epika Flashcards
(25 cards)
novella
kisepikai műfaj. Cselekménye általában egy szálon fut – terjedelme mellett leginkább ez
különbözteti meg a regénytől. Egyetlen sorsfordulat köré épül. Legtöbbször kevés szereplő jelenik meg
benne. Lezárására jellemző a csattanó, váratlan vagy tragikus befejezés. A mai értelemben vett novella
a reneszánszban jelenik meg (Boccaccio: Dekameron).
elbeszélés:
kisepikai, prózai műfaj. A novellánál hosszabb, leírásokban sem fukar műfaj.
besorolása állandó
irodalmi viták táptalaja.
Mikszáth Kálmán esetében a Tót atyafiak inkább elbeszéléseknek minősülnek,
szemben a rövidebb Jó palócokkal, amik novellák.
regény:
több szálon futó, bonyolult cselekményű, általában sokszereplős, hosszabb időt felölelő
nagyepikai műfaj(csoport).
Rengeteg változata van, például:, utaztató- és fejlődésregény,
bűnügyi regény, állatregény, Általában prózai alkotás
(Jókai, Mikszáth, Móricz), de lehet verses is (Puskin: Anyegin).
Külön alfaja a románc, ahol a hős tiszta jellemű, valódi „hős”, akit próbák elé állít az élet, s ő
győzedelmeskedik. Ilyen Jókai legtöbb regénye vagy például a Harry Potter. Rövid terjedelem esetén
(50-150 oldal) beszélhetünk kisregényről. Azonban a kisregény ugyanúgy több szálon futó mű – ez
különbözteti meg az elbeszéléstől.
karcolat:
a 19. században a napi sajtó jellemző műfaja.
Többnyire megtörtént eseményekből ragad ki
egy-egy epizódot.
Ironikus, kritizáló célzatú, rövid,
Karinthy: Tanár úr kérem.
anekdota:
prózai műfaj, rövid, csattanós, humoros történet valós (történelmi) személlyel.
Mikszáth Kálmán sűrűn szőtt anekdotákat.
adoma:
prózai műfaj, rövid, csattanós, humoros, tanulságos történet fiktív személlyel. Jellemző
kezdetek: „Egyszer egy cipész…”; „Az egyszeri feleség…”; „Egyszer történt, hogy egy derék asszony…”.
vitairat:
írásos állásfoglalás tudományos, vallási, politikai, társadalmi kérdésekben egyaránt.
Megjelenési formáját tekintve lehet cikk, tanulmány vagy önállóan publikált röpirat.
Jelentős vitairatok születtek pl. a reformáció térhódítása idején vagy a magyar nyelvújítás harcaiban (Mondolat, 1813; Felelet a Mondolatra, 1815).
eposz:
verses nagyepikai műfaj,
mely egy egész közösségre kiható nagyjelentőségű eseményt dolgoz
fel,
illetve az esemény azzá válik az eposzi ábrázolás során
(Homérosz: Iliász). Az újkorban a különösen
nagyszerű eposzt epopeia névvel is illetik (Arany: Toldi-trilógia).
vígeposz, eposzparódia:
A téma kisszerűségén, az eposzi kellékek paródiáján alapuló műfaj,
nevetséges, komikus hatás kiváltása a célja. Petőfi: A helység kalapácsa, Csokonai Vitéz Mihály:
Dorottya.
elbeszélő költemény:
(verses elbeszélés, költői elbeszélés, költői beszély) különféle témájú,
hangvételű, kompozíciójú verses formájú nagyepikai alkotások összefoglaló neve. Nehezen
meghatározható műfaj, amely a 18. században keletkezett, virágkora a 19. század, s a 20. században
elhal. A többi verses nagyepikai műfajtól az erőteljes líraiság és a költői eszközök sűrű alkalmazása
különbözteti meg. Fazekas Mihály Lúdas Matyi, Petőfi János vitéz, 1845 és Az apostol, 1848; Arany
János Toldi-trilógiájának első két darabja, a Toldi, 1846 és a Toldi estéje.
