bujog xyxy Flashcards
(29 cards)
A találkozó bűncselekmény elkövetői nem lehetnek társtettesek
. Igaz (mert azok önálló tettesek lesznek)
A büntetendő előkészületi magatartás tanúsítása szükséges valamely bűncselekmény kísérleti szakaszba lépéséhez
Hamis (ha vki a szándékos bcs elkövetését elkezdi, de nem fejezi be, az már kísérlet)
Felhívás esetén az elkövető más személy irányába ható kezdeményezésével arra bírja rá őt, hogy bűncselekményt kövessen el
Hamis (arra törekszik rábírni, hogy bcs-t kövessen el)
A bűncselekmény elkövetésére irányuló puszta szándék már megalapozza a bűntetőjogi felelősségre vonást
Hamis (a szándék kialakulás még nem büntetendő)
Valamely különös részben meghatározott bűncselekmény előkészületéről van szó akkor, ha a BTK. a Különös Részben megállapított törvényi tényállás elkövetési magatartásként valamely, egyébként az előkészület körébe illeszkedő magatartást határoz meg
Hamis (akkor sui generis, ún. sajátképi bcs lesz, ami önálló deliktum)
A büntetendő előkészület bűnösségi formája csak egyenes szándékoság lehet
Igaz (mert előkészület célzatos, ami dolus directust vonz)
A szándékosan elkövetett bűncselekmény befejezetté válásához szükséges, hogy az adott deliktum valamennyi-egyébként lehetséges-stádiuma is megvalósuljon.
Hamis (mert pl. rögtönös szándéknál azonnal megvalósul a bcs. és nincs se előkészület, se kísérlet)
Az összetett bűncselekmény egyes részcselekményei között ún. eszköz-cél viszony áll fenn
Igaz (pl. rablás: eszköz cselekmény a kényszerítés, célcselekmény a lopás)
Ugyanaz a cselekmény más-más megvalósulási szakaszba nem illik
Hamis (szándéktól függően egy magánlaksértés lehet lopás kísérlete is)
A maradékcselekményért való felelősség kérdése az alkalmatlan kísérlet-mint kísérleti büntethetőséget megszüntető ok-esetén merül fel
Hamis (alkalmatlan kísérlet az más: büntetés korlátlanul enyhíthető, vagy mellőzhető is, ha a bcs-t alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el; kísérleti büntethetőséget megszüntető ok az önkéntes elállás és az eredményelhárítás)
A folytatólagosan elkövetetett bűncselekmény büntethetőségét megszüntető elévülés határidejének kezdő napja nem az első részcselekmény elkövetésének napjával azonos.
Igaz (mert az utolsó részcselekményével)
Az előkészület a deliktum elkövetési magatartásának a bűncselekmény elkövetése céljából történő tanúsításával veszi kezdetét, s addig tart, míg az elkövető az adott bűncselekmény kísérletét meg nem kezdi
Hamis (mert előkészület, ha a törvény külön elrendeli, előkészület
A bűncselekmény elkövetésére irányuló szándéknak az esetleges kinyilvánítása büntetőjogi értelemben addig nem minősül bűncselekménynek, amíg az valamilyen konkrét magatartás formájában testet nem ölt
. Hamis (mert „büntetőjogi értelemben nem minősül cselekménynek”)
A sui generis bűncselekmények dogmatikai értelemben nem befejezett bűncselekmények.
Hamis (mert de XD)
Abban az esetben, ha a szándékos bűncselekmény befejezetté válik-a befejezettséget időben esetleg megelőző előkészület, és/vagy kísérlet-, mint stádiumok a minősítés során külön értékelésre kerülhetnek.
Hamis (nem minősítés során, hanem a büntetés kiszabásának körében kerülhetnek értékelésre)
A büntetendő előkészület esetén a törvényi tényállás megvalósítása még nem kezdődik meg.
Igaz (ha megkezdődne, akkor kísérlet lenne)
Az állapotbűncselekmények esetén a társadalom érdekeit nem egy jogellenes állapot előidézése, hanem eme jogellenes állapot fenntartása sérti
. Hamis (mert az a tartós bcs.)
A folytatólagosan elkövetett bűncselekmény olyan egység, amelynél a törvényi tényállást külön-külön is megvalósító részcselekmények együttesen alkotnak egy bűncselekményt. Tehát e részcselekmények – a folytatólagos egységbe foglalás híján-külön-külön, önálló bűncselekmények lennének
Igaz
Az akarati képességet ki nem záró mértékű kényszer, illetve fenyegetés alkalmazása nem értékelhető felhívásként
Hamis (mert értékelhető)
Ha a természetes vagy a folytatólagos egység keretébe tartozó valamely részcselekményt jogilag súlyosabban kell értékelni, ez általában az egész bűncselekmény minősítésére nem lehet kihatással
Hamis
A folytatólagos egységet-mint régebben-már nem a bíró hozza létre, hanem feltételei megállapításának pontos leírásával, a Btk. határozza meg
. igaz (régen a bírói gyakorlat hozta létre, de ma már a Btk. konstruálja)
A törvényi egység esetében a büntetőjogszabály kifejezett rendelkezése folytán kerül sor egy bűncselekmény, azaz egység megállapítására. Ez esetben tehát az egységet a Btk. hozza létre.
Igaz (ha nem így lenne, akkor halmazatként minősülne)
Egynemű (homogén) az anyagi halmazat akkor, ha az elkövető egy cselekménye által megvalósított több bűncselekmény ugyan-azon törvényi tényállásokat meríti ki többször.
Hamis (mert az elkövető több cselekménye)
A folytatólagosságnak a büntetés kiszabása során súlyosító hatása van. (BKv 56.)
Igaz
