Töri zv Flashcards
(219 cards)
1
Q
USA elnökök (1933-2017)
A
Roosevelt (1933–1945)
Truman (1945–1953)
Eisenhower (1953–1961)
Kennedy (1961–1963)
Johnson (1963–1969)
Nixon (1969–1974)
Ford (1974–1977)
Jimmy Carter (1977–1981)
Ronald Reagan (1981–1989)
George H. W. Bush (1989–1993)
Bill Clinton (1993–2001)
George W. Bush (2001–2009)
Barack Obama (2009–2017)
2
Q
Mik a nemzetközi jog alanyai?
A
államok, nemzetközi szervezetek, népek, természetes személyek, jogi személyek
3
Q
A nemzetközi jogalanyiság jellemzője
A
származékos a jogalanyiság, ez azt jelenti, hogy jogalanyiságuk nem eredeti. Eredeti jogalanyisággal csak az állam rendelkezik. Azért származékos a jogalanyisága, mert az államok maguk adják oda a jogalanyiságuk egy részét a nemzetközi szervezetnek, és így szerzi a sajátját. Származékos, illetve korlátozott. A szervezet csak az alapító okiratban rögzített mértékben és az ugyanott rögzített területeken szerezhet jogokat és kötelezettségeket (jogalanyiságot).
4
Q
Amerikai Grand Strategy
A
szelektív elköteleződés és offshore balancing (megakadályozni más nagyhatalmakat, hogy regionális nagyhatalommá váljanak)
5
Q
international relations
A
állami és nem állami szereplők kapcsolatrendszere, globális politikai tendenciák (külpolitika, nemzetközi politika, világpolitika)
6
Q
International Relations
A
tudomány: nemzetközi pi viszonyok
7
Q
világpolitika
A
az elmúlt évtizedekben a globalizáció következtében új szereplők, kérdések, struktúrák és folyamatok jelentek meg, amelyek hiányossá teszik a hagyományos, államközi kapcsolatokra összpontosító napirendet, nki kapcsolatok világpolitika/ globális politika
8
Q
A nemzeti és a nemzetközi politika közötti különbség
A
az erőszakkal szemben létrejött szerveződési módokban rejlik
nemzetközi politika – anarchia: szereplő <– –> szereplő
belpolitika – hierarchia: állam –> szereplő
9
Q
vesztfáliai állam
A
intézményesített politikai üzem, amely az erőszakmonopólium eszközét saját területén legitim módon gyakorolja
10
Q
A realizmus irányzatai
A
„Human nature” – emberi természetközpontú realizmus
- klasszikus realizmus: Thuküdidész, Macchiavelli, Hobbes, Rousseau
- modern realizmus: Morgenthau, Kennan, Kissinger, Carr
Neorealizmusok – strukturális realizmus: Waltz
- offenzív r.: Mearsheimer
- defenzív r.: Waltz
Stratégiai realizmus: Schelling
11
Q
A 3 S
A
statism (államközpontúság)+security (biztonság)+self-help (önsegély)
12
Q
A realizmus irányzatai idő szerint
A
- az első vh előtt: klasszikus realizmus (Thuküdidész, Macchiavelli, Hobbes, Rousseau)
- a II. vh-1979: modern realizmus: Carr, Niebuhr, Morgenthau, Raymond Aron, Kennan, Kissinger
- 1979-től a hidegháború vége: neorealizmus: Waltz
- a hh után: offenzív r.: Mearsheimer, defenzív r.: Waltz, Robert Jervis, Stephen van Evera
13
Q
machiavellianizmus
A
minden eszköz felhasználható a polgárok biztonságának, szabadságának és vagyonának növelésére
14
Q
Hobbes
A
az emberi természet egoista
a nemzetközi rendszer anarchiája
a hatalomért folytatott harc racionalizálható
Leviatán
természeti állapot=háborús állapot – mindenki háborúja mindenki ellen
15
Q
A modern realizmus alapító atyja
A
Morgenthau a realizmust átfogó elméleti irányzattá tette
16
Q
Morgenthau – az intelligens állam
A
- a vetélytársak külpolitikájának demisztifikálása
- a saját külpolitikánk elrejtése a vetélytársak elől
- a vetélytársak hatalmának értékelése a hatalom forrásainak segítségével
17
Q
Az államhatalom elemei
A
stabil elemek: földrajzi elhelyezkedés, természeti erőforrások, ipari kapacitás, katonai készültség
instabil elemek: lakosság, nemzeti karakter, nemzeti morál, a diplomácia minősége
18
Q
A diplomácia feladatai
A
- a diplomácia céljait az adott időpillanatban és potenciálisan felhasználható hatalmának fényében kell meghatározza
- a diplomáciának más államok céljait és a célok eléréséhez szükséges és potenciálisan rendelkezésre álló erőforrásokat kell értékelnie
- a diplomáciának tudatában kell lennie, hogy saját és más államok céljai mennyire kompatibilisek
- a diplomácia saját céljainak eléréséhez megfelelő eszközöket kell alkalmazzon pl. kényszer, kompromisszum, erőszakkal való fenyegetés – a diplomácia feladata a saját államérdekét és a béke fenntartását szolgálni
19
Q
Morgenthau hatalmi egyensúly elmélete
A
nemzetközi rendszer, mint hatalmi egyensúlyi rendszer
hatalmi egyensúly: állam cselekvőképessége, autonómia, normák
20
Q
realizmus modellje: ontológiai (lételmélet) keret
A
aktorok- államok a főszereplők (multik, ngok nem számítanak) - a szereplők magatartása alakítja ki a rendszer törvényszerűségeit (nem a rendszer törvényszerűségei vannak rákényszerítve a szereplőkre)
21
Q
nemzetközi kapcsolatok tudományának létrejötte
A
1919 tudomány intézményesülése
1948: újjászületése a tudománynak innentől lesznek modern realisták
képviselői: Morgenthau, Carr, Kennan, Raymond Aron, Kissinger
22
Q
Mely alapelvek egyesítik a különböző realista iskolákat?
A
1 antropológiai pesszimizmus
2 ahistorikus világnézet
3 anarchia
4 államközpontúság
23
Q
Genfi jog
A
emberiességi, humanitárius szabályok, a háború áldozatainak védelmére (sebesültek, hadifoglyok, polgári lakosság)
1864. Genfi egyezmény (harctéri sebesültek védelme)
1949-es Genfi egyezmények (4 db: tengeri, szárazföldi sebesültek, hadifoglyok, polgári lakosság védelme)
24
Q
Hágai jog
A
Hadviselés szabályai, harci eszközök, módok
1899, 1907-es hágai egyezmények
1907. évi IV. egyezmény: Szárazföldi hadviselés szabályzat
25
Egységes humanitárius jog
1977. I. Kiegészítő Jegyzőkönyv (az 1949. évi 4 genfi egyezményhez)
Tartalmaz mind a háború áldozatainak védelmére, mind a harctéren alkalmazható erőszakra vonatkozó szabályokat
26
Humanitárius jog alapelvei 5
1. Ius ad bellum és ius in bello szétválasztása (A háború kitörésének oka nincs kihatással a harcban alkalmazható szabályokra.)
2. Korlátozás Szt. Pétervári Nyilatkozat: az egyetlen legitim cél az ellenfél haderejének meggyengítése (totális háború elutasítása), szükségtelen szenvedés okozásának tilalma
3. Humanitás (Martensz-klauzula)
4. Megkülönböztetés: harcos és polgári lakos között
5. Szükségesség-arányosság
27
Nemzetközi és nem nemzetközi fegyveres konfliktus
Nemzetközi fegyveres konfliktus
o Minden tényleges államközi konfliktus, beleértve a megszállást is (akkor is, ha nincs elismert hadiállapot)
o I. Kiegészítő Jegyzőkönyv: 1 §(4) – „nemzeti felszabadító háborúk” (gyarmati elnyomás, idegen elnyomás, rasszista rezsimek)
o Humanitárius jog valamennyi szabálya érvényesül
Nem nemzetközi fegyveres konfliktus
o Intenzív fegyveres erőszak, amelyben az összecsapás legalább egyik oldalán szervezett nem állami szereplő áll
o Nincs kombattáns és hadifogoly státus
o Nem minden hadijogi szabály érvényesül
28
Kissinger
amerikai diplomata, nemzetbiztonsági főtanácsadó, majd külügyminiszter a Nixon-kormányban. A détente vezérelv kidolgozója, nyitás Kína felé, SALT-1, fegyverzet csökkentése.
29
Kim Ir Szen
Észak-Korea elnöke, személyi kultusz kiépítője (Koreai Munkapárt főtitkára) 1948-1993-ig a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság örökös elnöke
30
2+4 szerződés
(a német végleges rendezés): előbb az NSZK-nak és az NDK-nak kell megállapodnia a belső egységesítés (g-i, p-i és jogi) aspektusaiban, majd a négy nagyhatalom (USA, SZU, NB, Fro.) a két német állammal közösen az egyesítés külpolitikai körülményeit rendeznék. Németország teljes nemzetközi jogi szuverenitását helyreállították.
