progi

Question 1

programozási paradigma

Answer 1

Bizonyos tulajdonságok figyelembevételével osztályozzák a programozási nyelveket, segitenek abban, hogy adott esetben eldontsuk, mely programnyelv a legalkalmasabb az adott feladat elvegzesere.

Question 2

imperativ nyelv

Answer 2

Azokat a programozasi nyelveket foglaljak ossze, amelyekben a programozo lepesrol lepesre megadja azt az utasitassorozatot, amelyet a program vegigjar, kozben valtoztatva az allapotat.

Question 3

deklerativ nyelv

Answer 3

Azok a nyelvek, amelyben a kivant eredmeny tukajdonsagait rogziti a programozó, nem azt, hogyan is kell azt elerni.

Question 4

programozas

Answer 4

Valos problemak szamitogepes megoldása.

Question 5

algoritmus

Answer 5

Adott típusú osszes feladat megoldasara vonatkozo pontos eloiras, amely megmondja, hogy a kezdeti adatokon milyen muveleteket milyen sorrendben kell elvegezni.

Question 6

algoritmus szeleskoru

Answer 6

Egesz feladatosztalyokra vonatkozik.

Question 7

algoritmus veges

Answer 7

Veges szamu lepesben fejezodjon be.

Question 8

programozasi nyelv

Answer 8

Egy olyan nyelv, amely szintaktikai es szemantikai szabalyok osszesege altal egy problemat megoldo algoritmus leirasara szolgal. Magas szintu, alacsony szintu. (KOZEL TAVOL)

Question 9

program

Answer 9

Egy adott algoritmus adott programozasi nyelven torteno leírása.

Question 10

Hardver

Answer 10

Szamitast vegzo fizikai-technikai rendszer.

Question 11

szoftver

Answer 11

A hardvert mukodteto programok es parancsok osszessege.

Question 12

szoftverfejlesztesi modell

Answer 12

A programozas egymástól jol elkulonitheto fazisokbol epul fel, amelyek sajatos kolcsonhatasban vannak egymassal, ezt a kapcsolatot fejezi ki a szoftverfejlesztesi modell.

Question 13

Vízesés modell

Answer 13

A feladat lepesei jol elkulonulten, egymas utan mennek vegbe.

Question 14

Spiral modell

Answer 14

A vizeses modellt egesziti ki prototipus-hasznalat resszel valamint a lepesek ismetlesevel, iteraciojaval.

Question 15

V-modell

Answer 15

Biztonsagkritikus szamitogeprendszerek fejlesztese eseteben terjedt el, itt a vizeses modellhez képest a szoftver ellenorzese is reszletesen ki van bontva, valamint az egyes fázisok kozotti kapcsolatok es tovabblepes is szigorubban szabalyozva van.

Question 16

extrem programozas

Answer 16

gyors fejlesztesi ciklusokra osztott fejlesztes, ahol elvarjak a kovetelmenyek viselkedes alapu felbontasat, a tesztek elore megadasat, a folyamatos integraciot es refaktoralast.

Question 17

követelmény-specifikáció

Answer 17

A felhasználó (megrendelő) a saját szakterülete nyelvén megfogalmazza a problémát (problémafelvetés). Ez önmagában még nem elég ahhoz, hogy az algoritmust meghatározzuk, ehhez fel kell mérni, hogy a program bemenő, illetve kimenő adatainak milyen feltételrendszert kell kielégíteniük. Ez a rész a specifikáció.

Question 18

algoritmus tervezés

Answer 18

amikor felülről lefelé haladó módon megadjuk a probléma megoldását. Ez azt jelenti, hogy a kiindulási P problémát P1, …, Pn részproblémákra bontjuk, majd minden Pi problémára megadjuk annak egy Mi megoldását. Az Mi műveleteket alkalmas módon összetéve a P problémát megoldó algoritmus megoldását kapjuk.

