mechanikai ero

Question 1

Mi a tökéletesen merev test?

Answer 1

Olyan ideális test, amelynek alakja és térfogata tetszőlegesen nagy erő hatására sem változik meg.

Question 2

Mire változik meg a merev test mozgásállapota?

Answer 2

Külső erő hatására.

Question 3

Milyen mozgásformái vannak a merev testnek?

Answer 3

• Haladó mozgás
• Forgó mozgás

Question 4

Mit jelent a haladó mozgás?

Answer 4

A test pontjai azonos alakú pályát írnak le.

Question 5

Mit jelent a forgó mozgás?

Answer 5

A test pontjai közös középpontú koncentrikus pályákat írnak le.

Question 6

Mi a forgó mozgás középpontja?

Answer 6

Tengelye lehet rögzített tengely vagy szabad tengely.

Question 7

Mi az erő támadáspontja?

Answer 7

Azt a pontot nevezzük, ahol az erő a testre hat.

Question 8

Hogyan hat a testre az erő?

Answer 8

A testre forgató hatást gyakorol.

Question 9

Mi a forgató hatás másik neve?

Answer 9

Forgatónyomaték.

Question 10

Mi a test súlypontja?

Answer 10

A testre ható súlyerő támadáspontja

A súlyvonal a felfüggesztési ponton és a súlyponton átmenő egyenes.

Question 11

Hogyan határozzuk meg a súlypontot?

Answer 11

A súlyvonalak metszéspontja a test súlypontja

A szabályos testek súlypontja a szimmetriaközéppont.

Question 12

Mikor van egy test egyensúlyi helyzetben?

Answer 12

Ha a rá ható erők és azok forgatónyomatékainak vektori összege is nullvektor

A test nyugalomban van.

Question 13

Mi a biztos (stabil) egyensúlyi helyzet?

Answer 13

Ha a testet kimozdítjuk, a test súlypontja magasabbra kerül és külső beavatkozás nélkül visszatér az egyensúlyi helyzetbe

Ezt a helyzetet stabilnak nevezzük.

Question 18

Mi a közömbös (indifferens) egyensúlyi helyzet?

Answer 18

A test súlypontja az eredeti magasságban marad, továbbra is egyensúlyi helyzetben marad.

A közömbös egyensúlyi helyzet azt jelenti, hogy a test nem tér vissza az egyensúlyi helyzetébe, ha onnan kimozdítják.

Question 19

Mi a bizonytalan (labilis) egyensúlyi helyzet?

Answer 19

A test súlypontja alacsonyabbra kerül, önmagától nem tér vissza az egyensúlyi helyzetébe.

A labilis egyensúlyi helyzet instabil állapotot jelent, ahol a test könnyen felborul.

Question 20

Mi az állásszilárdság?

Answer 20

Annának a munkának a nagysága, amelyet ahhoz kell befektetni, hogy a testet biztos egyensúlyi helyzetből bizonytalan egyensúlyi helyzetbe juttassuk.

Az állásszilárdság a stabilitás mértéke.

Question 21

Mikor billen át a test?

Answer 21

Ha a nehézségi erő hatásvonala kívül esik az alátámasztási felületen.

A billenés akkor következik be, amikor a stabilitás megszűnik.

Question 22

Mivel arányos az állásszilárdság?

Answer 22

Minél alacsonyabban van a súlypontja és minél szélesebb az alátámasztási felület.

A stabilitás növeléséhez fontos a súlypont alacsonyan tartása és a széles alátámasztás.

Question 23

Mi történik, ha a test rögzített tengely körül egyenletesen forog?

Answer 23

Minden egyes pontja körpályán egyenletesen mozog

A körpálya síkja merőleges a forgástengelyre, a középpontja a forgástengelyen van.

Question 24

Milyen sebességgel mozog minden pont a forgó testben?

Answer 24

Azonos o szögsebességgel

A szögsebesség a forgó mozgás jellemzője.

Question 25

Hogyan számítható ki a forgó mozgásf végző test teljes forgási energiája?

Answer 25

Az egyes pontok mozgási energiájának összeadásával ## Footnote A mozgási energia a tömeg és a sebesség négyzetének szorzataként van definiálva.

