Brainscape's Knowledge GenomeTM


Top Flashcards (Certified)
All Flashcards

magyar beugrók > Magyar > Flashcards

Magyar Flashcards

(104 cards)

Start Studying
1
Q

Melyek voltak a dualizmus idején a király hadügyi felségjogai?

A

A minden haderő (közös hadsereg, a honvédség és a Landwehr, valamint a népfelkelés és a Landsturm feletti) vezérlet, vezénylet, és a belszervezetre vonatkozó intézkedések joga.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Mit jelentett az ún. előszentesítési jog?

A

A minisztérium által az országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslathoz szükség volt előzetesen a király „láttamozására”.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Hogyan változott meg a miniszterek kinevezése a kiegyezés után (1848-hoz képest)?

A

A miniszterelnököt és a minisztereket is a király nevezi ki (előbbit szokás szerint a választásokon győztes pártból, utóbbiakat a miniszterelnök előterjesztése alapján).

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Mit jelent a miniszter politikai felelőssége és mi volt ennek érvényesítésének eszköze?

A

Helyes politikát köteles követni, amit az országgyűlés a miniszter felé intézett kérdés, interpelláció útján kérhet számon, amelyre a miniszter köteles válaszolni.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

A dualizmus idején mikor történt meg a főrendiház reformja?

A

1885-ben.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Az 1885: VII. tc. értelmében mi lehetett a főrendiházi tagság alapja?

A

Köztisztség (méltóság vagy hivatal tényleges betöltése), örökös jog (születés és vagyon), királyi kinevezés (max. 50 fő élethosszig) és kivételesen választás (horvát tagok, ill. maga a ház korábbi tagjai közül, akik az új törvény alapján elvesztették volna tagságukat).

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Hogyan érintkezett egymással főszabály szerint az országgyűlés két háza a dualizmus idején?

A

Írásbeli üzenetváltással, amely mindig a képviselőházból indult.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Mit jelentett az országgyűlésen a „vegyes ülés” (sessio mixta)?

A

Speciális alkalmakkor kivételesen az országgyűlés két háza együttesen ülésezett.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Melyek voltak a dualizmus idején az országgyűlés kiemelt törvényhozási tárgykörei?

A

A királyválasztás és koronázás, a költségvetés és a zárszámadás elfogadása, az újoncmegajánlás.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Mely szervet hozták létre 1870-ben a kormányzat gazdasági ellenőrzésére?

A

Az Állami Számvevőszéket.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Mit jelentett elsősorban a kivételes hatalom az 1912:LXIII. tc. értelmében?

A

A végrehajtó hatalom hatalmának kiterjesztését, elsősorban a kormány felhatalmazását az országgyűlési tárgykörökben rendkívüli rendeleti jogalkotásra.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Melyek a kivételes hatalom gyakorlásának szabályozása körében a legfőbb garanciális elemek?

A

Törvényhozási felhatalmazás alapján történjék, azaz a törvény pontosan definiálja: mikor kerülhet rá sor (mi a kezdete és vége), tartalmának, terjedelmének pontos előzetes körülírása, korlátozása (mely szerv és mire kaphat felhatalmazást, mit lehet korlátozni és milyen eljárásban), törvényhozói ellenőrzés (felelősség a kivételes hatalom körében hozott döntésekért).

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Az 1912:LXIII. tc. értelmében mikor kerülhetett sor a kivételes hatalom alkalmazására Magyarországon?

A

Háború vagy háború fenyegető veszélye esetén.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

1920-ban milyen szerv gyűlt össze az országgyűlés helyett és milyen funkciót szántak neki?

A

Egykamarás nemzetgyűlés, amely fő feladatának tekintették a régi országgyűlés visszaállítását.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Az 1920:I. tc. értelmében mely szerv lett a szuverenitás megtestesítője?

A

A nemzetgyűlés.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Mikor és mi által állították helyre a Horthy-korszakban a kétkamarás országgyűlést?

