Kognitív Fogalmak Flashcards
(234 cards)
1
Q
Colliculus superior (CS)
A
a szemmozgások vezérlése a szemmozgások indítása
2
Q
vizuális kulcs
A
a szegregáció alapjául szolgáló fizikai paraméter, amely a látható kontrasztot
létrehozza
3
Q
nagymamasejtekk (kardinális sejtek vagy megismerési egységek)
A
a ventrális vizuális
rendszer csúcspontján lévő neuronok, melyek csak és kizárólag egy adott tárgyat, illetve jelenséget kódol
4
Q
pozicionális invariancia
A
ugyanazt a tárgyat helyétől függetlenül fel tudjuk ismerni
5
Q
FFA
A
az emberi agy arcérzékeny területe
6
Q
proximitás elve (látás)
A
csökkentjük a távolságot az egymás felett elhelyezkedő pontok között
7
Q
perceptuális szerveződés
A
a kép elrendezéséből eredő legegyszerűbb interpretáció csak a kép egészében létezik, de annak részleteiben nem
8
Q
korai szűrés
A
olyan szakaszban kerül rá sor, amelyben a szövegek jelentésével kapcsolatos információk még
nem kerültek feldolgozásra
9
Q
feldolgozás üvegnyaka
A
üvegnyak a feldolg. korai szakaszában, ott, ahol a rövid távú emlékezeti tárolás történik, így a szűrő védi ezt a rendszert a túlterheléstől
10
Q
sajátnév hatás
A
dichotikus kísérletben a k.sz-ek gyakran észreveszik, ha a saját nevük hangzik el (nem
figyelt szövegben)
11
Q
implicit figyelem
A
fixáció nem változik, de máshová figyelünk
12
Q
negatív előfeszítés
A
tehát ha egy olyan inger követel figyelmet, amit előzőleg ki kellett szűrni emlékezeti reprezentáció gátlás alá kerül
13
Q
Sajátságintegrációs elmélet (figyelem)
A
a környezetnek megfelelően, tehát valósághűen, a figyelem
fókuszában kapcsolódnak össze az egyes modulokban végzett feldolgozás eredményei
14
Q
mikoroszint (figyelem)
A
az információfeldolgozás bizonyos részfolyamatai automatikusan lezajlanak, azaz adatvezéreltek. Ezeket a folyamatokat nevezhetjük preattentív folyamatoknak
15
Q
makroszint:
A
: folyamategyüttesek működnek automatikusan – pl.: autóvezetés
16
Q
monokuláris jelzőmozzanat
A
A téri jelzőmozzanatok többsége egy szemmel is érzékelhető
17
Q
binokuláris jelzőmozzanatok
A
két nézőpont, két szem szükséges
18
Q
kétszemes térlátás magyarázata
A
: ha két szemünk kissé eltérő képeket lát, akkor ezek részleteit a térben tőlünk más-más távolságban lévő tárgyakként érzékeljük;
19
Q
akkomodáció
A
agyi „autofókusz-funkció” – szemünk élesre állítja a retinánkon az exponálni kívánt tárgyat,
megméri a tárgy távolságát, bár csak két méterig terjedő távolságtartományban játszik érdemi szerepet
20
Q
interaurális hangerőkülönbség (IHK)
A
két fülbe érkező hang hangerejének eltérése
21
Q
interaurális időkülönbség IIK
A
a hangok eltérő időpillanatban érik el a két fület
22
Q
tévesztési kúp:
A
a térnek olyan pontjai, melyek nem teszik lehetővé az egyértelmű lokalizációt
23
Q
alakkonstancia
A
látórendszerünk egy retinális kép sok lehetséges értelmezése közül mindig a legvalószínűbbet
választja, aminek alapja a látás tanulásában gyökerezik
24
Q
helykonstancia
A
egy minden részletében változó retinális kép mellett is mozdulatlannak látjuk a valóban
mozdulatlan, egy helyben nyugvó tárgyakat
25
abszolút küszöb
a legkisebb intenzitás, ami ahhoz szükséges, hogy egy adott frekvenciájú hangot éppen meghalljunk
26
analitikus (szétválasztó) észlelés
a hallórendszerünk saját Fourier-elemzése – hangokat összetevőire bontja
27
Frekvencia/rezgésszám
ami a másodpercenkénti rezgésszámot fejezi ki
28
Hallhatósági függvény
= sok személy, sok frekvencián mutatott abszolút küszöbe (adott frekvencián a legkisebb
intenzitás, amin az adott hangot meghalljuk)
29
aktivációsmintázat-terjedés (hallás)
a növekvő intenzitás hatására nemcsak azok az idegrostok tüzelnek,
amelyeknek a jellemző frekvenciáját tartalmazza a megszólaló hang, hanem azok is, amelyek a hanghoz
közeli jellemző frekvenciával rendelkeznek
30
.lépcsőzetes hangerő kódola
az alacsony, közepes és magas intenzitástartományokat eltérő neuroncsoportok kódolják és aszerint észleljük hangosnak vagy halknak a hangokat, hogy melyik csoport
aktív
31
telítődési/szaturációs pont
: a hang intenzitásának növelésével az idegrost
spontánaktivitás-szintje egy bizonyos küszöb eléréséig változatlan marad, a küszöb elérése után viszont monoton
növekedést mutat. Ez a növekedés egy bizonyos intenzitás felett már nem változik
32
Hallásiszűrő modell
a hallórendszer úgy képzelhető el, mint egy a teljes hallható
frekvenciatartományt lefedő és egymást átfedő sávszűröket (hallási szűrőket) tartalmazó készlet, minden szűrő csak
a rá jellemző frekvenciasávot engedi át, a spektrum többi részét pedig levágja.
