gyakori kérdések Flashcards

Question

milyen esetekben indíthatják az előzetes döntéshozatalt és ki?

Answer 1

Nemzeti bíróság, eu jog értelmezése és érvényessége

Answer 2

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (vagy elterjedt nevén OLAF, ami francia neve –Office européen de lutte antifraude – rövidítéséből származik) az Európai Unió (EU) ügynöksége, amely több fronton is az Unió pénzügyi érdekeit védelmezi. Székhelye Brüsszelben van. Feladatai háromirányúak: * az EU költségvetését érintő csalások elleni küzdelem * az EU-s intézményeken belüli korrupció elleni küzdelem * és közreműködés a csalás elleni jogszabályok és szakpolitikák megalkotásában. A teljesen független szervezetként működő OLAF céljait belső és külső vizsgálatokkal éri el.

Answer 3

A maastrichti konvergencia-kritériumok -ÁRFOLYAMSTABILITÁS: az euró-övezetben részt vevő országok valutáinak piaci árfolyama az árfolyam-mechanizmus által meghatározott ingadozási sávon belül kell, hogy maradjon úgy, hogy nem kerülhet sor a többi tagországgal szemben megállapított középárfolyamok leértékelésére a konvergencia-jelentést megelőző két évben. - FENNTARTHATÓ KÖLTSÉGVETÉSI POZÍCIÓ: az adott tagország a résztvevő országok körére vonatkozóan, az Európai Tanács által meghozott döntés idején nem áll úgynevezett túlzottdeficit eljárás alatt. A túlzott deficit megállapítása, illetve az eljárás feloldása nem csak gazdasági, hanem politikai döntés is. A költségvetési hiányra vonatkozó 3%-os, illetve a bruttó Államadósságra vonatkozó 60%-os GDParányok referenciaértékek a túlzott deficit megállapításának folyamatában. - ÁRSTABILITÁS: a vizsgált tagország inflációs rátája a konvergencia-jelentésben meghatározott egyéves periódusra legfeljebb 1,5 százalékponttal múlhatja felül a legalacsonyabb inflációs rátát felmutató három tagállam inflációs mutatójának ugyanezen időszakra számított számtani átlagát. - KAMATKONVERGENCIA: a vizsgált tagország hosszú távú kamatlába a konvergenciajelentésben meghatározott egyéves periódusban legfeljebb 2 százalékponttal múlhatja felül a legalacsonyabb inflációs rátát felmutató három tagállam hosszú távú kamatainak számtani átlagát.

Answer 4

A Bíróság munkáját 11 főtanácsnok segíti, akiknek kinevezése és státusza a bírákéhoz hasonló. Hivatali idejük 6 év, és háromévente mindig 4 főtanácsnokot választanak a tagállamok. A Bíróság kérésére a Tanács egyhangú döntésével lehet növelni a főtanácsnokok számát. Az egyes főtanácsnokok feladata, hogy az egyes ügyekben javaslatot fogalmazzanak meg a Bíróság számára az ügy eldöntésének mikéntjére nézve. A főtanácsnokok indítványa a Bíróságot nem köti

Answer 5

- a Bíróságból, - a Törvényszékből áll. Az ún. Különös hatáskörű törvényszék - az uniós alkalmazottak "munkaügyi” vitáiban eljáró Közszolgálati Törvényszék 2016. óta nincs, hatáskörét átruházta a Tv.székre. Az EUB székhelye Luxembourgban található. ESZAK-szerződés keretében hozták létre 1952-ben. A Bíróság tagállamonként egy, azaz jelenleg 27 bíróból áll, akiket – egy hét fős szakértői testület értékelése után – a tagállamok kormányainak közös beleegyezésével választanak. A bírók megújítható 6 éves időszakra töltik be tisztségüket. Minden 3 évben a Bíróság felét leváltják, illetve újraválasztják. A távozó bírók és főtanácsnokok újraválaszthatóak. A bírók a tagállamoktól és minden más intézménytől függetlenül végzik munkájukat. Funkciójukból elmozdíthatatlanok.

Answer 6

a magyar jog vonatkozásában merült fel annak kérdése, hogy mely bírói fórumot kell olyannak tekinteni, mint amelyet terhel az előzetes döntéshozatal kezdeményezési kötelezettség. A Bíróság rámutatott, hogy amennyiben van felülvizsgálatnak helye a másodfokú (jogerős) ítélettel szemben, úgy a másodfokú bíróságot nem terheli kezdeményezési kötelezettség. Bíróság magyar fellebbezési rendszert, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a felettes bírói fórum megváltoztassa vagy hatályon kívül helyezze az előzetes döntéshozatalt kezdeményező végzést, ellentétesnek minősítette a Szerződéssel, mivel korlátozta a tagállami bíró arra vonatkozó jogát, hogy eldönthesse, hogy az előtte fekvő ügy eldöntéséhez szükséges-e az uniós jog értelmezése.

Answer 7

Kizárólagos hatáskör: - előzetes döntéshozatali eljárás - véleménykikérési eljárás - Kötelzettségszegési eljárás - Különleges eljárás - Tagállamok közötti, szerződés tárgyával összefüggő vitás kérdés Megosztott hatáskör: - semmissé nyilvánítási eljárás - Intézkedés elmulasztása miatti eljárás

Answer 8

Bizottság javaslattevő, döntés-előkészítő, jogszabály-kezdeményező és végrehajtó feladatokat lát el. FELADAT ÉS HATÁSKÖRE TÖMÖREN: -koordinatív, -végrehajtási és -igazgatási feladatai vannak. BŐVEBBEN: 1./ JOGSZABÁLY KEZDEMÉNYEZÉS A Bizottság kezdeményezési joggal bír, vagyis új jogszabályokra tehet javaslatot. - Zöld Könyv (Green Paper) – jogszabályi koncepció; - Fehér Könyv (White Paper) – jogalkotási program; - Com végleges dokumentum (Com final) – konkrét jogszabály tervezet 2./ JOGALKOTÁS A Bizottság eredeti vagy származékos jogkörében alkothat jogot. - Eredeti hatáskörben akkor alkot jogot, ha a Szerződés felhatalmazása alapján jár el. Ez viszonylag ritka és szűk kört jelent (kiegyenlítő vámok, kizárólagos jogokra vonatkozó szabályozás, közvállalkozásokra vonatkozó szabályok). - Gyakoribb a származékos jogkörben alkotott jog. Ilyenkor a Tanács és az EP vagy ritkább esetben csak a Tanács által hozott jogalkotási aktus nyújtotta felhatalmazás alapján jár el. Az új (Lisszaboni Szerződés szerinti) terminológia alapján ezek lehetnek felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási aktusok. Az ilyen aktusok elfogadását a tagállamok és együttdöntési eljárásban elfogadott aktusok nyújtotta felhatalmazás esetén az EP az úgy nevezett KOMITOLÓGIAI ELJÁRÁSban ellenőrzi. A komitológia eljárás célja, hogy a jogalkotó által adott felhatalmazás következtében a Bizottság általi hatáskör- gyakorlást ellenőrizhessék a tagállamok és az EP. A komitológia eljárás különböző szakbizottságokban zajlik. Ezek lehetnek tanácsadó, irányító, szabályozó jellegű bizottságok. Attól függően, hogy milyen hatáskörű szakbizottságról van szó, gyakorolhatnak gyengébb vagy erősebb ellenőrzést a Bizottság felett, adott esetben a Tanács akár visszaveheti a jogalkotást. 3./ AZ UNIÓS POLITIKÁK VÉGREHAJTÁSA A Bizottság működteti a közös politikákat (agrárpolitikát, a regionális politikát, a közlekedés politikát) uniós szinten. 4./ AZ UNIÓS JOG TAGÁLLAMI VHNAK ELLENŐRZÉSE A Bizottság a „Szerződések őre”. Ennél fogva figyelemmel kíséri, hogy a tagállamok mennyiben tartják be, sértik meg az uniós jogot. Amennyiben az uniós jog megsértését észleli, felhívja erre a tagállam figyelmét, illetve formálisan is kötelezettségszegési eljárást indít. 5./ UNIÓS VERSENYHATÓSÁG A Bizottság uniós versenyhatóságként is eljár. Trösztellenes, kartelleljárásokat folytat le, fúziókontrollt gyakorol, engedélyezi állami támogatások nyújtását a tagállamok által.

Answer 9

A Bizottság hivatali ideje az Európai Parlament ciklusaihoz igazodva 5 év. Az EP klasszikus állami parlamenti szerepét hivatott erősíteni az, hogy az Európai Bizottság elnökét az Európai Tanács – az EP-választások eredményének figyelembevételével, az attól számított 6 hónapon belül – minősített többséggel meghozott javaslatára az Európai Parlament választja meg tagjainak többségével. Az EP választás során Spitzenkandidat-rendszer van, minden európai párt megnevezi a Bizottság elnöki posztjára jelöltjét. A biztosokkal szemben elvárás az, hogy európai elkötelezettségűek legyenek, és függetlenségükhöz ne férjen kétség, nem az államukat képviselik, nem fogadhatnak el utasításokat a tagállamuktól. Az Európai Bizottságról, mint testületről az Európai Parlament szavaz, majd jóváhagyását követően a Bizottságot az Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel. A biztos megbízatása főszabály szerinthivatali idejük lejártával szűnik meg, de hosszabbítható és van más msz. eset is. Lehet lemondással, felmentéssel vagy halálukkal. Távozóval azonos áp.-ú másik biztos kerül. Az Európai Bizottság testületileg az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel, valamint az EP bizalmatlansági indítvány elfogadásával lemondásra kényszerítheti a Bizottságot.A tagállamok számához igazodó, jelenleg 28 fős Európai Bizottság minden tagja – az állami kormányok minisztereihez hasonlóan – felelős egy-egy portfólióért.

Answer 10

- az emberi méltóság tiszteletben tartása, - a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, - emberi jogok - a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában. - Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. - Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul. - Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad. - Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás elve az irányadó. Az uniós hatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elve az irányadó.

Answer 11

8/74. sz. Dassonville-ügy – mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés, DASSONVILLE FORMULA A belga vámhatóság whisky behozatala esetén egy speciális okirat, származási bizonyítvány bemutatását írta elő. Dassonville-ék ezen irat beszerzését aránytalan nehézségként értékelték, azt állították továbbá, hogy ez az intézkedés diszkriminatív jellegű. (Fr.o.ban már forgalomban levő skót whiskyről volt szó és az eredeti skót igazolást kellett volna bemutatniuk.) A Bíróság megalkotta az ún. Dassonville-formulát, miszerint mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés minden olyan tagállami intézkedés, amely alkalmas arra, hogy a tagállamok közötti kereskedelmet - közvetlenül vagy közvetve, - ténylegesen vagy potenciálisan akadályozza Ennek az esetjognak két fő vonalata a hazai és a behozott vagy exportált termékekre nem egyformán alkalmazandó (diszkriminatív) intézkedések megítélése, másrészt a hazai és a behozott vagy exportált termékekre egyenlően alkalmazandó intézkedések megítélése vonatkozik. 120/78. sz. Cassis de Dijon-ügy – a másik nagy klasszikus ☺ - CASSIS -FORMULA, kölcsönös elismerés A Franciaországban „Cassis de Dijon” néven gyártott feketeribizli likőrt a német hatóságok nem engedték forgalmazni Németországban, mivel alkoholtartalma 20% volt, a német előírások szerint azonban olyan termék forgalmazható likőrként, amelynek alkoholtartalma legalább 32, gyümölcslikőr esetén pedig legalább 25%. A Bíróság bevezette a kölcsönös elismerés elvét, miszerint valamely tagállamban szabályosan előállított és forgalomba hozott termékek szabadon forgalmazhatók minden más tagállamban, azzal, hogy a tiltás helyett megfelelő intézkedés lehet pl. a termék címkével való ellátásának Ez a szabály azonban nem kivétel nélküli, ha olyan kényszerítő érdek áll fenn, mely indokolja a forgalmazás tiltását vagy korlátozását, a korlátozás jogszerű lehet. Ilyen érdek különösen: -az adóell. hatékonysága, -a közegészség védelme, -kereskedelmi ügyletek és a fogyasztók védelmére von.

Answer 12

Az európai polgári kezdeményezés a Lisszaboni Szerződés egyik legfontosabb újítása. Az uniós polgárok első alkalommal kapnak lehetőséget, hogy közvetlenül kezdeményezzék európai jogszabályok megalkotását. Hogyan működik az Európai Polgári Kezdeményezés? −„legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség. −Az aláírásgyűjtést egy legalább héttagú „polgári bizottság” kezdeményezheti, melynek minden tagja más-más állampolgárságú. Ennek a szervezőcsoportnak kell regisztrálnia az ügyet a Bizottságnál, majd ettől számítva 12 hónapon belül összegyűjtenie az egymillió támogató aláírást. −Az aláíróknak a tagállamok legalább egynegyedéből, vagyis jelenleg hét tagállamból kell származniuk. A tagállamonkénti aláírók minimális számának meg kell felelnie az Európai Parlament képviselői tagállamonként megválasztott száma 750-szeresének.” Az aláírások gyűjtése kétféleképpen történhet: egyrészt a hagyományos módon, vagyis papíron, másrészt elektronikusan. A szükséges támogató aláírások megszerzésével a kezdeményezést hitelesíteni kell az érintett tagállamok nemzeti hatóságainál. A Bizottság a kezdeményezés beérkezését követően lehetőséget biztosít a szervezők számára, hogy részletesebben elmagyarázzák a kezdeményezést, illetve lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy polgárok a kezdeményezést az EP előtti közmeghallgatáson ismertessék. A Bizottságnak három hónapon belül kell döntenie a kezdeményezés sorsáról, amit meg kell indokolnia. Ha a jogalkotási javaslat előterjesztése mellet dönt, úgy elindul a rendes jogalkotási folyamat.

