Anyagi halmazok és kémiai kötések

Question 1

Anyagi halmazok

Answer 1

Nagyon sok részecskéből álló anyagok.
A mindennapi életben grammban, kilogrammban mérjük tömegüket.

Question 2

Anyagmennyiség

Answer 2

1 mol anyagmennyiségű anyag annyi részecske, mint amennyi atom 12g 12-es tömegszámú szénben van
Jele: n mértékegysége: mol

Question 3

Avogadro szám és Avogadro állandó

Answer 3

1 mol atom, vagy 1 mol molekula= 6x10^23 db részecske
Avogadro állandó: részecskék száma:anyagmennyiség
Jele:NA
NA=N:n

Question 4

Moláris tömeg

Answer 4

1 mol anyagmennyiségű anyag tömege
Jele:M mértékegysége: g/mol

Moláris tömeg=tömeg:anyagmennyiség
M=m:n

Question 5

Tömegmegmaradás törvénye

Answer 5

Kimondja, hogy a kiindulási anyagok tömegének összege megegyezik a keletkezett anyagok tömegének összegével.

Question 6

Kémiailag tiszta anyag

Answer 6

Mindig egy komponensű, tehát csak egyféle anyagból(elemből, vegyületből) áll, de lehet többfázisú.
Pl a víz egyfázisú, a jeges víz kétfázisú

Question 7

Fázis(kolloidkémia)

Answer 7

A rendszer jól meghatározott, egymástól felülettel elhatárolt részei.

Question 8

Keverék

Answer 8

Többkomponensű, egy vagy többfázisú diszperz rendszer.
Többkomponensű, mert két vagy több különböző anyagból áll.
Fázisok szerint lehet homogén, vagy heterogén.

Question 9

Diszperz rendszer

Answer 9

Diszperz rendszernek hívunk minden olyan anyagi rendszert, amelyben az egyik komponens szétoszlatva(diszpergálva) tartja a másik komponenst.

Question 10

Homogén rendszer

Answer 10

A homogén rendszerben még mikroszkóppal sem láthatók határfelületek.
Az alkotórészek mérete 1nm alatt van.

Question 11

Heterogén rendszer

Answer 11

A heterogén rendszerben szemmel vagy mikroszóppal megfigyehetők a határfelületek.
A részecskék mérete 500-1000 nm felett van.

Question 12

Kolloid rendszer

Answer 12

Jellegzetes csoport a heterogén és homogén rendszer között.
A részecskék mérete 1-500 nm között van.

Question 13

A kolloid megnevezés nem az anyagok egy fajtáját…

Answer 13

hanem az anyagok állapotát jelenti.

Question 14

Közeg(kolloidkémia)

Answer 14

Az az anyag, amelyben egy másik anyagot szétoszlatunk.
Általában nagyobb mennyiségű mint a diszpergált anyag.

Question 15

Diszpergált anyag(kolloidkémia)

Answer 15

A közegben szétoszlatott anyag

Question 16

Tyndall-jelenség

Answer 16

Ha kolloid, vagy annál nagyobb részecskéket tartalmazó oldatot oldalról erős fénysugár éri, akkor a fénysugárra merőleges irányból a részecskék szemmel, vagy mikroszkóppal láthatóvá vállnak. Az oka, hogy a kolloid részecskék a rájuk eső fényt minden irányba szétoszlatják.

Question 17

Folyékony(szol) állapot

Answer 17

Ha a hőmozgás legyőzi a kolloid részecskék közti vonzóerőket, akkor a rendszer szol állapotú.
Pl vér, tej stb

Question 18

A vizes kolloid oldatban a kolloid méretű részecskék lehetnek:

Answer 18

-óriásmolekulák(makromolekulák) pl; fehérje, vagy keményítőoldat.
-asszociációs kolloidok; ionok, molekulák halmazai pl; mosószeroldat

Question 19

Gél állapot

Answer 19

Amikor a kolloid részecskék közti vonzás nagyobb, mint a hőmozgás energiája, akkor a részecskék egymáshoz kapcsolódva vázszerkezetet képeznek.
Pl; kocsonya

Question 20

Miért jó adszorbensek a kolloidok?

