IV. Béla uralkodása Flashcards

(36 cards)

1
Q

Mettől meddig uralkodott IV. Béla ?

A

1235-1270

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Ki volt IV. Béla előtt a király ?

A

Apja II. András

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

IV. Béla hatalomra kerülve milyen változtatásokat hajtott végre ?

A

Szemben állt apja birtokadományozásával
Leszámolt apja híveivel
Királyi tanácsba saját híveit ültette
Megpróbálkozott a királyi birtokrendszer restaurációjával
1239ben befogadta a nomád kunokat

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Mit váltottak ki IV. Béla uralkodásának első felében levő intézkedések ?

A

Komoly ellenállás bárók részéről

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Ki volt julianus ?

A

• 1236-ban Julianus domonkos rendi szerzetes hírt hozott a keleti magyarokról és a várható tatár támadásról

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Ki volt IV. Béla idején a tatárok vezére ?

A

Batu kán

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Mit tett Batu kán 1238-bán

A

• Batu kán 1238-ban meghódolásra szólította fel IV. Bélát, aki nem enge- delmeskedett.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

1240-Ben a király milyen intézkedéseket hajtott végre ?

A

• A király megkésve, 1240 decemberében, Kijev elestének hírére hordatta körbe a véres kardot az országban, és kezdtek a keleti határokon erődítési munkákba.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Mettől meddig tartott a tatárjárás ?

A

1241-1242

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Hogyan folyt a tatár támadás ?

A

• 1241. március 12-én a tatár fősereg a Vereckei-hágónál elsöpörte Tomaj Dénes nádor seregét. A támadás déli szárnya, Kadan és Bödzsek vezetésével Erdélybe tört be, míg északi szárnya, Orda és Bajdar vezetésével
Lengyelország felől később érkezett az országba. • A tatárok nagyon gyorsan vonultak át az alföldi területeken, itt nem voltak várak és erődített városok, amelyek megállították volna őket. A gyors előretörést a főurak a kunok árulásának tudták be, ezért Pes- ten megölték Kötöny, kun fejedelmet. Válaszul a kunok déli irányba, dülva, fosztogatva elhagyták az országot.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Hol és mikor esett sor a döntő ütközetre a mgyok és a tatárok között, mi volt a kimenetele?

A

Muhi
1241 ápr. 10-11
Mgyok vesztettek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Mit tettek a tatárok muhi győzelme után ?

A

Pest felé indultak
Tél beálltával átkeltek a Duna jegén
Pusztítottak
De a várakat erősségeket nem tudták bevenni

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Sorolj fel erősségeket !

A

Esztergom
Fehérvári
Pannonhalma

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Milyen 4 okot szoktak felhozni, hogy miért vonultak ki váratlanul a tatárok ?

A
  1. (Legvalószínűbb) a nagykán meghalt, Batu kán sietett az új nagykán választásra
  2. (Nem sok jele volt) a mgyok ellenállása miatt
  3. Ekkor még nem akartak elfoglalni M.o.-t, csak felmérték a viszonyokat, megroppantották az o. Haderejét
  4. Túlságosan hosszúak voltak már az utánpótlások ( nem valószínű mert fosztogatásból meg tudták szerezni)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Ki ír a tatár pusztításokról és miben ?

A

Rogerius: Siralmas ének

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Kb mennyi százalékos volt az emberveszteség és hol volt jelentős ?

A

15-20%
Síkságokon

17
Q

Mik lehettek a tatárjárás vereségének okai?

A
  • hadvezetés, stratégiai hibák (késlekedés a mozgósításban, Muhinál
    terepválasztás, szekértábor);
  • ellentét a király és a főurak között;
  • hiányoztak a várak és a fallal körülvett városok;
  • alapvető ok: a várispánságokon alapuló, de a nagy birtokadomá- nyozások miatt már felbomlóban levő királyi hadszervezet nem lehetett hatékony és elégséges a védelem megszervezésében.
18
Q

Hogyan nevezzük IV. Belát és miért ?

A

Második honalapító
Mert a tatárjárás után újjá építette az o.-ot

19
Q

IV. Béla milyen intézkedéseket iktatott be ?

A

• A korábbiakkal ellentétben ő is elkezdett birtokokat adományozni, de feltételekkel: katonaállításhoz kötötte az adományt, megteremtve ezzel a magánhadseregekre épülő banderiális hadszervezet alapjait.
■ Nagyarányú nemesítésbe kezdett: a szerviensek mellett sok várjob- bágy is nemesi jogokat kapott, ezzel a királyi várszervezet végleg bomlásnak indult.
- Várakat kezdett építeni, és szorgalmazta a főurak építkezéseit is.
- Igyekezett a városokat is megerősíteni, köréjük falat építtetni (1247: Buda alapítása).
• Szorgalmazta a telepítéseket: a kunokat újra behívta az országba, és az Alföld belső, szinte néptelen területein adott nekik földeket.
• Fejlesztette a hadsereget, megnövelte a nehézlovasság létszámát, besenyőkből, kunokból, jászokból könnyűlovas segédcsapatokat szervezett.
- Békés külpolitikára, szövetségesi viszony kialakítására törekedett a szomszéd államokkal.

20
Q

Milyen rend bomlott fel végérvényesen ?

A

amely a királyi birtokok túlsúlyán, a királyi közigazgatási rendszeren (királyi vármegyék) alapult.

21
Q

A nagy birtokadományok nyomán milyen réteg jött létre?