Answer 13

C-276/91. és C-268/91. Sz. Keck és Mithouard-ügyek – Keck-formula: mi nem minősül kereskedelmi korlátozásnak. A kérelmezők azt kifogásolták, hogy Franciaországban tilos volt a beszerzési ár alatti értékesítés, Németországban viszont nem, így a tilalom szerintük diszkriminatív, mivel hátrányosan érintette őket a más tagállamból származó versenytársakkal szemben. Ez alapján megkülönböztetünk áruk értékesítésére von.-ó ált. ker.-i előírásokat és magára az arura von.-ó szabályokat. A Bíróság kidolgozta az ún. Keck-formulát, miszerint nem minősülnek kereskedelmi korlátozásnak azon tagállami intézkedések, amelyek * az árukra vonatkozó termékértékesítési körülményeket szabályozzák, * valamennyi érintett szereplőre aki tevékenységét belföldön végzi, különbségtétel nélkül alkalmazandók és a belföldi illetve más tagállamból származó termékek forgalmazását jogi szempontból és ténylegesen (azaz hatásukat tekintve is) egyformán szabályozzák

Answer 14

A Régiók Bizottsága 329 tagból áll, akik az Európai Unió 27 tagállamának regionális és helyi hatóságait képviselik. Véleményeket alkot a szerződésekben rögzített kötelező konzultációk esetében, fakultatív konzultációk esetében, továbbá – ha ezt szükségesnek ítéli – saját kezdeményezésű véleményeket is alkot. Tagjai nem utasíthatók. Feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Európai Unió általános érdekében járnak el. Tagjait a tagállamok általi jelölés után a Tanács nevezi ki egyhangú határozattal. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB, vagy ECOSOC) az Európai Unió konzultatív szerve, amelynek 329 tagja van. Az általa kibocsátott véleményeket kötelező figyelembe venni a szerződések által meghatározott területeken, illetve a Bizottság, a Tanács és a Parlament önként is konzultálhat vele. Az EGSZB saját kezdeményezésű véleményt is kibocsáthat. Tagjaik nem utasíthatók, feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Unió általános érdekében járnak el. A Tanács a tagállamok általi javaslat alapján nevezi ki, minősített többséggel.

Answer 15

a Maastrichti szerződés fektette le a GMU programját, amely leírta, mely menetrend betartásával kell az GMU harmadik szakaszában a közös valutát, az eurót bevezetni. Ennek menedzselésére döntött a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és ennek részeként az EKB felállításáról. Addig Európai Monetráris Intézet létreohozása, elődintézményként. 1995 Madridi csúcstalálkozó: EMU harmadik szakasza 1999 jan 1 indul. 1998 jún 1 megkezdték működésüket.

Answer 16

Lisszaboni szerződés

Answer 17

Marleasing ügyet említettem, a jogesetet nem kellett elmondanom, csak, hogy mit döntött a bíróság az irányelveknek nincs közvetlen hatálya horizontális jogviszonyokban. Értelmezési doktrína orvosság lehet. Irányelvnek megfelelő értelmezés tana. Belső jog alkalmazása során, különös tekintettel egy irányelvet implementáló jsz rendelkezéseire, a tagállami bíróság köteles a belföldi jogot az IRÁNYELV CÉLJAI ÉS MEGFOGALMAZÁSA SZERINT ÉRTELMEZNI. 14/83. sz. Von Colson-ügy – közvetett hatály (a közösségi joggal összhangban történő értelmezés elve) Két német szociális munkás egyértelműen azért nem kapta meg a megpályázott állást, mert nők voltak. A közösségi irányelv tiltotta ezt a fajta diszkriminációt, azonban a vonatkozó német jogszabályok szerint emiatt csak minimális összegű kártérítés lett volna megítélhető biztatási kár címén. A Bíróság az alábbiakat mondta ki: Az irányelv az elérendő cél tekintetében köti a tagállamokat, melyeknek kötelessége, hogy a cél eléréséhez szükséges minden intézikedést megtegyenek. E kötelezettség a tagállamok valamennyi hatóságát, így azok bíróságait is terheli. Az eredmény elérése érdekében a nemzeti jogot és különösen az irányelv végrehajtására bevezetett szabályokat a nemzeti bíórságoknak az irányelv szövegének és céljának fényében kell értelmezniük (vagyis az irányelv érvényesülését elősegítő módon). C-106/89. sz.. Marleasing-ügy – közvetett hatály (a közösségi joggal összhangban történő értelmezés elve) A Marleasing SA pert indított annak megállapítása iránt, hogy egy spanyol vállalkozás társasági szerződése színlelt, és az alapítás célja egyértelműen fedezetelvonás volt. A támadott vállalkozás a Spanyolország által addig még nem implementált társasági jogi irányelvre hivatkozott, melyben ilyen semmisségi ok nem volt felsorolva. A Bíróság ismét kimondta, hogy a nemzeti bíróság köteles a nemzeti jogot az irányelv szövegének és céljának megfelelően értelmezni, így a társasági szerződést csak az irányelvben felsorolt okokból nyilváníthatja semmissé.

Answer 18

Uniós polgárok mindennemű korlátozás nélkül az adott tagország által szabályozott feltételekkel indíthatnak vállalkozást az Európai Unió tagországaiban. Tekintettel arra, hogy az uniós jog nem szabályozza a vállalatok indításának feltételeit, arra teljes egészében a nemzeti szabályozások vonatkoznak, azonban a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseket ebben az esetben is tiszteletben kell tartaniuk a tagállamoknak. Ha a társaság tulajdonosai a társaság megalakításakor és bejegyzésekor teljesítik a tagállami szabályokat (amelyek a cégbejegyzés feltételeiben pl. azonosak), akkor a társaságok egyforma jogokat élveznek és ugyanolyan kötelezettségek is terhelik őket, függetlenül az alapítók nemzetiségétől. A vállalkozás szabadsága ugyanakkor nem ad lehetőséget arra, hogy az egyik tagállam rendelkezéseinek megfelelően alakult, az ebben a tagállamban nyilvántartásba vett gazdasági társaságok eredeti státusuk megtartásával szabadon áthelyezhessék központi igazgatásukat egy másik tagállamba. C-212/97. sz. CENTROS ÜGY – letelepedés szabadságának nem visszaélésszerő alkalmazása A Centros Ltd-t egy dán házaspár alapította Angliában, azonban ott üzleti tevékenységet nem folytattak, hanem Dániában kívántak fióktelepet létrehozni. Ennek indoka az volt, hogy Anglia nem kötötte olyan szigorú feltételekhez a cégalapítást, mint Dánia. A dán hatóságok megtagadták a fióktelep bejegyzését arra hivatkozással, hogy az alapítók valódi célja a székhely áthelyezése. A Bíróság kimondta, hogy nem visszaélésszerű joggyakorlás az, ha az uniós polgárok abban a tagállamban alapítanak társaságot, ahol azt a legkedvezőbb feltételek mellett tehetik meg, és ez a joguk nyomós közérdekre hivatkozással sem korlátozható. C-208/00. sz. ÜBERSEERING ÜGY – más tagállam joga szerint alapított társaságok elismerése A holland Überseering Ltd. kártérítési pert indított egy tulajdonában álló németországi ingatlannal összefüggésben, azonban a német bíróságok nem ismerték el perképességét. Ezt arra alapozták, hogy a társaság valamennyi üzletrésze Németországban élő német állampolgárok tulajdonában volt, ezért tulajdonképpen székhelyáthelyezés történt anélkül, hogy a társaságot a német jog szerint újraalapították volna. A Bíróság kimondta, hogy más tagállamban alapított társaságok jog- és perképességet tagadó német álláspont sérti a letelepedés szabadságát anélkül, hogy erre megfelelő indoka volna – akadályozási tilalom. CARTESIO ÜGY-a magyar jog vonatkozásában merült fel annak kérdése, hogy mely bírói fórumot kell olyannak tekinteni, mint amelyet terhel az előzetes döntéshozatali kötelezettség. A Bíróság rámutatott, hogy amennyiben van felülvizsgálatnak helye a másodfokú (jogerős) ítélettel szemben, úgy a másodfokú bíróságot nem terheli kezdeményezési kötelezettség. Bíróság magyar fellebbezési rendszert, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a felettes bírói fórum megváltoztassa vagy hatályon kívül helyezze az előzetes döntéshozatalt kezdeményező végzést, ellentétesnek minősítette a Szerződéssel, mivel korlátozta a tagállami bíró arra vonatkozó jogát, hogy eldönthesse, hogy az előtte fekvő ügy eldöntéséhez szükséges-e az uniós jog értelmezése.

Answer 19

A Lisszaboni szerződés kötelező jogi szöveggé tette, de nem része konkrétan a szerződésnek

Answer 20

A munkavállaló fogalma felöleli a fogadó országban 1./ a ténylegesen foglalkoztatottakat 2./ az álláskeresőket 3./ azon munkanélkülieket, akik munkaképesek és korábban dolgoztak 4./ az olyan munkaképtelen személyeket, akik a fogadó országban szerzett foglalkoztatási betegség, illetve munkahelyi baleset miatt nem tudnak többé munkát vállaln

Answer 21

A közösségi versenypolitika célja, hogy fenntartsa és fejlessze a versenyt a belső piacon, azáltal, hogy befolyásolja a piac szerkezetét és a piaci résztvevők magatartását. Funkciók konkrétan: a. forráselosztó-irányító f.: vevők kereslete alapján alakul az eladók kínálata b.hatékonysági f.: lehető legolcsóbban kerül a piacra c.fejlesztési f.: kénytelenek lépést tartani a versenytársakkal d.elosztó f.: legjobb piaci szereplő szerzi a legnagyobb profitot e.társadalompolitikai f.: hatalmat semlegesítő szerep A modern piacgazdaságok 3 fő pilléren nyugszanak: a.tulajdon szentsége b.szerződéses szabadság elve c.szabad verseny Piaci erőfölénnyel való visszaélés Összefonódás (egyesülés, irányításszervezés, koncentrartív összefonódás) Állami támogatásra vonatkozó tilalom Bizottság ——Verseny Főigazgatóság Közérdekű jogérvényesítés Magánjogi jogérvényesítés

Answer 22

1./ Európai Unió Tanácsa, (Tanács) 2./ Európai Bizottság, (Bizottság) 3./ Európai Parlament, 4./ Európai Unió Bírósága, 5./ Számvevőszék (M.sz.) 6./ Európai Tanács (L.sz.) 7./ Európai Központi Bank (L.sz.

Answer 23

Másodszor is leszavazta Trócsányi Lászlót az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága, mert összeférhetetlennek tartják az európai uniós biztosi posztra -- 2019.09. hó

Answer 24

Rendes jogalkotási eljárás, különleges jogalkotási eljárás

Answer 25

Az Európai Tanács összetétele és működése; az Európai Tanács elnökének feladatai és hatáskörei. Az állam- és kormányfők már korábban is létező találkozói az 1974 decemberében megtartott párizsi csúcsértekezlet után váltak rendszeressé, majd a Maastrichti Szerződés hivatalosan is előírta, hogy az Európai Tanácsnak évente legalább kétszer össze kell ülnie. Ugyanakkor az Európai Tanács csak a Lisszaboni Szerződés elfogadásával vált az EU intézményévé, a Tanácstól különálló döntéshozó szervvé. Az Európai Tanács feladata, hogy az EU fejlődését ösztönözze politikai iránymutatásokkal és prioritások meghatározásával. A Lisszaboni Szerződés az Európai Tanács esetében csak néhány olyan területet határoz meg, ahol jogi aktusokat (határozatokat) elfogadhat, az általános szabály szerint az Európai Tanács nem vesz részt a jogalkotásban, nem jogalkotó. => politikai jellegű döntééshozó testület, amely meghatározza az Unió általános politikai irányait és prioritásait. Székhelye: Brüsszel.

Answer 26

1. Az Európai Unióról szóló Szerződés 2. Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 3. Európai Atomenergia-kozösséget létrehozó Szerződés 4. Az Európai Unió Alapjogi Chartája

Answer 27

EP szervezetei: 1. képvislők 2. képviselőcsoportok 3. parlamenti bizottságok 4. küldöttségek 5. politikai szervek (Elnökök Értekezlete, Elnökség, Qoaestorok Kollégiuma,Bizottsági Elnökök Értekezlete, Küldöttségi Elnökök Értekezlete) 6. Főtitkárság Az Európai Parlamentben a mindennapi munka két vezető testület döntései alapjánzajlik. 1./ Az ún. Elnökök Konferenciája, valamint a 2./ Büro határozzák meg a működés kereteit, szervezik a Parlament feladatait. −A Parlament elnöke és a politikai csoportok vezetői alkotják az Elnökök Konferenciáját. A testület felelős a Parlament munkáját érintő politikai jellegű döntések meghozataláért. Feladatai közé tartozik az ülésszakok napirendjének előkészítése, a parlamenti bizottságok tagjai összetételének kialakítása, a bizottságok közötti esetleges kompetenciaviták kezelése, valamint az uniós intézményekkel, nemzeti parlamentekkel és tagállamokkal való kapcsolatok irányítása. −A Büro tagjai az elnök és a 14 alelnök. A Büro foglalkozik az ülések menedzselése mellett a Parlamentet érintő szervezeti, pénzügyi, adminisztratív ügyekkel, valamint a parlamenti apparátussal kapcsolatos kérdésekkel. A parlament tisztségviselőinek minősülnek – az elnök és az alelnökök mellett – az öt quaestor. Az elnök és az alelnökök együttesen alkotják a parlament Elnökségét, amelynek ülésein tanácsadó minőségükben a quaestorok is részt vesznek. A quaestorok a képviselőket közvetlenül érintő pénzügyi és igazgatási feladatokat látnak el, így például döntenek a belépőkártya-igénylésekről, meghatározzák a képviselők által alkalmazható asszisztensek számát, és nyilvántartást vezetnek az EPtagokról, amelyben kitérnek az adott személyek jövedelmi viszonyaira is.

