Róma Flashcards

(55 cards)

1
Q

Mikor volt Róma megalapítása?

A

Kr. e. 753

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Mikor volt a köztársaság kezdete Rómában?

A

Kr.e. 510

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Kik a patríciusok?

A

Római jogokkal rendelkező nemzetségi arisztokraták

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Kik a plebejusok?

A

Római jogokkal nem rendelkező népréteg

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

A köztársaság korának első részében milyen jogokat szereztek meg a plebejusok lépésről-lépésre?

A

-néptribunus választás
-törvényes házasság joga
-tisztségek betöltésének joga

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Kik irányították a római köztársaságot?

A

Tisztségviselők

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Sorold fel a legfontosabb állandó tisztségeket!

A

consul
praetor
Questor
Aedilis
Censor

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Mik a tisztségek betöltésének elvei?

A

-Általában 1 évre szól
-Egy időben több azonos jogkörű személy tölti be ugyanazt a tisztséget
-Nem jár fizetség( csak vagyonosok vállalhattak hivatalt)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Mi a consulok feladata?

A

2 consult választottak évente,akik békében a legfőbb politikai hatalmat gyakorolták , összehívták a senatust, háborúban a hadsereget vezették

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Ki a praetor?

A

Consulok társai és helyettesei, feladatuk a rend fenntartása és bíráskodás

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Ki a questor?

A

A consulok pénzügyi segítői, kincstárnokok

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Ki az aedilis?

A

A városi rendőrség irányítója, piacok rendjének felügyelője, játékok szervezője

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Ki a censor?

A

5 évente választják, feladatuk vagyonösszeírás, a senátus névjegyzékének összeállítása

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Ki a pontifex maximus?

A

Papi tisztségviselő,aki felügyeli a kultuszokat és a hagyományok betartását

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Ki a dictator és mikor választják őket?

A

Teljhatalommal rendelkező tisztségviselő,akit a senatus javaslatára választanak a consulok fél évre és nem vonható felelősségre

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Mi a feladata a néptribunusnak?

A

Beleszólhat a tisztségviselők intézkedéseibe és megvétózhatja a senatus határozatait, személyük szent és sérthetetlen

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

Mi a senatus és mi a döntési jogköre?

A

A senátus a vének tanácsa
Döntési jogköre a bel-és külpolitikai kérdések, jóváhagyta a népgyűlés döntéseit, rendelkezett az állam bevételével

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

Milyen népgyűlések voltak?

A

-rokon-nemzetségenként(Curia) szerveződő népgyűlés
-vagyoni alapon szerveződő és katonáskodás alapjául szolgáló npgy
-lakóhelyi(tribus)beosztás szerinti npgy

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

Mit jelent a nobilitas?

A

Római nemesség

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

Mit jelent a latifundium?

A

Szórtan elhelyezkedő birtoktestekből álló rabszolgatartó nagyüzem

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

A pun háborúk ideje alatt milyen lovagrend alakult ki?

A

Pénz-,ingatlanügyekkel, kereskedelemmel foglakozó lovagrend

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

A hódítások idején kik szerezték meg az adószedés jogát?

A

Lovagrendek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

Mit jelent az adóbérlő társaság?

A

Olyan társaság, akik előre 5 évre befizették az előírt adót az államkincstárba, majd többszörösét hajtották be a lakosságon

24
Q

A kisbirtokos parasztság létszámában és anyagi erejében is megfogyatkozott, mi volt ennek az oka?