33
a maradványhang
létezik egy virtuális hangmagasság a maradványhang, mely a hangmagasság észlelésért felelős
34
.Frekvenciaelmélet
alaphártya egy membrán, mely az adott hang
frekvenciáját felvéve azonos frekvencián rezgésbe kezd
35
.Helyelméle
Az elmélet alapján,
tehát nem az egész alaphártya rezeg, hanem csak specifikus az adott frekvenciára érzékeny helyei akár egy zongora húrjai
36
.Utazóhullám-elmélet
az alaphártya struktúrája (alapjánál keskeny és vastag, a csúcsánál pedig
széles és vékony) alapvetően meghatározza azt, hogy milyen típusú elmozdulást végez a rezgéshullámok
hatására
37
Frekvencia-szelektivitás
minden idegrost kitüntetett szűk frekvencia tartományra érzékeny, ahol az idegrost alacsony hangerő küszöböt mutat, de minden más frekvenciára mutatott küszöb értéke
magasabb, ez az idegsejt jellemzőfrekvenciája
38
testérzés
szomesztézia
39
mozgásérzékelés
kinesztézia
40
szervérzékelés
viszcerocepció
41
kontakt receptorok
aktivitásukhoz az ingereknek érintkezniük kell az érzőfelülettel
42
Receptív mező (érzőmező):
egy receptor által ellátott bőrterület nagysága és határának minősége
43
Adekvát inger
amire a receptor a legalacsonyabb küszöbbel reagál, továbbá az, hogy az inger tartós fennállása esetén a receptorok meddig maradnak ingerületben, azaz az adaptáció
44
hiperalgézia
kis intenzitású ingerek is erős fájdalomérzetet keltenek
45
allodínia
nem nociceptív inger is fájdalomérzetet kelt; patológiás
46
Kognitív feldolgozási hurok
nociceptív ingereket szállító rostok oldalágai az előagyba futva aktiválnak egy leszálló rendszert: rostjai kapurendszeren végződnek
47
Periakveduktális szürkeállomány
legerősebb fájdalomcsillapító idegpálya, endogén
opioidokkal működik
48
Retronazális szaglás
illatanyagok belülről, a szájüregből is érkeznek a garaton át: táplálékból szabadulnak fel
és fontos kiegészítői az ízeknek
49
alliesztézia
érzékcsúszás nemcsak tanulással jöhet létre, belső állapot változásai
révén is, egy éhes állat erős pozitív preferenciát, mérsékelten jóllakottan nagyjából semleges érzéseket,
túltelítetten pedig kifejezett averziót mutat az édes íz iránt;
50
Habituáció
olyan nem asszociációs tanulás, mely az ártalmatlan ingerekre adott viselkedéses válaszok ritkulását eredményezi, ártalmatlan ingerekre adott viselkedéses válaszok ritkulását eredményezi, tulajdonképpen egy megszokás
51
szenzitizáció
olyan nem asszociációs tanulási forma, melyben 1 adott ingerre egyre
erőteljesebb a viselkedéses változás
52
Klasszikus kondicionálás
addig semleges inger egy másik ingerrel való ismételt eggyüttlakás következtében
asszociálódni fog a másik ingerhez
53
Instrumentális kondicionálás
cselekedeteknek következménye van; megerősítés növeli a válasz gyakoriságát
54
Generalizáció
amikor egy CS-hoz hasonló (de nem teljesen megegyező) inger is kiváltja a CR-t, bármilyen
további kondicionálás nélkül. Mégpedig minél hasonlóbb az új inger a feltételes ingerhez, annál inkább kiváltja a feltételes választ
55
Diszkrimináció
a differenciális megerősítés és kioltás eredménye, : amikor a CS-tól eltérő ingerek megjelenésekor nem következik be a CR.
56
Feltétlen inger
egy adott választ automatikusan, többnyire reflexes úton kiváltó inger (általában biol.
releváns, de nem mindig l. másoldagos kondicionálás) inger (húspor látványa/szaga)
57
Feltétlen válasz
tanulást nem igénylő, veleszületett reakció (CR)
58
Feltételes inger
egy korábban semleges inger, amely a feltétlen ingerhez asszociálódva feltételes választ eredményez
59
Feltételes válasz
egy olyan ingerhez kapcsolódó tanult válasz, ami eredetileg nem jelent meg az ingerhez kapcsolódóan
60
Kioltás
amennyiben a CS után az UCS ismételten elmarad (a UCS előfordulási valószínűsége csökken, a CS nem jósolja megfelelően az UCS-t) a CR fokozatosan csökken,
61
asszociációs
szelektivitásnak
csak bizonyos ingerek között alakulhat ki asszociációs kapcsolat
62
effektus törvény
véletlenszerű viselkedések
közül azok maradnak fent (azoknak nő az előfordulási vszínűsége) amelyeket megerősítés követ (és a
valószínűég csökken, ha neg. követekzménnyel jár
63
operáns kondicionálásnak
4gy helyzetben több próba alkalmazása is
lehetséges ill. többféle művelet végrehajtása, próbálgatása
64
Formálás
az az eljárás, amelyben az elérni kívánt viselkedésforma irányába mutató vis. lépcsőzetesen erősíti meg
65
Averzív kondicionálás
negatív/averzív tényezőket használunk föl a viselekedés megváltoztatására
66
Nem asszociációs tanulás
egyetlen inger által kiváltott válaszban alakul ki változás, nem kapcsolódnak össze ingerek, események
67
sztochasztikus függetlenség
az emlékezeti
megtartás képességének kül mutatói nem mindig korrelálnak egymással
68
modális modell (emlékezet)
Környezeti infót a szenzoros emlékezeti tár
dolgozza fel, (észlelés és emlékezés határterülete) azután az átmeneti rövid t.
rendszerbe, majd a hosszú t. emlékezetbe kerül, azt feltételezi, hogy a környezetből érkező információkat először párhuzamosan
működő, átmeneti szenzoros emlékezeti rendszerek dolgozzák fel
69
Exp./deklaratív emlékezet
képesek vagyunk róla beszámolni
70
kódolás
Ahhoz, hogy a sok inger közül egy érzékleti benyomásra emlékezzünk, emléknyommá kell alakulnia
71
: feldolgozási szintek elmélete.