Answer 28

A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot. A bekerülési küszöb 5 %. A választópolgár az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatja választójogát. Magyarországon az Európai Parlament tagjainak választásán a választójogát gyakorolhatja: a.) minden magyar választópolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint b.) az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát a Magyar Köztársaságban kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja. A listaállításhoz legalább 20 000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A választópolgár csak egy listát ajánlhat.

Answer 29

Állampolgári szinten ???? Tagállami intézményi szinten: "Korai figyelmeztető rendszer" A nemzeti parlamentek az uniós jogalkotási aktusok tervezeteit kézhez kapják, hogy figyelemmel kísérhessék a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását. Parlament és Tanács továbbítja a tervezeteket a nemzeti parlamentnek, amelyek 8 HÉTEN BELÜL fogalmazhatják meg indokolt véleményüket. Minden parlamentnek két szavazata van. SÁRGA LAPOS ELJÁRÁS: A parlamentek a tervezet felülvizsg-ra kötelezhetik a kibocsátó intézményt, ha egyharmaduk legalább megállapítja a szubszid elvének sérelmét. Ez a küszöbértékként meghatározott arány kisebb (egynegyed) azoknak a jogalkotási aktus-tervezeteknek az esetében, amelyek a szabadsággal, a biztonsággal és a jog érvényesülésével kapcsolatosak. A Bizottság mindkét esetben három lehetőség közül választhat a felülvizsgálatot követően: vagy eredeti formájában fenntartja, vagy módosítja, vagy pedig visszavonja a javaslatot. A Bizottságnak meg kell indokolnia döntését. NARANCSSÁRGA LAPOS ELJÁRÁS: ha tagállami parlamentek többsége állapítja ezt meg. A felülvizsgálatot követően az intézmény ebben az esetben is három lehetőség közül választhat: vagy eredeti formájában fenntartja, vagy módosítja, vagy pedig visszavonja a javaslatot. Ha a Bizottság úgy határoz, hogy fenntartja javaslatát, döntéséről indoklást kell küldenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és ebben ismertetnie kell, miért felel meg javaslata a szubszidiaritás elvének.

Answer 30

EP-hez nyújthat be -bármely uniós polgár, -tagállamban lakóhellyel v. székhellyel rendelkező term. vagy jogi személy *egyénileg *vagy más személyekkel közösen * az Unió tevékenységi területéhez tartozó * őt közvetlenül érintő ügyben Petíciós Bizottság jár el, szükség esetén más biz.-nak adja tovább vizsgálatra

Answer 31

Az Európai Ügyészség (EPPO) az Európai Unió független szervezete, amit a Lisszaboni szerződésben foglalt megerősített együttműködés elve alapján hoztak létre. Az Európai ügyészséghez az Unió 27 tagállama közül 22 csatlakozott. Székhelye az Európai Bírósághoz (European Court of Justice (ECJ)) (wd) és az Európai Számvevőszékhez hasonlóan Luxemburgban van. Az Európai Ügyészség (EPPO) az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozással, a vádhatósági eljárások lefolytatásával és az elkövetők bíróság elé állításával megbízott független uniós szerv. E bűncselekmények közé tartoznak az alábbiak: csalás korrupció pénzmosás határokon átnyúló héacsalás Az Európai Ügyészség 2021. június 1-jén kezdte meg működését. Az uniós intézményeknek és szerveknek, valamint az Európai Ügyészséghez csatlakozott 22 tagállam illetékes hatóságainak jelenteniük kell az Európai Ügyészségnek az uniós költségvetést érintő büntetendő cselekményeket. Emellett egyének is tehetnek bejelentést csalás vagy más bűncselekmény gyanúja esetén. Az Európai Ügyészség feladata, hogy fellépjen az EU költségvetését érintő csalásokkal szemben. Ennek megfelelően hatáskörrel rendelkezik arra, hogy kivizsgálja az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket és azok elkövetőit büntetőeljárás alá vonja. Az Európai Ügyészség határokon átnyúló nyomozást folytat a 10 000 euró összeget meghaladó, uniós pénzeszközöket érintő csalások, illetve a 10 millió eurónál nagyobb kárt okozó héacsalások esetében. Szorosan együttműködik a tagállamok bűnüldöző hatóságaival, valamint más szervekkel, például az Eurojusttal és az Europollal. Az Európai Ügyészség felépítése kétszintű: egy központi és egy nemzeti szintből áll. 1. Központi szint A központi szintet az európai főügyész és egy ügyészi kollégium alkotja, akik az Ügyészség székhelyén, Luxembourgban végzik munkájukat. Az európai főügyész irányítja az Európai Ügyészséget, megszervezi annak munkáját és képviseli az Ügyészséget az uniós intézményekkel, a tagállamokkal és a harmadik országokkal fennálló kapcsolataiban. 2019 októberében Laura Codruţa Kövesi személyében kinevezték az első európai főügyészt. Az európai főügyészből és a részt vevő tagállamok ügyészeiből álló ügyészi kollégium feladata az Európai Ügyészség stratégiájának és belső szabályainak meghatározása, valamint az ügyek közötti és azokon belüli koherencia biztosítása. Emellett felügyeli a delegált európai ügyészek által nemzeti szinten folytatott nyomozásokat és büntetőeljárásokat. A Tanács 2020 júliusában nevezte ki a 22 európai ügyészt. 2. Nemzeti szint A nemzeti szint a delegált európai ügyészekből és az állandó tanácsokból áll. A delegált európai ügyészek a 22 részt vevő uniós tagállamban felelnek a bűnügyi nyomozások és büntetőeljárások lefolytatásáért. Munkájukat teljes mértékben a nemzeti hatóságoktól függetlenül végzik. Az állandó tanácsok ellenőrzik és irányítják a nyomozásokat, és operatív döntéseket hoznak.

Answer 32

Hatáskörei 1./ JOGALKOTÁS (Európai jogszabályok elfogadása) Eleinte csak konzultációs jogkörrel vett részt a jogalkotásban, jogalkotói hatáskörei egyre bővültek, mivel 87-től bevezetésre került az együttműködési eljárás, 92-től az együttdöntési eljárás, melyek folyamatosan teret nyertek a konzultációssal szemben. A Lisszaboni Szerződés az együttdöntési eljárást tette általános, rendes jogalkotási eljárássá, szűk kivétellel a különleges jogalkotási eljárásoknak. Ezzel az EP teljes értékű társjogalkotó lett. 2./ ÖNIGAZGATÁS Megválasztja tisztviselőit, felállítja működési mechanizmusát, megállapítja házszabályát. Joga van kezdeményezni a választási szabályokra vonatkozó tervezetet, de azt a Tanács fogadja el. Székhelyét nem változtathatja meg. 3./ ELLENŐRZÉSI JOG A BIZOTTSÁG FELETT Jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a Bizottság kinevezését, és bizalmatlansági indítványt nyújthat be a Bizottsággal szemben. Nyílt szavazással, annak benyújtását követő 3 napon belül határoz, akkor minősül elfogadottnak, ha a jelen lévő képviselők (akik egyszersmind az összes képviselő többségét is alkotják) 2/3-a mellette szavaz, ilyenkor a Bizottság köteles testületileg lemondani, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének pedig le kell mondania a bizottsági tagságról. Lisszabon után már nem csak jóváhagyja, hanem meg is választja az EP elnökét, akit az Európai Tanács nevez meg. A bizottsági tagok kinevezéséhez pedig az EP hozzájárulása kell. 4./ RÉSZT VESZ AZ EU KTSV-NEK ELFOGADÁSÁBAN A Parlament a Tanáccsal közösen felügyeli az uniós költségvetést, és e jogcímén befolyásolhatja az EU kiadásait is (bizonyos kiadási előirányzatokat tartalékba helyeznek, amelyek jogszabály elfogadásához vannak kötve, valamint megilleti a nem kötelező kiadások tartalékának feloldásának joga). Az eljárás végén a Parlament határoz a zárszámadás elfogadásáról vagy elutasításáról, ennek nincs szankciója, de komoly politikai hatása van és egy bizalmatlansági indítványnak is alapja lehet. Az EP és a Tanács együtt alkotja a költségvetési hatóságot. 5./ EGYETÉRTÉSI JOGOT GYAKOROL -Társulási megállapodások megkötése esetén, új tagok felvételekor, tagság felfüggesztésekor, ex 308. (352.) cikk szerinti hatáskör gyakorlása esetén. => megerősített együttműködési eljárás (egyes tagállamok szorosabb együttműködést akarnak, Bizottság elött kezdeményezhetik, EP egyetértési hatáskörrel rendelkezik, Tanács dönt

Answer 33

Az együttdöntés, illetve a Lisszaboni Szerződés terminológiáját használva a rendes jogalkotási eljárás jelentősége, hogy a Parlament megkerülhetetlen döntéshozó, módosításokat is tehet és a végső döntést is csak vele egyetértésben lehet meghozni. A rendes jogalkotási eljárásban tehát a Parlament a Tanáccsal egyenrangú döntéshozó. A rendes jogalkotási eljárás azzal indul, hogy a Bizottság eljuttatja javaslatát a Tanácshoz és a Parlamenthez. Erről a Parlament (Első olvasat során) véleményt mond, mely tartalmazhat módosító javaslatokat, amiket megküld a Tanácsnak. Ha a Tanács egyetért a Parlamenttől érkező javaslattal, a jogszabályt el is fogadhatja, és az eljárás be is fejeződik. Ha viszont a Tanács nem ért mindenben egyet a Parlamenttel (ami a gyakoribb eset), akkor saját javaslatot, ún. közös álláspontot ad ki, (Első olvasat a Tanács részéről) és bocsát a Parlament rendelkezésére, amit utóbbi ún. második olvasatban megtárgyal. Ekkor a Parlamentnek három hónapos határidőn belül négy választási lehetősége van: - nem ad ki véleményt, vagy elfogadja a Tanács álláspontját; - elfogadott - abszolút többséggel elutasítja a Tanács álláspontját; - el nem fogadott - módosításokat javasol a Tanács álláspontjához.=> Bizottság ezekről véleményt nyilvánít Az első esetben a Tanács elfogadja a jogszabályt és az eljárás véget ér. A második esetben a javaslatot el nem fogadottnak tekintik és az eljárás eredmény nélkül lezárul, nem születik meg a kezdeményezett jogszabály. A harmadik esetben a Parlamenttől a javaslat a Bizottság értékelése után visszakerül a Tanácshoz. Amennyiben a Tanács elfogadja a Parlament minden módosítását, a jogszabály megszületik és az eljárás véget ér. Ha viszont a Tanács ekkor sem ért egyet mindenben a Parlamenttel, akkor ún. egyeztetőbizottságot hívnak össze, amely a Tanács tagjaiból (általában az állandó képviselők helyetteseiből) és velük megegyező számú (tehát jelenleg 27) európai parlamenti képviselőből áll, és amelynek ülésein a Bizottság képviselője is jelen van. Az egyeztetőbizottság feladata, hogy a két intézmény között kompromisszumos megállapodásra jusson, az összehívásától számított 6 héten belül. Az egyeztetés háromféle eredménnyel érhet véget: 1./ Az egyeztetőbizottság egyezségre jut, és közös tervezetet készít, a jóváhagyott szöveget 6 héten belül a Parlament egyszerű többséggel, a Tanács pedig a számára előírt szavazási eljárással (minősített többséggel) elfogad (harmadik olvasat), a jogszabályt elfogadottnak tekintik, az eljárás lezárul; 2./ Az egyeztetőbizottság egyezségre jut, de a két intézmény közül valamelyik nem hagyja jóvá a közös tervezetet, s így a jogszabály nem kerül elfogadásra, az eljárás pedig eredmény nélkül zárul le; 3./ Az egyeztetőbizottság nem jár sikerrel, nem tud egyezségre jutni, miután a jogszabály ekkor sem kerül elfogadásra, az eljárás eredmény nélkül zárul le.

Answer 34

A különleges jogalkotási eljárások a korábbi konzultációs, együttműködési és hozzájárulási eljárások helyébe lépnek. A kitűzött cél az EU döntéshozatali folyamatának egyszerűsítése annak egyértelműbbé és hatékonyabbá tételével. A rendes jogalkotási eljárás mellett négy lehetséges módja van a különleges jogalkotási eljárás alkalmazásának: 1.KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁS 1./ A Bizottság javaslata. 2./ A Tanács a tárgyalásokat megkezdi, és kéri a Parlament állásfoglalását. a.) A Parlament elfogadja a Bizottság javaslatát, a Tanács szavazhat a Bizottság javaslatáról. b.) A Parlament a Bizottság javaslatát eredeti formájában nem fogadja el, módosításokat javasol. 3./ A Bizottság átdolgozhatja a javaslatot a Parlament módosításai alapján, de ha nem ért egyet, akkor nem köteles. 4./ A Tanács dönt. (A Parlament véleménye nem kötelezi, ugyanakkor a Bizottság javaslatát csak egyhangúan módosíthatja). 2. HOZZÁJÁRULÁSI ELJÁRÁS I. A hozzájárulási eljárás, amelyet az Egységes Európai Okmány vezetett be, lényegében vétójogot jelent a Parlament számára a Szerződések által ebbe a körbe utalt néhány - általában az Unió fejlődése szempontjából kiemelt fontosságú - terület esetében. A hozzájárulási eljárás nem szokványos jogalkotási procedúra, néhány nagy jelentőségű döntésénél alkalmazzák. 3. HOZZÁJÁRULÁSI ELJÁRÁS II. A Parlament rendelkezik kezdeményezési és végső döntési joggal, ugyanakkor a Tanács egyetértésére van szükség. Pl. Ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályok meghatározásakor. 4. KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS Kizárólag az éves költségvetés elfogadására alkalmazható. Az EU költségvetését az EP és a Tanács közösen határozza meg.

