témazáró ¡! Flashcards
1
Q
Mi a vérplazma?
A
A vér sejt közötti állománya, több, mint 50%-a a vérnek.
2
Q
Mik a vérplazma összetevői?
A
- Fehérjék
- Ionok
- Kisebb sejtes vegyületek (glükoz, aminosavak, karbomidok)
- Víz
3
Q
Milyen fehérjék vannak a vérplazmában?
A
- Albuminok
- Globulinok
- Fibrinogén
4
Q
Mik az albuminok?
A
- Egyszerű, legkisebb fehérjék
- Lipideket/Zsírokat szállít
- Vér ozmotikus viszonyainak beállítása a feladata, szabályozza a mozgás irányát
5
Q
Mik a globulinok?
A
- Összetett fehérjék
- Hormonokat szállít
- Védekezés a feladata
6
Q
Mik a fibrinogének?
A
- Véralvadási fehérjék
7
Q
Mi jellemző egy vörösvértestre?
A
- Fánk alakú, nincs sejtmagja
- 4-5 millió darab van belőle
- Feladata a légzési gázok szállítása ( O2 a hemoglobinban, CO2 oldódik a plazmában)
- Érrendszerben fordulnak elő
- Vörös csontvelőben keletkeznek
- Ha kevés van belőle, vérszegénység alakul ki
- 120 nap az élettartamuk
8
Q
Mi jellemző egy fehérvérsejtre?
A
- Van sejtmagja, ami amöboid módon mozog (alakot változtat)
- 6-8 ezer darab van belőle
- Feladata a védekezés (faló- és nyiroksejtek)
- Ki tud jutni az érfalon, ezért az érrendszeren kívül is előfordul (itt találkozik kórokozókkal)
- Vörös csontvelőben keletkeznek, de a nyiroksejtekben kezdenek működni
- Túl sok éretlen fehérvérsejt fehérvérűséget (leukémia) okoz
- 7-14 nap az élettertamuk
9
Q
Mi jellenző egy vérlemezkére?
A
- Sejt töredékek, változó az alakjuk, nincs sejtmagjuk, és könnyen összeakadnak
- 150-300 ezer darab van belőle
- Feladata a véralvadás
- Érrendszeren belül fordulnak elő
- Vörös csontvelőben keletkeznek
- Vérzékenységet okozhat
- 10 nap az élettartamuk
10
Q
Mi a véralvadás?
A
Egy soklépéses folyamat, amiben véralvadási fehérjék és vérlemezkék játszanak.
11
Q
Mik a véralvadás lépései?
A
- A fehérjék átalalkulnak, ez egy öngerjesztő folyamat
- A folyamat végén a fibrinogénekből fibrin lesz
12
Q
Mi a különbség a fibrinogének és a fibrinek között?
A
- A fibrinogének gömb alakúak, könnyen mozognak
- A fibrinek fibrinhálót alkotnak, amiben a vérlemezkék fennakadnak és eltömítik az érfalat
13
Q
Milyen kettő fázisa van annak, amikor eltömődnek az érfalak?
A
- Vérlepény, ami egy megszilárdult rész az érfal mentén
- Vérszérum/Vérsavó, ami egy folyékony rész és a sebből szivárog ki, távozik a szervezetből
14
Q
Mi jellemző a szívre?
A
- 4 üregű
- Kettő vérkörhöz kapcsolódik, a nagy vérkörhöz és kis vérkörhöz
15
Q
Hogyan műdödik a szív a nagy vérkörrel?
A
- Ide tartoznak az egyéb szervek
- Bal kamra -> szövetek -> jobb pitvar
- CO2 lép be, O2 lép ki
16
Q
Hogyan műdödik a szív a kis vérkörrel?
A
- Ez a tüdő vérköre
- Jobb kamra -> tüdő -> bal pitvar
- O2 lép be, CO2 lép ki
17
Q
Mi a szív felépítése?
A
- Fővéna
- Aortaív
- Tüdőartéria
- Tüdővéna
- Koszorúerek
- Szívcsúcs
18
Q
Mi a szív szöveti felépítése?
