Munkajog 3 beugrók (hosszú)

Question 1

1. A biztosítási elvű ellátórendszer jellemzői (előadásvázlat)

Answer 1

• Az ellátásban részesülő hozzá is járult a rendszerhez, főszabály szerint maga járult hozzá (pl. amikor munkaviszonya volt).
• Kivételesen az ellátásban részesülő nem maga járult hozzá a rendszerhez – hozzátartozói nyugellátások pl. özvegyi nyugdíj, árvaellátás. Ilyenkor a meghalt jogosult helyett fogja kapni az ellátást.
• A pénzbeli ellátás a hozzájárulással, befizetéssel arányos. pl. nyugdíj
• A biztosítási típusú ellátásoknál általában meghatározott tartamú szolgálati idő lesz fel-tételként feltüntetve.
• A rászorultsági és biztosítási típusú ellátások együtt nem vehetők igénybe.
• Elkülönített alapokban kezeli az állam – Magyarországon féloldalasan valósul meg, mert a munkáltatói befizetések (szociális hozzájárulási adó néven) nem az elkülönített alapokba, hanem a központi költségvetésbe mennek. Az elkülönített alapok pénzeit csak a meghatá-rozott célra lehet fordítani (nem úgy a központi költségvetés esetén).
• Önálló önkormányzatiság elvén nyugvó intézményrendszer: Nyugat-Európában önálló igazgatás a jellemző, Magyarországon ezzel szemben állami intézményrendszer keretében kerül működtetésre.
• Tipizált ellátások vannak: csak olyan ellátás vehető igénybe, ami a rendszerben létezik.

1. Biztosítási elvű: szem előtt tartja a rendszer, hogy ki és milyen mértékben járult hozzá az ellátó-rendszer működéséhez.

– „Egyfajta” alanyi jogot keletkeztet (szerzett jog): ha valaki egy ellátás feltételeinek megfelel, nem vizsgálhatják, hogy rászorult-e, indokolt-e az ellátásban részesítése. Több AB határozat is levezette a tulajdonhoz való jogból, hogy aki a rendszerhez hozzájárult, az nem csak arra szerzett jogot, hogy most kapjon ellátást, hanem ahhoz is, hogy majd a jövőben kapjon ellátást (az ellátás mértéke kapcsán viszont széles mozgástere van az államnak, de valamit adnia kell). Az alanyi jog tehát nem arra vonatkozik, hogy adott típusú ellátásra keletkezne jogunk, hanem arra, hogy a jövő-ben, az akkoriban létező ellátások közül valamilyenre jogosultak leszünk. A már megszerzett jogo-sultságot nem veheti el az állam, a váromány védelemben részesül.

A biztosítási típusú ellátások előnyei:
* Tervezhető, kiszámítható (tudom, hogy mennyit fizettem be; tudom, hogy mennyit vehetek igénybe).
* Alacsony adminisztrációs kiadások.
* A jövedelemmel arányos ellátások a korábbi életszínvonal megőrzésére törekednek.
* Kétoldalú kötelezettségvállalásról van szó: a befizetési kötelezettség révén alanyi jog keletke-zik az ellátás igénybevételére, ami a másik oldalon az ellátás nyújtásának kötelezettségét jelenti.

Hátrányai:
– Tipizáltság: csak a társadalom többsége által igényelt ellátások vannak a rendszerben – de van lehetőség méltányosságra. Tipikus élethelyzeteket kezel az ellátórendszer, nem egyéni szükségle-teket.
– A társadalom nem minden tagja részesül belőle, csak az, aki hozzájárult – éppen ezért kizáró-lag ezen ellátórendszerrel nem lehet mindenkinek biztosítani az ellátást, ezért van szükség a rászo-rultsági típusú ellátásokra.
– Igazságtalan: rászorultságot, társadalmi szükségletet nem vizsgál.
– Magasak a fenntartás költségei.

• Biztosítási elven működik a társadalombiztosítás, amely szintén két részből áll:
  – Egészségbiztosítás: ha valaki átmenetileg elveszti a munkavégzési képességét egészségi állapo-ta, baleset vagy anyaság miatt. Pénzbeli és természetbeni ellátásokat nyújtanak ennek keretében.
  – Nyugdíjbiztosítás: ha valaki életkora miatt nem, vagy csökkentett mértékben képes munkát vé-gezni. Magyarországon a nyugdíjbiztosítás felosztó-kirovó rendszerű.
• Foglalkoztatáspolitika és társadalombiztosítás: elsődleges/biztosítási típusú ellátások – a foglal-koztatáspolitikán belül a pénzbeli ellátások lesznek biztosítási típusúak, a társadalombiztosítási ellátások pedig teljes egészében.**

Question 2

2. A segélyezési elvű ellátórendszer jellemzői (előadásvázlat)

Answer 2

• Rászorultság alapján jár ellátás: akinek a létfenntartását biztosító jövedelme nincs.
• A védett személyi kör emiatt nem meghatározható pontosan.
• Nem kell hozzájárulást fizetni. A költségvetés bevételeinek terhére lesz kifizetve (az ellá-tás az adóbefizetésektől függ).
• Nincs elkülönített pénzalap, ezért nem is kiszámítható a rendszer.
• Szubszidiárius ellátás – akkor lehet igénybe venni, ha valaki nem részesül a biztosítási tí-pusú rendszer ellátásaiból, illetve kivételesen kiegészítő jelleggel lehetséges a két típusú ellátás igénybe vétele egyszerre.
• Alacsony szintű ellátások (összegszerűen, illetve a jogosultsági feltételek meghatározásá-nál is alacsony jövedelmi szint van előírva): a létminimum szintjén való megélhetést bizto-sítja csak, és csak az alacsony jövedelműek számára – általában a mindenkori nyugdíjmi-nimum meghatározott százalékában állapítják meg a jogosultságot biztosító feltételt.

A rászorultsági típusú rendszer előnyei:
– Rugalmas (mindig a társadalmi szükségletekhez lehet igazítani): az adminisztráció a meglévő közigazgatási rendszerre van telepítve, nem kell önálló intézményrendszert létrehozni.
– Emiatt is a célcsoportot könnyebben el tudja érni, megtalálni.
– Individuális a segítségnyújtás, egyediesített ellátások vannak: az adott személy helyzetéhez igazodik.

A rászorultsági típusú rendszer hátrányai:
– Nehézkes adminisztráció.
– Segélyezési jellege miatt szegényjogias, csapdahelyzetet eredményez, nehéz kikerülni.
– Előítéletet gerjeszt a társadalomban azokkal szemben, akik szociális ellátásban részesülnek.
– E két ok miatt sok jogosult nem veszi igénybe a szociális ellátásokat.

Az EU-ban tagállami belügy a rászorultsági típusú rendszer szabályozása, ezért sokféle megoldás-sal találkozhatunk.

Question 3

3. A szociális biztonsághoz való jog az Alaptörvényben (előadásvázlat, TK2 36-39. o.)

Answer 3

• Az Alaptörvény csak deklarálja a szociális jogok körét.
• Mivel az Alaptörvény nem mondja ki, hogy a Magyarország szociális jogállam, ezért a garanciák megteremtése, a költségvetés által vezérelt jogalkotás és a társadalmi igények egyensúlyának ki-alakítása az Alkotmánybíróság feladata maradt.
  Szociális biztonság alatt az embereknek azt a komfortérzetét érthetjük, amikor tudatában vannak annak, hogy a megélhetésük, létfenntartásuk biztosított, vagyis az állam ellátásokkal biztosítja az emberhez méltó megélhetést azok számára is, akik erre saját erejükből nem képesek.
• A rászorultság alapján járó ellátások viszont nem a szociális biztonsági rendszer elemei, hanem a szociális védelem körébe tartoznak. A szociális biztonságnak ugyanis a garanciája egy megfelelő ellátórendszer, amely szükség esetén a rászorulók számára a szociális védelmet biztosítja. A szoci-ális biztonság alapelvi szintű rendezéséről az Alaptörvény gondoskodik, rögzíti a szociális bizton-ság garanciáit.

Alaptörvény XIX. cikk
(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.
Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetke-zett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott
támogatásra jogosult.
(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a
szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő sze-mélynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.
(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működés-ének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a
nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.

Question 4

4. Az Alkotmánybíróság által kidolgozott elvrendszer a szociális jogok kapcsán (felsorolás) (előadásvázlat, TK2 40-44, 58-70. o.)

Answer 4

Alkotmánybíróság az értelmezés során nem állapít meg új szabályt, csupán kifejti az Alkotmány-ban egyébként benne rejlőket, mintegy kibontva azokat a rendelkezések szövegéből, mindenkor szem előtt tartva azok tartalmát és összefüggéseit. Azt alkotmányértelmezésének a következménye egy jogfejlesztő tevékenység, melynek megítélése már az Alkotmánybíróság szerepének elemzésé-hez vezet.
 Alapjog vagy jogelv-e a szociális biztonsághoz való jog?
 Szükségességi-arányossági teszt
 Állam gazdasági teherbíró képessége
 Szociális/társadalombiztosítási intézményrendszer fenntartásának kötelezettsége

Jogállamiság elve – törvényi szintű szabályozás garanciái
Jogbiztonság elve – stabil jogi szabályozási környezet, későbbi elvek alapja (nem jelenti a meg-változtathatatlanságot)
 Vásárolt jog elve - a már teljesült feltételek alapján megszerzett jog később is megilleti, az előre megfizetett hozzájárulással jogot szerez az ellátásra, csak biztosítási elvű ellátásokra igaz
 Szerzett jog elve – járulékfizetése révén a váromány is védelem alá kerülhet (megfizetés megkezdődött, így bízhat benne, hogy cserébe ellátást kap), rászorultsági elvű ellátás is védett lehet a jogállamiság elvét is segítségül hívva
 Tulajdonhoz való jog – elsősorban a biztosítási elvű ellátás, de a váromány is teljeskörű védelemben részesül, hozzátartozó ellátás is bevonható (ellátási szint csökkentése megfe-lelő, ha a közérdekből való korlátozás keretei közé belefér)
 Kellő felkészülési idő fogalma – hosszú és rövid távú ellátás eltérő védelmi szint
- Diszkrimináció tilalma – klasszikus diszkriminációs szabályok mellett + megszerzett pozitív jo-gok megtartására nincs alanyi jog, az nem diszkrimináció

Question 5

5. Kellő felkészülési idő elve a szociális jogok kapcsán (előadásvázlat, TK2 90-92. o.)

Answer 5

A „kellő felkészülési idő” eredetileg a jogszabály megismeréséhez szükséges időt jelentette. Ké-sőbb azonban ez a gyakorlat is finomodott. A jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szük-séges „kellő idő” megállapítása és biztosítása a jogalkotó felelősséggel terhelt mérlegelésének és döntésének függvénye. 9/1994. (II.25.) AB határozat már a kihirdetés és hatálybalépés közötti időt is védelem alá vonta.

Innentől számított a jogbiztonságba foglalt követelménynek, hogy a kihirdetés és a hatálybalépés között elteljen annyi idő, amennyi után már jóhiszeműen állítható, hogy a törvény ismeretének hiánya nem mentesít a következmények alól.
Kellő felkészülési idő fogalma – hosszú és rövid távú ellátás eltérő védelmi szint

Az Alkotmánybíróság gyakorlatában számos határozatot hozott, amelyekben a jogszabály hatály-balépése kapcsán az új rendelkezések alkalmazására való felkészülési időt alkotmányos követel-ményként határozta meg.
Ez a szociális biztonság keretében kiemelten fontos garanciális szabály, hiszen emberek életét, megélhetését alapvetően befolyásoló állami gondoskodásról van szó. A társadalombiztosítási ellá-tások vonatkozásában értékgaranciaként fogalmazódik meg.
A „kellő felkészülési idő” fogalmának alapja a tulajdonvédelem kérdése. A szerzett jogok váro-mány jellegű része a szerződésen alapuló tulajdonvédelem szabályai szerint részesülhet alkotmá-nyos védelemben, amennyiben az állam egyoldalúan kívánja ezeket módosítani, akkor ehhez ga-ranciák szükségesek, ez az alkotmányos jogvédelem.
- Az átmenet hiánya sérti a jogbiztonság elvét, ezért szükséges a kellő felkészülési idő.
- Eleinte az Alkotmánybíróság értelmezésében a „kellő felkészülési idő” a jogszabály megismeré-séhez szükséges időt jelentette, és a visszaható hatály minősítette alkotmányellenesnek.
- Később a jogbiztonság követelményeként az a kötelezettség hárult a jogalkotóra, hogy a jogsza-bály hatálybalépésének időpontját úgy határozza meg, hogy kellő idő maradjon a jogszabály szö-vegének megismerésére, a szervek számára a jogszabály alkalmazására való felkészülésre, a jog-szabállyal érintett szervek és személyek számára annak eldöntéséhez, hogy miként alkalmazkodja-nak a jogszabály rendelkezéseihez.
A felkészülési idő hiánya miatt akkor minősül egy jogszabály alkotmányellenesnek, ha az szerzett jogot korlátozott, és a korábbihoz képest úgy állapított meg hátrányosabb rendelkezést, hogy a megismerés és a felkészülés hiánya sérelmet okozott az érintett számára vagy akadályozta a jogal-kalmazót a jogszabály alkalmazásában.
Valamely jogszabály nem csak akkor minősül a visszamenőleges jogalkotás tilalmába, ha a jogal-kotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.

Question 6

6. Szerzett/vásárolt jog elve a szociális jogok kapcsán (előadásvázlat, TK2 70-77. o.)

Answer 6

Vásárolt jog elve: a már teljesült feltételek alapján megszerzett jog később is megilleti, az előre megfizetett hozzájárulással jogot szerez az ellátásra, csak biztosítási elvű ellátásokra igaz

Szerzett jog elve: járulékfizetése révén a váromány is védelem alá kerülhet (megfizetés megkezdődött, így bízhat benne, hogy cserébe ellátást kap), rászorultsági elvű ellátás is védett lehet a jogállamiság elvét is segítségül hívva

Question 7

7. Tulajdonhoz való jog elve a szociális jogok kapcsán (előadásvázlat, TK2 77-89. o.)

Answer 7

Tulajdonhoz való jog: elsősorban a biztosítási elvű ellátás, de a váromány is teljeskörű védelemben részesül, hozzátartozó ellátás is bevonható (ellátási szint csökkentése megfe-lelő, ha a közérdekből való korlátozás keretei közé belefér)

„Egyfajta” alanyi jogot keletkeztet (szerzett jog): ha valaki egy ellátás feltételeinek megfelel, nem vizsgálhatják, hogy rászorult-e, indokolt-e az ellátásban részesítése. Több AB határozat is levezette a tulajdonhoz való jogból, hogy aki a rendszerhez hozzájárult, az nem csak arra szerzett jogot, hogy most kapjon ellátást, hanem ahhoz is, hogy majd a jövőben kapjon ellátást (az ellátás mértéke kapcsán viszont széles mozgástere van az államnak, de valamit adnia kell). Az alanyi jog tehát nem arra vonatkozik, hogy adott típusú ellátásra keletkezne jogunk, hanem arra, hogy a jövő-ben, az akkoriban létező ellátások közül valamilyenre jogosultak leszünk. A már megszerzett jogosultságot nem veheti el az állam, a váromány védelemben részesül.