Answer 35

arra volt kíváncsi főként hogy először az intézmény adatvédelmi tisztviselojehez kell fordulni, utána az ombudsmanhoz Független ellenőrző hatóság, 2004-ben jött létre, székhelye Brüsszel. A személyes adatok feldolgozása tekintetében az európai adatvédelmi biztos felelős annak biztosításáért, hogy a közösségi intézmények és szervek tiszteletben tartsák a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jogukat. Adatvédelmi tanácsokkal segíti az uniós intézményeket Kinevezés Az Európai Parlament és a Tanács közös megegyezéssel nevezi ki az európai adatvédelmi biztost ötéves időtartamra, a Bizottság által a nyilvános felhívást követően elkészített lista alapján. Ugyanezen eljárás szerint és ugyanilyen időtartamra helyettes biztost neveznek ki, aki segíti a biztost feladatainak elvégzésében és helyettesíti őt távolléte, illetve akadályoztatása esetén. Az európai adatvédelmi biztos kinevezése megújítható. Szakmai titoktartási kötelezettség terheli. Függetlenség Az európai adatvédelmi biztos feladatkörének ellátása során teljesen függetlenül jár el. Feladatkörének ellátása során senkitől nem kérhet, és nem fogadhat el utasítást.

Answer 36

kötelezettségszegési eljárás

Answer 37

- INFORMÁLIS, BÍRÓSÁGI SZAKASZT MEGELŐZŐ RÉSZ - PANASZ BENYÚJTÁSA AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ - PERES SZAKASZ - KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSI ELJÁRÁSBAN HOZOTT ÍTÉLET JOGKÖV ….. (tagállamokkal szemben): Az egyik legfontosabb eljárás, amikor a Bizottság pert indít a Bíróság előtt, ha véleménye szerint valamely tagállam nem teljesítette a Szerződések alapján fennálló bizonyos kötelezettségét (pl.: elmulaszt átültetni egy irányelvet, helytelenül ültet át egy irányelvet, megsérti a Szerződés egyes rendelkezéseit, nem hajt végre egy rendeletet). Ha a megkezdett eljárás végén a Bíróság azt állapítja meg, hogy a kérdéses tagállam elmulasztotta kötelezettségének teljesítését, az ország köteles a Bíróság ítéletének megfelelően eljárni. Ha ezt elmulasztja, a Bizottság további lépéseket kezdeményezhet a Bíróság felé, s a Bíróság bírság fizetésére ítélheti az elmarasztalt tagállamot.

Answer 38

Együtt => Az EU csak akkor léphet fel adott szakpolitikai területen, ha a.ez a fellépés a Sz-ek által az EU-ra ruházott hatáskörök közé tartozik b.megosztott hatáskörök keretében az uniós szint a legmegfelelőbb a Sz. célkitűzéseinek elérésére c.a fellépés sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl a Sz-k célkitűzéseinek eléréséhez szükséges szinten.

Answer 39

Uniós hatáskörök gyakorlása során fontos elvek a hatáskör átruházás elve, a szubszidiaritás és az arányosság elve, ezen elvek tiszteletben tartásáról a nemzeti parlament gondoskodik. 1./ Szubszidiaritás A szubszidiaritás elvének célja az EU és a tagállamok megosztott hatásköreibe tartozó területeken történő beavatkozás legmegfelelőbb szintjének meghatározása. Európai, nemzeti vagy helyi szintű fellépést érinthet. Valamennyi esetben az Európai Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben hatékonyabban tud fellépni, mint a tagállamok. A közösség tevékenysége nem léphet túl azon, ami a szerződés célkitűzéseinek megvalósításához szükséges. 2./ Arányosság elve Az uniós intézmények sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhetnek túl a Szerződésben meghatározott célkitűzéseken. – Nem léphetik túl cél eléréséhez szükséges mértéket.

Answer 40

Az Európai Tanács NEM az Európai Unió Tanbácsa (lsd. fentebb) és NEM az Európa Tanács Európa Tanács: Nem az EU intézménye, hanem kormányközi együttműködés keretében 1949-ben létrejött nemzetközi szervezet. Legfontosabb feladata a szabadság és emberi jogoknak tiszteletben tartásának garantálása. Székhelye Strasbourgban van. Jelenleg 47 tagja van, de bármely eu-i o. az lehet, akik a elfogadják a jogállamiság intézményét, és garantálják állampolgáraik számára az alapvető szabadságokat és emberi jogokat. Mo. 1990. nov. 6. óta tagja. Egyik legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezményének 1950-es elfogadása. Ennek keretében állították fel az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amely az emberi jogok legfőbb európai bírói fóruma.

Answer 41

Európai Tanács vagy az államfő v a kormányfő vesz részt az ülésen, attól függően h a nemzeti jogrend szerint ki a vhó hatalom feje az adott tában államfő pl.: Bulgária, Fro, Románia Vita volt: Lengyelország

Answer 42

A Tanács, a Bizottság, a Parlament és a Bíróság együttműködésére épülő rendszer hozza létre azt a speciális intézményi felépítést, amelyben a kormányközi és a szupranacionális jelleg sajátosan ötvöződik. A kormányközi alapon működő Tanács mellett a másik három intézményben inkább a szupranacionális elemek dominálnak. Az alapelv szerint a Bizottság javaslattevő, döntés-előkészítő, jogszabálykezdeményező és végrehajtó feladatokat lát el. A legfőbb döntéshozó, jogalkotó a Tanács, amely mellett a Parlament fő szabályként társdöntéshozóként, társjogalkotóként, kisebb mértékben konzultatív, valamint ellenőrző testületként működik. E három intézmény munkáját egészíti ki a Bíróság, amely őrködik az uniós jog betartása, egységes alkalmazása és zökkenőmentes érvényesülése felett. A Maastrichti Szerződés a Tanács, a Bizottság, a Parlament és a Bíróság mellé az EU pénzügyeit ellenőrző Számvevőszéket is a Közösség intézményi rangjára emelte, a Lisszaboni Szerződés pedig önálló intézményként jelölte meg az állam- és kormányfők találkozóját, az Európai Tanácsot, valamint az Európai Központi Bankot.

Answer 43

EGYSZERŰ TÖBBSÉG: Az egyszerű többséghez a Tanács legalább 14 tagjának támogató szavazata szükséges. A Tanács a következő esetekben hoz döntést egyszerű többséggel: * eljárási ügyekben, például saját eljárási szabályzatának elfogadásakor, a Tanács Főtitkárságát érintő szervezeti ügyekben, a szerződésekben meghatározott bizottságokra nézve irányadó szabályok elfogadásakor * amikor a Bizottságot tanulmányok készítésére és javaslatok benyújtására kéri fel. MINŐSÍTETT TÖBBSÉG: Ha a Tanács a Bizottságnak vagy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a javaslatáról szavaz, akkor beszélünk minősített többségről, ha az alábbi két feltétel teljesül: * a tagállamok 55%-a (vagyis a gyakorlatban a 27 tagállamból 15) a javaslat mellett szavaz * a javaslatot támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65%-át képviselik Az eljárás másik elnevezése „kettős többségi” szabály. BLOKKOLÓ KISEBBSÉG A blokkoló kisebbségnek legalább a Tanács négy, az Unió népességének több mint 35 %-át képviselő tagállamából kell állnia. Soros elnökség 6 havonta váltják egymást a tagállamok Mo 2011 januártól volt, legközelebb 2024. júniustól lesz 2022. jul-Dec Cseho

Answer 44

A Maastrichti Szerződés bevezetése óta a szabad mozgás joga – gazdasági aktivitástól függetlenül – az Unió minden állampolgárát Megilleti. A személyek szabad mozgásának elve szerint az EU bármely állampolgárának alapjoga, hogy szabadon, korlátozások nélkül lépheti át a tagállamok közötti határokat. A rövidebb idejű tartózkodás (az utazás) mindenfajta korlátozás nélkül történik az uniós állampolgárok számára. Három hónapos időtartamig bárki szabadon utazhat és tartózkodhat egy másik tagállamban. A szabad mozgás az utazási szabadságon kívül ugyanakkor magába foglalja a hosszabb tartózkodás, így a munkavállalás, a tanulás, a letelepedés és a tartózkodás szabadságát is. Ez egyben azt is jelenti, hogy az uniós polgárok szabadon választhatják meg lakóhelyüket az EU egész területén. Amennyiben azonban három hónapnál hosszabb ideig maradnak egy másik tagállamban, akkor tartózkodási engedélyre van szükségük. Ezek kiadása ugyanakkor automatikus, amennyiben teljesülnek bizonyos feltételek. Ezek a letelepedés céljától függően változnak. A kereső tevékenység céljából más tagállamba áttelepülőkre lényegében három eltérő szabadság vonatkozik. 1./ A munkavállalókra (mások által foglalkoztatottakra) a munkaerő szabad mozgása, 2./ az önálló foglalkoztatottakra vagy szabadfoglalkozásúakra (önálló tevékenységet folytatókra, nyugdíjasokra) a letelepedés szabadsága, 3./ míg a szolgáltatást nyújtókra (vállalkozókra) inkább a szolgáltatás nyújtásának szabadsága, a szolgáltatások szabad áramlása vonatkozik KIVÉTELEK (feltételek) A munkavállalók szabad mozgása alól is léteznek ugyanakkor kivételek, amikor a Szerződés engedélyezi a külföldi munkavállalókkal szembeni korlátozásokat. Olyn korlátozásokat 1./ egyrészt a közérdek, a közbiztonság és a közegészség védelmében, 2./ másrészt a közszolgálatban lehet érvényesíteni. Ott különösen olyan területekről van szó, amelyekben a közhatalom gyakorlása kapcsolódik a foglalkozáshoz, azaz a munkavállaló feladata valamely állami feladat vitele. Látható, hogy az első esetben említett megszorítás minden személlyel szemben alkalmazható, míg a második feltétel – értelemszerűen – csak a munkavállalókkal, tehát egy bizonyos személyi kategóriával szemben. 41/74. sz. VAN DUYN-ÜGY – közrendi klauzula kezdeti értelmezése Az Európai Bíróság szerint egy szervezethez való múltbeli tartozás nem minősülhet a személyes magatartás részének, viszont az értékelés időpontjában fennálló kötelezettség, amely egyben a szervezet céljaival való azonosulást és a szervezet tevékenységében való részvételt is jelent, már értékelhető a személyes magatartás részeként.

Answer 45

C-364/10. sz. Magyarország kontra Szlovák Köztársaság ügy Sólyom László KE-nek Révkomáromba kellett volna látogatnia egy társadalmi szervezet meghívására, hogy részt vegyen Szent István szobrának avatásán. Aug. 20. Mo. államalapítási ünnepe. De 08.21. érzékeny dátum, 1968-ban a Varsói Szerződésben részes állam fegyveres erői megszállták a Cseszlovák Szocialista Köztársaságot. Szlovákia megtiltotta, hogy S.L. Szlovákia területére lépjen => per Mo. kérte, hogy a B. állapítsa meg: a.Sz. megsértette a a szabad mozgás és tartózkodás jogát b.ellentétes az uniós joggal Sz. álláspont, amely jogszerűnek tartja S.L. belépésének megtagadását c.Sz. visszaélésszerűen alkalmazta az uniós jogot a megtagadással d.az irányelv személyi hatályát konkrétan nemzetközi jogi norma norlátozhatjakivételek körét, hatályát Bíróság döntése: Elutasította Mo. keresetét és a költségek viselésére kötelezte.

Answer 46

Közvetlen választás bevezetése

Answer 47

Társdöntéshozó lett, a kezdeti konzultatív funkciót a szerződések folyamatosan szélesítették egészen addig, míg a Lisszaboni szerződés az együttdöntési eljárást tette a rendes jogalkotási eljárássá.

Answer 48

Az Európai Parlament tagjait az Unió polgárai választják - közvetlen és általános választójog alapján, - szabad és titkos választásokon, - ötéves időtartamra, - arányos (listás) választási rendszerben.

Answer 49

Uniós hatáskörök gyakorlása során fontos elvek a hatáskör átruházás elve, a szubszidiaritás és az arányosság elve. Ugyanakkor ezen elvek tiszteletben tartásáról a nemzeti parlament gondoskodik. A nemzeti parlamentek ellenőrzési joga lehet a.ex ante (előzetes) b.ex post (utólagos) További jogosultsága lehet: a.) Passerelle klauzula alkalmazásával kapcsolatos igény: Az EUSZ 48. cikke (7) bekezdése szerinti általános áthidaló („passerelle”) klauzula értelmében az Európai Tanácsnak a különleges jogalkotási eljárásról a rendes jogalkotási eljárásra – vagy az egyhangú szavazásról a minősített többséggel történő határozathozatalra – történő áttérésre irányuló kezdeményezéséről értesíteni kell a nemzeti parlamenteket, a kezdeményezés pedig nem fogadható el, ha valamely nemzeti parlament azzal szemben hat hónapon belül kifogást támaszt. b.) tájékoztatáshoz való jog a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség területén végzett értékeléssel kapcsolatban: A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben a nemzeti parlamentek egyedi szerepet töltenek be. Részt vesznek az Eurojust tevékenységeinek értékelésében és az Europol tevékenységeinek vizsgálatában. Ezen túlmenően a nemzeti parlamentek kifogásolhatják a Tanács azon határozatait, amelyek (a Tanács minősített többséggel történő határozathozatalával járó) rendes jogalkotási eljárást kiterjesztik a határokon átnyúló vonatkozásúcsaládi jog egyes aspektusaira, amelyek különben a Tanács egyhangú határozatát megkövetelő különleges jogalkotási eljárás hatálya alá tartoznak (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkében szereplő áthidaló – „passerelle” –klauzula). c.) belső biztonságra vonatkozó operatív együttműködés területén fennálló tájékoztatáshoz való jog

Answer 50

1979. A közvetlen választásokat megelőzően az európai parlamenti képviselőket az egyes tagállamok nemzeti parlamentjei jelölték ki. Ily módon minden európai parlamenti képviselő kettős mandátummal rendelkezett.