A
- Szívburok
- Szívizomzat (sokáig erősen húzodik össze)
- Szívbelhártya
- Szívsövény
- Koronaérrendszer
- Billentyűk
19
Q
Milyen a szív izomzata?
A
- A pitvarok izomzata vékonyabb, csak a kamráig pumpálják a vért
- Bal kamra izomzata a legvastagabb, ez pumpálja legtávolabb a vért
20
Q
Mi a szívsövény?
A
- Elválasztja a két szívfelet, mert nem közlekednek egymással
- Jobb szívfél = CO2 dús vér
- Bal szívfél = O2 dús vér
21
Q
Mi a koronaérrendszer?
A
- A szív táplálását végzi kívülröl (koronáriák)
- A nagy vérkör része
22
Q
Mi a billentyű?
A
- Vitorlás billentyű van pitvarok és kamrák határán
- Zsebes billentyű van a kamrák és a verőerek/artériák határán
- Ez miatt áramlik csak egy irányba a vér
23
Q
Hogyan működik a szív?
A
- Önálló ingerületkeltő rendszere van (nem az agy irányítja, idegrendszertől függetlenül képes összehúzodni)
- Ciklusosan működik, nem egyszerre
24
Q
Hogyan működik a szív ingerületkeltő rendszere?
A
↓ Szinuszcsomó
↓ Pitvar-kamrai csomó
↓ His-köteg
↓ Tawara-szálak
↓ Purkinje-rostok
25
Mi jellemző a csomókra?
- A szinuszcsomó a fő ingerületkeltő központ, elektromos impulzusokat kelt, ennek hatására húzódik össze a szívizom
- A pitvar-kamrai csomó továbbviszi az impulzust
26
Mi a szívciklus?
- A szív egyes részeinke egymás utáni összehúzódása
- Pulzusszám: 72-75
- Egy összehúzódással mekkora vérmennyiséget lök ki, azaz pulzustérfogat: 70ml
- Keringési perc térfogat: 5l (pulzusszám szorozva pulzustérfogattal)
27
Mi a vérnyomás?
- 120/80 Hgmm (higanymiliméter)
- A '120' a kamra összehúzódásakor az artériák mentén való összehúzódás (szisztolé nyomás)
- A '80' a kamra elernyedésekor mért nyomás az artériák mentén (diasztolé nyomás)
- Életkorral nő
28
Milyen értipusok vannak?
- Verőerek/Artériák, a bal kamrából kilépő az aorta, a jobb kamrából kilépő a tüdőartéria
- Hajszélér/Kapilláris, ami az anyagok cseréjét végzi a szövetek között
- Véna/Viszerek, ami a szívbe érkező vért szállítja, a fővéna a tesből a jobb pitvarba, a tüdővéna a tüdőből a bal pitvarba
29
Milyen az artériák/vénák felépítése?
- Hámszöveti rétegek között simaizmot tartalmaznak
- Artériáknál ez vastagabb, rugalmasabb és ingadozó vérnyomást eredményez
- A vénáknál vékonyabb, tágulékony és állandó alacsony vérnyomást eredményez, vénabillentyűt tartalmaz
30
Milyen a hajszálerek felépítése?
- Egyrétegű hámszövet
- Anyagcserét folytat a környezettel, ez az anyagáramlás
31
Mi a szöveti keringés?
- A hajszálerek és artériák felöli oldalon nagyobb a vérnyomás, mint a szövetek ozmotikus mozgása, ezért ott kilépnek a szövetek közé az anyagok
- A vénás oldalon az ozmózisnyomás a nagyobb, ezért a szövetekből érrednszerbe lépnek az anyagok.
32
Milyen fizikai változások történnek a vérnyomásban?
- Kamrától a pitvarig csökken a vérnyomás
- Az artériás és vénás szakaszon kevésbé, a kapillárisok szakaszán hirtelen, nagy mértékben
33
Milyen fizikai változások vannak az összkeresztmetszet és áramlási sebességben?
- Az áramlási sebesség a kapilláris szakaszán hirtelen csökken, de nem nő vissza teljesen
- Az erek összkeresztmetszete a kapilláris szakaszon megnő
34
Milyen mechanizmusok gyorsítják a vénás keringést?
- Vénabillentyűk
- Aktív izompumpa, ami a vázizmokat mozgatja és működteti
- Negatív mellűri nyomás, ami a szív szívóhatása és belégzéskor fokozódik
35
Mik a nyirokerek feladatai?
- Vékonybélben a lipidek bomlástermékei itt szívódnak fel
- A szövetek közötti folyadékok egy részét szállítják vissza az érrendszerbe (szöveti keringés)
36
Mi a nyirokkeringés feladata?
- A nyirokerek vakon végződnek és billentyűket tartalmaznak
- A keringési rendszerbe egy főeren keresztől jutnak (mellvezeték), közvetlenül a jobb pitvar előtt vannak
37
Milyen az immunrendszer felépítése?
1. Nyirokerek
2. Nyirokcsomók (itt érnek a fehérvérsejtek)
3. Nyirokszervek ( -"-)
- Anatómiailag ugyanaz, mint a nyirokrendszer
38
Milyen nyirokszervek vannak?
- Csecsemőmirigy, a szegycsont mögött van és csecsemőkorban a legnagyobb
- Lép, ahol a vörösvértestek bomlanak le és védekezik
- Tápcsatorna nyirokszervei, mint a torokmandula, garatmandula, féregnyúlvány
39
Milyen az immunrendszer működése?
- Fehérvérsejtek érnek itt, a falósejt és nyiroksejt
- A falósejt (fagocita) bekebelezi és lebontja a szervezetbe érkező káros anyagokat
- A nyiroksejt (limfocita) konkrétan egy adott kórokozót tud hatástalanítani, specifikusan védekezik
40
Milyen a nem specifikus/természetes védekezés?
- Hasonló kórokozók ellen ugyanúgy hat
- Természetes (velünk született)
- Bekebelező sejtekhez kötött
- A kórokozóval való első találkozáskor működésbe lép
- Helyi és azonnali védekezés
41
Milyen a specifikus/adaptív vedekezés?
- Kórokozók ellen specifikus, "szeméylre szabott" hatás
- Szerzett (tanult) tulajdonság
- Limfocitákhoz kötött
- A kórokozóval való első találkozás hatására fejlődik ki
- Szervezetszintű és nem azonnal indul be
42
Hogyan folyik le egy fertőzés?
1. Antigén/Idegen anyag érkezik
2. A nem specifikus rendszer jön először
3. Jön a specifikus rendszer
43
Mit csinál a nem specifikus rendszer fertőzéskor?
- A falósejtek szolgálatba lépnek, bekebeleznek, de nem mindent
- Genny keletkezik, amikor a fajósejt "meghal" a kórokozóval együtt
- Bemutatják az antigént, a falósejt az idegen anyag egy ismertető jelét a sejthártyára tűzi
44
Mit csinál a specifikus rendszer fertőzéskor?
- Elkezd érni
1. lépés - klónszelekció
2. lépés - működőképes nyiroksejtek alakulnak ki
45
Mi a klónszelekció?
A szervezet megtanulja szétválasztania a saját és idegen sejteket.
46
Hogyan működnek a fertőzéskor kialakult nyiroksejtek?
- Sejtes immunválasszal reagálnak
- Antitestes immunválasszal reagálnak (ellenanyag)
- Mindkettőnél memóriasejt keletkezik
47
Hogyan működik a sejtes immunválasz?
- Az elpusztítandó sejt sejthártyáját felsértik, így elpusztul a sejt
- Pl.: baktérium, gomba, saját tumoros sejt ellen védekezünk így
- T-limfocita
48
Hogyan működik az antitest immunválasz?
- Pl.: pollen, vírusok ellen
- Megjelöli az idegen anyagot
- A megjelölt anyagot valamilyen kémiai folyamattal lebontja a szervezet, antitestet képez
49
Mi a memóriasejt?
- Lehetővé teszi, hogy újabb fertőzés esetén a szervezet gyorsabban reagáljon
- Csak az utolsó érési lépést kell megtennie
- Általa védetté válik a szervezet
50
Milyen a természetes immunitás?