Az információt a megismerőrendszer a)
felszínesen b)mélyen dolgozhatja fel, s minél mélyebb, annál tartósabb az emlék
72
Kódolás specifikussága
az előhívásnál csak azok a hívóingerek segítik a felidézést, amelyek specifikusan a
tanulási epizód alatt kapcsolódtak össze a célingerekkel
73
kognitív környezet hatása
az emlékezeti reprezentáció szavak
megjegyzésekor nem csak az adott szó lexikai, szemantikai jegyeit tartalmazza, hanem
a kontextust is, amiben tanultuk és a belső, érzelmi és kognitív élményeket is
74
Ribot-törvény
az emlékezet fokozatosan romlik egészségeseknél, emlékezet sérülésekor viszont az
agysérülést követően rossz emlékezés, majd fokozatosan egyre jobb
75
perceptuális priming
szó- vagy képtöredékek azonosítását segítő tételek előzetes bemutatása a v.sz.-nek, a tudta nélkül
76
: kettős emlékezeti nyom elmélete
átmeneti és sérülékeny emlékezetből lesz tartós emlékezet
77
Ekfóriamodell:
minden esemény fokális (gócponti) eleme olyan mentális környezetbe
ágyazódik, amiben jelen van a külső és belső referenciájú elemek (pl. milyen környezetben voltam, hogy
éreztem magam) 🡨 saját kontextus
78
Ekfória
olyan folyamat, amelynek során az emléknyom és az új helyzetből származó hívóinger összekapcsolódnak
79
Többszörös emléknyom elmélet
az emlékezés felfogható úgy is, mint
újratapasztalás, újrakonszolidáció. Az agy a hippokampális rendszer segítségével újabb másolatokat
készít a eseményről
80
Emlékezeti disszociáció
a tudás és emlékezés disszociálódhat. A hippokampusz szerepe vitatott, de nemrég rájöttek, hogy az aktivációja nem az idő elteltével halványul, hanem az előhívott emlékek
élményszerűsége alapján
81
vakuemlék
érzelmi emlék,
melyet megrázó, fontos hírek hagynak maguk után
82
komputeralapú modell
egy vagy több tárolási rendszer létezik az emlékezetben; ezeknek külön-külön kódolniuk, tárolniuk, előhívniuk kell tudni. Ez a három mindenképp összefügg egymássa
83
munkamemória-terjedelem
olyan különböző, bonyolult emlékezeti terjedelemi feladatok összessége, amelyek az információ egyidejű tárolását és feldolgozását igénylik 🡨 jó bejóslója az intelligenciának, kognitív képességeket
84
ikonikus emlékezet
látáshoz köthető emlékezet
85
látványperzisztencia
az a jelenség, amely során az információ vizuális
reprezentációja a másodperc néhány tizedrészéig megbízhatóan és tudatosan
észlelhető
86
tömbösítés
több elem egyetlen egységbe való csoportosítása, általában a hosszútávú
emlékezet alapján
87
Peterson-hatás
amikor az ember egyik szobából átmegy a másikba, és közben elfelejti, miért ment
88
Peterson-feladat
rövidtávú emlékezeti feladat, amelyben kis mennyiségű anyag
emlékezeti megtartását mérik olyan rövid késleltetés után, amelyet kitöltenek valamilyen, az ismétlést gátló feladattal
89
elsőbbségi / primáciahatás
mindegyik lista esetében jellemző volt, hogy az első néhány elemet
jobban fel tudták idézni a személyek
90
újdonsági / recenciahatás
azonnali felidézés esetén a lista hosszúságától függetlenül könnyebb
felidézni az utolsó elemeket, de eltűnik késleltető elemet helyezünk el a feladatban
91
fonológiai hurok
Baddeley és Hitch többkomponensű modelljének az a komponense, amely a
beszédjellegű információk átmeneti tárolását végzi
92
fonológiai hasonlósági hatás
rosszabb lesz a verbális információk azonnali szeriális felidézése akkor, ha az elemek hangzásukban hasonlítanak egymásra
93
artikulációs elnyomás
a verbális ismétlés megakadályozásának az a módszere, amikor a személynek folyamatosan egy másik szót kell ismételgetnie
94
változó állapot hipotézis
az elemek sorrendjének
megjegyzését verbális és vizuális emlékezet esetén is rontják az irreleváns
ingerek, ha azok változatosak
95
irrelevánshang-hatás
a verbális STM-et megzavarják a párhuzamosan hallott,
váltakozó hangok, akár beszédről, akár zenéről van szo
96
Vonás Modell
az STM és az LTM helyett egy egységes rendszert javasol, amelyben minden egyes elemet egy-egy vonáskészlet reprezentál, ezeknek pedig két fajtája létezik: modalitásfüggő (vizualitásfüggő vonása)
2. modalitásfüggetlen (vizualitásfüggetlen vonása)
97
kettős disszociácio
elsősorban a neuropszichológia használja ezt a fogalmat akkor, amikor két betegcsoport ellentétes károsodási mintázatot mutat, például az egyik csoportnál megtartott az STM, de károsodott az LTM, a másik
csoportnál pedig az LTM-működés normális és az STM károsodott
98
téri-vizuális vázlattömb
vizuálisan és/vagy térileg kódolt emlékezeti elemek vagy azok sorozatának átmeneti megtartása
99
szemantikus kódolás
az elem feldolgozása jelentés alapján, vagyis az elem összekapcsolása a hosszútávú emlékezetben tárolt más elemekkel
100
ellenőrző figyelmi rendszer (SAS)
a viselkedés figyelmi irányításáért felelős; ez a rendszer segít döntést hoznunk a versengő lehetőségek közül + képes különböző stratégiákat aktiválni, amelyekkel alternatív megoldásokat lehet keresni
101
konfabulácio
A valóságtól eltérő módon idézünk fel egy eseményt.
