Brainscape's Knowledge GenomeTM


Top Flashcards (Certified)
All Flashcards

EU > 17.tétel-Előzetes döntéshozatali eljárás > Flashcards

17.tétel-Előzetes döntéshozatali eljárás Flashcards

(90 cards)

Start Studying
1
Q

Mikor rendelkezik hatáskörrel az Európai Unió Bírósága előzetes döntés meghozatalára?

A

Az Európai Unió Bíróságának hatásköre van az előzetes döntés meghozatalára a Szerződések értelmezése, valamint az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése kapcsán.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Milyen feltételekkel fordulhat egy tagállam bírósága az Európai Unió Bíróságához előzetes döntésért?

A

Amennyiben a tagállam bírósága olyan ügyben hozna ítéletet, ahol az uniós jog értelmezése vagy egy jogi aktus érvényessége kérdésessé válik, és úgy ítéli meg, hogy ezen kérdések eldöntése nélkül nem hozhat ítéletet, akkor kérheti az Európai Unió Bíróságának döntését.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Mikor köteles az Európai Unió Bíróságához fordulni egy tagállam bírósága?

A

Akkor köteles fordulni, ha olyan ügyben merül fel az előzetes döntést igénylő kérdés, amely ügyben a nemzeti jog szerint nincs lehetőség jogorvoslatra, azaz az eljáró bíróság döntése ellen nem lehet fellebbezni.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Milyen gyorsasággal köteles az EU Bírósága dönteni, ha egy fogva tartott személyt érintő kérdés merül fel?

A

A lehető legrövidebb időn belül köteles határozatot hozni.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Mely két fő területen hozhat előzetes döntést az EU Bírósága?

A

A Bíróság előzetes döntést hozhat a) a Szerződések értelmezése; b) az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése ügyében.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Milyen feltételek mellett végez el az Európai Unió Bírósága előzetes döntést?

A

Előzetes döntést akkor végez el, amikor egy adott tagállam bírósága előtt egy uniós jogi kérdés eldöntése szükséges az ítélet meghozatalához, vagy amikor nincs lehetőség a bírói döntés elleni fellebbezésre a nemzeti jog szerint.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Miért fontos az uniós jog egységes alkalmazása a tagállami bíróságok által?

A

Azért, hogy az uniós jog egységes értelmezése és alkalmazása biztosított legyen a különböző jogi kultúrák és jogi gondolkodásmódok mellett is.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Miért van szükség az EU Bíróság előzetes döntési mechanizmusára?

A

Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós jog egységesen értelmezett és alkalmazott legyen az EU-n belüli különböző jogi rendszerek és kultúrák között.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Hol találhatók az előzetes döntéshozatali eljárásra vonatkozó szabályok?

A

Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikkében.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Mi a 267. cikk a) pontjának tárgya?

A

A Szerződések értelmezésével kapcsolatos kérdésekben hozhat előzetes döntést az Európai Unió Bírósága.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Mit tartalmaz a 267. cikk b) pontja?

A

Az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényességi és értelmezési kérdéseiben hozhat előzetes döntést a Bíróság.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Mi jellemzi az előzetes döntéshozatali eljárást?

A

Az egy nem jogorvoslati eszköz, amely az alapeljárásban egy közbenső eljárás.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Ki dönt az ügyben az előzetes döntéshozatali eljárás során, és milyen jellegű az eljárás?

A

A tagállami bíróság dönt az ügyben, nem az Európai Bíróság, és ez egy nemperes eljárás.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Kinek kell az előzetes döntéshozatali eljárást továbbítani?

A

A feleknek, az összes tagállamnak, a Bizottságnak, az uniós szerveknek, akiknek jogi aktusának értelmezése vagy érvényessége tárgy, az EGT Megállapodásban részes nem uniós tagállamoknak, az EFTA Felügyeleti Hatóságnak, és a harmadik államoknak, amelyeknek a Tanáccsal kötött nemzetközi szerződése vagy megállapodása az eljárás tárgya.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Milyen formában dönt a Bíróság az előzetes döntéshozatali eljárásban?