- Aktív, amikor a szervezet dolgozik, olyankor van, amikor találkozunk egy kórokozóval, memóriasejtek képződnek
- Passzív, ha a szervezet nem dolgozik, kész ellenanyagot kapunk magzati korban méhlepényen, később anyatejen keresztül
51
Milyen a mesterséges immunitás?
- Aktív, amikor a legyengített kórokozót vagy a kórokozónak egy ismertető jelét juttatják a szervezetbe (mai módszer -> Louis Paster)
- Passzív, ha kész ellenanyagot juttatnak a szervezetbe (nagytestű emlősökkel termeltették le, Edward Jenner)
52
Mi jellemző az RH vércsoportra?
- Egyféle antigénje van => D antigén
- RH+-ban van D antigén, RH- -ban nincs
- RH+ vér semmi ellen nem védekezik
- RH- védekezik az RH+ ellen, de csak miután a kettő találkozik (bárányhimlő)
- Csak vérazonos vért kaphatunk
53
Mi az RH összeférhetetlenség?
- Terhesség alatt az anya és a magzat vére nem találkozik közvetlenül, az első szülésnél nem veszélyes
- Szüléskor viszont a sérült ereken bekerülhet a magzat vére az anya szervezetébe, antitestet termel ellene az anya, védekezik
- Probléma a második terhességnél lép fel, ha újra RH+ magzattal terhes az anya, mert az anya vére károsítja, kicsapja a magzat vérét
- RH- anya szülés után kap anti-D injekciót, ami hatástalanítja a termelt antitestet
54
Mi a kiválasztás?
-Kiválasztás során a szervezet kiválogatja az anyagokat, melyekre szükség van
- Végeredménynek vizeletet kapunk
55
Mi végez kiválasztást?
- Máj, ami méregtelenít
- Végbél
- Bőr, a verejtékmirigyekkel
- Vese
56
Milyen a vesében a kiválasztás?
- A kiválasztó szervrendszer felépítésekor a kiválasztó szerv a vese
- A többi rész a húgyutakhoz tartozik (húgyvezeték, húgycső, hyúgyhólyag)
57
Mi a vese?
- Páros szerv
- Hasüreg hátulsó oldalán van
- "Bab" alakú, ökölnyi méretű
58
Mi a vese felépítése?
- Kéregállomány
- Vesepiramis
- Velőállomány
- Veseartéria
- Vesevéna
- Vesemedence
- Húgyvezető
- Legkülső része a vestok borítja
59
Mi a nefron felépítése?
- Érgomolyag (8 kPa)
- Bowman-tok
- Vesetestecske (3 kPa, nyomáskülönbség miatt a vérből anyagok lépnek át a Bowman-tokba)
60
Mi a szűrletképzés?
- Fehérjementes vérplazma, mert a vérnek ez a része fért át az érfalon
- Szűrlet napi mennyisége 180 l/nap
61
Mi a visszaszívás?
- Bizonyos anyagok visszakerülnek az érrendszerbe a csatornából
- Válogatással működik, hogy mire van szükség (H2O, Na+, egyéb ionok, glükóz 100%)
- H2O passzívan transzport folyamat, a többi aktív transzport
62
Mi az aktív kiválasztás?
Nagyméretű anyagok, amik nem kerültek bele a szürletbe itt választódnak ki, bekerülnek a csőrendszebre (pl.: gyógyszermaradvány, hormon)
63
Mi jellemző a vizeletre?
- Mennyisége és összetétele változó (evés, ivás, mozgás)
- Átlag értéke 1,5 l
- Egészséges vizelet nem tartalmaz glükózt, ha igen, az cukorbetegség jele
64
Mi jellemző a húgyvezetékre?
- Páros
- Perisztaltikus mozgással szállítja a vizeletet
- Húgyhólyagba érkezik
65
Mi jellemző a húgyhólyagra?
- Raktározza a vizeletet
- Nyomásérzékelő receptorok jelzik, ha megtelt
66
Mi jellemző a húgycsőre?
- Perisztaltikus mozgással vezet a külvilágba
