14. Kézi forgácsolás (teljes!) Flashcards
(122 cards)
1
Q
Sorold fel a kézi forgácsolási műveleteket!
A
- Reszelés
- Fűrészelés (daraboló, alakító)
- Kézi fúrás
- Hántolás
- Vésés
2
Q
Mi a reszelés?
A
Felületalakító megmunkálás, aminek célja a munkadarab megfelelő méretre alakítása a kívánt felületi érdesség elérésével.
3
Q
Mi történik reszelés során?
A
Reszelés során a szerszám ékformájú fogai apró forgácsokat választanak le a munkadarab felületéről. Amennyiben a reszelés a gyártástechnológia része, úgy a munka eredményeként a megelőző művelethez képest finomabb, egyenletesebb felület áll elő.
4
Q
Mikor gazdaságos a kézi reszelés? Mikor nem?
A
Ha kevés a megmunkálási ráhagyás, azaz kis anyagmennyiséget kell reszeléssel eltávolítani.
Akkor nemgazdaságos, ha nagyobb anyagmennyiséget kell eltávolítani. Akkor fűrészelést, vagy gépi forgácsolási technológiát célszerű alkalmazni.
5
Q
Mely területen van a reszelésnek jelentősége?
A
Egyedi megmunkálással készülő munkadarabok felületeinek méretre alakítása, illesztése, utómunkálása (élletörés, sorjázás, felületmintázás) területén
6
Q
Milyen szerszám a reszelő?
A
Többélű forgácsoló szerszám.
A forgácsoló munkát végző rész a reszelőtest.
Kis forgácsoló ékek sora egy felületen.
Ékszögek+forgácstér
7
Q
Hogy készítik a reszelőtest fogait?
A
Vágással vagy marással.
8
Q
Hogy készül a vágott fogazat? Milyen főbb jellemzői vannak?
A
A reszelőtestbe megfelelő távolságra beütött profilos vágószerszámmal készítik.
Éle nagy szilárdságú, mert a vágószerszám beütése miatt az él zömítődik.
Jó kopásállóság, tartósság.
Alacsonyabb ár, mint a mart reszelők esetében.
Kemény, nagy szikárdságú munkadarabok reszeléséhez.
9
Q
Milyen munkadarabok reszelése célszerű vágott fogazattal?
A
Kemény, nagy szilárdságú munkadaraboké.
10
Q
Mik a jellemző szögei a vágott fogazatnak?
A
α - hátszög (30-35°)
β - ékszög (68-70°)
γ - forgácsszög (8-15°)
hátszög + ékszög nagyobb, mint 90°, így a forgácsszög értéke negatív. –> ezek a reszelők vágás helyett kaparják a felületet, (mart fogú reszelőkhöz képest) apróbb, finomabb forgácsdarabokat leválasztva.
11
Q
Hogy alakítják ki a mart fogazatot? Mik a főbb jellemzői?
A
Marási technológiával.
Kevésbé tartós él, viszont nagyobb forgácsolási teljesítmény a vágott reszelőhöz képest. Puhább munkadarabok reszeléséhez.
12
Q
Milyen munkadarabok reszelése célszerű mart fogazattal?
A
Puhább munkadaraboké.
13
Q
Mik a jellemző szögei a mart fogazatnak?
A
α - hátszög (38°)
β - ékszög (47°)
γ - forgácsszög (5°)
Mindegyik szög pozitív értékű. úgy jön ki az összegük, 90°.
14
Q
Reszelők csoportosítási szempontjai
A
- Vágatok kialakítása
- Vágatosztás
- Nagyság (méret)
- Keresztmetszet alakja
15
Q
Mi a vágási szög a reszelők esetén?
A
A fogakat a reszelőtest hossztengelyéhez képest ferdén alakítják ki. A hossztengellyel bezárt
szög nem derékszög, mivel így a reszelő könnyebben, kisebb erőkifejtéssel vág. Értéke általában 45-71° között.
16
Q
Milyen vágatkialakítások vannak a reszelőtesten?
A
- Egyszeres vágat
- Kétszeres vágat
- Ráspolyvágat
17
Q
Milyen az egyszeres vágat reszelők esetén?
A
A reszelőn a fogazat egyirányú –> durva vágat, ami nagyon jól alkalmazható lágy anyagokhoz a kis eltömődési veszély miatt.
18
Q
Milyen az kétszeres vágat reszelők esetén?
A
Keresztvágatú reszelőn, kétszeres egymást keresztező, a reszelőtest tengelyével azonos, vagy különböző szöget bezáró vágatok.
Az első vágást alsó vágásnak, a második vágást felső vágásnak nevezzük.