Answer 20

A kolloid részecskék fajlagos felülete viszonylag nagy, termodinamikailag instabilak, így különféle részecskéket köthetnek meg(adszorbálhatnak) felszínükön.

Question 21

Deszorpció

Answer 21

Az adszorbált anyag (felületen megkötött anyag eltávolítása)

Question 22

Miből állhatnak az anyagi halamazok?

Answer 22

Az anyagi halmazok atomokból, molekulákból, ionokból, vagy ezek keverékéből állhatnak.

Question 23

Mi jellemző a fématomok elektronszerkezetére?

Answer 23

A fématomokra jellemző, hogy kevés vegyértékelektronjuk van, elektronegativitásuk kicsi, így a külső héj elektronjaira kevésbé hat a mag vonzó hatása.

Question 24

Hogyan alakul ki a fémes kötés?

Answer 24

A fématomok vegyértékhéján kevés elektron van, elektronegativitásuk kicsi, így a külső héj elektronjaira kevésbé hat a mag vonzó hatása. Ha sok fématom közel kerül egymáshoz, akkor azok vegyértékelektronjai a többi atommag vonzására leszakadhatnak, és a továbbiakban valamennyi atomhoz tartozhatnak. A fématomtörzsek közt viszonylag szabadon mozgó delokalizált elektronfelhő biztosítja a fémes kötést.

Question 25

Ionos kötés

Answer 25

Az ellentétes töltésű ionok közti elektrosztatikus vonzóerő.

Question 26

Ionrácsos kristály

Answer 26

A pozitív és negatív töltésű ionokból álló halmazokban szilárd állapotban az ionok szabályos ionrácsos kristályt képeznek. Az ionrács rácspontjaiban pozitív és negatív töltésű ionok vannak, melyeket elektrosztatikus vonzóerő tart össze.

Question 27

Kovalens kötés

Answer 27

Közös molekulapályán mozgó, kötő elektronpárral kialakuló kötés.

Question 28

Elsőrendű kötések

Answer 28

Fémes kötés Ionos kötés Kovalens kötés

Question 29

Ionos kötés alakul ki, ha…(EN)

Answer 29

az atomok elektronegativitásának különbsége nagy.

Question 30

Kovalens kötés alakul ki, ha (EN)

Answer 30

az atomok elektronegativitásainak különbsége kicsi, az összege nagy.

Question 31

Fémes kötés alakul ki, ha (EN)

Answer 31

az atomok elektronegativitásainak különbsége és összege is kicsi.

Question 32

A kovalens kötés ionos jellegűvé válik, ha

Answer 32

a kapcsolódó atomok elektronegativitása különbözik, mert így a kötésben részt vevő elektronok nagyobb valószínűséggel tartózkodnak a nagyobb elektronegativitású atom terében. A molekula polarizálódik.

Question 33

Ionos kötés kovalens jellegűvé válik, ha…

Answer 33

a kisméretű és nagy töltésű fémionok deformálják, polarizálják az ionok elektronfelhőjét.

Question 34

Diszperziós kölcsönhatás

Answer 34

olyan másodrendű kémiai kötés, amelyet az atommagok rezgéséből adódó időleges töltéseltolódás alakít ki.

Question 35

Hogyan alakul ki a diszperziós kölcsönhatás?

Answer 35

Ha egy apoláris molekula nagyon közel kerül egy másik apoláris molekulához, akkor az egyik atommagja vonzza a másik elektronfelhőjét, így pillanatnyi dipólusok jöhetnek létre. A molekula méretének növekedésével a dipólus jelleg is növekszik.

Question 36

Dipólus-dipólus kölcsönhatás

Answer 36

Poláris(dipólusos) molekulák közti elektrosztatikus vonzóerő alakítja ki.

Question 37

Hidrogénkötés

Answer 37

A hidrogénkötés olyan másodrendű kémiai kötés, melyben a két molekulát egy hidrogénatom köti össze. Egy nagy elektronegativitású, kisméretű atomhoz kapcsolódó hidrogén, egy másik, nagy elektronegativitású, nemkötő elektronpárral rendelkező atomhoz kapcsolódik, összekapcsolva így a két atomot.