Pszichopatológia Flashcards
(446 cards)
1
Q
Paratímia
A
olyan inadekvát hangulat, ami során az egyén által megélt érzések eltérnek a kiváltó eseménytől pl. szomorúságra indító történetet
vidáman, nevetgélve mesél el
2
Q
Melankólia
A
kóros lehangoltság, régebben depresszív stupornak nevezték. Jellemző a negatív érzelmi reakciók gyakori kibontakozása, határozott
érzéktelenség a pozitív érzelmi ingerekkel szemben, miközben a figyelem és a gondolattartalom jelentősen beszűkül, meglassul a pszichés tempó.
Megjelennek a vitális depresszió tünetei: étvágytalanság, szexuális érdeklődés csökkenése, önmagának elhanyagolása.
3
Q
Disztímia
A
negatív irányú hangulati eltolódottság, fáradtság, levertség, amikor az egyén a váratlan ingereket már nem adekvátan dolgozza fel,
érzékeny és türelmetlen, érzelmi reakciói mindig fokozottan negatív rezonanciát tükröznek. Képtelen egy adott közösségben feloldódni, másokra
odafigyelni, végeredményben az ép-kóros határon lévő depressziós hangulati állapot
4
Q
Letargia
A
az érzelmi gátoltság legsúlyosabb formája, nagyfokú fásultság, közöny, cselekvésképtelenség és az érdeklődés teljes hiánya jellemzi.
5
Q
Stupor
A
Tompaság, az érzelmi reakciók (és egyúttal a motivációk) teljes hiánya, beleértve a cselekvésképtelenséget is.
6
Q
Elsivárosodás
A
Érzelmi megnyilvánulások elapadása
7
Q
Beszűkülés
A
A beteget korábbi életére jellemző dolgok nem érdeklik többé
8
Q
Apátia
A
Közöny- érzelmi igénybevehetőség csökkenése
9
Q
Moria
A
Inadekvát hangulat, organikus károsodás esetén észlelt üres derű
10
Q
Diszfória
A
A közérzet negatív irányú változása
11
Q
Eufória
A
A közérzet pozitív irányú változása
12
Q
Extázis
A
Elragadtatásszerű álllapot
13
Q
Furor maniacus
A
Súlyosabb mániás eset, amikor a kórosan emelkedett hangulat agresszív megnyilvánulásokba megy át
14
Q
Hipertímia
A
hangulati pozitív irányú kóros eltolódása. A hangulat emelkedettsége mellett általában az aktivitás is fokozódik, a gondolkodá felgyorsul, esetleg inkoherenssé válik (másodlagos inkoherencia). Súlyosabb állapotban a kritikai készség csökken, és a beteg tõle szokatlan, a szociális normákat áthágó megnyilvánulásokra ragadtatja magát.
15
Q
Hipománia
A
enyhe mániás állapotban a beteg jókedvű, éntudata kibővül, az eseményeket többségében pozitívan éli át (még a kedvezőtleneket is).
A hangulati emelkedettséggel párhuzamosan az aktivitás is fokozódik.
16
Q
Affektus augmentáció
A
egy csekély érzelmi reakció kiváltása után a beteg egyre hevesebb megnyilvánulásokra ragadtatja magát, mintegy
belelovallja magát a heves indulati állapotba
17
Q
Kóros befolyásolhatóság
A
A fokozott igénybevehetőség sajátos formája, a személy kiszolgáltatottá válik a legkülönfélébb érzelmi hatásoknak
18
Q
Kóros ingerlékenység
A
Kóros érzelmi igénybevehetőség, amikor is jelentéktelen ingerekre is heves érzelmi reakció a válasz
19
Q
Explozív reakció
A
A reakciót sajátos belső feszültségi állapot vezeti be (aura), amelyet átmeneti gátoltság követ, majd hirtelen kirobban a cselekmény (explosio), amelyet követően többnyire megkönnyebbülés érzése lép fel (oldódás)
20
Q
Raptus melancholicus
A
Szorongás különlegesen súlyos formája, az elviselhetetlen szorongás váratlanul céltalan, agresszív, rombolással, tombolással együttjáró cselekvéselre vezet. Nemegyszer ön- és közveszélyesnek minősíthető, öngyilkosság, vagy akár gyilkosság kockázatával járó rohamok lépnek fel
21
Q
Pánikállapot
A
Intenzív félelemmel és szorongással együtt járó élmény heves szívdobogással, légzési zavarokkal, izzadással
22
Q
Szorongás
A
Olyan félelmi reakció, amiben a kiváltó tényező nem állapítható meg, vagy olyan jelentéktelen, hogy nem magyarázza az önmagában sokszor jelentős intenzitású, értelmetlen, minden adekvát, célszerű megoldást mellőző cselekedet előidáző reakciót
23
Q
Félelmi reakció
A
Az inger és reakció aránytalansága eredményeként kialakuló viselkedés gátolja a félelmet kiváltó inger elhárítását
24
Q
Phoria
A
Közérzet- a testu állapotra vonatkoztatott hangulat, az érzelmi élet jellegzetes, a személyiség egyes funkcióit befolyásoló állapota, amely a vitális működéshez társul
25
Thymia
Hangulat- az egyidejű érzelmek összegződése során kialakuló tartós érzelmi állapot.
26
Affectus
Indulat, többnyire negatív színezetű, intenzív érzelem.
27
Passage á l'acte
Intenzív érzelem, ami a cselekvésben is megnyilvánul (tettbefordulás).
28
Sóvárgás
Craving
A szenvedélybeteg valamely szer iránti ellenállhatatlan vágyát fejezi ki és fiziológiai úton elérhető intenzitást messze meghaladja.
29
Szenvedély
Intenzív érzelem, és egyértelmű célra irányul.
30
Vágy
Valamely erősebb érzelmet határoz meg és egyben célra is utal.
31
Appetencia
Örömszerzésre irányuló kereső viselkedés
32
Averzió
Idegenkedő, rossz érzés. Egy tárggyal, személlyel kapcsolatos ösztönös visszahúzódás, negatív érzés, amely gyakran első pillantásra alakul ki, és nem tudatos tapasztalatokon alapszik. Általában az a vágy kíséri, hogy elkerüljük azt a tárgyat vagy személyt, ellenszenv.
33
Érzelmek
A szubjektumnak a valóságra egyes elemeire adott reakciója. Mindig egy adott szituációval egységben elemezzük (kontextus), érezlmi reakcióról beszélünk.
34
Parafília
Szexuális deviancia, perverzió
| Pszichomotórium zavara
35
Tachifémia
Hadarás, felgyorsult beszédtempó
| Pszichomotórium zavara
36
Bradifémia
Meglassult beszédtempó
| Pszichomotórium zavara
37
Rumináció
A táplálék visszaöklendezése és újrarágása
| Pszichomotórium zavara
38
Pica
Nem emberi fogyasztásra szánt termékek evése (föld, homok)
| Pszichomotórium zavara
39
Polydipsia
Folyadékfelvétel fokozódása
| Pszichomotórium zavara
40
Polyphangia
Étvágy- és táplálékfelvétel kóros fokozódása
| Pszichomotórium zavara
41
Táplálkozási negativizmus
A táplálkozás teljes elutasítása
| Pszichomotórium zavara
42
Kóros impulzus
Valamely irracionális, énidegen cselekvésre való késztetést értünk, függetlenl atttól, hogy az egyén az egyén azt ténylegesen végrehajta-e vagy sem
| Pszichomotórium zavara
43
Tic
Akarattól független, villanásszerű gyorsasággal, esetleg sorozatban lezajló mozgás, amely nem valamely normál magatartás része
| Pszichomotórium zavara
44
Harántimpulzus
Mind beszédben, mind a cselekvésben az aktuális folyamatot valamely betörő impulzus félbeszakítja.
| Pszichomotórium zavara
45
Verbigeratio
A beszédben megnyilvánuló sztereotípia
| Pszichomotórium zavara
46
Sztereotípia
Többnyira céltalan automatizmusként ismételgetett mozgássor
| Pszichomotórium zavara
47
Echopraxia
A beteg a látott cselekvéseket leutánozza
| Pszichomotórium zavara
48
Echolalia
A beteg a másoktól hallott szavakat ismételgeti
| Pszichomotórium zavara
49
Parancs-automatizmus
A beteg minden felszólításnak automataként tesz eleget
| Pszichomotórium zavara
50
Proskinesia
A beteg enyhe vállnyomásra tengelye kröül többször is megfordul
| Pszichomotórium zavara
51
Cristallisatio
A legfurcsább testhelyzetet is felveszi, minden rökönyödés nélkül, és esetleg ezt a helyzetet meg is tartja
| Pszichomotórium zavara
52
Flexibilitas cerea
Viaszhajlékonyság - a beteg mint a viaszbábu, minden külső impulzusnak enged
| Pszichomotórium zavara
53
Passzív negativizmus
A beteg nem hajtja végre az utasításokat
| Pszichomotórium zavara
54
Aktív negativizmus
A beteg ellenáll az irányításnak, felszólításnak
| Pszichomotórium zavara
55
Parapantomimia
A beteg nem odaillő gesztusokat nyilvánít
| Pszichomotórium zavara
56
Paramimia
A beteg indokolatlanul grimaszol
| Pszichomotórium zavara
57
Jactatio
Mozgásvihar- a célirányos cselekvések alkotó elemeire esnek szét
| Pszichomotórium zavara
58
Gráciátlanság
A cselekvés finom motoros árnyalatainak elvesztése
| Pszichomotórium zavara
59
Logorhexis
A beszéd elakad
| Pszichomotórium zavara
60
Ergorhexis
A cselekvés folyamatos árama váratlanul félbeszakad
| Pszichomotórium zavara
61
Rhexis
Motoros gátlás formája
| Pszichomotórium zavara
62
Fanteidoliák
Bonyolult, jelenetszerű (szcénikus) álomrészletekhez hasonló hallucinációk.
