Töri Flashcards

(103 cards)

1
Q

Öntözéses földművelés

A

A folyók csapadékszegény környezetben is lehetővé tették a földművelést, csatornák, gátak segítségével termővé tették a földet . Gabonát, zöldéget, gyülülcsöt termesztettek.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Fáraó:

A

A fáraó ( jelentése: ’nagy ház’, vagyis a palota)az ókori Egyiptom uralkodója volt. Olyanok voltak, mint a királyok vagy a császárok. Egyiptom felső és alsó részén egyaránt uralkodtak, és mind politikai, mind vallási vezetők voltak. Az uralkodó megtestesült istenségként teljhatalommal rendelkezett. Helyettese, a vezír irányította az államszervezetet

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Despotizmus:

A

Az ókori Keleten (pl.: Babilon, Egyiptom) kialakuló korlátlan királyi hatalom. Az uralkodót isteni jelleggel ruházták fel. (pl.: a fáraók a Napisten fiai), ő az állam tulajdonosa, megtestesítője.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Piramis:

A

A fáraó és Egyiptom hatalmát kifejező gúla alakú, hatalmas sír­építmények, a piramisok Egyiptom szimbólumai. A legtöbb piramis az Óbirodalom idején épült. A leghatalmasabbat Hufu – görögösen Kheopsz – fáraó építtette. Az építkezésen nem rabszolgák, hanem mesteremberek és az áradás idején munkátlan parasztok dolgoztak, akik szállásáról és ellátásáról a fáraó gondoskodott.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Hieroglifa:

A

Egyiptomban alakult ki (szent véset) írás, amelyhez papiruszt (nilusi sás) használtak. Képírásból kialakult írás.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Ékírás:

A

Az első írásfajta az ékírás, a IV. évezredben jelent meg Mezopotámiában és a II. évezred végén már 600 írásjelet használtak. Agyagtáblára írásvesszővel írtak. Képírásból kialakult írás.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Múmia:

A

A múmia olyan holttest, amely emberi beavatkozás (mumifikálás, balzsamozás, plasztináció) vagy különleges környezeti tényezők (jég, láp, homok, szél, só, egyedi mikroklíma) hatására nem indul oszlásnak, így a csontok, a bőr, az izmok, a haj, a körmök, de még az arcvonások is hosszabb ideig épségben megmaradnak.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Akropolisz:

A

A városok közepén álló domb vagy egy erőd vagy egy szentélykörzet uralta. Itt állt a királyi palota és a védőistenek temploma, ezért idővel a városállam vallási központja lett. Leghíresebb az athéni Akropolisz.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Jósda:

A

A görögök hittek abban, hogy fontos kérdésekben tanácsot kérhetnek és kaphatnak az istenek, különösen Apollón és Zeusz jósdáiban. Természetesen a jóslatért fizetniük is kellett. A leghíresebb Apollón-jósda Delphoiban működött.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Olümpia:

A

A poliszok létrejöttével a görögöket a közös nyelv és a közös vallás fűzte össze, a vallási kultuszból pedig egy újabb összekötő kapocs jött létre, az olümpiai játékok megrendezése. A görög vallás sajátos vonása ugyanis, hogy az istenek számára nemcsak áldozatokat mutattak be, hanem sportversenyeket is tartottak. A négy legtekintélyesebb verseny­játék közül a legfontosabb a peloponnészoszi Olümpiában Zeusz tiszteletére megrendezett verseny volt. A Kr. e. 4. századtól kezdve a görög történetírók az első ismert olümpiai győztes évétől, Kr. e. 776-tól számították az éveket. A négy nagy sportverseny ciklikusan váltotta egymást. Ezt olimpiai periódusnak hívták. A legnagyobb dicsőségnek az számított, ha egy sportoló saját versenyszámát egy periódus alatt mind a négy nagy versenyen megnyerte. A versenyek az idők során sokat változtak, hiszen az első száz évben csak futószámok, öttusa, birkózás és ökölvívás szórakoztatta a nézőket.
A sporteseményekre a poliszok teljes jogú szabad férfi versenyzői jelentkezhettek, természetesen előselejtezői megmérettetés után. A versenyek időtartama egy napról öt napra nőtt az újabb versenyszámoknak köszönhetően. Csak a győztesek számítottak, ők szent olajágból font koszorút kaptak, poliszukban általános megbecsülésnek örvendtek, akár szobrot is emeltek nekik.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Városállam/polisz:

A

Két részre osztható: a városra és közvetlen környezetére. Gazdálkodása, törvénykezése önálló, a különböző poliszok politikai berendezkedése változó. Mindenygik polisznak saját politikai vezetése, pénzverése és írásrendszere alakult ki. A többség kezdetben királyság volt, amit többnyira az arisztokrácia hatalma váltott fel. Athénban az arisztokrácia hatalmát a démosz vette át. A poliszok egy egy istenség védelme alatt álltak (pl. Athén –Athéné)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Arisztokrácia

A

A nagyobb birtokkal rendelkező előkelők társadalmi csoportja az ókori Hellászban. Olyan kormányzati formát valósítottak meg, amelyben a hatalom megszerzése, gyakorlása és megtartása a születési jog alapján történt.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Démosz:

A

A köznép neve az ókori városállamokban.A polgárjoggal rendelkező kézművesek, kereskedők, hajósok, szabadparasztok elnevezése. Egy részük elsősorban a gyarmatosítás következtében meggazdagodott és harcot indított a hatalomért. A démosz harcának eredménye a demokrácia kialakulása.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Demokrácia:

A

(démosz: nép, kratosz: hatalom) kormányzati rendszer, politikai berendezkedés, amely először az ókori Hellaszban alakuélt ki, a nép uralmát jelentette. A polgárjoggal rendelkezők egyenrangúan és közvetlenül beleszólhattak a közügyekbe (népgyűlés), szavaztak, tisztségeket viseltek. A modern demokráciák a 1-20., században jelentek meg. A polgárok közvetve vehetnek részt a hatalom gyakorlásában (választott képviselők útján) . A társadalom szélés rétegeinek lehetővé teszi a politikai folyamatokba való bekapcsolódást.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Népgyűlés:

A

A legfontosabb törvényhozó testület (államhatalmi szerv) a görög városállamban, Athénban. Tagja lehetett minden 20 év feletti athéni állampolgár (férfi). Bárki szabadon felszólalhatott, a szavazás egyénileg történt. Jogköre: a tisztviselők választása, azok felügyelete, döntés a háború és béka kérdésében. Periklész a népgyűlés tagjainak napidíjat fizetett.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Sztratégosz:

A

Katonai vezető a görög városállamokban. Kr.e. 508-tól Athénban az állam tényleges vezetői voltak. Évente 10 választottak. Hivatali idejük többször meghosszabbítható volt.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

Cserépszavazás:

A

A kleiszthenészi reformok része. Ennek segítésével távolították el a városból az egyeduralomra törő politikusokat. Később a politikai ellenfelek eltávolítására használták fel (pl.: Themisztoklész esetében). Érvényességéhez 6000 szavazatra volt szükség. A legtöbb szavazatot kapott személyt 10 évre száműzték, de vagyonát megtarthatta. Minden évben megtartották. Kr.e. 417-ben szűnt meg.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

Rabszolga:

A

Személyi jogaitól megfosztott férfi vagy nő az ókori Rómában. Urának tulajdonosi jogai voltak felette. A régi római jog tárgyi tulajdonának tekintette őket. Rabszolgává vált az életben hagyott hadifogoly vagy akit elítéltek. Felszabadításuk a korai császárkorban öltött nagyobb mértéket.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

Patrícius:

A

A nemzetségi arisztokrácia elnevezése a z okóri Rómában. A kezdeti időszakban csak ő lehettek a senatu tagjai, ők tölthették be a fontos állami és papi tisztségeket.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

Plebejus:

A

(plebs = köznép) a nép elnevezése az ókori Rómában. Politikai joggal a királyság korában nem rendelkeztek. A hadseregben ők alkották a nehézfegyverzetű gyalogságot. A Kr. e. 5. században kezdődő polgárjogi küzdelmek során megszerezték az egyenjogúságot. A hódító háborúkat követően egy részük meggazdagodott és összeolvadt a patríciusokkal, másik részük elszegényedett, Rómába költözött és az államtól ingyen gabonát kapott.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

Consul:

A

A római köztársaság élén álló legfőbb hatalmakat gyakorló két tisztségviselő elnevezése. Azért kettőt választottak, mert így még egy évre sem kerülhetett egyetlen ember kezébe a legfőbb hatalom. A hatalommegosztáson túl a két consul ellenőrizte is egymás munkáját, mindkettőjükét pedig a senatus. A senatussal egyetértésben intézték az állam ügyeit. Egy évre választotték, fizetést nem kaptak, ezért cak 41 év feletti gazdag polgár viselhette ezt atisztséget. Feladatuk a bíráskodás , hadsereg vezetése volt.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

Senatus:

A

(öregek, vének tanácsa) kormányzati testület az ókori Rómában. Létszáma változó volt. A köztársaság kezdetén 300, Caesar idejében 900, Augustus uralkodása idején 122 fő. Tagjait az ősi nemzetségekből a censor jelölte ki. Feladata a hivatalnokok ellenőrzése, a kül-és a pénzügyek irányítása, törvényelőkészítés (287-ig törvényhozói jogkörük is volt.)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

Dictator:

A

Ókori római tisztségviselő. Rendkívüli veszély esetén maximum hat hónapra nevezte ki az egyik consul, teljhatalommal rendelkezett.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

Néptribunus:

A

Tisztségviselő az ókori Rómában (2-10 fő). Megválasztásuk a plebejusok politikai küzdelmének eredménye (Kr. e. 494) Feladatuk a plebejusok érdekeinek védelme volt. Vétójoggal rendelkeztek. Személyük szent és sérthetetlen volt

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
Császár:
Julius Caesar nevébôl származó uralkodói cím. A Római Birodalomban, a Bizánci Birodalomban az állami fôhatalmat gyakorló személy, aki a világi és vallási élet egyszemélyi irányítója
26
Amfiteátrum:
Körszínház, jellegzetes római középület, amely a gladiátori játékok és egyéb viadalok színtere volt.
27
Légió:
(összeszedett, összetoborzott) a római hadsereg alapvető katonai egysége. Létszáma és szerkezet az idők folymaán sokszor változott. A légió gyalogosokból (3000-6000 fő, lovasságból (300-3000 fő) és különböző kiszolgáló egységekből állt. Marius reformjai után fegyverzetük egységessé vált.
28
Limes:
(út, mezsgye, határvonal): a Római Birodalom határain kialakított védelmi vonal. A mesterséges védelem kőfallal, árokrendszerrel, figyelőtornyokkal, helyőrséggel biztosította a birodalom területét a külső támodásokkal szemben. A természetes védelmi vonalat folyók, hegyek alkották. (pl.: Augustus: Duna-Rajna vonal kiépítése)
29
Polgárjog:
Római polgárjog: kezdetben csak a patriciusokat, majd Kr. e. 3. századtól a plebejusokat is megillette. Akik megkapták azok részt vehettek a népgyűlésen, fellebbezhettek, hivatalt viselhettek, kereskedhettek, földtulajdonnal rendelkezhettek és szabadon házasodhattak. Használatát a szövetségesek számára Drusus tette lehetővé Kr.e. 91-ben. A birodalom összes szabad alattvalójának Caracalla császár _:csak Kr. u. 212-től biztosította a római polgárjogot.
30
Esküdtbíróság:
(héliaia) igazságszolgáltató hatalom a szolóni reformok által létrehozott néptörvényszék. Tagjait sorsolták. Az ítélkezés nem törvények, hanem szokásjog alapján történt. Fellebbezési ügyeikben, politikai perekben ítélkeztek, a tisztségviselők alkalmasságát vizsgálták. Periklész rendelete értelmében napidíjban részesültek
31
Türannisz:
(zsarnokság) egyszemélyi diktatúra a görögöknél. Egy-egy arisztokrata származású politikus vette kezébe a hatalmat (türannosz). A démosz gazdasági erejének növelsével és az arisztokrácia politikai erejének megtartásával átmenetileg társadalmi egyensúlyt hozott létre. Peiszisztrátosz
32
Cenzor:
(censeo_becsül, számlál) tisztségviselő az ókori Rómában. 5 évente kettőt választottak. Feladatuk a római polgárok vagyoni osztályba (classis) sorolása, a feddhetetlenség megállapítása, az államháztartás ellenőrzése volt. Határozatukat a néptribunusok sem vétózhatták meg.
33
Arisztokratikus köztársaság:
Olyan kormányzati rendszer, ahol a vagyonos családok vezetőiből álló államtanács kezében van a hatalom. A népgyűlés az államtanács döntéseinek szentesítését végzi, komoly politikai szerepe nincs. Rómában i.e. 339-ig a szenátus érvényteleníthette a népgyűlés döntéseit, 287-től pedig már előzetes jóváhagyását sem kellett kikérni a népgyűlési szavazáshoz
34
Triumvirátus:
Három férfi szöveteséggének elnevezése az ókori Rómában. Az I. triumvirátus tagjai támogatták egymást a fontos állami tisztségek megszerzésében, és felosztották egymás között a provinciákat. (Kr.e. Caesar, Pompeius, Crassus). II. triumviratus tagjai a szenátus hatalmát akarták korlátozni és Caesar gyilkosát megbüntetni. (Kr.e. 43. Octavianus, Antonius, Lepidus)
35
Principátus:
: (Princeps, első polgár) Augustus által kialakított kormányzati forma. Kr.e. 28-tól ő volt a senatus első embere (priceps: ő szavaz elsőnek a senatusban) Minden hatalmat a saját kezébe összpontosított, de meghagyta a köztrsaság intézményeit, amivel azt mutatta, hogy nem egyeduralkodó, hanem a köztársaság első embere. A köztársaság intézményeit a későbbiekben háttérbe szorították 284-ig. Diocletianus hatalomra kerüléséig tartott