Egyforma szögeknél a reszelő az egymás mögött egyvonalban levő élek miatt nyomot, vájatot húz a felületbe.
Eltérő szögeknél a vágóélek ki eltolással helyezkednek el egymás fölött, így nem marad bemarás, a felület simább, szebb lesz.
19
Q
Nagyobb reszelőknél milyen vágatkiosztást szoktak alkalmazni?
A
A vágások közötti távolság nem egyenletes, hanem ritkább-sűrűbb.
Az élek így hullámvonal mentén helyezkednek el egymás mögött.
Fokozatos forgácsleválasztású, váltakozva kisebb-nagyobb forgácsmennyiséget választ le. Ezzel a reszelő egyenletesen, simán dolgozik, nagyon jó minőségű felületet alakít ki.
20
Q
Mit nevezünk ráspolynak? Mik a jellemzői?
A
A fa, keménybakelit, bőr, szaru, csont megmunkálásához használt reszelőket.
Ráspolyvágattal van ellátva.
A ráspolyfogak az anyagot tépik, és nem vágják, így csakis durva megmunkálásra alkalmasak.
21
Q
Mi a vágási finomság?
A
Másnéven vágatosztás. A reszelőtest 1 cm-ére eső vágatok száma. (4-120 között.)
22
Q
Ráspolyfogak hogy alakítják az anyagot?
A
Tépik, és nem vágják, így csakis durva megmunkálásra alkalmasak.
23
Q
A vágási finomságot 7 fokozatba soroljuk. Melyek ezek?
A
0 - Durva vágás 1 - Elővágás 2 - Félsimító vágás 3 - Simító vágás 4 - Kettős simító vágás 5 - Finomsimító vágás 6 - Legfinomabb simítóvágás
Nagyoló-simító-finom
24
Q
Vágatosztás alapján a reszelőket milyen kategóriákba sorolhatjuk?
A
Egészen durva Durva Félfinom Finom Különösen finom Legfinomabb vágatosztás
25
Reszelőket nagyság (méret) alapján hogyan csoportosíthatjuk?
- Nagyreszelő
- Kézireszelő
- Tűreszelő
26
Mik a tűreszelők?
Kis méretű reszelők, melyek gyakran nyél nélkül készülnek.
27
Mire használjuk a tűreszelőket?
Egészen kis sík, üreges felületek illesztésére, sorjázására.
| Méretükből adódóan kis mennyiségű forgácsleválasztásra képesek a felületről.
28
Milyen felületminőségeket állíthatunk elő reszeléssel?
Előmunkálással: kemény, öntött munkadarabok egyenetlenségeinek lereszelése - hamar elkophat a reszelő éle (ne újjal)
Nagyolás: kb 0.2 mm anyagot választunk le. A nagyoló reszelővel készített felület tapinthatóan barázdált.
Simítás: kb 0.1-0.2 mm vastagságú réteg leválasztása történik. A munkadarab felülete tapinthatóan sima, de a reszelt árkok még szabad szemmel láthatók.
Finomsimítás: kevesebb, mint 0.1 mm anyagvastagság leválasztásaa a felületről. Kettős simító vagy annál finomabb reszelővel történik. A reszelt árkok szabad szemmel nem láthatók.
29
Alak szerint hogyan csoportosíthatók a reszelők?
Keresztmetszet szerint:
- lapos
- négyszögletű
- háromszögletű
- félkerek
- kerek
- kés
- kard
- madárnyelv
- barett
- zsanérreszelő
Hosszirányú alak szerint:
- párhuzamos
- szűkülő
30
Mitől függ, hogy melyik alakú reszelővel dolgozunk?
A megmunkálandó felület alakjától.
31
Lágy szerkezeti anyagokhoz (alumínium, réz, horgany, ólom) milyen reszelő használata ajánlott?
Nagy vágatosztású, durva reszelő, egyszeres vágatkialakítással.
32
Kemény szerkezeti anyagokhoz (acél, öntöttvas) milyen reszelő használata ajánlott?
Kis vágatosztású, finom reszelő, keresztvágatú kialakítással.
33
Megmunkálandó felület nagyságától függően milyen reszelő használata ajánlott?
A reszelő méretét a megmunkálandó felület nagyságának megfelelően kell kiválasztani. Nagy felületeken széles reszelővel lehet jól haladni.
34
Nyers, revés, kemény felületeken milyen reszelő használata ajánlott?
Mindig használt reszelővel kell kezeni, mert az új reszelő fogazata hamar elkopna, kitöredezne.
35
Új reszelők használatát milyen keménységű anyagon ajánlott kezdeni?