A részproblémákat mindaddig bontjuk kisebb és kisebb részproblémákra, amíg olyan elemi szintű utasításig nem jutunk, ami az adott programozási nyelv egyszerű műveleteivel megvalósítható.

Question 19

megvalósítás

Answer 19

A megvalósítás során az előbbi fázisban kifejlesztett algoritmusnak megadjuk egy adott programozási nyelven való leírását, azaz lekódoljuk azt. Ekkor elkészül a program. Ebben a fázisban szigorúan követjük az előző fázis leírását, maximum technikai jellegű különbségek lehetnek a megvalósításaink között.

Question 20

ellenőrizni, tesztelni

Answer 20

Egyfelől meg kell mutatni, hogy az valóban a kiindulási probléma megoldását adja (helyességigazolás), de azt is meg kell mutatni, hogy ezt milyen költséggel teszi meg (memória és időigény).

Question 21

fenntartás

Answer 21

A fenntartás fázisban elkezdődik a program felhasználása és végrehajtása a megfelelő bemenő adatokra, ugyanakkor ha a használat során hiba jelentkezik, azt orvosolni kell. Illetve ekkor szokott fény derülni olyan hiányosságokra, amelyek már a specifikáció megadása során kimaradtak, ezeket is pótolni kell.

Question 22

algoritmus vezérlése

Answer 22

Az algoritmus vezérlése az az előírás, amely az algoritmus minden lépésére (részműveletére) kijelöli, hogy a lépés végrehajtása után melyik lépés végrehajtásával folytatódjék (esetleg fejeződjék be) az algoritmus végrehajtása. Az algoritmusnak, mint műveletnek a vezérlés a legfontosabb komponense.

Question 23

vezérlési mód

Answer 23

A vezérlési mód azt fejezi ki, hogy egyszerűbb műveletekből hogyan építünk fel összetett műveletet és ennek milyen lesz a vezérlése, azaz milyen sorrendben kell végrehajtani az őt felépítő utasításokat, részfeladatokat.

Question 24

Négy fő vezérlési mód

Answer 24

Szekvenciális: véges sok adott művelet rögzített sorrendben egymás után történő végrehajtása.
Szelekciós: véges sok rögzített művelet közül adott feltétel alapján valamelyik végrehajtása.
Ismétléses: adott művelet adott feltétel szerinti ismételt végrehajtása.
Eljárás: adott művelet alkalmazása adott argumentumokra, ami az argumentumok értékének pontosan meghatározott változását eredményezi.

Question 25

Strukturált nyelv

Answer 25

Strukturált nyelv, aminek lényege, hogy az elvégzendő feladatokat kisebb, egymáshoz meghatározott módon kapcsolódó részfeladatokra kell bontani.

Question 26

C fordítás lépései

Answer 26

preprocessing – előfeldolgozás compilation – fordítás (assembly nyelvre) assembly – fordítás (gépi kódra) linking – szerkesztés, a futtatható állomány előállítása (ehhez szükséges, hogy az összeszerkesztett object állományok egyikében legyen pontosan egy main függvény, ami a program belépési pontja lesz.)

Question 27

file.c

Answer 27

C source file – C forrásfájl

Question 28

file.h

Answer 28

C header file – C fejléc fájl

Question 29

file.i

Answer 29

preprocessed C file – előfeldolgozott C fájl

Question 30

file.s

Answer 30

assembly source file – assembly nyelvű forrásfájl

Question 31

file.o

Answer 31

object file – gépi kódú fájlfile.o object file – gépi kódú fájl

Question 32

a.out

Answer 32

linked executable – szerkesztett futtatható fájl

Question 33

szintaxis

Answer 33

Formai szabályok olyan rendszerét, amely meghatározza, hogy egy adott kommunikációs nyelvben melyek a szabályos jelsorozatok, a nyelv szintaxisának nevezzük.

Question 34

szemantika

Answer 34

Egy nyelv szemantikája pedig azt határozza meg, hogy a szintaktikusan helyes jelsorozatok mit jelentenek.