Question 8

8. A foglalkoztatáspolitikai eszközök csoportosítása (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, elő-adásvázlat)

Answer 8

A. AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK: A foglalkoztatást elsősegítő szolgálta-tásokat és foglalkoztatást elősegítő támogatások
1. preventív eszközök, pl. tanácsadás
2. keresletélénkítő eszközök, pl. bértámogatás, közfoglalkoztatás, mobilitás támogatás, munkaerő-piaci alkalmazkodás támogatása
3. kínálatcsökkentő eszközök, pl. vállalkozóvá válást elősegítő támogatás
4. sajátos, esetleges eszközök, pl. munkaközvetítés, információnyújtás
B. PASSZÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK – Álláskeresési támogatások (nyugdíj
előtti álláskeresési segély, álláskeresési járadék)
C. LÉTSZÁMLEÉPÍTÉS HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYÉNEK ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ TÁMOGATÁSOK pl. csoportos létszámleépítés elkerülését vagy enyhítését célzó támogatás
D. FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ, ELSŐSORBAN NEM ANYAGI JELLEGŰ ESZKÖZÖK pl. tanulmányi szerződés, pályázat, szakmai képzések biztosítása, munkaközvetítés, információnyújtás, tanácsadás

Question 9

9. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök csoportosítása (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, előadásvázlat)

Answer 9

A. AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK– A foglalkoztatást elsősegítő szolgálta-tásokat és foglalkoztatást elősegítő támogatások
1. preventív eszközök, pl. tanácsadás
2. keresletélénkítő eszközök, pl. bértámogatás, közfoglalkoztatás, mobilitás támogatás, munkaerő-piaci alkalmazkodás támogatása
3. kínálatcsökkentő eszközök, pl. vállalkozóvá válást elősegítő támogatás
4. sajátos, esetleges eszközök, pl. munkaközvetítés, információnyújtás

Question 10

10. Az angolszász segélyezési rendszer (előadásvázlat, TK2 87-88. o.)

Answer 10

 Nagy-Britannia
 Előre meghatározott, fix összegű
 Hozzájárulások: munkáltató és munkavállalói, önkéntes és kötelező

Beveridge-i modell
Addig biztosítják a segélyt, amíg a munkanélküliség fennáll, azonban megszűnik a folyósítása, ha az érintett nem fogadja el a felajánlott állást. Ha a munkaviszony önhibából szűnt meg, a segély-nek csak a 40%-át biztosítják, és azt is csak a munkaviszony megszűnésétől számított 3. hónap elteltével.
Fix összeg. 4 pilléres hozzájárulás-fizetés:
-munkavállalói kötelező hozzájárulás
-munkáltatói kötelező hozzájárulás
-munkavállalói önkéntes hozzájárulás
-munkáltatói önkéntes hozzájárulás
További feltétele a segély folyósításának, hogy nem állt fenn a lehetősége rövidített foglalkoztatás-nak vagy a munkahely más módon történő megóvásának (pl. rövidített munkaidőre).

Question 11

11. Egyfokú segélyezési rendszer (előadásvázlat, TK2 88-89. o.)

Answer 11

 Olaszország, Franciaország, Dánia
 Kötött segélyezési (jogosulti) időtartamra változatlan összeg
 A segélyezési időtartam a megszerzett biztosítotti időhöz igazodik
 Korrekciós tényezők számításba veendők (pl. családfenntartói minőség)
 Megszűnik, ha a felajánlott munkát nem fogadja el

• Az ellátás fix és azonos összegű az ellátás teljes tartamára.
• Meghatározott ideig jár az ellátás, általában 3 hónap és 1 év közötti ideig.
• A családfenntartók magasabb összegű ellátásban részesülnek, például Hollandiában a ko-rábbi kereset 90-100%-át is megkapják, míg mások csak a 70%-át.
• A járulékfizetés és a kifizetés is jövedelemarányos.
• Ha a segély folyósítása lejár, nincs másik ellátás.

Question 12

12. Kétfokú segélyezési rendszer (előadásvázlat, TK2 90-91. o.)

Answer 12

 Németország, Belgium, Magyarország
 A folyósítási időszakban magasabb és alacsonyabb összegű segélyről beszélhetünk
 A teljes időtartam előre meghatározott

A jogosultság itt is határozott ideig tart, melynek során nem azonos mértékű ellátást biztosítására kerül sor a segély folyósításának első szakaszában magasabb, utána alacsonyabb összegű. Az első szakasz általában rövidebb, mint a második szakasz, ami motiválja a munkakeresést. Németor-szágban előfeltétel, hogy a megelőző 3 évben 26 hét biztosítotti jogviszony álljon fenn, és ne le-gyen felajánlható munkalehetőség.
A korábbi kereset 80%-a jár 1 évig, utána pedig a 60%-a. Belgiumban a 60% csökken 40%-ra, továbbá a családfenntartó ezt kiegészítendő pótlékban részesül.
Magyarországon azért kétfokú a rendszer, mert bár a segély 90 napig ugyanolyan összegű, azonban megelőzheti a nyugdíj előtti álláskeresési segély

Question 13

13. Álláskereső fogalma (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag)

Answer 13

Az a személy, aki
1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai-ban nem részesül és
4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogvi-szony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és
5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

Question 14

14. Foglalkoztatás elősegítő szolgáltatás fogalma (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, Fftv. 3.§ (1))

Answer 14

A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások célja a munkaerő megtartása, munkához jutás. Ezen aktív eszközök elsősorban nem anyagi jellegűek, ugyanis semmilyen pénzbeli kompenzációval nem járnak sem a foglalkoztatott vagy éppen álláskereső, sem a foglalkoztató irányában.
Az állami foglalkoztatási szerv
* a munkahelykeresést,
* a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá
* a munkahely megtartását –
a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokkal (a továbbiakban: foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás) is segíti.

Question 15

15. Foglalkoztatásra irányuló jogviszony fogalma (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, Fftv. 1.§ b))

Answer 15

minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi

Question 16

16. Foglalkoztatott fogalma (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, Fftv. 1.§ d))

Answer 16

az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkozta-tását végzi.

Question 17

17. Szolgáltatást kérő fogalma (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, 100/2021. Korm. rend. 2.§ d))

Answer 17

az Flt.-ben meghatározott álláskereső (a továbbiakban: álláskereső), valamint szolgáltatást kérő-ként nyilvántartásba vett, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy vagy foglalkozta-tásra irányuló jogviszonyban nem álló személy.

Question 18

18. Bértámogatás (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, 100/2021. Korm. rend. 37.§)

Answer 18

Az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint a foglalkoz-tatásra irányuló jogviszonyban álló foglalkoztatott munkahelyének megtartása érdekében vagy új munkahelyek teremtéséhez a foglalkoztatott bérének legfeljebb 100%- ának megfelelő mértékben nyújthat bértámogatást.
A foglalkoztató vállalja, hogy a munkaerőpiaci programban meghatározott, de legalább a támoga-tás időtartamának felével megegyező időtartamig nem szünteti meg felmondással vagy közös meg-egyezéssel azon foglalkoztatott foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát, aki után bértámogatásban részesül.

Question 19

19. Lakhatási támogatás nyújtásának feltételei (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, 100/2021. Korm. rend. 38.§ (3))

Answer 19

Annak az álláskeresőnek nyújtható,
a) akit legalább egy hónapja álláskeresőként nyilvántartanak,
b) aki legalább hat hónap időtartamra szóló és legalább heti húsz óra munkaidejű foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít,
c) aki nem rendelkezik lakóingatlannal a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amely-nek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t.

Question 20

20. Foglalkoztatást elősegítő támogatások /felsorolás/ (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, 100/2021. Korm. rend.)

Answer 20

1. súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatásának támogatása
2. csoportos létszámleépítés elkerülését vagy enyhítését célzó támogatás
3. bértámogatás
4. mobilitási támogatás
5. munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatása
6. vállalkozóvá válást segítő támogatás

Question 21

21. Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások /felsorolás/ (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, 100/2021. Korm. rend.)

Answer 21

Munkaközvetítés,
Információnyújtás,
Tanácsadás

Question 22

22. Vállalkozóvá válást elősegítő támogatás feltételei (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, 100/2021. Korm. rend. 43.§)

Answer 22

A munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint támogatás nyújtható annak az álláskereső-nek,
a) akit legalább egy hónapja álláskeresőként nyilvántartanak,
b) aki az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott - legalább egy hónap időtartamú - szolgáltatás keretében a vállalkozás indításához szükséges jogi, pénzügyi készségeket megszerzi, és
c) aki a szolgáltatás keretében üzleti terv készítésével bemutatja az indítani kívánt vállalkozás ha-tékonyságát és működésének részleteit.
Az állami foglalkoztatási szerv annak az álláskeresőnek, aki a vállalkozás indításához szükséges szolgáltatásban sikeresen részt vett,
a) hat hónapon keresztül a kötelező legkisebb munkabér 100%-ának megfelelő mértékű támogatást és
b) legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér tizenötszörösének megfelelő mértékben egyszeri visz-szatérítendő vagy vissza nem térítendő tőketámogatást nyújthat.

Question 23

23. Az álláskeresési járadékra való jogosultság feltételei (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag)

Answer 23

Álláskeresési járadékra jogosult, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel ren-delkezik,
c) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
Megfelelő a munkahely akkor, ha
a) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
b) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,
c) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel vagy munkál-tatói személyszállítással - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső ese-tében a két órát nem haladja meg (megváltozott munkaképességű személy esetén munka-hely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű személy által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg)
d) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

Question 24

24. Az álláskeresési járadék alapja és mértéke, időtartama (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag)

Answer 24

Álláskeresési járadék mértéke:
Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 23. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társadalom-biztosítási járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani.

A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jöve-delme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulék-alappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelem-be venni.

Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.
Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja (járadékalap) az így meghatározott összeg harmincad része.
Az álláskeresési járadék napi összege az előzőek alapján meghatározott járadékalap 60 %-a, legfel-jebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.

Álláskeresési járadék folyósításának időtartama:
Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (folyósítási idő) annak az időtartamnak az ala-pulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban megbízási jogviszonyban töltött, mezőgazdasági őstermelőként tevé-kenységet folytatott, feltéve, hogy mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége alatt járu-lékfizetési kötelezettségének eleget tett, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezett-ségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő).
A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső állás-keresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült.
Az hároméves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minő-sülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:
a) a keresőképtelenséggel járó betegség,
b) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
c) a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segí-tő ellátás folyósítása
d) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási jára-déka folyósításának,
e) letartóztatás, valamint a szabadságvesztés, és az elzárás büntetés,
f) a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
g) a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának időtartamával.
Az álláskeresési járadék folyósítási idejének kiszámítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés sza-bályait kell alkalmazni.
Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.
Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését meg-előzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt - kivéve köz-foglalkoztatási jogviszonyt - létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a következőkben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszün-tetésétől a kérelem benyújtásának napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.
Az így meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 %-a.
Ha az álláskereső részére az állami foglalkoztatási szerv ezt az összeget kifizette, úgy kell tekinte-ni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.
A folyósítási idő számítása szempontjából a jogosultsági idő csak egyszer vehető figyelembe.

Question 25

25. Visszatérítés, megtérítés a foglalkoztatáspolitikában (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag)

Answer 25

1.Visszafizetési kötelezettség Az állami foglalkoztatási szerv az ellátás felvételétől számított hat hónapon belül írásban kötelezi az ellátás visszafizetésére azt, aki az ellátást jogalap nélkül vette fel. Az, aki az álláskereső halálát követően az álláskeresési ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni. Az állami foglalkoztatási szerv vezetője - erre irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben - az állami adó- és vámhatóság végrehajtás céljából történő megkere-séséig - dönthet a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt munkanélküli-ellátás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről. Ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogelle-nesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az érintett részére kifizetett álláskeresési ellátás és annak járulékai összegét az Alap szolidaritási alaprészébe befizetni. A bíróság a jogerős határozatot az állami foglalkoztatási szervnek megküldi, amely en-nek alapján határoz. Az álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint az állás-keresési segély visszakövetelése esetén késedelmi pótlék nem számítható fel. 2. Megtérítési kötelezettség A munkaadó és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül kifi-zetett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli kifizetése mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adat-szolgáltatásnak a következménye, és az ellátást az előzőek alapján visszakövetelni nem lehet. Ha az ellátás jogalap nélküli kifizetéséért a munkaadót vagy egyéb szervet és az ellátásra jogosul-tat is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást a közrehatásuk arányában kötelesek vissza-fizetni, illetve megtéríteni. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.

Question 26

26. A nyugdíj előtti álláskeresési segély formái és feltételei (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag)

Answer 26

Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (álláskeresési segély) kell megállapí-tani, ha a) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, és b) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláske-resési járadék folyósítása időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelő-zően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – kereső tevékenység miatt – megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultsá-got, c) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését vagy az előző pontban meghatározott meg-szüntetését követően 3 éven belül betöltötte az előző pontban meghatározott életkort, és d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legki-sebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha az álláskeresési járadéknál említett járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély ösz-szegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az így meghatározott segélyalap harmincad része. Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.

Question 27

27. Költségtérítés a foglalkoztatáspolitikában (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag)

Answer 27

Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék vagy álláskeresési segély megállapításával, vala-mint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglal-kozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési esz-köz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni.

Question 28

28. Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap részei (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag)

Answer 28

a) Szolidaritási alaprész: az álláskeresési járadék, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláske-resési segély, a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélye, az előnyugdíj, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a költségtérítés, valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség finanszírozására. b) Foglalkoztatási alaprész: foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások nyújtásá-ra, az állami foglalkoztatási szerv által pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerő-piaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, az állami foglalkoztatási szerv által szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó állásbörze kiadásaira, valamint keresetpótló juttatással kap-csolatos postaköltség finanszírozására c) Bérgarancia alaprész: a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényben meghatározott támogatás valamint annak folyósításával kapcsolatos postaköltség finanszírozására d) Képzési alaprész: a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok finanszírozására.