A

A főrendiház újjászervezésével 1926-ban (1926:XXII. tc.).

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

Ki lett az államfő az 1920:I. tc. értelmében?

A

A kormányzó.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

Az 1920:I. tc. szerint mely kormányzói aktusokhoz volt szükséges mindig a nemzetgyűlés (előzetes) jóváhagyására?

A

A hadsereg országon kívüli alkalmazása, hadüzenet és békekötés, törvényhozási tárgyra tartozó nemzetközi szerződés kötése.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

Mit jelentett a kormányzói ún. „gyenge vétó” a törvényalkotásban?

A

A nemzetgyűlés által elfogadott törvényt egy ízben megfontolásra visszaküldhette, de ha a nemzetgyűlés fenntartotta az álláspontját, a kormányzó köteles volt kihirdető záradékkal ellátni.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

1918 novemberétől az ún. Néphatározat értelmében mely szerv gyakorolta (átmenetileg) az állami főhatalmat és a törvényhozás jogát?

A

A Népkormány, amely ún. néptörvényeket alkothatott.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

Milyen állami tisztséget töltött be Károlyi Mihály 1918 novemberétől és mit 1919 januárjától?

A

Előbb miniszterelnök, majd (ideiglenes) köztársasági elnök.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

Mi volt az ún. Tanácsköztársaság tényleges hatalomgyakorlást megvalósító központi szerve és elvileg mely szerv helyébe lépett?

A

A Forradalmi Kormányzótanács, amely a kormány helyébe lépett.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

Kik voltak a Tanácsköztársaság idején a Forradalmi Kormányzótanács tagjai?

A

A népbiztosok.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

Melyek lettek a Tanácsköztársaság alkotmánya értelmében a proletárdiktatúra fő központi szervei?