63
Összetett hallucináció
A beteg szavakat, mondatokat, párbeszédeket hall
64
Proteidoliák
Viszonylag elemi, erősen érzékletes, de nem szcénikus hallucinációk pl. fénylátás, zörejhallás
65
Hypnagog
Hallucináció, az álom- ébrenlét határán jelentkező hallucináció.
66
Extrakampin hallucináció
A beteg kóros észlelést az érzékszervi határain kívül helyezi (pl. háta mögött, a gyomrában)
67
Als ob hallucináció
A beteg elmondja, hogy "mintha hallana, mintha látna" valamit
68
Pszeudohallucináció
nem testi, nem objektív jellegű, nem a külső térben keletke-zik; fantáziajellegű érzékcsalódás
Olyan tárgy nélküli észlelés, amiben az élmény nem tartalmazza a valódiság minden élményét. Az élmény nem valós, de kivetül a valóságba, fantáziajellegű érzékcsalódás.
69
Hallucinációk
tárgy nélküli észlelés
70
Idő-lupe
idő lassulás - gyorsulás
| Érzékelés tartalmi zavarai
71
Makro-, mikroszomatognózia
Olyan illuzórikus érzet, amely során a test, testrészek abnormális méretűek az észlelő szerint.
72
Pareidolia
Pl. felhőkben, foltokban alakot látni. Olyan torzult észleletek, amik a figyelem irányításával sem tűnnek el, jellemzően prehipnotikus, lázas, predeliriózus állapotban jelennek meg a tudati integráció csökkenésekor.
Illúzió
| Érzékelés tartalmi zavarai
73
Illúzió
Létező tárgy torzult észlelése, általában megérthetők, másik ember is bele tudja élni magát az illúzióba
| Érzékelés tartalmi zavarai
74
Érzékcsalódások
A percepciófolyamatban valami új keletkezik, amely az érzékelt világban nem található, a percepciófolyamat a tárgytól függetlenné válik, vagy attól teljesen elszakad, és öntörvényűen keletkezik benne sajátos perceptum
75
Fregoli-jelenség
A beteg különböző személyekben véli felismerni üldözőjét (orvos, nővér, postás, rendőr, szellem, stb.) s ezt azzal magyarázza, hogy üldözője vál-toztatni tudja a külsejét. (Nem illúzió!)
76
Alaptalan jelentőségtulajdonítás
Az észlelés maga hibátlan (pl. pontosan látja a szál pirosrózsát), de a belülről projiciált jelentésadás révén különös jelentést nyer (pl. azt akarja az orvos, akinek az asztalán a rózsaszál van, közölni a beteggel: tudom, ilyen piros volt annak a lánynak az arca, akkor…)
77
Capgras-tünet
Megkettőződési illúzió
A beteg felismeri számára ismerős személy (többnyire közeli hozzátartozót), de úgy látja és véli, hogy valójában nem ez az ismerős van előtte, hanem egy ahhoz erősen hasonlító másik személy
78
Vonatkoztatás
A környezet objektív (esetleg egymástól független) jelenségeit a beteg önmagára vonatkoztatott sajátos jelentéssel ruházza fel.
| Érzékelés zavarai
79
Személyfélreismerés
A tévely-észlelés sajátos formája, amikor a beteg mindenkit ismerősnek vél - a prozopagnózia szinte ellentéte
80
Tévely-észlelés
pl.: csokoládé-Mikulás „gyanakvóan néz”.
A perceptum különös, abnormális, kóros jellege nem a percipiálandó tárgy mivoltának félreismeréséből vagy jelentésének, jelentőségének sajátosságaiból, hanem magának az észrevevésnek a minőségéből adódik.
Ált. paranoid vonatkoztatás.
81
Tévpercepció
A percipiált tárgy objektív, általánosan észrevehető, felismerhető és észlelt jellemzői szubjektív, egyéni, mások által nem tapasztalt és nem tapasztalható jellemzőkkel együttesen adódnak
82
Impercepció (agnózia)
A percepció tárgyának megfelelő, szokásos színvonalú érzékelés és/vagy felismerés és/vagy észlelés nem következik be, és ez a zavar sem az érzékszevek, sem a gondolkodás vagy egyéb személyes funkciók zavarával nem magyarázható.
83
Autotopagnózia
Saját testrészek, testtájak észrevevésére, felismerésére való képtelenség (pl. ujj-agnózia = az ujjak felismerésé-nek, azonosításának, differenciálásának, megnevezésének, elkülönítésének, magmutatásának és irányzásának zavara mind a saját kézen, mind mások kezén)
84
Időélmény zavarai
Déja vu: új esemény megtörténtként él át
Jamais vu: egy biztosan ismert helyzet a személynek teljesen idegennek tűnik
85
Térélmény zavarai
Mikropszia: tárgyak kisebbednek
Makropszia: tárgyak nagyobbodnak
Diszmegalopszia: tárgyak eltorzulnak
Porropszia: tárgyak távolinak tűnnek
| Érzékelés zavarai
86
Derealizáció
A külvilág észlelése károsodik, a reális válik irrealissá, a szubjektív kóros élmények irányítják a beteget
| Érzékelés zavarai
87
Deperszonalizáció
A páciens saját személyét megváltozottnak, idegennek éli meg
| Érzékelés zavarai
88
Cönesztézia
A beteg saját testében furcsa, bizarr testérzésről számol be (pl. agyában szögesdrótok)
| Érzékelés zavarai
89
Fájdalmi aszimbólia
A beteg nem érez fájdalmat (bár érez valamit, amiről tudja, hogy más mint az egyéb ingerek esetén).
Ezért nem tekinti a fájdalommal járó helyzeteket veszélyesnek (sérülésnek, öncsonkításnak van kitéve)
| Érzékelés zavarai
90
Fantomfájdalom
Az amputált végtagban fellépő fájdalomérzet
| Érzékelés zavarai
91
Szomatizációs tüneképződés
A normál testérzés kóros értelmezést nyer és a páciens betegségtünetként értelmezi
| Érzékelés zavarai
92
Szkizo-esztézia
(észrevevés-hasadás): a synaesthesia ellentéte (összetartozó észleleti minőségek szétesnek: az ablak nem áll össze ablakká, hanem a keret és a kint látszó fa levele-inek színfoltjává esik szét, a „madárcsicsergés” szó jelentését nem érti, mert a két szó nem tartozik össze)
93
Synaesthesia
A modalitások keveredése (pl. sch: a fájdalomérzés rángásként jelentkezik a fejben, mintha a koponyatető csontállományának egy része szakadna le)
94
Hiperesztézia
(Túlérzékenység) az érzékelés erőssége az elviselhetetlenségig fokozódhat: ajtócsapás=ágyúdörgés, Neuraszténiás fény-hang túlérzékenység, drog színmámor, stb
95
Hipoesztézia
Csökkent érzékenység (pl. katatoniás érzéketlenség, hisztériás vakság, süketség, depressziós nem érzi az étel ízét
96
Észlelés
Kapcsolatban van azzal, hogy tudatában vagyunk a tárgyaknak, eseményeknek
Ez a tudatosodás az észlelet
97
Percepció
Az érzékszervi információ felvétele és feldolgozása
A világban lévő tárgyak látása, hallása, ízelelése, szaglása, vagy érzése céljából (érzékelés, észrevevés)
98
Ekbom-szindróma
Egyrészt taktilis hallucináció, amikor a beteg úgy érzik, hogy a bőre alatt bogarak, férgek, tetvek vannak, másrészt megfertőzöttségi téveszme
99
Couvade-szindróma
Várandsó nő közeli hozzátartozójánál megjelennek a terhesség jelei (hányinger, hányás, puffadás)
100
Truman-szindróma
A beteg azt hiszi, hogy élete egy hatalmas valóságshow, amiben körülötte forog minden
101
Fregoli-jelenség
A beteg különböző személyekben véli felismerni üldözőjét (orvos, nővér, postás, rendőr, szellem, stb.) s ezt azzal magyarázza, hogy üldözője változtatni tudja a külsejét.
102
Capgras-szindróma
A beteg felismeri a számára ismerős személyt (többnyire közeli hozzátartozót), de úgy látja és véli, hogy valójában nem ez az ismerős van előtte, hanem egy ahhoz erősen hasonlító másik személy.
103
Rendszerezetlen téveszmék
Felépítésük bizarr, skizofréniák esetén meghökkentő, furcsa elgondolások. Elbutulással járó kórképekben magukon viselik a szellemi hanyatlás jegyeit, logikátlanok, színtelenek.