Az új reszelőt előbb a lágyabb anyagokhoz ajánlott használni, és csak ezt követően kemény, szívós felületekhez.
36
Milyen hőmérsékletű anyagot nem szabad reszelni?
Magas hőmérsékletű anyagot nem szabad reszelni.
37
Reszelés során a munkadarab rögzítése hogyan történhet?
Különféle kialakítású és méretű satukba foghatjuk be. Kényelmes munkavégzéshez fontos, hogy a satu magassága testmagassághoz megfelelő legyen (állítható magasságú satuk).
38
Reszelés során a munkadarabokhoz alkalmazott befogóeszközök?
Párhuzamsatu (a mozgatás során is párhuzamos pofák): munkadarab párhuzamos síkjai egyenletes szorításnak vannak kitéve. Satu méretét a tömege és a satupofa szélessége határozza meg. Különböző betétekkel az adott igény kielégíthető.
Oldalán felhasított anya (satuba befogva): Csavarok, menetes felületek befogására. Anya belső menete közrefogja a reszelendő munkadarab menetes külső felületét. Fontos, hogy méretben stimmeljenek, különben a menetfelület sérülhet a szorítás során.
Egyoldalú vagy kétoldalú prizmabetétek (satuba befogva):
Hengeres munkadarabokat közéjük kell fogni, így nagyobb felületen érvényesül a szorítóerő, stabilabb a munkadarab megfogása.
Ferde sikattyú (satuba befogva):
Élletörésekhez, egyáltalán adott szöget (pl. 45°) bezáró felület reszeléséhez.
Sok hasonlóság a fűrészelésnél alkalmazott befogásoknál.
39
Milyen irányelveket szem előtt tartva kell a satuba befogni a munkadarabot?
- Minél rövidebb kiállással, de nem túl kicsivel. Ha túl nagy a kiállás, akkor a munkadarab rezgésbe jön, ez rongálja a reszelő fogait, és a megmunkált felület sem lesz egyenletesen sima. Ha túl kicsi, akkor a reszelő lecsúszhat a munkadarabról, és az edzett satupofák könnyen tönkretehetik a fogak élét.
- Hosszabb munkadarabok reszelendő felületei a satupofák fölé nyúljanak ki, és ne oldalra.
- Lemezekhez rugós szorítót alkalmazzunk, ez rezonanciamentes stabil befogást biztosít.
- Vékony, lapos munkadarabot vastag falapra felrögzítve, az a falaphoz képest stabil. A falapot pedig már be tudjuk fogni a satuba.
- A megmunkálandó felület a satupofákkal párhuzamosan helyezkedjen el.
- Puha munkadarabokhoz, azok megóvása érdekében (benyomódás, kész felület roncsolódása stb.) a munkadarab és a satupofa közé lágy anyagból készített védőlemezt kell helyezni. Befogópofákat kicserélhetjük kifejezetten lágy anyagokhoz gyártott kivitelre is.
40
Kifejezetten lágy anyagokhoz is készítenek külön befogópofákat a satukhoz. Milyen anyagból készülnek?
Alumínium, réz, ólom, műanyag, fa.
41
Hogyan kell a reszelő nyelét felütni?
Nagyobb reszelők esetén a reszelőtestet megfogva kell végezni a nyél felütését.
Kis reszelők nyelét kalapáccsal, kis ütésekkel fel lehet ütni.
42
Hogyan kell a reszelők nyelét szabályosan leütni?
Satut alkalmazzunk.
| A satut annyira kell szétnyitni, hogy a reszelő lapjával beférjen, és a nyél acél karimája a pofákon felütközzön.
43
Hogyan kell helyesen megfogni a reszelőt?
Meghatározó tényező a reszelő mérete.
Nagy reszelő esetén:
Ügyesebbik kézben nyelet megmarkolni, ez a kéz vezeti a reszelőt. Másik kéz a reszelő végére helyezkedik, az a kéz egyensúlyban tartja a reszelőt.
Közepes és kis reszelő esetén:
Nyél az ügyesebbik kézben, másik kéz a hüvelyk és mutatóujja között fogja a reszelő végét.
Furatos munkadarabok esetén:
Nyél az ügyesebbik kézben, másik kéz a hüvelyk és mutatóujja között fogja a reszelő végét.
Tűreszelő:
Furatos munkadaraboknál vagy csak a nyelénél, vagy ügyesebbik kézzel a nyelénél, és a másik kéz hüvelyk és mutató ujjával a végénél.
44
Mikor szabad rányomni a reszelőt a munkadarabra?
