pénzügy bankok

Question 1

ókorban

Answer 1

már voltak pénzváltok hisz ebben az időben is kereskedtek már egymással az emebrek

Question 2

pénzváltok

Answer 2

szakértők voltak akik tudták hogyan kell mérleggel megállapítani az érmék arany ezüst tartalmát

Question 3

bank

Answer 3

az az asztal amelyen a pénzváltó dolgozott

Question 4

középkorban

Answer 4

a pénz szakértői szerint zsidó származásuakk voltak ugyan is a keresztényeknek nem szabadott pénzel üzeltelni

Question 5

Észak Itália, Lombardiában

Answer 5

keleti áruk kereskedelme zajlott
és itt a pénzek átváltását megőrzését araynművesek végezték s tevékenységükért díjat számoltak fel

Question 6

A középkorban:

Answer 6

Elfogadtak pénz bevételeket,
az ügyfelek pénzét megőrizték és átutalásokat is teljesitettek
Kezdteek kialakulni az alapvető benkügyletek

Question 7

12. százaadban az első bankok

Answer 7

A pénzváltásokra a vásásrokon került sor is a vásároknak adó városokban jöttek létre

Question 8

bankok kialakulása

Answer 8

Magyarországon 1839ben Fáy András létrehozta a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületet a mai OTP Bank Rt jogelődjét

Question 9

1841

Answer 9

A mai értelemben vett bank 1841ban jött létre a Pesti Magyar Kereskedni Bank néven

Question 10

Alpár Ignác

Answer 10

Alpár Ignác által tervezett Magyar Nemzeti Bank épülete 1905re épült fel a Szabadság téren

Question 11

Bank fogalma

Answer 11

Egy olyan intézmény, üzleti vállakozás amely sajátos pénzügyi feladatok ellátására szerveződőtt:
Betéteket gyűjt
Hiteleket nyujt
Vezeti a vállallkozások magaánszemélyek bankszámláit
Értékpappirokat bocsát ki
Valuta és devizaműveleteket végez

Question 12

Banki üzletpolitika fő céljai

Answer 12

Nyereség, profit nővelése
A folyamatos Likviditás fenntartása
Biztonságos működés
Ésszerű kockázatvállalás

Question 13

bankrendszer

Answer 13

Egy ország bankjainak pénzintézeteinek összesége

Question 14

bankrendszeren belül van

Answer 14

központi vagy jegybank
Kereskedlemi bankok
Egyéb pénzintézetek

Question 15

Központi vagy jegybank

Answer 15

A bankok bankja
Kiemelt szerepet játszik a pénzügyi rendszer müködésében
A monetáris politika alakitoja és végrehajtoja
Kizárolagos feladata a kézpénz kibocsátása tehát bankjegy kibocsátási monopoliuma van

Question 16

Kereskedelmi bankok

Answer 16

Teljes köru pénzintézeti tevékenységet végeznek
Közvetelül az ügyfelekkel állnak kapcsolatban
Betétgyujtéssel, hitelezéssel számlavezetéssel pénzügyi szolgáltatások nyujtásával foglalkoznak

Question 17

Egyéb Pénzintézetek

Answer 17

Nem termelnek pénzt
Sajátos feladatok segitik a pénzforgalom lebonyolitását
Biztosito társaságot,takarékszovetkezetek

Question 18

Bankok Megkülonboztetése

Answer 18

egyszintu és ketszintü bankrendszer

Question 19

Egyszintű

Answer 19

Egyszintű bankrendszerben a központi bank

lát el kizárólagosan feladatokat

közvetlen kapcsolatban van a gazdálkodó szervezetekkel

Question 20

kétszintű

Answer 20

Kétszintű bankrendszerben a központi bank

nincs közvetlen kapcsolatban a gazdálkodási szervezetekkel, hanem a kereskedelmi
bankokkal és pénzintézetekkel van közvetlen kapcsolatban

A kereskedelmi bankok, pénzintézetek tartják a kapcsolatot közvetlenül az
ügyfelekkel.

Question 21

MAGYAR BANKRENDSZER

Answer 21

1948-1987-ig: Egyszintű bankrendszer működött

1987. január 1-jétől jött létre a kétszintű bankrendszer

A jegybanki és az üzleti banki funkciók intézményesen
elkülönültek

Question 22

MAGYAR BANKRENDSZER
Szereplői:

Answer 22

jegybank és a hitelintézetek

Question 23

A pénzpiacot és tőkepiacot együtt

Answer 23

pénzügyi piacnak nevezzük.