Question 35

karakter

Answer 35

char Egy karakter (betű, szám, írásjel, . . . ) ábrázolására való.

Question 36

egész

Answer 36

short int, int, long int Egész számok ábrázolására való típusok, értékkészletükben különböznek.

Question 37

valós

Answer 37

float, double Valós számok ábrázolására való típusok, értékkészletükben, pontosságukban különböznek.

Question 38

logikai

Answer 38

Bool C nyelvnek előtt nem volt része a logikai _Bool adattípus, de logikai értéket adó műveletek már akkor is voltak. A szabvány óta létező stdbool.h header fájl pedig tartalmazza a true és false értékekkel rendelkező bool típus definícióját is.

Question 39

numerikus adattípusok

Answer 39

int, float és double

Question 40

numerikus adattípusok értékei

Answer 40

A numerikus adattípusok értékeinek leírására számleírást, röviden számokat használunk

Question 41

kifejezés

Answer 41

A kifejezésen olyan programkomponenst értünk, amely egy adattípus értékének olyan jelölése, amely műveleteket is tartalmazhat. A kifejezés által jelölt értéket a kifejezés kiértékelése határozza meg.

Question 42

természetes nyelvi leírás

Answer 42

A legegyszerűbb a természetes nyelvi leírás, ami szövegesen, mondatokba foglalva írja le az algoritmust. Ez a leírás nagyon távol állhat a "gép" megvalósításától.

Question 43

pszeudó kód

Answer 43

Ez egy programozás nyelv szerű strukturált nyelv, de sokkal szabadabb, mint egy valódi programozási nyelv, hiszen ebben nem kell minden részletet definiálni.

Question 44

strukturált gráffolyamatábra

Answer 44

A folyamatábra egy grafikus, kevésbé strukturált gráf reprezentációja a végrehajtásnak, amely a működési folyamatra koncentrál.

Question 45

szerkezeti ábra

Answer 45

A szerkezeti ábra egy szintén grafikus, strukturált leírása az algoritmus felépítésének leírására, amely leírja a működési folyamatot is.

Question 46

Az (M,F) feletti folyamatábrán olyan irányított gráfot értünk, amelyre teljesül a következő 5 feltétel:

Answer 46

Van egy olyan pontja, ami a Start művelettel van címkézve, és ebbe a pontba nem vezet él. Van egy olyan pontja, ami a Stop művelettel van címkézve, és ebből nem indul ki él. Minden pontja vagy egy M-beli művelet, vagy egy F-beli feltétel a Start és Stop pontokon kívül. Ha egy pont M-beli művelettel van címkézve, akkor belőle egy él indul ki F-beli feltétellel van címkézve, akkor belőle két él indul ki, és ezek az i (igen), illetve n (nem) címkéket viselik. A gráf minden pontja elérhető a Start címkéjű pontból.

Question 47

Szerkezeti ábra

Answer 47

Az algoritmus tervezése során szerkezeti ábrával (structure diagram, struktúradiagram) (is) le tudjuk írni, hogy a problémát milyen részproblémákra bontottuk, és a megoldásukat milyen módon raktuk össze. A szerkezeti ábra egyszerre fejezi ki az algoritmustervezés folyamatát és a kifejlesztett algoritmust is.

Question 48

Szekvenciális vezérlés

Answer 48

Szekvenciális vezérlésről akkor beszélünk, amikor a P probléma megoldását úgy kapjuk, hogy a problémát P1, . . . , Pn részproblémákra bontjuk, majd az ezekre adott megoldásokat (részalgoritmusokat) sorban, egymás után végrehajtjuk.

Question 49

Szelekciós vezérlés

Answer 49

Amikor véges sok rögzített művelet közül véges sok feltétel alapján választjuk ki, hogy melyik művelet kerüljön végrehajtásra, szelekciós vezérlésről beszélünk.