Answer 51

33/74. sz. Van Binsbergen-ügy – korlátozás lehetősége Van Binsbergen úr megbízott egy Hollandiában élő holland ügyvédet ügyének fellebbviteli bíróság előtti vitelére, de közben az ügyvéd Belgiumban telepedett le. A holland szabályozás szerint azonban Hollandiában csak ott élő személyek lehetnek ügyvédek. A Bíróság kimondta, hogy eltörlendő korlátozások mindazok, amelyek a szolgáltatást nyújtó állampolgárságára, szokásos tartózkodási helyére vonatkoznak, mivel ezek diszkriminatívak lehetnek. Vannak azonban olyan sajátos tevékenységek, ahol ilyen különleges feltételek – mint pl. szervezeti, képesítési, szakmai, etikai, felügyeleti, felelősségi szabályok - előírhatók, ha azt a közjó indokolja, és ezek kiterjednek minden, az adott tagállamban letelepedett személyre. Így a konkrét ügyben előírt korlátozás sem ellentétes a közösségi joggal, amennyiben annak célja valóban az igazságszolgáltatással kapcsolatos szakmai és etikai szabályok tiszteletben tartása

Answer 52

Az intézmények mellett fontos részfeladatokat látnak el az Unió egyéb szervei (tanácsadói minőségben a. és b.): a.) Gazdasági és Szociális Bizottság, b.) Régiók Bizottsága, c.) Európai Beruházási Bank, d.) Európai Ombudsman, e.) Adatvédelmi Felügyelő.

Answer 53

Dublin I.-II.-III., de nem kellett kifejteni az EU menekültügyi politikájának célja, hogy a nemzetközi védelmet igénylő, nem uniós állampolgárok számára megfelelő jogállást kínáljon valamelyik uniós tagállamban, és biztosítsa a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartását[1]. Ezért az Unió egy közös európai menekültügyi rendszer

Answer 54

A szerződésekből és az alapjogi chartából levezethetően van

Answer 55

Független ellenőrző hatóság, 2004-ben jött létre, székhelye Brüsszel. A személyes adatok feldolgozása tekintetében az európai adatvédelmi biztos felelős annak biztosításáért, hogy a közösségi intézmények és szervek tiszteletben tartsák a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jogukat. Adatvédelmi tanácsokkal segíti az uniós intézményeket KINEVEZÉS Az Európai Parlament és a Tanács közös megegyezéssel nevezi ki az európai adatvédelmi biztost ötéves időtartamra, a Bizottság által a nyilvános felhívást követően elkészített lista alapján. Ugyanezen eljárás szerint és ugyanilyen időtartamra helyettes biztost neveznek ki, aki segíti a biztost feladatainak elvégzésében és helyettesíti őt távolléte, illetve akadályoztatása esetén. Az európai adatvédelmi biztos kinevezése megújítható. Szakmai titoktartási kötelezettség terheli. FÜGGETLENSÉG Az európai adatvédelmi biztos feladatkörének ellátása során teljesen függetlenül jár el. Feladatkörének ellátása során senkitől nem kérhet, és nem fogadhat el utasítást. HATÁSKÖR a.) tanácsot adhat az érintetteknek jogaik gyakorlásával kapcsolatban; b.) a személyesadat-feldolgozást szabályozó rendelkezések állítólagos megsértése esetén az ügyet az adatkezelő elé utalhatja, és szükség esetén javaslatot tehet a rendelkezés megsértésének orvoslására és az érintettek védelmének javítására; c.) figyelmeztetheti vagy elmarasztalhatja az adatkezelőt; d.) elrendelheti bármely adat helyesbítését, zárolását, törlését vagy megsemmisítését, amennyiben annak feldolgozása a személyes adatok feldolgozására vonatkozó rendelkezések megsértésével történt, és elrendelheti azon harmadik személyek értesítését az ilyen intézkedésről, akikkel az adatot közölték; e.) elrendelheti az adatfeldolgozás átmeneti vagy végleges tilalmát; f.) az ügyet az érintett közösségi intézmény vagy szerv, illetve szükség esetén az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság elé utalhatja; g.) az ügyet a Szerződésben meghatározott feltételek szerint az Európai Unió Bírósága elé utalhatja; h.) beavatkozóként járhat el az Európai Unió Bírósága elé terjesztett ügyekben.

Answer 56

minden rovar bogár de nem minden bogár rovar :)

Answer 57

Közbiztonság, közérdek, közegészség, közfeladat

Answer 58

2201/2003/EK tanácsi r. – BRÜSSZEL IIA. Bíróságok joghatóságára, illetve a határozatok elismerésére és vh.-ra von. házassági ügyekben és szülői felelősségre von. eljárásokban -joghatósággal rendelkező bíróságok megállapításának szabályait -kibocsátott határozatok elism. és vh.-t megkönnyítő szabályok -gyermekek egyik o.-ból másikba jogellenes elvitelére von. ügyek rendezésére szolg. elj. -NEM foglalkozik anyagi jogi ?-kel Fő célja: Gyermekek azon jogának bizt., hogy min2 szülővel kapcs.-ot tudjon tartani, még akkor is, ha más-más tago.-ban élnek. Nincs szükség vh.-vá nyilvánításra azon tagállami b. határozata esetén, amely a rendelettel összhangban igazolt. Dánia nem részese a rendeletnek – rá nem von. - 1258/2010/EU ep-i és tanácsi r. – RÓMA III. Házasság felbontására és a különválásra von. – 2010. dec 30. hatályba lépés -16 tagállam részese, köztük Mo. is -házastársak különböző áp.-ok és más-más tagállamban tart. vagy olyan tagállamban, amely nem áp-ságuk szerinti -Joghatóság: (nem választanak a felek) -bírósághoz fordulás időpontjában a házastársak állandó lakóhelye -utolsó állandó lakóhely -amelynek mind2 fél áp.-a volt -amelynek bíróságához fordultak. 650/2012/EU ep-i és tanácsi r. – RÓMA IV. Öröklési ügyekről és az eu.-i öröklési bizonyítvány bevezetéséről – 2015. aug. 17. után beköv. halálesetek esetén alkalm. -Dánia nem részese -örökösök számára teremt jogbiztonságot -Európai öröklési bizonyítványt bevezeti -örökösök, hagyományosok, végrendeleti végrehajtós és ahagyatéki gondnokok -más uniós orszűgban -bizonyíthatják jogállásukat és / vagy gyakorolhatják jogaikat vagy jogosultságaikat

Answer 59

Várhelyi Olivér - Szomszédságpolitika és bővítés

Answer 60

Európai zöld megállapodás Az európai életmód előmozdítása A digitális korra felkészült Európa Emberközpontú gazdaság Új lendület az európai demokrácia számára Európa globális szerepének erősítése

Answer 61

Bizottság az EU végrehajtó szerve, szokták az EU kormányának is nevezni. Székhelye: Brüsszel.Az Európai Bizottság a Tanácstól és az Európai Tanácstól eltérően nem kormányközi, hanem szupranacionális elven működik, azaz nem csupán a tagállamok érdekeire figyelemmel tevékenykedik, hanem az Unió egészét szolgálva a közösségi érdekek őreként végzi feladatait. Teljes mértékben független! Bizottság javaslattevő, döntés-előkészítő, jogszabály-kezdeményező és végrehajtó feladatokat lát el.

Answer 62

A Maastrichti Szerződés bevezetése óta a szabad mozgás joga – gazdasági aktivitástól függetlenül – az Unió minden állampolgárát Megilleti. A személyek szabad mozgásának elve szerint az EU bármely állampolgárának alapjoga, hogy szabadon, korlátozások nélkül lépheti át a tagállamok közötti határokat. A rövidebb idejű tartózkodás (az utazás) mindenfajta korlátozás nélkül történik az uniós állampolgárok számára. Három hónapos időtartamig bárki szabadon utazhat és tartózkodhat egy másik tagállamban. A szabad mozgás az utazási szabadságon kívül ugyanakkor magába foglalja a hosszabb tartózkodás, így a munkavállalás, a tanulás, a letelepedés és a tartózkodás szabadságát is. Ez egyben azt is jelenti, hogy az uniós polgárok szabadon választhatják meg lakóhelyüket az EU egész területén. Amennyiben azonban három hónapnál hosszabb ideig maradnak egy másik tagállamban, akkor tartózkodási engedélyre van szükségük. Ezek kiadása ugyanakkor automatikus, amennyiben teljesülnek bizonyos feltételek. Ezek a letelepedés céljától függően változnak. A kereső tevékenység céljából más tagállamba áttelepülőkre lényegében három eltérő szabadság vonatkozik. 1./ A munkavállalókra (mások által foglalkoztatottakra) a munkaerő szabad mozgása, 2./ az önálló foglalkoztatottakra vagy szabadfoglalkozásúakra (önálló tevékenységet folytatókra, nyugdíjasokra) a letelepedés szabadsága, 3./ míg a szolgáltatást nyújtókra (vállalkozókra) inkább a szolgáltatás nyújtásának szabadsága, a szolgáltatások szabad áramlása vonatkozik KIVÉTELEK (feltételek) A munkavállalók szabad mozgása alól is léteznek ugyanakkor kivételek, amikor a Szerződés engedélyezi a külföldi munkavállalókkal szembeni korlátozásokat. Olyn korlátozásokat 1./ egyrészt a közérdek, a közbiztonság és a közegészség védelmében, 2./ másrészt a közszolgálatban lehet érvényesíteni. Ott különösen olyan területekről van szó, amelyekben a közhatalom gyakorlása kapcsolódik a foglalkozáshoz, azaz a munkavállaló feladata valamely állami feladat vitele. Látható, hogy az első esetben említett megszorítás minden személlyel szemben alkalmazható, míg a második feltétel – értelemszerűen – csak a munkavállalókkal, tehát egy bizonyos személyi kategóriával szemben. 41/74. sz. VAN DUYN-ÜGY – közrendi klauzula kezdeti értelmezése Az Európai Bíróság szerint egy szervezethez való múltbeli tartozás nem minősülhet a személyes magatartás részének, viszont az értékelés időpontjában fennálló kötelezettség, amely egyben a szervezet céljaival való azonosulást és a szervezet tevékenységében való részvételt is jelent, már értékelhető a személyes magatartás részeként. A kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgásának biztosítása tekintetében külön kategóriába tartoznak az önálló tevékenységet folytatók (önálló vállalkozók). Ezeket a személyeket a letelepedés szabadsága illeti meg, ami azt jelenti, hogy bármelyik tagállamban joguk van arra, hogy tevékenységbe kezdjenek és azt folytassák, továbbá hogy vállalatokat alapítsanak és azokat igazgassák ugyanazon rendelkezések alapján, amelyek az adott tagállamban honos személyekre vonatkoznak. Kivétel A közérdek, a közbiztonság és a közegészség védelme érdekében a tagállamok megfelelően indokolt esetben itt is élhetnek – szigorúan a céllal arányban álló – korlátozásokkal. A Szerződés alapján kivételt képeznek továbbá azok a tevékenységek, amelyek – még ha csak alkalomszerűen is – hivatalos hatáskör gyakorlásához kapcsolódnak.

Answer 63

Lényegében az Európai Uniót alapító szerződéseket foglalja magában. Az uniós jogforrások között központi szerepet töltenek be a Szerződések, vagyis az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz), illetve az Európai Unió Működéséről szóló szerződés (EUMSz). TÁGABB ÉRTELEMBEN ALAPÍTÓ SZERZŐDÉSEK: Azok a Sz.-ek, amelyek mérföldkőnek tek. az EU történetében: −ESZAK Párizsi Szerződés (1951. április 18., 1952. július 25.); −EGK és EURATOM Római Szerződés (1957. március 25., 1958. január 1.); −Egyesülési Szerződés (1965. április 8., 1967. július 1.); −Az Egységes Európai Okmány (1986. február 18., 1987. január 1.); −Az Európai Uniót létrehozó és a közösségi szerződéseket módosító maastrichti Szerződés (1992. február 7., 1993. november 1.); −Amszterdami Szerződés (1997. október 2., 1999. május 1.); −Nizzai Szerződés (2001. február 26., 2003. február 1. ); −Lisszaboni Szerződés (2007. december 13., 2009. december 1.) SZŰKEBB ÉRTELEMBEN ALAPÍTÓ SZERZŐDÉSEK: Azok a Sz.-ek, amelyek létrehozták az európai integráció szervezeti kereteit: −ESZAK Párizsi Szerződés (1951. április 18., 1952. július 25.); −EGK és EURATOM Római Szerződés (1957. március 25., 1958. január 1.); −Az Európai Uniót létrehozó és a közösségi szerződéseket módosító Maastrichti Szerződés (1992. február 7., 1993. november 1.); HATÁLYOS SZERZŐDÉSEK: 1. Az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) A Maastrichti Sz. hozta létre az EU-t, maga a sz. többször módosításra került, elnevezése azonban nem váltpozott. 2. Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) Az EGK Sz. elnevezése a módosítások következtében előbb EK Sz.-re, majd a Lisszaboni Sz. módosításai után lett az EUMSZ. 3. Európai Atomenergia-kozösséget létrehozó Szerződés (Euratom Sz.) Többször módosították, de neve nem változott 4. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 2000-ben Nizzában írták alá, kihírdette a Parlament a Tanács és a Bizottság is, de sem ekkor, sem a 2007-es módosításakor nem vált jogilag kötelező erejűvé. Csak a Lisszaboni Sz. módosításai után, akkortól ugyanis az EUMSZ 6. cikkének (1) bekezdése kijelenti, hogy ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a szerződések. Meg kell jegyezni, hogy az ESZAK szerződés ma már nem hatályos, azt 50 évre kötötték.