Question 24

A pénzpiacon

Answer 24

A pénzpiacon hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, szolgáltatók
működnek, és pénzügyi szolgáltatásokat (betétgyűjtés, hitelezés,
pénzforgalom, pénzügyi lízing stb.) és kiegészítő szolgáltatásokat
(pl. pénzváltás) végeznek.

Question 25

A tőkepiacon

Answer 25

A tőkepiacon befektetési szolgáltatók, brókercégek, a tőzsde és a központi értéktár működnek, és az értékpapírok (részvények, kötvények, befektetési jegyek) forgalomba hozatalával, tőzsdére történő bevezetésével, kereskedéssel foglalkoznak.

Question 26

Az értékpapír-kereskedelem legfontosabb színtere

Answer 26

Az értékpapír-kereskedelem legfontosabb színtere a tőzsde, amely egy koncentrált piac, ahol a kereslet-kínálat azonos helyen és azonos időben jelentkezik, és a kereskedés meghatározott szabályok és kialakult szokások szerint történik.

Question 27

BÉT,

Answer 27

Magyarországon ilyen piac a BÉT, vagyis a Budapesti Értéktőzsde, ahol tőzsdealkuszok kereskednek.

Question 28

Az értékpapírügyletek lebonyolításának helye az értékpapírpiac, amelynek két típusát szokás megkülönböztetni:

Answer 28

Az elsődleges piac azon tranzakciók köre, amelyekben a kibocsátó értékesíti az értékpapírjait A másodlagos piac a már kibocsátott értékpapírok szabad forgalma a befektetők között.

Question 29

A tőzsdei kereskedés általános modelljében

Answer 29

A tőzsdei kereskedés általános modelljében a kereskedés két fontos láncszeme a tőzsde és az elszámolóház.

Question 30

tőzsde

Answer 30

A tőzsde az a piac, ahol a vevő és az eladó egymásra talál, ahol az adásvételi szerződést megkötik. Az elszámolóház az a bankszerűen működő intézmény, ahol ténylegesen megtörténik a tranzakció, azaz a pénz–értékpapír csere.

Question 31

A KELER csoport

Answer 31

A KELER csoport Magyarország egyetlen értéktára és elszámolóháza, amely 1993 óta biztosítja bővülő szolgáltatásaival a tőkepiac működését.

Question 32

A tőzsdeindexek

Answer 32

A tőzsdeindexek az adott tőzsdén forgó papírokat jól jellemző részvénycsomag értékének alakulását mutatják. Követik a gazdasági folyamatokat és a befektetők várakozásait.

Question 33

BUX,

Answer 33

A Budapesti Értéktőzsde tőzsdeindexe a BUX, amely a tőzsdei kereskedés legnagyobb forgalmú cégeinek aktuális kötési átlagárait a cégekkel súlyozva mutatja. Folyamatosan számítják és közzéteszik, ezért nagyon pontosan követi a tőzsdei kereskedés „hangulatát”. A BUX-szal, ahogy más országok tőzsdeindexeivel is, kereskedni is lehet.

Question 34

háztartások és részben a vállalkozások megtakarításait,

Answer 34

Az intézményi befektetők összegyűjtik a háztartások és részben a vállalkozások megtakarításait, azokat különböző kollektív befektetési formák keretében kezelik, és a pénz- és tőkepiacokon befektetnek.

Question 35

A befektetési alapok

Answer 35

befektetési alapok a háztartások megtakarításainak, illetve a vállalatok átmenetileg nem használt pénzeszközeinek összegyűjtésére és befektetésére szakosodott pénzügyi közvetítők.

Question 36

A befektetési alap

Answer 36

A befektetési alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, amelyet egy profi befektető, az alapkezelő hoz létre, majd kezel folyamatosan.

Question 37

befektetési jegyek révén részesednek,

Answer 37

A befektetők ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek révén részesednek, melyeket az alapot kezelő befektető folyamatosan ad és vesz.

Question 38

A befektetési alap választása során érdemes az egyes alapok jellegének megfelelő befektetési összetételek közül választani:

Answer 38

a kevésbé kockázatos, bankbetétekbe és rövid lejáratú állampapírokba fektető pénzpiaci, a jellemzően hosszabb lejáratú államkötvényekbe fektető állampapír- vagy, a kockázatosabb, vállalatok részvényeit vásároló részvény- vagy ingatlanalapok közül.

Question 39

(BAMOSZ)

Answer 39

A befektetési alapok közötti választáshoz hasznos segítség lehet a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) honlapja.

