Brainscape's Knowledge GenomeTM

Browse over 1 million classes created by top students, professors, publishers, and experts.


See full index

Általános kémia > 15. Sav-bázis I.: savak-bázisok jellemzése > Flashcards

15. Sav-bázis I.: savak-bázisok jellemzése Flashcards

1
Q

Mi zajlik egy sav-bázis reakció során?

A

A sav-bázis reakciók során egy anyag hidrogéniont (H⁺) azaz protont vesz fel vagy ad le. Az ilyen kémiai átalakulásokat protolitikus folyamatoknak is nevezzük.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Hogyan nevezzük a proton leadással vagy felvétellel járó kémiai reakciókat?

A

Sav-bázis reakciók, vagy másképpen protolitikus folyamatok.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Ki volt Arrhenius?

A

Arrhenius Nobel-díjas svéd kémikus. A sav-bázis reakciókat kutatta.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Mely anyagok a savak Arrhenius szerint?

A

Savaknak azok az anyagok tekinthetők, amelyek vizes oldatban hidrogénionra (H⁺), azaz protonra ls savmaradékionra disszociálnak. Vagyis növelik a vizes oldatban lévő oxóniumionok (H₃O⁺) egyensúlyi koncentrációját.

HCl + H₂O ⇌ H₃O⁺ + Cl⁻

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Mely anyagok a bázisok Arrhenius szerint?

A

Bázisoknak azok az anyagok tekinthetők, amelyek vizes oldatban hidroxidionra (OH⁻) és kationra disszociálnak. Vagyis növelik a vizes oldatban a hidroxidionok (OH⁻) egyensúlyi koncentrációját.

NaOH ⇌ Na⁺ + OH⁻

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Mi a probléma Arrhenius elméletével?

A

Arrhenius elmélete jól működik, azonban csak vizes oldatokra korlátozódik, és pl. a sók hidrolízise és a nem vizes közegű sav-bázis reakciók nem értelmezhetők vele.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Ki volt Bronsted?

A

Bronsted dán fizikai-kémikus. A sav-bázis reakciókat kutatta.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Mely anyagok a savak Bronsted szerint?

A

Minden olyan anyag sav, amely hidrogénion (H⁺) leadására képes.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Mely anyagok a bázisok Bronsted szerint?

A

Minden olyan anyag bázis, amely hidrogénion (H⁺) felvételére képes.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Milyen fogalmat vezetett be Bronsted?

A

A Bronsted-elmélet szerint a savakból bázis lesz, a bázisokból sav adott reakciót követően. Úgynevezett konjugált sav-bázis párokat alkotnak. Tehát Bronsted bevezette a konjugált sav-bázis párok fogalmát.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Miért jobb a Bronsted-féle elmélet, mint az Arrhenius-féle elmélet?

A

Bronsted-elmélete nemcsak vizes oldatokra korlátozódik, értelmezhető vele a hidrolizáló sok kémhatása is, lényegében partnerhez köti azt, hogy ki a sav és ki a bázis.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Mitől függ a sav-bázis párok erőssége?

A

A konjugált sav-bázis párok erőssége attól függ, hogy mennyire erős savból vagy bázisból keletkeztek.
Erősből gyenge konjugált pár keletkezik.
Gyengéből erős konjugált pár keletkezik.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Milyen konjugált pár keletkezik erős savból?

A

Erős savból gyenge konjugált bázis keletkezik.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Milyen konjugált pár keletkezik erős bázisból?

A

Erős bázisból gyenge konjugált sav keletkezik.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Milyen konjugált pár keletkezik gyenge savból?

A

Gyenge savból erős konjugált bázis keletkezik.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Milyen konjugált pár keletkezik gyenge bázisból?

A

Gyenge bázisból erős konjugált sav keletkezik.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

Mikor mondhatjuk el biztosan egy anyagról, hogy sav vagy bázis?

A

Egy anyagról akkor mondhatjuk biztosan, hogy sav vagy bázis, ha ismerjük reakciópartnerét!

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

Mik azok az amfoter anyagok?

A

Olyan anyagok, amelyek proton leadására és felvételére is képesek. Amfoter vegyület pl. a víz, mert savként és bázisként is viselkedhet.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

Mihez viszonyítjuk az anyagok sav és bázis tulajdonságát?

A

Mivel a víz amfoter vegyület, ezért minden más anyag sav és/vagy bázis tulajdonságát a vízhez viszonyítjuk.

Savak azok a vegyületek, amelyek vízzel szemben savként viselkednek. (pl. HCl, H₂SO₄, HNO₃ stb.)