A

A Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése, illetve a Szövetséges Központi Intéző Bizottság, a Kormányzótanács és a Népgazdasági Tanács.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
Melyek lettek a Tanácsköztársaság helyi szervei?
A (községi, városi, járási, megyei, kerületi, fővárosi) tanácsok, illetve ezek operatív szervei: az általuk létrehozott direktóriumok (intézőbizottságok).
26
Mely szervek szolgálták a központi akarat érvényesítését a helyi tanácsoknál?
A kiküldött politikai biztosok.
27
Milyen mintát követett a Tanácsköztársaság államszervezete?
A szovjet mintát.
28
Milyen elv váltotta fel a hatalommegosztás polgári elvét a szocialista-kommunista típusú államberendezkedések idején?
Az államhatalom egységének elve és az ún. „demokratikus centralizmus”.
29
Milyen állami jogkörök egyesültek az ún. „nemzetvezető” pozíciójában (1944:X. tc.)?
Államfői és kormányfői jogkörök.
30
Mit jelentett az állampárti diktatúra?
Az állampárt (a hungarista diktatúra idején a ellenfeleinek nyilaskeresztes, a kommunista diktatúra esetén az MKP, MDP majd MSZMP) meghatározó szerepet tölt be az államélet minden területén és az államhatalom gyakorlásában, az alkotmányban megjelölt intézmények mellett/helyett, azokra mintegy „rátelepülve”. A párt kebelében jönnek létre az állam legfőbb koordináló, ellenőrző szervei is. A totális diktatúra kirekeszti, sőt a terror eszközével likvidálja az ellenfeleit (mindazokat, akiket tart).
31
Mit jelent, hogy az 1949:XX. tv. ún. „fiktív alkotmány” volt?
Az alkotmányban foglaltak inkább politikai programot jelentettek, egyfajta „jogszabályi agitációt”, ami a valóságban érdemben nem realizálódott.
32
Melyek voltak az 1949:XX. tc. (alkotmány) értelmében a szocialista korszak fő központi államhatalmi szervei?
Országgyűlés (formális szerepű törvényalkotó szerv), Népköztársaság Elnöki Tanácsa (kollektív államfő), Minisztertanács (kormány), Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség.
33
Melyek voltak a szocialista időszak jogalkotásának sajátos, a NET által megalkotott, akár törvénymódosítást is tartalmazható jogforrásai?
A törvényerejű rendeletek.
34
Nemzetiségnek minősültek-e a dualizmus idején a horvátok, az 1868:XXX. tc. és az 1868: XLIV. tc. értelmében?
Nem, a horvát-magyar megegyezésről szóló törvény önálló (külön territóriummal bíró) politikai nemzetnek jelentette ki a horvátot (Horvát-Szlavóniát), és ezt a nemzetiségi törvény is megerősítette.
35
Melyek lettek a horvát autonóm ügyek a horvát-magyar megegyezés értelmében?
Beligazgatás, vallás- és közoktatásügy, igazságszolgáltatás.
36
Hogyan vettek részt a horvátok a magyarokkal közös ügyeik törvényhozásában?
A magyar (e tekintetben közös) országgyűlés mindkét házába küldött tagok által, akiket a horvát autonóm gyűlés (sabor) saját tagjai közül megválasztott.
37
Milyen taggal bővült a magyar kormány az 1868:XXX. tc., a horvát-magyar megegyezés alapján?
A horvát tárca nélküli miniszterrel.
38
Mi volt a horvát tárca nélküli miniszter fő feladata a magyar kormányban?
A társországok érdekeinek képviselete a kormányban és kapcsolattartás a király és a horvát autonóm kormány között.
39
Ki állt a horvát autonóm kormány élén?
A bán.
40
Milyen jogállást rögzített korábban Mária Terézia 1779-ben, majd az 1868:XXX. tc. ismét Fiume tekintetében?
Fiume város és kerülete a magyar Szent Koronához csatolt különálló testet képezett.
41
Melyik jog biztosítása állt a nemzetiségi egyenjogúság biztosításának középpontjában a XIX. század második felében?
A nyelvhasználati jog.
42
A dualizmus-kori felfogás hogyan tekintett általában a nemzetiségi egyenjogúságra?
Egyéni állampolgári jogként és nem kollektív jogként, tehát a nemzetiségi közösségek autonómiáját nem ismerték el.
43
Mi jelentett az 1868: XLIV. tc. értelmében az ún. törvényhatósági jegyzőkönyvi nyelv?
A törvényhatóságok jegyzőkönyveiket a magyar mellett hasábosan nemzetiségi nyelve(ke)n is kötelesek voltak vezetni, ha a törvényhatósági bizottság tagjainak 1/5 része ezt kérte.
