Erkölcsfilozófia 2-3 Flashcards
(15 cards)
Mi a jó?
A jó egy meghatározott képzetére irányuló preferencia. Azt szeretjük amit jónak gondolunk.
Mik az etikai kategóriák az erkölcsfilozófiában?
Erények (bátorság, bölcsesség, igazságosság), hatékony jó, kötelesség, érték, önfelelősség, egyetértés
Mik az etikai elméletek?
- az erkölcsiség interpretációi
- egyéni életvezetés és tartalmi funkció
- különböző történeti és elméleti hátterű etikai kategóriák
- lelkiismeret, gyakorlati bölcsesség
Mi az etika kiindulópontja?
Mindenki számára egy alapvető választás.
Charles Taylor - felelősség önmagunkért
- nem csak értelmezés, hanem radikális újraértelmezés
- személyes reflexió
Mi az egyéni és közösségi önértelmezés?
Minden embernek különféle életszakaszaiban és társadalmi szerepeiben többféle élethelyzet és egzisztenciális kihívás követelményei között kell eligazodnia
Mi az erkölcsi tudás természete?
Az ember csak tettei és meghatározott viselkedésmódja révén válik meghatározott lénnyé, önmagává.
- Arisztótelész : a feladatunk az, hogy a doldok körvonalait láthatóvá tegyük, ezzel bizonyos segítséget nyújtsunk az erkölcsi tudatnak.
Gadamer
- Az erkölcsi tudat központi szerepe
- A filozófiai etika nem akarja elfogadni az erkülcsi tudat helyét, hanem a jelenségek körvonalainak a megvilágításásal hozzásegíti az erkölcsi tudatot, ahhoz, hogy világossá váljék
- A moráltudományok tárgya az ember, s az amit az ember magáról tud
- Az ember mint cselekvő ismeri magát.
- Ez azt jelenti, hogy az ember nem csak azt akarja tudni, mi van a világban, hanem azt is, mit kellene tennie. A filozófia szerint az ember képes másként is dönteni, mint ahogy szokott – mindig van lehetősége változtatni.
- A tudása alapján fel tudja ismerni, hol kell beavatkoznia, mi a feladata, és hogyan irányítsa a tetteit.
Az erkölcsi fejlődés 1.
Jean Piaget - morális fejlődés szakaszai
1. Premorális szabélyok (4-5 éves kor) , még nincs igazi szabálytudat
2. Heteronóm erkölcs (8-10 év), a szabály külsőleg megszabott. A tetteket objektív következményeik alapján ítélik meg
3. Autonóm erkölcs (8 év-től), a társak közötti egyenlőség és kölcsönösség, a másik nézőpontjának és szándékainak figyelembevétele
Az erkölcsi fejlődés koncepciói 2.
Lawrence Kohlberg - erkölcsi ítéletek fejlődési szintjei
1. Prekonvencionális szint
- a bűntetés és engedelmesség foka
- az egyéni eszközhasználatra törekvés és a csere foka
2. Konvencionális szint
- a személyek közötti kölcsönös elvárások és igazodás foka
- a társadalmi rendszer és a lekiismeret fenntartásának foka
3. Posztkonvencionális szint
- az elsődleges jogok és társadalmi szerződés foka
- az egyetemes etikai elvek foka. Az igzságosság egyetemes alapelvei (egyenlőség, tisztelet)
Az erkölcsi fejlődés koncepciói 3.
John Rawls - az igazságérzet fokozatos kialakulásának szakaszai
1. A tekintély erkölcse - nem a megítélés és igazolás, hanem a megalapozott tekintély alapjén fogadják el a törvényeket
2. A társulás erkölcse - olyan erkölcsi mércék, amelyeket a különböző társulásokban betöltött szerepek kívánnak meg - figyelembe véve az emberek sajátos szerepét
3. Az elvek erkölcse - különböző helyzetekben érvényes erkölcsi mércék, a legmagasabbrendű erkölcsi elvej kérdése, igazságosság, igazságos intézmények
- szeretet, önuralom
-helyes és igazságos mértékelése
Élettapasztalat és elmélet
-“Társadalmi szféra” elmélet
- Különböző életkoruak egymással való tapasztalataikon keresztül különböző társadalmi ismeretformákat konstruálnak
- Heller Ágnes - előzetesen strukturált élettapasztalatok
Lehetséges e az életvezetés megalapozása?
Az etikának lehet hatása arra, hogyan gondolkodunk erkölcsről, de önmagában nem tud olyan erős választ adni, ami döntésre kényszerítene például olyan kérdéseknél, mint:
„Miért legyek én tisztességes?”
„Miért ne legyek tisztességes?”
- Az az erkölcsi tudás, amit az etika meg akar érteni, nem csak elméleti ismeret.
Ez a tudás azt is vizsgálja, hogy mi az az erkölcsi törekvés (vágy a jóra – orexis), és hogyan válik ez állandó jellemvonássá, szokássá vagy beállítottsággá (hexis).
Mi a reflektálatlan (szokás) erkölcs eszménye?
Michael Oakeshott - a cselekvők rendszerint nem valamilyen általunk is ésszerűen belátható és megindokolható vélekedés, szabály vagy eszmény szerint cselekszenek, hanem egyszerűen csak követik a tradiciókat, amelyben felnőttek
- az embrek erkölcsi hajlama elválaszthatatlanulkapcsolódik önérzetükkel
- reendkívüli stabilitást biztosít az erkölcsi életnek
Mi a reflexív erkölcsi kritériumok 3 szabálya?
- az eszmény/szabály megfogalmazása
- erkölcsi késztetések megindoklása
- szabályok alkalmazása élethelyzetekre
Szokáserkölcs
Oakeshott - Az erkölcs nem a könyvekből jön, hanem abból, ahogy az emberek hétköznapban cselekednek. A szokások és a gyakorlat alakítják ki, hogy mit tartunk helyesnek, és csak utólag próbáljuk ezt szavakba önteni.
- azt állítja, hogy az erkölcsi eszmények (például a jó, a helyes vagy az ésszerű viselkedés) nem elméleti gondolkodásból származnak, amelyet utólag próbálunk meg gyakorlatba átültetni. Ehelyett ezek az eszmények magából a mindennapi emberi cselekvésből és szokásokból nőnek ki. Az erkölcs alapjait tehát a hétköznapi viselkedés és gyakorlat teremti meg, és csak később, részlegesen fejezzük ki őket elméleti vagy nyelvi formában.
Például, az, hogy mi a “jó” vagy “helyes”, nem egy előre meghatározott szabályrendszerből ered, hanem a társadalmi szokásokból és gyakorlatból alakul ki. Az erkölcs forrása tehát nem az elvont elmélet, hanem a konkrét élethelyzetekben kialakult viselkedési minták. A reflexió (gondolkodás, elmélet) csak utólag jelenik meg, hogy megpróbálja megmagyarázni vagy rendszerezni ezt a már létező erkölcsi gyakorlatot.