verses regény:
a romantika műfaji-műnemi határokat elmosó törekvésének terméke. Regényszerű
tárgyat dolgoz fel, de fontos szerephez jutnak benne a lírai elemek, a személyes érzelmeket
megszólaltató reflexiók. A műfajt Byron teremtette meg Don Juan című művével. Puskin Anyeginje is
verses regény.
históriás ének:
verses, történeti tárgyú epikai műfaj, témája országos jelentőségű esemény. Sajátosan
magyar műfajként tartják számon, főként a 16. században terjedt el, vándor lantosok, hegedősök
adták elő zenekísérettel, s a műfaj a híradás, történetírás szerepét is betöltötte. Ismertebb alkotások:
Tinódi Lantos Sebestyén Egri históriának summája.
széphistória:
a históriás énekkel rokon műfaj, szintén jellemzően 16. századi és magyar műfaj. A
különbség az, hogy témája nem a történelem, hanem a szerelem, s előszeretettel használ csodás
elemeket, mesebeli szereplőket. Legismertebb Gergei Albert: Árgirus históriája c. műve, mely később
Vörösmarty Csongor és Tündéjéhez szolgál alapötletül.
legenda:
a szentek életével, tetteivel és csodáival foglalkozó prózai alkotás. A hívek épülését szolgálta,
de akár felhasználhatták szereplője szentté nyilvánítás során is.
Szent ugyanis az lehet, akinek bizonyított csodái vannak, és sokszor pont e bizonyításhoz használták fel a korábban elkészült
legendákat. Így Szent István és Szent László legendája is hamarabb készült el, minthogy valóban szentté avatták volna őket.
fabula:
verses vagy prózai tanmese. Szereplői sokszor emberi tulajdonsággal felruházott állatok.
Legismertebbek Aiszóposz (magyarra átültette Heltai Gáspár) és La Fontaine fabulái.
gesta:
latin nyelvű, középkori történeti műfaj, szívesen használ fel mondákat, eredetmondákat is.
Anonymus Gesta Hungarorum, 1200 k. és Kézai Simon Gesta Hunnorum et Hungarorum, 1282-83 k.
krónika:
a gestához hasonló történeti műfaj, de annál kötöttebb vonalvezetésű (kronologikus), s
általában hitelesebb (ugyanis a kétes hitelű eredetmondákat kerüli). Kálti Márk: Képes Krónika (14. sz.)
mese:
epikai műfajcsoport, a legősibb műfajok egyike. Általában rövid terjedelmű, verses vagy
(többnyire) prózai alkotás. Csodás elemek, fiktív idő és tér, archetipikus alakok (öreg király,
vénasszony, herceg), mesei lények és mesei számok használata jellemzi. Létezik mű- és népmese is.
mítosz:
istenekről és isteni eredetű, emberfeletti képességekkel rendelkező hősökről szóló elbeszélés.
monda:
valós jelenséghez, létező helyhez vagy történeti személyhez kapcsolódó, de csodás elemekkel
átszőtt történet.
útirajz:
az utazási irodalom egyik fő műfaja, az író személyes benyomásait, hangulatait, gondolatait
állítja előtérbe, szemben az objektív, tudományos igényű útleírással.
életrajz:
Egy ember életének leírása. Az önmagáról író szerző munkája önéletrajz.
memoár:
vagy emlékirat. Abban különbözik az önéletrajztól, hogy egy kiemelt (történelmi) esemény
felől közelítve ír eletéről (és egész koráról) a szerző. II. Rákóczi Ferenc „A magyarországi háborúról” c. műve
memoár, mert csak a nagy történelmi eseményben (Rákóczi-szabadságharcban) betöltött szerepéről, ezzel kapcsolatos
érzéseiről s a háború menetéről ír. Ellenben a szintén Rákóczi által írt Vallomások önéletrajz, mert nem csak a szabadságharcról,
hanem egész életéről ír.
önéletírás:
A 17. 18. században Magyarországon – azon belül főleg Erdélyben – népszerű barokk
műfaj. Tulajdonképpen önéletrajz. A legismertebb Bethlen Miklós, Kemény János és Bethlen Kata
önéletírása.