Question 26

Mi befolyásolja a test tehetetlenségi nyomatékát?

Answer 26

A forgástengelyhez viszonyított elrendezés ## Footnote A tehetetlenségi nyomaték a test tömegének eloszlásától függ.

Question 27

Igaz vagy hamis: Minden pont a forgó test körpályán mozog.

Answer 27

Igaz ## Footnote A forgó mozgás során minden pont körpályán mozog, amely a forgástengely körül helyezkedik el.

Question 28

Mi a tömegpont tehetetlenségi nyomatéka?

Answer 28

J = mr² ## Footnote A tömegpont tehetetlenségi nyomatéka a tömeg és a távolság négyzetének szorzataként van definiálva.

Question 29

Mi a vékony abroncs tehetetlenségi nyomatéka?

Answer 29

J = mr² ## Footnote A vékony abroncs esetében a tehetetlenségi nyomaték a tömeg és a sugár négyzetének szorzataként van megadva.

Question 30

Mi a korong vagy henger tehetetlenségi nyomatéka?

Answer 30

J = 1/2 * mr² ## Footnote A korong vagy henger tehetetlenségi nyomatéka a tömeg és a sugár négyzetének szorzataként van definiálva, figyelembe véve a geometriai tényezőt.

Question 31

Mi az üreges henger tehetetlenségi nyomatéka?

Answer 31

J = 1/2 * m(ri² + ro²) ## Footnote Az üreges henger tehetetlenségi nyomatéka a belső és külső sugár négyzetének átlaga alapján számolható.

Question 32

Mi a perdület?

Answer 32

A perdület a tehetetlenségi nyomaték és a szögsebesség szorzataként jellemez egy forgó testet.

Question 33

Mi a perdületmegmaradás törvénye?

Answer 33

Zárt rendszerben a perdületváltozások összege nulla.

Question 34

Mekkora a tehetetlenségi nyomaték egy rúd esetén, ha a végén rögzítjük?

Answer 34

J = 1/3 * mr² ## Footnote A rúd tehetetlenségi nyomatéka a rúd hosszának és a tömegének függvényében számolható.

Question 35

Mekkora a tehetetlenségi nyomaték egy rúd esetén, ha a közepén rögzítjük?

Answer 35

J = 1/12 * mr² ## Footnote A középen rögzített rúd tehetetlenségi nyomatéka a rúd hosszának és tömegének függvényében számolható.

Question 36

Mekkora a mozgási energia képlete?

Answer 36

E_k = 1/2 * mv² ## Footnote A mozgási energia a test tömegének és sebességének négyzetének szorzataként van definiálva.

Question 37

Mekkora a tehetetlenségi nyomaték egy golyó esetén?

Answer 37

J = 2/5 * mr² ## Footnote A golyó tehetetlenségi nyomatéka a tömeg és a sugár négyzetének arányával van megadva.

Question 38

Mekkora a mozgási energia egy 2 kg tömegű hengernél, amely 4 m/s sebességgel gördül?

Answer 38

E_k = 1/2 * 2 kg * (4 m/s)² = 16 J ## Footnote A mozgási energia kiszámítása a tömeg és a sebesség négyzetének figyelembevételével történik.

Question 39

Milyen sebességgel csapódik a végén a ceruza az asztalra, ha 15 cm hosszú és függőlegesen tartjuk?

Answer 39

v = √(2gh) ## Footnote A sebesség a szabadon eső testek esetében a magasság és a gravitációs gyorsulás figyelembevételével számítható.

Question 40

Mekkora a lendítőkerék tehetetlenségi nyomatéka 5 mm sugárral és 2 kg súlyú nehezékkel?

Answer 40

J = 2 kg * (5 mm)² ## Footnote A lendítőkerék tehetetlenségi nyomatéka a tömeg és a sugár négyzetének szorzataként van definiálva.

Question 41

Mekkora a sebesség, ha 5 m hosszú lejtőn egy henger és egy golyó csúszás nélkül gördül?

Answer 41

v = √(2gh) ## Footnote A sebesség a lejtő magasságának és a gravitációs gyorsulásnak a függvényében számítható.