A

Végzés vagy ítélet formájában hoz döntést.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Mi a Bíróság hatásköre az előzetes döntéshozatali eljárás során?

A

A Bíróságnak két fő hatásköre van: az uniós jogi normák értelmezése és a másodlagos uniós jogi normák érvényességének felülvizsgálata.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

Milyen korlátok jellemzik a Bíróság hatáskörét az előzetes döntéshozatali eljárás során?

A

Nem alkalmazhatják az uniós jogot az ügy tényeire, nem vizsgálhatják az uniós jog és a belső jog összeegyeztethetőségét, és nem értelmezhetik a belső jogot.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

Milyen eljárásban van szerepe az előzetes döntéshozatali eljárásnak, és mi a jellege?

A

Az alapeljárásban van szerepe, mint egy közbenső eljárás, és nemperes jellegű.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

Ki tájékoztatandó Magyarországon az előzetes döntéshozatali eljárás folytatásáról?

A

Az igazságügyért felelős miniszter tájékoztatandó, miközben az eljárás felfüggesztésre kerül.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

Milyen esetekben illetékes a Bíróság, illetve a Törvényszék az előzetes döntéshozatali eljárásban?

A

A Bíróság az uniós jog normáinak értelmezésére és másodlagos jogi normáinak érvényességére, a Törvényszék pedig az Alapokmányban meghatározott ügyekben van illetékes.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

Mely jogi aktusok értelmezése vagy érvényességének felülvizsgálata tartozik az előzetes döntéshozatali eljárás keretei közé?

A

Az uniós szervek jogi aktusai, társulási tanácsok aktusai, a tagállamok és a nem tagállamok közötti uniós hatáskörbe eső egyezmények, valamint az Unió nem tagállamokkal kötött nemzetközi szerződései.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

Mi a Bíróság hatáskörének korlátozása az előzetes döntéshozatali eljárás során?

A

A Bíróság nem alkalmazhatja az uniós jogot az ügy tényeire, nem vizsgálhatja az uniós jog és a belső jog összeegyeztethetőségét, és nem értelmezheti a belső jogot.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

Mi az előzetes döntéshozatali eljárás nemperes jellegének egyik következménye?

A

Az Európai Bíróság nem dönthet az ügyben, csak a jogkérdéseket értelmezheti, vagy az érvényességet vizsgálhatja, az ügy döntése a tagállami bíróság feladata.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

Hogyan történik az érdekelt felek tájékoztatása az előzetes döntéshozatali eljárás során?