31
EBEÉ
Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (1975): szuverenitás, emberi jogok, viták békés rendezése. Aláírók: Albániát kivéve minden európai állam, USA, Kanada)
32
Carter doktrína
(1980): minden, a Perzsa-öböl birtoklására tett külső kísérletet az USA saját létfontosságú érdekei ellen szóló támadásnak tekint, és ha kell, akár katonai erővel is elhárít”
33
népírtás
olyan cselekmények, amelyeket nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének céljából követnek el
34
háborús bűncselekmény
a hadviselés törvényeinek és szokásainak megsértését kimerítő cselekmény
35
emberiesség elleni bűncselekmény
humanitás, az alapvető emberi értékek eltiprása, az emberi méltóság kiemelkedően súlyos megsértése
36
NATO
Észak Atlanti Szerződés Szervezete – North Atlantic Treaty Organization – 1949
1949: USA, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Benelux, Dánia, Izland, Olaszország, Portugália, Norvégia
37
non-proliferáció
elterjedés megakadályozása
38
Atomsorompó Szerződés (NPT) 1968
nukleáris fegyvert birtokló országok (NWS) USA, UK, FR, Oroszország, Kína
o nem adnak el nukleáris fegyvert, technológiát
* nukleáris fegyvert nem birtokló országok
o nem törekednek arra, hogy szerezzenek
o Ellenőrzéseket végezhet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (3. cikk)
* 4. cikk: csalétek klauzula, technológia átadásának lehetősége
India, Pakisztán, Izrael, Észak-Korea nem tagja a szerződésnek
39
SALT I 1972
– A hadászati fegyverek indítóberendezéseinek számszerű korlátozása MENNYISÉGI növekedés korlátozása - 1974-ben hatályba lépett (2002-ben fölbontják a szerződést)
40
SALT II 1979
Hordozóeszközök megengedett mennyisége – Cél a növekedés korlátozása
41
START I 1991/94
Strategic Arms Reduction Talks – MENNYISÉGI KORLÁTOZÁS – fegyverek csökkentése
42
vegyi fegyverek
Vegyi fegyverek
* fegyverre szerelt mérgező kémiai vegyület
* bármilyen mérgező kémiai vegyület, vagy annak prekurzora, amely halált, sérülést vagy ideiglenes mozgásképtelenséget vagy érzékvesztést okoz
FOLYÉKONY/GÁZ/SZILÁRD és EMBEREK/ÁLLATOK/NÖVÉNYEK ellen
Bevetés módja: termikus szétszórás/ aerodinamikus szétszórás/közvetetten
43
biológiai fegyver
Biológiai fegyverek
* Nagyon olcsók
* Hatás: 1 gramm toxin 10 millió ember halálát okozhatja
* Nehéz hatékony fegyvert fejleszteni
* Nehéz megkülönböztetni a fegyver hatását a természetes járványtól
* Nem csak halálos fegyverek léteznek
Biológiai ágens + adalékanyag = biológiai harcianyag
44
cooperate security measures
Arms control: korlátozni a fegyvereket
o kölcsönös kiszámíthatóság
o fokozni az átláthatóságot
Non-proliferáció: less states with certain weapons stabilabb helyzet
embertelen fegyverek pl. kémiai, biológiai
Disarmament: a fegyverek a háború elsődleges okai
az különbözteti meg az arms controltól, hogy zéró a cél
minden fegyvertípus ellen van
45
Humanitarian arms control
célja csökkenteni az emberi szenvedést, nem szabad olyan fegyvert használni, aminek civilekre is hatása van, fölösleges szenvedést okoz vagy a háborún túli hatása is van
46
ENSZ főszervei
Az ENSZ főszervei
* Biztonsági Tanács – high policy, kisebb jogsértésekkel nem foglalkozik, de etnikai feszültségek eszkalálódhatnak, amire odafigyel
* Nemzetközi Bíróság – nincs sok szerepe az emberi jogok védelme terén, de pl. népirtásról való egyezmény
* Közgyűlés – Emberi Jogi Tanács (a Közgyűlés segédszerve) – pl. Emberi jogok egyetemes Nyilatkozata (deklaráció, nyilatkozat), tagállamokra nem kötelező
* ECOSOC (Gazdasági és Szociális Tanács) – szerződések által létrehozott Bizottságok (beszámolót küldenek), jogalkotás, előkészítés (csak akkor válik kötelezővé, ha az államok elfogadják
* Főtitkár – Ember Jogi Főbiztos háttérfeladatai vannak
47
klasszikus emberi jogok
élethez, szabadsághoz való jog, rabszolgaság, szolgaság kínzás, faji diszkrimináció tilalma, jogképesség, igazságos bírói eljárás, magánélethez , gondolat, vallás, véleménykifejtés, egyesülési, gyülekezési jog
48
gazdasági (második generációs) emberi jogok
szociális biztonsághoz, munkához, pihenéshez való jog, oktatáshoz, megfelelő életszínvonalhoz, kulturális életben való részvételhez való jog
49
A nemzetközi jog alanyai
államok, nemzetközi szervezetek, népek, természetes személyek, jogi személyek
50
A nemzetközi jog funkciói
Államok együttélése (koegzisztencia): tilalmak
Államok közötti együttműködés (kooperáció): pozitív kötelezettségek (környezetvédelem, emberi jogok, nemzetközi kereskedelem)
51
Emberi jogok csoportosítása kronológiai szempontból
klasszikus emberi jogok
modern emberi jogok
népek jogai (szolidaritási jogok)
52
Emberi jogok csoportosítása generációk szempontjából
első generáció (polgári és politikai jogok)
második generáció (gazdasági, szociális és kulturális jogok)
harmadik generáció (szolidaritási jogok)
53
Fontosabb emberi jogi dokumentumok
1948: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
1966: Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
1966: Gazdasági és Szociális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
54
Az Európa Tanács keretében kidolgozott legfontosabb emberi jogi egyezmények
1950: Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
1961: Európai Szociális Charta
1987: Egyezmény a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről
2011: A nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztanbuli egyezmény
55
EU 7 intézménye
Európai Parlament: jogalkotás, közvetlen választás
Európai Tanács: állam-és kormányfők; az átfogó uniós prioritások meghatározása
Európai Unió Tanácsa: tagállami kormányok érdekeit képviseli
Európai Bizottság: végrehajtó szerep; politikailag független szerv; az EU egészének érdekeit képviseli
Európai Unió Bírósága
Európai Központi Bank: monetáris politika
Európai Számvevőszék: finanszírozást felügyeli
56
Fontos európai uniós szervek
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: a civil társadalmat, a munkáltatókat és az alkalmazottakat képviseli
Régiók Bizottsága: a regionális és a helyi hatóságokat képviseli
Európai Ombudsman: hivatali visszásságokat vizsgál
Európai Adatvédelmi Biztos: emberek személyes adatainak tiszteletben tartása
Európai Beruházási Bank: EU beruházási projektjeit finanszírozza, támogatja a kisvállalkozókat
Európai Külügyi Szolgálat: külügy+biztonságpolitika
57
EU elsődleges jogforrások
Alapító - Módosító - Csatlakozó szerződések
58
EU alapító szerződések
1951: ESZAK
1957: EURATOM, EGK
1992: EU
59
EU módosító szerződések
1986: Egységes Európai Okmány
1992: Maastrichti Szerződés
1997: Amszterdami Sz
2001: Nizzai Sz
2007: Lisszaboni Sz
60
Jelenleg hatályos EU szerződések
EUSZ: Szerződés az Európai Unióról
EUMSZ: Szerződés az Európai Unió működéséről
Az Európai Unió Alapjogi Chartája
Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó sz
61
SZU vezetői
Sztálin 1922-53
Hruscsov 1953-64
Brezsnyev 1964-82
Andropov 1982-84
Csernyenko 1984-85
Gorbacsov 1985-91
62
Stimson doktrína
- fegyveres erőszakkal elért területszerzés nem ismerhető el, az így létrehozott állam sem ismerhető el önálló államként
- Stimson USA külügymin, Mandzsukuo kapcsán, 30as évek, japán agresszió útján létrehozott entitás, USA nem ismeri el
: mára általános alapelv lett a nemzetközi jogban
- agresszió tilalmának megsértése
- pl. Boszniai Szerb Kt. létrejötte
63
Hágai jog
Hadviselés szabályai, harci eszközök, módok
* 1899, 1907-es hágai egyezmények
o 1907. évi IV. egyezmény: Szárazföldi hadviselés szabályzat
a hágai jog a háborúindítás legitimitásából (jus ad bellum)
kiindulva alapvetően arra koncentrál, hogy a hadműveletek során milyen elveket kell
a parancsnoknak és katonáinak szem előtt tartaniuk.
64
Genfi jog
Genfi jog: emberiességi, humanitárius szabályok, a háború áldozatainak védelmére (sebesültek, hadifoglyok, polgári lakosság)
* 1864. Genfi egyezmény (harctéri sebesültek védelme)
* Legfontosabb egyezmények:
o 1949-es Genfi egyezmények (4 db: tengeri, szárazföldi sebesültek, hadifoglyok, polgári lakosság védelme)
A genfi jog úgymond a háború áldozatainak védelmére koncentrál, a védett személyek jogait sorolja fel.
65
Martens klauzula
a nemzetközi szokásjog szabályai továbbra is irányadók lesznek a szerződés rendelkezései által nem szabályozott kérdésekben.
Tiltott hadviselési módokhoz kapcsolódik
Általános tilalom Martens klauzula
1899. évi II. Hágai Konvenció preambuluma
„A polgári személyek és kombattánsok a nem szabályozott esetekben is a nemzetközi jog olyan elveinek oltalma és uralma alatt maradnak, amelyek a kialakult szokásokból, az emberiesség alapelveiből és a közlelkiismeret követelményeiből folynak.”
„Amíg a háború jogáról egy teljesebb kódex nem készül, a Magas Szerződő Felek célravezetőnek tekintik annak kijelentését, hogy az általuk elfogadott Szabályokban nem foglalt esetekben, a lakosok és a harcolók a civilizált nemzetek között kialakult alkalmazásból, az emberiesség szabályaiból eredő nemzetek jogának elvei és a köz lelkiismeret parancsainak védelme és irányítása alatt maradnak.”
66
Egységes humanitárius jog
1948: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (ENSZ)
1977. I. Kiegészítő Jegyzőkönyv (az 1949. évi 4 genfi egyezményhez)
Tartalmaz mind a háború áldozatainak védelmére, mind a harctéren alkalmazható erőszakra vonatkozó szabályokat
1984: a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód elleni egyezmény (ENSZ)
67
Humanitárius jog alapelvei
1. Ius ad bellum és ius in bello szétválasztása (A háború kitörésének oka nincs kihatással a harcban alkalmazható szabályokra.)
2. Korlátozás Szt. Pétervári Nyilatkozat: az egyetlen legitim cél az ellenfél haderejének meggyengítése (totális háború elutasítása), szükségtelen szenvedés okozásának tilalma
3. Humanitás (Martensz-klauzula)
4. Megkülönböztetés: harcos és polgári lakos között
5. Szükségesség-arányosság
68
Waltz 3 alappillére (neorealizmus alapítója)
1. az államok a nemzetközi rendszer főszereplői
2. az államok racionálisak
3. a nemzetközi, önsegély alapú rendszer legfontosabb tulajdonsága az anarchia. Az államok magukra támaszkodhatnak, hogy megvédjék érdekeiket.
69
Neorealizmus alappillérei 6
1. folyamatosság alapelve
2. relatív nyereség alapelve
3. politikai szuverenitás alapelve
4. fennmaradás racionális problémája
5. tág belső cselekvőképesség, biliárdgolyók alapelve
6. az államnak nincs nemzetközi cselekvőképessége és amorális ae.
70
Hidegháború utáni neorealista irányzatok
Offenzív neorealizmus
- Mearsheimer, Walt
- offshore balancing = megakadályozni más régiók nagyhatalmait, hogy regionális hegemónná váljanak
- band wagoning = a revizionista hatalom mellé felsorakozás
Defenzív neorealizmus
- Waltz, Jervis, Stephen van Evera
- az anarchia miatt az államok defenzív politikát folytatnak
- az agresszorokat büntetik, a terjeszkedés nem kifizetődő
- az államok viszonylagos biztonságban vannak, nincs szükségük az agresszióra
71
Amerikai Grand Strategy
szelektív elköteleződés, offshore ellensúlyozás
72
Morgenthau Power Politics - hatalom politikai irányzat
a társadalmat csak akkor lehet megjavítani, ha ismerjük törvényeit. Szerinte az állam törekedik a túlélésre, védi területét, kultúráját és intézményeit, ez a nemzeti érdek.
73
a realisták szerint...
a háború, a nemzetközi konfliktusok elkerülhetetlenek, békét pedig csak a hatalmak közti erőegyensúly hozhat létre
(pl. Reinhol Niebuhr)
74
Társadalmi liberalizmus
* Burton „pókháló modell” - világtársadalom
* Karl Deutsch és a biztonsági közösségek
o nő a társadalmi kommunikáció
o a biztonsági közösség országain belül megnő a mobilitás
o szorosabb gazdasági kötelékek
o a társadalom tagjai között a tranzakciók száma és fajtája folyamatosan bővül
* NEMZET: * a nemzet biztonságot, hovatartozást és identitást ad
* minél jobban vágynak ilyen kötelékre az emberek, az állam annál jobban tudja irányítani őket
* komplex interdependencia
- Rosenau - az emberi tevékenység olyan szabályozási rendszerek együttese, melynek transznacionális hatásai vannak
75
Konstruktivizmus
a világot az emberek, gondolataik teremtik
a nemzetközi politikát az egyének, elsősorban az államvezetők teremtik. Mindennek az alapja a gondolat. A jelenben egymásról vallott elképzeléseinket is nagyban befolyásolták az eszmei elődök, akik annak idején kigondolták és ezzel létrehozták a nemzetközi rendszert.
A konstruktivista biztonságelemzés Farrell megfogalmazásában az „ideacionális” tényezők, így például az írott és íratlan szabályok (normák), a hiedelmek és az eszmék hatását vizsgálja a biztonsággal kapcsolatos gondolkodásban és gyakorlatban.
76
Konstruktivizmus 3 fajtája
nemzetközi rendszer kp-ú konstruktivizmusok: a normák keletkezésének helye a nki tsa-ban
radikális konstruk. posztmodern: ellentétpárokból keletkező normák, mi és ők
államközpontú konstruktivizmusok: a normák a tsa-ban keletkeznek
77
Kínai reform és a nyitás politikája 1978-tól kínai típusú szocializmus jellemzői
Négy Modernizáció (agrárium, ipar, védelem, tudomány és technológia)
a háztáji felelősségi rendszer (HRS): a kollektív termelés helyett a gazdálkodók megtarthatták a terményfelesleg egy részét, és kereskedhettek is azzal
a városi ipar számára is lehetőség nyílt egy kettős árrendszer bevezetésére, így elkerülhető volt a maoi korra jellemző áruhiány
a nyitás politikájának köszönhetően Kína kereskedelmi nagyhatalommá vált, és rengeteg külföldi tőkét vonzott be
78
A kínai 12. ötéves terv (2011-15)
1. kiegyensúlyozott
2. inklúzív
3. átfogó
4. környezettudatos
79
Pakisztáni állameszme kitalálója
Dzsinnah
80
Pakisztán létrejötte (Mountbatten-terv)
1947
81
Első indo-pakisztáni/kasmíri háború
1947-49
Pakisztán Kasmír 1/3-át elfoglalja (északi területek), 2/3 pedig Indiáé lesz.
Népszavazást India nem tartott a katonákra hivatkozva.
82
Második indo-pakisztáni háború
1965
SZU beavatkozik
1966: taskenti konferencia --> békés rendezés
83
Harmadik indo-pakisztáni háború
1971
Bengália autonómiájáért
India felfegyverezi a függetlenedni vágyókat
pakisztáni vereség
1972: Bangladesh független állam
84
Pokhran II.
1998
5 földalatti nukleáris kísérlet
szerint a program defenzív jellegű – India deklarálja a „no first use” elvét
„az első indiai atombomba”
Pakisztánban a 80-as években felfutott a nukleáris program kínai segítséggel
Kína ellen
(Pokhran 1974 Mosolygó Buddha)
85
Chagai I.
1998 Pakisztán
- Kína szerepe mint külső támogató
- Abdul Kádir Kán – pakisztáni atomtudós tevékenysége
- az 1980-as években előrehaladott nukleáris program
86
Indiai, pakisztáni nukleáris kísérletek következményei
- USA, Japán élesen elítéli
- Bilaterális jellegű szankciók (hiszen India és Pakisztán nem írja alá az NPT-t és a CTBT-t)
- a szankciók főként negatív gazdasági hatással járnak
- 1999 tavaszán negyedik indo-pakisztáni háború (3. kasmíri háború, avagy kargili konfliktus)
87
negyedik indo-pakisztáni háború
1999
kargili konfliktus
az indiai miniszterelnök elutazik Pakisztánba, deklarálják, hogy nem lesz nukleáris konfliktus
1999. május-június fegyveres konfliktus
a nemzetközi közösség szerint Pakisztán az agresszor, nem áll senki Pakisztán mellett
a határ változatlan marad
USA közbelépése
működik a nukleáris elrettentés
88
India Look East Policy
gazdasági típusú kapcsolat keresés, külföldi működőtőkére lenne szüksége Indiának
Délkelet-Ázsia
89
Kínai gyöngysor elmélet
támaszpontok és kikötők létesítése az Indiai-óceán partvonalán
olajszállítási útvonal
„mindenhol kínaiak vannak” az indiaiak szemszögéből kihívás Indiával szemben
Pakisztánnál kínai mélytengeri kikötő (Pakisztánból Kínába áruk szállítása)
90
India és Oroszország
A Szovjetunió felbomlását követően szoros kapcsolatok (pl. fegyverexport) – a 90-es katonai fejlesztés oroszokhoz kötődik
Közös érdek Közép-Ázsiában a radikális iszlám visszaszorítása (tálib rezsim)
Számos kétoldalú szerződés aláírása (gazdasági kérdések, tudományos kutatás)
Afganisztán kérdése (nem jó sem az oroszoknak, sem az indiaiaknak)
91
Az indiai külpolitika 3 alapelve
1. Pozitív semlegesség
2. Antikolonializmus (segít más államoknak függetlenedni, dekolonizáció támogatója)
3. India, mint a fejlődő világ érdekeinek képviselője (szegénység, egyenlőtlenség felszámolása)
(Nehru miniszterelnök fekteti le ezeket az alapelveket, a hidegháború végéig meghatározza a gondolkodást és cselekvést)
92
Tágabb Közel-Kelet
az Arab Államok Ligájának 22 tagja és 3 nem arab ország: Törökország, Izrael, Irán
93
Szűkebb Közel-Kelet
Egyiptomtól Iránig terjedő terület
94
A közel-keleti államok közös jellemzői
Neopatriarchális társadalom
Erős a vezető, uralkodó
Periodikus fejlődés
Van politikai aktivitás
Széles középosztály
Széles bürokrácia
iszlám meghatározó szerepe
95
Kemal-i politika 6 alapelve
1. Republikanizmus
2. Populizmus
3. Nacionalizmus
4. Szekularizmus
5. Etatizmus
6. Reformizmus
96
Közel-Kelet államok létrejötte
1935: Irán
1933: Szaúdi Királyság
97
2011 arab tavasz jellemzői
Csökken az amerikai befolyás
Alulról jövő politikai elégedetlenség fennálló rezsimekkel szemben
Gazdasági nehézségek, egyenlőtlen jövedelem-eloszlás, munkanélküliség, élelmiszerárak emelkedése
kezdeményezője a diplomás fiatal réteg, főleg akik munkanélküliek, nincs jövőképük
média katalizátor
98
Arab tavasz következményei
"Nem erőszakos" átmenet:
- Egyiptom: viszonylag békés átmenet, majd visszarendeződés
- Tunézia: politikai válság --> konszenzus, pozitív kimenet
Erőszakos rezsimváltás:
- Líbia: külső beavatkozással (NATO misszió)
- Jemen: eltávoztatják az elnököt
- Szíria: Asszad rezsim
A tüntetések leverése: Bahrein
(Szaúd-Arábia kettős politikát folytat: máshol támogatják az átmenetet, de maguknál nem.)
Kiigazítási reformok: Jordánia, Marokkó (monarchiák)
99
Ábrahám megállapodások
2020
kétoldalú megállapodásokat jelölik, amelyeket Izrael kötött arab országokkal kapcsolataik normalizálására
USA közvetített
Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Marokkó, Szudán
elismerte Izrael szuverenitását, lehetővé téve a teljes körű diplomáciai kapcsolatok kialakítását
100
1955: az osztrák államszerződés
Sztálin halála után a szovjetek az engedmények politikája jegyében elfogadták Ausztria egyesítését és kivonták csapataikat a Bécsi-medence környékéről. A semleges Ausztria létrejötte a szovjeteknek kedvező is volt, például kettévágta a NATO északi és déli szárnyát. A szovjeteket az engedmények ellenére nem a közép-európai érdekszféra feladása, hanem konszolidációja foglakoztatta.
101
1956: az SZKP XX. kongresszusa
Hruscsov elkezdte a desztalinizálást
elítélte a személyi kultuszt
2 világrendszer közötti békés versengés
102
Varsói ősz
1956
A szovjet vezetésben végbemenő változások a csatlós országokban is következményekkel jártak.
Lengyelországban a pártvezetés többsége követelte Gomulka megválasztását a kommunista párt élére és a szovjet befolyás visszaszorítását.
Hruscsov varsói látogatása során kénytelen volt meghátrálni a lengyelek igényei előtt.
Gomulka belső önállóságáért cserébe megígérte, hogy a szovjet blokk tagja marad.
103
1956-os szuezi válság
A függetlenségét elnyerő Egyiptom államosította a szuezi csatornát, ami kiváltotta az érdekelt Anglia és Franciaország tiltakozását, akik Izraellel szövetségben megtámadták az arab országot.
Egyiptom katonai vereséget szenvedett, de a Szovjetunió határozott állásfoglalása visszakozásra kényszerítette Angliát és Franciaországot. Meghátrálásukban az is szerepet játszott, hogy nem egyeztették kellően akciójukat az USA-val, amely így nem állt ki mellettük a szovjetekkel szemben.
Hruscsov sikerként könyvelhette el Egyiptom melletti szovjet fellépést.
104
1956-os budapesti forradalom
1956. október 23. – tömegtüntetés kezdete Budapesten
1956. október 24. – Nagy Imre miniszterelnök
1956. október 25. – sortűz a Parlamentnél. Gerő Ernő felmentése – Kádár János a párt új főtitkára
1956. október 28. Nagy Imre rádió beszéde (szovjet csapatok kivonása, ÁVH megszüntetése,…)
1956. november 4. – szovjet bevonulás
105
Út az enyhülés felé (a törékeny détente) 1962-1969
A kubai rakétaválsággal a hidegháború klasszikus korszaka lezárult. Mindkét fél - hallgatólagosan - elismerte a kialakult status quot.
A harmadik világ országaiban a befolyási övezetek még nem állandósultak, ezért itt volt esély a térnyerésre.
1963-ban Nagy-Britannia, az USA és a Szovjetunió képviselői Moszkvában aláírták az atomcsend-egyezményt, mely csak a földalatti robbantásokat engedélyezte az atomfegyver-kísérleteknél.
106
Az enyhülés korszaka (Détente)
1968-75
Az 1968-ban megszületett atomsorompó-szerződésben a nagyhatalmak vállalták, hogy nem adnak tovább atomfegyvert, illetve olyan technikát, mely lehetővé teszi ennek előállítását. Franciaország és Kína nem írta alá a megállapodást.
1969-től a Brandt vezette kormány "új keleti politikát" hirdetett meg (neue Ostpolitik), melynek eredményeként az NSZK-NDK államközi kapcsolatai normalizálódtak.
Az NSZK kétoldalú szerződésekben rendezte keleti kapcsolatait. Először Nyugat-Berlin helyzetét rendezték, majd 1972-ben parafálták a két német állam alapszerződését, melynek az alapja az "egy nép - két állam" elfogadása lett. Ezután felgyorsultak az események. 1973-ban mindkét német állam tagja lett az ENSZ-nek.
1972-ben a SALT I. szerződés
SALT II.
1982: Reagan-kormányzat; START (Strategic Arms Reduction Talks = hadászati fegyverzetcsökkentési tárgyalások) nevezett tárgyalásokon a korábbiakkal ellentétben a csökkentések alapjaként nem a hadászati atomtöltetek hordozóeszközeit, hanem a velük célba juttatható atomtölteteket határoznák meg. A Szovjetunió nem fogadta el, mert hátrányosnak érezte, hogy a meglévő rakétáit leszerelje. A szovjetek, hivatkozva az új amerikai atomfegyverek nyugat-európai telepítésének megkezdésére, szüneteltették a tárgyalásokat.
1987 Gorbacsov és Reagan aláírta a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolását kimondó megállapodást. 1991-ben semmisítették meg az utolsó rakétákat.
107
Willy Brandt Neue Ostpolitik (új keleti politika)
Hallstein-doktrína feladása Az ún. „Keleti szerződések” három csoportja:
A Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal kötött szerződések
Az NDK-val kötött szerződés
A Berlinre vonatkozó szerződés
az NSZK-NDK államközi kapcsolatai normalizálódtak.
Az NSZK kétoldalú szerződésekben rendezte keleti kapcsolatait. Először Nyugat-Berlin helyzetét rendezték, majd 1972-ben parafálták a két német állam alapszerződését, melynek az alapja az "egy nép - két állam" elfogadása lett. Ezután felgyorsultak az események. 1973-ban mindkét német állam tagja lett az ENSZ-nek.
1970: Szovjetunió – NSZK
1970: Lengyelország – NSZK
1973: Csehszlovákia – NSZK
1973: Magyarország – NSZK
108
Az első indokínai háború (1946-54)
1945-ben a Viet Minh kikiáltotta Vietnám függetlenségét. (komcsi)
vietnámiak vs franciák
A Viet Minh-t a kommunista országok támogatták, a franciák pedig az USA támogatását élvezték. (Truman-doktrína)
1954 májusában Dien Bien Phu-nál végleg megverték a franciákat.
(1954-ben megbukott az akkori francia kormány)
1954 genfi egyezmény: Franciaország és a Vietnámi Demokratikus Köztársaság tűzszüneti egyezményt kötött.
A franciák csapatai délen, a Viet Minh csapatai északon tartózkodtak. Északon Ho Si Minh vezetésével a kommunisták, délen a franciák támogatottja Bao Dai vette át a hatalmat.
1954. szeptemberében megalapították a Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete (SEATO) nevű katonai tömböt.
1954. novemberében a franciák bejelentették, hogy kivonulnak Indokínából, ezáltal az USA teljesen magára vállalta Dél-Vietnám fegyveres kiképzését.
109
Kubai rakétaválság
Castro 1960 államosította a szigetországban lévő amerikai vállalatok többségét és szoros szövetséget épített ki a Szovjetunióval.
1962: amerikai felderítő repülőgépek rakétaállások építését észlelték, amelyekbe közepes hatótávolságú szovjet rakéták kerültek.
Kennedy elrendelte a Kuba elleni blokádot
tartóztasson fel és kutasson át minden Kuba felé tartó hajót
A Kuba felé tartó szovjet kereskedelmi és hadihajók azonban végül nem kísérelték meg áttörni a blokádvonalat, hanem visszafordultak. A válság azonban még nem ért véget, mivel Moszkva nem volt hajlandó ellentételezés nélkül visszavonni a Kubába telepített szovjet nukleáris rakétákat.
Hruscsov közölte: ha az Egyesült Államok kész lemondani a Kuba elleni invázióról, a rakéták hazatelepítésre kerülnek. + Amerikának vissza kellett vonnia közepes hatótávolságú rakétáit, amelyek a törökországi bázisokról.
Kennedy elnök által felállított válságkezelő bizottság ezt az igényt visszautasította, de közölte a washingtoni szovjet nagykövettel, hogy az első ajánlattal egyetért.
az elnök öccse, Robert Kennedy a kulisszák mögött a második ajánlatot is elfogadta, az Egyesült Államok a legnagyobb titoktartás mellett – presztízsveszteség nélkül – kivonta közepes hatótávolságú rakétáit a NATO-tag Törökországból.
1963: forródrót
110
Mire hivatkoztak az oroszok a katonai fellépésnél?
-“ez különleges hadművelet” nem háború
-donbasz segítséget kért tőlük (donbasz = Donyec-medence)
-kijevi rezsim népirtást folytat
-Ukrajnát nácítlanítani kell
111
Milyen multilaterális kötelezettségekbe ütközik Krím annexiója?
1. ENSZ Alapokmány- 2. cikk általános erőszaktilalom
2. Helsinki Záróokmány
-határok sérthetetlensége
-területi integritás
3. Budapesti Memorandum: (1994): Aláírók: USA, Nagy-Britannia, Oroszország
felek tiszteletben tartják UK szuverenitását, határait, függetlenségét
112
Milyen bilaterális kötelezettségekbe ütközik a Krími annexió?
Partnerségi Megállapodás, 1997
-határok sérthetetlensége, viták békés rendezése, fegyveres erő használatának, és az azzal való fenyegetés mellőzése
Harkovi Megállapodás, 2010
felek kapcsolataikat az 1997-es megállapodás elveire építik
113
Oroszországból való energiahordozók szankcionálása? EU
elsőként: Északi Áramlat 2 gázvezetéket felfüggesztették a németek
március: az orosz energiaszektorba irányuló európai befektetések tiltása
április: szén importtilalma évi 4 milliárd euró értékben. szénimport fele Oroszországból származott előtte
114
A hibrid háború Hoffman szerint:
politikai hadviselés, konvencionális hadviselés, kiberhadviselés, irreguláris hadviselés kombinálása.
115
Krími háború
2014. február 22-én Janukovics ukrán miniszterelnök elhagyta az országot, miután az oroszpárti politikája ellen zajló tüntetések aláásták hatalmát. Ugyanazon a napon orosz katonai erők megkezdték a Krím-félsziget megszállását.
2014. március 16-án a terület lakossága egy népszavazáson kinyilvánította elszakadását Ukrajnától és az Autonóm Krími Köztársaság megalakulását, amelyet Oroszország azonnal önálló államként ismert el. Március 18-án az állítólagos köztársaság csatlakozási kérelmet nyújtott be az Orosz Föderációhoz, amelyet Oroszország március 21-én ratifikált.
orosz katonai támogatással fegyveres felkelés tört ki az ukrán fennhatóság ellen és 2014. május 11-én, egy népszavazást követően kikiáltották a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot.
Ezt követően folyamatos fegyveres konfliktus. (az orosz politikai vezetés folyamatosan cáfolta, hogy csapatai jelen lennének Ukrajna területén)
116
Mi volt Jugoszlávia hivatalos neve?
JUGOSZLÁV SZOCIALISTA SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
117
A nemzetközi jog forrásai
* Nemzetközi Bíróság (ICJ)
o (1) nemzetközi szerződések
o (2) nemzetközi szokásjog
o (3) általános jogelvek
* További jogforrások
o (4) államok egyoldalú aktusai
o bizonyos nemzetközi szervezetek adott szerveinek bizonyos határozatai
118
Nukleáris triád
repülőgépekről bevethető (szabad hullású – free falling)
földi indítású (siló)
tengeralattjáróról bevethető
119
Grand Design
F. D. Roosevelt (1933-45)
Liberális szabadkereskedelmi világrendet
vámok lebontása
A nemzetközi gazdasági kapcsolatokat szilárd valutaárfolyamok és stabil valuták biztosítanák (aranydeviza standard)
A nemzetközi kereskedelem és pénzügyek működését a létrejövő nemzetközi intézmények biztosítják
Intézményi biztosítékok: bretton woods-i intézmények, GATT
120
Miért nem tért vissza a második világháború után az USA az izolacionizmushoz 1945 után?
Idealista érvek
A Grand Design összhangban van az amerikaiak „jó világról” alkotott elképzeléseivel. (A wilsoni 14 pont szellemének „örököse”)
A keleti partvidék értelmiségének önvádja: „későn avatkoztunk be a második világháborúba.” Hiba, amit még egyszer nem szabad elkövetni.
Realista érvek
Export- és nyersanyagérdekek
A katonai lobbi és a hadiipari komplexum szempontjai
121
Emberi jogok "generációi"
Szabadság, egyenlőség, testvériség
Sz: első generáció - polgári + politikai jogok
E: második g - gazdasági, szociális és kult. jogok
T: harmadik g - szolidaritási jogok, kollektív jogok, népek jogai
122
Az Európa Tanács keretében kidolgozott legfontosabb egyezmények
1950 Európai Emberi Jogi Egyezmény
1961 Európai Szociális Charta
1987 Egyezmény a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetések megelőzéséről
2011 A nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztanbuli egyezmény
123
Emberi Jogok védelme
Univerzális szint – ENSZ
Regionális szint
o OAS (Amerikai Államok Szervezete)
o Afrikai Unió
o Arab Liga
o Európa Tanács (Strasbourg, Emberi Jogok Európai Bírósága)
124
monizmus
belső jog primátusán nyugvó álláspont; a nemzetközi jog az pusztán az államok külső közjoga
125
dualizmus
Nemzetközi jogot és belső jogot elkülönült jogrendszerként tartja számon
126
1969. évi bécsi egyezmény a szerződések jogáról-27.cikk: belső vs nemzetközi jog
Egyetlen részes fél sem hivatkozhat belső jogának rendelkezéseire annak igazolásául, hogy elmulasztotta a [nemzetközi] szerződést teljesíteni.
127
nemzetközi szervezet institucionális és konstitucionális elem
Institucionális elem: kell legalább egy állandó szerv, ami képviseli a nemzetközi szervezetet.
Titkárság: állandó adminisztráció
Konstitucionális elem: van egy dokumentum ami megalapítja a nemzetközi szervezetet.
Pl. ENSZ Alapokmány, Európa Tanács Statútuma. Ezekben szerepelnek a célok, az intézményi struktúra, az egyes szervek feladata, hatásköre, a hierarchia, a tagfelvétel kritériumai
128
montevideói egyezmény 1933
Az államok jogairól és kötelezettségeiről szóló nemzetközi szerződés.
államnak azt az egységet nevezhetjük, amely állandó népességgel, meghatározott területtel és kormányzattal rendelkezik, emellett képes a más államokkal való kapcsolatfelvételre, tehát más államok elismerik.
129
Mi nem egyenlő hivatalosan az állam elismerésével?
konzuli szolgálat létrehozása nem egyenértékű az állam elismerésével
konzuli iroda sem elismerés - állampolgárok ügyeinek intézése nem elismerés
pl: Oroszo vs Koszovó
Oroszo van ügyvivő irodája Pristinában, de nem ismeri el önálló államnak Koszovót
130
Alkotmányellenesen létrehozott kormány leginkább alkalmazott elv
Estrada elv: alapvetően az, hogy hogyan került hatalomra egy kormány az belügy, ebben az államok nem foglalhatnak állást hivatalosan, de egyéb módon ki lehet fejezni az esetleges nemtetszésüket
nem az elismerés hivatalos megtagadásával hanem diplomáciai kapcsolatoktól elzárkózás az adott állammal, annak megszakítása
131
A második világháború utáni európai biztonsági rendszer transzatlanti és regionális pillérei
Transzatlanti pillér: NATO (1949)
Regionális pillérek:
1947: dunkerque-i paktum (brit-francia kölcsönös segítségnyújtás a németekkel szemben)
1948: brüsszeli sz (benelux államok)
1952: Pleven-terv (EVK) + E Pol. Köz. terve - kudarc
de létrejött 1954-ben a Nyugat-európai Unió (regionális bp-i/védelmi közösség, klasszikus kormányközi em., amely jogi személyiséggel rendelkezett)
a NATO a valódi biztonsági garanciák hordozója, a Nyugat-európai Unió pedig a regionális biztonsági rendszer „csendes” társa volt
Fouchet-tervek az EGK létrehozása után kívántak p-i integrációs keretet biztosítani (klasszikus kormányközi sz. jött volna létre, amely az európai kül- és bp-i em-t segítette volna elő) - bukás
2001: Nizzai Sz. megjelennek az első kül- és biztonságpolitika hatáskörébe tartozó intézmények, és a Lisszaboni Sz., amely először ad jogi személyiséget az Uniónak
Közös Kül- és Bp. az EU második pilléreként először emelte be az Uniós joganyagba a bp-val összefüggésben lévő kötelezettségeket.
Amszerdami Sz. tovább bővítette a kezdeményezést: integrálta a béke megőrzését és biztosítását szolgáló rendszabályokat, így a NyEU petersbergi feladatokkal kapcsolatos tevékenységét: a humanitárius feladatokat, mentési akciókat, békefenntartó feladatokat valamint béketeremtő intézkedéseket.
1999: Helsinki csúcst: 50-60 ezer fős gyorsreagálású hadtest
2003: európai biztonsági stratégia
2021: Európai Békekeret
2023: Európai Védelmi Alap
132
Második aranykor a II. VH után
1945-1971/73/76
Bretton Woods, IMF, GATT
Marshall-terv, EUP (Európai Ujjáépítési Program)
Montánunió (1951), EGK (1957)
a nemzetközi tőkeáramlás dinamikus bővülése
pénzügyi stabilitás
nemzetköziesedés
Kínában polgárháború tör ki
Szovjet blokk létrejötte
A fejlődés hajtóereje
o a technológiai dinamizmus
o olcsó energia
o oktatás bővülése
o sikeres (keynesiánus) gazdaságpolitika
o kölcsönös függőségek növekednek
növekedés ára
o környezetszennyezés, természetrombolás
o infláció felgyorsulása
1971: Bretton woodsi rendszer vége, 1973 olajárrobbanás, világgazdasági válság
133
keynesianizmus
gazdaságpolitikai csomag, amely a gazdasági recessziót az állami túlköltekezéssel, a kereslet állami élénkítésevel kívánta lerövidíteni és mérsékelni
a kormánynak lehetősége van arra, hogy a makroszinten megnyilvánuló keresletet ösztönözze, s ezáltal küzdjön a munkanélküliség és a defláció (ált. árszínvonal csökkenés) ellen
134
Az állandósult egyensúlytalanságok korszaka
1973/76-1990
a BW-i rendszer fölbomlása
alacsonyabb és ingadozó növekedés
állandósult pénzügyi egyensúlytalanságok
tartós adósságválság a fejlődő országok túlnyomó többségében
„támadás” jóléti állam ellen
neoliberális térnyerés
erőviszony-változások a „TRIÁD”-on belül
változatlanul dinamikusan bővülő világkereskedelem és működőtőke-áramlás
135
Globalizáció
társadalmi, politikai, intézményi, kulturális, gazdasági globalizáció
a javak és szolgáltatások piacának, a pénzügyi szolgáltatásoknak, a vállalatoknak és az iparágaknak, valamint technológiák és a verseny nemzetköziesedése (OECD)
a tőkeműveletek liberalizációja + piacok további megnyitása (kereskedelem, beruházások) + információs és kommunikációs technológiák
fő hordozói a transznacionális vállalatok, tőkepiacok, országok, műszaki technológia
vesztesei: Szubszaharai Afrika, nyertes: Délkelet és Kelet Ázsia
136
OECD
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
1961
Organisation for Economic Co-operation and Development
137
Bretton woodsi rendszer
1945-71/73
Kiigazíthatóan rögzített árfolyamrendszer
kulcsvaluta: USA dollár (rögzített aranyparitással
IMF (felügyeli a monetáris rendszert
IBRD (újjáépítési és fejlesztési hitelek)
138
nemzetközi rend
a nemzetközi rendszer legfontosabb szereplői közötti kapcsolatokat szabályozó normák és intézmények összessége
folyamatos átalakulásban van
célja: kollektív biztonság
A nemzetközi rend szervezeti intézményesülése elég kései fejlemény.