36
Colosseum:
A Forum mögött magasodó Colosseumban a Kr. u. 1. század utolsó harmadától kezdve nem kevesebb, mint ötvenezer néző izgulhatta itt végig az állat- és gladiátorviadalokat. Ha vízzel töltötték fel a porondját, még hajócsatát is elő tudtak adni.
37
Forum Romanum
A római városok központja a fórum volt. Róma „szíve” a Forum Romanum, ahol az idők folymaán számos templomot, középületet emeltek. Itt helyezték el a senatus üléseinek székhelyét. (Curia Hostilia). A Forumot számos szobor díszítette
38
Circus Maximus:
A Palatinus mögött állt a birodalom legnagyobb kocsiversenypályája, a Circus Maximus. A nézők fogadásokat kötöttek a versenyzőkre. Négy sportklub versenyzői küzdöttek egymással, a kékek, a zöldek, a vörösek és a fehérek
39
Újraelosztás:
Az újraelosztás azt jelenti, hogy minden termelő (paraszt, pásztor, kézműves) minden (vagy legtöbb) terménye jelentős részét beszolgáltatta a palota vagy a templom raktárába, ahol az írnok felírta egy agyagtáblára a beszolgáltatott mennyiségeket. Ha valaki gabonát vitt be, a raktárkészletből annak értékében kaphatott ruhát, szerszámokat, húst, sajtot, sört, amire szüksége volt. A templom és a palota természetesen előbb levonta a saját működéséhez szükséges összeget (adó).
40
Árupénz:
Olyan áru, ami a pénz mai funkcióinak egy részét képes betölteni, alkalmas csereeszköznek, illetve értékmérő vagy értékőrző funkcióit is ellát.
41
Betűírás:
Föníciaiak legfontosabb újítása az volt, hogy a nehézkes mezopotámiai ékírás helyett feltalálták a mindössze huszonkét jelből álló betűírást. Egy kiejtett hang egy betűnek felelt meg. Ezzel a legtöbb nyelv bármilyen szövegét le lehetett írni. A föníciaiaktól először a zsidók vették át a betűírást, azután pedig a görögök. Az addig csak mássalhangzóból álló ábécét kiegészítették öt magánhangzóval, ezzel a betűírás már valamennyi nyelv rögzítésére alkalmassá vált. A görögöktől a rómaiak tanulták el ezt az írást, ezért nevezzük a rómaiak nyelvéről, a latinról, latin betűknek a mi írásunk jeleit.
42
Szofizmus:
A szofisták vizsgálódásai középpontjában az ember állt. Pénzért tanították a vitatkozás művészetét, és azt ígérték, tanítványaik a politikai vitában éppúgy győzedelmeskedni fognak, mint a bíróság előtt. Velük szállt szembe a korszak legnagyobb hatású filozófusa, Szókratész.
43
Zsinagóga
(gyülekezet, gyülekezési hely): az izraelita vallás istentiszteleti helye. Többnyire a jeruzsálemi templomhoz tájolt épület, amely imádkozásra, a Biblia felolvasására szolgál. Az első zsinagógákat a babiloni fogságban építették.
44
Államvallás:
olyan vallási tanítás, amelyet valamely állam hivatalos ideológiává tesz, dogmáit hivatalos védelemben részesítik, velük szemben fellépőket pedig büntetésben részesíti.
45
Dogma:
vallási hittétel (pl.: Szentháromság dogmája)
46
Brahmanizmus/ hinduizmus:
az ókori Indiában a Kr. e. II-I. évezred fordulóján keletkezett vallás. Az őslakosság és a betelepülő árják vallásának összeolvadásából jött létre. A világegyetemet egy rendezett egészének tekintette, amelyen vilégtörvény uralkodik. Elismerte a kasztrendszer jogosságát, annak merevségét, átháthatatlanságát a lélekvávándorlás (reinkarnáció) tanával oldotta fel. Istenháromság jellemzi: Brahma (teremtő), Visnu (megtartó), Siva (pusztító).
47
Buddhizmus:
Indiában kialakuló (Kr.e. 6. század) és elterjedő világvallás. Hirdeti, hogy az élet szenvedés, mely a vágyakozásból, hatalomvágyból fakad. Megszüntetéséhez le kell mondani a földi hiábavalóságról, ez elvezet a tökéletes megnyugvás állapotába, a nirvanaba. A vallási élet központjaivá a kolostorok váltak, a szerzetesek napjait szigorú rendszabályok korlátozták. Fogalamat tettek, hogy erényes életet élnek és nem lépnek házasságra, hajukat leborotválják és szerzetesi ruhát viselnek. A buddhista építészet legjellemzőbb alkotása a sztúpa (buddhista templom), amelyekben az ereklyéket őrzik. Alapítója : Gautama Szidhárta Sákjamuni Buddha.
48
Lélekvándorlás/reinkarnáció:
fő tana, hogy folytonosság van az egymást követő életek között és az egyén valamilyen módon újjászületik. A hagyománytól függően az ember vagy az élőlények lelke a fizikai test halála után egy másik testbe vagy formába vándorol, azaz emberi, állati vagy növényi alakban újra megszületik. Az indiai eredetű vallások központi tétele
49
Taoizmus:
A taoizmus Kína egyik legnagyobb autentikus ősi vallása, mely jelentős mértékben befolyásolta a kínai kultúrát, filozófiát, politikát, gazdaságot, irodalmat, zenét, a kínai orvoslást, kémiát, a harcművészeteket, geográfiát és a táplálkozástudományt. A kínai filozófiában az állandóan mozgó és szakadatlanul változó valóságot taónak nevezik, és olyan kozmikus folyamatnak tekintik, amelyben minden dolog és nem-dolog benne foglaltatik. A tao a világ ősoka belőle keletkezett minden létező élő és élettelen. A taoisták úgy tartják, hogy nem kell ellenállni ennek a világot mozgásban tartó erőnek, hanem a cselekedeteinket kell hozzá igazítani, s harmóniában kell élni vele azért, hogy az életünk erőfeszítésektől és erőszaktól mentessé, építő folyamattá váljon. A taoista bölcs olyan valaki, aki „úszik a tao áramlásában”.
50
Hammurapi:
(Kr. e . 1792-1750) óbabiloni uralkodó, Mezopotámiát a térség legfejletebb államává vált. Megalkotta a kor legjelentősebb törvénygyűjteményét. Törvényei elősorban a tulajdont védték. A büntetésekben különbséget tettek az egyes társadalmi rétegek között. Lex talio elve szemet szemért, fogat fogért. Törvénygyűjteménye egy 205 méter magas kőlapra vésve maradt ránk.
51
Kleiszthenész:
athéni politikus. Családja már a kora archaikus kortól vezető szerepet játszott Athén életében. Kr.e. 508-tól arkhónná választották. A lakosság korábbi származási, majd vagyoni beosztás helyett bevezette a tisztségek betüöltésének, a katonáskodásnak és a közigazgatásnak aterületi elvét, ezzel megszüntette a szabad polgok közötti jogi különbségeket. Bevezette a cserépszavazást, megszilárdította a demokrácia intézményrendszerét:eklészia, héliai, bulé (500-ak tanácsa)
52
Periklész:
(Kr.e. 495-429) athéni politikus, 15 éven át sztatégosz. Az ő nevéhez kapcsolják az athéni demokrácia fénykorát. Megerősítette a népgyűlés szerepét. A napidíj bevezetésével biztosította maga számára aszegényebb polgárok támogatását. A peleponnészoszi hábporú idején kitört pestisjárványban halt meg.
53
Platón:
(Kr.e. 427-347) Athéni filozófus, iskolaalapító a Kr. e. 5-4. században. Arisztokrata családból származott. Szókratész tanítványa volt. Az Akadémosz-ligetben, Athén közelében, alapította meg iskoláját, az Akadémiát. Számos filozófiai művet írt (pl. az Állam), legfontosabb elmélete az ideák tana. Felvázolta az ideális állam modelljét, melynek élén a bölcsek álltak. A tudás mértéke döntötte el, hogy ki tartozhat a bölcsek közé.
54
Arisztotelész:
(Kr.e. 384-322) Kr. e. 4. századi görög tudós, a történelem egyik legnagyobb hatású filozófusa. Szerinte az anyagi és a szellemi világ egyaránt létezik. A filozófia mellett a csillagászat, politológia, pedagógia, nyelvészet, irodalomtudomány művelője volt. Platón tanítványa volt, majd Nagy Sándor nevelését irányította. Később Athénba költözött, és iskolát nyitott. A középkor folyamán az egyik legtöbbet idézett ókori szerzővé, tekintéllyé vált
55
Hérodotosz:
Kr. e. 5. századi görög történetíró, "a történetírás atyja". A görög-perzsa háborúk történetéről szóló munkája az elsőtörténészi munkának tekinthető mű. Hérodotosz nem szerepeltet a művében isteneket. Az események okozója és elszenvedője az ember. A bukás oka, éppúgy, mint a tragédiákban, a nagyravágyás (hübrisz).