A

Az érdekelt felek, tagállamok, Bizottság, és az érintett szervek a tagállami bíróság által kapnak tájékoztatást az előzetes döntéshozatali kérelem továbbításáról.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
Mi a "hasznos válasz doktrínája"?
A hasznos válasz doktrínája azt a célszerűségből adódó követelményt takarja, hogy a Bíróságnak olyan értelmezésre kell szorítkoznia, amely a konkrét ügyben a nemzeti bíróság által felhasználható.
26
Mik a tagállami bíróságok előterjesztési kötelezettségei?
Ha a határozatuk ellen nincsen jogorvoslati lehetőség A tagállami bíróság előtt az alkalmazandó uniós jogi norma értelmezésével vagy érvényességével kapcsolatos jogkérdés merüljön fel Az ügyben a határozathozatalhoz szükséges e jogkérdés eldöntésére A bíróság határozata ellen jogorvoslatnak ne legyen helye
27
Mikor szükséges az Európai Bíróság (EB) döntésének a kérdezése?
Akkor szükséges az EB döntésének a kérése, amikor a felmerülő jogkérdés megoldása szükséges az ügy eldöntéséhez, és a tagállami bíróság e jogkérdés eldöntését nem tudja biztonsággal szolgáltatni.
28
Milyen esetekre vonatkozik a Da Costa-ügy precedense?
Mindegy, hogy milyen eljárás során foglalt állást a Bíróság a jogértelmezésben, nem csak előzetes döntéshozatali eljárás lehet. Nem kell szigorúan azonosnak lennie, a tagállami bíróság előtt felmerült, illetve az előzetesen eldöntött jogkérdésnek.
29
Mikor teheti okafogyottá a tagállami bíróságnak az előzetes döntéshozatali eljárásban való részvételt?
Amennyiben a Bíróság által a 177. cikk alapján korábban adott értelmezés kötelező jellege okafogyottá teheti a bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárásban való részvételt, különösen, ha a felmerült kérdés lényegében megegyezik egy hasonló esetben már előzetes döntés tárgyát képező kérdéssel.
30
Mikor nem kötelező a tagállami bíróságok számára az előterjesztési kötelezettség teljesítése?
Ha a Bíróság már foglalkozott hasonló jogkérdéssel korábban, és ez alapján a kérdésre adott értelmezés már kötelező jellegű, akkor az újra előterjesztés nem feltétlenül szükséges, különösen ha a jogkérdés gyakorlatilag azonos egy korábban már eldöntött kérdéssel.
31
Hogyan befolyásolja a Da Costa-ügy a nemzeti bíróságok előterjesztési gyakorlatát?
A Da Costa-ügy alapján a nemzeti bíróságok nem kötelezettek minden uniós jogi kérdésben az Európai Bírósághoz fordulni, ha a kérdés lényegében azonos egy már korábban eldöntött esettel, és így az előzetes döntéshozatali eljárás kötelezettsége nem merül fel újra.
32
Mik azok a feltételek, melyek mellett a bíróságok mentesülnek az előterjesztési kötelezettség alól a Da Costa-ügy értelmében?
Ha a kérdés lényegében megegyezik egy korábban már eldöntött kérdéssel és az Európai Bíróság döntése kötelező jellegű, a nemzeti bíróságok mentesülhetnek az előterjesztési kötelezettség alól.
33
Mi a Da Costa-ügy lényege és mikor alkalmazzák?
A Da Costa-ügy egy precedens, ami azt jelenti, hogy a nemzeti bíróságok mentesülhetnek az előterjesztési kötelezettség alól, ha a megválaszolandó jogi kérdés lényegében megegyezik egy korábban már az Európai Bíróság által eldöntött, és így kötelező jellegűvé vált kérdéssel.
34
Mikor köteles a tagállami bíróság a kérdést a Bíróság elé terjeszteni?
Amikor közösségi jogi kérdés merül fel olyan nemzeti bíróság előtt, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, kivéve, ha a kérdés nem releváns, a közösségi jogi rendelkezést már értelmezte a Bíróság, vagy a jog helyes alkalmazása nyilvánvaló.
35
Mik azok az esetek, amikor a bíróság kivételesen nem köteles a kérdést a Bíróság elé terjeszteni?