104
Rendszerezett téveszmék
Felépítésük logikus, elsősorban paranoid állapotokra jellemző
105
Indukált téveszme
A beteggel szoros érzelmi kapcsolatban élő hozzátartozó átveszi a beteg téveszméit
106
Religiózus téveszme
A beteg úgy véli, szellemi lényekkel van közvetlen kapcsolatban, velük kommunikál és jeleket kap tőlük
107
Inventátoros téveszme
A beteg úgy érzi, hatalmas feltaláló, és emiatt hivatalokat bombáz, nagy felfedezői kitüntetéseket, jutalmat követel
108
Genealógiás téveszme
Származási téveszme, a beteg jelentős személyek leszármazottainak véli magát, és ennek megfelelően viselkedik
109
Politikai téveszme
A beteg önmagának jelentős politikai szerepet, befolyást tulajdonít
110
Féltékenységi téveszme
A beteg indokolatlan és túlzó féltékenységében a ruhaneműk foltjait, a kabáton talált szőrszálakat tanulmányozza
111
Erotomán téveszmék
A beteg meg van győződve arról, hogy a kiválasztott személlyel szerelmi szálak kötik össze, holott ennek semmi alapja nincs
112
Elszegényedési téveszme
Az elszegényedéstől félve pl. a párnájába rejti jelentős vagyonát
113
Megloptatásos téveszme
A beteg attól fél, hogy meglopják, megfosztják vagyonától, betörnek hozzá és a védekezés legkülönbözőbb módjaival él.
114
115
Cönesztopátiás téveszme
Altalában sch beteg bizarr szervi érzésekről számol be, melyek valamely betegség-elképzelésre utalnak
116
Hipochondriás téveszme
Az egyén arról van meggyőződve, hogy súlyos betegsége van, amit az orvosok nem ismertek fel
117
Nihilisztikus téveszme
A beteg szerint olyan súlyosak a bűnei, hogy miatta za egész emberiség veszélyben forog, akár meg is semmisülhet
118
Önvádlásos, bűnösségi téveszme
A beteg úgy érzi, hogy valamely bűnös cselekedete miatt nem csak önmagára, de egész családjára is szerencsétlenséget hozott
119
Querulátoros téveszme
Perlekedési téveszme, a betegek többnyire vélt igazukért harcolnak, a hatóságokat beadványokkal ostromolják, pereket kezdeményeznek.
120
Mérgeztetéses téveszme
A beteg meg van győződve arról, hogy ételébe, italába mérget kevertek
121
Befolyásoltatásos téveszme
Beteg úgy érzi, különféle eszközökkel és módokon idegen erők befolyásolják, irányítják, uralmuk alatt tartják.
122
Perszekutoros doxasmák
Doxazmák; üldöztetéses téveszmék, a beteg úgy érzi, hogy kigúnyolják, mérgezik, követik, figyelik stb.
123
Heterothym téveszme
A téveszme hangulata és tartalma nem felel meg egymásnak
124
Holotym téveszme
A téveszme tartalma és hangulati szintje megfelel egymásnak
125
Mikromániás doxasmák
Olyan téveszme, amiben az önkép valamely negatív mozzanata válik uralkodóvá, önkicsinyítő.
126
Megalomániás doxasmák
A betegre kedvező, előnyös én-kibővítéssel járó téveszmék, gyakran holothymek v. másodlagosan vezetnek emelkedett hangulathoz
127
Doxasma
Téveszme, kórosan meghamisított ítéletek: olyan, a valóságban megalapozatlan ítéletek és következtetések együttese, melyek valódiságáról a személy szilárdan meg van győződve
128
Kórosan túlértékelt téveszmék
Az egyén életvitelét jelentősen és hátrányosan befolyásoló elfogultságok, amik az egyén környezetét is megterhelik (pl.: valaki egy fantáziáló vallási szekta tagjává válik)
129
Kényszercselekvések
Olyan cselekvéssor, ami ellen az egyén küzd, mégis végrehajt
130
Kényszerimpulzusok
Énidegen, de ellenállhatatlannak tűnő késztetések, amik az egyént valamilyen ártalmas vagy bűnös, tiltott dolog/cselekvés végrehajtására ösztönzik.
A beteg a kényszerimpulzust nem hajtja végre, de attól retteg, hogy megteszi.
131
Kényszeres szorongás
A jövőre irányuló aggodalom, ami minden új helyzetben fellép
132
Kényszeres tépelődés
Valamely, már megszületett döntést a beteg újra és újra megkérdőjelez, vagy még nyitott kérdésben nem tud dönteni
133
Kényszeres meggyőződés
Bár tudja az egyén, hogy elképzelése irracionális, nem tud tőle megszabadulni
134
Kényszerképzetek
A kényszerasszociációk élénk, vizuálisan is megjelenő képzet formájában bukkannak fel
135
Kényszerasszociációk
Értelmetlen, logikátlan tartalmak kapcsolódnak össze a beteg szándéka ellenére, és ezektől nem tud szabadulni (pl üzlet-lopni)
136
Kompulziók
Kényszercselekvések
137
Obszessziók
Rögeszmék, kényszeres gondolatok és impulzusok
138
Kényszer
Akarattól függetlenül a tudatba toluló énidegen tartalom vagy ellenállhatatlan cselekvés, amivel a beteg sikertelenül próbál szembeszállni
139
Aikmofóbia
Irracionális félelem a hegyes tárgyaktól
140
Nozofóbia
Állandó félelem a megbetegedéstől.
141
Mizofofóbia
Irracionális félelem a beszennyeződéstől.
142
Asztrofóbia
Irracionális félelem az időjárási jelenségektől.
143
Zoofóbia
Irracionális félelem az állatoktól.
144
Specifikus fóbiák
Irracionális félelem a tárgyi világ valamely objektumától.
145
A másik nemmel való kapcsolat fóbiája
Olyan szociális fóbiák, amelyek a másik nemmel való kapcsolat köré fonódnak, megmutatkozhatnak a kapcsolatteremtés zavarában vagy a szexuális magatartás zavaraiban (pl. frigiditás, erekciós zavarok)
146
Antropofóbia
Irracionális félelem a nagyobb társaságtól.
147
Logofóbia
A nyilvános beszédtől való kórós félelem
148
Eritrofóbia
Elpirulástól való félelem.
149
Szociális fóbiak
A társas helyzetekkel kapcsolatos irracionális félelmek csoportja
150
Beszékelési, bevizelési fóbia
Az agorafóbiák formája, a beteg csak WC közelében mer tartózkodni, csak olyan útvonalon hajlandó utazni, ahol pontosan tudja, hogy a WC elérhető
151
Gefirofóbia
A beteg képtelen hidakon átkelni
152
Akrofóbia
A tériszony sajátos formája, a magasságtól való félelem
153
Közlekedési fóbia
A beteg nem száll fel tömegközlekedési eszközökre, különösen zárt, irányíthatatlan járműre (metró, vonat, villamos, busz)
154
Klausztrofóbia
A bezárt tértől való irracionális félelem (pl. lift)
155
Tériszony
Szűkebb értelemben vett agorafóbia, amikor az beteg nem mer nyílt terekre kimenni, enyhébb esetben házak fala mellett ját, de úttesten, nyílt téren már nem képes átkelni
156
Agorafóbia
Az egyénnek a térben elfoglalt helyzetével kapcsolatos irracionális félelmek együttese
157
Fóbia
Irreális félelemet keltő jelentéssel felruházott tartalom.
A szorongás irracionalitásával a beteg is tisztában van, megoldani azonban nem tudja, ezért legtöbbször elkerüli.
158
Kórosan túlértékelt eszmék
az egyén életvitelét jelentősen és hátrányosan befolyásoló elfogultságok, amik az egyén környezetét is megterhelik (pl.: valaki egy fantáziáló vallási szekta tagjává válik)
| Gondolkodás zavara
159
Gondolatfelhangosodás
A beteg azt érzi, hogy a fejében a gondolatok hallhatóan hangosak, bár többnyire tudja, hogy ezt csak ő maga hallja
| Gondolkodás zavara
160
Gondolatelvonás
A beteg úgy érzi, kivették a fejéből a gondolatait s most üres a feje (a gondolat elakadástól éppen ebben a magyarázatban különbözik)
| Gondolkodás zavara
161
Gondolatátvitel
(sch-ra jellemző): a beteg valamely gondolatáról úgy véli, az nem az ő gondolata, hanem valaki más gondolkodtatja vele, tehát áttették az ő fejébe.
| Gondolkodás zavara
162
Körülményesség
A kusza gondolkodást jellemző modorosság, a szavak elvont, nem szemléletes és konkrét, képszerű értelmének sajátos összekeveredése, képtelen differenciálni lényeges és lényegtelen tartalom között
| Gondolkodás zavara
163
Zavartság
A beteg képtelen értelmesen reagálni, ezt kínzóan éli meg, tanácstalanság alakul ki.
A zavartság lehet: inkoherens, hallucinatoros, stuporosus és amentiformis (a gondolkodás felbomlása, az élmények zűrzavara, a tudatállapot kóros megváltozása).
Főként sch-ban, de psychogen állapotokban is előfordulhat.
| Gondolkodás zavara
164
Inkoherencia
| Gondolkodás zavara
a tudattartalmak összerendezettsége felbomlik, ami megjelenik a témaválasztásban (nem odaillő), asszociációkban (nem kapcsolódó), egyes mondatok között, vagy a mondaton belüli mondatrészek között.
165
Gondolattolongás
Leállíthatatlan gondolkozás, változó vagy egyszerre jelen levő több gondolatról (nem kényszer!), főként sch-ban. (nem bizonyos tartalmak tolulnak fel önkéntelenül, hanem maga a gondolkodás folyamata ellenállhatatlan és öntörvényű)
| Gondolkodás zavara
166
Zárlat
- gondolatfolyam hirtelen megrekedése, a gondolkodás leáll (főként sch-ban, míg a gátolt gondolkodás inkább depresszióban)
- a tudat tiszta marad és a motoros működés is ép, a zavar a gondolkodásra korlátozódik.
