Halmazállapotok Flashcards
Standardállapot
25 C hőmérséklet, és 0,1 MPa nyomás
Normálállapot
0 C hőmérséklet, és 0,1MPa nyomás (1 atmoszféra nyomás)
Állapothatározók
Az anyagi halmaz állapotát befolyásoló külső tényezők. Ilyen a hőmérséklet, a nyomás, és a gázoknál a térfogat.
Az elemek és vegyületek egy adott hőmérsékleten általában csak egyféle halmazállapotban stabilisak, de
olvadás/ forráspontjukon, kétféle halmazállapot is előfordul.
Mitől függ a gázmolekulák sebessége?
A gázmolekulák sebessége a molekulák tömegétől és a hőmérséklettől függ.
(A kisebb tömegű molekulák magasabb hőmérsékleten nagyobb sebességgel mozognak)
Gázok térfogata és alakja
A gázok alakja és térfogata nem állandó, a rendelkezésre álló teret teljesen kitöltik.
Gáz részecskék egymással való kapcsolata
A gázok részecskéi egymástól távol, a tér minden irányába történő gyors mozgásban vannak, köztük a kölcsönhatások elhanyagolhatóan kicsik. Ütköznek egymással és az tároló falával.
Mi a következménye annak, hogy a gázok részecskéi közt elhanyagolhatóak a kölcsönhatások?
Betöltik a rendelkezésre álló teret, nincs sem állandó térfogatuk, sem állandó alakjuk. A gázok összenyomhatóak.
Ideális gázok
Olyan gázok, ahol a részecskék saját térfogata és a köztük lévő kölcsönhatások elhanyagolhatóak.
Hogyan érvényes az Avogadro törvénye a gázokra?
Az azonos anyagmennyiségű gázok, azonos hőmérsékleten és nyomáson, anyagi minőségtől függetlenül azonos tétfogatot töltenek be.
Tehát az azonos hőmérsékletű és nyomású gázok egységnyi térfogatában azonos számú részecske van.
Moláris térfogat
A gáz térfogatának és anyagmennyiségének hányadosa.
1 mol gáz térfogata standardállapotban, normálállapotban és 20 C-on
Standarállapotban, tehát 25 C hőmérsékleten és 0,1 MPa nyomáson 24,5 dm^3/mol
Normálállapotban (0 C-on és 0,1 MPa-n) 22,41 dm^3/mol
20 C-on 24dm^3/mol
Relatív sűrűség (gázok)
Két gáz sűrűségét egymáshoz viszonyítjuk.
Levegő átlagos moláris tömege?
29 g/mol
Általános gáztörvény:
Egy adott hőmérsékleten és nyomáson, a gázok térfogata és anyagmennyisége közti összefüggést írja le.
pV=nRT
p-nyomás-pascal-ban
V-térfogat-m^3-ban
n-anyagmennyiség-mol-ban
R-egyetemes gázállandó=8,314 J/mol•K
T-hőmérséklet-kelvinben
Folyadék részecskék egymással való kapcsolata, mozgása?
Alak, térfogat
A folyadékok részecskéi egymáshoz viszonylag közel, erős kölcsönhatásban vannak.
Egymáson elgördülhetnek, forgó, rezgőmozgást végezhetnek, állandó a térfogatuk, viszont alakjuk nem, a tárolóedény alakját veszik fel.
A folyadékok összenyomhatók?
Az erős kölcsönhatások miatt a folyadékok gyakorlatilag összenyomhatatlanok.
A folyadékok felületi feszültsége
A folyadékmolekulák kölcsönös vonzásával magyarázható, hogy a felületüket csökkenteni igyekeznek. Adott térfogathoz tartozó legkisebb felülete a gömbnek van. A folyadékok belsejében lévő molekulákat a szomszédos molekulák minden irányból vonzzák, a felületi rétegben lévőkre viszont csak befelé ható vonzóerő hat.
Ha erősek a másodrendű kölcsönhatások, például a víznél, akkor nagy a felületi feszültsége, viszont ha gyenge a másodrendű kölcsönhatás, pl éter, akkor a folyadék nem csepegtethető.
A folyadékok viszkozitása
Másnéven belső surlódása, a folyadékok mozgékonyságának, önthetőségének mértéke. A másodrendű kötőerők nagyságától függ.
Folyadékkristályok
A folyadékkristályok átmenetet képeznek a folyadékok és kristályos anyagok között. A folyadékkristályok rendezett csoportjai a kristályos testekéhez hasonlóak, ám ezek a csoportok egymástól könnyen elmozdulnak, így a halmaz folyékony.
Folyadékkristályok jellegzetes tulajdonsága:
Hogy elektromos, vagy mágneses mező hatására a csoportok rendeződnek, ami az anyag fénytani tulajdonságain változtat. A erőtér kikapcsolása után a csoportok rendezetlensége visszaáll.
Szilárd halmazállapot jellemzői:
A részecskék közt lényegesen nagyobb vonzóerő van, mint a folyadék, vagy gázmolekuláknál, a részecskék csak rezgőmozgást végezhetnek, így a szilárd anyagok alakja és térfogata állandó.
Kristályos anyag részecskéi
Szabályos rendben, egy képzeletbeli térháló rácspontjain vannak, csak rezgőmozgást végezhetnek.
Amorf anyag részecskéi
Nem alkotnak szabályos kristályrácsot, vagy csak kismértékben rendezettek. Nincs meghatározott olvadáspontjuk, hőre folyamatosan lágyulnak. Pl üveg
