31-40 Flashcards
31) Mit jelent a limitált veszélyeztetési szándék? Mit jelent a limitált veszélyeztetési szándékkal párosuló
luxuria?
Az elkövető szándéka kizárólag a veszélyhelyzet okozására terjed ki, az azon túl bekövetkező eredmény tekintetében pedig a tudatos gondatlanság terheli. pl. halált okozó közúti veszélyeztetés
32) A gondatlanság fogalma, formái
- § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látjacselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést
elmulasztja.
2 fajtája ismeretes: tudatos gondatlanság (luxuria) és a hanyag
gondatlanság (negligentia).
Az első esetén cseleménye LEHETSÉGES következményeit (tudatiértelmi oldal) előre látja, de jelen van egy könnyelmű bizakodás azok
elmaradása terén (akarat-érzelmi oldal). Ezzel szemben a másik esetben nem beszélhetünk se akarat-érzelmi oldalról se tudati oldalról, mivel azt a körültekintést ami tőle elvárható elmulasztotta, így nem volt rálátása se
a cselekményre, se annak lehetséges következményeire. Itt a felelősségre vonás alapja az, hogy nem kellő körültekintéssel járt el. Mindenkinél más ez a mérce, függ az általános műveltségtől, iskolázottságtól stb. Más ez a felelősségi szint egy orvosnál és egy vidéki embernél.
33) Mit jelent a vegyes bűnösség?
- § Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő kürölményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatóak, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli.
Ez a törvényi rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha az alaptényállás tekintetáben az elkövető szándékossága áll fenn, a minősítő körülményként eredmény szerepel, az elkövetőt az ilyen eredményre
nézve legalább gondatlanság terheli. Amikor a szándékos alaptényálláshoz kapcsolódó minősítő eredményt az elkövető gondatlanságból okozza vegyes bűnösség jön létre
34) Büntethetőségi akadályok rendszerének ismertetése
A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak rendszere 2 módon értelmezhető. Létezik a BTK szerinti rendszer, amely kiolvasható a Büntető Törvénykönyből, valamint emellett a jogtudomány, a jogirodalom által kimunkált rendszer is jelen van. A BTK szerinti rendszer: A büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok: -gyermekkor -kóros elmeállapot -kényszer vagy fenyegetés -tévedés -jogos védelem -végszükség -jogszabály engedése -törvényben meghatározott egyéb ok A büntethetőséget megszüntető okok: -elkövető halála -elévülés -kegyelem -tevékeny megbánás -törvényben meghatározott egyéb ok A büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályai: -magánindítvány hiánya -feljelentés hiánya Jogirdoalom által kimunkált rendszer: A büntethetőséget kizáró okok: a) Jogellenességet kizáró okok: -jogos védelem -végszükség -jogszabály engedése -BTK Különös részben tlálható ok -megengedett kockázatvállalás -fegyelmezési jog gyakorlása -hivatali, illetve hivatásbeli kötelesség teljesítése -sértett beleegyezése b) Alannyá válást kizáró okok: -gyermekkor -kóros elmeállapot -kényszer vagy fenyegetés c) Bűnösséget kizáró okok: -tévedés -előljáró parancsa A büntethetőséget megszüntető okok: -elkövető halála -elévülés
35) Mi a lényeges különbség a büntethetőséget kizáró és megszüntető okok között
A büntethetőséget kizáró okok körében jellemzően hiányzik a bűncselekmény fogalmi elemének egyike, vagy az alannyá válás feltételei nem teszik lehetővé, hogy itt bűncselekményről beszélhessünk. Itt az
elkövetés időpontjában sem jön létre bűncselekmény. Ezzel szemben a büntethetőséget megszüntető okoknál az elkövetéskor beszélhetünk
bűncselekményről, minden fogalmi eleme adott, és így csak az elkövetése után áll be olyan körülmény, amely a felelősségre vonást lehetetlenné teszi. Itt tehát a cselekmény bűncselekmény jellege megmarad és vele együtt az ezt megillető negatív társadalmi álláspont,
vélemény, értékítélet.
36) A jogos védelemre vonatkozó Btk-beli szabályok
21.§ Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan
támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.
37) A végszükségre vonatkozó Btk-beli szabályok
- § (1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.
(2) Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.
(3) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.
38) A gyermekkor, mint büntethetőséget kizáró ok
16. § Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve
a) az emberölés [160. § (1)–(2) bekezdés],
b) az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §),
c) a testi sértés [164. § (8) bekezdés],
d) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)–(3) bekezdés],
e) a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak [311. §, ha a 310. § (1)–(3) bekezdése szerint minősül],
f) a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak [312. §, ha a 310. § (1)–(3) bekezdése szerint minősül],
g) a terrorcselekmény [314. § (1)–(2) bekezdés],
h) a rablás [365. § (1)–(4) bekezdés], és
i) a kifosztás [366. § (2)–(3) bekezdés]
elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
39) A kóros elmeállapotra vonatkozó Btk-beli rendelkezések
17.§ (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően
cselekedjen.
40) Hogyan szabályozza a Btk. az ittas állapotban elkövetett bűncselekményért való felelősséget?
18.§ A 17§ nem alkalmazható arra, aki bűncselekményt önhibájából eredőittas vagy bódult állapotban követi el.