- „Normálvariáns” az „affektív stupor” (pl. vizsga közben, főként hiszteroid személyeknél.
| Gondolkodás zavara
167
Perszeveráció
Szavak, cselekedetek céltalan ismételgetése
| Gondolkodás zavara
168
Mutacizmus
Teljes kommunikációs képtelenség
| Gondolkodás zavara
169
Monoideizmus
A beteg gondolatai valamilyen tartalomnál megtapadnak, és ugyanazt a témát hangoztatja, ismételgeti.
| Gondolkodás zavara
170
Gondolatrohanás
A gondolkodás annyira gyorsm hogy értékéből is veszít, a beszéd már inkább fecsegés, mint meggondolt közlés.
| Gondolkodás zavara
171
Logorrhea
Gondolkodás zavara
Megnövekedett beszédkésztetés
172
Katatym mnesztikus transzformáció
Az emlékek torzulása érzelmi hatások alatt.
173
Kongrád amnézia
Az esemény (trauma) időtartamára vonatkozó emlékezetkiesés.
174
Anterográd amnézia
Az eseményt (traumát) követő időtartamra vonatkozó emlékezetkiesés.
175
Retrográd amnézia
Az eseményt (traumát) megelőző időtartamra vonatkozó emlékezetkiesés
176
Globális amnézia
Az emlékezeti funkciók mindegyikét érintő kiesés
177
Hypermnézia
Az emlékező képesség fokozódása
178
Amnézia
Az emlékezési funkciók hiánya.
179
Hypomnézia
Az emlékezési funkció gyengülése.
180
Duplikatív orientáció
A téveszmék által meghatározott állapot, amikor a beteg énje mintegy megkettőződik, a kóros és ép személyiségre vonatkozó adatok egymás mellett foldulnak elő.
181
Cotard-szindróma
A beteg valamely testrészét nemlétezőnek tekinti / a páciens úgy érzi, hogy valójában halott, egy vagy több létfontosságú szervét elvesztette.
182
Dezorientáció
Az önmagunkra vagy a külvilágra vonatkozó tájékozottság zavara.
183
Allopszichés orientáció
A külvilágra vonatkozó tájékozottság (térben, időben, más személyekre és szituációkra vonatkozik).
184
Szomatopszichés orientáció
Az autopszichés orientáció sajátos formája a saját testünkön való eligazodás, saját testen való tájékozódás
185
Autopszichés orientáció
Az egyén önmagára vonatkozó tájékozottsága (éntudat, élettörténet).
186
Hipertenacitás
A figyelem intenzitása fokozódik érdeklődés, a motivációk vonalába tartozó információkkal kapcsolatban.
187
Hipotenacitás
A figyelem intenzitásának csökkenése, a figyelem feszültsége elégtelen.
188
Hipovigilitás
A személy figyelme nehezen kelthető fel.
189
Hipervigilitás
A vigilitás fokozódása, a tudati éberség növekedésének függvénye.
A figyelem mezeje kiszélesedik, jelentéktelen ingerek is magura vonják az érdeklődést.
190
Orientáció zavarai
Autopszichés orientáció
Szomatopszichés orientáció
Allopszichés orientáció
Dezorientáció
Cotard-szindróma
Duplikatív orientáció
191
A figyelem zavarai
Hipervigilitás
Hipovigilitás
Hipotenacitás
Hipertenacitás
192
Cotard-szindróma
A beteg valameny testrészét nemlétezőnek tekinti
193
Derealizáció
A külvilág megváltozottságának idegenszerű élménye
194
Diszmorfiás zavar
A beteg valamely testrészét tornak, csúfnak éli meg
195
Deperszonalizáció
A személy önmagát idegenszerűen éli meg, nemegyszer mintegy kívülről szemléli önmagát.
196
Énidentitás zavarai
Deperszonalizáció
Derealizáció
Cotard - szindróma
Diszmorfiás zavar
197
Énstruktúra zavarai
Negatív vagy pozitív önkép
198
Pozitív önkép
Az önkép és az énideál egybeesik, a személy önmagát egyben mások számára mintának, követendő példának éli meg.
199
Negatív önkép
Az egyén önmagával kapcsolatos leértékelő nézetei.
200
Delírium
Vigilitás nagyfokú csökkenése mellett a beteg nem tud különbséget tenni testi érzetek és képzetek között, a tudatállapotot az érzékcsalódások uralják, a beteg szuggesztibilis, motorosan nyugtalan. Hátterében: alkohol, magas láz, egyes fertőző betegségek, anyagcsere-zavarok, cukorbetegség állhat.
201
Rendezetlen homályállapot
A betegnek a valósággal való adekvát kapcsolata elvész.
A tudatot érzékcsalódások, valóságként megélt fantáziaképek uralják.
Hevesi érzelmi kitörések kísérhetik, célirányos cselekvések már nincsenek.
202
Rendezett homályállapot
- a cselekedetek látszólag célirányosak és logikusak, azonban elemi indulatok vezérlik
- agresszív megnyilvánulások, bűncselekmények fordulhatnak elő
- a történtekre a beteg nem emlékszik
- A tudatzavar hirtelen lép fel és az oldódás is gyorsan következik be, időtartama percektől napokig terjedhet.
- Jell.: epilepszia, hisztériás (disszociácips) zavarok, kábítószerek hatása vagy megvonásos tünetcsoport.
203
Tenebrositas (homályállapotok)
A tudati vigilitás és integritás együttes zavara, lehet rendezett és rendezetlen
204
Oneroid (álomszerű) tudatállapot
Elmosódik a határ az érzékelés és a képzetek között, jellemző sch-ban, epilepsziában, organikus tudatzavarok bevezető formája, kábítószerek hatására.
205
A tudat vigilitásának és integritásának együttes zavarai
- oneroid
- tenebrositas
- rendezett homályállapot
- rendezetlen homályállapot
- delírium
206
Rövidzárlat
Tudati integráció zavara ép vigilitás mellett.
- a tudatszűkülés súlyosabb formája,
- amiben a negatív indulat veszi át a magatartás vezérlését.
- a cselekmény többnyire hirtelen, ötletszerűen törik be
- az így kirobbanó akciókat explozív cselekményeknek nevezzük.
- a valóság átélése megváltozik, részlegessé válik.
207
Elfogultság
Tudati integráció zavarai ép vigilitás mellett.
A tudatszűkülés enyhébb formája.
208
Tudatszűkult állapot
Tudati integritás zavara ép vigilitás mellett.
A tudati integráció kóros fokozódása, amiben károsodik az egyénnek a valósággal való adekvát kapcsolata.
209
Amentia
Tudati integritás zavar ép vigilitás mellett.
- a tudati integráció súlyos szétesése
- a tudattartalmak áramlása logikai rendet nem követ, az asszociációk „random” követik egymást
- A mondatok struktúrája felbomlik, a beszéd érthetetlen szóhalmazzá esik szét
- A cselekedetek is kaotikusak.
210
Inkoherencia
Tudati integráció zavara ép vigilitás mellett.
A tudattartalmak összerendezettsége felbomlik, ami megjelenik a témaválasztásban (nem odaillő), asszociációkban (nem kapcsolódó), egyes mondatok között, vagy a mondaton belüli mondatrészek között.
211
Tudati integráció zavarai
| Ép vigilitás mellett
Szétesés
- kuszaság
- inkoherencia
- amentia
tudatszűkült állapot
- elfogultság
- rövidzárlat
- explozív cselekmények
212
Kuszaság
Tudati integráció zavara ép vigilitás mellett.
- A tudattartalmak szétesésének legenyhébb változata
- sch kezdeti stádiumában jell.,
- a beteg elréved, de kontaktusba vonható
- az asszociációk helyét véletlenszerű, bizarr kapcsolatok foglalják el, a gondolatmenet szétszórt, a szöveg értelmetlen, de valamilyen „jelentése” van (inkább: lehet)
213
Tudati integráció
A tudattartalmak összerendezettségének színvonala
214
Kóma
A tudati vigilitás megszűnése, az egyén erőteljes ingerekre sem reagál
215
Szopor
Csak erősebb, gyakran fájdalomingerre adott reakció
216
Szomnolencia
Aluszékonyság
(magára hagyva szendereg, erősebb ingerekkel rövid ideig kontaktusba vonható)
217
Enyhe kábultság
Csökkent tudati vigilitás.
Az egyén nagy fokban szórakozott benyomást kelt, egyes ingerekre nem reagál, figyelme szóródott, csapongó, a helyzetet gyakran nem fogja fel teljes mértékben.
218
Csökkent vigilitás zavarai
- enyhe kábultság
- szomnolencia
- szopor
- kóma
219
Fokozott aktiváció
| Tudati vigilitás
Legmagasabb szintje: izgatottság, extatikus állapot.
220
Csökkent vigilitás
| Tudati vigilitás
Legalacsonyabb szint: alvás legmélyebb stádiuma.
221
Tudati vigilitás - aktiváció
Központi idegrendszer készenléte állapota
- környezet kihívásai
222
Tudati vigilitás
Éberség.
A tudatműködés energetikai összetevője, az aktiváció szintje lehet csökkent, optimális vagy fokozott.