Question 50

a szelekciós vezérlés különböző altípusai

Answer 50

egyszerű szelekciós vezérlés, többszörös szelekciós vezérlés, esetkiválasztásos szelekció, illetve a föntiek kiegészítve egyébként ágakkal.

Question 51

Egyszerű szelekciós vezérlés

Answer 51

Egyszerű szelekció esetén egyetlen feltétel és egyetlen művelet van (amely művelet persze lehet összetett).

Question 52

Többszörös szelekciós vezérlés¶

Answer 52

Előfordulhat, hogy egyetlen feltétel nem elegendő ahhoz, hogy eldöntsük, mit is kellene csinálni, merre kellene haladni a vezérlésnek. Ilyenkor, ha több feltételünk van több művelettel, akkor többszörös szelekcióról beszélünk.

Question 53

Esetkiválasztásos szelekciós vezérlés

Answer 53

Ha a többszörös szelekció valamennyi feltételét átírhatjuk úgy, hogy azok elemek valamilyen halmazokba való tartozását vizsgálja, akkor esetkiválasztásos szelekcióról beszélünk.

Question 54

Eljárásvezérlés

Answer 54

Eljárásvezérlésről akkor beszélünk, amikor egy műveletet adott argumentumokra alkalmazunk, aminek hatására az argumentumok értékei pontosan meghatározott módon változnak meg.

Question 55

függvény

Answer 55

A C-ben használt függvényeket tekinthetjük a matematikai függvények általánosításának.

Question 56

Függvényművelet

Answer 56

Ha egy részprobléma célja egy érték kiszámítása adott értékek függvényében, akkor a megoldást megfogalmazhatjuk függvényművelettel.

Question 57

Eljárásművelet

Answer 57

Eljárásműveleten olyan tevékenységet értünk, amelynek alkalmazása adott argumentumokra az argumentumok értékének pontosan meghatározott megváltozását eredményezi.

Question 58

Bemenő mód

Answer 58

ha a művelet végrehajtása nem változtathatja meg az adott argumentum értékét.

Question 59

Kimenő mód

Answer 59

ha a művelet eredménye nem függ az adott argumentum végrehajtás előtti értékétől, de az adott argumentum értéke a művelet hatására megváltozhat.

Question 60

Be- és kimenő (vegyes) mód

Answer 60

Ha a művelet felhasználhatja az adott argumentum végrehajtás előtti értékét és az argumentum értéke a művelet hatására meg is változhat.

Question 61

blokk

Answer 61

A C nyelvben blokkon egy { és } zárójelpárba zárt programrészt értünk.

Question 62

Sorrendiségi szabály

Answer 62

a program egy adott pontján csak a hivatkozás helyét megelőzően már deklarált azonosítóra hivatkozhatunk. Változó-, függvény- és típus-azonosító a megjelenése helyén deklaráltnak minősül.

Question 63

Egyediségi szabály

Answer 63

egy adott blokkban egy azonosító csak egyszer deklarálható, nem számítva az alárendelt blokkokat.

Question 64

Láthatósági szabály

Answer 64

Egy B1 blokkban deklarált A azonosító akkor és csak akkor látható (hivatkozható) egy B2 blokkban, ha B1 megegyezik B2-vel, vagy B2 alárendeltje B1-nek és az A azonosító előbb van deklarálva, mint B2, és az A azonosító nincs deklarálva egyetlen olyan C blokkban sem, amely alárendeltje B1-nek és amelynek B2 alárendeltje (beleértve azt, hogy B2 megegyezik C-vel).

Question 65

hatáskör

Answer 65

Azon blokkok összességét, amelyből egy a azonosító látható, az a azonosító hatáskörének nevezzük.

Question 66

lokális

Answer 66

Egy azonosítót lokálisnak nevezünk egy blokkra nézve, ha az azonosító az adott blokkban van deklarálva.

Question 67

azonosító globális

Answer 67

Azt mondjuk, hogy egy a azonosító globális egy B blokkra nézve, ha nem B-ben van deklarálva, de látható B-ben.

