Hétvégi pörgetős Flashcards
Meg tudom csinálni! (248 cards)
Büntetőjog fogalma
Tág értelemben: azon jogszabályok összessége, amelyek meghatározzák, hogy mely cselekmények képeznek bűncselekményt, melyek a büntetőjogi felelősségre vonás feltételei és melyek a bűncselekmény jogi következményei (szankciói), illetve, hogy az elkövetett bűncselekményt milyen állami szervek, milyen eljárás keretében bírálják el, és a törvényesen kiszabott büntetést vagy intézkedést milyen állami szervek hogyan hajtják végre.
Szűk értelemben: a büntető anyagi jog, vagyis olyan jogszabályok összessége, amelyek meghatározzák, hogy mely cselekmények képeznek bűncselekményt, melyek a büntetőjogi felelősségre vonás feltételei, akadályai és melyek a bűncselekmény jogkövetkezményei (szankciói).
A büntetőjog feladata
Meghatározza, mely cselekmények minősülnek bűncselekménynek.
Előírja az ezekhez kapcsolódó büntetéseket és intézkedéseket.
Gondoskodik a bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásáról és megbüntetéséről.
Védi a társadalmat a veszélyes, jogellenes magatartásokkal szemben.
A bűnügyi tudományok rendszere
Normatív tudományok csoportja: jogszabályok, jogi eszközök
* anyagi jogtudomány
* eljárási jogtudomány
* végrehajtási jogtudomány
Empirikus tudományok csoportja: megismerésen alapuló eszközök
* kriminológia: bűnözéssel, mint társadalmi tömegjelenséggel foglalkozik
* kriminalisztika: bűnügyi nyomozástan, nyomok felderítése, összegyűjtése
Büntetőjog segédtudományai
o Igazságügyi orvostan
o Igazságügyi elmekór-tan
A magyar büntetőjog alapelvei
- törvényesség elve
- humanizmus elve
- tettfelelősség elve
- bűnösségen alapuló felelősség elve
- arányosság elve
- szubszidiaritás elve
- kétszeres értékelés tilalma
Törvényesség elve
Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet törvény az elkövetés idején büntetni rendelt.
Bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni, amelyről törvény az elkövetés idején nem rendelkezett.
praevia-elv
az elkövetéskor hatályos törvény alkalmazásának követelménye és a súlyosabb büntetőtörvény visszaható hatályának tilalma
certa-elv
a pontos törvényi meghatározottság követelménye és a határozatlan büntetőtörvény (diszpozíció) és jogkövetkezmény (szankció) tilalma
scripta-elv
az írott büntetőtörvény követelménye és a büntethetőséget, illetve szankciót létrehozó vagy szigorító szokásjog tilalma
stricta-elv
a jogalkalmazónak a törvény normaszövegének kötéséhez a követelménye és a büntethetőség- és szankció-megalapozó vagy szigorító analógia alkalmazásának tilalma
A bűnösségen alapuló felelősség elve
Bűnösség: az elkövető tudata és a társadalomra veszélyes cselekménye közötti szándékosság és gondatlanság formájában megnyilvánuló aktuális pszichés viszony
Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.
Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
Érvényesség és hatályosság
- Érvényesség: ha a jogszabályalkotásra hivatott állami szerv az előírt formák között jogszabályt alkot és azt az előírt módon kihirdeti
- Hatályosság: valamely büntetendő cselekmény elbírálásánál az adott törvény mikor, hol és kire érvényes és alkalmazandó (időbeli, területi, személyi hatály)
Időbeli hatály
(1) A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni.
(2) Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.
(3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő.
Többmozzanatú bűncselekmények elkövetési idejének elméletei
- Magatartási elmélet: amikor az elkövetési magatartás utolsó mozzanatát kifejtik vagy, amikor a kötelezettnek cselekednie kellett volna
- Eredményelmélet: a tényállásban meghatározott eredmény bekövetkezésének az időpontja
- Cselekményegység-elmélet: a bűncselekmény ott és akkor van elkövetve, ahol és amikor a törvényes fogalmához tartozó bármelyik eleme megvalósult
Eredmény-bűncselekményeknél: az elévülési idő múlásának a kezdő napja az eredményelmélethez igazodik
Több ország területén megvalósuló bűncselekmények esetén: a területi hatály a cselekményegység elmélete szerint
Időbeli hatály: magatartási elmélet
Területi hatály
- § (1) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a belföldön elkövetett bűncselekményre, (területiség elve, főszabály)
b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre, (kvázi területi elv)
c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. (honossági elv)
(2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az
aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő, (kettős inkrimináció)
ab) állam elleni bűncselekmény, – kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen – tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, (állami önvédelem elve)
ac) a XIII. (emberiesség elleni bűncselekmény) vagy a XIV. Fejezetben (háborús bűncselekmény) meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő, (feltétlen büntetőhatalom elve)
b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő. (passzív személyi elv)
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el.
A diszpozíció fajtái
Hipotézis és diszpozíció egybeolvad
hipotézis: az alkalmazás feltételeit tartalmazza
diszpozíció (rendelkezés): a jogszabály címzettjének milyen magatartást kell, lehet vagy nem szabad tanúsítania a feltétel létrejötte esetén
Diszpozíció fajtái:
- egyszerű
- leíró
- hivatkozó
- keretdiszpozíció
szankció: a diszpozícióban leírt és annak megfelelően tanúsított magatartás jogi következménye
A büntetőjogi norma értelmezése
Értelmezés alanya
- jogalkotó
- jogalkalmazó
- jogtudomány
Értelmezési módszerek
- nyelvtani
- logikai
- rendszertani
- történeti
- teleologikus
Értelmezés eredménye
- Megállapító
- Kiterjesztő
- Megszorító
A nullum crimen sine lege elvből kifolyólag a kiterjesztő értelmezés és az analógia TILOS!
A bűncselekmény fogalma
(1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.
(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.
A bűncselekmény elemei
- cselekmény
- társadalomra veszélyesség
- bűnösség
- büntetni rendeltség
- tényállásszerűség
A bűncselekmények súly szerinti osztályozása (1843-tól)
- 1843-as büntetőtörvény-javaslat (bichotóm): bűntett és kihágás; a megkülönböztetés következményeit az anyagi és az eljárásjogi jogban, illetve a büntetés-végrehajtási jogban kívánta szabályozni
- 1878:5. Csemegi-kódex (trichotóm): a bűntetteket és a vétségeket tartalmazta, a kihágásokat külön törvény, az 1879:40. tc. Kihágási Törvénykönyv
- évi II. törvény Btá.: megszüntette a vétség kategóriáját, a korábban vétségként kezelt cselekményeket a bűntettek közé sorolta, és ezek mellett léteztek a kihágások
o Az 1955. évi 17. sz. tvr. a kihágás intézményét kiiktatta a hazai jogból
- évi II. törvény Btá.: megszüntette a vétség kategóriáját, a korábban vétségként kezelt cselekményeket a bűntettek közé sorolta, és ezek mellett léteztek a kihágások
- 1968:1. tv. a szabálysértésekről: már ismerte a kisebb súlyú bűntettek szabálysértési elbírálásának lehetőségét
- évi 28. tvr.: a bűncselekmény bűntett vagy vétség
A bűncselekmény súly szerinti osztályozásának hatályos szabályozása
5. § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.
Vétség:
- minden gondatlanságból elkövetett bűncselekmény
- azok a szándékosan elkövetett bűncselekmények, amelyek büntetési tétele legfeljebb 2 évi szabadságvesztés vagy annál enyhébb
- minden elzárással büntetendő cselekmény
- szabadságvesztést főszabály szerint fogházban kell letölteni
Bűntett: szándékosan elkövetett bűncselekmények, amelyek kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel büntetendők
- emiatt kiszabott szabadságvesztést fegyházban vagy börtönben kell végrehajtani
A tényállások fajtái
konkrét történeti tényállás: büntetőjogilag lényeges, releváns ismérvek összessége
törvényi tényállás: a jogalkotó által meghatározott törvényi ismérvek összessége, melyek bűncselekmény megállapításához szükségesek
- alapeset: szükséges és elegendő a bűncselekmény megvalósulásához pl.: Emberölés
- minősített eset: a jogalkotó kiemel egy körülményt az alapeset köréből és ahhoz súlyosabb büntetési tételt rendel pl.: Nyereségvágyból elkövetett emberölés
- privilegizált eset: egy körülményt kiemel a jogalkotó és az alapesethez képest alacsonyabb büntetési tételt rendel pl.: Erős felindulásból elkövetett emberölés
általános törvényi tényállás: a jogtudomány absztrakciója (elvonatkoztatás), amely többé-kevésbé hasonló törvényi tényállási elemekből hoz létre egy rendszert
Jogi tárgy
Közvetlen jogi tárgy: a legkonkrétabb érdek/érték, amit a bűncselekmény veszélyeztet
Különös jogi tárgy: egymáshoz hasonló, egymással rokon jogi tárgyak összessége
Általános jogi tárgy: az összes védhető jogi tárgy, az adott állam jogrendje, amit végső soron minden bűncselekmény támad
Elkövetési tárgy
dolog vagy személy (passzív alany), amire/akire a bűncselekmény elkövetője kifejti az elkövetési magatartást