223
Tudat
Tudatnak nevezzük a közvetlen átélést.
Működésének két aspektusa a tudati éberség (vigilitás) és a tudati integráció.
224
olyan inadekvát hangulat, ami során az egyén által megélt érzések eltérnek a kiváltó eseménytől pl. szomorúságra indító történetet
vidáman, nevetgélve mesél el
Paratímia
225
kóros lehangoltság, régebben depresszív stupornak nevezték. Jellemző a negatív érzelmi reakciók gyakori kibontakozása, határozott
érzéktelenség a pozitív érzelmi ingerekkel szemben, miközben a figyelem és a gondolattartalom jelentősen beszűkül, meglassul a pszichés tempó.
Megjelennek a vitális depresszió tünetei: étvágytalanság, szexuális érdeklődés csökkenése, önmagának elhanyagolása.
Melankólia
226
negatív irányú hangulati eltolódottság, fáradtság, levertség, amikor az egyén a váratlan ingereket már nem adekvátan dolgozza fel,
érzékeny és türelmetlen, érzelmi reakciói mindig fokozottan negatív rezonanciát tükröznek. Képtelen egy adott közösségben feloldódni, másokra
odafigyelni, végeredményben az ép-kóros határon lévő depressziós hangulati állapot
Disztímia
227
az érzelmi gátoltság legsúlyosabb formája, nagyfokú fásultság, közöny, cselekvésképtelenség és az érdeklődés teljes hiánya jellemzi.
Letargia
228
Tompaság, az érzelmi reakciók (és egyúttal a motivációk) teljes hiánya, beleértve a cselekvésképtelenséget is.
Stupor
229
Érzelmi megnyilvánulások elapadása
Elsivárosodás
230
A beteget korábbi életére jellemző dolgok nem érdeklik többé
Beszűkülés
231
Közöny- érzelmi igénybevehetőség csökkenése
Apátia
232
Inadekvát hangulat, organikus károsodás esetén észlelt üres derű
Moria
233
A közérzet negatív irányú változása
Diszfória
234
A közérzet pozitív irányú változása
Eufória
235
Elragadtatásszerű álllapot
Extázis
236
Súlyosabb mániás eset, amikor a kórosan emelkedett hangulat agresszív megnyilvánulásokba megy át
Furor maniacus
237
hangulati pozitív irányú kóros eltolódása. A hangulat emelkedettsége mellett általában az aktivitás is fokozódik, a gondolkodá felgyorsul, esetleg inkoherenssé válik (másodlagos inkoherencia). Súlyosabb állapotban a kritikai készség csökken, és a beteg tõle szokatlan, a szociális normákat áthágó megnyilvánulásokra ragadtatja magát.
Hipertímia
238
enyhe mániás állapotban a beteg jókedvű, éntudata kibővül, az eseményeket többségében pozitívan éli át (még a kedvezőtleneket is).
A hangulati emelkedettséggel párhuzamosan az aktivitás is fokozódik.
Hipománia
239
egy csekély érzelmi reakció kiváltása után a beteg egyre hevesebb megnyilvánulásokra ragadtatja magát, mintegy
belelovallja magát a heves indulati állapotba
Affektus augmentáció
240
A fokozott igénybevehetőség sajátos formája, a személy kiszolgáltatottá válik a legkülönfélébb érzelmi hatásoknak
Kóros befolyásolhatóság
241
Kóros érzelmi igénybevehetőség, amikor is jelentéktelen ingerekre is heves érzelmi reakció a válasz
Kóros ingerlékenység
242
A reakciót sajátos belső feszültségi állapot vezeti be (aura), amelyet átmeneti gátoltság követ, majd hirtelen kirobban a cselekmény (explosio), amelyet követően többnyire megkönnyebbülés érzése lép fel (oldódás)
Explozív reakció
243
Szorongás különlegesen súlyos formája, az elviselhetetlen szorongás váratlanul céltalan, agresszív, rombolással, tombolással együttjáró cselekvéselre vezet. Nemegyszer ön- és közveszélyesnek minősíthető, öngyilkosság, vagy akár gyilkosság kockázatával járó rohamok lépnek fel
Raptus melancholicus
244
Intenzív félelemmel és szorongással együtt járó élmény heves szívdobogással, légzési zavarokkal, izzadással
Pánikállapot
245
Olyan félelmi reakció, amiben a kiváltó tényező nem állapítható meg, vagy olyan jelentéktelen, hogy nem magyarázza az önmagában sokszor jelentős intenzitású, értelmetlen, minden adekvát, célszerű megoldást mellőző cselekedet előidáző reakciót
Szorongás
246
Az inger és reakció aránytalansága eredményeként kialakuló viselkedés gátolja a félelmet kiváltó inger elhárítását
Félelmi reakció
247
Közérzet- a testu állapotra vonatkoztatott hangulat, az érzelmi élet jellegzetes, a személyiség egyes funkcióit befolyásoló állapota, amely a vitális működéshez társul
Phoria
248
Hangulat- az egyidejű érzelmek összegződése során kialakuló tartós érzelmi állapot.
Thymia
249
Indulat, többnyire negatív színezetű, intenzív érzelem.
Affectus
250
Intenzív érzelem, ami a cselekvésben is megnyilvánul (tettbefordulás).
Passage á l'acte
251
Craving
A szenvedélybeteg valamely szer iránti ellenállhatatlan vágyát fejezi ki és fiziológiai úton elérhető intenzitást messze meghaladja.
Sóvárgás
252
Intenzív érzelem, és egyértelmű célra irányul.
Szenvedély
253
Valamely erősebb érzelmet határoz meg és egyben célra is utal.
Vágy
254
Örömszerzésre irányuló kereső viselkedés
Appetencia
255
Idegenkedő, rossz érzés. Egy tárggyal, személlyel kapcsolatos ösztönös visszahúzódás, negatív érzés, amely gyakran első pillantásra alakul ki, és nem tudatos tapasztalatokon alapszik. Általában az a vágy kíséri, hogy elkerüljük azt a tárgyat vagy személyt, ellenszenv.
Averzió
256
A szubjektumnak a valóságra egyes elemeire adott reakciója. Mindig egy adott szituációval egységben elemezzük (kontextus), érezlmi reakcióról beszélünk.
Érzelmek
257
Szexuális deviancia, perverzió
| Pszichomotórium zavara
Parafília
258
Hadarás, felgyorsult beszédtempó
| Pszichomotórium zavara
Tachifémia
259
Meglassult beszédtempó
| Pszichomotórium zavara
Bradifémia
260
A táplálék visszaöklendezése és újrarágása
| Pszichomotórium zavara
Rumináció
261
Nem emberi fogyasztásra szánt termékek evése (föld, homok)
| Pszichomotórium zavara
Pica
262
Folyadékfelvétel fokozódása
| Pszichomotórium zavara
Polydipsia
263
Étvágy- és táplálékfelvétel kóros fokozódása
| Pszichomotórium zavara
Polyphangia
264
A táplálkozás teljes elutasítása
| Pszichomotórium zavara
Táplálkozási negativizmus
265
Valamely irracionális, énidegen cselekvésre való késztetést értünk, függetlenl atttól, hogy az egyén az egyén azt ténylegesen végrehajta-e vagy sem
| Pszichomotórium zavara
Kóros impulzus
266
Akarattól független, villanásszerű gyorsasággal, esetleg sorozatban lezajló mozgás, amely nem valamely normál magatartás része
| Pszichomotórium zavara
Tic
267
Mind beszédben, mind a cselekvésben az aktuális folyamatot valamely betörő impulzus félbeszakítja.
| Pszichomotórium zavara
Harántimpulzus
268
A beszédben megnyilvánuló sztereotípia
| Pszichomotórium zavara
Verbigeratio
269
Többnyira céltalan automatizmusként ismételgetett mozgássor
| Pszichomotórium zavara
Sztereotípia
270
A beteg a látott cselekvéseket leutánozza
| Pszichomotórium zavara
Echopraxia
271
A beteg a másoktól hallott szavakat ismételgeti
| Pszichomotórium zavara
Echolalia
272
A beteg minden felszólításnak automataként tesz eleget
| Pszichomotórium zavara
Parancs-automatizmus
273
A beteg enyhe vállnyomásra tengelye kröül többször is megfordul
| Pszichomotórium zavara
Proskinesia
274
A legfurcsább testhelyzetet is felveszi, minden rökönyödés nélkül, és esetleg ezt a helyzetet meg is tartja
| Pszichomotórium zavara
Cristallisatio
275
Viaszhajlékonyság - a beteg mint a viaszbábu, minden külső impulzusnak enged
| Pszichomotórium zavara
Flexibilitas cerea
276
A beteg nem hajtja végre az utasításokat
| Pszichomotórium zavara
Passzív negativizmus
277
A beteg ellenáll az irányításnak, felszólításnak
| Pszichomotórium zavara
Aktív negativizmus
278
A beteg nem odaillő gesztusokat nyilvánít
| Pszichomotórium zavara
Parapantomimia
279
A beteg indokolatlanul grimaszol
| Pszichomotórium zavara
Paramimia
280
Mozgásvihar- a célirányos cselekvések alkotó elemeire esnek szét
| Pszichomotórium zavara
Jactatio
281
A cselekvés finom motoros árnyalatainak elvesztése
| Pszichomotórium zavara
Gráciátlanság
282
A beszéd elakad
| Pszichomotórium zavara
Logorhexis
283
A cselekvés folyamatos árama váratlanul félbeszakad
| Pszichomotórium zavara
Ergorhexis
284
Motoros gátlás formája
| Pszichomotórium zavara
Rhexis
285
Bonyolult, jelenetszerű (szcénikus) álomrészletekhez hasonló hallucinációk.