Answer 64

Másodlagos jogforrásoknak tekintjük a Szerződésekben lefektetett alapelvek, célok, feladatok megvalósulását elősegítő, biztosító jogi eszközöket, amelyek az uniós intézmények jogalkotó tevékenysége nyomán születnek. A Lisszaboni Szerződés megkülönböztet ’jogalkotási’ és ’nem jogalkotási’ jogi aktusokat. Joghatásaikat tekintve a jogalkotási, illetve nem jogalkotási aktusok nem különböznek egymástól, az egyes eljárásokban ugyanolyan típusú aktusok – rendelet, irányelv, határozat – elfogadására van lehetőség. −A jogalkotási aktusok közé a jogalkotási eljárásban elfogadott rendeletek, irányelvek és határozatok tartoznak. A jogalkotási aktusok tehát csak kötelező jogszabályok lehetnek, a nem kötelező jogi aktusokat (ajánlás és vélemény) a Szerződés nem sorolja ide. −A nem jogalkotási aktusoknak a Szerződés két formáját különíti el. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus arra szolgál, hogy a Bizottság – a Tanács és a Parlament felhatalmazása alapján – kiegészíthesse vagy módosíthassa a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit. A részletes felhatalmazást a jogalkotók az érintett jogalkotási aktusban rögzítik. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok esetében a címben fel kell tüntetni, hogy „felhatalmazáson alapuló”. A nem jogalkotási aktusok másik formája a végrehajtási aktus. Erre akkor van szükség, ha az általános szabálytól eltérően valamely kötelező jogi aktus végrehajtását nem a tagállamok végzik saját nemzeti jogukban, hanem az egységes Végrehajtás érdekében ezt uniós döntéssel kell megtenni. Az uniós jogi aktusokat fel lehet osztani kötelező, illetve nem kötelező jellegük alapján is.

Answer 65

Az uniós polgárság fogalmát a Maastrichti Szerződés vezette be. Eszerint a tagállamok minden állampolgára egyben az Unió polgára is. Az uniós polgárság kiegészítő jellegű, tehát nem lép a nemzeti állampolgárság helyére, csupán kiegészíti azt, többletjogokat biztosít. C-200/02. sz. CHEN-ÜGY – kiskorú uniós polgár valamint nem uniós polgárhozzátartozó tartózkodási joga Ms. Chen kínai állampolgár hat hónapos terhesen lépett be az Egyesült Királyság területére, majd Észak- Írországba (Belfastba) utazott, ahol megszületett gyermeke, Catherine, akivel azóta Walesben élnek. A gyermek az észak-írországi jogi szabályozás szerint, a ius soli elve alapján megkapta az ír állampolgárságot, a britet viszont nem, mert Nagy-Britannia nem a ius soli elvét követi. Az anya állandó tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét elutasították. C-135/08. sz. ROTTMANN-ÜGY – uniós polgárság elvesztése Janko Rottmann osztrák állampolgár volt, azonban ellene büntetőeljárás indult, melyben gyanúsítottként kihallgatták, emiatt Münchenbe költözött. Az osztrák hatóságok nemzeti elfogatóparancsot adtak ki ellene. Rottmann német állampolgárságért folyamodott, amelyet meg is kapott, ez pedig az osztrák állampolgárság elvesztését vonta maga után.

Answer 66

Jogi szempontból az egyenlőség elve, illetve a diszkrimináció tilalma lényegében ugyanazon érem két oldalát jelenti: a.) az egyenlőséghez való jog az egyén alanyi joga, b.) a diszkrimináció tilalmának tiszteletben tartása pedig mások ezirányú kötelezettsége. Az Európai Bíróság joggyakorlata szerint tiltott diszkriminációnak minősül, ha hasonló vagy összehasonlítható tényállásokat különbözőképpen, illetve különböző tényállásokat azonos módon kezelnek, illetve ítélnek meg, hacsak ez objektív okokkal nem igazolható. A diszkriminációnak általában két tipikus fajtáját szoktuk elkülöníteni: -a közvetlen és -a közvetett hátrányos megkülönböztetést. C-141/04. sz. MANGOLD- ÜGY – életkoron alapuló diszkrimináció Werner Mangoldot határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazta munkáltatója, kizárólag amiatt, hogy a munkavállaló 56 éves volt, mivel a vonatkozó nemzeti szabályozás lehetővé tette, hogy az 52. életévüket betöltött munkavállalókat határozott idejű szerződéssel foglalkoztassák, és a határozott idő lejártával újabb határozott idejű szerződés(eke)t köthessenek velük egészen a nyugdíjkorhatár eléréséig. C-415/93. sz. BOSMAN-ÜGY – állampolgárság szerinti diszkrimináció, akadályozás tilalma Bosman belga állampolgárságú profi labdarúgóként át szeretett volna szerződni egy francia klubhoz, ez azonban lényegében az érte követelt nagy összegű átigazolási díj meg nem fizetése miatt hiúsult meg.

Answer 67

A belső piac olyan határok nélküli térség, amelyen belül az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása biztosított. A négy alapszabadság biztosítása egyrészt a negatív integráció, azaz a szabad áramlást akadályozó tényezők lebontásán, másrészt a pozitív integráció, azaz a közös szabályozáson keresztül történik. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az egységes piac kiépítése egy folyamat, amely mind a mai napig zajlik, és feltehetően teljes megvalósítása még jó ideig eltart.

Answer 68

26/62. sz. Van Gend en Loos-ügy – a nagy klasszikus  A holland vámhatóság a korábban 3%-os vámmal sújtott vegyi árukat átsorolta egy másik vámtarifaszám alá, ennek következtében a behozatalt immár 8%-os vám terhelte. Az eljáró bíróság úgy látta, hogy ez ellentétes lehet a közösségi jog új vámok kivetését ill. meglévő vámok emelését tiltó rendelkezéseivel. A Bíróság az alábbiakat mondta ki: Az EGK-Szerződés közvetlen hatálya, azaz magánszemélyek milyen feltételek esetén hivatkozhatnak nemzeti bíróságaik előtt közvetlenül a Szerződés egyes rendelkezéseire és a közösségi jog primátusa: a Közösség a nemzetközi jog új jogrendjét hozta létre, amelynek javára az államok korlátozták szuverén jogaikat (primátus), és amelynek nemcsak a tagállamok, de azok állampolgárai is alanyai (közvetlen hatály). 6/64. sz. Costa kontra E.N.E.L. Olasz magánszemély sérelmezte azon áramszolgáltató társaság államosítását, melynek ő maga is részvényese volt. A Bíróság megállapította, hogy előzetes döntéshozatal keretében nincs hatásköre annak vizsgálatára, hogy a nemzeti jog valamely intézkedése ellentétes-e a közösségi joggal, ezért inkább csak általánosságban értelmezgette egy kicsit a Szerződéseket   A közösségi jog mint sajátos, önálló jogrend – autonómia: A saját intézményekkel és jogi személyiséggel, valamint nemzetközi képviseleti joggal bíró, jogképes Közösség határozatlan időre történő létrehozásával a tagállamok maguk korlátozták szuverenitásukat és hoztak létre egy önmagukra és saját állampolgáraikra is alkalmazandó joganyagot. Ezen joganyag a Szerződés hatálybalépésétől kezdve a tagállamok jogrendszerébe illeszkedik, azok bíróságaira nézve kötelező.  A közösségi jog egységes alkalmazásának követelménye: A közösségi jog végrehajtásának módja nem változhat tagállamról tagállamra az utólagos nemzeti jogalkotás függvényében, mivel az veszélyeztetné a Közösség céljainak elérését és tiltott megkülönböztetést valósítana meg.  A közösségi jog primátusa: a közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti jogszabályokkal szemben, még azon tagállami törvényekkel szemben is, amelyeket utóbb fogadtak el, mivel a Közösség létrehozásával szuverenitásuk egy részéről a tagállamok véglegesen lemondtak, így a Szerződésben foglalt kötelezettségvállalásukat utólagos jogi aktusok révén nem ronthatják le – azaz közösségi jog-nemzeti jog viszonyában a lex posterior derogat legi priori elve nem érvényesül. 106/77. sz. Simmenthal-ügy – közösségi jog primátusa, effet utile követelménye A nemzeti bíróság a közösségi jog elsőbbségének érvényesítését nem teheti függővé a nemzeti jogalkotó vagy alkotmánybíróság döntésétől, ilyen formális aktus hiányában is félre kell tennie a közösségi joggal ellentétes nemzeti jogszabályt, azt nem alkalmazhatja eljárásában. A félretétel a nemzeti jogszabályt nem teszi érvénytelenné, csupán közösségi keretek között nem lesz alkalmazható. Az effet utile, vagyis a közösségi jog teljes hatékonyságának/érvényesülésének követelménye kívánja meg azt, hogy a nemzeti bíróságnak hatásköre legyen nem alkalmazni a közösségi joggal ellentétes nemzeti jogszabályt.

Answer 69

Eljárás tárgya a.) a Bíróság hatáskörrel rendelkezik a szerződés értelmezése kérdésében b.) az Európai Bíróság hatáskörébe tartozik a közösségi intézmények jogi aktusainak érvényességére és értelmezésére irányuló előzetes döntéshozatal iránti előterjesztés Konstruált tényállások nem, sőt egyfajta tanácsadó vélemény adására irányuló előterjesztés sem lehet az előzetes döntéshozatal tárgya. Nem megengedhető az előzetes döntési eljárás kezdeményezése, ha a kérdést az Európai Bíróság korábban már egyértelműen megválaszolta, illetve ha az adott jogkérdéssel összefüggésben már kialakultnak mondható bírói gyakorlat létezik. Az előzetes döntéshozatali eljárásnak szintén nem lehet tárgya egy olyan norma, amely olyannyira egyértelmű, hogy ésszerűségi szempontok alapján csak egyetlen lehetséges értelmezése adódik („acte-claire” doktrína).

Answer 70

Minden nemzeti bírónak az előterjesztés kezdeményezésére joga van. Három esetben azonban a nemzeti bíró köteles előzetes döntési eljárást kezdeményezni az Európai Bíróság előtt 1./ Fennáll az előterjesztés kötelezettség, ha egy olyan nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő ügyben merül fel közösségi jog releváns és tisztázandó kérdés, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség. Ilyen bíróság tipikusan az adott tagállam igazságszolgáltatási hierarchiájában legfelül elhelyezkedő bíróság – pl. a magyar Kúria. 2./ Előterjesztési kötelezettség áll fenn akkor is, ha közösségi intézmény aktusának érvényessége a kérdés. Ha egy nemzeti bíróságnak – függetlenül attól, hogy a jogorvoslati hierarchia melyik fokán áll – kétsége támad egy közösségi norma érvényességét illetően, előzetes döntési eljárást köteles kezdeményezni az Európai Bíróság előtt, önmaga nem minősítheti érvénytelennek az adott normát és nem mellőzheti automatikusan az alkalmazását annak érvénytelenségre hivatkozva. CILFIT-ügy – kivétel az előzetes döntéshozatal kötelező esetei alól Nem köteles utalni az utalási kötelezettséggel érintett felsőbíróság sem, ha - már rendelkezésre áll európai bírósági joggyakorlat (acte éclairé) - az érintett rendelkezés értelmezése ésszerű kétség nélkül nyilvánvaló (acte clair) - az ügy kívül esik az uniós jog hatáskörén

Answer 71

Pp. 126. § [Felfüggesztés az Európai Unió Bírósága, az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria eljárásának kezdeményezésére tekintettel] (1) A bíróság a peres eljárást felfüggeszti, ha a) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának, b) az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárásának, c) a Kúriának az önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásának kezdeményezéséről határoz. (2) Ha a peres eljárásban olyan jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában folyamatban lévő közigazgatási perben, más polgári perben, vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más közigazgatási vagy polgári eljárásban - azonos tényekre alapítva - az (1) bekezdés szerinti valamely eljárást már kezdeményezték, a bíróság az írásbeli ellenkérelem - vagy annak hiányában beszámítás - előterjesztését követően a peres eljárást e másik ügyben kezdeményezett eljárás befejezéséig felfüggesztheti. Pp. 130. § [Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése] (1) A bíróság az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását az Európai Unió alapját képező szerződésekben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti. (2) Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja. A bíróság a végzésben meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Unió Bírósága előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást, az érintett magyar jogszabályokat, a vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket, valamint azokat a körülményeket és indokokat, amelyek az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését megalapozzák. A bíróság végzését az Európai Unió Bírósága részére történő kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az igazságügyért felelős miniszter részére is. (3) Ha a bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet elutasítja, erről végzéssel határoz, e döntését legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni. Be. 490. § (1) A bíróság az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását az Európai Unió alapját képező szerződésekbe foglalt szabályok szerint hivatalból vagy indítványra kezdeményezheti. (2) Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A bíróság a végzésben meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Unió Bíróságának előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállás és az érintett magyar jogszabályok lényegét. A bíróság a végzését az Európai Unió Bírósága számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul kézbesíti az igazságügyért felelős miniszter részére is. (3) A bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasításáról végzéssel határoz.

Answer 72

Az Európai Unió olyan új jogrendszert hozott létre, amely különbözik mind a nemzetközi jogtól, mint a tagállamok belső jogrendjétől. A nemzetközi jogtól 2 fontos dologban tér el: 1./ A nemzetközi jog nemzetközi szerződéseken alapul, amíg az uniós jog forrásai között a Szerződések mellett fontos súlya van az EU saját jogi aktusainak és az eu-s intézmények által alkotott másodlagos jogforrásoknak. 2./ A nemzetközi jog az államközi viszonyokat szabályozza, jogalanyai az államok. Az uniós jog a tagállamokra, valamint a magán-, és jogi személyekre egyaránt vonatkozó jogok és kötelezettségek összessége. Összességében elmondható, hogy az uniós jog (a nemzetközi jogban szokatlanul) a tagállamok jogrendjének integráns részévé vált, amelyet a tagállamok bíróságai is alkalmazni kötelesek.