102
epizodikus puffer
egy többdimenziós kódolást feltételez, és ez lehetővé teszi, hogy a munkamemória alkomponensei interakcióba lépjenek a hosszútávú emlékezettel 🡨 egy olyan tár, amely nagyjából négytömbnyi információt képes tárolni többdimenziós kódban
103
összekapcsolás (binding):
az a folyamat, amely során a perceptuális vonásokat a tárgyak észleleti képévé szervezzük (pl piros szín + négyzet = piros négyzet), aze elkülönült eseményeket pedig összefüggő epizódokká
104
propozicionális gondolkodás
a propozíció valamilyen tényállásra vonatkozó kijelentés, meghatározott
viszonyban összekombinált fogalmakból állnak → kulcseleme a fogalom, egy adott osztályhoz tartozó tulajdonságok halmaza
105
kognitív ökonómia
a mentálisan leképzendő világ komplexitását csökkentjük
106
kategorizáció
a tárgyak fogalomhoz rendelése → úgy kezeljük, mintha rendelkezne a
fogalomhoz tartozó tulajdonságok sokaságával
107
életlen fogalmak
nincs igazi definíciójuk, kategorizációjuk a prototípusra támaszkodik
108
példánystratégia:
elraktározza annak reprezentációját
109
hipotézis-ellenőrzés:
megkeressük a közös tulajdonságaikat,
amik feltehetően jellemzik az adott fogalmat → minden új tárgyat ezek a tulajdonságok alapján vizsgálunk meg → hipotézisünket akkor tartjuk meg, ha helyes döntésekhez vezet, ha nem, átalakítjuk
110
absztrakció
a külvilágból az érzékszerveinkbe érkező hatalmas mennyiségű információt jobban kezelhető kategóriákká alakítjuk át
111
nyelvi relativizmus
egy adott nyelven beszélve figyelnünk kell a nyelvtani szabályok közvetítette jelentésre
112
nyelvi determinizmus
eszerint a fenti nyelvi különbségek az emberek gondolkodását, egész kultúrájuk
alakulását befolyásolják
113
asszociatív agnózia
a betegnek a vizuálisan bemutatott tárgyak felismerésével vannak nehézségei (pl egy fésűt kép alapján nem tud megnevezni, de a tapintásáról már igen
114
alexia
(szavak felismerésének zavara)
115
szenzoros-funkcionális elmélet
Az élőlényeket leginkább vizuális vagy más perceptuális sajátosságaik különböztetik
meg egymástól → hogy néznek ki, A tárgyakat leginkább funkcióik szerint különböztetjük meg
116
többszörösvonás-elmélet:
a kategóriaspecifikus károsodások 7 különböző mintázatot mutatnak
117
forgatókönyv
a szemantikus emlékezetben tárolt sémák, amelyek az eseményekkel és azok
következményeivel kapcsolatos ismereteinket tartalmazzák; olyan séma, amely egy hétköznapi helyzetben előforduló események jellegzetes sorrendjét tartalmazza
118
konzisztenciatorzítás
jobban emlékszünk azokra az információkra, amelyek alátámasztották a véleményünket
119
propozíció
valamilyen tényállásra vonatkozó kijelentés, meghatározott viszonyban összekombinált
fogalmakból áll
120
családi hasonlóság elve:
Eszerint (bizonyos, életlen) kategóriáknál nem határozhatóak meg olyan tulajdonságok, amelyekkel a kategória minden példánya rendelkezne. Sokkal inkább a példányok tulajdonságainak összessége alkotja a kategóriát/prototípust--> Ennek megfelelően nem szükséges, hogy egy példány minden kategóriához tartozó tulajdonsággal rendelkezzen. Az alapján soroljuk be a példányokat, hogy mennyire hasonlít a prototípushoz
121
mintapéldány elmélet
kategória reprezentációja = nincs egy prototípus, hanem minden addig látott (valós) kategóriéldányt eltárolunk, NEM absztrahálok prototípust, hanem az összes konkrét példányt tárolom
122
külön-fogalom-külön-terület hipotézis
az állatok és az ember alkotta tárgyak fogalmai az agy különböző helyein lokalizáltak
123
motors-funkcionális elmélet
az állatok több perceptuális (hogy néz ki), a tárgyak több funckionális (mire használjuk) jellemzővel rendelkeznek
124
A deklaratív emlékezet formái (Tulving felosztás)
A nem-deklaratív emlékezet ennek megfelelően anoetikus, mivel nélkülözi a tudatosságot; a szemantikus emlékezet
noetikus, mivel az emlékező tudatossága itt még a tudás tárgyára korlátozódik; az epizodikus emlékezet pedig autonoetikus, mivel az emlékező tudatossága itt már önmagára is kiterjed. az egyes emlékezeti rendszerek különbségei leginkább a
személyes élmények újraélésében gyökereznek.
125
tudom-emlékszem paradigma
Az „emlékezés” tehát inkább az epizodikus (autonoetikus), míg a „tudás” pedig inkább a szemantikus (noetikus) emlékezet (tudás) használatára utal.
126
epizodikus és önéletrajzi emlékezet (Conway)
Ha viszont az epizodikus emlékezet
hozzákapcsolódik az önéletrajzi emlékezethez, akkor az az egyes emlékeknek a múlt tematikus tudásbázisához való lehorgonyzását is biztosítja. A rekollektív, fenomenológiai emlékek tehát elsősorban a familiáris,
epizodikus emlékeknek köszönhetőek.
127
önéletrajzi / autobiografikus emlékezet
Az önéletrajzi emlékezet ennek megfelelően egy olyan szervezett tudásbázis, amely
több memória-rendszer integrációjából tevődik össze, s amelyben több reprezentációs forma is képviseltetik
egyszerre
128
Conway és Pleydell-Pearce elmélete
3 szintje különíthető el: az életperiódusok olyan kiterjedt időszakok az életben, amelyeknek határozott kezdetük és végük van; az általános események olyan ismétlődő cselekvések, amelyek között
tematikus kapcsolat van, vagy olyan kiterjedt események, amelyeket azonos célok kötnek össze; míg az
eseményspecifikus / szenzoros-perceptuális tudásegységek pedig olyan élénk, észleleti információk, amelyek
minden egyes önéletrajzi emlékben megtalálhatóak.
129
Barsalou elmélete
Az egyes emlékek előhívása során aztán azt tapasztalta, hogy a megkérdezettek először mindig egy kiterjedt vagy egy összegzett / általános emléket írtak le, s csak azután
következtek az egyedi emlékek. A specifikus eseményekről szóló tudásunkhoz tehát alapvetően úgy férhetünk hozzá, ha előbb meghatározzuk annak lehetséges közegét és általános keretét. Ezen vizsgálat nyomán vált elfogadottá, hogy az epizodikus rekollekció felelős az egyedi emlékek életszerű visszahívásáért.
130
kontextus-plusz-index modell
Rieser-ék modellje szerint az emlékezeti keresés elsősorban az önéletrajzi emlékezet szerveződésén alapul. Az emlékezés tehát a gondolkodás és a következtetés egyfajta együttese.