A
  • katonaként harcoltak,meghaltak, lerokkantak
  • a család többi tagja kevésbé hatékonyan tudott termelni
  • háborús fosztogatás, pusztítás
  • megtermelt gabonájukat alig tudták termelni a latifundiumok és az importgabona miatt
25
Mikor volt Marius hadseregreformja és mi állt benne?
Kr.e.104., innentől fogva a nincsteleneket is besorozhatták a hadseregbe és szolgálati idejük alatt zsoldot kaptak, majd veteránkent földet kaptak
26
Mikor zajlott le a Spartacus vezette rabszolgafelkelés?
Kr. e. 74/73-71
27
A nobilitason belül milyen két csoport vált ki?
Optimaták Néppárt
28
Mik voltak a köztársaság válságának a tünetei?
• A háborúk tönkretették a birtokos parasztságot, akik elveszítették birtokaikat: megélhetésüket elveszítve Rómába mentek, és ott áruba bocsátot- ták szavazati jogukat, proletárrá váltak - ez lehetőséget teremtett arra, hogy a politikusok pl. ingyen gabona osztásával, vagy földosztás ígéretével és megvalósításával (Gracchus testvérek reformmoz- galma) megszerezzék a támogatásukat; ⚫ vagyonuk nem lévén, nem is katonáskodhattak, ezért hadkiegészí- tési válság is kialakult - erre a megoldást Marius hadseregreformja (Kr. e. 104.) adta: innentől fogva a nincsteleneket is besorozták a hadseregbe, akik szolgálati idejük alatt zsoldot, majd veteránként földet kaptak. • A rabszolgák számának ugrásszerű növekedése egyben fokozta a lázadás veszélyét is - először Szicíliában (Kr. e. 138-132 és Kr. e. 104-101) robban- tak ki rabszolgafelkelések, majd Kr. e. 74/73-71 között zajlott le a Sparta- cus vezette rabszolgafelkelés. Mindegyiket katonai erővel kellett leverni. • A nobilitason belül egymással rivalizáló csoportok (néppárt és az opti- maták) alakultak ki, amelyek komoly belpolitikai harcot vívtak egymással. • Lázadozni kezdtek a szövetségesek (Kr.e. 91-89: szövetséges háború), kötelességeik mellé jogokat is követeltek. • Nagy erejű barbár (kimber-teuton) támadások érték a birodalmat, továbbá Numídia (Jugurtha) és Pontosz (Mithridatesz) ellen is háborúzni kellett. • A köztársasági államgépezet akadozni kezdett, hiszen az egy városál- lamra volt „kitalálva". Időközben azonban Róma birodalommá lett, és szükségessé vált a szakszerű, koncepcionális és folyamatos (nem egy- éves) hivatalviselés.
29
Ki volt Caesar?
• Caesar (élt: Kr. e. 100-44) családja a senatori rend legelőkelőbb köreihez tartozott, de családi kapcsolatai révén a néppárthoz is kötődött. •Sulla idején el kellett menekülnie Rómából. • Sulla halála után visszatért és különböző papi tisztségeket és hiva- talokat viselt, majd Hispania Ulterior propraetora lett. ■ Céltudatos, ügyes politikus, ragyogó szónok volt.
30
Mikro volt az első triumvirátus és kikkel szövetkezett caesar és miről voltak népszerűek és miért caesar szövetkezett velük, miben volt különleges ?
Kr. e. 60 - Crassus: az egyik leggazdagabb patrícius, aki Sulla idején, a proscriptio révén hatalmas vagyonra tett szert, és hadvezérként részt vett a Spartacus rabszolgafelkelés leverésében. • Pompeius: a keleti hadszíntéren (Pontosz, Szíria, Judea) aratott fontos győzelmeket, hazatérése után azonban az optimaták nem teljesítették kéréseit (pl. veteránjainak letelepítése). - caesart nagyon szerette a nép és a néppartban volt
31
Mi történt a triumvirátus megkötése után ?
Kr. e. 59-ben Caesar consul lett: → teljesítette Pompeius kéréseit; → leszállította Asia provincia adóbérleteinek összegét, ezzel ked- vezve Crassus lovagrendi barátainak.
32
Milyen területeket kapott: caesar, Crassus, pompeius ?
Ca.:Gallia Cr.: Szíria Po.: Hispánia
33
Hogyan lazult meg az 1. triumvirek között a viszony?
Crassus Kr. e. 53-ban a Parthus Birodalom ellen vívott háborúban életét vesztette. • Caesar Galliában további sikereket aratott, kétszer is átkelt Bri- tanniába. • Pompeius kihasználta, hogy csak ő volt Rómában és egyedüli consullá választották, majd meg akarta akadályozni, hogy Caesar consul lehessen.
34
Hogyan vonult be Caesar Rómába ?
