos, hogy lehetetlen annak pontos meghatározása

Answer 62

feljelentést el kell utasítani, nyomozást meg kell szüntetni, a folyamatban lévő eljárást meg kell szüntetni -I. fok az eljárást megszünteti, II. és III. fok ítéletet hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti -de az intézkedések közül a vagyonelkobzás, elkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele foganatosítható! a) Elkövető halála: -terheltnek az eljárás jogerős befejezése előtt bekövetkezett halála esetén, az eljárási szaktól függően megszüntetik az eljárást b) Elévülés: -az elévülés valamely jog állami úton való érvényesíthetőségének időmúlás következtében való megszűnése -nem a büntethetőség elévülése, hanem a büntetés végrehajtása évül el -anyagi jogi jogintézmény, de részletszabályok a Be-ben

Answer 63

félbeszakítja az elévülést a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak büntetőeljárási cselekménye 26. § (1) A büntethetőség - a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább 5 év elteltével. (2) * A XXVII. (27) Fejezetben meghatározott bűncselekmények büntethetősége 12 év elteltével évül el. (korrupciós bcs-k) (3) * Nem évül el a büntethetősége a) a XIII. és XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekményeknek, (emberiség elleni bcsk)(háborús bcsk) b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek, és c) a XIX. Fejezetben meghatározott, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekményeknek, ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. (nemi élet szabadsága elleni bcsk) 56 -büntetési felső határa, 5 év -korrupciós bcs 12 év nem évül el: -emberiesség, háborús bcs -életfogytos bcs -nemi élet szabadsága elleni bcs ha 5 évnél súlyosabb a bcs és a sértett nem töltötte be az elkövetéskor a 18-at

Answer 64

a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul, b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér, c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még az e törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének, d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

Answer 65

Általános Rész: 57 ▪ Előkészülettől való önkéntes visszalépés ▪ Kísérlettől való önkéntes visszalépés ▪ Próbára bocsátás esetén a próbaidő kedvező eltelte ▪ Jóvátételi munka esetén a jóvátételi munka elvégzésének egy éven belüli igazolása o Különös Rész: ▪ Kábítószer birtoklása esetén elterelés alkalmazása ▪ Tartási kötelezettség elmulasztásának alapesete; az elsőfokú ítéletig ennek eleget tesz ▪ Szándékos környezetkárosítás esetén (ha elsőfokig megszűnteti) ▪ Önkéntes visszalépés az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásától ▪ Önkéntes visszalépés az alkotmányos rend elleni szervezkedéstől ▪ Tömegzavarás elhagyása lázadásnál ▪ Csoport elhagyása a hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoportból

Answer 66

i) egyéni és közkegyelem→KE v Ogy tv-t alkot, amelyben amnesztiát gyakorol - ii) eljárási és végrehajtási kegyelem - iii) kegyelmi mentesítés

Answer 67

i. Anyagi jogi feltételei: 1. Meghatározott bűncselekményi körbe eső vétséget, vagy legfeljebb 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (lopás, csalás, közúti baleset) 2. Az elkövető bűncselekményét elismerte (bűnösségre is ki kell terjednie) 3. Jóvá tette a megfelelő módon ii. Eljárási feltételei: 1. A gyanúsítottnak vállalnia kell az okozott sérelem jóvátételét 2. Gyanúsított és sértett is járuljon hozzá iii. Nem lehet, ha visszaeső illetve ha bűnszervezetben követte el, halált okozott, felfüggesztés próbaideje alatt követte el vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva - a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette

Answer 68

Magánindítvány hiánya * Feljelentés hiánya pl. legfőbb ügyész * Törvényben meghatározott további okok -tehát a bcs megvalósul, de az elkövető felelősségre vonása gátolva van -különbség a büntethetőséget megszüntető okoktól, hogy ott van egy időintervallum, amikor az elkövető felelősségre vonható, addig a büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályait az jellemzi, hogy a bcs elkövetésének létrejötte ellenére az elkövető megbüntetése már a bcs elkövetésének időpontjától kizárt lesz

Answer 69

32. § Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak az arra jogosult által tett feljelentésre büntethető. -főszabály szerint a bcs elkövetése miatt bárki tehet feljelentést, de néhány esetben csak a tvben meghatározott hatóság feljelentésére indul eljárás pl. ha a hamis vád folytán alapügy indult, ennek befejezesééig a hamis vád miatt a büntető eljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható

Answer 70

a jogosult olyan, a hatósághoz címzett, alakszerűséghez nem kötött nyilatkozata, amelyben kifejezésre juttatja, hogy az elkövetővel szemben büntetőeljárás lefolytatását, illetve megbüntetését kívánja. Példák: könnyű testi, magánlaksértés, zaklatás, magántitok megsértése, levéltitok megsértése

Answer 71

-legfőbb ügyész döntésének hiánya a büntetőeljárás megindításáról (nem magyar állampolgár külföldön, állam elleni stb) -a nemzetközi jogon alapuló mentesség -a mentelmi jog felgüggesztésének hiánya

Answer 72

bevégzettség, befejezettség, kísérlet, előkészület befejezettség akkor valósul meg, ha kimeríti a tv-i tényállás minden elemét -aki a bcs-t nem fejezi be, de a törvényi tényállásnak nekikezd, az kísérlet -ha a törvényi tényállás megvalósítása a kísérlet szakaszába sem jut el, akkor előkészület

Answer 73

o a deliktum elkövetésére vonatkozó tudattartalom kialakulása, o ez még nem büntetőjogilag releváns, a többi már igen, a "Bűnös gondolat" nem büntetendő

Answer 74

o a bcs. külvilágban is érzékelhető első szakasza, de a tényállási elem még nem valósul meg o az elkövetésre vonatkozó elhatározást már mások számára is megismerhető tevékenységek követik, -csak akkor büntetendő, ha a törvény külön rendeli pl. emberölés előkészülete o az előkészületi magatartások 2 csoportja:

Answer 75

3) kísérlet -tényállási elemek megvalósulásával kezdődik o ezzel lép a szándékos bcs akaratmegvalósítása a törvényi tényállás keretei közé, azaz kezdetét veszi a végrehajtás,

Answer 76

o amikor a tényállás egésze megvalósul, vagyis az objektív és a szubjektív tényállási elemek köre teljes

Answer 77

-bcs akkor lesz bevégzett, ha ténylegesen megszűnik a jogi tárgy elleni támadás, befejeződik a jogellenes állapot

Answer 78

lkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. (2) Nem büntethető előkészület miatt, a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése, b) aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad, vagy c) aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti. (3) * Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető.

Bj általános Flashcards

(102 cards)