Question 40

Lízing

Answer 40

Három elemből áll össze: bérbeadás, adásvétel és hitelezés.

Question 41

Operatív lízingre

Answer 41

Operatív lízingre akkor kerül sor, ha egy vállalkozás nem rendelkezik elegendő tőkével egy nagy értékű berendezés, gépsor megvásárlásához, illetve várhatóan csak meghatározott ideig használná a termeléséhez ezeket a berendezéseket. Ekkor egy bérleti szerződést, operatív lízinget köt a lízingbe adóval megosztott üzemeltetési költségekkel, ahol a lízingtárgy (például egy gyártósor) a futamidő végén nem kerül a lízingbe vevő tulajdonába.

Question 42

A másik típus, a pénzügyi lízing további két típusba sorolható: nyílt végű és zárt végű pénzügyi lízinget különböztetünk meg.

Answer 42

A nyílt végű pénzügyi lízingszerződés lejártakor a lízingbe vevő eldöntheti, hogy: a lízing tárgyát maradványértéken (a használatot figyelembe véve csökken a gép értéke) megveszi, és tulajdonossá válik, új lízingszerződést köt, de már a maradványértéket figyelembe véve, eláll a további együttműködéstől. Zárt végű pénzügyi lízing esetében a maradványérték megfizetésével a lízingbe vevő automatikusan tulajdonossá válik. A vállalatokon kívül ez utóbbit a háztartások, magánszemélyek is kedvelik, többnyire az autóvásárlást szokták lízing formájában hiteleztetni.

Question 43

Árfolyam:

Answer 43

adott törvényes fizetőeszköz külföldi fizetőeszközben kifejezett ára

Question 44

Valuta:

Answer 44

egy ország törvényes fizetőeszköze, ha az nemzetközi forgalomba kerül

Question 45

Deviza:

Answer 45

valutára szóló számlakövetelés

Question 46

Valutaárfolyam:

Answer 46

valamely valuta egységnyi mennyiségének más valutában kifejezett ára

Question 47

Devizaárfolyam:

Answer 47

valamely deviza egységnyi mennyiségének más devizában kifejezett ára

Question 48

Konvertibilitás:

Answer 48

eredetileg aranyra való átválhatóságot jelentett. A mai pénzrendszerekben a nemzeti valuta külföldi törvényes fizetőeszközre történő szabad átválthatóságát és átutalhatóságát jelenti.

Question 49

Az árfolyamok három csoportba sorolhatók:

Answer 49

rugalmas (flexibilis vagy lebegő): az árfolyam szabadon változik a kereslet és a kínálat hatására rögzített (fix): szűk (1-2 százalékos) sávban ingadozhatnak a deklarált jegybanki paritás körül kötött árfolyamok: az árfolyamot nem piaci, hanem hatósági úton rögzítik.

Question 50

NEMZETKÖZI VALUTAALAP (IMF)

Answer 50

1944. Bretton Woods: olyan pénzügyi intézményt kívántak létrehozni, amellyel elkerülhetők, illetve megoldhatók a világgazdaság monetáris problémái.

Question 51

Létrehozásának céljai: imf

Answer 51

A világgazdaság stabilizálásának biztosítása A valutáris biztonság megteremtése A fizetésimérleg-hiányok enyhítése A zavartalan nemzetközi pénzforgalom biztosítása A nemzetközi likviditás biztosítása A nemzetközi tartalékeszközök alkalmazása A tagok kvótát fizetnek, ami meghatározza a szavazati arányt és a lehívható hitelek nagyságát is. Az IMF a tagállamoknak hitelt nyújt: a folyó fizetésimérleg-hiány átmeneti finanszírozására az exportképesség javítására a hazai ipar fejlesztésére a gazdasági szerkezet átalakítására Elszámolási pénze az SDR (Különleges Lehívási Jogok) (első globális valuta 1969-től)

Question 52

VILÁGBANK

Answer 52

Alapítása az IMF-vel együtt Részvénytársasági formában működik Részvényes csak az IMF tagja lehet A jegyezhető részvények száma a kvóta nagyságától függ

Question 53

VILÁGBANK Célja:

Answer 53

a gazdasági növekedés elősegítése a fejlődő országok gazdaságának korszerűsítése a fejlesztési, beruházási tevékenység hitellel történő finanszírozása A hiteleket saját forrásból és döntően a fejlett országoktól kölcsönökből folyósítja A hitelek konkrét fejlesztési programokat és beruházásokat finanszíroznak Hosszú lejáratúak

Question 54

VILÁGBANK-CSOPORT

Answer 54

Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség