újkori magyarország Flashcards
(25 cards)
II. Jagelló Ulászló
1490-1516
lengyel származású cseh király volt
választási feltételek a bároktól: Mátyás adói eltőrlése, az aranybulla és az 1351-es törvények megújítása (eltörli a rendkívüli hadiadót, vámokat)
—> gyenge királyi hatalom, fekete sereg szétbomlása, végvárak elhanyagolása, elszegényedett király
a hatalom: bárók kezében van
rákosi végzés
1505, idegent nem választanak meg királynak
werbőczy istván
tripartitum (hármas könyv) megírója, országbíró volt
a tripartitum: törvénygyűjtemény: nemesi kiváltságok, szokásjog. egyik király sem szentesíti (tehát nem hivatalos) de mégis a legfontosabb könyv a magyar jogban 1848-ig és aktívan használják, hivatkoznak rá
habsburgi házasságszerződés
bécs, 1515
II. Ulászló kötötte Miksával hogy megerősítse a Jagelló dinasztiát
II.Lajos-Habsburg Mária
Jagelló Anna-Habsburg Ferdinánd
I. Szulejmán
1520-1566
Oszmán Birodalom szultánja
1521-ben a déli végvárvonal ellen hadjáratot indít
Legyőzték Szabács várát és Nándorfehérvárat, ami után már könnyen az ország belsejébe tudtak menni
mohácsi csata
1526 augusztus 29
-Tomori Pál által vezetett nehézlovasság
-A habsburgok és szapolyai jános serege nem segítettek
-magyarok: 25k fő törökök: 60k fő
-elsőnek a szpáhikkal sikeresen leszámoltak, de utána belefutottak a janicsárok ágyú-és kézifegyversortüzébe
-rengeteg főúr életét vesztette
-a menekülés során II. Lajos is meghalt a Csele-patakban
szapolyai jános
-ország legnagyobb földbirtokosa
-köznemesek vezetője
-a rákosi törvény az ő érdekét szolgálta: király szeretett volna lenni
-erdélyi vajda lett
-a mohácsi csata után megválasztották királynak 1526-ban
kettős királyválasztás
mohácsi csata után trónviszály: Szapolyai János és I. Habsburg Ferdinánd lett a király
Ferdinándtól a nemesek a habsburgok segítségét remélték a török ellenes harcokban
a két király között: fegyverharc, ferdinánd visszaszorította szapolyait lengyelországba
Szapolyai a török szulejmánhoz fordult: 1528-ban szultáni támogatásért felajánlotta az ország vazulluságát
váradi béke
1538
a habsburg és az oszmán birodalom egyensúlyban van, egyikük sem képes nyerni: I. ferdinánd és Szapolyai János “békét” kötöttek, elismerték egymás királyságát
Szapolyai utódai nevében lemondott a tronról, de JAgelló Izabellától (a lengyel király lányától) fia született, János Zsigmond, akit királlyá akart választani.
Fráter György
Szapolyai János híve
váradi püspök, kincstartó
Magyarország három részre szakadása
-Ferdinánd a váradi egyezségre hivatkozva át akarta venni az országot és megkezdte Buda ostromát
-Fráter György segítséget kért a Szulejmántól: de ő alapból jött volna, hiszen magának akarta Budát
-Török Bálint serege legyőzte Ferdinánd seregét, de Szulejmán 1541 augusztus 29.-én elfoglalta Budát
-Izabellánnak és a csecsemő János Zsigmondnak átengedte az ország Keleti részét a Tiszától
gyalui egyezmény
1541
Fráter György megállapodik Ferdinánddal hogy átadja neki a keleti országrészt ha képes magyarországot újra egyesíteni (Budát visszafoglalni)
a szultán hadjárata Erdély visszafoglalására
1552
Ali pasa és Ahmed pasa sorra foglalta el a nógrádi várakat
Drégely és Eger vára kitartott
szulejmán utolsó hadjárata
1566: szigetvár
hármas védelmi rendszer, mocsár
Zrínyi Miklós (vezetője) hősi halált hal
a törökök bevették a várat, de meghalt szulejmán is
drinápolyi béke
1568
szulejmán utódja belátta, hogy nem képes kiszorítani az országból a Habsburgokat, így a két nagyhatalom megkötötte a békét
kőszeg ostroma
1532
bécs ostroma
1529
1532
királyi Magyarország
3 részre szakadás után jött létre
központja: Pozsony
Habsburg Birodalom része, de magyar rendi jogok vannak: rendi dualizmus
Habsburgok irányítása (Bécsből):
-Udvari haditanács (1556)
-Udvari kamara
-udvari kancellária
országgyűlés: magyarok beleszólása (pl királyválasztás, adók megszabása)
Hódoltság
Oszmán Birodalom elfoglalt része magyarországból
Vilajet-Pasa -szandzsák
minden föld a szultáné: szpáhi birtok katonai szolgálatért jár, nem örökölhető
khász birtok: közvetlenül a szultán kezelte
ráják: hitetlenek ->haradzs adó
kettős adóztatás: magyar királyságba és a hódoltságba is
török emlékek magyarországon
Buda - Gül baba türbéje
Pécs - dzsámi
Érd -minaret
Eger - minaret, dzsámi, török fürdő
erdélyi fejedelmség
részei: Partíium, székelyföld, szászföld, erdély
az Oszmán Birodalom csak hűbéresévé tette, nem foglalta el (átadta Jagelló Izabellának és János Zsigmondnak)
-adót fizetett a hódoltságnak
-nem kezdeményezhetett háborút a szultán engedélye nélkül
-nem egyesülhetett m.o.-al
-belügyben önálló
spayei szerződés
1570
János Zsigmond lemond a királyi címről
elismerték erdélyi fejedelmnek
az erdélyi fejedelmek központjuknak Gyulafehérvárat választották
15 éves háború
1591-1606
Habsburgok és Oszmán Birodalom között magyar területen
erdélyt belekényszerítették a háborúba
I. Rudolf király: hadjárat az oszmán birodalom ellen
Bocskai István is csatlakozik
a zsitvatoroki békével zárult (1606): bocskai lemond a magyar királyság uralkodásáról (nem akar konfliktust a habsburgokkal), A Habsburgok és az Oszmán Birodalom rögzití a status quót, rendi jogok biztosítása, erdély korábbi önállóságát visszaállítani, és a szabad vallásgyakorlat
bocskai-szabadságharc
1604-1606
A hosszú háború után a kincstárak kimerültek: a kamara a magyar főúraktól lopott pénzt hamis felségárulási perekkel
magas adók
erőszakos ellenreformáció
kiindulás: Kassa
a Hajdúk sikerre vitték Bocskai ügyét
Bocskai István nyert, megválasztották erdélyi fejedelemmé majd m.o. fejedelmévé de az utobbirol lemondott a békét követően
a bécsi békével zárult (1606)
