számviteli politika Flashcards
(13 cards)
számviteli törvény
keretszabályozás, a pénzügyi számvitelre
vonatkozó kötelező és választható szabályok
gazdálokdó hatásköre
a számviteli rendszer kialakítása, vezetői
számvitel
számviteli politika
-a számviteli törvény kötelező előírásainak végrehajtási
rendje,
-a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési
előírások alapján
-választás a lehetőségek közül a vállalkozás sajátosságainak
legjobban megfelelően
-a vállalkozóra jellemző szabályok, előírások, módszerek
-belső szabályozás
megalakulás után legkésőbb 90 napon belül össze kell állítani és írásba foglalni
ált. jellegű számviteli politikai döntések
Beszámoló - Fajta - Közzététel - Üzleti év - Konszolidálás feladatai Mérleg és eredménykimutatás - Forma -Mérlegkészítés időpontja - Tételek összevonása és bővítése Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés Könyvvizsgálat rendje Számviteli nyilvántartások - Számlarend - Bizonylati rend - Pénzügyi és vezetői számvitel kapcsolata - Nyitás, zárás
Számviteli politikai döntések
eszközök és kötelezettségek értékelésére vonatkozóan
Bekerülési érték, Saját termelésű készletek értékelése
Amortizációs politika
Terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés
Piaci értéken való értékelés
Minősítés
Választott árfolyam
Alapítás-átszervezés és kísérleti fejlesztés költségei
Készletek évközi nyilvántartása
Követelésminősítés szempontjai
Időbeli elhatárolások
Céltartalékok képzése
Eszközök és források leltárkészítési és
leltározási szabályzata
Célok
• Leltárkészítési és leltározási kötelezettség
• Tartalom
• Bekerülés, nyilvántartás, év végi értékelés, kikerülés
• Megkülönböztető ismérvek
• Amortizáció, kis értékű
• Terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés, visszaírás
• Értékhelyesbítés, piaci értéken való értékelés, valós
értékelés
• Készletek
• Követelés és kötelezettség minősítés
• Céltartalék-képzés
• Időbeli elhatárolások
• Árfolyamok
Pénzkezelési szabályzat
• a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán
történő) lebonyolításának rendje
• a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételei, felelősségi
szabályok
• a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási
szabályok
• az értékpapírok, értékek, letétek megőrzésének,
kezelésének és nyilvántartásának módja
Önköltség számítási szabályzat
Az önköltségszámítás szabályzat elkészítése alól mentesül:
• az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó;
• az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó;
• az éves beszámolót készítő vállalkozások közül az a vállalkozás, ahol az
értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített
szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely évben az
egymilliárd forintot nem haladja meg, vagy a költségnemek szerinti
költségek együttes összege az ötszázmillió forintot nem éri el.
Az önköltségszámítás célja a tevékenységhez, termeléshez kapcsolódó termék
önköltségének, egységköltségének meghatározása. Az önköltség a termék
meghatározott egységének előállítására fordított erőforrások összege.
Önköltség számítási szabályzat
- Az önköltségszámítás
- Fogalma
- Tárgya
- Feladatai, szükségessége
- Fajtái (elő-, közbenső-, utókalkuláció)
- Cél
- Elvek
- Következetesség
- Költségteljesség
- Költségvalódiság
- Költségokozat
számlakiállítás teljesítés után
A
jogalkotók felismerték, hogy ezen a területen is szükségszerű a szabályozás. A vállalkozónak a teljesítést követő 15 napon belül számlát kell kiállítania. Ezt a szabályt 2020. július
1-től tovább szigorították, ma már a teljesítést követő 8 napon belül számlát kell kiállítani.
fizetési kötelezettség
A vállalkozások likviditási problémájának megoldásában mérföldkő volt a számla időben
történő kiállítása, de emellett fontos a vevők fizetőkészségének javítása is. Erre vonatkozóan is történt szabályozás (közös uniós szabályozás lépett életbe). A vállalkozásoknak a
számla kézhezvételétől számított 30 napon belül teljesíteniük kell fizetési kötelezettségüket.
bizonylatok megőrzésének szabályzata
Legalább 8 évig köteles megőrizni a vállalkozás:
az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, és az azt alátámasztó főkönyvi
kivonatot;
a leltárt;
értékelést;
a naplófőkönyvet;
valamint más, a számviteli törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást: az
ezeket alátámasztó leltárt, az analitikus, illetve kiegészítő nyilvántartásokat, valamint
az adatok feldolgozásánál alkalmazott működőképes programot.
a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ide értve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat
is) olvasható formában;
a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján, visszakereshető módon kell megőrizni.
áttérés más beszámolóra
Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó (egyszerűsített beszámoló) áttérhet a kettős
könyvvitelre – saját elhatározása alapján – bármelyik év január 1-jével.
Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére azt az évet követő második év január 1-jével,
amikor az egyszerűsített beszámoló készítésére vonatkozó feltételeknek két egymást követő évben már nem felel meg (vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétele
két egymást követő évben az 50 millió Ft-ot meghaladta).
Az a vállalkozó, amely a törvény hatályba lépésekor kettős könyvvitelt vezet, az egyszeres
könyvvitel vezetésére már nem térhet át.
A vállalkozóknak bizonyos szabadságuk van a beszámoló formájának megválasztásában.
A gazdálkodók a számukra kötelezően előírt formánál magasabb formát – saját elhatározás
alapján – bármely évben választhatnak.
Abban az esetben, ha a beszámoló formájának megválasztása határértékekhez kötött –
mint például az egyszerűsített éves beszámoló készítésére jogosultak – és a határértéket
két egymást követő üzleti évben túllépi, ebben az esetben a második évi beszámoló elkészítését követő évtől a magasabb beszámolási formát – az éves beszámolót – köteles készíteni.
Az „egymást követő két év” biztosíték arra, hogy az évenkénti beszámoló formája és a
könyvvezetés módja ne változzon.
Az adóhatóságnak be kell jelenteni a választott (kötelező) beszámoló formáját és a hozzá
kapcsolódó könyvvezetés módját.