Fanteidoliák
286
A beteg szavakat, mondatokat, párbeszédeket hall
Összetett hallucináció
287
Viszonylag elemi, erősen érzékletes, de nem szcénikus hallucinációk pl. fénylátás, zörejhallás
Proteidoliák
288
Hallucináció, az álom- ébrenlét határán jelentkező hallucináció.
Hypnagog
289
A beteg kóros észlelést az érzékszervi határain kívül helyezi (pl. háta mögött, a gyomrában)
Extrakampin hallucináció
290
A beteg elmondja, hogy "mintha hallana, mintha látna" valamit
Als ob hallucináció
291
nem testi, nem objektív jellegű, nem a külső térben keletke-zik; fantáziajellegű érzékcsalódás
Olyan tárgy nélküli észlelés, amiben az élmény nem tartalmazza a valódiság minden élményét. Az élmény nem valós, de kivetül a valóságba, fantáziajellegű érzékcsalódás.
Pszeudohallucináció
292
tárgy nélküli észlelés
Hallucinációk
293
idő lassulás - gyorsulás
| Érzékelés tartalmi zavarai
Idő-lupe
294
Olyan illuzórikus érzet, amely során a test, testrészek abnormális méretűek az észlelő szerint.
Makro-, mikroszomatognózia
295
Pl. felhőkben, foltokban alakot látni. Olyan torzult észleletek, amik a figyelem irányításával sem tűnnek el, jellemzően prehipnotikus, lázas, predeliriózus állapotban jelennek meg a tudati integráció csökkenésekor.
Illúzió
| Érzékelés tartalmi zavarai
Pareidolia
296
Létező tárgy torzult észlelése, általában megérthetők, másik ember is bele tudja élni magát az illúzióba
| Érzékelés tartalmi zavarai
Illúzió
297
A percepciófolyamatban valami új keletkezik, amely az érzékelt világban nem található, a percepciófolyamat a tárgytól függetlenné válik, vagy attól teljesen elszakad, és öntörvényűen keletkezik benne sajátos perceptum
Érzékcsalódások
298
A beteg különböző személyekben véli felismerni üldözőjét (orvos, nővér, postás, rendőr, szellem, stb.) s ezt azzal magyarázza, hogy üldözője vál-toztatni tudja a külsejét. (Nem illúzió!)
Fregoli-jelenség
299
Az észlelés maga hibátlan (pl. pontosan látja a szál pirosrózsát), de a belülről projiciált jelentésadás révén különös jelentést nyer (pl. azt akarja az orvos, akinek az asztalán a rózsaszál van, közölni a beteggel: tudom, ilyen piros volt annak a lánynak az arca, akkor…)
Alaptalan jelentőségtulajdonítás
300
Megkettőződési illúzió
A beteg felismeri számára ismerős személy (többnyire közeli hozzátartozót), de úgy látja és véli, hogy valójában nem ez az ismerős van előtte, hanem egy ahhoz erősen hasonlító másik személy
Capgras-tünet
301
A környezet objektív (esetleg egymástól független) jelenségeit a beteg önmagára vonatkoztatott sajátos jelentéssel ruházza fel.
| Érzékelés zavarai
Vonatkoztatás
302
A tévely-észlelés sajátos formája, amikor a beteg mindenkit ismerősnek vél - a prozopagnózia szinte ellentéte
Személyfélreismerés
303
pl.: csokoládé-Mikulás „gyanakvóan néz”.
A perceptum különös, abnormális, kóros jellege nem a percipiálandó tárgy mivoltának félreismeréséből vagy jelentésének, jelentőségének sajátosságaiból, hanem magának az észrevevésnek a minőségéből adódik.
Ált. paranoid vonatkoztatás.
Tévely-észlelés
304
A percipiált tárgy objektív, általánosan észrevehető, felismerhető és észlelt jellemzői szubjektív, egyéni, mások által nem tapasztalt és nem tapasztalható jellemzőkkel együttesen adódnak
Tévpercepció
305
A percepció tárgyának megfelelő, szokásos színvonalú érzékelés és/vagy felismerés és/vagy észlelés nem következik be, és ez a zavar sem az érzékszevek, sem a gondolkodás vagy egyéb személyes funkciók zavarával nem magyarázható.
Impercepció (agnózia)
306
Saját testrészek, testtájak észrevevésére, felismerésére való képtelenség (pl. ujj-agnózia = az ujjak felismerésé-nek, azonosításának, differenciálásának, megnevezésének, elkülönítésének, magmutatásának és irányzásának zavara mind a saját kézen, mind mások kezén)
Autotopagnózia
307
Déja vu: új esemény megtörténtként él át
Jamais vu: egy biztosan ismert helyzet a személynek teljesen idegennek tűnik
Időélmény zavarai
308
Mikropszia: tárgyak kisebbednek
Makropszia: tárgyak nagyobbodnak
Diszmegalopszia: tárgyak eltorzulnak
Porropszia: tárgyak távolinak tűnnek
| Érzékelés zavarai
Térélmény zavarai
309
A külvilág észlelése károsodik, a reális válik irrealissá, a szubjektív kóros élmények irányítják a beteget
| Érzékelés zavarai
Derealizáció
310
A páciens saját személyét megváltozottnak, idegennek éli meg
| Érzékelés zavarai
Deperszonalizáció
311
A beteg saját testében furcsa, bizarr testérzésről számol be (pl. agyában szögesdrótok)
| Érzékelés zavarai
Cönesztézia
312
A beteg nem érez fájdalmat (bár érez valamit, amiről tudja, hogy más mint az egyéb ingerek esetén).
Ezért nem tekinti a fájdalommal járó helyzeteket veszélyesnek (sérülésnek, öncsonkításnak van kitéve)
| Érzékelés zavarai
Fájdalmi aszimbólia
313
Az amputált végtagban fellépő fájdalomérzet
| Érzékelés zavarai
Fantomfájdalom
314
A normál testérzés kóros értelmezést nyer és a páciens betegségtünetként értelmezi
| Érzékelés zavarai
Szomatizációs tüneképződés
315
(észrevevés-hasadás): a synaesthesia ellentéte (összetartozó észleleti minőségek szétesnek: az ablak nem áll össze ablakká, hanem a keret és a kint látszó fa levele-inek színfoltjává esik szét, a „madárcsicsergés” szó jelentését nem érti, mert a két szó nem tartozik össze)
Szkizo-esztézia
316
A modalitások keveredése (pl. sch: a fájdalomérzés rángásként jelentkezik a fejben, mintha a koponyatető csontállományának egy része szakadna le)
Synaesthesia
317
(Túlérzékenység) az érzékelés erőssége az elviselhetetlenségig fokozódhat: ajtócsapás=ágyúdörgés, Neuraszténiás fény-hang túlérzékenység, drog színmámor, stb
Hiperesztézia
318
Csökkent érzékenység (pl. katatoniás érzéketlenség, hisztériás vakság, süketség, depressziós nem érzi az étel ízét
Hipoesztézia
319
Kapcsolatban van azzal, hogy tudatában vagyunk a tárgyaknak, eseményeknek
Ez a tudatosodás az észlelet
Észlelés
320
Az érzékszervi információ felvétele és feldolgozása
A világban lévő tárgyak látása, hallása, ízelelése, szaglása, vagy érzése céljából (érzékelés, észrevevés)
Percepció
321
Egyrészt taktilis hallucináció, amikor a beteg úgy érzik, hogy a bőre alatt bogarak, férgek, tetvek vannak, másrészt megfertőzöttségi téveszme
Ekbom-szindróma
322
Várandsó nő közeli hozzátartozójánál megjelennek a terhesség jelei (hányinger, hányás, puffadás)
Couvade-szindróma
323
A beteg azt hiszi, hogy élete egy hatalmas valóságshow, amiben körülötte forog minden
Truman-szindróma
324
A beteg különböző személyekben véli felismerni üldözőjét (orvos, nővér, postás, rendőr, szellem, stb.) s ezt azzal magyarázza, hogy üldözője változtatni tudja a külsejét.
Fregoli-jelenség
325
A beteg felismeri a számára ismerős személyt (többnyire közeli hozzátartozót), de úgy látja és véli, hogy valójában nem ez az ismerős van előtte, hanem egy ahhoz erősen hasonlító másik személy.
Capgras-szindróma
326
Felépítésük bizarr, skizofréniák esetén meghökkentő, furcsa elgondolások. Elbutulással járó kórképekben magukon viselik a szellemi hanyatlás jegyeit, logikátlanok, színtelenek.