Bázisok azok a vegyületek, amelyek vízzel szemben bázisként viselkednek. (pl. NaOH, KOH,

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

A sav-bázis reakciók egyensúlyra vezető reakciók. Mit jelent ez?

A

A sav-bázis reakciók megfordítható, egyensúlyra vezető folyamatok. A konjugált párok is képesek felvenni vagy leadni protont.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

Csoportosítsd a savakat összetétel szerint!

A

Szerves savak, szervetlen savak.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

Melyek a szervetlen savak?

A

➝ Oxosavak (HNO₃, H₂SO₄, H₂CO₃):
Az oxosavak olyan savak, amelyekben a disszociálódó hidrogénion egy oxigénatomhoz kötődik. Van bennük oxocsoport (kettős kötésű oxigén).
➝ hidrogén-halogenidek (HF, HCl, HBr, HI)
➝ egyéb (pl. tiosavak)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

Csoportosítsd a savakat értékűségük szerint!

A

A savak értékűsége megmutatja, hogy egy sav hány protont tud leadni.
➝ Egyértékű savak (pl. HCl, HNO₃)
➝ Kétértékű savak (pl. H₂SO₄, H₂CO₃)

24
Q

Csoportosítsd a savakat erősségük szerint!

A

➝ erős savak (pl. HCl, HNO₃, H₂SO₄)
➝ középerős savak (pl. H₃PO₄)
➝ gyenge savak (pl. H₂CO₃)

A középerős savakat és a gyenge savakat a nem erős savak közé soroljuk.

25
Q

Melyek az erős savak? Mi jellemzi őket?

A

Azok a savak, amelyek vizes oldatukban szinte 100%-ban disszociálnak. (pl. HCl, HBr, HI, H₂SO₄, HNO₃, HClO₄)

26
Q

Jellemezd a savak erősségét a savi disszociációs állandóval! Írd fel az egyenletet!

A

Írd fel az egyenletet!

27
Q

Egy sav-bázis reakcióban a víz mennyisége állandónak tekinthető. Miért?

A

A víz nem csak reakciópartner, hanem közeg (oldószer) is, ezért a víz mennyisége a többi anyaghoz képest nagyon nagy, tehát ami a reakcióban elfogy belőle, az elhanyagolható. Ezért a víz mennyisége állandónak tekinthető.

28
Q

Mit jelöl a Ks?

A

Savi disszociációs állandó.

29
Q

Mit mutat meg a savi disszociációs állandó (Ks)?

A

Megmutatja, hogy egy sav mennyire erős vagy gyenge.

30
Q

A savi disszociációs állandó szerint mikor erős egy sav?

A

Ha Ks>1 akkor a sav erős.

31
Q

A savi disszociációs állandó szerint mikor nem erős egy sav?

A

Ha Ks<1 akkor általában nem erős.

32
Q

Savi disszociációs állandó értéke középerős és gyenge savak esetén mennyi?

A

1-10 ⁻⁴ között középerős.
10 ⁻⁴ alatt gyenge.

33
Q

Hogyan állíthatjuk fel a savak erősségének sorrendjét?

A

Ha vízzel szemben, standard körülmények között minden savnak meghatározzuk savi disszociációs értékét, akkor a kapott eredmények összehasonlíthatók lesznek, így felállítható egy erősségi sorrend.

34
Q

Erős savak esetében merre tolódik el az egyensúly?

A

Minél erősebb a sav, annál gyengébb a belőle képződő konjugált bázis, és az kevésbé hajlandó protont felvenni. Ezért az egyensúly az odaalakulás irányába tolódik el. Tehát a savi disszociációs állandó értéke annál nagyobb.

35
Q

Melyek a középerős és gyenge savak?

A

Olyan savak, melyeknek savmolekulái közül még híg vizes oldatban sem mindegyik disszociál, sok savmolekula nem adja le protonját.

36
Q

Középerős és gyenge savak (tehát nem erős savak) esetében merre tolódik el az egyensúly?

A

Minél gyengébb a sav, annál erősebb a belőle képződő konjugált bázis, és az annál hajlamosabb protont felvenni. Ezért az egyensúly a visszaalakulás irányába tolódik el. Tehát a savi disszociációs állandó értéke annál kisebb.

37
Q

Mikor tud egy részecske bázisként viselkedni? Mi szükséges hozzá?

A

Egy részecske csak akkor tud bázisként viselkedni, ha rendelkezik nemkötő elektronpárral, amihez a hidrogénion datív kötéssel tud kapcsolódni.