Question 68

auto

Answer 68

A blokkokban lokálisan deklarált változóknak a veremben foglalódik hely az adott blokk végrehajtási idejére. Többször végrehajtva az adott blokkot, nem garantált, hogy a változó ugyanazt a memóraiterületet kapja meg, amit korábban. Ez a tárolási mód az alapértelmezett, automatikus tárolási mód, amelyet az auto kulcsszóval is jelezhetünk a deklaráció előtt.

Question 69

static

Answer 69

Ha a deklaráció elé betesszük a static kulcsszót, akkor az adott változónak mindenképp statikus, azaz állandó helye lesz a program teljes futási ideje alatt, még akkor is, ha csak egy lokális változóról van szó.

Question 70

extern

Answer 70

Amennyiben a deklaráció előtt az extern (külső) kulcsszó szerepel, akkor ezzel jelezzük a fordítónak, hogy az adott változónak nem kell helyet foglalnia, a változó deklarációja egy olyan programegységben történik meg, amelyet később, a linkelés által fog az adott programkomponens elérni.

Question 71

register

Answer 71

A register változót, ha lehetséges a fordító a számítógép regiszterébe helyezi (ha nem tudja, akkor a változó a memóriában marad). Ezt a tárolási módot akkor célszerű választani, amikor egy adott változó sok számításnak az eleme, ilyenkor a program futásidejét csökkentheti, ha az adott adatot nem kell mindig a regiszterbe mozgatni. Azonban mindig fordító függő, hogy az adott változó a regiszterbe kerül, vagy sem.

Question 72

Rekurzió

Answer 72

Sokszor adódik úgy, hogy egy problémát úgy a legegyszerűbb megoldani, ha a probléma megoldását megpróbáljuk visszavezetni probléma egy egyszerűbb esetére. Az ilyenfajta megoldást rekurziónak nevezzük. A C nyelven bármelyik függvény lehet rekurzív illetve részt vehet rekurzív függvényrendszerben (ahol a függvények nem feltétlenül közvetlenül hívják meg magukat, hanem esetleg más függvényeken keresztül).

Question 73

ismétléses vezérlés

Answer 73

Ha egy adott feltétel szerint egy műveletsort végrehajtását többször megismételjük, akkor ismétléses vezérlésről beszélünk.

Question 74

ismétléses vezérlés 5 fajtája

Answer 74

kezdőfeltételes, végfeltételes, számlálásos, hurok, diszkrét

Question 75

ciklusszervezés

Answer 75

Az ismétléses vezérlés képzését nevezzük így.

Question 76

ciklusmag

Answer 76

Az ismétlésben szereplő művelet.

Question 77

Kezdőfeltételes ismétléses vezérlés

Answer 77

Kezdőfeltételes vezérlésről akkor beszélünk, ha a ciklusmag (ismételt) végrehajtását egy belépési (ismétlési) feltételhez kötjük.

Question 78

Végfeltételes ismétléses vezérlés

Answer 78

Elképzelhető, hogy nem azt kell tesztelnünk, hogy egy adott ciklust adott feltétel szerint újra és újra kiértékeljünk, hanem akkor kell azt megismételnünk, amíg a ciklus végrehajtása nem ér el egy kívánt feltételt. Azaz a ciklusmag elhagyását egy kilépési feltételhez kötjük.

Question 79

Miben különbözik a végfeltételes és a kezdőfeltételes vezérlés?

Answer 79

Ami megkülönbözteti a két vezérlést az az, hogy kezdőfeltételes ismétlés esetén a ciklusmag első végrehajtása is függ a feltételtől, míg végfeltételesnél a ciklusmag legalább egyszer lefut, és csak az ismétlődések számát határozza meg a feltétel.

Question 80

Számlálásos ismétléses vezérlés

Answer 80

Számlálásos ismétléses vezérlésről akkor beszélünk, ha a ciklusmagot végre kell hajtani egy változó sorban minden olyan értékére (növekvő vagy csökkenő sorrendben), amely egy adott intervallumba esik.

