Kvíz

Question 1

A kisgyermek önálló játéka során mik a felnőtt feladatai?

Answer 1

• a környezet megválasztása, előkészítése, alakítása
• a gyermek megfigyelése
• a gyermek állapotának monitorozása, a napirend betartása
• állványozás minden olyan esetben mikor a gyerek elakad

Question 2

Mit jelent az, hogy elakad a gyerek a játék során?

Answer 2

• Nem tudja eldönteni hogyan fogjon hozzá a játékhoz.
• Hogyan folytassa, fejlessze a játékát

Question 3

Miért kell megfigyelni a felnőttnek a gyereket játék közben?

Answer 3

Így tudni fogom mi érdekli, milyen irányban bővíthető a játéka, és saját magához képest milyen előre lépéseket tesz.

Question 4

Milyen típusú játék (fecskendős kislány)

Answer 4

Gyakorló játék: a játék örömét a mozgás sorozat ismételt kivitelezése, a fecskendővel való gyakorlás adja.

Question 5

Mi alakul ki a kutató manuipulació által?

Answer 5

A kutató manipuláció által alakul ki az érzékeltek és a mozgás összehangolása.

Question 6

Piaget elmélet szerint a csecsemők…

Answer 6

A csecsemők érzékszervi és mozgásos tapasztalatok útján szerzik meg az információikat, sőt ezek integrációja az egyik legfontosabb feladat.

Question 7

2 éves gyerekek is képesek képzeletbeli tevékenységet folytatni a játék során?

Answer 7

Igen. A szimbolikus játék kezdete másfél/2 éves korra tehető

Question 8

Kisgyermek játékának elmaradhatatlan része a nagymozgas?

Answer 8

NEM
A kisgyerek számára fontos a nagymozgásos játék de ez nem azt jelenti, hogy ne játszhatnának akár nagymozgás nélkül is.

Question 9

Mit jelent az hogy a játék folyamat hangsúlyú?

Answer 9

A játékban a cselekvés folyamata a lényeges

Question 10

Milyen mozgásteret kell biztosítani a kisgyerek első életévében?

Answer 10

Megfelelő mozgásteret kell biztosítani a nagymozgások optimális fejlődéséhez.
Nagy térre van szüksége a gurulás, mászás, kúszás elsajátításához

Question 11

Milyen mozgásteret kell biztosítani a kisgyerek első életévében?

Answer 11

Megfelelő mozgásteret kell biztosítani a nagymozgások optimális fejlődéséhez.
Nagy térre van szüksége a gurulás, mászás, kúszás elsajátításához

Question 12

Mi a kortársakkal való együttjátszás korai formája?

Answer 12

A párhuzamos játék

Question 13

Mi a párhuzamos játék?

Answer 13

Ekkor a gyerekeknél megjelenik az utánzás révén az azonos játék forma. Például mindkét gyerkőc babát takargatni. Egyikük időről időre felpillant és megfigyeli mit csinál a másik, majd ő is hasonlóan cselekszik a játékban. De közben nincsenek interakcióban, nem próbálják befolyásolni egymást

Question 14

A vadulós játék mindig társas?

Answer 14

Igen

Question 15

Miért állította Piaget hogy óvodáskorra a szimbolikus játék hanyatlása jellemző?

Answer 15

Mert a szimbólum a valóság egyszerű másolásának irányába fejlődik. Egyedül a játék általános témái maradnak szimbolikusak, a jelenetek a valóságot tükrözik.

Question 16

Mi az explorációs viselkedés az állatok világában?

Answer 16

Egyfajta aktív felfedezés, amely főként a fiatal egyedeknél figyelhető meg

Question 17

Miért nem kooperálnak egymással a gyerekek a párhuzamos játék időszakában?

Answer 17

Mert nem érdeklődnek más gyerekek tevékenységei iránt

Question 18

Melyek a hospitalizmusban is tapasztalható sztereotip mozgások?

Answer 18

• önringatás (jaktálás)
  (a gyerek ülő vagy álló helyzetben előre-hátra vagy oldalra himbálja magát)
• saját haj húzogatása
• kézujjak szem előtt ide oda mozgatása, pergetése

Question 19

Mit jelent a konstruktivista megközelítés?

Answer 19

Gondolkodásmódunkat a konstruktivista megközelítés határozza meg leginkább. Ez a szemléletmód kis tudósként tekint a gyerekekre, akik felfedezik a környezetüket, kísérleteznek, megfigyelnek, sémákat alakítanak ki közvetlen világukról. Vagyis megkonstruálják maguk számára a tudást, amit új helyzetekben is alkalmaznak vagy szükség esetén átalakítanak. (Danis, Farkas és Oates, 2011)

A gyermek azonban nem magányos felfedező, hanem társas környezetben él, tudását szociális interakciókban építi.

