Két változó közötti kapcsolat mérése Flashcards
(13 cards)
Khi-négyzet próbára igaz, hogy:
a. az elméleti gyakoriságok azt az eloszlást mutatják, amikor a két változó között
maximális erősségű az asszociációs kapcsolat
b. a nullhipotézis szerint nincs asszociációs kapcsolat a két változó között
c. ha a khi-négyzet értéke kisebb a küszöbértéknél, a két változó között nincs asszociációs kapcsolat
d. a Pearson-féle asszociációs együttható annál nagyobb, minél nagyobb a khi-négyzet értéke
e. a küszöbértéket a szabadságfok határozza meg
b. a nullhipotézis szerint nincs asszociációs kapcsolat a két változó között
c. ha a khi-négyzet értéke kisebb a küszöbértéknél, a két változó között nincs asszociációs kapcsolat
d. a Pearson-féle asszociációs együttható annál nagyobb, minél nagyobb a khi-négyzet értéke
Két változó közötti kapcsolat elemzésére az asszociációs elemzési módszert alkalmazhatjuk, ha:
a. mindkét változó minőségi változó
b.az egyik mennyiségi változó,a másik pedig nem mennyiségi változó
c. a változókat nominális skálán mérjük
d. az egyik minóségi változó, a másik pedig területi változó
e. mindkét változó területi változó
a. mindkét változó minőségi változó
c. a változókat nominális skálán mérjük
d. az egyik minóségi változó, a másik pedig területi változó
e. mindkét változó területi változó
Khi négyzet próbára igaz, hogy
a. ha a khi négyzet értéke kisebb a küszöbértéknél, a két változó között nincs asszociációs kapcsolat
b. a küszöbértéket a szabadságfok határozza meg
c. az elméleti gyakoriságot azt az eloszlást mutatják amikor két változó között maximális erősségű az asszociációs kapcsolat
d. a Pearson féle asszociácós együttható annál nagyobb minél nagyobb a khi négyzet értéke
e. a nullhipotézis szerint nincs asszociációs kapcsolat a két változó között
a. ha a khi négyzet értéke kisebb a küszöbértéknél, a két változó között nincs asszociációs kapcsolat
d. a Pearson féle asszociácós együttható annál nagyobb minél nagyobb a khi négyzet értéke
e. a nullhipotézis szerint nincs asszociációs kapcsolat a két változó között
Milyen következménye van annak, ha egy khi-négyzet próba során (5%-os szignifikancia szint mellett meghatározott) a küszöbérték kisebb, mint a khi-négyzet értéke?
Akkor elfogadjuk az egyes hipotézist, miszerint 95%-os valószínűséggel a két változó között van összefüggés, majd megvizsgáljuk, hogy mennyire szoros kapcsolatról van szó.
Egy arányskálán
a. értelmezni lehet az értékek közötti szorzatokat is és az arányokat is
b. értelmezni lehet az értékek összegét
c. nem lehet értelmezni az értékek közötti szorzatokat, csak az arányokat
d. nem lehet értelmezni sem szorzatokat sem összegeket, csak a sorrendiségre következtethetünk
e. nem lehet értelmezni az értékek közötti különbségeket, mert ez az intervallumskálára jellemző
a. értelmezni lehet az értékek közötti szorzatokat is és az arányokat is
b. értelmezni lehet az értékek összegét
Ugyanazon a mérési skálán egy eredmény 3-as értéket kap, egy másik eredmény 5 öst. Ha a két érték összehasonlítása során egyértelműen el tud jobb érték, akkor a mérést:
a. nominális skálán végeztük
b. ordinális skálán végeztük
c. dinamikus viszonyskálán végeztük
d. arányskálán végeztük
e. intervallum skálán végeztük
b. ordinális skálán végeztük
d. arányskálán végeztük
e. intervallum skálán végeztük
Két változó közötti kapcsolat elemzésére a korrelációszámítás módszerét alkalmazhatjuk:
a. az egyik területi változó a másik mennyiségi változó
b. a változókat arányskálán mérjük
c. a változókat intervallumskálán mérjük
d.mindkét változó mennyiségi változó
e. az egyik mennyiségi változó, a másik pedig nem mennyiségi változó
b. a változókat arányskálán mérjük
c. a változókat intervallumskálán mérjük
d.mindkét változó mennyiségi változó
A többváltozós rangkorrelációs együttható értéke 0,6. Mire következtethetünk?