Question 81

Hurok ismétléses vezérlés

Answer 81

Amikor a ciklusmag ismétlését a ciklusmagon belül vezéreljük úgy, hogy a ciklus különböző pontjain adott feltételek teljesülése esetén a ciklus végrehajtását befejezzük, hurok ismétléses vezérlésről beszélünk.

Question 82

break

Answer 82

megszakítja a ciklust, a program végrehajtása a ciklusmag utáni első utasítással folytatódik. Ahogy láttuk, ez az utasítás használható a switch utasításban is, hatására a program végrehajtása a switch utáni első utasítással folytatódik.

Question 83

continue

Answer 83

megszakítja a ciklusmag aktuális lefutását, a vezérlés a ciklus feltételének kiértékelésével (while, do while) illetve az inkrementáló kifejezés kiértékelésével (for) folytatódik.

Question 84

Diszkrét ismétléses vezérlés

Answer 84

Diszkrét ismétléses vezérlésről akkor beszélünk, ha a ciklusmagot végre kell hajtani egy halmaz minden elemére tetszőleges sorrendben.

Question 85

adattípus

Answer 85

Az adattípus a programnak egy olyan komponense, amely két összetevője, az értékhalmaz és az értékhalmaz elemein végezhető műveletek által meghatározott. Minden adattípus vagy elemi, vagy összetett, amelyeket más (akár elemi, akár összetett) adat kombinációjaként hozhatunk létre.

Question 86

Az adatkezelés szintjei

Answer 86

Probléma szintje: a felhasználó ezen a szinten fogalmazza meg a megoldandó problémát, a bemenő és kimenő adatokat, valamint a bemeneti-kimeneti feltételt. Szaktudományos és matematikai szint: a probléma megoldásához a kiindulópontot a szaktudomány és/vagy matematikai modell képezi. Ezen a szinten azonban csak arra a kérdésre kapunk választ, hogy milyen adatok szerepelnek a problémában és milyen összefüggések érvényesülnek. Absztrakt adattípus szint: az algoritmustervezés során határozzuk meg, hogy milyen műveleteket kell alkalmazni a problémában szereplő adatokon ahhoz, hogy a megoldást megkapjuk. Ezt a szintet azért nevezzük absztrakt szintnek, mert még nem döntöttünk arról, hogy az adatokat hogyan tároljuk és a műveleteket milyen algoritmusok valósítják meg. A tárolásról és a műveletek megvalósításáról csak akkor szabad dönteni, amikor a tervezésben az összes információ rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy a legmegfelelőbb, leghatékonyabb megvalósítást kiválasszuk. Virtuális adattípus szint: a probléma megoldását adó algoritmust valamely programozási nyelven írjuk le. A programozási nyelvet virtuális gépnek tekinthetjük, amely rendelkezik eleve adott adattípusokkal és típusképzésekkel. Az absztrakt adattípusokat tehát virtuális adattípusok felhasználásával valósítjuk meg. Fizikai adattípus szint: az adatokat végső soron fizikai eszköz, a memória tárolja és a műveleteket fizikai gépi műveletek valósítják meg. A memória a legtöbb gép esetében bájtok (bitek) véges sorozata, tehát végső soron minden adattípust e lineáris szerkezetű tárolóval kell reprezentálni.

Question 88

összetett adattípusok

Answer 88

Azokat a típusokat, amelyek értékei tovább bonthatóak, illetve további értelmezésük lehetséges, összetett adattípusoknak nevezzük.

Question 89

Dinamikus változó

Answer 89

Dinamikus változónak nevezzük azt a változót, amely bármely blokk aktivizálásától (végrehajtásától) független hozhatunk létre, illetve szüntethetünk meg. Az ilyen dinamikus változók megvalósításának eszköze lesz a pointer típus.