Rendszerezetlen téveszmék
327
Felépítésük logikus, elsősorban paranoid állapotokra jellemző
Rendszerezett téveszmék
328
A beteggel szoros érzelmi kapcsolatban élő hozzátartozó átveszi a beteg téveszméit
Indukált téveszme
329
A beteg úgy véli, szellemi lényekkel van közvetlen kapcsolatban, velük kommunikál és jeleket kap tőlük
Religiózus téveszme
330
A beteg úgy érzi, hatalmas feltaláló, és emiatt hivatalokat bombáz, nagy felfedezői kitüntetéseket, jutalmat követel
Inventátoros téveszme
331
Származási téveszme, a beteg jelentős személyek leszármazottainak véli magát, és ennek megfelelően viselkedik
Genealógiás téveszme
332
A beteg önmagának jelentős politikai szerepet, befolyást tulajdonít
Politikai téveszme
333
A beteg indokolatlan és túlzó féltékenységében a ruhaneműk foltjait, a kabáton talált szőrszálakat tanulmányozza
Féltékenységi téveszme
334
A beteg meg van győződve arról, hogy a kiválasztott személlyel szerelmi szálak kötik össze, holott ennek semmi alapja nincs
Erotomán téveszmék
335
Az elszegényedéstől félve pl. a párnájába rejti jelentős vagyonát
Elszegényedési téveszme
336
A beteg attól fél, hogy meglopják, megfosztják vagyonától, betörnek hozzá és a védekezés legkülönbözőbb módjaival él.
Megloptatásos téveszme
337
338
Altalában sch beteg bizarr szervi érzésekről számol be, melyek valamely betegség-elképzelésre utalnak
Cönesztopátiás téveszme
339
Az egyén arról van meggyőződve, hogy súlyos betegsége van, amit az orvosok nem ismertek fel
Hipochondriás téveszme
340
A beteg szerint olyan súlyosak a bűnei, hogy miatta za egész emberiség veszélyben forog, akár meg is semmisülhet
Nihilisztikus téveszme
341
A beteg úgy érzi, hogy valamely bűnös cselekedete miatt nem csak önmagára, de egész családjára is szerencsétlenséget hozott
Önvádlásos, bűnösségi téveszme
342
Perlekedési téveszme, a betegek többnyire vélt igazukért harcolnak, a hatóságokat beadványokkal ostromolják, pereket kezdeményeznek.
Querulátoros téveszme
343
A beteg meg van győződve arról, hogy ételébe, italába mérget kevertek
Mérgeztetéses téveszme
344
Beteg úgy érzi, különféle eszközökkel és módokon idegen erők befolyásolják, irányítják, uralmuk alatt tartják.
Befolyásoltatásos téveszme
345
Doxazmák; üldöztetéses téveszmék, a beteg úgy érzi, hogy kigúnyolják, mérgezik, követik, figyelik stb.
Perszekutoros doxasmák
346
A téveszme hangulata és tartalma nem felel meg egymásnak
Heterothym téveszme
347
A téveszme tartalma és hangulati szintje megfelel egymásnak
Holotym téveszme
348
Olyan téveszme, amiben az önkép valamely negatív mozzanata válik uralkodóvá, önkicsinyítő.
Mikromániás doxasmák
349
A betegre kedvező, előnyös én-kibővítéssel járó téveszmék, gyakran holothymek v. másodlagosan vezetnek emelkedett hangulathoz
Megalomániás doxasmák
350
Téveszme, kórosan meghamisított ítéletek: olyan, a valóságban megalapozatlan ítéletek és következtetések együttese, melyek valódiságáról a személy szilárdan meg van győződve
Doxasma
351
Az egyén életvitelét jelentősen és hátrányosan befolyásoló elfogultságok, amik az egyén környezetét is megterhelik (pl.: valaki egy fantáziáló vallási szekta tagjává válik)
Kórosan túlértékelt téveszmék
352
Olyan cselekvéssor, ami ellen az egyén küzd, mégis végrehajt
Kényszercselekvések
353
Énidegen, de ellenállhatatlannak tűnő késztetések, amik az egyént valamilyen ártalmas vagy bűnös, tiltott dolog/cselekvés végrehajtására ösztönzik.
A beteg a kényszerimpulzust nem hajtja végre, de attól retteg, hogy megteszi.
Kényszerimpulzusok
354
A jövőre irányuló aggodalom, ami minden új helyzetben fellép
Kényszeres szorongás
355
Valamely, már megszületett döntést a beteg újra és újra megkérdőjelez, vagy még nyitott kérdésben nem tud dönteni
Kényszeres tépelődés
356
Bár tudja az egyén, hogy elképzelése irracionális, nem tud tőle megszabadulni
Kényszeres meggyőződés
357
A kényszerasszociációk élénk, vizuálisan is megjelenő képzet formájában bukkannak fel
Kényszerképzetek
358
Értelmetlen, logikátlan tartalmak kapcsolódnak össze a beteg szándéka ellenére, és ezektől nem tud szabadulni (pl üzlet-lopni)
Kényszerasszociációk
359
Kényszercselekvések
Kompulziók
360
Rögeszmék, kényszeres gondolatok és impulzusok
Obszessziók
361
Akarattól függetlenül a tudatba toluló énidegen tartalom vagy ellenállhatatlan cselekvés, amivel a beteg sikertelenül próbál szembeszállni
Kényszer
362
Irracionális félelem a hegyes tárgyaktól
Aikmofóbia
363
Állandó félelem a megbetegedéstől.
Nozofóbia
364
Irracionális félelem a beszennyeződéstől.
Mizofofóbia
365
Irracionális félelem az időjárási jelenségektől.
Asztrofóbia
366
Irracionális félelem az állatoktól.
Zoofóbia
367
Irracionális félelem a tárgyi világ valamely objektumától.
Specifikus fóbiák
368
Olyan szociális fóbiák, amelyek a másik nemmel való kapcsolat köré fonódnak, megmutatkozhatnak a kapcsolatteremtés zavarában vagy a szexuális magatartás zavaraiban (pl. frigiditás, erekciós zavarok)
A másik nemmel való kapcsolat fóbiája
369
Irracionális félelem a nagyobb társaságtól.
Antropofóbia
370
A nyilvános beszédtől való kórós félelem
Logofóbia
371
Elpirulástól való félelem.
Eritrofóbia
372
A társas helyzetekkel kapcsolatos irracionális félelmek csoportja
Szociális fóbiak
373
Az agorafóbiák formája, a beteg csak WC közelében mer tartózkodni, csak olyan útvonalon hajlandó utazni, ahol pontosan tudja, hogy a WC elérhető
Beszékelési, bevizelési fóbia
374
A beteg képtelen hidakon átkelni
Gefirofóbia
375
A tériszony sajátos formája, a magasságtól való félelem
Akrofóbia
376
A beteg nem száll fel tömegközlekedési eszközökre, különösen zárt, irányíthatatlan járműre (metró, vonat, villamos, busz)
Közlekedési fóbia
377
A bezárt tértől való irracionális félelem (pl. lift)
Klausztrofóbia
378
Szűkebb értelemben vett agorafóbia, amikor az beteg nem mer nyílt terekre kimenni, enyhébb esetben házak fala mellett ját, de úttesten, nyílt téren már nem képes átkelni
Tériszony
379
Az egyénnek a térben elfoglalt helyzetével kapcsolatos irracionális félelmek együttese
Agorafóbia
380
Irreális félelemet keltő jelentéssel felruházott tartalom.
A szorongás irracionalitásával a beteg is tisztában van, megoldani azonban nem tudja, ezért legtöbbször elkerüli.
Fóbia
381
az egyén életvitelét jelentősen és hátrányosan befolyásoló elfogultságok, amik az egyén környezetét is megterhelik (pl.: valaki egy fantáziáló vallási szekta tagjává válik)
| Gondolkodás zavara
Kórosan túlértékelt eszmék
382
A beteg azt érzi, hogy a fejében a gondolatok hallhatóan hangosak, bár többnyire tudja, hogy ezt csak ő maga hallja
| Gondolkodás zavara
Gondolatfelhangosodás
383
A beteg úgy érzi, kivették a fejéből a gondolatait s most üres a feje (a gondolat elakadástól éppen ebben a magyarázatban különbözik)
| Gondolkodás zavara
Gondolatelvonás
384
(sch-ra jellemző): a beteg valamely gondolatáról úgy véli, az nem az ő gondolata, hanem valaki más gondolkodtatja vele, tehát áttették az ő fejébe.
| Gondolkodás zavara
Gondolatátvitel
385
A kusza gondolkodást jellemző modorosság, a szavak elvont, nem szemléletes és konkrét, képszerű értelmének sajátos összekeveredése, képtelen differenciálni lényeges és lényegtelen tartalom között
| Gondolkodás zavara
Körülményesség
386
A beteg képtelen értelmesen reagálni, ezt kínzóan éli meg, tanácstalanság alakul ki.
A zavartság lehet: inkoherens, hallucinatoros, stuporosus és amentiformis (a gondolkodás felbomlása, az élmények zűrzavara, a tudatállapot kóros megváltozása).
Főként sch-ban, de psychogen állapotokban is előfordulhat.
| Gondolkodás zavara
Zavartság
387
a tudattartalmak összerendezettsége felbomlik, ami megjelenik a témaválasztásban (nem odaillő), asszociációkban (nem kapcsolódó), egyes mondatok között, vagy a mondaton belüli mondatrészek között.
Inkoherencia
| Gondolkodás zavara
388
Leállíthatatlan gondolkozás, változó vagy egyszerre jelen levő több gondolatról (nem kényszer!), főként sch-ban. (nem bizonyos tartalmak tolulnak fel önkéntelenül, hanem maga a gondolkodás folyamata ellenállhatatlan és öntörvényű)
| Gondolkodás zavara
Gondolattolongás
389
- gondolatfolyam hirtelen megrekedése, a gondolkodás leáll (főként sch-ban, míg a gátolt gondolkodás inkább depresszióban)
- a tudat tiszta marad és a motoros működés is ép, a zavar a gondolkodásra korlátozódik.