44
Milyen körben biztosította az egyén számára az anyanyelv használatát az 1868: XLIV. tc.?
Bárki (aki ott szólásra volt jogosult) anyanyelvén felszólalhatott a törvényhatóság, község vagy az egyházközség gyűlésein.
45
Milyen körben biztosította az egyén számára az anyanyelv használatát az 1868: XLIV. tc. a bíróságokon?
Anyanyelvét használhatta saját községi bírósága előtt; használandó volt a bírósági eljárásokban a felek személyes ki- vagy meghallgatásakor, a tanú kihallgatása során; az ügyvéd nélkül eljáró félnek a nem az anyanyelvén vezetett jegyzőkönyveket szükség esetén tolmács segítségével is meg kellett magyarázni.
46
Milyen nyelvet használhatott a bíróságokon az állampolgár?
Anyanyelvét használhatta saját községi bírósága előtt.
47
Mikor kellett használni az anyanyelvet bírósági eljárásokban?
A felek személyes ki- vagy meghallgatásakor, a tanú kihallgatása során.
48
Miért kellett a nem anyanyelven vezetett jegyzőkönyveket tolmács segítségével magyarázni?
Az ügyvéd nélkül eljáró félnek szükség esetén meg kellett értenie azokat.
49
Hogyan kellett kibocsátani az idézést?
Lehetőleg a megidézett anyanyelvén kellett kibocsátani.
50
Milyen oktatási jogokat biztosítottak az állami oktatásban?
Biztosítani kellett, hogy a nemzetiségekhez tartozók anyanyelvükön részesülhessenek alsó- és középfokú képzésben.
51
Hol nyújthatta be beadványait bármely polgár?
Saját községéhez, egyházi hatóságához, törvényhatóságához, valamint a kormányzathoz.
52
Mik a szabadságjogok és politikai jogok?
Szabadságjogok: az egyéniség szabad kifejtésével összefüggő jogok. Politikai jogok: az állampolgár államhatalomban való szerepére vonatkozó jogok.
53
Mi minden szabadságjog természetes korlátja?
Más ember hasonló jogait ne sértse.
54
Melyek voltak a dualizmus idején a legfőbb állampolgári kötelezettségek?
Hűség és engedelmesség, közteherviselés, honvédelmi kötelezettség, tankötelezettség.
55
Mit jelentett a hűség és engedelmesség állampolgári kötelessége?
Az ország törvényeiben foglaltak betartását, a jogrend által előírt keretek közti magatartást.
56
Mit jelent a személyes szabadság tágabb értelemben?
A személyiség szabad kifejeződését, amely minden szabadságjognak a kiindulópontja.
57
Mit jelent a személyes szabadság szűkebb értelemben?
Senkit nem lehet megfosztani szabadságától illetékes bírójának ítélete nélkül.
58
Hogyan deklarálta a sajtó szabadságát az 1848: XVIII. tc.?
Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és terjesztheti.
59
Mi volt a cenzúra és mikor törölték el?
A sajtótermékek előzetes hatósági ellenőrzése, amit az 1848: XVIII. tc. törölt el.
60
Mit jelentett a fokozatos felelősség elve az első magyar sajtótörvényben?
Elsősorban a szerzőt, majd a felelős szerkesztőt, a kiadót, illetve végső soron a nyomda tulajdonosát kellett felelősségre vonni.
61
Milyen fórumok jártak el az 1848: XVIII. tc. értelmében sajtó útján elkövetett bűncselekmények esetén?
Esküdtbíróságok.
62
Hogyan határozta meg a Kúria a gyülekezés fogalmát 1907-ben?
Nagyobb számú ember összejövetele, tekintet nélkül a célra.
63
Mi volt az alapvető feltétele nyilvános gyűlés tartásának a dualizmus idején?
24 órával korábban be kellett jelenteni az illetékes hatóságnál.
64
Mik voltak az egyesületek megalakításának alapvető kellékei a polgári korszakban?
A cél meghatározása és a nyilvánosság.
65
Mihez kötődött az egyesület megalakulása magánjogi szempontból?
Az alapszabály elfogadása által.
66
Mihez kötődött az egyesület megalakulása közjogi szempontból?
A felterjesztett alapszabály miniszter általi láttamozásával.
67
Mit jelentett a „láttamozás” az egyesülési jog körében?
Az alapszabályt fel kellett terjeszteni az illetékes miniszterhez, aki tudomásul vette.
68
Mi váltotta fel a korábbi vagyoni cenzust a dualizmus első választójogi törvényében?
Az adócenzus.
69
Melyik törvény biztosított először Magyarországon választójogot a nők számára?
Az 1918. évi I. néptörvény.
70
Mik a modern választójog fő elvei?
A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos.
