Nemzetközi munkamegosztás Flashcards
(15 cards)
I. Mi igaz a nemzetközi munkamegosztásból származó kölcsönös előnyökre?
1. Az előnyök megoszlása a konkrét cserearányok függvénye
2. Csak a gazdaságilag erősebb országok tudnak belőle profitálni.
3. A cserearányok nem befolyásolják az előnyök megoszlását.
4. Minden esetben azonos mértékű előnyt biztosít mindkét fél számára.
1
II. Alábbiak közül melyik nem egy előnykeresési modell, szakosodás?
1. A természeti feltételekben rejlő előnyök
2. Abszolút előnyök
3. Kompetitív előnyök
4. Relatív előnyök
4
III. Miből adódnak a természeti feltétélekben rejlő előnyök országoknak?
1. Földrajzi helyzetükből
2. Nemzeti csere, szakosodásukból
3. Kormányukból
4. Szomszédokból
1
IV. Ki fogalmazta meg az abszolút előnyök elvét?
1. Richard Nixon
2. Adam Smith
3. D. Ricardo
4. Torrens
2
V. Miről szól az abszolút előnyök elve?
1. Nagyobb országok leigázzák a másik országot
2. Nemzetközi csere mindig egy országnak kedvez
3. Országok azt termelik, amit olcsóbban és jobban tudnak letermelni így nemzetközi csere alakul ki az országok között, ami kölcsönösen nagyobb és olcsóbb fogyasztást eredményez.
4. Nemzetközi szakosodás negatív a kis országoknak
3
VI. Melyik ágazatban található komparatív előny?
1. Ahol az “abszolút előny” nagyobb, mint a másik ágazatban.
2. Ahol az “abszolút előny” kisebb, mint a másik ágazatban
3. Ahol az “abszolút hátrány” nagyobb, mint a másik ágazatban
4. Ahol D.Ricardo azt mondta
1
VII. Melyik nem egy hátránya a komparatív előnyök modelljének?
1. Korlátozottsága
2. Statikus jelleg
3. Tökéletes egyensúlyokat feltételez
4. Termelésen kívüli költségek változásainak figyelembevétele
4
VIII. Mikor jut egy ország előnyhöz a Heckscher-Ohlin Modell szerint?
1. Amikor kizárólag olyan javakat exportál, amelyeket drágán tud előállítani.
2. Amikor viszonylag bőven rendelkezésre álló termelési tényező intenzívebb felhasználását igénylő termék termelésére szakosodik
3. Amikor munkaerőhiányos termékeket kezd el nagy mennyiségben gyártani.
4. Amikor minden terméket maga állít elő, és nem vesz részt a nemzetközi kereskedelemben.
2
IX. Heckscher-Ohlin-tétel:
1. A relatíve tőkegazdag ország inkább a tőkeintenzív, míg a relatíve munkaerő-gazdag ország inkább a munkaerő-intenzív termékek előállítására szakosodik.
2. Az áruk cseréje közvetett módon a bennük megtestesült termelési tényezőket is kicseréli, ami megváltoztatja a tényezők iránti keresleti-kínálati viszonyokat, végül pedig kiegyenlíti relatív árukat.
3. Kereskedelem volumene két ország között arányos azok gazdasági méretével (pl. GDP) és fordítottan arányos a fizikai vagy gazdasági távolsággal.
4. Akkor is érdemes országoknak kereskedniük egymással, ha az egyik ország minden terméket hatékonyabban tud előállítani. A lényeg, hogy mindenki arra specializálódjon, amiben a legnagyobb relatív előnye van.
1
X. Mit nevezünk Leontieff-paradoxonnak?
1. USA export tőkeintenzívebb, mint az USA importja
2. USA import ugyan annyira tőkeintenzív, mint az USA exportja
3. USA import tőkeintenzívebb, mint az USA exportja
4. USA export tőkeintenzívebb, min az EU exportja.
3
XI. Mit értett Poter a vállalatok, iparágak versenyképessége alatt?
1. Természeti feltételekből adódó előnyöket
2. Tényezőellátotságból származó előnyöket
3. Szakosodásból adódó előnyöket
4. Innováción alapuló versenyelőnyöket
4
XII. Melyik állítás IGAZ az alábbiak közül?
1. Még a leggazdagabb országokban is vannak olyan iparágak, ahol a helyi cégek nem versenyképesek az importtal szemben
2. A legnagyobb országokban nincsenek olyan iparágak, ahol a helyi cégek nem versenyképesek az importtal szemben
3. Még a leggazdagabb országokban is vannak olyan iparágak, ahol a helyi cégek nem versenyképesek az exporttal szemben
4. A legkisebb országokban nincsenek olyan iparágak, ahol a helyi cégek nem versenyképesek az importtal szemben
1
XIII. Alábbiak közül melyik egy Porter Rombusz modell által adott versenyelőnyt meghatározó tényező?
1. Tényezőfeltételek
2. Keresleti feltételek
3. A vállalat stratégiája, szervezeti felépítése, a verseny erőssége
4. Mind a három
4
XIV. Mi jellemző a Porter-féle rombusz modellre a versenyelőnyök kialakulásával kapcsolatban?
1. A verseny és az innováció kizárólag a keresleti viszonyok determinánsához kapcsolódnak.
2. A versenyelőnyök kizárólag a természeti erőforrások meglétén alapulnak.
3. A determinánsok közötti gyenge kölcsönhatás gyors alkalmazkodást tesz lehetővé.
4. A verseny és innováció az egész modellre kihat, és egyik sem kötődik kizárólagosan egy determinánshoz.
4
XV. A versenyképesség a krugmani értelmezés szerint csak:
1. Országok esetében létezik
2. USA esetében létezik
3. Vállalatok esetében létezik.
4. Nemzetek esetében létezik
3
