marketing Flashcards
(40 cards)
Külkereskedelem
az
országok közötti kereskedelem.
Specializáció:
Szakosodás. A gazdasági
tevékenység koncentrálása az egyén, a vállalkozás vagy az ország
szempontjából előnyt jelentő területekre.
Kooperáció
Együttműködés. A nemzetközi
munkamegosztásban, például egy nyersanyag
termelésére szakosodott ország vállalatának
nyersanyagszállítása egy késztermék előállításra
szakosodott másik ország cégének, e cég
késztermékszállítása ellenében.
Abszolút költség elmélet: (Adam Smith)
Egy ország akkor kapcsolódhat be a nemzetközi
munkamegosztásba, a nemzetközi kereskedelembe, ha
legalább egy terméke van, amit olcsóbban állít elő, mint
más országok.
Komparatív költségek tana (Ricardo)
A mindenben hátrányos ország válassza ki azt a
terméket, amiben a legkisebb a hátránya, és azt
exportálja és helyette importálja azt a terméket,
amiben a legnagyobb az abszolút hátránya.
Komparatív termelékenységi előnye..
..van egy országnak
azon termék termelésében, amelyeknél az átlagos
abszolút előnynél nagyobb előnye, vagy az átlagos
abszolút hátránynál kisebb hátránya van.
Komparatív termelékenységi hátrány..
azon termékek
esetében jelentkezik, amelyeknél az átlagos abszolút
előnynél kisebb az előny, vagy az átlagos abszolút
hátránynál nagyobb a hátrány.
Komparatív előnyök
Az általános komparatív előny vagy hátrány mögött
konkrétan szétválasztható, az egyes termelési tényezőkre
vonatkozó előnyök húzódnak meg.
A tőkebőség
általában a fejlett országokat jellemzi, ahol a
másik tényező a munka viszont igen drága a magas
életszínvonal miatt.
„Bérelőny”:
kevésbé fejlett országokat a tőkehiány és az
olcsó munkaerő bősége jellemzi, ezek szert tehetnek
komparatív előnyökre a fejlett országokban, mert
munkaigényes termékeiknek munkabértartalma alacsony
„Szellemi tőkeelőny”:
világpiacon újabb és újabb
termékekkel jelenhet meg
Kereskedelempolitika:
az államnak a belföldi és
külföldi áru és szolgáltatás – forgalommal
kapcsolatos magatartása, valamint az ezt
megvalósító eszköz és intézményrendszer.
adó jellegű:
forgalmi, fogyasztó típusú, az
árakhoz kapcsolódva jelenik meg
árképző tényező:
emeli a belföldi árat,
melynek terhét a fogyasztó viseli
diszkrimináló jellegű:
a belföldi termelők,
szállítók helyzete romlik a korábbihoz képest,
a fogyasztók drágábban jutnak a termékekhez
fiskális vám:
célja a költségvetés bevételének növelése,
mértéke általában alacsony,
az országban nem termelt, vagy nem termelhető
termékre vetik ki
védővám:
alkalmazásával az állam a hazai termelők
világgazdasági pozícióját kívánja javítani,
védi a hazai termelést és a piacot
fogyasztási hatás:
magasabb áron csökken a hazai
kereslet a termék iránt
termelési hatás:
a vámok által kiváltott áremelkedés
következtében nő a hazai termelés
külkereskedelmi hatás:
a két előző eredője, tehát a
fogyasztáscsökkenés és a termelésnövekedés
összege
adóhatás:
a vámbevétel nagyságát jelenti az
államnak
Kontingensek, kvóták:
Szinonim fogalmak. A
kormányzat által megállapított mennyiség, melynél
tilos többet importálni, vagy exportálni az adott
termékből a vonatkozó naptári évben.
Szubvenciók:
Olyan költségvetési forrásból származó,
vissza nem térítendő állami támogatás, melyet a
támogatásban részesülő nyereségelven működő
vállalatok a meghatározott kereskedelempolitikai
céloknak megfelelően kötelesek felhasználni.
gazdasági integráció
egyrészt így hívjuk az országok közötti gazdasági együttműködés
mélyülését;
másrészt a mélyülő együttműködés során létrejött
intézményeket.