71
Mit jelent az általános választójog?
A választójogot minden felnőtt állampolgárra kiterjesztik.
72
Mit jelent az egyenlő választójog?
Minden választásra jogosultnak ugyanannyi szavazata van.
73
Mit jelent a közvetlen választás?
Akire a szavazatot leadják, az lesz a megválasztott testület tagja.
74
Mit jelent a titkos választás?
A szavazás névtelenül, szavazócédulák leadásával történik.
75
Milyen két fő típusa van a közvetett választásnak?
Az elektori rendszer és a tanácsrendszer.
76
Mi volt a főkegyúri jog lényege?
A királyt az egyházi méltóság kinevezése tekintetében megillető beleszólási jog.
77
Milyen érvek alapozzák meg a magyar királyok egyházkormányzati jogait?
A magyar király alapította a magyar egyházat, megszerezték a jogokat, és a jog gyakorlását elbirtokolták.
78
Mi alapozza meg a királyok egyházkormányzati jogait a febronizmus szerint?
Az uralkodói hatalom isteni eredete.
79
Mit értünk a vallási türelem alsó foka alatt?
A világi hatalom engedélyezi a házi istentiszteletet, de korlátozza politikai jogait.
80
Mi a vallási türelem felső foka?
A vallásszabadság biztosítása.
81
Mi volt az „artikuláris helyek” jelentősége?
Csak a törvényben meghatározott helyeken lehettek templomaik.
82
Mikor váltak bevett felekezetté az evangélikusok, reformátusok és görögkeletiek?
1791-ben.
83
Mikor vált elismert és bevett felekezetté az izraelita felekezet Magyarországon?
1867-ben elismert, 1895-ben bevett.
84
Mik voltak a bevett és elismert felekezetek közti lényeges eltérések?
Jogállásuk alapja, főfelügyeleti jog, lelkészeik elmozdíthatósága, vagyonszerzés, adóbehajtás, gyűlések nyilvános tartása.
85
Hogyan válhatott valaki felekezeten kívülivé az 1895:XLIII. tc. szerint?
Aki 18. életévét betöltötte és kilépését bejelentette.
86
Lehetett-e egy gyermek felekezeten kívüli az 1895:XLIII. tc. szerint?
Nem, a 18 éven aluliak valamely bevett vagy elismert vallásban voltak nevelendők.
87
Ki volt a kormány tagja az általános igazgatásért a dualizmus idején?
A belügyminiszter.
88
Mely típusú szervek valósították meg a vidéki igazgatást a dualizmus idején?
Állami szakigazgatási szervek, törvényhatóságok és községek.
89
Mit jelentenek a dekoncentrált szervek a közigazgatásban?
A központi állami igazgatás vidéken működő igazgatási szervei.
90
Mik voltak a dualizmus idején a törvényhatóságok?
A vármegye és a törvényhatósági jogú város.
91
Milyen csoportokba sorolhatók a törvényhatóságok jogkörei?
Önkormányzás, állami igazgatás közvetítése, politikai hatáskör.
92
Ki áll a törvényhatóság élén a dualizmus idején?
A főispán, akit a király nevez ki.
93
Mi a törvényhatóság legfőbb testületi szerve?
A törvényhatósági bizottság.
94
Hogyan jöttek létre a törvényhatósági bizottságok?
50%-ban virilis tagok és 50%-ban választott tagok alkották.
95
Mi a virilizmus?
A tagok a legtöbb adót fizetők listájáról kerülnek be.
96
Mi volt a közigazgatási bizottság feladata a 1876:VI. tc. szerint?
A koordináció az illető törvényhatóság és az állami, szakigazgatási szervek között.
97
Milyen jogforrást alkothattak a törvényhatóságok?
Szabályrendeletet.
98
Melyek voltak a dualizmus idején a községek típusai?
Rendezett tanácsú város, nagyközség, kisközség.
99
Mely települések minősültek kisközségnek?
Amelyek a törvényben rájuk ruházott feladatokat önállóan nem tudták ellátni.
100
Melyik testületi szerv jött létre minden típusú községben?
A képviselőtestület.
101
Mit jelent a községi illetőség?
Az egyén valamely községhez tartozásának kifejeződése.
102
Mik voltak a községi illetőség fő elvei?
Minden állampolgár valamely községhez kell, hogy tartozzon, és mindenkinek csak egy községi illetősége van.
103
Mi volt a községi illetőség jelentősége?
Az állampolgár nem volt kiutasítható a községéből, és a község köteles volt az illetőségébe tartozók alap szintű szociális ellátásának biztosítására.
104

magyar beugrók (2 decks)

Brainscape helps you reach your goals faster, through stronger study habits.
© 2025 Bold Learning Solutions. Terms and Conditions