Mivel 0.3<0.6<0.7, arra következtethetünk, hogy közepes erősségű a kapcsolat a sorrendek között.
A külső szórás:
a. mértékegysége megegyezik a változó mértékegységével
b. megmutatja, hogy a sokaság egységeihez tartozó ismérvértékek átlagosan mennyivel térnek el saját részsokaságuk átlagától
c. értékét meghatározza a részátlagok és a főátlag közötti különbségek négyzetes átlaga
d. mértékegység nélküli szám
e. megmutatja, hogy a részsokaságok átlagai átlagosan mennyivel térnek el a fősokaság átlagától
a. mértékegysége megegyezik a változó mértékegységével
c. értékét meghatározza a részátlagok és a főátlag közötti különbségek négyzetes átlaga
e. megmutatja, hogy a részsokaságok átlagai átlagosan mennyivel térnek el a fősokaság átlagától
A vegyes kapcsolatelemzés során számolt szórásnégyzet-hányados:
a. megmutatja, hogy a mennyiségi ismérv hány százalékban magyarázza a nem mennyiségi ismérv varianciáját
b. a külsó szórás és a teljes szórás hányadosaként számolható ki
c. megmutatja, hogy a nem mennyiségi ismérv hány százalékban magyarázza a mennyiségi ismérv varianciáját
d. értéke minėl közelebb van nullához, annál gyengébb a kapcsolat a két változó között
e. kiszámolható, mint a szóráshányados értékének a négyzete
c. megmutatja, hogy a nem mennyiségi ismérv hány százalékban magyarázza a mennyiségi ismérv varianciáját
d. értéke minėl közelebb van nullához, annál gyengébb a kapcsolat a két változó között
e. kiszámolható, mint a szóráshányados értékének a négyzete
A vegyes kapcsolatelemzés során számolt szóráshányados:
a. megmutatja, hogy a nem mennyiségi ismérv hány százalékban magyarázza a mennyiségi ismérv varianciáját
b. értéke minél közelebb van nullához, annál gyengébb a kapcsolat a két változó között 0
c. a külsó szórás és a belső szórás hányadosaként számolható ki
d. értéke minél közelebb van egyhez, a nem mennyiségi ismérv annál nagyobb százalékban magyarázza a mennyiségi ismérv varianciáját
e. megegyezik a szórásnégyzet-hányados gyökös értékével
b. értéke minél közelebb van nullához, annál gyengébb a kapcsolat a két változó között 0
d. értéke minél közelebb van egyhez, a nem mennyiségi ismérv annál nagyobb százalékban magyarázza a mennyiségi ismérv varianciáját
e. megegyezik a szórásnégyzet-hányados gyökös értékével
A külsó szórás:
a. megmutatja, hogy a sokaság egységeihez tartozó ismérvértékek átlagosan mennyivel ternek el saját részsokaságuk átlagától
b. megmutatja, hogy a részsokaságok átlagal átlagosan mennyivel térmnek el a fósokaság átlagától
c. mértékegysége megegyezik a változó mértékegységével
d. értéket meghatározza a reszátlagok és a foátlag közötti különbségek négyzetes atlaga
e. mértékegység nélküli szám
b. megmutatja, hogy a részsokaságok átlagal átlagosan mennyivel térmnek el a fósokaság átlagától
c. mértékegysége megegyezik a változó mértékegységével
A Spearman-féle rangkorrelációs együttható
a. mértékegység nélküli mutatószám
b. értéke minél közelebb van nullához, annál gyengébb a kapcsolat a két változó rangértékei között
c. abszolút értéke lehet egynél kisebb
d. a rangok összegének a szórásnégyzetén alapszik
e. lehet negatív előjelű, ami a mennyiségi változók között fennálló fordított kapcsolatra utal
a. mértékegység nélküli mutatószám
b. értéke minél közelebb van nullához, annál gyengébb a kapcsolat a két változó rangértékei között
e. lehet negatív előjelű, ami a mennyiségi változók között fennálló fordított kapcsolatra utal