A

egy, az ország nagy területeit birtokló bárói réteg.

22
Q

Milyen a társadalomra kiható rendszer jött létre és hogyan jött létre ?

A

• A szerviensekből és várjobbágyokból kialakuló köznemesi réteg saját akarata ellenére kikerült a király felügyelete alól, és kénytelen volt bárói szolgálatba állni - kialakult a familiaritás rendszere:

23
Q

Mi volt jellemző a familiaritásra ?

A

→a familiáris (családhoz tartozó „cseléd”) gyakorlatilag élethosszig tartó szolgálatot vállalt (vagy kellett vállalnia) egy bárónál, amiért teljes ellátást és egyéb juttatásokat kapott, de hűbérbirtokot (feudum) nem;
→ a familiáris békeidőben urának birtokát igazgatta, háború- ban katonáskodott az úr magánhadseregében (bandérium);
→ a familiáris elméletben sem volt egyenrangú urával, ugyan- akkor megpróbálta megtartani korábbi privilégiumait, pl. a királyi bíráskodás alá tartozás jogát.

24
Q

Mi váltotta fel a királyi vármegyerendszert, kik álltak az élen, kik végeztek a megye ügyeit ?

A

■ A királyi vármegyerendszert kezdte felváltani a nemesi vármegye, amely élén ugyan a király által kinevezett főispán állt, de a megyei ügye- ket a nemesség által választott tisztviselők (szolgabírák) végezték.

25
A tatárjárás okozta emberveszteség mihez adott nagy lökést az alávetett rétegek szempontjából ?
Jogi egyesülés
26
Mit eredményezett az alávetett rétegek jogi egyesülése ?
A földbirtokosok, ha dolgozókat akartak a birtokaikra, akkor több kedvezményt kellett adniuk a megfogyatkozott létszámú parasztságnak. Így a jogilag egységesülő jobbágyság egy, a szolgai állapotnál jóval magasabb jogszinten jött létre.
27
Mik voltak a jobbágyok jogai?
⚫ szabad költözés; ⚫ ingóságokkal, szerszámokkal és telkükkel való rendelkezés és örökíthetőség joga.
28
IV. Béla fiait minek az élére állította, mikor és mi lett a következménye ?
• IV. Béla 1257-ben idősebb fiát, Istvánt Erdély élére állította, kisebb fia, Béla herceg pedig 1260-tól Szlavóniát irányította. István herceg - aki elkezdte használni az ifjabb király címet - maga köré gyűjtötte az apja politikájával elégedetlen bárókat és háborúzni kezdett az apjával
29
Mi lett IV. Béla és fia közötti harc következménye ?
• A bárók kihasználták a háborúskodást és mindkét féltől újabb és újabb birtokadományokat kértek és kaptak. • A nemesség alsóbb csoportjai is követelésekkel álltak elő. 1267. ben elérték az Aranybulla (1231-es első megújítása után) második megújítását, amelyben:
30
Mikor volt az Aranybulla 2. Megújulás és mi ált benne ?
1267 → a nemessé lett és nemesként említett királyi szerviensek és felemelkedő várjobbágyok már önálló politikai erőként jelentek meg; → a nemesek ezután az évenkénti fehérvári törvénynapon már nem személyesen, hanem megyénként 2-3 képviselő útján vehettek részt, ami már jól mutatta a rendi fejlődés jeleként a nemesi réteg politikai csoporttá szerveződését.
31
A tatárjárás után ki támadta meg M.o.-t és milyen végkimenetele lett ?
• A tatárjárás után, IV. Béla akkori szorult helyzetét kihasználva Babenberg II. (Harcias) Frigyes, Ausztria és Stájerország hercege megpróbálta elfoglalni a nyugat-magyarországi megyéket. Azonban az 1246-ban megvívott Lajta-menti csatában Frigyes életét vesztette
32
II. Frigyes halála után kivel küzdött meg IV. Béla a Babenberg örökségért és mi lett a végkimenetele ?
IV. Béla és Přemysl II. Ottokár (1253- 78) cseh király kezdtek harcolni, de végül 1261-ben békét kötöttek és megosztoztak a területeken. • A megbékélés jegyében IV. Béla II. Ottokárhoz akarta feleségül adni a lányát, Margitot. Margit a domonkosok nyulak szigeti (mai Margitsziget) rendházában nevelkedett. Nem akart a cseh király felesé- ge lenni, ezért elérte, hogy még a házasság előtt felszenteljék apácának.
33
Mikor avattak szentté IV. Béla lányát, Margitot ?
1943
34
Hogyan lett a Babenberg örökség a Habsburgoké ?
• II. Ottokár később ellentétbe került a német királlyá választott Habsburg Rudolffal (1273-91), aki IV. Béla unokájával, IV. Kun László magyar királlyal szövetkezve 1278-ban a morvamezei (dürnkruti) csatában legyőzte - ezzel a Babenberg-örökség a Habsburgoké lett.
35
Iv. Belát ki követte a trónon és mettől meddig uralkodott majd ki kivette őt és mettől meddig uralkodott?
V. István 1270-1272 Kun László 1273-1290
36
Mi jellemezte a tatárjárás időszakot ?
, a XIII. század végén már kialakultak azok a bárói csoportok, amelyek saját familiárisaikból felállított hadseregeikkel harcoltak egymás ellen. . A nemesség alsóbb rétegei egyre többször tanácskoztak rendi jelegű gyűléseken -