Ha a felmerült kérdés nem releváns; ha a szóban forgó közösségi jogi rendelkezést a Bíróság már értelmezte (acte éclairé); vagy ha a közösségi jog helyes alkalmazása olyan nyilvánvaló, hogy minden ésszerű kétséget kizár (acte claire).
36
Mi alapján kell megítélni, hogy a bíróság köteles-e a kérdést a Bíróság elé terjeszteni?
A közösségi jog sajátos jellemzőinek, az értelmezéssel kapcsolatos különleges nehézségeknek, és a Közösségen belüli eltérő ítélkezési gyakorlat veszélyének függvényében.
37
Mi jelenti a jogorvoslat kizártságát?
Hogy nem a bíróság szintje dönti el a jogorvoslat lehetőségét, hanem a konkrét esetben megnyilvánuló lehetőségek.
38
Milyen szempontok alapján ítélik meg a jogorvoslati formák rendkívüliségét?
A felülvizsgálat lehetséges köre (teljes körű, jogkérdésben, korlátozottan jogkérdésben), a jogorvoslat érdemi vizsgálatának engedélyhez kötöttsége vagy automatikussága, a felülbíráló bíróság hatásköre (kasszációs vagy reformatórius), és a jogorvoslat felfüggesztő hatálya alapján.
39
Mi az acte éclairé doktrína?
Acte éclairé-doktrína szerint ha a szóban forgó közösségi jogi rendelkezést a Bíróság már korábban értelmezte, a nemzeti bíróság nem köteles a kérdést a Bíróság elé terjeszteni.
40
Mi az acte claire doktrína esszenciája?
Az acte claire doktrína alapján, ha a közösségi jog helyes alkalmazása nyilvánvaló és minden ésszerű kétséget kizár, a nemzeti bíróság nem köteles a kérdést a Bíróság elé terjeszteni.
41
Hogyan befolyásolja a közösségi jog sajátos jellemzője a nemzeti bíróságok döntéseit?
A közösségi jog specifikus természetét figyelembe véve a nemzeti bíróságoknak meg kell határozniuk, hogy egy jogi kérdés vonatkozásában kötelesek-e a kérdést a Bíróság elé terjeszteni.
42
Mikor van veszélye a Közösségen belüli eltérő ítélkezési gyakorlatnak?
Amikor a nemzeti bíróságok eltérő módon alkalmazzák a közösségi jogot, és ez potenciálisan eltérő ítélkezési gyakorlathoz vezethet a Közösség belül.
43
Mit jelent a 'jogorvoslati lehetőség' fogalma a közösségi joggal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatban?
A 'jogorvoslati lehetőség' azt a jogot vagy eljárást jelenti, melynek révén egy bírósági határozat ellen panasz tehető vagy felülvizsgáltatható.
44
Mi történik, ha egy nemzeti bíróság megállapítja, hogy egy felmerült közösségi jogi kérdés nem releváns?
Ebben az esetben a nemzeti bíróság nem köteles a kérdést a Bíróság elé terjeszteni.
45
Mi a teendő különleges nehézségek esetén a közösségi jog értelmezésével kapcsolatban?
Ha az értelmezés különleges nehézségekbe ütközik, a nemzeti bíróságnak kötelessége a kérdést a Bíróság elé terjeszteni, amennyiben az releváns és még nem volt tárgyalva.
46
Milyen feltételek mellett van felfüggesztő hatálya a jogorvoslatnak?
A jogorvoslat akkor rendelkezik felfüggesztő hatállyal, ha a nemzeti jogszabályok vagy a konkrét bírósági eljárás szabályai azt előírják egy határozat elleni jogorvoslat esetén.
47
Mi a jogorvoslat fogalma a Lyckeskog-ügy kontextusában?
A jogorvoslat lehetőséget jelent arra, hogy az ügy felek az ítélettel szemben további bírói döntést kérjenek az ügyben.
48
Mit jelent az előzetes megengedhetőség a jogorvoslati jogok tekintetében?
Az előzetes megengedhetőség általában nem zárja ki a jogorvoslati jogokat, minden tagállam maga alakítja ki a gyakorlata alapján ezeket a jogokat.
48
Hogyan viszonyul a felülvizsgálati eljárás a jogorvoslat fogalmához a Cartesio-ügy alapján?
A Cartesio-ügy kimondja, hogy a felülvizsgálati eljárás jogorvoslatnak minősül az uniós jog keretében.
49
Milyen szempontokat érdemes mérlegelni az előzetes döntéshozatali kérelem előterjesztésénél?