Answer 73

elsődleges jogforrások: alapító szerződések és általános jogelvek másodlagos jogforrások: minden, amely az elsődleges jogforrásokból fakad

Answer 74

A rendelet (regulation) olyan általános hatályú uniós jogi norma, ami teljes egészében, minden tagállamban kötelező és közvetlenül alkalmazandó, azaz a tagállamoktól nem igényli külön jogszabály kibocsátását, hatályba lépésétől minden további aktus nélkül minden részletében (ugyanazzal a szöveggel) alkalmazandóvá válik a tagállamok jogrendszerében. Rendeletekkel általában egy adott kérdés pontos és részletes szabályozására törekszenek. A rendelet hatálya egyetemleges. Jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg, nem csak a tagállamok, hanem egyének részére is. A tagállami bíróságok előtt rájuk közvetlenül is alapítható igény. Olyan uniós jogforrás, amely helyettesíti a tagállamok belső törvényhozását. A Hivatalos Lapban közzétételre kerülnek.

Answer 75

- alkalmazásának nem feltétele a tagállam további aktusa => önvégrehajtó jellegű - TILOS a rendelet bármiféle recepciója, transzformációja, belső nemzeti jog részévé tétele

Answer 76

Az irányelv (directive) olyan uniós jogszabály, amely az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat, de a cél megvalósításának formáját, az eljárások és eszközök megválasztását és saját jogrendszerbe illesztését átengedi a nemzeti hatóságoknak. A rendeletekkel ellentétben tehát, a tagállamok kötelesek nemzeti jogalkotás útján az irányelvnek megfelelő jogszabályt kibocsátani az irányelvben meghatározott határidőn belül. A nemzeti jogrendbe illesztés metódusát az egyes tagállamok saját maguk döntik el, rajtuk múlik, hogy új jogszabályt hoznak-e, vagy egy meglévőt módosítanak, és hogy milyen nemzeti jogforrást alkalmaznak (törvényt, rendeletet, stb.). Az irányelvek általában a rendeletekhez képest nagyobb mozgásteret biztosítanak a tagállamoknak, de az azokban foglalt szabályoknak a nemzeti jogban való megjelenítésére kötelesek. A Hivatalos Lapban közzétételre kerülnek. Irányelv esetén vizsgálandó: a.címzetti kör b.implementációs (átültetési) határidő c.notifikációs kötelezettség

Answer 77

A határozat (decision) teljes egészében kötelező. A Lisszaboni Szerződés előtt a határozat fogalmi eleme volt, hogy annak legyenek címzettjei. A Lisszaboni Szerződés azonban már ezt nem teszi kötelező elemmé és úgy fogalmaz, hogy amennyiben a határozatnak vannak címzettjei, akkor az kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl. A címzett lehet tagállam, természetes vagy jogi személy. Amennyiben van címzettje, úgy vele közölni kell, és a közléssel hatályosul. A Tanács vagy a Bizottság olyan határozatai, amelyek vagyoni kötelezettségeket határoznak meg természetes vagy jogi személyek részére (tagállamok kiv.!), azok végrehajtatók. A kötelező végrehajtás annak a tagállamnak a polgári eljárási szabályai szerint történik, amelyiknek területén végrehajtják.

Answer 78

-Vertikális közvetlen hatály: magánszemély állami szervvel szemben hivatkozik a közösségi jog valamely rendelkezésére -Horizontális közvetlen hatály: magánszemélyek egymás közötti jogvitáikban hivatkoznak a közösségi jog valamely rendelkezésére ❗️A Szerződések rendelkezéseinek lehet vertikális és horizontális közvetlen hatálya is. ❗️Az irányelveknek főszabály szerint nincs közvetlen hatálya, az Európai Bíróság értelmezése szerint azonban egyes rendelkezések kivételesen az implementációs határidő lejártát követően közvetlen hatállyal bírhatnak, amennyiben a.az ir.elvet a nemzeti jogba nem, vagy nem megfelelő módon ültették át (Ratti-ügy) b.az ir.elv rendelkezései feltétel nélküliek, c.az ir.elv rendelkezései kellően világosak és pontosak és d.az ir.elv rendelkezései magánszemélyeket ruháznak fel jogokkal. (b-d. Van Duyn ügy) Irányelveknek tehát csak vertikális közvetlen hatálya lehet.--> Marshall- ügy ( az irányelv kényszerítő jellege – miszerint arra egy nemzeti bíróság előtt hivatkozni lehet – csak a címzett tagállamok tekintetében áll fenn, magánszemélyekre nézve közvetlenül nem keletkeztet jogokat és kötelezettségeket – van tehát vertikális közvetlen hatálya, de horizontális nincs) A Bíróság ítélkezési gyakorlatában alakította ki, hogy amennyiben a tagállam az irányelv nemzeti jogba való átültetésének kötelezettségét megszegte (határidő, mód tekintetében), ezért a jogsértésért kártérítési felelősséggel tartozik a magánfelek felé —> Frankovich ügy A kártérítés jogalapja az, hogy a tagállam megsértette a Szerződésből eredő azon kötelezettségét, miszerint minden szükséges intézkedést meg kell tennie, hogy az irányelvben előírt eredmény megvalósuljon. A kártérítéshez való jogot a Bíróság az alábbi három feltétel fennállása esetén ismerte el: (Frankovich jelenség)  az irányelv által előírt eredmény a magánszemélyeket jogokkal ruházná fel  e jogok tartalma az irányelv rendelkezései alapján meghatározható  okozati összefüggés áll fenn az implementációs kötelezettség tagállam általi megsértése és a bekövetkezett kár között. ❗️❗️HATÁROZAT KÖZVETLEN HATÁLYA Grad ügy A fuvarozással kapcsolatos forgalmi adóra vonatkozó tanácsi határozat és ennek hatálybalépését szabályozó tanácsi irányelvre együttesen alapítható e a nemzeti bíróság előtt érvényesíthető, magánszemélyeket megillető jogosultság? B.: a kérdéses rendelet közvetlen hatállyal rendelkezik DE ez nem jelenti azt, hogy a kötelező jogforrások (ie, rend, hat) teljesen azonos hatállyal bírnának. A B. nemcsak azon határozatok közvetlen hatályát ismerte el, amelyek címzettjei magánszemélyek, hanem azokét is, amelyek címzettje egy vagy több ill. vmennyi tagállam. --> a jogi aktusok tényleges érvényesülését (effet utile) gyengítené, ha az unió intézményei határozataiban szereplő kötelezésekre nem lehetne hivatkozni nemzeti bíróságok előtt, nem tekintenék az uniós jog részének

Answer 79

Az AJÁNLÁS általában egyfajta cselekvési és magatartási elvárásokat fogalmaz meg, míg a VÉLEMÉNY egy álláspontot ad meg, gyakran valakinek a kérésére. Bár hatályukat tekintve egyik sem kötelező jogi aktus, a nemzeti bíróságoknak, ha az uniós joggal kapcsolatos ügyekben járnak el, figyelembe kell venniük az ajánlásokat és véleményeket is. Különösen igaz ez, ha az ajánlások segítik az uniós jog értelmezését. Tartalmukat az Európai Bíróság is figyelembe szokta venni ítéleteinél. Az ajánlások sok esetben későbbi kötelező erejű jogi norma előfutárai lehetnek.

Answer 80

41/74. Van Duyn-ügy – irányelv (vertikális) közvetlen hatálya Az Egyesült Királyság megtagadta egy holland állampolgár beutazását közrendi okokból, mivel a hölgy a szcientológiai egyháznál vállalt volna munkát, mely egyház tevékenységét a brit kormány nemkívánatosnak nyilvánította. A Bíróság az irányelv közvetlen hatályát az alábbiak szerint vezette le: A hivatkozott irányelv úgy rendelkezett, hogy a közrendi illetve közbiztonsági indokok alapján hozott intézkedések kizárólag az érintett személy magatartásán alapulhatnak. E rendelkezés a tagállamok diszkrecionális jogkörét korlátozza azzal, hogy előírja számukra, mit vehetnek figyelembe döntésük meghozatalánál, anélkül, hogy bármilyen fenntartást vagy feltételt lehetővé tenne illetve jogalkotási kötelezettséget írna elő. Az érintett személyek jogbiztonsága megkívánja azt, hogy a tagállamnak az irányelvben rögzített kötelezettségére közvetlenül hivatkozhassanak. 14/83. sz. Von Colson-ügy – közvetett hatály (a közösségi joggal összhangban történő értelmezés elve) Két német szociális munkás egyértelműen azért nem kapta meg a megpályázott állást, mert nők voltak. A közösségi irányelv tiltotta ezt a fajta diszkriminációt, azonban a vonatkozó német jogszabályok szerint emiatt csak minimális összegű kártérítés lett volna megítélhető biztatási kár címén. A Bíróság az alábbiakat mondta ki: Az irányelv az elérendő cél tekintetében köti a tagállamokat, melyeknek kötelessége, hogy a cél eléréséhez szükséges minden intézikedést megtegyenek. E kötelezettség a tagállamok valamennyi hatóságát, így azok bíróságait is terheli. Az eredmény elérése érdekében a nemzeti jogot és különösen az irányelv végrehajtására bevezetett szabályokat a nemzeti bíróságoknak az irányelv szövegének és céljának fényében kell értelmezniük (vagyis az irányelv érvényesülését elősegítő módon). 152/84. sz. Marshall-ügy – irányelv horizontális közvetlen hatálya Brit munkáltató előírta, hogy a nők 60., a férfiak 65. életévük betöltésekor kötelesek nyugdíjba vonulni. Az előzetes döntéshozatalra feltett kérdés az volt, hogy az erre tekintettel elbocsátott 62 éves női munkavállaló hivatkozhat-e a nemi megkülönböztetést tiltó irányelvi rendelkezésre munkáltatójával szemben (tkp."magánszemély”- magánszemély viszonylatban). A Bíróság álláspontja szerint az irányelv kényszerítő jellege – miszerint arra egy nemzeti bíróság előtt hivatkozni lehet – csak a címzett tagállamok tekintetében áll fenn, magánszemélyekre nézve közvetlenül nem keletkeztet jogokat és kötelezettségeket – van tehát vertikális közvetlen hatálya, de horizontális nincs. (Az állam fogalmát azonban tágan határozta meg annak érdekében, hogy mégis minél szélesebb körben lehessen az irányelv rendelkezéseire hivatkozni.)

Answer 81

A közösségi jog autonómiájához kapcsolódik a közösségi jog elsőbbsége, ❗️amely szerint a közösségi jog a nemzeti joggal szemben elsőbbséget élvez, a nemzeti jog nem akadályozhatja a közösségi jog érvényesülését, alkalmazását. A közösségi joggal ellentétes nemzeti jogszabály alkalmazásától az eljáró nemzeti bírónak el kell tekintenie, azt nem alkalmazhatja. A közösségi (uniós) jog elsőbbségét az alapítószerződések nem határozták meg. Az Alkotmányszerződés kimondta volna az uniós jog elsőbbségét, de a Lisszaboni Szerződés nem emelte át ezt a rendelkezést. ❗️Az elsőbbség azt jelenti, hogy amennyiben az uniós jog összeütközésben áll a tagállamok egyes jogszabályaival, akkor az uniós jogot kell alkalmazni. ❗️Az uniós jog elsőbbségének elve egyben azt is jelenti, hogy az elsőbbég nem csak a korábban, de az utóbb megszülető nemzeti jogszabályokkal szemben is érvényesül. Az uniós jog elsőbbségéhez kapcsolódik az előfoglalás elve is. ❗️Eszerint egyes jogterületeken, ahol az uniós jog már kimerítően szabályoz, illetve ahol kizárólagos az Unió hatásköre, ott a továbbiakban már nincs is lehetőség nemzeti jogalkotásra. Vannak olyan uniós jogszabályok, amelyek egyértelműen megfogalmazzák, hogy az adott területen nincs lehetőség nemzeti jogalkotásra, de van, amikor az Európai Bíróság állapítja meg, hogy egy adott területen az uniós jog már kimerítően szabályoz. C-6/64. sz. Costa kontra E.N.E.L. Olasz magánszemély sérelmezte azon áramszolgáltató társaság államosítását, melynek ő maga is részvényese volt. A Bíróság megállapította, hogy előzetes döntéshozatal keretében nincs hatásköre annak vizsgálatára, hogy a nemzeti jog valamely intézkedése ellentétes-e a közösségi joggal, ezért inkább csak általánosságban értelmezgette egy kicsit a Szerződéseket ❗️A közösségi jog mint sajátos, önálló jogrend – autonómia: A saját intézményekkel és jogi személyiséggel, valamint nemzetközi képviseleti joggal bíró, jogképes Közösség határozatlan időre történő létrehozásával a tagállamok maguk korlátozták szuverenitásukat és hoztak létre egy önmagukra és saját állampolgáraikra is alkalmazandó joganyagot. Ezen joganyag a Szerződés hatálybalépésétől kezdve a tagállamok jogrendszerébe illeszkedik, azok bíróságaira nézve kötelező. ❗️A közösségi jog egységes alkalmazásának követelménye: A közösségi jog végrehajtásának módja nem változhat tagállamról tagállamra az utólagos nemzeti jogalkotás függvényében, mivel az veszélyeztetné a Közösség céljainak elérését és tiltott megkülönböztetést valósítana meg. ❗️A közösségi jog primátusa: a közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti jogszabályokkal szemben, még azon tagállami törvényekkel szemben is, amelyeket utóbb fogadtak el, mivel a Közösség létrehozásával szuverenitásuk egy részéről a tagállamok véglegesen lemondtak, így a Szerződésben foglalt kötelezettségvállalásukat utólagos jogi aktusok révén nem ronthatják le – azaz közösségi jog-nemzeti jog viszonyában a lex posterior derogat legi priori elve nem érvényesül.

