Fizkém Flashcards

1
Q

Mi a fizikai kémia?

A

Tudományág, melynek célja az anyag molekuláris
szerkezete és a fizikai tulajdonságok közötti kapcsolat
felderítése.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Mi a fizikai kémia tárgya?

A

Tárgya az anyag belső felépítésének és az ettől függő
molekuláris kölcsönhatásoknak, valamint az anyagi
rendszerben végbemenő változások legáltalánosabb
törvényszerűségeinek tanulmányozása a fizika
módszereivel.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Mi
a termodinamika?

A

Az energiaátalakulások vizsgálatának tudományterülete.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Mit jelent a reverzibilitás?

A

Reverzibilis (megfordítható) a folyamat, ha a ugyanazt a változást az ellenkező irányba végrehajtva, a kiindulási állapotot kapjuk vissza.
* – Reverzibilis folyamat a valósgában nincs, de a fogalmával a tényleges folyamatokra nézve hasznos korlátok vezethetők le.

példa: súrlódásmentes inga lengése

A mozgási és helyzeti energia folyamatos átalakulása.
Minden periódus végén az inga ugyanazt az állapotot veszi
fel, tehát sem a rendszerben ( sem annak környezetében nem tapasztalható változás.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Mi az irreverzibilitás?

A

Az irreverzibilis (megfordíthatatlan) termodinamikai folyamatoknál a rendszer kezdeti állapota nem állítható vissza anélkül, hogy a környezetben ne maradna vissza valamilyen változás.
* A reverzibilis folyamat a kevéssé irreverzibilis folyamatok elvi határesete.
* * A természetben lejátszódó folyamatok irreverzibilisek.

példs: súrlódásos mozgás

A testet a súrlódási erő ellenében eltolva egy felületen, hő
keletkezik, mely a környezetnek átadódik.
A testet visszatolva ugyanazon az úton ismét hő keletkezik, mely
ismét a környezetnek adódik át A rendszer (az
eredeti állapotba került, de a környezetében maradandó
változás történt (felmelegedett).

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Mi a rendszer?

A

Rendszer: a világnak az része, melyet a vizsgálunk, és aminek jól definiált határai vannak.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Mi a környezet?

A

Környezet: a rendszert körülvevő anyagi rész

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Milyen lehet a rendszer és környezete kapcsolata?

A
  1. Nyílt rendszer
  2. Zárt rendszer
  3. Izolált rendszer
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Mit jelent a nyílt rendszer?

A

Nyílt rendszer és környezete között az energiacserén kívül
tömegkölcsönhatás is megvalósul, melynek során a rendszer
és környezete anyagot cserél.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Mit jelent az elszigetelt (izolált) rendszer?

A

Az elszigetelt (izolált) rendszer a környezetétől minden kölcsönhatással szemben el van szigetelbe, azaz magára hagyott rendszer.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Zárt rendszer

Mit jelent a zárt rendszer?

A

Zárt rendszer: a tömegkölcsönhatás kivételével minden más energia jellegű kölcsönhatás (mechanikai, termikus, elektromos, stb.) megengedett.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Mi szabja meg a kölcsönhatást?

A

A kölcsönhatást a határoló fal jellege szabja meg.

Lehet:
1. Merev fal: ami minden mechanikai kölcsönhatást meggátol, illetve deformálódó fal, ami lehetővé teszi.
2. Leárnyékoló fal, ami lehetetlenné teszi külső (mágneses, elektromos, stb.) erőterek befolyását.
3. Diatermikus fal, ami lehetővé teszi, vagy adiabatikus fal, ami pedig megakadályozza a hőhatés formájávan jelentkező (termikus) kölcsönhatást.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Milyen az izoterm zárt rendszer?

A

ha hőmérsékletét a környezet (termosztát) hőcsere révén állandó értéken tartja

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Milyen az izobár zárt rendszer?

A

ha nyomásának állandóságát a környezet (manosztát) biztosítja

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Mi a határoló fal?

A

Féligáteresztő hártya (szemipermeábilis) hártya, sejtmembrán vagy semmi

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Termodinamikai rendszerek csoportosítása:

A
  1. Homogén: a makroszkopikus tulajdonságok minden pontban azonosak
  2. Inhomogén: egyes makroszkopikus tulajdonságok helyről helyre változnak, de eloszlásukat folytonos függvény írja le.
  3. Heterogén: ugrássszerűen változó makroszkopikus tulajdonságok.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

Hány határfelület található heterogén rendszerekben?

A

valóságos, egy vagy több határ
felület található, amelyek homogén részrendszereket
(fázisokat) választanak el egymástól

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

Mit jelent a fázis?