Csak előre toláskor, mert ekkor vágnak a fogak. Hátramenetben nem szabad, mert ez a fogak kopását gyorsítja, de mivel forgácsolás nincs, a reszelő hasznos munkát nem végez.
45
Reszelés előtt meg kell tisztítani a munkadarab felületét mindenféle szennyeződéstől. Miért?
Zsíros, olajos, felületen a reszelő csúszik, nem vág.
| A fémreszelékes felület eltömíti a fogak közötti forgácsteret, és a munkadarab felületén bemaródást okoz.
46
Milyen irányban kell reszelni?
A reszelés irányát váltogatni kell. Egy réteg lereszelését követően keresztirányban kell folytatni a reszelést. Ennek eredményeként egyenletes felület áll elő. A reszelőnyomok (szálak) vizsgálata egyben a síklapúság ellenőrzése is lehetőséget ad.
47
Sík munkadarabok esetén hogyan mozgatjuk a reszelőt?
A felületre fektetve, a hossztengelye mentén egyenesen. Nem szabad billegtetni.
48
Hengeres munkadarabok esetén hogyan mozgatjuk a reszelőt?
Sík felület kialakulását el kell kerülni. Ezért a reszelőt billenő mozdulattal, ív alakban kell vezetni.
49
Ha nagyobb átmérőjű hengeres munkadarab végét kisebb átmérőjű, szintén hengeres felületre kell készíteni, akkor hogyan történik a reszelés?
(kúpos felületre is alkalmas módszer)
A reszelést több lépésben végezzük el.
1. Kívánt hosszúságban négyszögletű felületet reszelünk.
2. Sarkok letörése -> nyolcszögletű alakzat
3. Sarkok további letörése -> sokszög felület (ismételni)
4. Hengeres simító reszelés (utolsó fázis)
Másik módszer:
Munkadarabot függőlegesen satuba fogjuk. (alátétkarikát alkalmazunk hogy megvédjük a reszelőt) A lapos reszelőt sima élével ráültetjük az alátétkarikára. Egyenletesen kürbehaladva alakítjuk a felületet.
50
Befogott lemez esetén hogy helyezzük el a reszelőt?
A lemez hosszirányára ferdén.
51
Hogyan történik a domború felület reszelése?
Sokszögelés módszerével.
52
Hogyan történik a homorú felület reszelése?
A reszelőt taszításkor a hossztengely körül íves, forgató mozgással kell vezetni.
53
Mi a bázisfelület?
Elsőként kialakított felület. A többi felület helyzetét attól a felülettől mérjük és ellenőrizzük.
54
Mi a szálrahúzás? Hogyan végezzük?
A reszelés utolsó mozzanata, amikor a felületen lévő különböző irányú reszelőnyomokat
eltüntetjük. A felületen így egyirányú szálazás látható, ami a megmunkált felületet esztétikussá teszi. A szálrahúzást simító reszelő hosszirányú, vagy keresztirányú tartásával, és mozgatásával végezzük. A művelethez kb. 0,05 mm ráhagyás szükséges.
55
Reszelő fogai közé beragadt forgácsot hogyan kell eltávolítani?
A reszelőt gyakran kell tisztítani.
Reszelőkefével kell elvégezni úgy, hogy a tisztítási irány a reszelő felső vágásának irányával egyezzen meg, mert így a kefe nem veszi el a reszelő élét.
Erősen beragadt forgácsot leélezett lemezcsíkokkal a felső vágás irányba kell eltávolítani.
56
Miért kell tisztítani a reszelőt? Milyen reszelőknél okoz főként problémát?
A fogak közé ékelődött reszelék a további forgácsleválasztást megnehezíti. Ez különösen a kis fogárkú simító reszelőknél okoz problémát.
57
Milyen speciális reszelők vannak?
Lándzsa/rifli
| Gyémánt
58
Mi a hántolás?
Ipar egyéb: Pontosító, illesztő művelet. Felületek kicsiny egyenlőtlenségeit igazítják ki, alkatrészeket illesztenek össze különféle hántolókkal.
Ötvösök: Sorjázásra vagy csiszolás előtt durvább felületi hibák eltüntetésére használják.
59
Mi a hántoló?
Éles finom kaparószerszám, amellyel a felületről hártyavékonyságú réteget is le tudunk forgácsolni.
60
A hántolókat két csoportra oszthatjuk aszerint, hogy milyen irányba forgácsolnak. Melyek ezek?
Tolóhántoló
| Húzóhántoló
61
Miért alkalmazunk többféle hántolót?
Mert az alakjának igazodnia kell a megmunkálandó felületek alakjához, ívéhez.
62
Mikor használják a hajlított húzóhántolókat az ezüstművesek?