Az első ilyen szervezet az 1919-ben létrejött Népszövetség.
139
Hogyan jön létre békeszövetség? Kant
Hatalmas és fölvilágosult köztársaság fog megszületni
Ez vonzza majd maga köré a többi államot, mert hasznos lesz vele kapcsolatba kerülni, ill. mások biztonságát biztosítani tudja
Kant mintegy vizionálta a 2. vh utáni állapotokat (az USA szövetsége biztosítja az európai államok biztonságát - önkéntes békeszövetség jön létre)
nem kell hogy szerződéses alapja legyen
140
Mi kell az örök békéhez?
A polgári alkotmánynak minden államban köztársaságinak kell lennie
a köztársasági államok közti kapcsolatok békésebbek, nem háborúznak egymással
köztársaságokban mivel az állampolgárok viselik a háború terheit, a köztársaságok majd nem akarnak háborúzni
kozmopolita jog
a békére az egyik
legjobb ösztönző a kereskedelem, a haszon, amit az egyének, államok nyernek belőle
141
demokratikus békekoncepció klasszikus alapjai
1. a demokráciában élő állampolgárok nem akarnak háborút
2. “pacific union” van egy morális közössége a demokráciáknak mely elősegíti a békét
3. gazdi közösség, kereskedelmi kapcsolatok és a az interdependencia a demokráciák között tovább csökkenti a háború lehetőségét
142
Ikenberry szerint stabil politikai rendet hoz létre:
1 demokratikus politizálás
2 a gazdasági interdependencia és a
3 nemzetközi intézmények
143
Stratégiai fegyverkorlátozás az 50-es években
1957: Cabot Lodge javasolta elsőként azt, hogy kezdjenek tárgyalásokat az atomfegyverkezés nemzetközi ellenőrzésével kapcsolatosan
1957: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség
50-es évek végén megjelennek kezdeményezések: legyen atomfegyvermentes övezetek a Földön
ezeken a területeken ne lehessen telepíteni rakétákat, sem kísérleti robbantásokat végezni
1959: Antarktisz egyezmény: első olyan egyezmény, hogy atomfegyvermentes övezet jöjjön létre
144
Stratégiai fegyverkorlátozás első generáció
1963 Részleges Atomcsend Egyezmény: nukleáris kísérletek helyszínét korlátozza: Légköri, víz alatti, űrbeli kísérleti atomrobbantások tilalmát jelenti
1968: Atomsorompó Egyezmény
nyílt cél az atomhatalmak számának korlátozása
két csoportra osztja a részes feleket:
atomfegyverrel rendelkező és nem rendelkező országokra
rendelkezők: nem adnak át fegyvert/technológiát
nem rendelkezők: nem akarnak nukleáris fegyvereket beszerezni, a technológiát elsajátítani
Ellenőrzéseket végezhet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség
145
Stratégiai fegyverkorlátozás második generáció
1972: SALT I
1979: SALT II
1988: INF szerződés
146
SALT I
1972
Nixon - Brezsnyev
MENNYISÉGI, növekedés korlátozása
1, nukleáris triád két eleme- tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták és ICBM- ezek számának korlátozása
-ellenőrzés: műholdfelvételen keresztül
2, ABM szerződések- rakétavédelmi rendszerekből csak kettőt lehet kiépíteni -egy főváros körül, egy tetszőleges helyre
147
SALT II
1979
nem lesz raitifikálva, de mégis betartják a felek
interkontinentális rakéták számának korlátozása, ballisztikus rakéták számának korlátozása, tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakéták számának befagyasztása + ellenőrzési mechanizmus
148
INF szerződés
1988-ban ratifikálták
Gorbacsov Reagan
kettős nulla megállapodás
rövid és közepes hatótávolságú rakéták leszerelése
eurorakéták leszerelése
robbanófejek maximalizálása (4900-4900 db)
149
Stratégiai fegyverkorlátozás harmadik generáció
1991: START I
1993: START II
1996: CTBTO Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete
2002: SORT
2010: START III
150
A leszerelési tárgyalások fórumai
ENSZ Közgyűlésének Leszerelési Bizottsága folyamatosan ülésezik, tárgyal; főként multilaterális szerződéseket és folyamatokat készít elő;
ENSZ Fegyverzetkorlátozási- és Leszerelési Bizottsága
Genfi Leszerelési Fórum
151
nukleáris elrettentés elmélete
állítja, hogy stabilitást hoz a nemzetközi rendszerbe a nukleáris fegyverek birtoklása több ország által
a katasztrofális következményektől való félelem csökkenti az agresszió valószínűségét
az egyszerűbb fegyveres konfliktusok száma is csökkenni fog
152
humanitárius intervenció arányosság
- időben alkalmazott arányosság, vagyis a beavatkozás során végrehajtott fegyveres akció nem tarthat tovább annál, minthogy a végcél teljesül. A siker azt jelenti, hogy a megoltalmazni kívánt személyek életében szignifikáns, tartós javulás áll be.
- erőszakot illetően alkalmazott arányosság, azaz az erőszak mértékének mindig a végcélhoz kell viszonyulnia és az adott időpillanatban alkalmazandó minimálisan szükséges erőszakot szabad csak kifejteni
(A humanitárius intervenció az erőszak ultima ratio eszköze, azaz végső eszköz/megoldás. A humanitárius beavatkozás előtt minden egyéb, fegyveres erőszakkal nem járó békés utat ki kell meríteni, végig kell járni)
153
Nukleáris kísérleteket korlátozó szerződések generációi
első generáció: deklaratív
második generáció korlátozó
harmadik generáció: csökkentési
154
START I
Strategic Arms Reduction Talks – MENNYISÉGI KORLÁTOZÁS – fegyverek csökkentése
1991/94
155
Kaplan hatalmi egyensúly rendszer
olyan típusú nki rendszer, amelynek legalább öt főszereplője van, ha a létszám ez alá esik akkor bipoláris szisztémát kapunk
156
biztonsági dilemma
Ha egy állam növeli a katonai kapacitásait akkor egy másik állam is növelni fogja.
Így az eredetileg védekező lépés, mely esetlegesen nélkülözött támadójelleget ahelyett hogy növelné az állam biztonságát veszélyeztetni fogja azt. (a reakciója miatt a másik államnak)
157
biztonsági dilemmafogalom jelentősége a nemzetközi p-i viszonyok szempontjából
fegyverkezési versenyeket írhatunk le az fenti jelenséggel
158
nemzetközi rendszer egyensúlya
stabilitás forrása: legitim erőszakmonopólium
az államok együttműködéseket hoznak létre - békeszövetség
stabilitás forrása: hospitalitás
159
enyhülés korszaka
1968-75
160
neue Ostpolitik
1969
Willy Brandt vezette kormány új keleti politikát hirdetett meg
„Keleti szerződések” három csoportja:
A SZU-val és a kelet-európai országokkal kötött szerződések
Az NDK-val kötött szerződés
A Berlinre vonatkozó szerződés
az NSZK NDK államközi kapcsolatai normalizálódtak
Az NSZK kétoldalú szerződésekben rendezte keleti kapcsolatait. Ebben került sor a SZU-val és Lengyelországgal a kialakult határok elismerését tartalmazó egyezmények aláírására
Nyugat-Berlin helyzetét rendezték
1972-ben parafálták a két német állam alapszerződését, melynek az alapja az "egy nép - két állam" elfogadása lett
1973-ban mindkét német állam tagja lett az ENSZ-nek
161
Atomcsend egyezmény
1963
USA, SZU, Nagy-B
"a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról"
(Fro és Kína nem részese, de betartják)
162
2 érv az atomfegyverek bevetése ellen
lehetetlen az ún. első csapással hadászatilag döntő előnyre szert tenni, mivel elegendő rejtetten elhelyezett fegyver - mindenekelőtt tengeralattjáró-fedélzeti ballisztikus rakéta - marad a válaszcsapásra
a rendelkezésre álló tömegpusztító fegyver bevetésének eredményeként egy esetleges világháborúnak nem maradna győztese.
163
ABM szerződés
1974
ant-ballistic missile (ballisztikus rakéta elleni)
tiltja az átfogó rakétaelhárító védelmi rendszer kialakítását, s mindkét félnek egy-egy földi telepítésű körzetvédő rakétaelhárító védelmi rendszer telepítését engedélyezte.
MERT a hadászati támadófegyverek csökkentésének, alapfeltétele a védőfegyverzet jelentős korlátozása
MERT a védelmi rendszerek terén elért minden újabb eredmény a támadórendszerek jelentős továbbfejlesztését vonja maga után
164
SALT II
1979
fegyverkorlátozás és csökkentés
USA - a SZU 1979 decemberében történt afganisztáni bevonulására hivatkozva - nem ratifikálta, ennek ellenére az amerikaiak a szerződést betartották.