Question 29

29. Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap bevételei (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag)

Answer 29

a) a társadalombiztosítási járulékból az Alapot a Tbj. szerint megillető rész; b) a szociális hozzájárulási adónak a költségvetési törvényben meghatározott százaléka; c) a szakképzési hozzájárulás; d) a központi költségvetési támogatás; e) az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás végrehajtása érdekében befolyó bevételek; f) egyéb bevételek: az Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevé-tel, késedelmi pótlék, kamatbevétel, az Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, vala-mint a működésével összefüggő bevétel; g) uniós forrás terhére megvalósuló operatív program finanszírozására szolgáló előleg; h) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól társfinanszírozás címen befolyó bevétel.

Question 30

30. A társadalombiztosítás alapelvei (TB általános vázlat 1. o.)

Answer 30

1. társadalmi kockázatközösség, 2. kötelező részvétel 3. az egyéni felelősség elvének megfelelően, az e törvényben meghatározott járulékfizetési kötele-zettség alapján szerezhet jogot saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra, 4. pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével, 5. biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre, 6. foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és járulék-levonási kötelezettség terheli, 7. a foglalkoztatót járulékfizetési kötelezettség terheli, 8. adatok rendszeres vagy eseti közlésére kötelező, erről a felelős szerv nyilvántartást vezet, 9. az államot mögöttes felelősség terheli a társadalombiztosítási ellátások teljesítéséért,

Question 31

31. A kötelező részvétel elve (TB általános vázlat 1. o.)

Answer 31

a társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező. biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása együttesen érvényesül,

Question 32

32. A társadalmi szolidaritás elve (TB általános vázlat 1.o.)

Answer 32

a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében - törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megál-lapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet.

Question 33

33. A társadalombiztosítás részei (csoportosítás) (előadásvázlat)

Answer 33

1. Egészségbiztosítási ellátások - egészségügyi szolgáltatások - pénzbeli ellátások - megváltozott munkaképességű személyek ellátása 2. Nyugdíjbiztosítási ellátások - saját jogú nyugellátás - hozzátartozói nyugellátás 3. Baleseti ellátások - egészségügyi ellátás - nyugdíjbiztosítási ellátás

Question 34

34. A foglalkoztató (TB általános vázlat 1-2. o.)

Answer 34

1. bármely jogi és természetes személy, 2. egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, 3. költségvetés alapján gazdálkodó szerv, 4. bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, 5. társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás 6. az álláskeresési támogatásban részesülő, biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv, 7. a gyermekgondozást segítő ellátásban, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési tá-mogatásban, a gyermekek otthongondozási díjában és az ápolási díjban részesülő szemé-lyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv, 8. a kincstár számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő kötelezettségek tekintetében a kincstár, 9. munkaerő-kölcsönöztetés esetén a kölcsönbeadó, 10. több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén az Art.-ben meghatározott munkáltató, 11. a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy rendvédelmi egészségkáro-sodási járadékban részesülő személy esetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, va-lamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy honvédelmi egész-ségkárosodási járadékban részesülő személy esetében az ellátást megállapító honvédségi szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 12. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti fejlesz-tési jogviszony keretében fejlesztési foglalkoztatási díjat folyósító fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szolgáltató, intézmény

Question 35

35. A biztosított (TB általános vázlat 3-4. o.)

Answer 35

1. munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, szerződéses határvadász jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban együtt: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, 2. szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint), kivéve a) az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, b) a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és c) a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, d) a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen – ide nem értve az f) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosított tagját, 3. álláskeresési támogatásban részesülő személy, 4. egyéni vállalkozó, 5. társas vállalkozó, 6. díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét, 7. egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, 8. mezőgazdasági őstermelő, kivéve a) az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagját, b) az egyéb jogcímen – ide nem értve a f) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat, 9. a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényben meghatározottak szerint bejelentett személy; 10. állami projektértékelői jogviszonyban, illetve az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyban álló személy, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét, 11. a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa arra az időre, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik más biztosítással járó jogviszonnyal. 12. aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja, a Nemzeti Választási Bizottság választott és megbízott tagja, a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a meghatározott összeget, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.

Question 36

36. Kiegészítő tevékenységet folytató fogalma, fizetendő járuléka (TB általános vázlat, 1., 7.o.)

Answer 36

biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

Question 37

37. A társadalombiztosítás fedezeti rendszere (TB általános vázlat 7-8.o.)

Answer 37

Biztosított által fizetett Társadalombiztosítási járulék: 18,5 % Nyugdíjjárulék: 10% Foglalkoztató által fizetett Szociális hozzájárulási adó: 13 % A foglalkoztató táppénz hozzájárulást (folyósított táppénz 1/3-a) fizet. Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó, továbbá a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után egészségügyi szolgáltatási járulékot: 9600 Ft/hó (napi 320 Ft). Aki nem biztosított és Magyarországon legalább 1 éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik, az saját költségén (bevallás alapján) köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni!!! EKHO=egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (művészeti területen dolgozók részére) Magánszemély az Ekhó-alap összegéből 15%-ot fizet be Ekhóként. A kifizetőnek az Ekhó-alap után 15,5% Ekhót kell megfizetni. A kisadózóként bejelentett személyek után fizetendő, a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteni. A biztosított által fizetendő járulékok összege csökkentésre kerül a családi járulékkedvezmény igénybe vétele esetén: Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és a biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult, amely csökkenti a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összegét. A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből a biztosított által vagy az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagy a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege. A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. A társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalap, ha az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni.

Question 38

38. A nyugdíjrendszer felépítése (felsorolás) (Nyugdíj vázlat 2. o., előadásvázlat)

Answer 38

- saját jogú nyugellátások a) az öregségi nyugdíj, b) rehabilitációs ellátás – külön jogszabályban) - hozzátartozói nyugellátások a) az özvegyi nyugdíj, b) az árvaellátás, c) a szülői nyugdíj, d) a baleseti hozzátartozói nyugellátások, e) özvegyi járadék.

Question 39

39. Teljes jogú öregségi nyugdíjra való jogosultság (Nyugdíj vázlat 3. o., előadásvázlat)

Answer 39

a. a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és b. legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogo-sultsági idővel rendelkezik. Korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg. A 2012. január 1-jét megelőző kezdő naptól megállapításra kerülő korhatár előtti öregségi nyugdíjak megállapítására a korhatár előtti öregségi nyugdíj kezdő napján hatályos szabályokat kell alkal-mazni. pl. előrehozott öregségi nyugdíj, bányásznyugdíj, művésznyugdíj, A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki c. 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév, d. 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, e. 1953-ban született, a betöltött 63. életév, f. 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, g. 1955-ben született, a betöltött 64. életév, h. 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, i. 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és b) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben/ csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, GYES/gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támoga-tásban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szol-gálati idő nem éri el a harminckét évet.

Question 40

40. A nők kedvezményes nyugdíjazásának szabályai (Nyugdíj vázlat)

Answer 40

A nyugdíj összegének kiszámítása a következő sémára épül: 1. Az irányadó időszak megállapítása. 2. A figyelembe vehető éves kerestek meghatározása. 3. Az éves keresetek nettósítása. 4. Az éves keresetek valorizációja. 5. Az éves keresetekből átlagkereset képzése. 6. Az átlagkereset degressziója. 7. Az átlagkereset szolgálati idő arányos részének (a nyugdíj összegének) megállapítása. 8. A nyugdíj összegének növelése vagy csökkentése.

Question 41

41. A nyugdíj összegének számítása (felsorolás) (Nyugdíj vázlat 4. o., előadásvázlat)

Answer 41

A nyugdíj összegének kiszámítása a következő sémára épül: 1. Az irányadó időszak megállapítása. 2. A figyelembe vehető éves kerestek meghatározása. 3. Az éves keresetek nettósítása. 4. Az éves keresetek valorizációja. 5. Az éves keresetekből átlagkereset képzése. 6. Az átlagkereset degressziója. 7. Az átlagkereset szolgálati idő arányos részének (a nyugdíj összegének) megállapítása. 8. A nyugdíj összegének növelése vagy csökkentése.

Question 42

42. Korhatár előtti ellátások (Nyugdíj vázlat)

Answer 42

Korhatár előtti öregségi nyugdíjnak minősül a már folyósított:  előrehozott öregségi nyugdíj,  csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,  korkedvezményes nyugdíj,  bányásznyugdíj,  korengedményes nyugdíj,  művésznyugdíj,  polgármesteri, EP képviselői, országgyűlési képviselői nyugdíj,  szolgálati nyugdíj. (Korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg. A 2012. január 1-jét megelőző kezdő naptól megállapításra kerülő korhatár előtti öregségi nyugdí-jak megállapítására a korhatár előtti öregségi nyugdíj kezdő napján hatályos szabályokat kell al-kalmazni.)

Question 43

43. Megváltozott munkaképességű fogalma (Nyugdíj vázlat 7-8. o., előadásvázlat)

Answer 43

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor a 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex mi-nősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki a. a kérelem benyújtását megelőző aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át, ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt, b) keresőtevékenységet nem végez és c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Question 44

44. A megváltozott munkaképességűek ellátásai (Nyugdíj vázlat 8. o., előadásvázlat)

Answer 44

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően: a. rehabilitációs ellátás, vagy b. rokkantsági ellátás. A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaké-pességű személy a) rehabilitálható, ezen belül aa) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy ab) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel; b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül ba) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatáro-zott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, bb) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, bc) kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy bd) egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. A rehabilitálható megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra jogosult. A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt. Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is, a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának vagy a felül-vizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg. A rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kére-lem benyújtásának napjától állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre

Question 45

45. Özvegyi nyugdíj (Nyugdíj vázlat 8-9. o., előadásvázlat)

Answer 45

Özvegyi nyugdíjat  a házastárs,  az elvált házastárs és  az élettárs kaphat. Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy ab) összesen legalább 2 év, b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év, c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év, d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év, e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év, f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év szolgálati időt szerzett. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj  a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá  az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár.  Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. (Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően) Állandó özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor a) a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy b) megváltozott munkaképességű, vagy c) házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike a házastárs halálától számított tíz éven belül következik be. Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek. Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Az özvegyi nyugdíj mértéke  a saját jogú nyugellátásban nem részesülő özvegy esetében hatvan százaléka,  az egyidejűleg saját jogú nyugellátásban részesülő özvegy esetében harminc százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.  A hatvanszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett harmincszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban részesül. Az özvegyi nyugdíj megosztása Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani. Ha a különélő, illetőleg elvált házastársnak a ráeső arányos résznél kisebb összegű ideiglene özvegyi nyugdíj jár, a különbözet az özvegyi nyugdíjast, illetőleg az együttélés alapján ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg. Az özvegyi nyugdíjra jogosult a többi jogosult ellen indított perben az özvegyi nyugdíj más arányú megosztását kérheti. Amennyiben a jogosultak száma megváltozik, az özvegyi nyugdíjat meg kell, illetőleg újból meg kell osztani. Megszűnés: Az özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkorának betöltése előtt házasságot köt. A megváltozott munkaképesség címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegyi nyugdíjas már nem megváltozott munkaképességű. Az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás. Az özvegyi nyugdíj feléledése Feléled az özvegyi nyugdíja annak, akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik. Az özvegyi nyugdíj feléledésekor az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos szabályok alapján kell megállapítani.

Question 46

46. Árvaellátás (Nyugdíj vázlat 10-11. o., előadásvázlat)

Answer 46

Árvaellátásra az a gyermek jogosult akinek szülője haláláig törvényben meghatározott szolgá-lati időt megszerezte, vagy öregségi nyugdíjasként halt meg. Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyer-meket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe. Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Az árvaellátás az említett személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali kép-zésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé vált, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti. Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják. Mértéke: Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öreg-ségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. A nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek, a) akinek mindkét szülője elhunyt, b) akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű. Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.

Question 47

47. Szülői nyugdíj (Nyugdíj vázlat 11-12. o., előadásvázlat)

Answer 47

Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek  a gyermeke az öregségi nyugdíjasként halt meg vagy a törvényben meghatározott szolgála-ti időt haláláig megszerezte, ha a) a szülő a gyermekének halálakor megváltozott munkaképességű, vagy hat-vanötödik életévét betöltötte, és b) a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.  szülői nyugdíjra jogosult az a nevelőszülő is, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta. Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be és nem volt meg-változott munkaképességű, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül megváltozott munkaképességűvé válik vagy a hatvanötödik életévét betölti, és tartás-ra köteles és képes hozzátartozója nincs. A nagyszülőre és az unokára is megfelelően alkalmazni kell. A szülői nyugdíjra jogosultság nem szűnik meg, ha a szülői nyugdíjra jogosult személy saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátása a szülői nyugdíj folyósításának tartama alatt az évenkénti emelé-sekkel már meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából a szülő (nagyszülő) akkor minősül túlnyomó részben eltartottnak, ha nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása gyermeke (unokája) elhalálozásának idő-pontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Mértéke: A szülői nyugdíj mértéke azonos az özvegyi nyugdíj mértékével. Ha a szülői nyugdíjra többen jogosultak, azt közöttük - az özvegyi nyugdíj megosztására vonatkozó rendelkezések alkalmazásá-val - egyenlő arányban meg kell osztani. A szülői nyugdíjat újból meg kell osztani, ha a jogosultak száma megváltozik. Az újbóli megosz-tásra legkorábban a jogosultak számának a változását követő hónap első napjától kerülhet sor.

Question 48

48. A népi biztosítási rendszer bemutatása (előadásvázlat, TK3 154-155. o.)

Answer 48

A nyugdíj „népi biztosítás”, az az lakossági biztosítás formájában mutatkozik meg. Dániában, Svédországban, Hollandiában és Svájcban törvényi alapon minden település lakója lakossági alap-biztosítással biztosítva van. A lakossági alapbiztosítást a település közigazgatása bonyolítja. A nyugdíjak fedezetéül és az intézmény működéséül szolgáló pénzösszegeket a helyi közigazgatás adó formájában szedi be. Az adón belül azonban tételesen fel van tüntetve és el van különítve az öregségi járulék fedezetéül szolgáló összeg, az az a részadó. Dániában az összeg az adófizető la-kos összjövedelmének 35 százalékát teszi ki. A lakossági öregségi biztosítás alapján járó nyugdíjak megállapításáról és folyósításáról „nemzeti költségvetésből” e célra leosztott összeg felhasználásá-val szintén a helyi közigazgatás gondoskodik. Svájc esetében a népi biztosítás képezi az alapját az öregségi, özvegyi- és árvabiztosítás valamint a rokkantbiztosításnak is. Svédországban nyugdíj-rendszer népi-lakossági alapbiztosítása az 1994. évi reformcsomaggal említést érdemlő változáson esett át. Az első pillér gerincét ma a biztosítottakról vezetett egyéni számla jelenti. Bekerült egy 0. lépcső az első pillér elé, az úgynevezett Garantált nyugdíj, mely arra nyújt garanciát, hogy bármely munkavállalónak öregség miatti munkaképtelensége miatt a jövedelme a szociális minimum alatt marad, ennek folytán a megélhetése nem kerül veszélybe. A gyermeknevelés időszaka alatt a költ-ségvetés átvállalja a járulékfizetést. A teljes öregségi nyugdíj igénybevételére a 65. életév betölté-sének napját követő naptól van lehetőség, de a 61. életév betöltését követően is lehetőség nyílik a nyugellátás igénybevételére. Kiegészítő jelleggel a prémiumnyugdíj képezi a harmadik lépcsőt. A biztosított egyéni számláján gyűlnek fel az ide befizetett járulékok tőkekövetelésként. Ebben az esetben tényleges tőkekövetelés áll a szolgáltatott nyugdíjak mögött.