Kannák, tálak, kupák stb. összeállítása után, csiszolás előtt, különféle forrasztási nyomok és felületi hibák kiigazítására, eldolgozására.
63
Milyen a laposhántoló kialakítása?
Szélesebb, soha nem egyenes élű, hanem kissé íves éllel készül, és tolás irányába forgácsol.
64
Mire jó a háromélű hántoló?
Sorjázásra és hasonló műveletekre.
65
Miket szoktunk sorjázni?
Furatokat, fűrészelt, reszelt, vágott, nyírt éleket, fűrészelt minták és belső élek kontúrját.
66
Hogyan lehet hántolót készíteni?
1. Kopott reszelő kilágyítása
(2. Hajlítással)
3. Forma, él kireszelése, kiköszörülése, a homlokfelületen lévő él imára munkálása
4. Hőkezelés
5. Él végleges megköszörülése és megfenése.
6. Hántoló végére nyelet erősítünk.
67
Milyen egyéb hántolókat vannak?
Finom hántolók: lyukak, furatok, áttört minták, élek sorjázásához
68
Hogyan/mikkel tudjuk a hántolt felületet ellenőrizni?
Különféle ellenőrző eszközökkel:
- hántolást ellenőrző lap
- finomegyengető lap
- hántolást ellenőrző léc
- háromszögletű ellenőrző prizma
- hántoló ellenőrző henger
Mérőeszközökkel (pontos magassági és párhuzamosság értékek vannak előírva):
- hántolást ellenőrző lap
- mérőóra
- mikrométer
Színező festékekkel (felületi hibák észlelésére):
- élénk színű festék, ami a felületeken jól látszik, de a szemet nem fárasztja
- felvisszük a festéket a felületre, majd lemossuk, a festék a repedésekben bennemarad
- előzőleg festékes felületű ellenőrzőlapot a munkadarabra (vagy a munkadarabot az ellenőrzőlapra) helyezzük, egyenletes nyomás alatt váltakozó irányban ide-oda mozgatjuk. Ezáltal láthatóvá válnak a felületi egyenetlenségek.
69
Mi a fűrészelés?
A fűrészelés forgácsoló eljárás, az egyik legnagyobb gyakorlatot igénylő kézi és gépi művelet.
Fűrészeléssel darabolhatunk, sokféle alakító műveletet végezhetünk, amit nem helyettesíthetünk más műveletekkel.
Kézi fűrészelés egyenes vagy íves felületek kimunkálására, plasztikussá tételére, díszítésére alkalmas.
A fűrészgépekre is nagy szükség van, de soha sem helyettesíthetik a hagyományos kézifűrészekkel végezendő műveleteket.
70
Mikor alkalmazunk daraboló fűrészelést?
Amikor az anyagelőkészítés munkafázisban a nagyobb anyagdarabból kell levágni.
71
Milyen eszközt alkalmazunk daraboló fűrészeléshez?
Általában fűrészkeretet, amibe fűrészlapot rögzítünk.
A vágandó tárgyat satuba rögzítjük.
Keretes fémfűrész részei: keret, nyél, fűrészlap rögzítő
72
Mik a fűrészlap fontosabb jellemzői?
Élei a tolás irányába állnak.
Forgácsleválasztás tolóerő + nem túl nagy nyomóerő hatására történik.
Lágy anyagokhoz ritka fogazású, keményebb anyagokhoz sűrűbb élű fűrészlapot használunk.
Súrlódás csökkentésére, illetve az élettartam növelésére kenőanyagot alkalmazunk.
73
Milyen fogazású fűrészlapot használunk lágy anyagokhoz?
Ritka fogazású fűrészlapot.
74
Milyen fogazású fűrészlapot használunk keményebb anyagokhoz?
Sűrűbb élű fűrészlapot.
75
Hogy tudjuk csökkenteni fűrészeléskor a súrlódást?
Kenőanyag használatával.
76
A fűrészlap gyártása során elérik, hogy a fűrészlap és a munkadarab között használat közben kisebb legyen a súrlódás. Hogyan?
A fűrészlap éleit kihajlítják, hullámosítják vagy duzzasztják. Ez azért szükséges, mert így az élek szélesebb nyomot vágnak mint a fűrészlap tényleges vastagsága.
77
Mi történik, ha a fűrészlap kopik? Mi a teendő?
A fűrészlap súrlódása egyre nagyobb lesz, a terhelés fokozódik, esetleg a fogak is kitörhetnek.
A fűrészlapot megfordítjuk, és a másik élét használhatjuk. Ha ez nem lehetséges, akkor csere szükséges.