131
Conway elmélete (előhívás)
Conway elmélete szerint a tudatos előhívási szándék mögött mindig egy körkörös
visszahívási folyamat áll, amelynek a kivitelezése alapvetően a munkamemória központi végrehajtójának a feladata, amely pedig így az önéletrajzi emlékek dinamikus konstrukciójának a tere is egyben
132
SPI-modell
Tulving elmélete szerint ezzel szemben az információk pont, hogy inkább a
szemantikus emlékezeten keresztül jutnak be az epizodikusba 3 „monohierarchikusan” szervezett alrendszert különböztet meg: a perceptuális, a szemantikus és az
epizodikus szisztémát. Az emlékek kódolása mindig szeriálisan / serial (S) történik, ugyanis a hierarchia minden egyes szintje
alkalmas arra, hogy szépen sorjában információkat vegyen fel, tároljon el és adjon tovább a következő szintnek, csakhogy nem minden információ jut el miden szintre. Az emlékek tárolása ezzel szemben már párhuzamosan / parallel (P) történik, mivel a beérkező információk különböző aspektusai többszörös emléknyomok formájában, külön-külön tárolódnak az egyes szinteken
133
narratív előhívási mód
Bruner szerint a narratív előhívási mód arra szolgál, hogy az emberi szándékokat és cselekvéseket, valamint ezek következményeit egyaránt kezelni tudjuk az elbeszélések során
134
emlékezeti interferencia
Az emlékezeti interferencia lényege a hívóingerek és a nagyon hasonló célemlékek közötti kapcsolatokban keletkező zavar, amely feltehetően a felejtés elsődleges oka
135
kiszorulási hipotézis - retroaktív interferencia
egy adott hívóinger és az ahhoz tartozó különféle célemlékek között minduntalan újabb és újabb kapcsolatok jönnek létre, mindeközben pedig az erősebb kapcsolatok fokozatosan kiszorítják a
gyengébbeket
136
Versengési hipotézis
az az elképzelés, hogy a közös hívóingerhez kapcsolódó elemek automatikusan
akadályozzák egymás előhívását, amikor a hívóinger megjelenik
137
feloldódó asszociációk hipotézise
A retroaktív interferenciát nem lehetett megmagyarázni a betolakodó hibákkal, csak egy rejtélyes X-faktorral, amely Melton és Irwin szerint nem más, mint a korábbi hívóinger-célemlék kapcsolatoknak a megszűnése vagy feloldódása a későbbi kapcsolatok hatására
138
Pozitív torzítás
az életkor előrehaladtával egyre erősödő hajlamot mutatunk arra, hogy több pozitív, mint semleges vagy negatív emléket idézzünk fel.
139
Broca terület
beszédprodukció
140
Wernicke terület
beszédfeldolgozás
141
Afáziák
a területek, ill az őket összekötő idegkötegek sérülése által kialakuló
beszédzavarok
142
indukciós probléma
véges adathalmazhoz végtelen olyan szabályrendszer illeszthető, amely a halmazt létrehozta
143
konnekcionista elmélet
(nyelv)
nincsenek speciális nyelvi reprezentációk -> nyelv elsajátítását általános tanulási
képességek (pl statisztikai v szekvenciális tanulás) szolgálják gyermek a nyelvi bemenetből vonja ki a szabályszerűségeket, melyek alapvetően nem szimbolikusak, hanem konkrét nyelvi jelekhez köthetőek
144
statisztikai tanulás elméletek (nyelv)
szintén a gyermekek által tapasztalt nyelvi ingerek gazdagságára épít, gyermek a nyelvi ingerek gyakoriságát, együttjárási valószínűségét észlelve tanul
145
szociális konstruktivizmus
szerinte a kisgyermek nyelvi tudását konkrét, egyedi kifejezések, mondatok alkotják ->ezek kezdetben mereven rögzítettek, nem tartalmaznak változót
146
perceptuális ráhangolódás
csecsemők egyre jobbakká válnak a tapasztalt ingerek felismerésében és feldolgozásában, viszont fokozatosan elveszítik a nem tapasztalt
ingerek megkülönböztetésének képességét
147
kölcsönös kizárás elve
ha két tárgy közül az egyik nevét ismerjük, míg a másikét nem, akkor egy új szó hallatán arról azt feltételezzük, hogy az az ismeretlen tárgy címkéje
148
Logogén elmélet
a szavak a mentális lexikonban ún. logogének formájában rerprezentálódnak → ezek inf.t tartalmaznak a szó
jelentéséről, szintaktikai szerepéről, fonológiai ÉS ortográfiai szerkezetéről
149
Autonóm keresési modell (beszéd)
Szeriális feldolgozást feltételez 4 feldolgozórendszer: lexikai (szavak) + szintaktikai (nyelvtan) + üzenetfeldogozó
(fogalmi struktúra) + általános (jelentés) feldolgozó rendszer
150
Levelt-modell
Beszédprodukciónak 5 szintje van: 1. fázis a fogalmi előkészítés szakasza, amely során a beszélő a hallgatónak szánt üzenet megfogalmazása, 2, a grammatikai kódolás szakasza, amely során az előzőleg létrejött üzenet fogalmai aktiválják a nekik megfelelő szavakat a mentális lexikonban 3. morfo-fonológiai kódolás szakasza, amely során az előzőleg aktiválódott lemmák továbbvezetnek a szavak morfológiai és fonológiai szerkezetéhez, vagyis itt már a szavakat alkotó szótagokkal és hangokkal kapcsolatos információkhoz jutunk hozzá 4. fonetikai kódolás szakasza a kiejtendő szót alkotó szótagok és hangok motoros megvalósulásának a terve jön létre 5. artikuláció szakasza, amely során az előzőleg kialakított motoros terv alapján megtörténik a megfelelő beszédhangoknak a kiejtése.
151
kétutas (DP) modell
2 alrendszert képzel el a nyelvtani működés mögött, Ezek idegrendszeri szinten is elkülönülnek Mentális szótár, Mentális nyelvtan
152
Relevanciaelmélet
4 fő fogalma: a szándékközpontúság, a rámutatás / osztenzió, a következtetés és a relevancia. a relevancia fogalmát nem egy kommunikációs maximaként, hanem egy kognitív alapelvként használja abban az értelemben, hogy szerintük az emberi megismerő rendszer mindig a nagyobb relevanciával rendelkező információkat dolgozza fel, ezzel párhuzamosan pedig arra törekszik, hogy az információk feldolgozása minél kevesebb erőfeszítést igényeljen. Ennek megfelelően relevanciával egy adott inger, egy adott pillanatban, egy adott közegben, egy adott személy számára csak akkor rendelkezik, ha abból ez a személy hasznos következtetéseket tud levonni,
153
Kódmodell
szimmetrikus: feladó – vevő
feladatok (kódolás-dekódolás) kód azonosíthatóan és azonos formában
üzenet: feladó oldalán kódolás előtt
és vevő oldalán dekódolást követően
154
Grice modellje
a legtöbb emberi kommunikáció (legyen az akár verbális, akár nonverbális) alapvető jellegzetessége a szándékok kifejezése és felismerése. A modell 3 központi fogalma ugyanakkor: a szándék, a következtetés és az ún. maximák.
155
rámutató-következtetéses modellje
„esszenciálisan emberi kommunikációban a beszélő/kommunikátor szándékokat igyekszik kifejezni, a hallgató/befogadó pedig a beszélő/kommunikátor szándékait igyekszik felismerni. A kijelentés jelentését akkor érti meg teljes egészében a hallgató, ha pontosan felismeri a beszélő szándékait.”