Question 49

49. A német pontrendszer bemutatása (előadásvázlat, TK2 214-217. o.)

Answer 49

2001-ben a Riester-reform kapcsán bevezették a kötelező állami nyugdíjbiztosítás alapjául szolgáló nyugdíjpontrendszert, a nyugdíjrendszer kötelező állami pillére mellett megerősítették a másik két pillért, a foglalkoztatói és a magánbiztosítási pilléreket. 2004-ben a Rürop-reform kapcsán bevezették az aktuális nyugdíjérték számításában a fenntartható-sági szorzótényező alkalmazását, és rögzítették, hogy a nyugdíjkorhatár 65 évről fokozatosan 67 évre emelkedik. A németországi három pilléres nyugdíjrendszer jellemzője: 1. kötelező (állami) nyugdíjbiztosítás (Gesetzliche Rentenversicherung, GRV), a közszolgála-ti nyugdíjrendszerrel 2. foglalkoztatói nyugdíjbiztosítás (betriebliche Altersvorsorge, bAV) 3. magánnyugdíj rendszer (főként a Riester-Rente és a Rürop-Rente, valamint mellettük számtalan egyéb privátnyugdíj-biztosítási lehetőség a biztosítók, nyugdíjalapok kínálatá-ból) Az állami nyugdíjbiztosítás központi szerve a Német Nyugdíjbiztosítási Alap (Deutsche Renten-versicherung Bund, DRB). Az első pillér szerepe a német szövetségi állam megítélése szerint kényszerűen csökkenni fog a német társadalom öregedése miatt, ezért a 2. és 3. pillér szerepét növelni kívánják. A tervek szerint a kötelező nyugdíjbiztosításban résztvevő személyek 70%-a jogosult lesz valami-lyen foglalkoztatói vagy magánbiztosításból eredő nyugdíjszolgáltatásra is az állami nyugdíja mel-lett. Az állami nyugdíj A német kötelező nyugdíjrendszer pontrendszerre épül. A nyugdíjtípusok:  öregségi nyugdíj  korhatár előtti nyugdíjak  hozzátartozói nyugellátások  rokkantsági nyugdíj és rehabilitációs ellátások A nyugdíjrendszer két fő bevételi forrása: a biztosított személyek és munkáltatóik járulékfizetése (a bevételek 73%-a), valamint az állami támogatások (a bevételek 27%-a). 2020-ban az alkalmazotti és a munkáltatói nyugdíjjárulék egyaránt a bruttó kereset 9,35%-a, össze-sen 18,7%-a. A járulékplafon havi 6500 euró (évi 78.000 euró) a nyugati tartományokban, míg a volt NDK területén, a keleti tartományokban a felső határ havi 5800 euró (évi 69.600 euró). A biztosítási idő Az öregségi nyugdíjra való jogosultság mértéke az egyéni nyugdíjjárulék-fizetés összegétől függ. Az önálló német öregségi nyugdíj alapfeltétetele a legalább 5 év (60 hónap) biztosítási időtar-tam megszerzése. A különböző öregséginyugdíj típusokhoz különböző hosszúságú minimális biz-tosítási időtartamok tartoznak. Az abszolút minimum 5 év mellett a 15, 20, 35 és 45 év biztosítási tartamok különböző nyugdíjtípusokra teremtenek jogosultságot.

Question 50

50. A svéd nyugdíjmodell (előadásvázlat, TK2 214-217. o.)

Answer 50

1) A keresőtevékenységet folytató magánszemély keresetének meghatározott százalákát meghatá-rozott megosztásban egyéni nyugdíjjóváírásként (pensionsrätt) minden évben két egyéni nyugdíj-számlára (egy névlegesre és egy valódira) helyezik, amelyeken 2) a nyugdíja igénylése időpontjáig gyűlnek az idehelyezett (névleges és valóságos) összegek és az azokon elért (névleges és tényleges) hozamok, vagyis a rendszer úgy működik, akár egy bank, amelyben a biztosított részére vezetnek egy névleges (virtuális) számlát és egy tényleges (valódi) számlát is, a vonatkozó adminisztratív (és alapkezelési) költségek érvényesítésével. A banki hason-lat azonban csak részben igaz, mivel egyrészt a nyugdíjszámlákon gyűlő összeghez természetesen nem lehet szabadon hozzáférni, másrészt a hosszabb életű személyek számlái között minden év-ben szétosztják az adott évjáratban korábban elhunytak számláin felhalmozódott egyenlegeket (ez az öröklési nyereség), így ezek a számlák nem is örökölhetőek. 3) A svéd állami nyugdíjrendszerben a névleges számla alapján az ún. income nyugdíj, a tény-leges számla alapján az ún. premium nyugdíj jár – legkorábban a 61 éves életkor betöltésével -, de mindkét összetevő a nyugdíjigénylés időpontjában a vonatkozó egyéni nyugdíjszámlán rendel-kezésre álló összegtől és a nyugdíjigénylés pillanatában a nyugdíjigénylő évjárata számára még hátralévő várható élettartam hosszától függ. 4) Ha az income és a premium nyugdíj együttes összege nem érne el egy évente meghatározott, a lakhatási költségek nélkül számított ésszerű életszínvonal fenntartáshoz szükséges összeget (vagy az érintett egyáltalán nem jogosult income és premium nyugdíjra), akkor garantált nyugdíj iránti kérelmet nyújthat be, amelynek összege kizárólag a Svédországban tartózkodás egész évek-ben mért időtartamától függ. A garantált nyugdíj mellé lakhatási támogatás is jár. 5) Ha minden kötél szakad – az érintett nem jogosult a garantált nyugdíjra sem, mert nem töltött elegendő időt Svédországban -, akkor igényelheti a svéd jóléti állam végső időskori védőhálóját képező idősellátási támogatást. A svéd nyugdíjrendszer hárompilléres: - állami nyugdíj, allmän pension (önmagában is három összetevős) - foglalkoztatói nyugdíj (a svédországi munkavállalók több, mint 90%-ára kiterjed, ennek négy nagy szervezete van) - privátnyugdíj (a svéd lakosság 50%-a rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással) A rokkantsági ellátás nem része a svéd nyugdíjrendszernek (egészségbiztosítási ellátásnak mi-nősül Svédországban is, akárcsak Magyarországon), így ez az elemzés nem terjed ki rá. A svéd állami nyugdíjrendszer alapvető reformját 1998-ban határozták el és teljes mértékben 2003-ban léptették életbe. Az 1954-ben és később született személyek esetében teljes mértékben az új nyugdíjrendszer szabályai érvényesülnek. A reform alapvető oka a korábbi svéd nyugdíjrendszer rugalmatlansága és fenntarthatóságának megkérdőjelezhetősége volt, vagyis az, hogy nem volt képes hatékonyan reagálni a svéd demográfiai és gazdasági változásokra. További fontos indok-ként szolgált az a törekvés, hogy erősítsék a rendszer pénzügyi igazságosságát és méltányosságát, vagyis a befizetett járulékok és az ezekért járó nyugdíjak összege közötti szoros korrelációt egyéni és nemzedéki szinten egyaránt. Ezért a járadék-meghatározott (Defined Benefit, DB) nyugdíjrendszert – ilyen pl. a magyar – átala-kították járulék-meghatározott (Defined Contribution, DC) rendszerré, egyúttal a tőkefedezet nél-küli felosztó-kirovó logikát átalakították részben tőkefedezetivé. Teljesen megszüntették a nyugdíj összegének függőségét a szolgálati/biztosítási időtől, a mai svéd nyugdíj összege kizárólag a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámlákon felhalmozódott név-leges és tényleges nyugdíjtőke nagyságától, valamint a nyugdíjigénylés időpontjában hátralévő élettartam hosszától függ. A nyugdíjak karbantartását nem az inflációtól, hanem a bérindextől teszik függővé, de nehezebb időkben a bérindex helyébe egy speciális egyensúlyi index lép.

Question 51

51. Alapnyugdíj – rászorultsági nyugdíj (előadásvázlat)

Answer 51

Magyarország egy olyan kivételnek számít, ahol nem lesz biztonsági háló, redisztributív nulladik pillér a nyugdíjrendszerben. Van egy mindenkkori nyugdíjminimum a 28500 forint amely a létminimum szintje. Minden más ország rendszerében ennek valamilyen variációja szerepel:  állampolgári alapnyugdíj, amely minden nyugdíjasnak egyforma összegben jár;  megcélzott helyettesítésű rászorultsági nyugdíj, amely a szegényebb nyugdíjasoknak magasabb juttatást ad rászorultsági alapon (amely mérheti kizárólag a nyugdíj szintjét; a szélesebb értelemben vett megtakarításokat; vagy akár még tágabb értelemben a figyelem-be vehető családi támogatásokat, ingatlantulajdont stb. is)  minimumnyugdíj, amely hasonlóan az elõzõhöz, a nyugdíj egy adott szint alá esését igyekszik megelőzni. A hazai nyugdíjszakértők jelentős része egyetért abban, hogy a magyar rendszerben, ahol igen jelentős azok aránya, akik tartósan szegények és/vagy csak időszakosan és akkor is alacsony bérek mellett vannak foglalkoztatva, valamilyen tartalmú nulladik pillérre szükség van, amely egyértelmű szabályok mellett működik, és amely ezáltal a szociális segélyezés, rokkantnyugdíj és más „határ-területek” helyett transzparensen tölti be a szegénységenyhítés szerepét. Ekkor azonban még min-dig megválaszolandó az az alapkérdés, hogy járjon-e egy alacsony összegű állampolgári alapnyug-díj mindenkinek, avagy csak rászorultsági alapon a szegényebbeknek. A rászorultsági alapú nyugdíj A rászorultsági alapon nyugdíj kiegészítést igénylők aránya világszerte magas és növekszik Magyarorságon is. Valószínűsíthető az is, hogy éppen ezen rétegek számára a nulladik pillér meg-léte esetén, különösen ha az rászorultsági alapon működik, minden további korhatáremelés el-lenösztönzőt jelenthet a saját megtakarítások ellen. A szegényebb, leszakadó rétegek várható élet-tartama egyébként is jellemzően alacsonyabb, így az õ várható nyugdíjas éveik száma alacso-nyabb, amely során rászorultsági alapon igyekeznek minél többet „kivenni” a rendszerből. Már ma is ennek szindrómája a rendszerből kimenekült rendkívül nagy számú rokkantnyugdíjas.

Question 52

52. Egészségbiztosítási ellátásra jogosultak (Ebtv. 6-8. §§, Egészségbiztosítás vázlat 1. o., előadás-vázlat)

Answer 52

 a Tbj. szerint biztosított személy valamennyi az Ebtv.-ben szabályozott ellátás tekinteté-ben,  az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai tekintetében a Tbj. szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek, ideértve azokat is, akik után a központi költségvetés egészségbiztosítási járulékot fizet  a baleseti ellátás tekintetében a Tbj. szerint baleseti ellátásra jogosult személy,  a baleseti egészségügyi szolgáltatások tekintetében a Tbj. szerint baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy,  az egészségbiztosítás körébe tartozó egyes ellátásokra megállapodást kötő személyek,  államközi vagy kormányközi egyezmény, illetve viszonosság alapján jogosult személy,  a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós ren-deletek hatálya alá tartozó személyek az uniós rendeletekben meghatározott módon, nem-zetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy az egyezmény szabályai szerint.

Question 53

53. Egészségügyi szolgáltatások csoportosítása (Egészségbiztosítás vázlat 1-6. o., előadásvázlat)

Answer 53

Egészségügyi szolgáltatások  térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások  árhoz nyújtott támogatások  biztosított által részleges térítés mellett igénybe vehető szolgáltatások  méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások  külföldi gyógykezelés Pénzbeli ellátások  csecsemőgondozási díj  gyermekgondozási díj  táppénz  méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai  rokkantsági ellátás  rehabilitációs ellátás

Question 54

54. Térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások (Egészségbiztosítás vázlat 1. o., előadásvázlat)

Answer 54

A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások betegség korai felismerését célzó vizsgálatok, szűrővizsgálatok az újszülött egészséges fejlettségét ellenőr-ző, az esetleges károsodások korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokra; 0-6 éves korosztály életkoruknak megfelelően az anyagcserére, az érzékszervek működésére, az értelmi képességre vonatkozó, valamint teljes körű fizikális szűrővizsgálatra, fogazati rendellenes-ségek felismerését célzó vizsgálatra, valamint a teljes fogászati státus rögzítésére, az életkornak megfelelő fejlődésre és az érzelmi állapotra vonatkozó vizsgálatokra, környezeti tényezők rizikó-faktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokra; 6-18 éves korosztály - ideértve a 18 év feletti nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sze-mélyeket is - a b) pontban foglaltakon túl az iskola- és ifjúságegészségügyi ellátás keretében vég-zett szűrővizsgálatokra; 18 éven felüli korosztály életkornak és nemnek megfelelő rizikófaktorok által indukált betegsé-gek tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében nevesített szűrővizsgála-tokra az ott meghatározott gyakorisággal, valamint a rizikómagatartást befolyásoló csoportos és egyéni egészségfejlesztési szolgáltatásokra, környezeti tényezők rizikófaktorainak felismerését célzó vizsgálatokra, ide nem értve a foglalko-zás-egészségügyi szolgálat orvosa által végzett munkaköri alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatokat és az ahhoz szükséges további járóbeteg-szakellátásokat, évente egy alkalommal fogászati szűrővizsgálatra; életkortól függetlenül sportegészségügyi vizsgálatokra, kivéve a hivatá-sos sportoló sportegészségügyi ellátását. 2.) Gyógykezelés céljából végzett ellátások  Háziorvosi ellátás (a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet alapján)  Fogászati ellátás  Járóbeteg-szakellátás (A háziorvos, a járóbeteg-szakellátás és a beutaló orvos beutalása alapján)  Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás 3.) Egyéb egészségügyi szolgáltatások  Szülészeti ellátás  Orvosi rehabilitáció  Betegszállítás, mentés  A beutalás nélkül igénybe vehető ellátások