38
Q

A bázisok egy kivételes csoportja a fém-hidroxidok. Miért különlegesek?

A
  1. Az anion az a víz autoprotolíziséből származó hidroxidion (OH⁻).
  2. Egyszerű ionvegyületek, a tanultak kiválóan oldódnak vízben.
  3. Nekik nem kell a vízzel reakcióba lépniük ahhoz, hogy bázikus kémhatást generáljanak, elég csak fizikailag feloldódniuk a vízben, hiszen tartalmazzák a kémhatásért felelős hidroxidiont (OH⁻).
39
Q

Írd fel az NaOH reakcióját vízzel!

A

NaOH(sz) ⇌ Na⁺(aq) + OH⁻(aq)

40
Q

Csoportosítsd a bázisokat összetételük szerint!

A

Szerves bázisok, szervetlen bázisok.

41
Q

Melyek a szerves bázisok?

A

Aminok.

42
Q

Melyek a szervetlen bázisok?

A

➝ Fém-hidroxidok (pl. NaOH)
➝ tiobázisok (pl. Ca(SH)₂)
➝ egyebek

43
Q

Csoportosítsd a bázisokat értékűségük szeriint!

A

A bázis értékűsége megmutatja, hogy hány proton felvételére képes.
➝ egyértékű bázisok (pl. alkálifém-hidroxidok)
➝ kétértékű bázisok (pl. alkáliföldfém-hidroxidok)
➝ többértékű bázisok (pl. egyes szerves bázisok, nagyobb vegyértékű fémek hidroxidjai)

44
Q

Csoportosítsd a bázisokat erősségük szerint!

A

➝ Erős bázisok (pl. alkálifém-hidroxidok)
➝ Középerős bázisok (pl. ammónia)
➝ Gyenge bázisok (pl. nagyobb szénatomszámú aminok)

45
Q

Jellemezd a bázisok erősségét a bázisállandóval! Írd fel az egyenletet!

A

Írd fel az egyenletet!

46
Q

Mit jelent a Kb?

A

Bázisállandó.

47
Q

Mit mutat meg a Kb?

A

Megmutatja, hogy egy bázis mennyire erős vagy gyenge.

48
Q

Melyek az erős bázisok?

A

Erős bázisok azok a bázisok, amelyek vízben oldva teljesen, legalábbis nagy mértékben oldódnak.
➝ A fém-hidroxidok vízben csak feloldódnak fizikailag.
➝ Savakkal szemben teljes mértékben protonálódnak (protont vesznek fel).
➝ NaOH, KOH, Mg(OH)₂, Ca(OH)₂, Ba(OH)₂ nekik a hidroxidionból képződő víz a konjugált savi párjuk.

49
Q

Erős bázisok esetében merre tolódik el az egyensúly?

A

Minél erősebb a bázis, annál hajlandóbb proton felvételére, vagyis Kb értéke annál nagyobb. Ezért az egyensúly az odaalakulás irányába tolódik el.

50
Q

Melyek a középerős és gyenge bázisok?

A

Gyenge és középerős bázisok vízben oldva nem teljesen disszociálnak, illetve halmazukban nem minden molekula vesz fel protont. Az átmenetifém-hidroxidok középerős, sőt gyenge bázisok.

51
Q

A víz amfoter vegyület. Mit jelent ez?

A

A víz amfoter vegyület, savként és bázisként is viselkedhet.

52
Q

Hogyan lehetséges az, hogy a víz vezeti az elektromos áramot?

A

A víz egy folyadék elektrolit, vagyis tartalmaz szabadon mozgó, töltéssel rendelkező részecskéket.

53
Q

Mit nevezünk autoprotolízisnek?

A

Olyan sav-bázis reakciók, melyekben a sav és a bázis szerepét ugyanaz az anyag tölti be. Autoprotolízis játszódik le a vízben, cseppfolyós ammóniában, alkoholokban.

54
Q

Milyen részecskék jönnek létre autoprotolízis során?

A

A reakcióban létrejövő részecskék a vízinok: H₃O⁺, OH⁻
Vizes oldatban mindig jelen vannak a vízionok valamekkora koncentrációban.

55
Q

Írd fel az egyensúlyi állandót a víz autoprotolízisére!

A

Írd fel az egyenletet!

56
Q

Mit jelent a Kv?

A

Vízionszorzat.

Általános kémia (8 decks)

Brainscape helps you reach your goals faster, through stronger study habits.
© 2024 Bold Learning Solutions. Terms and Conditions