Answer 82

A közvetett hatály a Bíróság joggyakorlatában kialakított értelmezési elv, melynek lényege, hogy a nemzeti jogot az eljáró bírónak a közösségi jog fényében kell értelmeznie (van Colson ügy), amennyiben ez nem vezet contra legem értelmezésre (Marleasing ügy). Az elvet általában akkor lehet segítségül hívni, ha egy közösségi rendelkezés esetében nem állnak meg a közvetlen hatály feltételei vagy irányelv rendelkezésére horizontális jogviszonyban hivatkoznak. C-106/89. sz.. Marleasing-ügy – közvetett hatály (a közösségi joggal összhangban történő értelmezés elve) A Marleasing SA pert indított annak megállapítása iránt, hogy egy spanyol vállalkozás társasági szerződése színlelt, és az alapítás célja egyértelműen fedezetelvonás volt. A Bíróság ismét kimondta, hogy a nemzeti bíróság köteles a nemzeti jogot az irányelv szövegének és céljának megfelelően értelmezni, így a társasági szerződést csak az irányelvben felsorolt okokból nyilváníthatja semmissé 14/83. sz. Von Colson-ügy – közvetett hatály (a közösségi joggal összhangban történő értelmezés elve) Két német szociális munkás egyértelműen azért nem kapta meg a megpályázott állást, mert nők voltak. A közösségi irányelv tiltotta ezt a fajta diszkriminációt, azonban a vonatkozó német jogszabályok szerint emiatt csak minimális összegű kártérítés lett volna megítélhető biztatási kár címén. A Bíróság az alábbiakat mondta ki: Az irányelv az elérendő cél tekintetében köti a tagállamokat, melyeknek kötelessége, hogy a cél eléréséhez szükséges minden intézikedést megtegyenek. E kötelezettség a tagállamok valamennyi hatóságát, így azok bíróságait is terheli. Az eredmény elérése érdekében a nemzeti jogot és különösen az irányelv végrehajtására bevezetett szabályokat a nemzeti bíórságoknak az irányelv szövegének és céljának fényében kell értelmezniük (vagyis az irányelv érvényesülését elősegítő módon). C-106/89. sz.. Marleasing-ügy – közvetett hatály (a közösségi joggal összhangban történő értelmezés elve) A Marleasing SA pert indított annak megállapítása iránt, hogy egy spanyol vállalkozás társasági szerződése színlelt, és az alapítás célja egyértelműen fedezetelvonás volt. A támadott vállalkozás a Spanyolország által addig még nem implementált társasági jogi irányelvre hivatkozott, melyben ilyen semmisségi ok nem volt felsorolva. A Bíróság ismét kimondta, hogy a nemzeti bíróság köteles a nemzeti jogot az irányelv szövegének és céljának megfelelően értelmezni, így a társasági szerződést csak az irányelvben felsorolt okokból nyilváníthatja semmissé.

Answer 83

44/2001/EK tanácsi r. –Brüsszel I. Bíróságok joghatóságára, illetve a határozatok elismerésére és vh.-ra von. polgári és ker-i ügyekben -Joghatóság: -Alapelv az, hogy joghatóság abban az államban gyak., ahol alperes állandó lakóhellyel rendelkezik, => általános joghatóság -rendezi a megállapodással választott joghatóság kérdéseit -Perfüggőségek és összefüggő elj.-okról is rend. -Elism. és vh.: -EU tagállamban hozott határozatot a többi tagállamban külön elj. nélkül is el kell ism. 2201/2003/EK tanácsi r. – Brüsszel IIA. Bíróságok joghatóságára, illetve a határozatok elismerésére és vh.-ra von. házassági ügyekben és szülői felelősségre von. eljárásokban -joghatósággal rendelkező bíróságok megállapításának szabályait -kibocsátott határozatok elism. és vh.-t megkönnyítő szabályok -gyermekek egyik o.-ból másikba jogellenes elvitelére von. ügyek rendezésére szolg. elj. -NEM foglalkozik anyagi jogi ?-kel Fő célja: Gyermekek azon jogának bizt., hogy min2 szülővel kapcs.-ot tudjon tartani, még akkor is, ha más-más tago.-ban élnek. Nincs szükség vh.-vá nyilvánításra azon tagállami b. határozata esetén, amely a rendelettel összhangban igazolt. Dánia nem részese a rendeletnek – rá nem von.

Answer 84

Cartesio ügy --> kivételek: Cilfit ügy

Answer 85

MANGOLD ÜGY- (52. életévét betöltötte, ezért csak határozott idejű szerződést kötöttek vele): A Bíróság elismerte az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, amely az uniós jog általános elvének tekintendő. Bizonyos esetekben megengedett: ha jogszerű, foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci és szakképzési célkiűzések által igazolt (de nem volt ilyen a konkrét esetben!) A nemzeti bíróság kötelessége az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma teljes érvényesülésének biztosítása, eltekintve a nemzeti jog mindazon rendelkezéseinek alkalmazásától, amelyek ellentétesek a közösségi joggal, abban az esetben is, ha az irányelv átültetésének határideje még nem járt le DEFRENNE ÜGY- légiutas kísérő nő kevesebb bért kapott): Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve a Közösség alapjának része, és ezért az azt szabályozó 119. cikk közvetlenül hatályos. Az elv nem csupán a hatóságokat köti, hanem az egyének, jogi személyek közötti szerződéses viszonyokra is vonatkozik. Az egyének saját nemzeti bíróságaik előtt közvetlenül hivatkozhatnak rá. BOSMAN ÜGY- Sportversenyeken nem lehet állampolgársági kvótát alkalmazni (csak a nemzetiválogatottban) Bosman belga állampolgárságú profi labdarúgóként át szeretett volna szerződni egy francia klubhoz, ez azonban lényegében az érte követelt nagy összegű átigazolási díj meg nem fizetése miatt hiúsult meg. A Bíróság megállapította, hogy ellentétes a közösségi joggal minden olyan szabályozás, amely pénzösszeg megfizetésétől teszi függővé azt, hogy a munkavállaló munkaszerződésének lejárta után másik tagállamban vállalhasson munkát. Mivel a hivatkozott szabály állampolgárságra tekintet nélkül vonatkozott a munkavállalókra, nem volt megállapítható az állampolgárság szerinti diszkrimináció illetve az egyenlő bánásmód sérelme. A Bíróság azonban kiszélesítette a munkaerő szabad áramlásának követelményét annak kimondásával, hogy tilos mindenfajta intézkedés, amely ezt akadályozná vagy korlátozná, akár tagállamtól, akár magánszemélyektől ered.

Answer 86

A Szerződés tiltja mind a tagállamok, mind a tagállamok és harmadik országok között a tőke mozgásának és a fizetési műveleteknek mindenfajta korlátozását 286/82. és 26/83. sz. Luisi és Carbone egyesített ügyek – szolgáltatáshoz hozzáférés szabadsága, szolgáltatás vs. tőkemozgás Külföldre utazó olaszok a hazai devizaszabályozás szerint engedélyezettnél több pénzt vittek magukkal. A Bíróság megállapította, hogy a szolgáltatások szabad áramlása a szolgáltatásnyújtás szabadsága mellett magában foglalja a szolgáltatáshoz való hozzáférés szabadságát is. Ennek értelmében az uniós polgárok korlátozásmentesen utazhatnak másik tagállamba abból a célból, hogy ott valamilyen szolgáltatást (így pl. gyógyturizmus, orvosi szolgáltatás) vegyenek igénybe. Az ezen szolgáltatásokért történő ellenérték-fizetés a fizetési műveletek körébe tartozik és mint ilyen szintén nem korlátozható. Az ilyen pénzmozgások nem tekinthetők tőkemozgásnak (mivel ez utóbbi célja források befektetése), így nem a tőke szabad áramlására vonatkozó szabályok szerint kell az ilyen ügyleteket megítélni. C-484/93. sz. Svensson és Gustavsson-ügy – kamattámogatás vs. bank honossága Egy luxemburgi házaspár bankkölcsönt vett fel, hogy házat építsen gyermekének és a kamatterhek enyhítésére támogatást kért a Lakásügyi Minisztériumtól, amely azt elutasította arra hivatkozva, hogy csak Luxemburgban letelepedett bankoktól felvett kölcsönök kamataihoz adható kamattámogatás. A Bíróság úgy látta, hogy ez olyan, a tőkemozgásokra vonatkozó korlátozás, amelyet a vonatkozó irányelv értelmében el kell törölni, tekintettel arra, hogy eltántoríthatja az ügyfeleket attól, hogy más tagállamban honos banktól vegyenek fel építési kölcsönt. Kimondta továbbá, hogy az intézkedés a szolgáltatások szabad áramlásának akadályozására is alkalmas, mivel a kölcsön pénzügyi szolgáltatásnak minősül. C-358/93. sz. Bordessa-ügy – készpénzmozgás a Közösségen belül Aldo Bordessa olasz állampolgár teherautójában a spanyol-francia határ átlépésekor a megengedettnél lényegesen több spanyol pesetát találtak. A Bíróság kimondta, hogy az érme, papírpénz és csekkek kivitelének előzetes engedélyhez kötése a Közösségen belül ellentétes a közösségi joggal, mert a tőke- és fizetési műveletek szabadságát korlátozza, az előzetes bejelentési kötelezettség azonban elfogadható.

Answer 87

650/2012/EU ep-i és tanácsi r. – Róma IV. Öröklési ügyekről és az eu.-i öröklési bizonyítvány bevezetéséről – 2015. aug. 17. után beköv. halálesetek esetén alkalm. -Dánia nem részese -örökösök számára teremt jogbiztonságot -Európai öröklési bizonyítványt bevezeti -örökösök, hagyományosok, végrendeleti végrehajtós és ahagyatéki gondnokok -más uniós országban -bizonyíthatják jogállásukat és / vagy gyakorolhatják jogaikat vagy jogosultságaikat

Answer 88

a közösségi jog helyes alkalmazása olyannyira nyilvánvaló, hogy az minden ésszerű kétséget kizár

Answer 89

290/05. sz. Nádasdi-ügy (és C333/05. sz. Németh-ügy) – regisztrációs adó A Nádasdi-ügy: Azt követően, hogy Nádasdi Ákos 2004. május 2-án használt személygépkocsit vásárolt Németországban 6000 EUR-ért, A Debreceni Fővámhivatal 2004. május 14-én kelt határozatában 150 000 HUF regisztrációs adót szabott ki, amelyet a felperes még ezen a napon megfizetett. A Vám- és Pénzügyőrség Észak- Alföldi Regionális Parancsnoksága ezt követően felügyeleti intézkedés keretében megváltoztatta a Debreceni Fővámhivatal által hozott határozatot akként, hogy a Nádasdi Á. által fizetendő regisztrációs adó összegét 390 000 HUF-ra emelte, és kötelezte az adózót, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizesse meg a különbözetet. A határozat indokolása szerint a regisztrációs adó összege a 2004. május 14-én hatályba lépett, a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosításáról szóló 2004. évi XII. törvény elfogadása következtében módosult, tekintve hogy az új adótáblát a törvény hatálybalépését követően kiadott adóigazolások esetén kell alkalmazni. A re g i s z t r á c i ó s a d ó a személygépkocsikat nem azok határátlépése folytán terheli, ezért nem minősül az EK 23. cikk, illetve az EK 25. cikk szerinti vámnak, illetve azzal azonos hatású díjnak. A magyar regisztrációs adó 2004. május 1 - 2005. december 31. között kizárólag a gépjármű műszaki adottságain és környezetvédelmi jellemzőin alapult. Nem tett mértékében különbséget a használt és új jármű között A Bíróság kimondta, hogy egy adórendszer alapulhat olyan objektív tényezőkön, mint műszaki adottságok és környezetvédelmi jellemzők, de ne valósítson meg megkülönböztetést Az ítélet következményei: - a szabályozás módosítása: a használt járművek adómértékét avultatni kell (2006. január 1-től) - az uniós jogba ütköző adót vissza kell téríteni az adó fizetőknek/teherviselőknek

Answer 90

–a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása –vámunió –monetáris politika (euróövezet) –a tengeri biológiai erőforrásokmegőrzése (közös halászati politika) –közös kereskedelempolitika –hatáskörgyakorláshoz szükséges nemzetközi megállapodások kötése

Answer 91

–belső piac –a szociálpolitikának az e szerződésben meghatározott vonatkozásai –gazdasági, társadalmi és területi kohézió –mezőgazdaság és halászat (kivéve a tengeri biológiai erőforrások megőrzése) –környezetvédelem – fogyasztóvédelem – közlekedés – transzeurópai hálózatok –energiaügy –a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség –a közegészségügy terén jelentkező közös biztonsági kockázatoknak az e szerződésben meghatározott vonatkozásai - kutatás, tech. fej. és űrkutatás - fejlesztési 1üttműködés és humanitárius segítségnyújtás

Answer 92

- emberi egészség védelme - ipar – kultúra – idegenforgalom monetáris politika, oktatás, szakképzés, ifjúság és sport – polgári védelem – igazgatási együttműködés emberi egészség védelme

Answer 93

Görög áp-ú felperes, jogászként Görögo szakképesítés, athéni ügyvédi kamara tagja,5 évig német irodában foglalkozott görög és uniós jogi ügyekkel.Kérte ügyvédként való bejegyzését. Egy tagállam, amelynél olyan szakma gyakorlás engedélyezését kérték, amely folytatása a nemzeti jog szerint oklevélhez vagy szakmai képesítéshez kötött, köteles figyelembe venni a más tagállamban megszerzett okleveleket, úgy , hogy a igazolt szakismereteket és képességeket összehasonlítja a nemzeti jog szerint előírtakkal. vizsgálati eljárás objektív megállapítja, egyenértékű-e. Követelheti a hiányzó ismeretek és képesítések igazolását. VALÓDI ÉRTÉK SZERINT kell figyelembe venni a más tagállamokban megszerzett képesítést.

Answer 94

EGYENLŐEN ALKALMAZANDÓ INTÉZKEDÉSEK FELTÉTELRENDSZERE (korlátozások akkor jogszerűek a szolgnyújtás és letelepedési joggal kapcs, ha): - MEGKÜLÖNBÖZTETÉSTŐL mentesen alkalmazzák - KÖZÉRDEK által igazolható - ALKALMASAK az általuk elérni kívánt célok megvalósításának biztosítására - nem lépnek túl az ELÉRNI KÍVÁNT CÉL megvalósításához SZÜKSÉGES mértéken

gyakori kérdések Flashcards

(123 cards)