Question 55

55. Gyógykezelés céljából végzett ellátások (Egészségbiztosítás vázlat 2-3. o., előadásvázlat)

Answer 55

1. Háziorvosi ellátás (a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet alapján) A háziorvos személyes és folyamatos orvosi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése és gyógyítása céljából. A háziorvos rendelési időben a betegeket – sürgős ellátást igénylő eset kivételével - az érkezés igazolt sorrendjében fogadja. A háziorvos legalább a rendelési ideje egy részében, illetve a tanácsadás során előre programozható betegellátás keretében előjegyzés alapján végzi a betegek szűrését, gondozását és ellátását. A folyamatos ellátás keretében a háziorvos hetente legkevesebb 15 órát, de munkanapokon napon-ta legkevesebb 2 órát rendel. A házi gyermekorvos az ellátást a 14. életévét be nem töltött személyek számára biztosítja. Felkérésre a 14-18. év közötti személyeket is elláthatja. A fogorvos a fog- és szájbetegek gyógyító-megelőző alapellátását végzi. A háziorvos feladatkörébe tartozik: a gyógyító-megelőző alapellátás keretében a háziorvos feladatkörébe tartozik különösen az egészséges lakosság részére nyújtott tanácsadás és szűrés, a beteg vizsgálata, gyógykezelése, egészségi állapotának ellenőrzése, orvosi rehabilitációja, illetve szükség esetén szakorvosi vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti vizsgálatra, gyógykezelésre való utalása, terhesgondozásban való köz-reműködés, a közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátása, az egészségnevelésben és az egész-ségügyi felvilágosításban való részvétel, külön jogszabályban foglaltak szerint az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzése és az egyes népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatokban való közreműködés, valamint együttműködés az ellátási területén ilyen szűrővizsgálatot végző egész-ségügyi szolgáltatóval és a végrehajtásért felelős szervvel, az önkormányzattal kötött szerződésben rögzítettek szerint az ügyeleti szolgálatban való részvétel, külön engedély alapján a kézi gyógy-szertár kezelése, külön jogszabályban meghatározott orvosi, orvosszakértői feladatok, külön jog-szabályban foglaltak szerinti halottvizsgálat ellátása. A gyermekorvosi ellátás keretében a háziorvos által további ellátandó feladatok: a csecsemők és gyermekek gyógyító-megelőző alapellátása, beleértve a tanácsadást is, ezen túl-menően intézeten kívüli szülés esetén az újszülöttnek a szülés megtörténtétől számított 4-7 napon belül történő meglátogatása, az újszülöttek, a veszélyeztetett csecsemők és gyermekek szükség szerinti preventív látogatása, a gyermekintézményekbe történő felvétel előtti orvosi vizsgálat, gyermekápolás címén a jogosult keresőképtelen állományba vétele, a gyermekről ötéves életkorá-ban a külön jogszabály szerinti „fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére” megnevezésű orvosi adatlap kiállítása. A fogorvosi alapellátás keretében a fogorvos feladatai: a fog- és szájbetegek alapellátás körébe tartozó vizsgálata, kezelése és gondozása, a fogászati szű-rővizsgálatok végzése, a góckutatás, a terhesek fogászati gondozása, és a sürgősségi ellátás. A háziorvos külön jogszabályokban foglaltak szerint végez: védőoltást és azzal kapcsolatos tennivalókat, fertőző betegségekkel és fertőző betegségekre gyanús személyekkel kapcsolatos tevékenységet, kórokozó-hordozókkal kapcsolatos tennivalókat, étel-mérgezések esetén szükséges teendőket. Fogászati ellátás  18 éves életkorig, ezt követően a nappali rendszerű oktatás keretében köznevelési intéz-ményben vagy szakképző intézményben folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint a vá-randósság megállapításától a szülést követő 90 napig teljes körű alap- és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket,  18 éves életkor felett sürgősségi ellátásra, fogsebészeti ellátásra,  fogkőeltávolításra és az ínyelváltozások kezelésére,  62 éves életkor felett teljes körű alapellátásra és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket,  az életkortól függetlenül az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelésé-re, szakorvosi beutaló alapján fogászati góckeresésre.  külön jogszabály szerinti fogmegtartó kezelésre.  megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a fogászati ellátás ke-retében térítésmentesen jogosult sürgősségi ellátásra. Járóbeteg-szakellátás (A háziorvos, a járóbeteg-szakellátás és a beutaló orvos beutalása alapján nyújtott ellátás.) Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás  A biztosított betegsége esetén az erre jogosult orvos beutalása alapján jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, a betegsége megállapításához szükséges vizsgálatokra,  az orvos előírása szerinti gyógykezelésre és gyógyászati ellátásra, gyógyászati segédesz-köz használatának betanítására,  gyógykezeléséhez szükséges gyógyszerre, kötszerre és ideiglenes gyógyászati segédesz-közre, gyógykezeléséhez szükséges ápolásra, szakápolásra, étkezésre, ideértve az orvos ál-tal rendelt diétát is,  a rendelkezésre álló, az ellátás szakmai és etikai követelményeinek megfelelő színvonalú elhelyezésre arra az időtartamra, amíg az ellátás fekvőbeteg-gyógyintézeti körülmények között indokolt. A biztosított külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kivál-tó otthoni szakápolásra és otthoni hospice ellátásra.

Question 56

56. Árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatások (Egészségbiztosítás vázlat 5. o., elő-adásvázlat)

Answer 56

A biztosított jogosult a járóbeteg-ellátás keretében: gyógyászati céllal rendelt gyógyszer, különle-ges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, illetőleg a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés alatt számára rendelt végleges gyógyászati segédesz-köz árához, továbbá a gyógyászati segédeszköz javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatás-ra.

Question 57

57. Részleges térítéssel igénybe vehető szolgáltatások (Egészségbiztosítás vázlat 6. o., előadásvázlat)

Answer 57

A biztosított részleges térítés mellett jogosult a) 18 éves életkor alatt fogszabályozó készülékre; b) a rágóképesség helyreállítása érdekében jogszabályban meghatározott típusú fogpót-lásra; c) külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozásra, kivéve, ha fej-lődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kiala-kítása a cél. A biztosított által is csak térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatá-sok díját arra tekintettel kell megállapítani, hogy az adott ellátás keretében a biztosított részére nyújtanak-e olyan szolgáltatást, amelyre a biztosított térítésmentesen jogosult. A megállapított rész-leges térítési díjak az egészségügyi szolgáltató bevételét képezik.

Question 58

58. Méltányosságból igénybe vehető szolgáltatások (Egészségbiztosítás vázlat 6. o., előadásvázlat)

Answer 58

A biztosított által részleges térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető egészségügyi szolgálta-tás térítési díja, vagy annak egy része méltányosságból akkor vállalható át, ha azt a biztosított az egészségbiztosítóval szerződéses jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe. Méltányossági kérelmet a biztosított a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítónál nyújthatja be. A egészségbiztosító az ellenőrző főorvos szakvéleményével, javaslatával ellátott kérelmet a kérelem beérkezését vagy a hiánypótlási határidő lejártát követő 8 napon belül felterjeszti az OEP-hez. Az egészségügyi szolgáltatásra irányuló kérelem elbírálása során figyelemmel kell lenni a kérel-mező jövedelmi viszonyára és kiemelt szempont az orvos szakmai indokoltság vizsgálata. A gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre irányuló kérelemnél vizsgálni kell a betegség súlyos-ságát, az orvos szakmai indokolást, az alkalmazott és a kérelmezett kezelések, ellátások költségét és hatékonyságát, továbbá a biztosított jövedelmi helyzetét. Az OEP-nél működő tanácsadó testület a kérelmet szakmailag véleményezi. A kérelmezett támogatás megállapítása legfeljebb egy évre, gyógyászati segédeszköz esetén a kihordási időre történhet.

Question 59

59. Táppénz (Egészségbiztosítás vázlat 12-14. o., előadásvázlat)

Answer 59

Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. Keresőképtelen,  aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;  aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;  az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;  a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;  az a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;  aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;  akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;  a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő, a) aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy b) a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben. A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott. A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult. A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható. Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, a. de legfeljebb egy éven át; b. 0-1 egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig; c. 1-3 egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek nyolcvannégy naptári napon át; 184 d. 3- 6 háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári napon át; 42, 84 e. 6-12 hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári napon át. 14,28 A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az ideje. Nem jár táppénz a. a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn, b. a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után, c. a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt d. a letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára, e. a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára, f. a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt. A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálásának ellenőrzése során a szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos általi vizsgálatához nem járult hozzá. Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A táppénz összeg a. a táppénz alapjának 60%-a, ha a biztosított a folyamatos biztosítási időszak alatt rendelkezik legalább 730 - a Tbj. 5. §-a szerinti - biztosításban töltött nappal b. a táppénz alapjának 50%-a, ha a biztosított az a) pontban meghatározottnál kevesebb - a Tbj. 5. §-a szerinti - biztosításban töltött nappal rendelkezik; c. a táppénz alapjának 50%-a a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, illetve a 44. § d) pontjában meghatározott esetben, azzal, hogy táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.

Question 60

60. Baleseti táppénz (Egészségbiztosítás vázlat 15-16. o., előadásvázlat)

Answer 60

Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud. A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Ha a biztosított balesetből eredő keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy éven belül a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 33. § (2) bekezdése alapján üzemi baleset vagy úti baleset jogcímen díjazásban részesült, a baleseti táppénz folyósítása időtartamába ezen időszakot be kell számítani. Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti járadékban részesül. A baleseti táppénz alapját a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. Ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. A baleseti táppénz összege azonos a fentiek szerint számított baleseti táppénz alapjának naptári napi összegével, utibaleset esetén annak 90%-ával.

Question 61

61. Baleseti járadék (Egészségbiztosítás vázlat 16-17. o., előadásvázlat)

Answer 61

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meg-haladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illeti meg. Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfel-jebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár. (A szilikózisból és aszbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.) A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő tizenhárom száza-lékot meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táp-pénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészség-károsodás fokának megfelelően a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék, 8 b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék, 10 c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék, 15 d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű. 30 A baleseti járadék összege a fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka. A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egyévi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell. A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg. Ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled.

Question 62

62. Üzemi baleset (Egészségbiztosítás vázlat 15. o., előadásvázlat)

Answer 62

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. - Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). - Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. - A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Nem üzemi baleset az a baleset, amely a) részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi - igazolt - befolyásoltsága miattnkövetkezett be, b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. - Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. (A munkavédelmi törvény szabályai szerint a munkáltatót felelősség terheli a munkabalesetekért, mely szűkebb kört jelent, mint az üzemi baleset. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.) Baleseti ellátásként a sérültet: baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

Question 63

63. Foglalkozási megbetegedés (Egészségbiztosítás vázlat 15. o., előadásvázlat)

Answer 63

Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során elő-forduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető visz-sza, vagy b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

Question 64

64. Anyasági ellátások formái (felsorolás) (Családtámogatások vázlat., előadásvázlat)

Answer 64

Csecsemőgondozási díj (CSED) Gyermekgondozási díj (GYED) + GYED extra A családtámogatási ellátások a) családi pótlék: - nevelési ellátás - iskoláztatási támogatás b) gyermekgondozási támogatás: - gyermekgondozást segítő ellátás (GYESE) - gyermeknevelési támogatás c) anyasági támogatás

Question 65

65. Csecsemőgondozási díj és annak munkajogi feltételei (Egészségbiztosítás vázlat 8. o., előadás-vázlat)

Answer 65

Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik. Csecsemőgondozási díjra jogosult továbbá: a. az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, b. az - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti - családbafogadó gyám, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, c. a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az egészségügyi szolgál-tató által - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattar-talmú nyomtatvány szerint - igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a ház-tartásból, ahol a gyermeket gondozzák, d. a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő meghal, e. az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által - az e tör-vény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint - igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, f. az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, g. az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe. A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a. a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, örökbefogadói díj, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét, b. köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot c. a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra (24 hét) jár. Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak a) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, b) ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban vég-zett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat. Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár cse-csemőgondozási díj. A csecsemőgondozási díj a naptári napi alap (naptári napi jövedelem) 100%

Question 66

66. GYESE (Családtámogatás vázlat., előadásvázlat)

Answer 66

Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult: * a szülő - (meghatározott esetekben a kiskorú szülő is), valamint a gyám - ide nem ért-ve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt – * a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, * ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, * tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének be-töltéséig. * A jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha * a gyermek az első életévét betöltötte, 1- * a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, * a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondo-zást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondo-zást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, és * a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak. * A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a feltételek fennál-lása esetén is kizárólag akkor állapítható meg, ha * ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és * a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek. A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő szülő keresőtevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.! Mértéke: 1 gyermek esetén a nyugdíjminimum összege, 2 gyermeknél 200%-a, 3 gyermeknél 300%-a… (6 gyerek 600%)

Question 67

67. GYED (Egészségbiztosítás vázlat 9-10. o., előadásvázlat)

Answer 67

Gyermekgondozási díjra jogosult a. a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, b. az anya, valamint az Ebtv. 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a. a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét, b. a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot, c. a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Nem jár a gyermekgondozási díj, ha a. a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, a jogosult nem ugyanazon gyermekére tekintettel megállapított gyermekek otthongondozási díját, a Tbj. szerinti álláskeresési támogatást, a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást; b. a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el; c. a gyermeket bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében vagy napközbeni gyermekfelügyeletben helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanul, vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, vagy az intézmény, ahol a gyermeket elhelyezték, rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújt; d. a jogosult letartóztatásban van vagy szabadságvesztést, elzárást tölt; e. a gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól; f. ikergyermekek esetében valamelyik gyermek fa) a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően, fb) a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot követő 1 éven belül meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól. A gyermekgondozási díj a naptári napi alap (naptári napi jövedelem) 70%-a, de maximum havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a. Gyed „extra”: A gyed jogosultságnál meghatározottakon túl gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel („diplomás” gyed): a. a fenti, általános szabályok alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult, b. a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett (idegen nyelven folyó képzés kivételével) teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe, c. a gyermeke a b) pont szerinti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik, d. a gyermeket saját háztartásában neveli, e. magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és f. a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel. Az így megállapított gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a gyermek 1 éves koráig jár. Hallgatói jogviszony esetén két éven belül két aktív félévet figyelembe vesznek a szülő nőnél a jogosultság megállapításakor. A gyermekgondozási díj havi összege a. a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, b. a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka. Ha az így gyermekgondozási díjra jogosult személy a szülés napján biztosított és rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, az ellátás összegét a táppénz szabályai szerint kell kiszámítani azzal, hogy az ellátás összege nem lehet kevesebb a fent meghatározott összegnél, valamint nem lehet magasabb havonta a minimálbér kétszeresének 70 százalékánál. 2017-től a gyed folyósítása mellett az anya újra munkát vállalhat a gyermek féléves kora után (ez régen 1 éves kor volt) Testvér GYED: testvér születése esetén két gyermek után jár kétszeres, három gyermek esetén pedig háromszoros mértékű gyed.