165
Henry Cabot Lodge
1957-ben ő javasolta elsőként azt, hogy kezdjenek tárgyalásokat az atomfegyverkezés nemzetközi ellenőrzésével kapcsolatosan
166
törékeny détente
1962-69
létrejön a Atomenergia Bizottság (ENSZ)
és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (1957)
167
Élysée-szerződés
1963
Franciaország és az NSZK között megkötött bilaterális keretszerződés. A két nemzet megbékélését és a tartós európai békét előirányzó egyezséggel az aláírók Charles de Gaulle és Konrad Adenauer több évszázados rivalizálást zártak le
168
a diplomácia fogalma
A diplomácia, a külpolitika vagy a nemzetközi kapcsolatok fogalmát az államok egymás közti viszonyára vagy egy állam külső aktivitásának jelölésére egyaránt használják, azonban van jelentésbeli különbség.
diplomácia
fogalma a legszűkebb értelmű (kabinetek közti kapcsolatok, technikai eszköztár plusz emberi kapcsolatok)
része, eszköze a külpolitikának (külügyi tevékenység)
külpolitika
az állam valamennyi külső békés és háborús tevékenységét magába foglalja
a kabinetek közti viszonynál tágabb mozgás
a nemzetközi kapcsolatok fogalma a hivatalos állami politikán kívüli, például pártok, vállalatok, kulturális csoportok, magánszemélyek közti kapcsolatot is magában foglalja
diplomácia < külpolitika < nemzetközi kapcsolatok
169
A diplomáciai képviselet funkciói
Képviselet
Tárgyalás
Védelem
Információszerzés
Baráti kapcsolatok ápolása
170
modus vivendi
kompromisszumok révén elért megállapodás
A modus vivendi nemzetközi szerződések egyik fajtája; rendszerint valamely kérdésnek átmeneti időre, ideiglenes megállapodással történő rendezése. A modus vivendi a diplomácia nyelvén: egymással vitában álló felek között a vita tárgyát képező ügynek meghatározatlan időre szóló, ideiglenes elrendezését jelenti, amely a vitában álló felek között jogi álláspontjuk kölcsönös fenntartása mellett tényleges és jobb megállapodás híján mintegy kölcsönösen eltűrt állapotot hoz létre.
171
Diplomata testület tagjai és családtagjaik immunitást élveznek
o Célja: a diplomatát ne akadályozza meg az eljárás a munkája végzésében
o Teljeskörű: nem lehet 1, büntetőeljárást indítani, 2, őrizetbe venni, 3, fogvatartani, 4, tanúvallomást sem köteles tenni DE! a fogadóállam nem fegyvertelen
o Fogadó állam jogát köteles betartani a diplomata is
o Bűnelkövetés fogadó állam kérheti küldő államot a mentességről való lemondásra/ küldő állam vonja felelősségre a személyt/hazaküldhetik, kiutasíthatják a személyt az országukból
172
A neorealizmus 6 alappillére
1. a folyamatosság alapelve
2. a relatív nyereség alapelve
3. a politikai szuverenitás alapelve
4. a fennmaradás racionális problémája
5. tág belső cselekvőképesség, biliárdgolyók alapelve
6. az államnak nincs nemzetközi cselekvőképessége és amorális alapelve
173
10 helsinki alapelv
1. Szuverén egyenlőség, a szuverenitásban foglalt jogok tiszteletben tartása.
2. Tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől.
3. A határok sérthetetlensége.
4. Az államok területi integritása.
5. A viták békés rendezése.
6. A belügyekbe való be nem avatkozás.
7. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és a meggyőződés szabadságát.
8. A népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga.
9. Az államok közötti együttműködés.
10. A nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése.
174
Helsinki értekezlet előzménye
összeurópai biztonsági értekezletet már régóta akartak
1972 -ben megkezdődnek az EBEÉ előkészítőtárgyalásai
=Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (OSCE)
4 érdekcsoport jelent meg:
-skandináv államok
-mediterrán államok
-NATO tagállamok
-Varsói szerződés államai
175
Helsinki konferencia
1973-75
résztvevők: 33 európai és 2 észak-amerikai állam
A Helsinki záróokmány 3 kosara
1.kosár: Katonai bizalomerősítő lépések
2. kosár: gazdasági, technológiai és környezetvédelmi együttműködés-ajánlások
3. kosár: humanitárius és egyéb területek
176
Mi írja elő és miért lettek helsinki utókonferenciák?
záróokmány írja elő
eredmények enyhe „ellenőrzése” érdekében: nincs szankció, de az államok beszámolnak arról mit tesznek a három kosarat illetően
177
Helsinki utókonferenciák
1. Belgrád -hűvösebb légkör(afrikai szovjet intervenciók), nincs érdemi eredménye (1977)
2. Madrid - ez már a kis hidegháború időszakában zajlik, szintén nincs érdemi eredménye
3. Bécs: döntés több speciális konferencia létrehozásáról EBEÉ alatt
(1994: EBESZ néven intézményesül az EBEÉ, nemzetközi szervezet lett)
178
Kohl
NSZK kancellár a német újraegyesítés idejében
támogatta a két német állam közötti konföderációt
179
Modrow
az NDK utolsó komcsi miniszterelnöke
180
Kaukázusi megállapodás
1990
Gorbacsov és Kohl
Németo NATO tag lehet
volt NSZK haderő számát 200 ezerrel csökkenteni kell
ABC fegyverek kifejlesztése és megszerzése tilos Németo számára
1994-ig kivonulnak a szovjetek
181
START szerződések
START I. (1991) Bush és Gorbacsov
- nukleáris robbanófejek számát 40%-al kell csökkenteni
START II. (1993)
SORT (2002)
START III. (2010)
182
START szerződések jellemzői
az amerikai és orosz tulajdonban lévő hadászati támadófegyver-rendszerekkel foglalkoznak
(rendszer szó kell mert: indítóbázis, robbanófej és hordozóeszköz együttesen benne van az elnevezésben)
harmadikgenerációs leszerelési megállapodások közé tartoznak
fegyverzetcsökkentés a fő cél
183
finlandizáció
egy ország nem szól bele abba hogy egy nagyhatalom mit akar, nem ellenzi azt
annak ellenére, hogy nem politikai szövetségese
184
kis hidegháború
1979-85
1979: afgán beavatkozáshoz szoktuk kötni kezdetét
1985: gorbacsov hatalomra jutása
1980: Carter doktrína
az USA akár katonai erővel is megakadályozza a SZU perzsa-öböli terjeszkedését
olajválság
Vietnám-szindróma (beavatkozás elkerülése)
falklandi háború 1982
USA-Kína kapcsolatok
5. arab-izraeli háború
iraki-iráni háború
185
NATO kettős határozat
1979
amennyiben a SZU tovább folytatja a rakéta telepítéseket, akkor a NATO is lecseréli rakétáit korszerűekre , de ha a Szovjetunió csökkenti fegyverzetét, akkor a NATO is
USA célja: leszerelési tárgyalások foganatosítása
Carter
186
SZU megszűnése
1991
FÁK
187
kelet-közép európai rendszerváltások
Magyarországon és Lengyelországban már 1988-89-ben létrejöttek a demokratikus pártok és megtörtént a békés átmenet.
Csehszlovákiában a bársonyos forradalom vetett véget a szocializmusnak.
1993-ban különvált Csehország és Szlovákia.
Romániában a decemberi forradalom számolta fel Ceausescu diktatúráját.
1999-ben Cseho, Lengyelo és Magyarország NATO, majd 2004-ben EU tag lett.
188
Magyarország rendszerváltás
1989. október 23.: Harmadik Közt kikiáltása
1989-es négy igenes országos népszavazás
az ogy-i választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
Antall József
konstruktív bizalmatlansági indítványt
Köztársasági elnök: Göncz Árpád.
Szovjet típusú tanácsrendszer megszűntetése.
Önkormányzati törvény elfogadása.
1991-ben az utolsó szovjet katona elhagyta Magyarországot.
kárpótlási jegy
Megindult a központilag vezérelt privatizáció.
Állami vagyonügynökség
csökkentek a reálbérek.
Nőtt a munkanélküliség
1995: Bokros csomag (Bokros a pénzügyminiszter) megszorításokkal kezelte a válságot
Csökkent az életszínvonal
189
állami szuverenitás
= állami főhatalom gyakorlása az állam területe és népessége felett
Legfontosabb aspektusa a joghatóság - az állam joga arra, hogy egyoldalúan létrehozzon, megváltoztasson, vagy megszüntessen jogokat és kötelezettségeket.
190
Morgenthau Power Politics
hatalom-politikai irányzat
a társadalmat csak akkor lehet megjavítani, ha ismerjük törvényeit
a nemzeti érdek meghatározó volta
az állam törekszik a túlélésre, védi területét, intézményeit és kultúráját
191
társadalmi liberalizmus
arra válaszul jött létre hogy túl államcentrikusak az eddig megszületett elméletek
Rosenau, Burton, Deutsch
70-es 80-as évektől teljesedik ki
John W Burton
pókháló modell
nem-állami szereplők elismerése mint világpolitikát formáló tényezők
Ha az állami és nem állami szereplők (együttese) interakcióinak és üzleti tevékenységeinek a mintáját figyeljük: pontosabb képet kapunk a körülöttünk lévő világról
192
világtársadalom
J. W. Burton
transznacionális hálózatok a kormányközi kapcsolatok mellett szintén alakítói a nemzetközi politikának
nem-állami szereplők elszaporodása
a hatalom elveszti korábbi jelentőségét és helyette a kommunikáció válik a nemzetközi folyamatok fő szervező erejévé
államok nem tűnnek el, de az államhatárok elmosódnak, vesztenek korábbi jelentőségükből
193
biztonsági közösség
Karl Deutsch
államok csoportja, melyek biztosítják egymást arról hogy vitáikat békés úton fogják rendezni
nincs háborúzás egymással
két fajta:
1 az államok lemondanak szuverenitásukról és formálisan egyesülnek
2 államok nem mondanak le szuverenitásukról
194
globális kormányzás
James N. Rosenau fő képviselője
kommunikációs forradalommal a hatalom átalakul
A territoriális, az erőszak-monopóliumon alapuló hatalom egyre kevésbé tudja a globális problémákat megoldani, fokozatosan átalakul.