156
optimális relevancia
a befogadó számára, figyelembe véve állapotát, képességeit és céljait, a lehető legrelevánsabb információt kínálja, a lehető legkisebb feldolgozási erőfeszítés árán
157
intencionális realizmus
elismeri a mentális állapotok létezését, feltételezi, hogy ténylegesen létező belső mentális reprezentációs állapotok
158
modularista felfogás
naiv tudatelméleti működés innát (veleszületett) moduloknak köszönhető
159
elmélet-elmélet = elméletalkalmazás
Az elmélet-elméletek szerint a
kategorizáció alapvetően a probléma-megoldás folyamatához hasonlít. Éppen ezért ez a felfogás a
különféle fogalmakat a kategóriákkal kapcsolatos mini-elméletekként képzeli el, amelyekre
ráadásul jellemző, hogy: eltérő elvek szerint szerveződhetnek, fejlődési változásokon mehetnek
keresztül, rejtett formában elsőbbséget élvezhetnek a fogalmi szerveződésben, s hogy információkat
tartalmazhatnak a kategóriajegyek oksági viszonyait illetően isa tudatelmélet elvont, absztrakt entitásokat feltételez, koherenciát és értelmet teremt,
magyarázó ereje és prediktív értéke van, kijelöli a területet, ahol a törvényszerűségek
érvényesek
160
információs állapotok 5 szintje
1. egyszerű vizuális perspektíva – különböző emberek különböző dolgokat látnak
2. összetett vizuális perspektíva – különböző emberek ugyanazokat a dolgokat különbözőképp láthatják
3. felismerés – látvány tudáshoz vezet
o aki nem volt jelen, nem is tud róla, részleteiről
4. „igaz vélekedések” be tudjuk jósolni mások viselkedését az alapján, amit a tudásáról gondolunk
- 5. „hamis vélekedés” : be tudjuk jósolni mások viselkedését az alapján, amit a tudásáról, tudásának hiányosságairól gondolunk
161
relációs komplexitás elmélete
helyzetek, események, feladatok hátterében – kapcsolatok
analízise révén – ezek reprezentációs nehézségi fokai feltárhatóak
162
funkcionális rögzítettség vagy funkcionális fixáció
egy korábbi ismeret gátló módon hathat
a megoldásra
163
TOTE-elmélet
ez az egész azt jelenti, hogy addig ismétlünk egy adott lépést, amíg a befejezés kritériuma nem teljesül, a modell összetettebb a behavioristák egyszerű reflexsorozat-elképzeléséhez képest, mert
tartalmaz döntési komponenst, és konkrétabb az alaklélektani elképzeléseknél
164
A problématér-elmélet
a problémák belső
reprezentációját egy problématérben képzelik el, ami az absztrakt tér
165
algoritmus
olyan eljárás, ami mindenképp helyes eredményhez vezet, de a hátránya, hogy
nagyon idő- és erőforrás-igényes, így a legtöbb esetben gyakorlatilag használhatatlan. Egy ilyen eljárás például a nyers erő keresési stratégia, amikor az összes állapotot sorra
166
premissza
A következtetésekben a kiindulási pont
167
a hiedelem torzító hatása
ha következtetés helyessége konfliktusban áll a konklúzió tartalmával, hajlamosabbak vagyunk az utóbbi alapján dönteni
168
indukció
egyes esetekből akarunk következtetni egy általános szabályra
169
Mentális logikát feltételező modell
az elménk nem tartalmazza a logika összes szabályát, de jó néhányat igen
170
Mentális modell elmélet
egy modellt építünk fel a fejünkben → ebből a modellből vonunk le
következtetéseket → ellenőrizzük a konklúziót alternatív modellek keresésével → esetleg újabb alternatív modelleket keresünk
171
hehe
172
szociálisszerződés-elmélet
az evolúció során olyan feladatspecifikus következtetési rendszerek alakultak ki, amik a túlélési esélyeket növelik
173
döntési torzítások elmélete
3 olyan heurisztika van, amelyek mivel megsértik a döntéshozatal normatív rendszerének szabályait, éppen ezért azok lényegében a döntési torzítások fő okai lehetnek
174
reprezentativitási heurisztika
A valószínűséget mindig az alapján becsüljük meg, hogy egy adott dolog mennyire reprezentál jól egy adott osztályt
175
elérhetőségi heurisztika
A valószínűséget mindig az alapján becsüljük meg, hogy egy
adott osztály egy adott dolog kapcsán éppen mennyire elérhető a tudatunkban
176
lehorgonyzási és kiigazítási heurisztika
A valószínűséget mindig úgy becsüljük meg,
hogy miután az első operandus értékéhez lehorgonyoztuk a számításainkat, később
nem igazítjuk ki elégségesen a számításaink eredményét
177
egyetlen szempontú döntéshozatali heurisztika
mindig egy olyan szempontot keresünk, amely alapján aztán 2 adott választási lehetőség megkülönböztethetővé válik egymástól
178
Interakcionista nézőpont (intelligencia)
örökletes és környezeti tényezők nem választhatók külön, mivel egyik se tudja másik nélkül kifejteni a hatását
179
A többszörös intelligencia elmélete
Gardner szerint, amit az IQ-tesztek mérnek, az emberi képességeknek csak nagyon szűk tartományát fedik le, azért bevezet 7 fajta intelligenciát: nyelvi, logikai-matematikai, téri, zenei, testimozgásos, személyes és személyközi intelligencia
180
Fájdalom neuromátrix elmélete
a gyakran megmagyarázhatatlan, tartós, szövetkárosodás nélkül fennálló
fájdalomélményeket (fantomfájdalom, krónikus fájdalom) képes magyarázni → a
fájdalomélmény alapja nem közvetlenül a szöveti károsodás . Központi idegrendszeri,
agyi mechanizmsuok a döntőek → több agyterületet átfogó agyi fájdalomnmátrix
határozza meg a fájdalomélményt
181
Inzula
: fenyegető ingerekre adott válaszok szervezése (fájdalom mátrix része) + unorérzés + lelkiismeretfurdalás
182
Anterior cinguláris kéreg
: fájdalom és distressz affektív és kogn. tényezőinek összekapcsolása
183
kauzális szelfreferencia
a tartalom, amire vonatkoznak, eredményezi a felidéző aktuális információs állapotát, az információ eredete is
része a reprezentációnak
184
normatív rendszer
A matematikai elmélet normatív rendszere szerint a különféle döntések meghozatalakor előbb mindig kiszámítjuk a különféle választási lehetőségek várható értékeit.