Question 68

68. Családi pótlék (Családtámogatás vázlat., előadásvázlat)

Answer 68

- A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlék) nyújt. - Egyoldalúan, indokolás nélkül teljesen vagy részben lemondható. - Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Azután a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható. Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt. Ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll, a családi pótlékra - közös kérelmükre, 50-50%-os arányban - mindkét szülő jogosult. -A családi pótlékot teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani. A családi pótlék havi összege tételesen meghatározott, konkrét összeg. Az összeg a gyermekek számától, egészségi állapotától, a családi jogállástól (egyedülálló szülő neveli, vagy családban nevelkedik) függően változik. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,  aki az igénylő háztartásában él, és * akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, * aki köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőoktatási szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, * aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy  aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő - a kormányrendeletben foglaltak szerint - vele kapcsolatot tart fenn. Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását – tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek a saját jogán járó nevelési ellátás kivételével - a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

Question 69

69. Megállapodás az egészségbiztosítás ellátásaira (TB általános vázlat 8-9. o.)

Answer 69

A nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege: * nagykorú állampolgár esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 50 százaléka, * 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a megállapodás megkötése napján érvényes mini-málbér 30 százaléka. * A Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében ta-nulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű járulék megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást. * A kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti. Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése mellett köthető. Ezt követően a járulékot havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás megszű-néséig áll fenn. Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás megkötésére a megállapodást kötni kívánó személy egészségügyi állapotának felmérését követően kerülhet sor, azzal, hogy az egészségi állapotfelmérés során megállapított, fennálló betegséggel, egészségkárosodással össze-függő egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás nem terjedhet ki. Az egészségügyi állapotfelmé-rés díjköteles. Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás megkötésére az egészségbiztosítási szerv jogosult. A megállapodások hatósági szerződésnek minősülnek.

Question 70

70. Megállapodás a nyugdíjbiztosítás ellátásaira (TB általános vázlat 8. o.)

Answer 70

1. Szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás: Az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és * a) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, * b) a biztosítás nem terjed ki rá, vagy * c) a biztosítása szünetel, * nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet. A megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg. 2. Szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodás: Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvé-nyes minimálbér alapulvételével számított 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki * felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktoranduszképzést is) a figyelembe vehető idejére (max. 5 év), * a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év szol-gálati idő, vagy kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogo-sultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja szolgálati időként elismertetni. A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata. A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás a meg-kötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után. A megállapodást a kedvezményezett lakóhelye szerint illetékes, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal kell megkötni

Question 71

71. Igényérvényesítés az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás ellátásai vonatkozásában (Egész-ségbiztosítási vázlat, Nyugdíjbiztosítási vázlat)

Answer 71

Egészségbiztosítási * Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani. * Az igényt határozatban kell elbírálni, kérelemnek helyt adó intézkedésről nem kell határozatot hozni. * Az igényelbíráló szerv az igénylőt személyes megjelenésre is felhívhatja meghallgatás, orvosi felülvizsgálat, kórházi megfigyelés stb. céljából. * A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül. Betegség és anyaság esetére járó pénzbeli ellátások iránti igény * A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell előterjeszteni. * A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt * a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, * egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el és utólag folyósítja. * A csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat havonta egyszer utólag a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon kell folyósítani. Baleseti ellátások iránti igény * A bejelentett üzemi baleset tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv állapítja meg * A baleseti táppénz iránti igény bejelentésére, elbírálására és folyósítására a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. * A baleseti járadék iránti igényt az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-megállapító szervnél kell bejelenteni. * A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetőleg a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni. Társadalombiztosítási A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon (a továbbiakban: igénybejelentő lap) kell igényelni. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Az igénylőnek az azonosításához és az igénye elbírálásához szükséges adatokat, iratokat is elő kell terjesztenie. Egészségi állapottól függő nyugellátás esetén az igénylő az igény elbírálása során, illetve a nyugdíjas a felülvizsgálat során - a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett – az egészségi állapot vizsgálata céljából személyes megjelenésre kötelezhető. Ha az igénylő, illetve a nyugdíjas a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a nyugellátás megállapítása iránti eljárást meg kell szüntetni, illetve felülvizsgálat esetén az ellátást az erről szóló elsőfokú határozat keltét követő hónap első napjával meg kell szüntetni. Egészségi állapottól függő nyugellátás esetén a jogosultság felülvizsgálata soron kívül is elrendelhető, ha olyan tény vagy körülmény jut a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetve egészségiállapot-romlás nem áll fenn, vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű.. A nyugellátás iránti igény elbírálásához a rehabilitálhatóságról a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményt ad. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eljárása során a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményéhez kötve van. A rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményének megérkezéséig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárását felfüggeszti. A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján határozatban intézkedik. Az ellátás újbóli folyósításáról is határozatban kell intézkedni

Question 72

72. Visszatérítési kötelezettség az egészségbiztosítás ellátásai vonatkozásában (Egészségbiztosítás vázlat 19. o.)

Answer 72

*Az, aki egészségbiztosítás ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvé-teltől számított kilencven napon belül írásban kötelezték. *Az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért vett fel jogalap nél-kül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, vagy a biztosított jövedelméről a bevallás pótlólag került benyújtásra, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles a jogalap nélkül felvett ellátást visz-szafizetni.

Question 73

73. Visszatérítési kötelezettség a nyugdíjbiztosítás ellátásai vonatkozásában (Nyugdíj vázlat 14. o.)

Answer 73

Az, aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha a nyugellátás jogalap nél-küli megállapítása, folyósítása, vagy felvétele neki felróható. Felróhatóság hiányában is vissza kell fizetni, ha a) a közigazgatási bíróság ítélete alapján folyósított nyugellátást, ha a Kúria felülvizsgálati eljárás-ban úgy dönt, hogy a nyugellátás megállapítása vagy folyósítása nem volt jogszerű, b) a nyugdíjelőleget, illetve annak egy részét, ha a nyugellátás iránti kérelmet elutasítják, vagy a nyugellátást a nyugdíjelőlegnél alacsonyabb összegben állapítják meg. A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett nyugellátást, ha a nyug-ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása az ő mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye. Ha nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet és a nyugellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett nyugellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyetemlegesen kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre köte-lezni. Az, aki a jogosult halála esetén a kiutalt nyugellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafi-zetni. A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a kö-vetkezménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelemi szabályzatnak, a munkavédelemről szóló törvény előírásainak nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. Ha az illetékes nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a határozat közlését követő 10 napon belül nem teljesíti, a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a késedelmesen folyósított nyugellátás összege után. A kamatot az említett határidő lejártát követő naptól kell számítani. Az a kötelezett, aki az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, 10 000 forinttól 100 000 forintig terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 200 000 forintig ter-jedő mulasztási bírságot köteles fizetni. A mulasztási bírság kiszabásánál a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek mérlegelnie kell a mu-lasztás körülményeit, így különösen a mulasztás súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy a mulasz-tó - a magánszemély, illetve a foglalkoztató; egyéb szerv esetén annak intézkedésre jogosult képvi-selője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja - az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

Question 74

74. Megtérítési igény az egészségbiztosítás ellátásai vonatkozásában (Egészségbiztosítás vázlat 19. o.)

Answer 74

Az egészségbiztosító a követelését visszafizetésre kötelező határozattal, illetőleg megtérítésre kö-telező fizetési meghagyással, továbbá megtérítésre kötelező határozattal érvényesíti. A jogerőre emelkedett határozat, illetőleg fizetési meghagyás fellebbezéssel meg nem támadható hatósági határozat. A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás és baleseti táppénz visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely az ellátást folyósította. A megtérítésre kötelező fizetési megha-gyást a foglalkoztató vagy egyéb szerv székhelye szerint illetékes egészségbiztosító hozza. A jogalap nélkül felvett táppénzt, baleseti táppénzt elsősorban táppénzből, baleseti táppénzből kell levonni. A levonás a táppénz, baleseti táppénz harminchárom százalékát nem haladhatja meg. A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A ma-gánszeméllyel szemben jogalap nélkül felvett, illetőleg igénybe vett ellátás visszatérítése, illetőleg megtérítése címen fennálló követelést az illetékes egészségbiztosító vezetője méltányos esetben mérsékelheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet. Az egészségbiztosító vezetője mél-tányos esetben a kirótt kamatot, késedelmi pótlékot, illetve mulasztási bírságot is mérsékelheti vagy elengedheti. A baleseti járadékkal összefüggő felelősségre és a felelősség érvényesítésére a társadalombiztosí-tási nyugellátásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a társadalombiz-tosítási nyugellátásokra vonatkozó jogszabály a) nyugellátást, saját jogú nyugellátást vagy baleseti hozzátartozói nyugellátást említ, azon baleseti járadékot, b) az elhunyt jogszerző halálát említi, azon a jogosult üzemi balesetét és foglalkozási megbe-tegedését kell érteni.

Question 75

75. Megtérítési igény a nyugdíjbiztosítás ellátásai vonatkozásában (Nyugdíj vázlat 14. o)

Answer 75

A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett nyugellátást, ha a nyug-ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása az ő mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye. Ha nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet és a nyugellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett nyugellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyetemlegesen kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre köte-lezni A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a kö-vetkezménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelemi szabályzatnak, a munkavédelemről szóló törvény előírásainak nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. Követelés érvényesítése: A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az e törvényen alapuló követelését öt éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás jogerős bírói ítélettel megálla-pítottan bűncselekmény, a követelés öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését fizetésre kötelező határozattal ér-vényesíti. (Adók módjára behajtható.) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a foglalkoztató, egyéb szerv és a magánszemély kérelme alapján a nyugellátás visszafizetése, a megtérítés és annak késedelmi pótléka címén meg-állapított követelést, valamint a mulasztási bírságtartozást méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, illetve részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezhet.

Question 76

76. Az Európai Szociális Karta keménymagja (előadásvázlat, TK3 223-225. o., 245. o.)

Answer 76

* 1. cikk – munkához való jog: szociális jogok alapja, foglalkoztatás legmaga-sabb/legtartósabb szintje a cél, foglalkozás szabad megválasztása, pályaválasztás segítése * 5. cikk – szervezkedéshez való jog: munkavállalók és munkáltatók joga a hatékony érdek-érvényesítéshez, korlátozható, szervezkedési „triász” * 6. cikk – béralkuhoz való jog: szabad tárgyalások és megállapodás, gyors és hatékony vi-tarendezés, szociális partnerek támogatása * 12. cikk – társadalombiztosításhoz való jog: legalább az ILO 102. sz. egyezmény szintje, folyamatos fejlesztés * 13. cikk – szociális és egészségügyi segítséghez való jog: ha maga nem képes a gondos-kodásra, egészségbiztosítás * 16. cikk – a család joga a szociális és gazdasági védelemhez: lakhatás, fiatal házasok, csa-ládi juttatások * 19. cikk – migráns dolgozók és családjaik védelme: munkavállalás szabadsága, egyenlő bánásmód * Petíciós eljárás: jelentést megküldik a Főtitkárnak, aki továbbítja azt a nemzeti érdekkép-viseleti szervezeteknek és a nemzetközi szakmai szervezeteknek véleményezés érdekében: valósak-e a leírtak?+szociális problémák kezelésére tett lépések (megfelelt, pozitív, negatív – a Karta „esetjoga” – Miniszteri Bizottság feltárja, KB elemzi, feddés, figyelmeztetés, ajánlás, nyilvánosság)

Question 77

77. A munkához való jog a Kartában (előadásvázlat, TK3 223-224. o., 245. o.)

Answer 77

A cikk célként határozza meg a teljes foglalkoztatás elérését, hogy: - dolgozók szabadon választott foglalkozás alapján biztosíthassák megélhetésüket, s hogy - a Szerződő - Felek minden dolgozó számára ingyenesen igénybe vehető foglalkoztatási szolgál-tatásokat hozzanak létre, továbbá, hogy - megfelelő szakmai pályaválasztást, képzést, rehabilitációt biztosítsanak. * Alapvető emberi jog * A szociális jogok a munkához való jog nélkül nem értelmezhetők. * A jog része a foglalkoztatás lehető legmagasabb és legtartósabb szintjének elérése és fenn-tartása. * Az államnak a jog érvényesülését oly módon kell biztosítania, hogy törekszik a lehető leg-több személy foglalkoztatási lehetőségének kialakítására, a munkanélküliség csökkentésére. * A jog része továbbá a foglalkozás szabad megválasztásának joga is. Magában foglalja a szociális védelem kötelezettségét, valamint a munkavállalók egzisztenciális biztonságának követelményét – a végső cél a megfelelő színvonalú létfenntartás.

Question 78

78. A tisztességes díjazáshoz való jog a Kartában (előadásvázlat, TK3 226-228. o.)

Answer 78

E jog tényleges biztosítása érdekében a Szerződő Felek elismerik, hogy a dolgozóknak joguk van az olyan díjazásra, amely mind a dolgozóknak, mind pedig családjuknak tisztes életszínvona-lat biztosít. Elismerik a dolgozók túlmunkáért járó magasabb díjazáshoz való jogát, a férfi és női dolgozók egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazásra való jogát; illetőleg minden dolgozó azon jogát, hogy ésszerű előzetes értesítést kapjon munkaviszonyának megszüntetéséről. * A munkáltatói és munkavállalói oldal közti tárgyalást jelent, aminek célja kollektív szerző-dés létrehozása. * A két oldalt megilleti a konzultációhoz való jog. * Az állam nem avatkozhat be nyíltan és a szükséges mértéket meghaladóan, hanem a gyors és hatékony vitarendezés lehetőségét kell megteremtenie. * A jog részét képezi a sztrájkhoz (munkaharc) és a kollektív fellépéshez való jog.

Question 79

79. A társadalombiztosításhoz való jog a Kartában (előadásvázlat, TK3 233. o., 246. o.)

Answer 79

- A cikket ratifikáló államok vállalják, hogy létrehozzák és kielégítő szinten fenntartják a tár-sadalombiztosítás rendszerét, -törekszenek szintjének folyamatos emelésére, illetőleg a szükséges két- vagy többoldalú megál-lapodások révén lépéseket tesznek az irányba, hogy a társadalombiztosításhoz fűződő jogok tekin-tetében az államok saját állampolgáraikkal egyenlő bánásmódot biztosítsanak a többi Szerződő Fél állampolgárai számára is. - Ez utóbb említett jogot biztosítják abban az esetben is, ha az egyes polgárok lakóhelyet vál-toztatnak a Szerződő Felek területén; a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – és a korrekt folyósítás érdekében ugyanis – összeszámolják a különféle országokban gyűjtött biztosítási idő-szakok járandóságait. * A részes államok létrehozzák és fenntartják a társadalombiztosítás rendszerét, legalább az ILO 102. sz. egyezményének minimális követelményeinek megfelelően, valamint törekedni-ük kell a rendszer folyamatos fejlesztésére, ami az ellátások, valamint az ezekhez való hoz-záférés magasabb szintjének elérését jelenti. Itt megjelenik az egyenlő bánásmód követelménye is: a részes államok állampolgárainak szárma-zási helyüktől függetlenül kell biztosítani az ellátások egyenlő mértékét a fogadó állam állampol-gáraival

Question 80

80. Új jogok a Módosított Szociális Karta alapján (felsorolás) (előadásvázlat, TK3 244-245. o.)