Question 20

A legközelebbi fejlődési zóna elmélete

Answer 20

A legközelebbi fejlődési zóna elmélete szerint azokban a közös tevékenységekben, ahol van egy – a gyermeknél előrébb tartó – társ, például felnőtt, az ő segítő interakciói, a környezeti tényezők alakítása révén (állványozás) a gyermek magasabb szintre képes eljutni a probléma megoldásában, mintha egyedül lenne

Question 21

A legközelebbi fejlődési zóna elmélete:

Answer 21

A legközelebbi fejlődési zóna elmélete szerint azokban a közös tevékenységekben, ahol van egy – a gyermeknél előrébb tartó – társ, például felnőtt, az ő segítő interakciói, a környezeti tényezők alakítása révén (állványozás) a gyermek magasabb szintre képes eljutni a probléma megoldásában, mintha egyedül lenne

Question 22

Mit jelent az állványozás?

Answer 22

Környezeti tényezők alakítását

Question 23

Mi az elsajátítási motiváció?

Answer 23

Minden gyermek nyitott az őt körülvevő világ felfedezésére, belső késztetések vezérlik, nem a felnőttek aktív modellnyújtása vagy tanítása. Már csecsemőkorban is működik az ún. elsajátítási motiváció, amely egy készség megtanulására, begyakorlására irányul.

Question 24

Mit nevezünk kompetencia érzésnek?

Answer 24

• Ha optimális kihívásokkal találkozik a gyermek, akkor próbálkozásainak eredménye a kompetenciaérzést kelti és erősíti.
• Megéli azt, hogy ő idézi elő a változást környezetében. Például felfedezi, hogy az általa összeütött fedők adnak hangot.

Question 25

Mit nevezünk ollófogásnak?

Answer 25

Az ollófogást azért nevezzük így, mert ebben a fogásfajtában a mutató-, középső-, gyűrűs- és kisujj együtt mozog, mintha egy olló két szárát látnánk: az egyik a hüvelyk, vele szemben pedig a maradék négy ujj.

Question 26

Mi a csippentő fogás?

Answer 26

A csipeszfogásnál ezzel ellentétben a csippentő mozdulatban már csak a hüvelyk- és a mutatóujj vagy a hüvelyk- és a középsőujj vesz részt.

Question 27

mit nevezünk interakciónak?

Answer 27

Az interakció olyan kölcsönhatás, amelyben a gyermek kapcsolatba lép más személyekkel (például kortársakkal, szülőkkel, gondozókkal) vagy a környezetével, és ez a kölcsönhatás elősegíti a fejlődést és a tanulást. A játék közben kialakuló interakciók fontosak a gyermek szociális, kognitív, nyelvi és érzelmi fejlődése szempontjából.

Question 28

Mit jelent a tipikus fejlődésmenet?

Answer 28

Azt a normál fejlődési folyamatot jelenti, amelyen a gyermekek általában keresztülmennek, ahogy növekednek és fejlődnek. Ez a fejlődési folyamat különböző fizikai, kognitív, szociális, érzelmi és nyelvi mérföldkövekből áll, amelyeket a legtöbb gyermek hasonló életkorban ér el.

Question 29

Mit jelent a konstruktivista megközelítés?

Answer 29

A konstruktivista megközelítés egy olyan elméleti irányzat a pszichológiában és pedagógiában, amely szerint a tudás aktív építkezés eredményeként jön létre. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek – nem passzívan fogadják be az információkat, hanem aktívan részt vesznek saját tanulási folyamatukban, miközben tapasztalataik alapján értelmezik és alakítják a körülöttük lévő világot. Alapelvek: - **Aktív tanulás**: A konstruktivizmus szerint a tanulás aktív folyamat, amelyben a tanuló saját tapasztalatai, előzetes ismeretei és megfigyelései alapján építi fel a tudást. A tanulók nem pusztán másolják le az információt, hanem feldolgozzák és értelmezik azt. -** Tapasztalatok és környezet**: A tanulás a valós élethelyzetekben szerzett tapasztalatok révén valósul meg, ahol a környezet jelentős szerepet játszik. Az egyén új információkat integrál a meglévő tudásába, miközben összeveti azokat a valósággal. - **Egyéni és társas tanulás**: A konstruktivista megközelítés hangsúlyozza, hogy a tanulás egyaránt történik egyéni és társas környezetben. A tanulók egymással interakcióba lépve (pl. csoportmunka, beszélgetések, közös problémamegoldás) fejlesztik tudásukat és megértésüket.