Kr. e. 49-ben Caesart a senatus hazarendelte, de ő a törvényi tiltások ellenére nem egyedül, hanem egy légiója élén lépte át a tartománya és Itália határát jelentő Rubico folyót. Híres mondása „Alea iacta est" („A kocka el van vetve") egy új polgárháború kezdetét jelentette. • Pompeius a Balkánra menekült Rómából. • Caesar bevonult Rómába, ahol előbb diktátornak nevezték ki 14 napra,
35
Hogyan győzte le Caesar pompeiust ?
Hispániába vonulva legyőzte Pompeius ottmaradt légióit. Kr. e. 48-ban • Caesart consullá választották, majd felépítette a flottát, amivel áthajózhatott a Balkánra; • Kr. e. 48. június 6-án Pharszalosznál Caesar kisebb létszámú, de ütőképesebb serege élén legyőzte Pompeiust, aki Egyiptomba me- nekült, ahol végül meggyilkolták. ■ Caesar Pompeius után ment Egyiptomba, ahol megismerkedett VII. Kleopátrával, akitől gyereke is született (Cesarion). • Caesar Egyiptomból hadjáratot indított Pontosz ellen → Kr. e. 47-ben Zelánál legyőzte a pontoszi uralkodót, innen küldte „Veni, vidi, vici" („Jöttem, láttam, győztem") jelentését Rómába. → Kr. e. 46-ban Afrikában, majd Kr. e. 45-ben Hispániában is legyőzte Pompeius fiait.
36
Mik voltak caesar hatalmának alapjai és pl?
Tisztségei: Pontifex maximus Diktátor Consul Néptribunus Örökös censor Imperátor
37
Milyen reformjai voltak Caesarnak ?
Nagyon jelentős reformintézkedéséket hozott: - Letelepítette a veteránjait, földosztást hajtott végre, elengedte az adósságok egy részét, ingyen gabonát osztott Róma népének. - Csökkentette a rabszolgák katonai és politikai súlyát, nem sorozta be őket a hadseregbe. - A polgárháború utáni pacifikációt, az eliten belüli ellentétek csök- kentését szolgálta a bevezetett széleskörű amnesztia, ugyanakkor - 900 főre emelte a senatus létszámát, amivel csökkentette a szerepét. ■ Javította Róma és a provinciák viszonyát azzal, hogy római és latin jogot adományozott sok provinciabelinek, illetve előkelőiket meghívta a megemelt létszámú senatusba. - Egységesítette a birodalom pénzforgalmát, értékálló aranypénzt (denarius) veretett. -Kibővítették és fejlesztették Róma kikötőjét, Ostíát. • Caesar pontifex maximusként Sosigenesz egyiptomi csillagász segít- ségével naptárreformot hajtott végre (Julián-naptár), bevezetve a négyévenkénti szökőnapot.
38
Miért öltek meg caesart?
• Caesar intézkedéseivel kedvezett a plebsnek és a lovagrendnek, azonban semmibe vette a köztársasági hagyományokat (örökös diktatúra, senatus szerepének csökkentése) és így szembekerült a senatorok különböző csoportjaival.
39
Mikor halt meg caesar?
Kr. e. 44. március idusán (15-én
40
Mikor és kik között volt a 2. Triumvirátus és mi állt benne ?
• Octavianus, Antonius és Lepidus Kr. e. 43. november elején megkö tötték a II. triumvirátust: ⚫ öt évre szóló, rendkívüli teljhatalmat szereztek az állam ügyeinek intézésére; ■ felosztották egymás között a birodalmat; ■ és készültek Caesar gyilkosainak megbüntetésére, legyőzésére.
41
Mikor került sor a döntő ütközetre caesar gyilkosai és a triumvirek között ?
Kr. e. 42-ben Philippinél a triumvírek legyőzték Brutus és Cassius seregeit.
42
Melyik területeket kapta meg lepidus, Antonius, Octavianus ?
Lep.: Afrika provincia Ant: keleti tartományok Oct.: ny-i tartományok
43
Milyen volt a viszony a triumvirek között a philippi után ?
Egymás ellen fordultak Lepidus lemondott Antonius Egyiptomban megismerkedett Kleopátrával Octavianus Rómában maradt és Antonius ellen uszított a népet
44
Octavianus hogyan győzte le Antoniust?
• A két triumvír között a viszony teljesen megromlott. Octavianus elérte a senatusnál, hogy megszavazzák Egyiptom elleni keleti hadjáratát. Oc- tavianus és Antonius végső összecsapására Épeirosz partjainál került sor, Kr. e. 31-ben Actiumnál, tengeri csatában Octavianus győzött, Antonius Egyiptomba menekült. • Octavianus Kr. e. 30-ban Egyiptomba ment, ahol Antonius - Kleo- pátrával együtt - öngyilkos lett. Octavianus még megölette Cesariont is (aki állítólag Caesar és Kleopátra gyereke volt), majd Egyiptomot elfoglalta és saját birtokává tette.