78
Hol és mire használnak keretes gépi fűrészt? Miért jó?
Nyersanyag raktárakban, vagy nagy műhelyekben anyag-előkészítésre, darabolásra.
Közepes, és nagy keresztmetszetű anyagok fűrészelhetők vele.
Kézi erő főként az anyagmozgatáshoz szükséges.
Beállítás és indítás után felügyeletet alig igényel. Könnyen tanulható.
79
Időben milyen kenést alkalmaznak a keretes gépi fűrész fűrészlapja esetén?
Folyamatos.
80
Keretes gépi fűrész fűrészlapja melyik irányba forgácsol?
Van amelyik tolás, van, amelyik húzás irányba forgácsol.
81
Keretes gépi fűrész vezérlése esetén hogy érik el a felesleges kopást?
Visszaútban a gép vezetéke a keretet megemeli és ilyenkor a fűrészlap és a munkadarab között a kapcsolat megszűnik.
82
Milyen félgyártmányok darabolására használják a fém körfűrészt?
Főként lemezek, rudak, csövek gyors és pontos darabolására.
83
Milyen irányba forog a fém körfűrész tárcsája?
Felénk forog.
84
Hogyan történik a munkadarab vágása fém körfűrész használatával?
A munkadarabot rögzített léc mellett vezetjük és biztosan tartjuk. A fűrésztárcsa éléhez nyomjuk, ahol a nyomaték leszorítja a fűrészelt anyagot.
Biztonsági okokból a munkadarabot tolófával nyomjuk előre a rögzített léc mellett.
85
Mekkora anyag átvágására alkalmas a fém körfűrész?
Amilyen mértékben kiáll a fűrésztárcsa a tárgyasztal síkja felett. A munkaasztal magassága le-fel állítható, ezáltal állítódik a kiálló méret.
86
Mik a fém körfűrész fontosabb elemei?
- Tárgyasztal
- Fűrésztárcsa
- Munkadarab
- Vezetőléc
87
Hogyan állítható a fém körfűrésznél használt vezetőléc?
Oldalirányba állítható és rögzíthető.
88
Mik a fém körfűrész főbb felhasználási területei?
A fém körfűrészt darabolásra pl. dobozok palástlemezeinek levágására, hajlítási vonalak befűrészelésére, vagy a felcsavart karikák felvágására és hasonló műveletekre, főleg sorozatgyártás során használjuk.
89
Mire alkalmas a fém körfűrész, ha fűrésztárcsája helyett marótárcsát is szerelünk fel?
Horony vagy zsanérágy kialakítására.
90
Az ötvös mesterség legfontosabb szerszáma a ...
lombfűrész.
91
Jellemezd a lombfűrészkeretet!
A keret állítható és a magasság mérete is változó.
Szilárd, merev felépítésű szerszám.
Magasabb, nagyobb kerettel hosszabb, illetve mélyebb vágás lehetséges.
92
Mik a lombfűrészszál fontosabb jellemzői?
Hossz, szélesség, anyag, rugalmasság, keménység, kopásállóság, éltartósság
Fogak élszögei, fogak mélysége, fogak sűrűsége
Hossza (leggyakrabban 130 mm)
Szélessége/vastagsága változó - számozással jelölt
Anyaga: ötvözött acélból készül (minőségét a gyártók garantálják, márkanevekkel védik)
Lágyabb anyagokhoz ritkább fogazású fűrészszálakat használunk.
93
Milyen nevezetes élszögek, illetve méretek (fogmélység, fogsűrűség) jellemeznek egy fűrészszálat?
γ - homlokszög
ß - ékszög
h - fogmélység
t - fogtávolság
94
Milyen a fűrészszál keresztmetszete? Miért?
Trapéz alakú, ezaltak a súrlódás kisebb (a fűrészszál élettartamát növeli).
95
Hogy számozzák a fűrészszálakat? Milyen anyagokhoz, technológiákhoz használjuk őket?
A különböző gyártól méretsorozatai kissé eltérnek, van amelyik szélesebb skálán kínál fűrészszálakat. Illetve azokat más méretezési tartományokban állítják elő. (ugyanolyan számozás alatt más vastagságú/szélességű fűrésszálat gyártanak)
Vastagabb anyagokat 1-6 számokkal jelölt, a vékonyabbakat, finom alakításokat, minták fűrészelését, az azsúrozást 1/0 - 8/0 jelzésű
fűrészszállal fűrészeljük.
Ezüstművesek inkább nagyobb, míg az aranyművesek inkább kisebb szálakkal dolgoznak.
96
Mire figyeljünk alakító fűrészeléskor?
A fűrészszál kellő feszességre legyen beállítva.