Answer 80

* védelemhez való jog a munkáltató fizetésképtelensége esetére, * emberi méltósághoz való jog a munkavégzés közben, információhoz-konzultációhoz való jog a létszámcsökkentés esetén, * kirekesztés elleni védelemhez való jog, * lakhatáshoz való jog * apák szociális védelemhez való joga

Question 81

81. Az Európai Szociális Karta 7. cikke (a gyermekek és fiatalok védelemhez való joga)

Answer 81

E jog biztosítása érdekében a Szerződő Felek vállalják, hogy a munkára történő alkalmazáshoz szükséges minimális életkort – bizonyos kivételekkel – 15 évben határozzák meg, biztosítják, - hogy egészségtelen munkakör esetén a minimális életkor magasabb legyen, - illetve hogy a még kötelező oktatásban részesülő gyermekek ne kerüljenek olyan munkahelyekre, ahol őket megfosztják az oktatással járó előnyöktől. - Ezen túl biztosítják azt is, hogy szakmai képzésük érdekében a 16 évnél fiatalabb személyek munkaidejét szükségleteiknek megfelelően korlátozzák, s - elismerik a fiatal dolgozók és ipari tanulók jogát is a tisztességes bérre. - A rendes munkaidő alatt a fiatalok szakmai képzésben eltöltött idejét, amennyiben az a munka-adó egyetértésével történik, a munkanap részének tekintik; - továbbá biztosítják, hogy a 18 éven aluli dolgozóknak legalább három hét fizetett szabadság jusson évente, s hogy - őket ne alkalmazzák éjszakai munkára, illetve hogy - rendszeres orvosi felülvizsgálaton vegyenek részt. - Ugyanezen cikk 10. bekezdésében szerepel még az az előírás, hogy a Szerződő Felek különleges védelmet biztosítanak a gyermekeket és fiatalokat munkavégzésük során érő fizikai és morális veszélyekkel szemben

Question 82

82. Az Európai Szociális Karta 13. cikke (szociális és egészségügyi segítségre való jog)

Answer 82

Nem a társadalombiztosításhoz fűződő jogot, hanem a „megfelelő erőforrásokkal nem rendelke-ző” polgárok védelmét szolgálja. Az idézőjeles megfogalmazás az Európai szociális karta szöve-gezőinek azon törekvését tükrözi, hogy a megbélyegző jellegű szegény fogalom használatát elke-rüljék. A cikk előírásai szerint biztosítani kell a megfelelő erőforrásokkal nem rendelkezők számára, hogy betegség esetén megfelelő segítséget kapjanak, hogy politikai és szociális jogaik ne csor-bulhassanak, hogy – megfelelő köz-, vagy magánszolgáltatások révén – mindannyian megkapják a maguk vagy családjuk nélkülözése megszüntetéséhez, enyhítéséhez szükséges segítséget, amennyiben az adott ország vagy más Szerződő Fél területén törvényesen tartózkodnak

Question 83

83. A Karta ellenőrzési mechanizmusa (előadásvázlat, TK3 240-241.o., 260. o.)

Answer 83

* 2 évente jelentés a Főtitkárnak, ezt a Szociális Jogok Európai Bizottsága (SZJEB) vizsgál-ja (érvényre jutás, környezet) * A jelentések a SZJEB következtetéseivel együtt a Kormányzati Szociális Bizottság Albi-zottságához kerülnek * Albizottság következtetései+SZJEB jelentése a Miniszterek Bizottságához (MB) kerül * A Főtitkár mindezt a Konzultatív Gyűlés (KGY) elé terjeszti, ennek véleménye a MB-hoz kerül * MB 2/3-dal dönt és konzultál a KGY-sel (bármilyen szükséges ajánlás megtétele) A. Jelentéstételi rendszer  A részes államnak kétévente készítenie kell egy részletes beszámolót, hogy a vállalt köte-lezettségeket sikerült-e teljesíteni, valamint ki kell töltenie egy kérdőívet – ezeket meg-küldi a Főtitkárnak.  A Szociális Jogok Európai Bizottsága (Bizottság) megvizsgálja a részletes beszámolót és a kérdőívet – elsősorban két dolgot vizsgál: * A vállalások érvényesültek-e? * A vállalások hogyan jelennek meg a nemzetközi környezetben, vannak-e új trendek? A Bizottság hét független, szakértő tagból áll, akiket a Miniszteri Bizottság választ. A Bi-zottságban helyet kap az ILO képviselője is, tanácskozási joggal.  A Bizottság következtetéseket fogalmaz meg, amit az eredeti beszámolóval együtt meg-küld a Kormányzati Szociális Bizottság Albizottságához.  Az Albizottság megvizsgálja a megküldött dokumentumokat, és jelentést készít, ami tar-talmazza következtetéseit – ezt a Bizottság jelentésével együtt mellékeli az eredeti be-számolóhoz, és megküldi a Miniszterek Bizottságának.  A Főtitkár a Parlamenti Közgyűlés elé terjeszti a teljes anyagot, ami véleményt alkot és konzultál a Miniszterek Bizottságával.  A Miniszterek Bizottsága a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően 2/3-os több-séggel ajánlást fogad el, ami azonban nem köti a részes államot. B. Petíciós eljárás  A részes állam jelentést készít, aminek egy-egy példányát olyan meghatározott nemzeti szervezeteknek küldi meg, amelyek nemzetközi munkáltatói és munkavállalói szerveze-tekhez tartoznak, és az Európa Tanácsnál képviselettel rendelkeznek.  A szervezetek a jelentéssel kapcsolatos észrevételeiket megküldik a Főtitkárnak.  A Főtitkár a jelentést továbbítja az Európa Tanácsnál konzultatív státusszal rendelkező nemzetközi szervezeteknek.  A jelentés vizsgálata során két kérdésre kell választ találni: * Valósak-e a jelentésben leírtak? * A részes állam tett-e bármilyen lépést a szociális problémák kezelésére? – Ennél a kérdésnél háromféle minősítés lehetséges: megfelelt, pozitív, illetve negatív minősí-tés (pozitív: túlteljesített a részes állam; negatív: hiányosságok vannak).  Negatív minősítés esetén a Miniszteri Bizottság megkísérli feltárni a valós problémákat.  A Kormányzati Bizottság elemzi a problémát, az elemzés végén következtetéseket fo-galmaz meg – ezt tekintjük a Karta esetjogának.  Az elemzés eredménye alapján háromféle megállapítás tehető: feddés, figyelmeztetés vagy ajánlás.  Az eljárás nyilvános.

Question 84

84. A Szociális Biztonsági Kódex (előadásvázlat)

Answer 84

- Az Európai Szociális Chartához hasonló tárgykörben alkotta meg az Európa Tanács 1964-ben a Szociális Biztonság Európai Kódexét vagy más néven a Társadalombiztosítás Európai Kódexét és ennek protokollját. A Charta és a Kódex jelentősége abban áll, hogy a szociális jogok minimális szintjének biztosítására fogalmaznak meg garanciákat. Klasszikus megfogalmazás szerint nem utat írnak elő, hanem célokat és eredményt jelölnek meg. - A kódex a szociális biztonság különböző ágai számára ellátási minimumokat ír elő. - A természetbeni ellátásokat a kódex csupán általánosságban, körvonalakban jellemezve határozza meg. -A pénzbeli ellátások minimuma azonban minden esetben egy standardizált jogosult-típus korábbi jövedelmének egy bizonyos hányada. - A kódex egy nemzetközi egyezmény, melynek betartása az ahhoz csatlakozott államok esetében a ratifikált cikkekre való tekintettel kötelező. - A kódexhez kapcsolódnak még mellékletek, melyek értelmezési segédletet nyújtanak, és ame-lyek alkalmazása nem kötelező, - valamint egy jegyzőkönyv, mely külön ratifikációt igényel. - A két egyezmény kifejezetten a szociális védelem színvonalának emelésére törekszik, vagyis egy eddiginél magasabb standard elérését kívánják előmozdítani. A Kódex érdekessége, hogy az ILO 102. számú egyezménye rendszerét és tartalmát veszi át, néhány ponton megemelve annak követelményrendszerét és átfogalmazva az egyes elvárásokat. Szigorúbb feltétel még a derogáció, vagy más néven a fokozatos elfogadás hiánya. A magasabb előírásokat pedig már a Protokoll fogalmazza meg, feltételként állítva a Kódex elfogadását. - Az elfogadását követően a Kódex is felülvizsgálatra került 1990-ben, melynek legfontosabb ele-me a standardok szintjének emelése volt, mellyel párhuzamosan viszont a korábbitól rugalmasabb alkalmazást is lehetővé tette. Magyarország – az ILO 102. számú egyezményétől indult következe-tességgel – nem ratifikálta sem az eredeti, sem a módosított Kódexet. Az azonban elfogadástól függetlenül egyértelmű, hogy ezen dokumentumok irányvonalat jelente-nek a szociális jogok fejlődése vonatkozásában. Az egyezmények követelményeinek való megfe-lelés a tagállamok jogrendszereinek közelítéséhez elengedhetetlen, még akkor is, ha egyes tagál-lamok csak törekvéseket fogalmaznak meg a célok eléréséhez. A Charta és a Kódex jelentősége abban áll, hogy a szociális jogok minimális szintjének biztosítására fogalmaznak meg garanciá-kat. Klasszikus megfogalmazás szerint nem utat írnak elő, hanem célokat és eredményt jelölnek meg. - A Kódex a szociális biztonság különböző ágai számára ellátási minimumokat ír elő. A termé-szetbeni ellátásokat a Kódex csupán általánosságban, körvonalakban jellemezve határozza meg. A pénzbeli ellátások minimuma azonban minden esetben egy standardizált jogosult-típus korábbi jövedelmének egy bizonyos hányada. - A Kódex egy nemzetközi egyezmény, melynek betartása, az ahhoz csatlakozott államok esetében a ratifikált cikkekre való tekintettel kötelező. A Kódexhez kapcsolódnak még mellékletek, melyek értelmezési segédletet nyújtanak és melyek alkalmazása nem kötelező, valamint egy Jegyzőkönyv, amely külön ratifikációt igényel

Question 85

85. AZ OMC modell a szociális jog területén (előadásvázlat)

Answer 85

(Open Method Coordination): mindig - a legkedvezőbb tagállami gyakorlatot emelik ki, - önkéntes jogkövetés reményében, - puha jogi megoldások jellemzőek ezen a területen. A foglalkoztatáspolitika területéről indult a nyitott koordinációs mechanizmus (OMC-modell), amely ajánlási jellegű jogalkotást jelent. Az Unió kiválasztja a legkedvezőbb tagállami gyakorlatot, és ezt ajánlja a többi tagállam számára is, ezáltal önkéntes jogkövetés valósulhat meg. A módszert az EU más területekre (pl. társadalombiztosítás, fogyatékkal élők) is ki kívánja terjesz-teni

Question 86

86. A szociális koordinációról szóló rendelet hatálya (előadásvázlat)

Answer 86

A rendelet a szociális biztonság minden klasszikus ágára kiterjed, így a következőkre: * betegség, * anyaság és apaság, * öregségi nyugdíj, * előnyugdíjak és rokkantsági nyugdíjak, * túlélő hozzátartozói ellátások és haláleseti juttatások, * munkanélküliség, * családi ellátások, * munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések. A kedvezményezetteknek biztosítják ellátásaik kifizetését, fedezik egészségügyi ellátásukat, valamint azok családi ellátásokban részesülhetnek akkor is, ha valamely másik uniós országba költöznek.

Question 87

87. A szociális koordináció alapelvei (előadásvázlat)

Answer 87

* csak egy uniós ország jogszabályainak hatálya alatt állnak és ott fizetnek hozzájárulást. A szociális biztonságért felelős szervezetek határoznak arról, hogy mely joghatóság alá tar-toznak (az egyetlen alkalmazandó jog elve); * jogai és kötelezettségei megegyeznek azon ország állampolgárainak jogaival és kötelezett-ségeivel, amelyben biztosítva vannak (az egyenlő bánásmód és megkülönböztetésmen-tesség elve); az uniós polgárok állampolgárságuktól függetlenül az egyes országok szociá-lis biztonsági rendszereiben azonos elbírálás alá esnek. Mind a közvetlen, mind a közvetett megkülönböztetés tilos. * ellátásai kiszámításakor biztosítják számukra valamely más országban megszerzett biztosí-tási, foglalkoztatásban töltött vagy tartózkodási idő figyelembevételét (az időszakok ösz-szesítésének elve); a több tagállamban megszerzett jogosultságokat együttesen kell figye-lembe venni az ellátás megállapításakor, a részjogosultságokat is össze kell számítani (pl. szolgálati idő) – az utolsó ország joga dönt, ahol az igénylés történt, ott számolják össze, de ez nem jelenti azt, hogy a megállapító ország fogja finanszírozni. * amennyiben valamely országban jogosultak pénzbeli ellátásra, ezt az ellátást akkor is megkapják, ha nem élnek abban az országban (az ellátások exportálhatóságának el-ve valamennyi uniós országba, amelyben a kedvezményezett vagy a családtagjai lakóhely-lyel rendelkeznek). a megszerzett és elismert jogosultságokat az EU területén belül bárhol igénybe lehet venni, azaz az egyik tagállamban megszerzett ellátást másik tagállamban is igénybe lehet venni, de ez nem jelent többletjogot. 1. Egy tagállam joghatóságának elve: egy adott ellátás mindig csak egy tagállamban vehető igénybe (nincs párhuzamos jogosultság) → garancia is, hogy legalább egy államban ellá-tást kell kapni.