185
Gyors és takarékos heurisztikák elmélete
Gigerenzer és munkatársainak elmélete szerint a különféle döntések meghozatala során nem kell feltétlenül sok információ együttes figyelembevételével és komplex számítások bonyolult sorozatával dolgoznunk, mivel az egyszerűbb, gyorsabb, s az erőforrásokkal is takarékosabban bánó döntési heurisztikák sokkal hasznosabbak lehetnek. Az elmélet szerint továbbá a döntéshozás során alapvetően nem állnak rendelkezésre a szükséges információk, emiatt lényegében még arról is dönteni kell, hogy milyen információkat kellene megkeresni, s hogy mikor elégséges a beszerzett információk mennyisége. Az elmélet leírásába éppen ezért nemcsak döntési, hanem keresési és a keresést leállító heurisztikák is beépültek.
186
korlátozott racionalitás
a döntéshozás elméleteiben mindig figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az információ-feldolgozás bizonyos rendszerei korlátozott kapacitással rendelkeznek, mindez pedig más rendszerek racionális működését is befolyásolja
187
Laterális fájdalomrendszer
főleg a szenzoros-diszkriminatív aspektus
feldolgozásáért felelős
188
Mediális fájdalomrendszer
az affektív-motivációs aspektus feldolgozása → működése függ affektív és pszichológiai folyamatoktól, befolyásolható
189
Yerkes-Dodson törvény
A Yerkes-Dodson törvény a teljesítmény és arousal közötti kapcsolatot írja le. A törvény szerint a teljesítmény függ az egyén aktivitásától, az arousal-szinttől és a megoldandó feladat bonyolultságától
190
Stroop test
három különböző típusú ingerre adott választ mért. (egy szín más színnel van írva)
191
Wernicke-afázia
Ilyenkor a beszédértés központja (baloldali halántéklebeny) sérül. Ebben az esetben a beteg folyamatosan beszél, ami sokszor értelmetlen, hibákkal teli, a hiányzó visszacsatolás miatt. A feltett kérdésekre nem adekvátan válaszol, hanem a szituációkból próbál következtetni. Beszédutánmondása gyenge.
192
Prelexikális szakasz/Beszédészlelés folyamata
itt zajlik a beszéd akusztikai jellemzőinek elemzése, de a szójelentéshez (mentális lexikon) még nem kapcsolódik
193
Lexikális szakasz/Beszédértés folyamata
A feldolgozott akusztikai jellemzőket hozzákapcsoljuk a mentális lexikonban tárolt, jelentéssel bíró reprezentációkhoz
194
beszédhangok kategoriális észlelésének
megkülönböztető jegyek elmélete
beszédhangészlelés során a hangok képzéséhez kapcsolódó jellemzőket észleljük, és ezek mintázata alapján azonosítjuk a hangot. Ehhez ún. vonásdetektorokat használunk (ilyenek vannak a látásnál, formaészlelésnél is): ezek speciális idegsejtek, amelyek az akusztikai inf. egy bizonyos jellemzőjére érzékenyek, és akkor tüzelnek, ha ez jelen van
195
allofonikus variáció
adott fonémának több akusztikai-fonetikai megvalósulása létezik
196
Atomrészecske modell:
A mentális lexikon szerveződésének egyik elmélete: feltételezi, hogy a szavak jelentése visszavezethető ún. szemantikai primitívákra - olyan elemi alkotórészekre, amely tovább már nem bontható
197
Szemantikai háló modell
A mentális lexikon szerveződésének egyik elmélete: feltételez, hogy a szavak önmagukban reprezentálódnak, de kapcsolataik által hálózatot alkotnak. Minél szorosabb a viszony a jelentések között, annál erősebb a kapcsolat
198
Szógyakorisági hatás
a gyakori szavakhoz könnyebben és gyorsabban hozzáférünk
199
Fonológiai szomszédsági hatás
azokat a szavakat, amelyek több hansonló hangzású szóval (fonológiai szomszáddal) rendlekezik, nehezebben ismerjük fel
200
Szemantikai priming hatás
ha egy szót szemantikailag hasonló szó előz meg, akk feldolgozása gyorsabb lesz
201
Kontextushatás
értelmes, helyes nyelvtani környezetben, és illeszkedő kontextusban gyorsabban
feldolgozzuk a szavakat
202
kohortmodell
szófelismerés elmélete, (alapelképzelés, hogy ahogy hallunk egy szót folyamatosan összehasonlítjuk a tárolt szóalakokkal, így ahogy egyre többet hallunk meg egy szóból, úgy fogy a lehetséges megfelelő szóalakok száma. Pl kapitány szónál: a legelején - “k” - még minden olyan szó aktiválódik, ami k-val kezdődik. “ka-” nál már kevesebb, ahol már csak egy szó marad a kohortban, azt nevezzük egyediségi pontnak
203
interaktív aktivációs modell
Beszédészlelésért felelős modell: beszédészlelés folyamata olyan, mint egy feldolgozóegységekből és azok kapcsolataiból álló,
hierarchikusan szervezett, konnekcionista rendszer működése. Ebben a rendszerben ugyanakkor a
feldolgozóegységek a fonetikai jellemzőket, a fonémákat és a szavakat reprezentálják, gátló vagy
serkentő kapcsolatban állnak egymással, s csak akkor adnak választ egy adott bemenetre, ha az
aktivációjuk szintje átlép egy bizonyos küszöbértéket
204
hibázási korpuszok
szó- és szövegygűjtemények, amelyek a héköznapi életben megfigyelt beszédhibákat tartalmazzák
205
mentális kronometria
pszich. jelenségek vizsgálatat az egyes kísérleti helyzetekben kapoot reakcióidők alapján
206
Aktivációs-interaktív modell
Dell beszédprodukciós modellje: beszédhibák tanulmányozásán alapuló konnekcionista elmélet, A produkció során kétféle inf.t használunk fel: a generatív szabályokat és a mentális lexikonban tárolt
egységeketA szintek aktivációs egységei az adott szintek jellemzőit (reprezentációk információ tartalmát?) tükrözik szemantikai szinten ez a jelentés, morfológiai (szó-)szinten a szóforma, fonológiai szinten pedig a fonéma Az egységeket kétirányú kapcsolatok kötik össze
207
A Levelt modell
kronometriai modell: 1.Fogalmi előkészítés: az üzenet fogalmi jelentésének kialakítása
2. Grammatikai kódolás: mentális lexikonban tárolt reprezentációk (lemmák) aktiválása 3. Morfofonológioai kódolás: fonológiai szerkezet/hangalak kialakítása 4. Fonetikiai kódolás: artikulációs gesztusokhoz szükséges információ aktiválása 5. Artikuláció
208
Liberman motoros elmélete
NEM a beszédprodukció kogn. folyamataira fókuszál, hanem a beszédhangokat létrehozó konkrét folyamatokra, szoros kapcsolatot feltételez a beszédészlelés és produkció között
209
Generatív elméletek
nyelvtani szabályokat szimbólummanipuláló eljárásokként, egy szabályrendszerként értelmezi, melyeknek reprezentációja funkcionálisan más típusú, mint a hatókörébe tartozó elemeké, és
teljesen elkülönül azoktól
210
Lexikalista elméletek
eszerint a nyelvtani szabályok nem különülnek el az elemektől
211
transzformációs generatív nyelvtan
Megkülönbözteti a mondatok felszíni és mélystruktúráját. A felszíni struktúra a mondat jelentésének aktuális kifejeződése. A mélyszerkezet a mondat jelentéséhez közelebb álló, mögöttes struktúra.