- „Normálvariáns” az „affektív stupor” (pl. vizsga közben, főként hiszteroid személyeknél.
| Gondolkodás zavara
Zárlat
390
Szavak, cselekedetek céltalan ismételgetése
| Gondolkodás zavara
Perszeveráció
391
Teljes kommunikációs képtelenség
| Gondolkodás zavara
Mutacizmus
392
A beteg gondolatai valamilyen tartalomnál megtapadnak, és ugyanazt a témát hangoztatja, ismételgeti.
| Gondolkodás zavara
Monoideizmus
393
A gondolkodás annyira gyorsm hogy értékéből is veszít, a beszéd már inkább fecsegés, mint meggondolt közlés.
| Gondolkodás zavara
Gondolatrohanás
394
Gondolkodás zavara
Megnövekedett beszédkésztetés
Logorrhea
395
Az emlékek torzulása érzelmi hatások alatt.
Katatym mnesztikus transzformáció
396
Az esemény (trauma) időtartamára vonatkozó emlékezetkiesés.
Kongrád amnézia
397
Az eseményt (traumát) követő időtartamra vonatkozó emlékezetkiesés.
Anterográd amnézia
398
Az eseményt (traumát) megelőző időtartamra vonatkozó emlékezetkiesés
Retrográd amnézia
399
Az emlékezeti funkciók mindegyikét érintő kiesés
Globális amnézia
400
Az emlékező képesség fokozódása
Hypermnézia
401
Az emlékezési funkciók hiánya.
Amnézia
402
Az emlékezési funkció gyengülése.
Hypomnézia
403
A téveszmék által meghatározott állapot, amikor a beteg énje mintegy megkettőződik, a kóros és ép személyiségre vonatkozó adatok egymás mellett foldulnak elő.
Duplikatív orientáció
404
A beteg valamely testrészét nemlétezőnek tekinti / a páciens úgy érzi, hogy valójában halott, egy vagy több létfontosságú szervét elvesztette.
Cotard-szindróma
405
Az önmagunkra vagy a külvilágra vonatkozó tájékozottság zavara.
Dezorientáció
406
A külvilágra vonatkozó tájékozottság (térben, időben, más személyekre és szituációkra vonatkozik).
Allopszichés orientáció
407
Az autopszichés orientáció sajátos formája a saját testünkön való eligazodás, saját testen való tájékozódás
Szomatopszichés orientáció
408
Az egyén önmagára vonatkozó tájékozottsága (éntudat, élettörténet).
Autopszichés orientáció
409
A figyelem intenzitása fokozódik érdeklődés, a motivációk vonalába tartozó információkkal kapcsolatban.
Hipertenacitás
410
A figyelem intenzitásának csökkenése, a figyelem feszültsége elégtelen.
Hipotenacitás
411
A személy figyelme nehezen kelthető fel.
Hipovigilitás
412
A vigilitás fokozódása, a tudati éberség növekedésének függvénye.
A figyelem mezeje kiszélesedik, jelentéktelen ingerek is magura vonják az érdeklődést.
Hipervigilitás
413
Autopszichés orientáció
Szomatopszichés orientáció
Allopszichés orientáció
Dezorientáció
Cotard-szindróma
Duplikatív orientáció
Orientáció zavarai
414
Hipervigilitás
Hipovigilitás
Hipotenacitás
Hipertenacitás
A figyelem zavarai
415
A beteg valameny testrészét nemlétezőnek tekinti
Cotard-szindróma
416
A külvilág megváltozottságának idegenszerű élménye
Derealizáció
417
A beteg valamely testrészét tornak, csúfnak éli meg
Diszmorfiás zavar
418
A személy önmagát idegenszerűen éli meg, nemegyszer mintegy kívülről szemléli önmagát.
Deperszonalizáció
419
Deperszonalizáció
Derealizáció
Cotard - szindróma
Diszmorfiás zavar
Énidentitás zavarai
420
Negatív vagy pozitív önkép
Énstruktúra zavarai
421
Az önkép és az énideál egybeesik, a személy önmagát egyben mások számára mintának, követendő példának éli meg.
Pozitív önkép
422
Az egyén önmagával kapcsolatos leértékelő nézetei.
Negatív önkép
423
Vigilitás nagyfokú csökkenése mellett a beteg nem tud különbséget tenni testi érzetek és képzetek között, a tudatállapotot az érzékcsalódások uralják, a beteg szuggesztibilis, motorosan nyugtalan. Hátterében: alkohol, magas láz, egyes fertőző betegségek, anyagcsere-zavarok, cukorbetegség állhat.
Delírium
424
A betegnek a valósággal való adekvát kapcsolata elvész.
A tudatot érzékcsalódások, valóságként megélt fantáziaképek uralják.
Hevesi érzelmi kitörések kísérhetik, célirányos cselekvések már nincsenek.
Rendezetlen homályállapot
425
- a cselekedetek látszólag célirányosak és logikusak, azonban elemi indulatok vezérlik
- agresszív megnyilvánulások, bűncselekmények fordulhatnak elő
- a történtekre a beteg nem emlékszik
- A tudatzavar hirtelen lép fel és az oldódás is gyorsan következik be, időtartama percektől napokig terjedhet.
- Jell.: epilepszia, hisztériás (disszociácips) zavarok, kábítószerek hatása vagy megvonásos tünetcsoport.
Rendezett homályállapot
426
A tudati vigilitás és integritás együttes zavara, lehet rendezett és rendezetlen
Tenebrositas (homályállapotok)
427
Elmosódik a határ az érzékelés és a képzetek között, jellemző sch-ban, epilepsziában, organikus tudatzavarok bevezető formája, kábítószerek hatására.
Oneroid (álomszerű) tudatállapot
428
- oneroid
- tenebrositas
- rendezett homályállapot
- rendezetlen homályállapot
- delírium
A tudat vigilitásának és integritásának együttes zavarai
429
Tudati integráció zavara ép vigilitás mellett.
- a tudatszűkülés súlyosabb formája,
- amiben a negatív indulat veszi át a magatartás vezérlését.
- a cselekmény többnyire hirtelen, ötletszerűen törik be
- az így kirobbanó akciókat explozív cselekményeknek nevezzük.
- a valóság átélése megváltozik, részlegessé válik.
Rövidzárlat
430
Tudati integráció zavarai ép vigilitás mellett.
A tudatszűkülés enyhébb formája.
Elfogultság
431
Tudati integritás zavara ép vigilitás mellett.
A tudati integráció kóros fokozódása, amiben károsodik az egyénnek a valósággal való adekvát kapcsolata.
Tudatszűkult állapot
432
Tudati integritás zavar ép vigilitás mellett.
- a tudati integráció súlyos szétesése
- a tudattartalmak áramlása logikai rendet nem követ, az asszociációk „random” követik egymást
- A mondatok struktúrája felbomlik, a beszéd érthetetlen szóhalmazzá esik szét
- A cselekedetek is kaotikusak.
Amentia
433
Tudati integráció zavara ép vigilitás mellett.
A tudattartalmak összerendezettsége felbomlik, ami megjelenik a témaválasztásban (nem odaillő), asszociációkban (nem kapcsolódó), egyes mondatok között, vagy a mondaton belüli mondatrészek között.
Inkoherencia
434
Szétesés
- kuszaság
- inkoherencia
- amentia
tudatszűkült állapot
- elfogultság
- rövidzárlat
- explozív cselekmények
Tudati integráció zavarai
| Ép vigilitás mellett
435
Tudati integráció zavara ép vigilitás mellett.
- A tudattartalmak szétesésének legenyhébb változata
- sch kezdeti stádiumában jell.,
- a beteg elréved, de kontaktusba vonható
- az asszociációk helyét véletlenszerű, bizarr kapcsolatok foglalják el, a gondolatmenet szétszórt, a szöveg értelmetlen, de valamilyen „jelentése” van (inkább: lehet)
Kuszaság
436
A tudattartalmak összerendezettségének színvonala
Tudati integráció
437
A tudati vigilitás megszűnése, az egyén erőteljes ingerekre sem reagál
Kóma
438
Csak erősebb, gyakran fájdalomingerre adott reakció
Szopor
439
Aluszékonyság
(magára hagyva szendereg, erősebb ingerekkel rövid ideig kontaktusba vonható)
Szomnolencia
440
Csökkent tudati vigilitás.
Az egyén nagy fokban szórakozott benyomást kelt, egyes ingerekre nem reagál, figyelme szóródott, csapongó, a helyzetet gyakran nem fogja fel teljes mértékben.
Enyhe kábultság
441
- enyhe kábultság
- szomnolencia
- szopor
- kóma
Csökkent vigilitás zavarai
442
Legmagasabb szintje: izgatottság, extatikus állapot.
Fokozott aktiváció
| Tudati vigilitás
443
Legalacsonyabb szint: alvás legmélyebb stádiuma.
Csökkent vigilitás
| Tudati vigilitás
444
Központi idegrendszer készenléte állapota
- környezet kihívásai
Tudati vigilitás - aktiváció
445
Éberség.
A tudatműködés energetikai összetevője, az aktiváció szintje lehet csökkent, optimális vagy fokozott.
Tudati vigilitás
446
Tudatnak nevezzük a közvetlen átélést.
Működésének két aspektusa a tudati éberség (vigilitás) és a tudati integráció.
Tudat