A fűrészszál élei húzás irányába állnak (ezáltal a tárgy rögzítése szilárdabb lesz a fűrészelés során).
A fűrész nyomvonala az előrajzolási vonal jobb/bal oldalára esik/a nyomvonalon kell haladni. (függ a minta jellegétől, méretétől, szokástól, stb.)
Súrlódás csökkentésére kenőanyagként méhviaszt használunk, ezzel növelve a fűrészszál élettartamát.
A művelet közben a fűrészszál hosszát lehetőleg teljesen használjuk ki, mert egyenetlen kopás esetén a vastagabb, kopásmentes részek meg fognak szorulni a vágatban, és eltörhetnek.
97
Hogy tudjuk a fűrészszálak esetén csökkenteni a súrlódást?
Méhviasz használatával. Így a fűrészszál élettartama sokszorosára nő.
98
Hogy rögzítjük a munkadarabot alakító fűrészelés során?
Általában kézzel reszelőfára szorítva, vagy fogóval, sikattyúval, stb.
99
Hogyan fűrészelünk íveket lombfűrész segítségével?
A fűrész mindig mozgásban van, főleg kis ívű fordulás esetén. Ellenkező esetben a fűrészszál eltörik, mert nincs elegendő helye a forduláshoz, és a fűrészszál a csavarodást nem bírja ki törés nélkül.
100
Hogyan csomagolják a fűrészszálakat eladásra?
A fűrészszálakat a gyártók 12 db -os csomagokban, tucatokban hozzák forgalomba. Ezt Gross-nak nevezik. (144 fűrészszál).
Újabban már csak 10 tucat kerül 1 csomagba.
101
Mi az azsúrozás?
Fúrt ékszerfoglalatok alsó részét gondosan kiszokták munkálni, négyzetesre, vagy különböző mintázatúra vágják, alakítják. A fűrészelt felületnek fényesnek és egyenletesnek kell lenni.
102
Miket lehet darabolni lombfűrész segítségével?
- Lemez
- Huzal
- Cső
- Öntvény
103
Miért nem célszerű fűrésszel darabolni, és mit használjunk helyette? (kivétel, amikor elkerülhetetlen)
Sok hulladék képződik.
Helyette: lemezvágóolló, csípőfogó.
104
Csövek fűrészelése esetén milyen segédszerszámot célszerű még használni? Miért?
Oka: Nehéz merőleges, egyenes végekkel elfűrészelni a csöveket.
Zsanérdaraboló, vagy huzal daraboló rögzítő szerszám alkalmazása ajánlott.
Ezzel a szerszámmal merőleges véglapot és egyforma darabokat fűrészelhetünk. Ebben a szerszámban jól rögzíthető a cső és a huzal. A fűrészszálat egy keskeny horony vezeti. A szerszám edzett állapotban van azért, hogy a gyakori használat során ne kopjon szélesebbre a fűrészszálat vezető horony.
A másik daraboló vagy rögzítő szerszámmal szabályos, ferde pl. 45° - os végek is fűrészelhetők.
105
Mi a fém szalagfűrész?
Az alakító fűrészelés gépi eszköze.
106
Jellemezd a fém szalagfűrészt
Egy keskeny és vékony végtelenített tárcsával feszített szalagfűrész, amely a tárgyasztalra merőlegesen mozog. A fűrész élei lefelé, a tárgyasztalra fektetett munkadarab irányába állnak. Alkalmas arra, hogy a munkaasztalon vezetett lemeztárgy szinte minden irányban fűrészelhető legyen: egyenes, ferde, görbe, íves alakú vonalakban.
A hajlékony keskeny szalagfűrész lap spec. forraszanyaggal végteleníthető.
A szalagfűrész feszítése a feszítő tárcsa állításával lehetséges.
107
Miért jó a gépi lombfűrész?
Kézi erő nélkül folyamatosan fűrészelhessünk főleg lemeztárgyakat. A fűrészkeretet elektromotor mozgatja fel-le. A tárgyasztalra fektetett lemezt bármely irányba mozgathatjuk.
108
Mi a fűrészlapok és fűrészszálak anyaga?
A fűrészlapok és a fűrészszálak általában wolfram ötvözésű forgácsolásra alkalmas keménységűre hőkezelt, rugalmas, kopásálló ötvözött acél.
109
Milyen szerszám a véső?
Egyélű forgácsoló szerszám.
110
Különböző keménységű anyagok véséséhez milyen ékszöget kell választani?
Kemény anyaghoz tompa ékszög, puha anyaghoz hegyesebb ékszög.
111
Leggyakrabban milyen anyagokat szoktak vésni?