45
Octavianus mikor tért vissza Rómába ?
Kr. E. 29ben
46
Mi volt Octavianus politikai jelszava?
Pax Romana Római béke
47
Mi tartotta meg Octavianus hatalmat és miben volt más, mint Caesar?
Uralmának törvényes és jogi kereteit különböző tisztségei adták: consul, censor (ő állíthatta össze a szenátus névsorát), tribunus (minden állami ügyben vétójoggal rendelkezett), pontifex maxi- mus (rendelkezhetett a templomok kincseivel), imperator (hadse- reg főparancsnoka). Egy valami nem volt: dictator - okult Caesar hibáiból, nem akart zsarnoknak látszani.
48
Milyen tisztség nevéből származik Octavianus rendszerének neve?
Kr. e. 28-tól ő volt a szenátus első embere (princeps senatus), innen a kialakított rendszer elnevezése:
49
Hogy hívjuk Augustus rendszerét, mit jelent és mikortól tartjuk a tényleges kezdetét és miért ?
principátus. A principátus burkolt egyeduralom volt, ahol az uralkodó (caesar=császár) a köztársaság politikai intézményein keresztül gyakorolta hatalmát. • A principátus tényleges kezdetének a Kr. e. 27-et tartjuk, mert Octa- vianus ekkor mondott le rendkívüli triumvíri hatalmáról, és „adta át a szenátusnak és a római népnek" a hatalmat.
50
Mi jellemezte a principátust kül-és belpolitikailag ?
belpolitikailag a véres polgárháború lezárását, társadalmi, politikai konszolidációt; külpolitikailag pedig egy ugyancsak nyugalmasabb időszak kez- detét jelentette.
51
Mi volt Augustus hatalmának alapjai?
Hatalmának alapjai: Hadserege, letelepített veteránjai, továbbá a testőrség, azaz a praetoriánusok, amely Róma és Itália (valójában a császár) biztonságára ügyelt. A császár személyétől függő hivatalnokrendszer. Csökken- tette a köztársasági hivatalok szerepét, velük párhuzamosan pedig elkezdte kiépíteni a császári intézményeket, a pénz- ügyek és a provinciák igazgatása területén (első császári pro- vincia: Egyiptom). Ellenfeleit megölette, vagy megfélemlítette/megnyerte.
52
Milyen volt Augustus társadalompolitikája?
• Augustus igyekezett a polgárháborúban megfogyatkozott senatori rend és lovagrend létszámát és támogatását fenntartani, a fellazult er- kölcsöket újból megszilárdítani. • Családjogi törvényei: büntette a házasságtörést, kötelezővé tette a házasságkötést, támogatta a gyermekvállalást. • A közrendűek számára: „Panem et circenses" - ingyen gabona és cirkuszi játékok. ■ • Középítkezésekkel munkalehetőséget teremtett. • Igyekezett a (felszabadított) rabszolgák megnövekedett társadalmi sze- repét visszaszorítani, szabályozta a rabszolgafelszabadítás idejét, módját.
53
Milyen volt Augustus külpolitikája ?
• Külpolitikában teljhatalmúlag döntött. • A „Pax Romana" jegyében célja a birodalom határainak a természe tes védővonalakig való kiterjesztése, és ezen határok védelme volt. A hadsereg nagyságát a polgárháború korához képest a felére csökkentet- te, a légiókat a határmenti provinciákban állomásoztatta. • Határfolyók: Rajna, Duna, Eufrátesz. • Egyetlen nagy veresége: Kr. u. 9-ben a teutoburgi erdőben a germánok legyőztek és lemészároltak 3 római légiót. Ezután Augustus lemondott a Rajnán túli hódításról. • Új területeket elsősorban Közép-Európában hódított meg: ⚫ az Alpok és a Duna felső folyásának vidékén: Raetia és Noricum provincia; • a Duna középső folyásánál: Kr. e. 12-9 között elfoglalt Pannónia provincia; ■ a Duna alsó folyásánál: Moesia.
54
Milyen volt Augustus kultúrpolitikája ?
„Augustusi aranykor" ■ Szerette és támogatta a művészetet: ő és barátja, Maecenas sokat tett a művészet és művészek támogatásáért. • Költészetben: Vergilius (Aeneis), Horatius (Odák), Ovidius (Átvál- tozások). • Építészet: befejezték „Marcellus színházának" építését, újjáépítet- ték a Circus Maximust, új fórumot építtetett (Augustus fóruma), megépült a Pantheon és Caesar temploma.
55
Ki volt Augustus örököse ?
• Augustusnak fiú örököse nem volt, így utóda Tiberius lett, amikor 76 évesen meghalt.