Question 90

pointer típus definiálása

Answer 90

Ha szeretnénk egy pointer típust definiálni, akkor azt a tpyedef típus *pointertípusnév utasítással tehetjük meg.

Question 91

változóhivatkozás

Answer 91

A  változóhivatkozás  szintaktikus egység, meghatározott formai szabályok szerint képzett jelsorozat egy adott programnyelven, tehát egy kódrészlet. Azaz egy p = 3; utasítás esetén maga a p jel(sorozat) a változóhivatkozás.

Question 92

változó

Answer 92

A változó a program futása során a program által lefoglalt memóriaterület egy része, amelyen egy adott (elemi vagy összetett) típusú érték tárolódik. Például egy int p; deklaráció esetén a memóriában lefoglalódik egy int típusú érték tárolására alkalmas hely, és ezen a területen tárolódik majd a változó értéke.

Question 93

malloc függvény

Answer 93

. Ezek használatához includolni kell a  stdlib.h  vagy  memory.h  függvénykönyvtárakat. Ezekben kerül definiálásra a malloc függvény, amely a paraméterében kapott méretű memóriaterületet lefoglalja, és visszatér az adott terület címével, amivel a különböző változóhivatkozások hivatkozhatnak a létrehozott változóra.

Question 94

sizeof

Answer 94

A sizeof megadja, hogy a paraméterében kapott kifejezés vagy típus mekkora helyet foglal a memóriában. 

Question 95

malloc(sizeof(E))

Answer 95

Azaz összességében a malloc(sizeof(E)) hatására memória foglalódik egy E méretű változónak, amely memóriaterület hivatkozható a malloc által visszaadott PE típusú változó által.

Question 96

void* típus

Answer 96

Gyakorlatilag ez a típus egy olyan típus, aminek az értékkészlete 0 elemű. 

Question 97

karakter tömb típus

Answer 97

A karakter tömb típus segítségével tetszőleges hosszú szöveget, sztringet tudunk megadni. 

Question 98

Rekord típusok

Answer 98

A különböző problémák megoldása közben gyakran előfordul, hogy különböző típusú, de logikailag összetartozó adatelemek együttesével kell dolgoznunk. Az ilyen adatok tárolására szolgálnak a rekord típusok, ezek létrehozása pedig a rekord típusképzések.

Question 99

SZORZAT-REKORD ABSZTRAKT ADATTÍPUS

Answer 99

Az egyes adatok típusa különböző, de minden esetben együtt kell őket kezeljük, adott személyhez rendelve. Jó lenne ilyenkor, ha ezek az adatok valahogy össze lennének fogva, és világosan látszódjon, hogy adott név, cím, illetve telefonszám melyik személyhez tartozik. Az ilyen esetek kezelésére való a szorzat-rekord adattípus.

Question 100

EGYESÍTETT-REKORD ABSZTRAKT ADATTÍPUS

Answer 100

Ha az egyes típusú adatokat nem kell tehát egyszerre tárolni, egyesített-rekordról beszélünk.

Question 101

Függvényre mutató pointer

Answer 101

A pointer egy részalgoritmusra is mutathat, amelyet aktuális argumentumokkal végrehajtva a megadott típusú eredményhez jutunk.

Question 102

Halmaz típus

Answer 102

A lényege ennek a típusnak, hogy adott egy univerzum (U), ami tartalmazza a potenciális elemeit a halmaznak (ezeket legtöbbször egész számokkal ábrázoljuk, hisz a lényeg, hogy diszkrét, egymástól jól elkülöníthető elemeket kell definiálnunk)

Question 103

Láncolt lista

Answer 103

Azonban ha sokszor kell törölnünk és beszúrnunk elemeket a tömbbe, látni fogjuk, hogy ez tömbök esetében nem annyira hatákony, különösen ha a tömb mérete nagy.

Question 104

Láncolt lista, virtuális adattípus

Answer 104

A lista egy megvalósítása lehet a láncolt lista, ahol a lista elemeit egymás után láncoljuk