A

az anyagi rendszerek azonos fizikai és kémiai
tulajdonságú, egymástól fizikai határfelülettel elválasztott
tartományai.
A határfelület a fázishatár.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

Mit jelent a komponens (alkotó)?

A

a rendszer adott kémiai tulajdonságokkal rendelkező része

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

Mit jelent a termodinamikai rendszerekben az Állapot?

A

a rendszer pillanatnyi anyag és energia eloszlása.

Ismeretében megállapítható, hogy a rendszer milyen
anyagokat és energiaformákat tartalmaz, és azokat milyen
eloszlásban.

Az állapot jellemzése makroszkopikusan mérhető mennyiségekkel állapotjelzőkkel (történik)

21
Q

Mit jelentenek a termodinamikai rendszerekben az Állapotjelzők?

A

a rendszer állapotának egyértelmű (egyértékű) függvényei

Állapotfüggvények, mert csak a rendszer pillanatnyi állapotától függnek de függetlenek a rendszer előző állapotától és az úttól, amin keresztül a rendszer az adott állapotba jutott.

22
Q

Mik az útfüggvények?

A

értékük függ a kezdeti és végállapot között emgtett úttól.
Ilyen pl. a munka és a hő.

23
Q

Mit jelent az állapotegyenlet?

A

a z egyensúlyban lévő rendszer állapotfüggvényei között teremt kapcsolatot.

Az állapotjelzők nem mind függetlenek egymástól

Az egymástól független állapotjelzők száma véges és a
rendszer felépítésétől függ.

24
Q

Állapotjelzők csoportosítása:

A
  1. Extenzív mennyiségek: függnek a rendszer kiterjedésétől,
    mennyiségétől és additívak. pl. tömeg (m), anyagmennyiség (n), térfogat (V)
  2. intenzív mennyiségek: nem függnek a rendszer méretétől
    és nem additívak. pl. nyomás (p), hőmérséklet (T), elektromos potenciál
  3. Fajlagos állapotjelzők: extenzív állapotjelző egységnyi
    tömegre, térfogatra vonatkoztatva. pl. sűrűség: m/V, móltérfogat: Vm = V/n, anyagmennyiség koncentráció: c= n/V
25
Q

Mi a termodinamikai egyensúly feltétele?

A

az intenzív állapotjelzők egyike sem változik, térben állandók.
Nem játszódnak le makroszkópikus folyamatok.

25
Q

Mi a termodinamikai egyensúly feltétele?

A

az intenzív állapotjelzők egyike sem változik, térben állandók.
Nem játszódnak le makroszkópikus folyamatok.

26
Q

Mit jelent a rendszer folyamatai?

A

a változásoknak azon sorozata, ami egy meghatározott kezdeti állapotból egy végállapotba való átmenet révén megy végbe, eközben valamilyen útvonalon halad végig

27
Q

Mi a termodinamikai hajtóerő?

A

Valamely intenzív mennyiség inhomogenitásával arányos hatás, amely meghatározott extenzív mennyiség áramát idézi elő, illetve tartja fenn

28
Q

Mi a transzportfolyamat?

A

Olyan kiegyenlítődési folyamat, amelyben valamely extenzív
mennyiség árama az adott intenzív mennyiség fenntartott
inhomogenitása következtében jön létre, illetve áll fenn.

29
Q

Mi a szabadsági fok?

A

azon függetlenül változtatható intenzív
állapotjelzők száma, amelyek bizonyos határon belül szabadon
változtathatók anélkül, hogy a rendszerben lévő fázisok száma
változna.

szabadsági fokok száma = állapotjelzők száma - egyenletek száma

szabadsági fokok száma (SZ) = F (K+1) - (F-1)(K+2)

29
Q

Mi a szabadsági fok?

A

azon függetlenül változtatható intenzív
állapotjelzők száma, amelyek bizonyos határon belül szabadon
változtathatók anélkül, hogy a rendszerben lévő fázisok száma
változna.

szabadsági fokok száma = állapotjelzők száma - egyenletek száma

szabadsági fokok száma (SZ) = F (K+1) - (F-1)(K+2)

30
Q

Mi a Gibbs-féle fázistörvény?

A

A Gibbs-féle fázisszabály a rendszer alkotóinak száma K
fázisainak száma F szabadsági fokainak száma SZ között
állapít meg összefüggést:

F + SZ = K+2
- 2: a hőmérsékletet és nyomást, mint független változókat jelenti
- jég esetén: K=1, F=1 –> SZ=2

31
Q

Mi jellemzi egy termodinamikai rendszer állapotát?