A felmerülő jogkérdés fontossága A kérdés perdöntő jellege Időtényező Költségek Az előterjesztés felelősségét áthárítható-e a felsőbb bíróságra a joggyakorlat alakításának lehetősége Más tagállamok ellentétes gyakorlata A tagállam felsőbb bíróságának korábbi döntései hasonló kérdésekben
49
Lehetséges-e az előterjesztési kérelemmel kapcsolatos döntés ellen fellebbezni a Bosch-ügy alapján?
A Bosch-ügy kimondta, hogy a Szerződés nem zárja ki az előterjesztési döntés elleni fellebbezést, ha a nemzeti jog ezt lehetővé teszi.
49
Mi a helyzet az előzetes döntési kötelezettséggel a Zucketfabrik Süderdithmarschen-ügyben említett speciális helyzetben?
Ha egy ügyben érvénytelenségi kérdés merül fel, kötelessége az uniós bíróságnál előzetes döntésért folyamodni, még abban az esetben is, ha az ügyben a tagállami bíróság egyébként nem hoz jogerős határozatot.
50
Milyen kivétellel élhet a tagállami bíróság az előzetes döntéshozatali kötelezettség alól?
Ha egy származtatott, másodlagos jogszabály érvénytelenségével kapcsolatos kérdés van, azt csak az uniós bíróság mondhatja ki, a tagállami bíróság ebben az esetben felfüggesztheti az eljárását.
50
Mi a felhatalmazás alapja a tagállami bíróságok előterjesztési jogában?
A tagállami bíróságok előterjesztési joga az Európai Unió szerződésein alapul, amely lehetőséget biztosít az előterjesztés szabadságára, perbeli felek kérelme alapján, vagy saját kezdeményezésre.
51
Melyik ügyben állapították meg a tagállami bíróságok legnagyobb mérlegelési jogát az előterjesztés szabadságával kapcsolatban?
A Rheinmühlen (II)-ügyben határozták meg, hogy ha az előterjesztés nem kötelező, akkor a tagállami bíróság szabadon dönti el azt.
51
Milyen szerepet játszik a perbeli felek kérelme az előterjesztési jog gyakorlásában?
A bíróság az előterjesztési jogát perbeli felek kérelmére is gyakorolhatja, amennyiben a jogkérdés releváns az ügy szempontjából.
52
Miért fontos az időtényező az előterjesztési döntés meghozatalakor?
Az időtényező a gyors jogorvoslathoz való jog érvényesítése, valamint az ügy bírósági szakaszainak indokolatlan elhúzása miatt fontos.
52
Hogyan határozzák meg a jogkérdés fontosságát az előterjesztés során?
A jogkérdés fontossága az ügy konkrét körülményei, a hasonló kérdésekben történő korábbi ítélkezési gyakorlat, és az ügyben elérni kívánt jogvédelem foka alapján határozható meg.
52
Mit jelent a jogkérdés perdöntő voltának meghatározása az előterjesztés szempontjából?
Egy jogkérdés akkor perdöntő, ha az a döntés meghozatalához szükséges információk hiányának feltöltésére irányul, és e nélkül az ügy nem zárható le jogerősen.
52
Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy szervnek, hogy tagállami bíróságnak minősüljön?
Jogszabálynak kell alapítania, állandóan működnie kell, kötelező hatásköre legyen, kontradiktórius eljárás szabályait kell követnie, jog alapján kell döntenie, függetlennek kell lennie, és igazságszolgáltatási tevékenységet kell ellátnia.
52
Miért döntött az Almelo-ügyben a választottbíróság fairness és ésszerűség alapján?
Az Almelo-ügyben a választottbírósági döntés azért alapult fairness-en és ésszerűségen, mert ezek az alapelvek segítették a fragmentált közigazgatásból eredő problémák kezelését.
53
Melyek az előterjesztésben feltett kérdések "megengedhetőségi feltételei" az előzetes döntéshozatali eljárásban?
A kérdés nem irányulhat olyan válaszra, amelyre a Bíróságnak nincsen hatásköre, az Európai Bíróságot meg kell felelően tájékoztatni az elé terjesztett ügyről, az előterjesztés időzítése az eljárás során fontos.
54
Mikor minősül egy kérdés "megengedhetetlennek" az előzetes döntéshozatali eljárásban?