56
Nagy Sándor:
(Kr.e. 336-323) Makedónia királya, ahellén világ uralkodója. Apja II. Philipposz, aki Arisztotelészre bízta nevelését. Apja halála után támadást indított a Perzsa Birodalom ellen, elfoglalta a fővárost, Perszepoliszt. Meghódította a világ nagy részét. A Dunától az Indusig terjedő birodalmat hozott létre, ahol a görög kultúra és nyelv ötvöződött az ázsiaival. Halála után birodalma széthullott
57
Julius Caesar:
(Kr.e. 100-44) római államférfi, hadvezér, író. A néppárt egyik vezetője. előkelő patricius családból származott. Már a 60-as években számos tisztséget töltött be, például 65-ben aedilis (közigazgatási feladatokat ellátó tisztviselő) 63-ban pontifex maximus (főpap) volt.Kr.e. 60-ban Crassusszal és Pompeiusszal szövetségben létrehozta az I. triumvirátust. Felosztották egymás között a birodalmat és ő Kr.e. 59—től Gallia prokonzulja (helytartója) lett. Pompeius legyőzése után (Pharszalosz) egyszerre töltötte be a legfontosabb tisztségeket (censor, örökös diktator, consul, néptribunus, pontifex maximus) Számos reformot hajtott végre: * a szenátus tagainak számát növelte * a szenátorokat híveiből választotta ki * a nincsteleneket a tengerentúli tartományokban osztott földekre telepítette * csökkentette az ingyen gabonában részesülők számát * stabil pénzt veretett * új naptárt vezetett be, melyet nemzetségi neve után Julián-naptárnak neveztek el (az új naptár ötvözte a régi római naptár beosztását és az egyiptomi tudósok csillagászati megfigyeléseit.) * nagy építkezésekbe kezdett Rómában (pl.: piactér, palota, könyvtár) Íróként saját tetteit örökítette meg (pl.: galliai háború) Intézkedéseinek egy része a köztársaság ellen irányult. Az összeesküvő senatorok Kr. e. 44. március 15-én (március idusán) Brutus vezetésével meggyilkolták.
58
Augustus:
(Octavianus) Caesar unokaöccse, fogadott fia. Egyeduralmat hozott létre, úgy hogy legfontosabb köztársasági tisztségeket ő töltötte be, ezzel fenntartotta a köztársaság látszatát. Későbbi személyneve az Augustus (istentől gyarapított férfiú), melyet akkor kapta meg, amikor K.e. 27-ben lemondott a főhatalomról- Megreformálta a hadsereget és a hivatalnokrendszert. Külpolitikája a „Pax Romana” véget vetett a polgárháborúnak. Támogatta a művészetet.
59
Pompeius:
Cnaeeus Pompeius (Kr.e. 106-48) római hadvezér, politikus, a szenátori rend tagja. Sulla oldalán katonai sikereket ért el. Kr.e. 60-ban az első triumvirátus tagja lett, később azonban szembekerült Caesarral. Pharszalosznál vereséget szenvedett tőle.
60
Antonius:
Marcus Antonius (Kr.e. 82-30) római hadvezér? Caesar vezérkarának tagja, 44-ben konzultársa. Kr.e. 43-ban Octavianusszal és Lepidusszal létrehozta a II. triumvirátust. A birodalom felosztása után a keleti tartományok igazgatását kapta meg. Szembekerült Octavianusszsal és az actiumi csatában vereséget szenvedett. Ezt követően szerelmével Kleopátrával együtt öngyilkos lett.
61
Szókratész:
(Kr.e. 469-399) Athéni filozófus a Kr.e. 5-4. században. Főleg erkölcsfilozófiai kérdésekkel foglalkozott. Szerinte az erény tanítható. A szofistákkal szemben azt tanította, hogy van abszolút jó és igazság; az ember fő feladata önmaga megismerése. Írott műveket nem hagyott hátra. Elképzeléseit beszélgetve, tanítványait kérdezgetve fejtette ki. Kr. e. 399-ben istentelenség vádjával halálra ítélték, és méreggel kivégezték.
62
Ré:
ókori egyiptomi napisten, Egyiptom történelmének egyik legjelentősebb istene.
63
Ízisz:
az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb istensége, anyaistennő, a varázslás, a termékenység, a víz és szél, a tengerhajózás istennője, a nőiesség és a hűség szimbóluma, Ozirisz testvére és felesége, Hórusz anyja.
64
Ozirisz:
az ókori egyiptomi vallás egyik legfontosabb istene. Ízisszel és Hórusszal alkot istenháromságot. Leginkább a túlvilág és a halottak isteneként ismert. Az alvilág életet adó ura is. Összefüggésbe hozták a természet körforgásával is, különösen a növényzet évenkénti megújulásával és a Nílus áradásával, ezáltal az áradás kezdetét jelző Szíriusz csillaggal és az Orion csillagképpel is.[
65
Buddha:
ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja. Úgy tartják, hogy elsősorban Kelet-Indiában élt és tanított, valamikor az i. e. 6. és 4. század között.
66
Zeusz:
főisten az Olümposzon. Alapvetően a viharok és a villámok ura. A görög mitológiában több istennek az apja. Székhelye az Olümpiában volt. Tiszteletére 4 éveként versenyket rendeztek. Római megfelelője: Jupiter
67
Aphrodité:
a szépség és a szerelem istennője, a tenger habjából emelkedett ki Ciprus szigetpén. Templomai a tengerparton állnak. Római megfelelője: Venus
68
Arész
A háború istene Zeusz és Héra gyermeke. Arész hadistent még a többi isten sem kedvelte, állandóan a vérontáson járt az esze, de amikor megsebesült, gyáván a földre vetette magát, és zokogott.
69
Athéné:
Pallasz Athéné Zeusz fejéből pattant ki. A tudományok, a bölcsesség a művészetek istennője. Mindig karddal és lándzsával ábrázolták. Szerette és tanította az embereket. Római megfelelője: Minerva
70
Poszeidon:
A tengerek ura. Jelképe a háromágú szigony és a delfin.
71
Héra:
Zeusz nővére, 300 éves szerelem után a felesége lett. A házasságot és a születést védelmező istennő. Állandó jelzője „tehénszemű”. Római megfelelője: Júnó
72
Kr. e. 3000 körül
az első civilizációk kialakulása, az őskor vége, az ókor kezdete
73
Kr. u. 476
az ókor vége, a Nyugatrómai birodalom bukása
74
Kr. e. 776
az első feljegyzett olümpiai játékok, a görög időszámítás kezdete.
75
Kr. e. 753
Róma alapítása a hagyomány szerint -királyság
76
Kr. e. 510
az utolsó etruszk király elűzése, köztársaság kezdete Rómában
77
Kr. e. 508
Kleiszthenész reformjai
78
Kr. e. 5. sz.
közepe az athéni demokrácia fénykora. Periklész kora
79
Kr. e. 44.
(március idusa) Caesar halála
80
Kr. u. 70
Jeruzsálem lerombolása
81
Kr. u. 395
a Római Birodalom kettéosztása
82
Kr. e. 6. század
Szolón reformja
83
Kr. e. 31
az actiumi csata Octavianus győzelme
84
451
a catalaunumi csata
85
Mezopotámia:
a Tigris és az Eufrátesz folyók között. Fontos szerepet játszott az ókorban: Kr. e 3500 körül itt alakult ki az írás, és jöttek létre az első (sumer) államok. Kr. e. 18. században itt jött létre az Óbabiloni Birodalom (Hammurapi). A Kr. e. 1. évezredben az asszírok hódították meg, a 6. században az Újbabiloni, majd a Perzsa Birodalom része lett. Önállósága megszűnt.
86
Babilon:
(Irak) több ókori állam központja volt. Az Eufrátesz folyó partján terül el. Hammurapi tette először fővárossá (Kr.e. 18. század)A 6. században Nabukodonozor uralkodása alatt élte virágkorát. II. Kürosz is elfoglalta. Feltárása a 19. század végén kezdődött. Emlékek: Istár kapu, zikkurat (Bábel tornya), Szemiramisz függőkertje.
87
Egyiptom:
az ókorban K.e. 2900 körül egyesítették. Több mint 2000 évig, Kre. 525-ig állt fenn, majd Nagy Sándor hódította meg.
88
Nílus:
Folyó, mely Kelet-Afrikából ered, és Észak-Afrikán keresztül éri el a Földközi-tengert. Az általa a kelet-afrikai hegyekből szállított iszapos hordalék (és a vize) tette lehetővé az ókori egyiptomi civilizáció kialakulását.
89
Olümpia:
(Görögország) A Peleponnészoszi-félszigeten található település, ahol Zeusz tiszteletére 4 évenként ünnepi játékokat rendeztek (Kr.e. 776-tól Kre. 404-ig). Az első feljegyzett olimpiai játékok időpontja Kr.e. 776, a görög időszámítás kezdete.
90
Athén:
(Görögország) az ionok által alapított görög polisz. Nevét Athéné istennőről kapta. A görög-perzsa háborúk után a görög városállamok vezetője lett, azonban Spártától elszenvedett vereséget követően elveszítette vezető szerepét. Kr.e. 146-ban leigázták a rómaiak.
91
Alexandria:
(Egyiptom) Nagy Sándor alapította a Nílus deltájában. A hellenizmus időszakában kulurális és kereskedelmi központ volt. (Muszeion, pharoszi világítótorony)
92
Itália:
A Földközi-tengert nyugati és keleti medencére osztó félsziget, amelyet északon az Alpok határol, területén pedig az Appenninek-hegység húzódik végig. Az itt élő sok népet Róma a Kr. e. V. és III. század folyamán hódította meg. A Római Birodalom létrejöttével Itália a mediterráneum központjává vált.
93
Róma:
(Olaszország) A Tevere két partján terül el. A monda szerint Romolus és Remus alapította K.e. 753-ban. Kr.u. 476 ig aRómai Birodalom központja volt.
94
Római Birodalom:
(latinul Imperium Romanum) az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
95
Pannónia:
Az ókori Római Birodalom egyik provinciája. A Duna mentén terült el, a Dunántúlon kívül több környező terület is a provinciához tartozott. Kr.e. I. században kezdték a rómaiak meghódítani, mindenekelőtt a provincia nyugati részén húzódó Borostyánkőút miatt, majd Augustus hódította meg a terület egy részét a Dunáig, és végül Claudius császár a Kr. u. 1. század közepén fejezte be a hódítást. A provincia fővárosa Carnuntum volt. A 2. szakaszban a provinciát kettéosztották, ekkor lett Alsó-Pannónia székhelye Aquincum. A terület sokat fejlődött, romanizálódott. A század második felében, Marcus Aurelius császár uralkodása alatt germán betörések jórészt elpusztították a provinciákat, de azok hamarosan újraéledtek.
96
Aquincum:
Római település Pannonia provinciában, a mai Óbuda területén. A Kr. u. 1. században alapítottak a rómaiak itt helyőrséget. A 2-3. században Alsó-Pannónia provincia székhelye volt. A város két részből állt: délebbre helyezkedett el a katona-, északabbra a polgárváros.
97
Savaria:
Város az ókori Római Birodalomban, Pannónia provinciában, a mai Szombathely helyén. A terület már korábban is lakott volt. A rómaiak számára fontosságát az adta, hogy a település mellett húzódott a Borostyánkőút. Már a Kr. u. 1. században virágzásnak indult, hamarosan Felső-Pannónia provincia vallási központja lett (pl. Ízisz-szentély). A 3. század végén, amikor Diocletianus császár átszervezte a birodalmat, négy részre osztotta (az addig két részből álló) Pannóniát, és Pannonia Prima provincia székhelye Savaria lett. Az 5. század közepén került hun kézre a város, és elpusztult.
98
Jeruzsálem:
(Izrael) az ókorban alapított zsidó város. Három vallás (zsidó, kereszténység, iszlám) szent városa. Az ókorban az egységes zsidó álla, majd Júdea fővárosa. Itt állt Salamon temploma, majd annak lerombolása után a második templom. A város mellett végezték ki Jézus Krisztust. Az iszlám szerint innen emelkedett fel a mennybe Mohamed próféta
99
Hispania:
félsziget a Földközi-tenger nyugati medencéjében. Az ókorban arany-, ezüst- és ónbányászata miatt volt jelentős. A föníciaiak már a Kr. e. XII. században kereskedőtelepeket létesítettek itt, majd délkeleti partvidékét Karthágó ellenőrizte. A rómaiak a második pun háború után szerezték meg (Kr. e. III. század vége), egészen a Kr. u. V. század elejéig római provincia.
100
Gallia:
római provincia, amely nagyjából a mai Franciaország területét foglalta magába. Nevét a kelta gallokról nyerte. A rómaiak fokozatosan hódították meg a Kr. e. I. században. Háborúzott itt Julius Caesar, aki egy időben Gallia helytartója volt (Kr. e. 59–50). A rómaiak a birodalom bukásáig (V. század) birtokolták. A hosszú időszak alatt népessége romanizálódott
101
Actium:
(Görögország) Kr.e. 31-ben Antonius és Kleopátra csapatai e hegyfoknál szenvedtek vereséget Octavianus hadseregétől. Ezzel ért véget a polgárháboró Rómában.
102
Olümposz:
Hegy Görögország északi részén. Az ókori görög mitológia szerint a legfontosabb istenek lakhelye volt.
103
Delphoi:
(Görögország) a települést a világ közepének tartották és az Apollón tiszteletére emelt szentély-együttes az ókor legnépszerűbb jóshelye volt