A régi szereplők, az államok egyre
kevésbé tudják a transznacionális folyamatokat ellenőrzésük alatt tartani
195
liberális republikanizmus
legfőbb képviselő: Michael W Doyle
demokrácia export
demokrácia = intézmények + jogállamiság + jogok és kötelezettségek
196
daytoni rendezés
1995
az első délszláv háborút (1991-95) lezáró megállapodás
4. sz melléklet Bosznia-Hercegovina alkotmánya
Milosevic-szerb, Tudjman-horvát, Izetbegovic-bosnyák
a három államalkotó nemzet a politikai rendszerben egyenlő jogokkal bír
Nemzetközi polgári jelenlét
nemzetközi katonai jelenlét (NATO)
197
második délszláv háború koszovói háború
1998-1999
NATO bombázás felhatalmazó BT határozat nélkül!
Milošević végül meghátrál és 1999. jún. 7-én aláírja a tűzszüneti megállapodást
1244-es BT határozat (1999. június 10)
Szerbia elveszíti szuverenitását korábbi tartománya (Koszovó) felett
ellentmondásos, mert nem rendezi egyértelműen Koszovó státuszát
UNMIK (United Nations Mission in Kosovo)
Koszovó 2008-ban kinyilvánította függetlenségét
KFOR ENSZ BT határozattal létrehozott békefenntartó misszió NATO-irányítás alatt
198
BT szerint következő helyzetek veszélyeztetik a békét:
o humanitárius válság
o emberi jogok súlyos megsértése
o népirtás
o nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértése
o polgárháborúk
o menekültválság
o nemzetközi terrorizmus
199
ENSZ: kényszerintézkedést kik rendelhetnek el?
csak a BT
200
van ENSZ haderő?
nincs, a tagállamok önként jelentkeznek
201
Öböl-háború
1990-91
Irak nagyon eladósodott Szaud-Arábiának és Kuvaitnak
Irak lerohanja Kuvaitot --> Szaddám Husszein bábkormányt hozott létre
660-as határozat: BT követeli az iraki hadsereg visszavonulását
678-as h: a BT felhívta Irakot Kuvait területének elhagyására, 1991 január 15-ig. Ellenkező esetben a VII. fejezet alapján a tagállamok “minden lehetséges eszközt” felhasználhatnak a nemzetközi béke és biztonság biztosításának érdekében.
Irak nem tesz eleget megérkeznek a nemzetközi csapatok megverik.
687 számú h.: tűzszünetről rendelkezik
1, Irak-Kuvait határ tiszteletben tartása
2, ENSZ Irak-Kuvait megfigyelő misszió elindítása
3, Iraknak meg kell semmisíteni az összes biológiai, vegyi fegyverét és ballisztikus rakétái
4, Atomsorompó egyezmény alapján Irak nem fejleszthet nukleáris fegyvert
5, adósságait köteles rendezni
202
CTBT
Comphrevensive Test Ban Treaty
Átfogó Atomcsend Egyezmény
1997
nukleáris tesztrobbantások/ kísérleti robbantások tiltása
nem ratifikálta: USA, Kína, Izrael, Egyiptom, Irán
nem írta alá: , India, Észak-Korea, Pakisztán
Az egyezmény fő részei:
1.eleme: Nemzetközi megfigyelő rendszer
2.eleme: Nemzetközi adatközpont
3. eleme: Helyszíni ellenőrzési rendszer
203
BTWC
Biological and Towic Weapons Convention
Biológiai és Toxinfegyvertilalmi Egyezmény
1972
nem részes, nem ratifikálta: USA
elutasította mert: az egyezmény nem segített volna a szabályok betartatásában, csak egy téves biztonságérzetet teremtett volna, ugyanakkor egy megerősített export kontroll rendszer nagyban rontaná az amerikai vállalatok versenyképességét, míg a veszélyes létesítmények ellenőrzése lehetőséget teremtene az ipari kémkedésre.
204
ICC
2002
International Criminal Court
Nemzetközi Büntetőbíróság
Római Statútum (1998)
a népirtás bűncselekménye, az emberiség elleni és a háborús bűncselekmények és az agresszió elkövetésében részes személyek felett rendelkezik joghatósággal
nem ratifikálta: USA, Ukrajna, Izrael
csak akkor járhat el, ha az erre jogosult állam nem kívánja vagy nem képes gyakorolni büntető joghatóságát
véget ér az állami szuverenitásra mint kibúvóra hivatkozó büntetlenség korszaka
205
ICC fellépésére akkor kerülhet sor ha
ha az ügyet valamely részes állam az Ügyész elé utalja
ha a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos helyzetet a BT az ENSZ Ao. VII.
fejezetével összhangban az Ügyész elé utalja
ha az ügyben az Ügyész büntetőeljárás indítását kezdeményezi, amennyiben ez a kezdeményezés megfelel bizonyos feltételeknek
ha a bűncselekményt egy részes állam területén követték el, illetve, ha a
bűncselekménnyel vádolt személy egy részes állam állampolgára
A fellépés korlátja a komplementaritás elve, mely szerint az ICC csak akkor léphet fel, ha
az erre jogosult állam nem kívánja vagy nem képes gyakorolni büntető joghatóságát.
206
Lokális szintű veszélyforrások
Gazdasági biztonságot
Élelmiszerellátás,
Egészséget
Környezetet
Személyes biztonság
Politikai biztonságot
Közösségi biztonságot veszélyeztető tényezők
207
Globális szintű veszélyek
Népességnövekedés
Globális szintű jövedelemkülönbségek
Nemzetközi migráció
Környezetpusztulás
kábítószer-kereskedelem
Nemzetközi terrorizmus
208
konstruktivizmus
a nemzetközi politikát az egyének, elsősorban az államvezetők teremtik
Farrell
209
nemzetközi társadalomközpontú konstruktivizmus
Finnemore
szocializációs alapelvek: társadalmi normák
nemzetközi szervezetek/nem állami szereplők: proaktív normahordozók
tanítják az államokat az államok igazodnak a nki normákhoz ezzel újratermelve a normarendszert
210
Kikhez kötődik a konstruktivizmus nemzetközi politikaelméleti irányzatának megteremtése?
90-es évek
alapító: Alexander Wendt
másik képviselője Nicholas Onuf
211
Kínai stratégia prioritásai
bekerítettség elkerülése
gazdasági nyomásgyakorlás a térség országaira
2 frontos háború elkerülése
fő cél, hogy Tajvan ne deklarálja függetlenségét
Kína nem akar egy egyesült és amerikai befolyás alatt álló Koreát
energiaszükségletek kielégítése
o gyöngysor stratégia
o alternatív útvonalak keresése
212
Kínai gazdasági reformok szakaszolása
1978-84: Négy Modernizáció (agrárium, ipar, védelem, tudomány és technológia), dekollektivizálás, kettős árrendszer, háztáji felelősségi rendszer
1985-93: állami szektor fokozatos leépítése, liberalizáció, decentralizáció, tőzsde
1993-2005: tömeges privatizáció (-50%), WTO csatlakozás, vámok lebontása, hatékonyságjavítás, elbocsátások
2011-15: a 12. ötéves terv
2016-2020: a 13. ötéves terv; környezetvédelem: tiszta gyártás, modernebb szakképzés, szabad 2 gyereket vállalni
5G
Made in China 2025: átállás a munkaigényes termelésről a tudásintenzív gyártásra
213
Kína 12. ötéves terv 2011-15
tudományos alapokon nyugvó fejlődés
1. kiegyensúlyozott: elmozdulás az intenzív, belső fogyasztáson alapuló gazdasági struktúra irányába, oktatásra költött pénz
2. inkluzív: életszínvonal növelése (egészségbiztosítás, nyugdíj és elérhető lakhatás )
3. átfogó: haladás minden téren (g, p, t, k)
4. környezettudatos: zöld, kibocsátáscsökkentés, légszennyezettség csökk, erdőségek növ, megújuló forr
214
Kínai Népköztársaság mi?
diktatúra, szocialista állam, amely emlékeztet egy szövetségi államra
215
Dél-kínai tenger jelentősége a kínaiak számára
flotta
gyöngysor stratégia
Kína a világ legnagyobb kőolajimportőre
kínaiak érdeke egy pufferzóna létrehozása, az ellenség minél távolabb legyen a kínai partoktól
216
Mountbatten-terv
India megosztása vallási alapon --> India, Pakisztán 1947
217
Pakisztáni nemzeti eszme elemei
iszlám
urdu nyelv
India-ellenesség
218
Mikor vált függetlenné Bangladesh?
1972
219
neogramscianizmmus
Cox
Gramsci – olasz fasizmus
hegemonikus és nem hegemonikus társadalmak
a szocializáció működik, a normarendszer segít hegemónná tenni egy társadalmat, elfogadottá tenni
(1) az állam visszaoszt, jóléti intézkedések, kiveszik a forradalmi lendületet (2) vannak a társadalmi intézmények (pl. család, egyház..), aminek van egy kialakult normarendszere
Egy hegemonikus társadalomban erősebbek a törvények és kevesebb az erőszak, erősebb a szocializáció
Globális hegemonikus normák
a recesszió ingatja meg a világrendet (mert megszűnnek a jóléti intézkedések, nőnek az egyenlőtlenséget, elvész a legitimitásérzet, az elit hajlamos erőszakhoz nyúlni, főleg a perifériaországokban) a stabilitás megvonása
Az eltérő társadalmakban eltérő stratégia kell a változáshoz
Nem hegemonista tsa: mozgóháború, ki kell használni az elégedetlenséget
Hegemonistában ez nem fog sikerülni állóháború, meg kell változtatni a normákat, a gondolkodásmódot (értelmiség feladata) passzív forradalom pl. transformismo: az állam csinál, azokat az embereket, akik megmozgathatná az embereket, beveszi a saját köreibe, felhasználja