Question 88

88. A munkavégzés helyének és lakóhelyének a jelentősége koordináció hatálya alatt (előadásvázlat)

Answer 88

- Szociális koordináció területe: 1408/71. EGK rendelet, jelenleg hatályos a 883/2004/EK rendelet 2010 óta, végrehajtási rendelete: 987/2009/EK rendelet, kiterjed az EU+ EFTA tagállamokra is. - Kiindulási alapja: munkavállalók szabad mozgása és a rendeletben szabályozott alapelvek (egy tagállam joghatóságának elve, egyenlő bánásmód elve, ellátások exportálhatóságának elve, biztosí-tási idők összeszámításának elve.) - Nem tételes jogi szabályozás, az együttműködés kereteit adja meg. Főszabály: munkavégzés helye szerinti szabályok, kisegítő szabály: lakóhely szerinti tagállam joga. - Az unión kívülre nem terjed ki a rendelet hatálya, de vannak szociálpolitikai egyezmények, több tagállam részvételével, ezek pótolják a koordinációt nemzetközi jogi keretek között. (Pl.: magyar-indiai 2010., magyar-kanadai 2003., jogutód államok: magyar-jugoszláv 1959. jelenleg Szerbiára és Montenegróra alkalmazandó, magyar-szovjet 1963. jelenleg Oroszország és Ukrajna

Question 89

89. A szociálpolitikai (nemzetközi) egyezmények helye, szerepe a szociális szabályozásban

Answer 89

* 1408/71/EGK rendelet * 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi együttes rendelet – 2010. május 1-től hatályos * 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi együttes rendelet – végrehajtási rendelet * Területi hatály: * EU tagállamok * EFTA országok * Tárgyi hatály: (csak biztosítási elvű ellátások) * Munkanélküli elllátások, * Betegségi ellátások, * Anyasági, apasági és azzal egyenértékű ellátások, * Családi ellátások, * Baleseti ellátások, foglalkozási megbetegedések, * Rokkantsági ellátások, * Öregségi nyugdíjak, * Előnyugdíjak, * Túlélő hozzátartozóknak nyújtott ellátások, * Haláleseti juttatások.  Nem tételes jogi szabályozás  Az együttműködés kereteit adja  Kijelöli az alkalmazandó tagállami jogot Pl. pénzbeli egészségbiztosítási ellátás – munkavégzés (járulékfizetés) helye szerint, de természetbeli ellátás lakó/tartózkodási hely szerinti állam joga EU-n belül ilyen egyezménytől függetlenül EU-s szabályokat kell alkalmazni EU-n kívül két- vagy többoldalú szociálpolitikai egyezményeket kötnek az országok a nemzetközi jog szabályai alapján Pl. magyar-indiai 2010., magyar-kanadai 2003., jogutód államok: magyar-jugoszláv 1959. jelenleg Szerbiára és Montenegróra alkalmazandó, magyar-szovjet 1963. jelenleg Oroszo. és Ukrajna

Question 90

90. Az Európai Unió Alapjogi Kartájának „szolidaritási” alapjogai (felsorolás)

Answer 90

1. A munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való joga 2. Kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jog 3. Munkaközvetítéshez való jog 4. Tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jog 5. Indokolatlan elbocsátással szembeni védelem 6. Fiatalok munkahelyi védelme 7. Család és munka összehangolása 8. Szociális biztonság és szociális segítségnyújtás

Question 91

91. A Szociális Jogok Európai Pillérének megjelenése, jelentősége

Answer 91

A szociális jogok európai pillére 20 kulcsfontosságú elvet és jogot fogalmaz meg a méltányos ala-pon és jól működő munkaerőpiacok alátámasztására, a következő három fejezetbe csoportosítva: * esélyegyenlőség és munkavállalási jog * tisztességes munkafeltételek * szociális védelem és társadalmi befogadás Cselekvési terv A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv körvonalazza azokat a konkrét intéz-kedéseket, amelyek valóra hivatottak váltani a pillér 20 alapelvét. Ezen intézkedések megvalósítá-sához a tagországok és az EU közös erőfeszítésére és a civil társadalom aktív részvételére lesz szükség. A cselekvési terv három uniós szintű célt tűz ki 2030-ig a foglalkoztatás, a készségek és a szociális védelem területén. A cselekvési terv egy nagyléptékű nyilvános konzultáción alapul, melyre több mint ezer hozzászó-lás érkezett. A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervvel a Bizottság konkrét kezdeménye-zéseket határozott meg a szociális jogok európai pillérének megvalósítása érdekében. A pillérben foglalt célkitűzések megvalósítása az uniós intézmények, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, a szociális partnerek és a civil társadalom közös feladata.

Question 92

92. A Szociális Jogok Európai Pillérének három kulcsterülete (felsorolás és rövid jellemzés)

Answer 92

I. fejezet: Esélyegyenlőség és hozzáférés a munkaerőpiachoz 1. Oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás Mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz. 2. Nemek közötti egyenlőség A nőkkel és a férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot és a nemek közötti esélyegyenlőséget minden területen biztosítani, illetve ösztönözni kell, így a munkaerőpiaci részvétel, a foglalkoztatási feltételek és a szakmai előmenetel tekintetében is. A nők és a férfiak egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazásra jogosultak. 3. Esélyegyenlőség Nemtől, faji vagy etnikai származástól, vallástól vagy meggyőződéstől, fogyatékosságtól, életkortól vagy szexuális irányultságtól függetlenül mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyenlő bánásmódban részesüljön a foglalkoztatás, a szociális védelem és az oktatás terén, valamint hogy hozzáférjen a nyilvánosság számára elérhető árukhoz és szolgáltatásokhoz. Külön elő kell segíteni, hogy az esélyegyenlőség az alulreprezentált csoportok tagjainak esetében is érvényre jusson. 4. A foglalkoztatás aktív támogatása Mindenkinek joga van ahhoz, hogy időben személyre szabott segítséget kapjon munkavállalási vagy önfoglalkoztatási kilátásainak javításához. Idetartozik az álláskereséshez, képzéshez és átképzéshez nyújtott támogatás igénybevételének joga is. Mindenki jogosult szociális védelemre és képzésre pályamódosításkor. A fiataloknak joguk van ahhoz, hogy az állásuk elvesztését, illetve a tanulmányaik befejezését követő négy hónapon belül továbbképzésben, illetve tanulószerződéses gyakorlati képzésben vegyenek részt, szakmai gyakorlatot végezzenek vagy képesítésüknek megfelelő állásajánlatot kapjanak. A munkanélkülieknek joguk van ahhoz, hogy személyre szabott, folyamatos és következetes támogatásban részesüljenek. A tartósan munka nélkül lévő személyeknek legkésőbb a munkanélküliség 18. hónapjában joguk van személyre szabott, részletes értékelésre. II. fejezet: Méltányos munkafeltételek 5. Biztonságos és rugalmas foglalkoztatás A munkaviszony jellegétől és időtartamától függetlenül a munkavállalóknak joguk van tisztességes és egyenlő bánásmódban részesülni a munkafeltételek, a szociális védelem és a képzésekben való részvétel tekintetében. Támogatni kell a határozatlan időre szóló foglalkoztatási formákra való áttérést. A jogszabályokkal és a kollektív szerződésekkel összhangban biztosítani kell a munkaadók számára a szükséges rugalmasságot ahhoz, hogy gyorsan alkalmazkodni tudjanak a gazdasági környezet változásaihoz. Támogatni kell azokat az innovatív munkavégzési formákat, amelyek minőségi munkafeltételeket biztosítanak. Ösztönözni kell a vállalkozói tevékenységet és az önfoglalkoztatást. Meg kell könnyíteni a foglalkozási mobilitást. Meg kell akadályozni a munkafeltételek tekintetében bizonytalanságot eredményező munkaviszonyok kialakulását, többek között a hagyományostól eltérő munkaszerződésekkel való visszaélés tilalma révén. Minden próbaidőnek észszerű időtartamra kell szólnia. 6. Bérek A munkavállalóknak joguk van a tisztességes megélhetést biztosító, méltányos javadalmazáshoz. Megfelelő összegű minimálbérről kell gondoskodni annak érdekében, hogy a munkavállalók a keresetükből – az adott országban uralkodó gazdasági és szociális viszonyok közepette – ki tudják elégíteni saját szükségleteiket és családjuk szükségleteit, egyúttal pedig biztosítani kell a munkaerőpiaci részvétel lehetőségét, és ösztönözni kell az álláskeresést. Meg kell akadályozni, hogy azok, akik dolgoznak, szegénységben éljenek. A béreket az adott ország szabályaival és gyakorlatával összhangban, átlátható és kiszámítható módon kell megállapítani, tiszteletben tartva a szociális partnerek autonómiáját. 7. Tájékoztatás a munkaviszony feltételeiről és védelem elbocsátás esetén A munkavállalóknak joguk van a munkaviszony kezdetekor írásban tájékoztatást kapni a munkaviszonyból eredő jogaikról és kötelezettségeikről, és ez a próbaidőre is vonatkozik. Elbocsátás esetén a munkavállalókat előzetesen tájékoztatni kell az elbocsátás indokairól, és észszerű felmondási időt kell biztosítani számukra. A munkavállalóknak joguk van hatékony és pártatlan vitarendezést igénybe venni, valamint indokolatlan elbocsátás esetén jogorvoslatban részesülni, ideértve a megfelelő kártérítést is. 8. Szociális párbeszéd és munkavállalói részvétel A tagállami gyakorlatnak megfelelően konzultálni kell a szociális partnerekkel a gazdasági, foglalkoztatási és szociális intézkedések kialakításáról és végrehajtásáról. Autonómiájuk és a kollektív fellépéshez való joguk tiszteletben tartása mellett arra kell ösztönözni a szociális partnereket, hogy az őket érintő kérdésekben tárgyalásokat folytassanak és kollektív szerződéseket kössenek. A szociális partnerek közötti megállapodásokat adott esetben az Unió és tagállamai szintjén kell végrehajtani. A munkavállalóknak vagy képviselőiknek joguk van arra, hogy kellő időben tájékoztassák őket és konzultáljanak velük az őket érintő kérdésekben, különösen a vállalkozások átruházásával, szerkezetátalakításával és egyesülésével, valamint a csoportos létszámcsökkentésekkel kapcsolatban. Támogatni kell a szociális partnereket abban, hogy jobban elő tudják mozdítani a szociális párbeszédet. 9. A munka és a magánélet közötti egyensúly A szülőknek és a gondozási feladatokat ellátó személyeknek joguk van a megfelelő szabadságoláshoz, a rugalmas munkavégzéshez és a gondozási szolgáltatások igénybevételéhez. A nőknek és a férfiaknak azonos feltételekkel ki kell tudniuk venni külön szabadságot abból a célból, hogy el tudják látni gondozási feladataikat, és ösztönözni kell őket arra, hogy ezzel a lehetőséggel kiegyensúlyozott módon éljenek. 10. Egészséges, biztonságos és megfelelően kialakított munkakörnyezet és adatvédelem A munkavállalóknak joguk van a magas szintű munkahelyi egészségvédelemhez és biztonsághoz. A munkavállalóknak joguk van olyan munkakörnyezethez, amely megfelel szakmai szükségleteiknek, és amely lehetővé teszi, hogy huzamos ideig jelen legyenek a munkaerőpiacon. A munkavállalókat megilleti a jog, hogy személyes adataik a munkahelyükön és a munkával kapcsolatos tevékenységük során védve legyenek. III. fejezet: Szociális védelem és társadalmi befogadás 11. Gyermekgondozás és a gyermekek támogatása A gyermekeknek joguk van megfizethető, jó minőségű nevelésben és gondozásban részesülni. A gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy védelmezzék őket a szegénységgel szemben. A hátrányos helyzetű gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy meghatározott intézkedésekben részesüljenek az esélyegyenlőség javítása érdekében. 12. Szociális védelem A munkaviszonyuk jellegétől és időtartamától függetlenül a munkavállalók – és hasonló feltételek mellett az önálló vállalkozók is – megfelelő szociális védelemre jogosultak. 13. Munkanélküli ellátás A munkanélkülieknek joguk van ahhoz, hogy – az általuk befizetett járulékokkal arányos mértékben és a nemzeti támogathatósági szabályokkal összhangban – az állami foglalkoztatási szolgálatoktól a munkaerőpiacra történő (újbóli) beilleszkedéshez megfelelő támogatásban, valamint észszerű időtartamra szóló álláskeresési járadékban részesüljenek. Ezek a támogatások nem befolyásolhatják negatívan a kedvezményezettek munkaerőpiacra történő gyors visszatérését. 14. Minimumjövedelem Mindenkinek joga van ahhoz, hogy élete során bármikor, amikor nem rendelkezik elegendő anyagi forrással, olyan juttatásokban részesüljön, amelyek garantálják számára a méltósággal élhető élethez szükséges minimumjövedelmet, és ténylegesen hozzáférjen a méltányos életszínvonalat lehetővé tevő árukhoz és szolgáltatásokhoz. Azoknak a kedvezményezetteknek az esetében, akik képesek dolgozni, a minimumjövedelem-juttatásokat össze kell kapcsolni a munkaerőpiacra történő (újbóli) beilleszkedést ösztönző intézkedésekkel. 15. Időskori jövedelem és öregségi nyugdíjak A nyugdíjba vonult munkavállalók és önálló vállalkozók jogosultak olyan nyugellátásban részesülni, mely az általuk befizetett járulékokkal arányos, és amely megfelelő jövedelmet biztosít a számukra. A nők és a férfiak számára egyenlő esélyeket kell biztosítani a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy időskorában méltósággal éljen, és ehhez elegendő anyagiakkal rendelkezzen. 16. Egészségügyi ellátás Mindenkinek joga van ahhoz, hogy kellő időben nyújtott és megfizethető – megelőzési, illetve gyógyítási célú – egészségügyi ellátásban részesüljön. 17. A fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadása A fogyatékossággal élő személyeknek joguk van olyan jövedelemtámogatásra, amely számukra méltósággal élhető életet, a munkaerőpiacon és a társadalomban való részvételüket lehetővé tevő szolgáltatásokat, valamint a szükségleteikhez igazított munkakörnyezetet biztosít. 18. Tartós ápolás-gondozás Mindenkinek joga van megfizethető, hosszú távú, minőségi ápolási-gondozási szolgáltatásokat igénybe venni, különös tekintettel az otthoni ápolásra és a közösségi alapú szolgáltatásokra. 19. Lakhatás és segítségnyújtás a hajléktalanok számára a. A rászorulók számára hozzáférést kell biztosítani jó minőségű szociális lakásokhoz vagy lakhatási támogatáshoz. b. A kiszolgáltatott helyzetű személyeknek joguk van megfelelő segítségnyújtásban és védelemben részesülni a kényszer-kilakoltatással szemben. c. A hajléktalanok számára megfelelő elszállásolást és szolgáltatásokat kell biztosítani társadalmi befogadásuk előmozdítása érdekében. 20. Az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés Mindenkinek joga van jó minőségű alapszolgáltatásokat igénybe venni, ideértve a vízellátást, a szennyvízelvezetést, az energiaellátást, valamint a közlekedési, a pénzügyi és a digitális távközlési szolgáltatásokat. Gondoskodni kell a rászorulók támogatásáról, hogy igénybe tudják venni ezeket a szolgáltatásokat.