A

Egy termodinamikai rendszer állapotát annyi extenzív
mennyiség jellemzi, ahány kölcsönhatásban részt tud venni a
környezetével.
Általánosan megközelítva: p1, V1, T1, n –> p2, V2, T2, n

31
Q

Mi jellemzi egy termodinamikai rendszer állapotát?

A

Egy termodinamikai rendszer állapotát annyi extenzív
mennyiség jellemzi, ahány kölcsönhatásban részt tud venni a
környezetével.
Általánosan megközelítva: p1, V1, T1, n –> p2, V2, T2, n

32
Q

Mik a tökéletes gáz (vagy ideális gáz) jellemzői:

A
  • a gáz részecskéi egymástól távol helyezkednek el,
  • gyors, rendezetlen mozgást végeznek a klasszikus mechanika törvényei szerint
  • Térfogatuk pontszerű,
  • nincs kölcsönhatás közöttük,
  • ütközésük rugalmas
33
Q

Mi az izoterm állapotváltozás?

A

a zárt térben lévő állandó tömegű és állandó hőmérsékletű gáz nyomása és térfogata fordítottan arányos
p*V = állandó – Boyle-Mariotte törvény

34
Q

Mi az izobár állapotváltozás?

A

A zárt térben lévő állandó tömegű és állandó nyomású gáz térfogata és hőmérséklete egyenesen arányos.
V/T = állandó –> Gay-Lussac I. törvénye

35
Q

Mi az izochor állapotváltozás?

A

A zárt térben levő állandó tömegű és állandó térfogatú gáz nyomása és hőmérséklete egyenesen arányos.
p/T = állandó –> Gay-Lussac II. törvénye

36
Q

Mi az egyesített gáztörvény?

A

Állandó tömegű gáznak, ha egy folyamatban változik a térfogata, nyomása és hőmérséklete, akkor
p1V1 = pxV2

37
Q

Avogadro törvénye:

A

Azonos nyomású, hőmérsékletű és térfogatú gázokban
ugyanannyi részecske található.
pV = nR*T - általános gáztörvény
Azaz, azonos állapotú gáz 1 mol anyagmennyisége ugyan
akkora térfogatot tölt be a gáz minőségétől függetlenül.

38
Q

Mi jellemzi a hőszigetelt rendszer állapotváltozását?

A

Adiabatikus állapotváltozás: a rendszer és környezete között
hőcsere nincs.
A dugattyú munkája a gáz belső energiáját növeli vagy csökkenti.
Expanzió -> belső energia csökken -> hőmérséklet csökken Mindegyik állapotjelző változik

39
Q

Mi az állapotfelület?

A

Az állapotegyenlet ábrázolása háromdimenziós koordináta rendszerben.

40
Q

Mi a rendszer teljes energiája?

A

A belső energia a rendszeren belüli részecskék összes energiáját jelenti.

egy rendszer teljes energiáját
* kinetikus (mozgási) energiájának
* potenciális (helyzeti) energiájának
* belső energiájának összegeként írhatjuk fel.

E teljes = E kin+E pot + E belső

41
Q

Mik a belső energia összetevői?

A
  1. Termikus (hő) energia
  2. Intermolekuláris energia
  3. Kémiai energia
  4. Magenergia
42
Q

Hogyan határozzuk meg a belső energiát?

A

Pontos mennyisége nem meghatározható.
Megegyezik azzal az energivával ami az adott rendszer létrehozásához szükséges.

Einstein-féle ekvivalencia elv: E = m*c^2

Az energiának nincs abszolút éréke, csak energiakülönbségeket tudunk mérni.
dU = U végső - U kezdeti

43
Q

Hogyan értelmezhető kinetikusan a gázok belső energiája?

A

Kinetikus gázelmélet jelentősége: a gázok makroszkopikus
tulajdonságait a mikroszkopikus részecskék mozgásával
magyarázza a statisztika felhasználásával

Ha a rendszer tökéletes gáz, részecskéi egyenes vonalú egyenletes sebességgel mozognak miközben egymással és az edény falával rugalmasan ütköznek.

44
Q

Milyen a gázrészecskék sebességének eloszlása?

A

Egyatomos gázban lévő N számú részecske s ebessége egy adott hőmérsékleten ún Maxvell Boltzmann eloszlást mutat
A sebesség tehát az átlagértéktől (csúcsmaximum) kisebb nagyobb mértékben eltér.
A részecske sebessége a hőmérséklettel arányos!

45
Q

Ideális gázok belső energiája:

A

Ekvipartíció elve: (energia egyenletes eloszlásának elve):
A mozgási energia a részecskék között a rendezetlen
mozgás, és az ütközések miatt, egyformán oszlik el