Ha a feltett kérdés irreleváns a jogvita megoldásában, ha nem valódi jogvita, hipotetikus kérdés, ha időközben a fél igényétől elállt vagy egyezséget kötöttek, ha a jogi háttér megváltozott, ügy jogi háttere hiányos, kérdés jogalkalmazásra irányul, téves jogszabályi utalást tartalmaz, vagy a belső joggal való összeegyeztethetőségére utal.
55
Hogyan kezeli a Bíróság a hibás vagy megengedhetetlen előterjesztéseket?
A Bíróság vagy megfelelően átértelmezi a hibás kérdést, vagy az előterjesztést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
55
Mi alapján dönt az, hogy egy kérdés feltehető-e az előzetes döntéshozatali eljárás során?
Egy kérdés csak az Európai Bíróság hatáskörében lévő válasz irányába irányulhat; nem vonatkozhat belső jogszabály értelmezésére, nem lehet hipotetikus, és nem irányulhat az uniós jog alkalmazására.
55
Hogyan lehet hibás vagy irreleváns kérdést javítani az előzetes döntéshozatali eljárásban?
Amennyiben a kérdés hibás vagy irreleváns, a Bíróság vagy megfelelően átértelmezi azt, vagy az előterjesztést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
56
Milyen időbeni szempontokat kell figyelembe venni az előzetes döntéshozatali kérdések előterjesztésekor?
Az előterjesztéseket olyan időpontban kell benyújtani, amikor még befolyásolhatják az eljárást, és nem akadályozzák az ügy zökkenőmentes lefolyását.
56
Milyen információkat kell tartalmaznia az előzetes döntéshozatali eljárásban benyújtott kérdésnek?
A benyújtott kérdésnek tartalmaznia kell az ügy releváns körülményeit és a tagállami bíróság jogi keretének részleteit, hogy az Európai Bíróság megfelelő tájékoztatást kapjon.
57
Mit kell tartalmaznia az Európai Bíróságnak terjesztett ügy előterjesztésének?
A terjesztésnek tartalmaznia kell a releváns tényállás leírását, az alkalmazandó jogszabályok bemutatását, és indokolnia kell, miért szükséges a döntés előterjesztése.
57
Kik nyújthatnak be írásbeli észrevételt az előzetes döntéshozatali eljárás során?
Csak az alapeljárás felei, a kérdést előterjesztő bíróság székhelye szerinti tagállam, az Európai Bizottság, és adott esetben – ha valamelyik aktusukról van szó – a Tanács és az Európai Parlament.
57
Milyen szempontokat kell figyelembe venni az előterjesztés időzítésénél?
A gazdaságosság szempontjait, az ügy ténybeli és jogi érettségét kell értékelni, valamint azt, hogy láthatók-e már az ügy lehetséges jogi irányai.
58
Miért fontos, hogy az ügy felei kifejthessék álláspontjukat?
Azért, hogy az Európai Bíróság megfelelő és teljes körű tájékoztatást kapjon az ügy minden releváns részletéről.
59
Mi a sürgősségi előzetes döntéshozatali (PPU) eljárás célja?
Célja, hogy a Bíróság lényegesen rövidebb idő alatt bírálja el a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségére vonatkozó legérzékenyebb kérdéseket.
60
Hogyan folyik gyakorlatban az eljárás az előzetes döntéshozatali eljárás során?
Az eljárás a gyakorlatban főként elektronikus úton folyik, ami gyorsítja az ügyek elbírálását.
61
Miért használják a gyorsított előzetes döntéshozatali eljárást?
ügy jellege miatt
62
Miért használják a egyszerűsített eljárást?
előzetes döntéshozatalnál (kérdést a Bíróság már megválaszolta másik ügyben vagy világos a joggyakorlat alapján)
63
Miért használják a soron kívüli eljárást?
amennyiben az ügy rendkívüli sürgőssége megköveteli
64
Mit jelent a különleges eljárás?
Olyan eljárások, amelyek sajátos eljárási szabályok alá esnek és legtöbbször valamilyen másik, az adott bíróság előtt folyó, vagy már lezárt eljáráshoz kapcsolódnak.
65
Milyen különleges eljárások vannak?