212
lexikális döntés paradigma
vsz.-eknek különböző szavakat mutatnak, amelyekről el kell dönteni, hogy azok létező szavak-e.
213
priming
arra a jelenségre utal, mikor egy adott szó bemutatása megkönnyíti az utána
következő szó feldolgozását
214
egészleges, holisztikus reprezentáció (komplex szavak elraktározása)
a több morfémából álló szavak egy külön szóként reprezentálódnak mentális lexikonban, függetlenül a szótövüktől (pl kiált, felkiált
215
Analitikus, elemző reprezentáció
a több-morfémás szó feldolgozáskor a tőből szabályok segítségével(elemezve)
hozzuk létre, csak a tövet kell tároljuk
216
Szattelitmodell
holisztikus reprezentációt feltételez: minden többmorfémás szó egyesével reprezentálóik a lexikonban, DE a
tőhöz “szattelitként” kapcsolódik, így a tövön keresztül hívjuk elő
217
Strukturalista elmélet
A rendhagyó igék a mentális lexikonban, egészlegesen reprezentálódnak, közvetlenül hívjuk elő őket. A szabályos igéket a mentális nyelvtan mech.a menet közben rakja össze elemeiből A produktivitást (mennyire hozható létre egy adott morfológiai mintázat mintájára egy új szó) az alak szabályossága határozza meg: szabályos alakú szavaknál magas produktivitás
218
Sémaelméletek
Egységes reprezentációt feltételez, nincsenek elkülönülő rendszerek (vö. lexikalista nyelvtan) → nincsenek
minőségi különbségek rendhagyó és szabályos igék ragozásában
219
Használatalapú elmélet
a tárolás és hozzáférés különbségei a használat (gyakoriság, előfordulási vszínűság) miatt vannak → a
gyakori szavakat az emlékezetben tároljuk (közvetlenül előhívjuk) a ritkábbakat nem (a séma alaján hozzuk létre)
220
derivációs komplexitás elmélete
ennek következtében azt feltételezi, hogy minél több transzformációra van szükség a
felszíni szerkezetből a mélyszerkezetbe való eljutáshoz, annál tovább tart a mondat feldolgozása
221
kerti ösvény modellje
elkülönülő szintaktikai és szemantikai feldolgozást feltételez, Minimális kapcsolás elve: mindig a nyelvtan szabályaival összeegyeztethető legegyszerűbb
mondat felépítésére törekszünk, a lehető legkevesebb csomópont (mondategység)
használatával, Jobbra kapcsolás/Késői zárás elve: a beérkező következő nyelvi egységet (szót) kapcsold mindig ahhoz a frázishoz próbáljuk kapcsolni amit éppen feldolgozunk
222
Interaktív modellek
nem szakaszokat, hanem egységes feldolgozást feltételez, ahol a nyelvi szintek feldolgozása párhuzamosan zajlik, és minden inf.t egyszerre használunk fel
223
Referenciális elmélet
Inkrementális (lépésről lépésre történő) feldolgozást feltételez
224
Megszorításalapú elmélet
az elemzési preferenciát (a fentiek mellett) a különböző szerkezetek egymáshoz viszonyított előfordulási gyakorisága is befolyásolja
225
Marsh szintelmélete (olvasás)
1. Szóforma alapú olvasás (SZA): “nézd és mondd” típusú olvasás
2. Analógián alapuló olvasás: (AA)
- ismeretlen vagy ritka szavak kiolvasása
3. Szekvenciális dekódolás (GF)
- graféma-fonéma megfeleltetés
4. Szintézis:
- a szövegértést segíti elő
226
Morton út-modellje (olvasás)
két utat feltételez: szemantikai és fonológiai utat
227
ez nem tudom mi akart lenni
a normál olvasás magyarázatához minimálisan két rutin (útvonal) szükséges
228
tematikus nyelvtan elmélet
Tehát egy mondat elemzése során mindenekelőtt a szavak mondaton belüli
szerepének megállapítása történik. A mondatmegértés alapja tehát a szavak szerepekhez rendelése, NEM a szerep-szerkezet megfeleltetés
229
paralexia
az olvasott szavak kimondásakor a szavakat felcseréli egy azonos kategóriába tartozó szerzett szóva
230
Afáziák
Az agy szerzett sérülése miatt (pl stroke, trauma) következtében előlálló nyelvi zavarok összefoglaló neve
231
Broca afázia
lassú, akadozó beszéd kevés, de tartalmas szavak használata szóembólia
232
hasonlósági heurisztika
a prototípussal való hasonlóság alapján határozzuk meg a valószínűséget, nem a
valószínűségi szabályok alapján
233
oksági heurisztika
egy helyzet valószínűségét az alapján határozzuk meg, hogy mennyire erős az oksági kapcsolat a helyzet egyes eseményei között
234
affixum-levágási modell
különféle szavaknak már a hozzáférési reprezentációi is különféle szóelemekre bomlanak le, így azok mind ilyen részleges formában érik el a mentális lexikont, ahol aztán a létező szóelemek esetén ugyan mindkét szóelem aktiválódik, csak az összerakásuk nem működik. Ezzel szemben, ha az egyik szóelem nem létezik, akkor annak kapcsán a hozzáférés során rögtön kapunk egy hibajelzést, hogy nincs mit aktiválni. A különféle szabályoknak mindazonáltal itt igen nagy szerepük van, hiszen rájuk hárulnak azok a műveletek, amelyek segítségével a részekből egy szerkezettel rendelkező egész építhető fel