Követ, fát, fémet.
112
A vésnöki munka hogyan tagozódik?
- Díszítő vésés (síkvésés, flach vésés): minták, betűk, címerek vésése közvetlenül a díszítendő tárgyba.
- Foglalás: drágakövek foglalásához gyakran használnak vésőt.
- Szerszámvésés (stanca vésés) - sorozatgyártáshoz:
képlékeny alakító szerszámok vésése (sajtolószerszámok, beütő, verőtő- acél szerszám, aminek a felületében a vereten szereplő minta negatívja tükrözve található)
nyomdaipar (bélyegzők, betűk vésése)
textilipar
A szerszámvésés ma inkább gépi úton történik, kézzel legfeljebb utómunka.
113
Mi a vésés, hogyan történik a forgácsot leválasztás, mi az eredmény?
A faragás speciális esete.
A véső egyszerre 3 oldalon (alul és 2 oldalt) választ le forgácsot.
Eredménye horony, vájú, borda.
114
Milyen eszközökkel lehet a munkadarabot befogni vésés során?
Vésnökgolyó (egy bőrgyűrűben fekvő, minden irányba könnyen forgatható vasgolyó. A tárgyakat a golyóban két fa közé fogjuk be)
Sikattyú
Párhuzamszorító
Viasz (azokat az alkatrészeket, amelyeket egyszerűen a vésnökgolyóba lefogni nem lehet, egy fára felragasztjuk pecsétviasszal, és a fával együtt fogjuk a golyóba)
Nagyobb tárgyakat kézzel tartják.
115
Vésőt milyen típusú erőkifejtéssel tudunk működtetni?
Kézzel tolva
Kalapáccsal ütve
Géppel
116
Hogy történik a vésők élezése?
Olajkövön élesítjük, a vésőn képződő sorját fába beütjük, majd finom csiszolópapírral lecsiszoljuk, hogy a vésés fényes vonalakat adjon. A pontos élszögek tartásához befogót alkalmazunk.
117
Milyen részekből tevődnek össze a vésők? Jellemezd őket!
Fa nyél és vésőpenge
Vésőpenge:
Anyaga szerszámacél, gondosan élezve. (pontos élszögek, fényes felület)
Fa nyél:
A vésőpengét egy tenyérbe illeszkedő gömbölyű fa nyélbe rögzítik.
A fa az egyik felén egyenesre le van csapva, hogy ne guruljon el.
118
Sorold fel a vésők fajtáit keresztmetszet szerint!
- hegyesvéső (spitz)
- laposvéső (flach)
- ívelt véső (boll)
- lencse véső
- árkoló véső
- vonalvéső
- fazetta véső
119
Hogy készülnek a kiemelkedő mintájú ékszerdíszek?
Az alapot az anyag felületéből hegyes vésővel kivésik.
120
Mire való a pantográfgép?
A nagyobb sorozatban készülő munkadarabok vésésére.
A vésendő szövegről vagy rajzról 1:10 arányú nagyítási sablont készítenek, ebben halad a gép vezetőtűje. A vezetőkar csuklós rendszeren keresztül összeköttetésben van a villanymotorral hajtott fúrófejjel, ami a megfelelő mintát vagy rajzot kialakítja a tárgyon.
Karikagyűrűn hasonló módon alakítanak ki monogramot.
121
Mi a gilosáló? Hogy működik?
Kézzel hajtott gép, ami szabályos vonalú díszítőelemeket vés a tárgyakba. Ismétlődő minták vésésére. Domború tárgyak vésésére is alkalmas.
A gilosálandó tárgyat a gép függőleges asztalára erősítjük. Ezt az asztalt tudjuk mozgatni, forgatni. Sablonok vezetésével.
A vésés a gilosálógép vízszintes asztalára erősített acél forgácsolószerszámmal történik.
A kés egy helyben áll, és rugóval szorítjuk a tárgyhoz.
Az asztalon lévő osztófejjel a vonalak egymástól való távolsága beállítható.
122
Mi a vésés menete?
1. Előrajzolás a stabilan rögzített tárgyra. (pl vésnökgolyóba rögzítve), ebbe a tárgyba történik a vésés.
2. A vésnök a golyót egyik kezével folyamatosan forgatja, hogy a vésett anyag mindig a lehető legjobb pozícióban legyen.
3. A vésőt kézzel vezetik, kalapácsot legfeljebb csak acél tárgyak véséséhez használnak, más kialakítású vésőkkel (vágóvéső)/ újabban: pneumatikus-sűrített levegős vésőnyél használata, ami sűrű, apró ütésekkel segíti a munkát.