- Költségmentességi kérelem elbírálása - Beavatkozás iránti kérelem elbírálása - Ítélet elleni ellentmondás elbírálása (mulasztási ítélet esetében) - Ítélet kijavítási iránti eljárás (elírások, nyilvánvaló pontatlanságok) - Harmadik személy jogorvoslatáról döntés (eredeti eljárásban részt nem vevő személy részéről) - Ítélet értelmezése iránti eljárás - Költségek megállapítása iránti eljárás - Perújítási eljárás - Törvényszék határozatának felülvizsgálata - Végrehajtás foganatosítása iránti eljárás - Eljárás mentelmi ügyekben
66
Mi az ideiglenes intézkedés?
Az ideiglenes intézkedés célja a valamely intézmény által hozott, keresettel megtámadott jogi aktus végrehajtásának felfüggesztése, vagy a felet fenyegető súlyos és helyrehozhatatlan sérelem bekövetkezésének elhárításához szükséges más ideiglenes intézkedés meghozatala.
67
Mire vonatkozik a fellebbezés?
a Törvényszék ítéleteivel és végzéseivel szemben a Bírósághoz lehet fellebbezni, kizárólag jogkérdésekben.
68
Mi történik ha elfogadható a fellebbezés?
Ha a fellebbezés elfogadható és megalapozott, a Bíróság hatályon kívül helyezi a Törvényszék határozatát. Ha az ügyben ítélet hozható, a Bíróság maga dönt a jogvitában. Ellenkező esetben a Bíróság az ügyet visszautalja a Törvényszék elé, amely kötve van a fellebbezési eljárás során a Bíróság által hozott határozathoz
69
Mi történik, ha a Bíróság a Törvényszék valamely ítéletét vagy végzését hatályon kívül helyezi?
Ha a Bíróság a Törvényszék valamely ítéletét vagy végzését hatályon kívül helyezi, és határozathozatal céljából visszautalja az ügyet a Törvényszékhez, a Törvényszéknél az eljárást a Bíróság visszautaló határozata indítja meg.
70
Mire vonatkozhat a bírósághoz benyújtott fellebbezés?
A Bírósághoz benyújtott fellebbezés kizárólag jogkérdésre vonatkozhat. A fellebbezésben csak a Törvényszék hatáskörének hiányára, a fellebbező érdekeit hátrányosan befolyásoló eljárási szabálytalanságra, valamint az uniós jognak a Törvényszék általi megsértésére lehet hivatkozni.
71
Hogyan alakul a Bírósághoz benyújtott fellebbezés időkerete?
A Törvényszék eljárást befejező határozata ellen és annak az érdemi kérdésekről csak részben rendelkező, illetve a hatáskör hiányára vagy a kereset meg nem engedhetőségére alapozott kifogásra vonatkozó eljárási kérdésről rendelkező határozata ellen a Bírósághoz a megtámadott határozat közlésétől számított két hónapon belül fellebbezést lehet benyújtani.
72
Lehetséges-e a fellebbezés alapján hozott határozatok felülvizsgálata?
igen
73
Mire vonatkozik a felülvizsgálat a jogorvoslati eljárások körében?
Szűk körben a Törvényszék határozatait
74
Ki dönt a felülvizsgálatokról, mint jogorvoslati eljárásról?
Egyéves időtartamra kijelölt, öt bíróból álló tanács dönt a Bíróság eljárási szabályzatában cikkében meghatározott feltételek szerint arról, hogy szükséges-e a Törvényszék határozatának a felülvizsgálata
75
Hogy működik a felülvizsgálatok indítványozása?
Ha az első főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy fennáll a komoly veszélye annak, hogy az uniós jog egységessége vagy koherenciája sérül, a Törvényszék határozatának felülvizsgálatát indítványozhatja a Bíróságnál. Az indítványt a Törvényszék határozatának kihirdetésétől számított egy hónapon belül kell megtenni. A Bíróság az első főtanácsnok indítványának előterjesztésétől számított egy hónapon belül dönt arról, hogy szükséges-e a határozat felülvizsgálata.
76
Mi alapján határoznak a felülvizsgálatokról?
A Bíróság a felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekkel kapcsolatban gyorsított eljárás keretében, a Törvényszék által részére megküldött iratok alapján határoz.

EU (25 decks)

Brainscape helps you reach your goals faster, through stronger study habits.
© 2025 Bold Learning Solutions. Terms and Conditions