Fogalmazási kalauz

Question 1

Mi az előadás általános felépítése?

Answer 1

1. bevezetés: figyelemfelkeltés, téma megjelölése, feldolgozott forrasok megnevezése, témaválasztás indoklása, kifejtés menetének vázlata
2. tárgyalás: témakör kifejtése, részletezése tételekkel, érvekkel, ellenérvekkel, bizonyítékokkal, szemléltetés példákkal, hivatkozás mások munkáira
3. befejezés: összefoglalás, személyes állásfoglalás, kitekintés

Question 2

Mi a hozzászólás?

Answer 2

Megbeszélésen, gyűlésen, előadáson előfordul, hogy az elhangzott témához hozzászólunk. A hozzászólás célja, témája a helyszínen, a hallottak alapján fogalmazódik meg bennünk. A cél lehet pl. megerősítés, cáfolat, helyreigazítás, kiegészítés, összegzés. Spontán megnyilatkozás, nem illik túl hosszúnak lennie. Először szólítsuk meg a hallgatóságot, majd fejtsük ki álláspontunkat (előtte elővázlatot is adhatunk), végül összegezzük mondanivalónkat.

Question 3

Mi a felszólalás?

Answer 3

Legtöbbször előre felkészülünk rá, ideje a hozzászólásnál több lehet. Igazodnunk kell az előadás témájához. Az említett adatoknak pontosaknak kell lenniük.

Question 4

Mi az értekezés?

Answer 4

Írásbeli, érvelő típusú szöveg. Témája lehet például egy művészeti alkotás értelmezése, saját tudományos eredményünk közlése, más munkásságának elemzése, stb. Fontos a megfelelő tudományos háttér megléte, ezért a megírást anyaggyűjtés előzi meg. A hangnem tárgyilagos, a szöveg elsősorban az értelemre hat. A szerkezetet logikai rendre épülő, lineáris haladás jellemzi. A tárgyalás egy vagy több állítást fogalmaz meg, melyeket érvekkel támaszt alá. A nyelvezet szabatos, tárgyszerű, egyértelmű; a szakszókat pontosan használja, többnyire kijelentő mondatokkal él; mondatszerkesztése világos, szabályos.

Question 5

Melyek az előadás elkészítésenek lépései?

Answer 5

1. kommunikációs körülmények feltérképezése
2. anyaggyűjtés
3. anyag elrendezése
4. vázlat írása
5. előadás kidolgozása
6. szöveg megtanulása
7. gyakorlás
8. előadás