Gazdtan Flashcards
(181 cards)
1
Q
világgazdaság?
A
- A világgazdaság a nemzetgazdaságok kialakulásával és fejlődésével párhuzamosan alakult ki, másrészt azok fejlődését maga is meghatározta.
- A világgazdaság maga egy szerves rendszer
- Nemzetközi munkamegosztás
- Áru-és pénzmozgások, kibővülve a tőke, a technológia és az információ nemzetközi áramlásával
- Kölcsönös függőségi viszonyok
- A globalizáció komplex rendszere
2
Q
kölcsönös függés?
A
interdependencia más néven
még Észak-Korea sem független teljesen a gazdasági folyamatoktól
példa 1: olajválság 1973: mindenki rosszul járt, legnagyobb kár: Kelet-Közép Európa-nehézipar hirtelen nagyon megdrágult; -eladósodás spirál
Szélesebb és általánosabb megközelítésben, a kölcsönös függést felfoghatjuk mint állapotot vagy mint folyamatot, amikor a társadalmi-gazdasági szereplők helyzete és tevékenysége kölcsönösen meghatározottá válik. A gazdasági események és politikák (költségvetési hány, kamatláb, árfolyam stb.) egyik ország részéről lényegesen hathatnak egy másik országra és viszont. Természetesen ez nagyban függ az országok nagyságától és világgazdasági súlyától.
3
Q
globalizáció? (9)
A
Az internet fejlődésén, a kommunikáción, a kereskedelem, a pénzpiacok, a nemzetek feletti vállalatok egész bolygóra való kiterjedésén van a hangsúly.
A gazdasági globalizáció főbb jellemzői:
a) a világ összekapcsoltsága
b) a növekedési kényszer erősödése
c) gazdasági, kulturális homogenizáció, fogyasztói társadalom
d a gazdasági polarizáció, a jövedelmi különbségek növekedése!!
e) a gazdasági, politikai hatalom koncentrációja a demokratikusan ellenőrzött szférán kívül
f) túlnépesedés erősödése
g) környezeti, szociális problémák erősödése
h) állampolgári jogok eróziója
i) az információs és kommunikációs technológiák fejlődése, gyorsulása
4
Q
merkantilizmus? -7
A
- A kereskedelmi tőke első virágkorának terméke (mercator=kereskedő)
- Gazdagság = Pénz =Nemesfémek mennyisége
- Gazdagodás a külkereskedelem révén
- Kezdeti szakaszában (XVI. Sz) a polgárság még nem volt erős, ezért az arany országba való beáramlásához erős államot látnak fontosnak
- Az uralkodók az adóbevételek növelése érdekében támogatják az ipar és a kereskedelem fejlődését
- Fejlettebb szakaszában (XVII. Sz. második fele)
felismerik a saját termelési bázis fontosságát:
Ker. tőke behatol az iparba→manufaktúrák - Történelmi fontosság: Első exportorientált gazd. pol. törekvés, melynek eszközei a támogatott iparfejlesztés és vámvédelem
5
Q
korai gyarmatosítás?
-időpont
-jelenségek (7)
A
1640 - 1789/1815/1820:
* korai gyarmatosítás,
távolsági kereskedelem berobban, tömegáruk felértékelődnek, minőség a háttérbe szorul
megjelenik a gyarmatok nemesfémen alapuló kifosztása
* manufaktúra-kapitalizmus -elterjednek a manufaktúrák, kereskedelmi társaságok jönnek létre Európában
-kialakulnak a tőkés bérmunkás kapcsolatok
6
Q
Szabadkereskedelem melletti érvek?
A
1, globálisan hatékonyabb erőforrás felosztás (kisebb hatékonyságvesztés)
2, innovációs kényszer a piaci verseny miatt (jobb és jobb termékek)
3, méretgazdaságosság: több ország felé tudják értékesíteni termékeiket a termelők!!!!!!!!!
4, technológia áramlása az országok között gyorsabb
társi indok:
gazdasági függés: kevesebb háború, politikai stabilitás
7
Q
Protekcionizmus melletti érvek?
A
- növendék/csecsemő iparágak védelme: piaci kudarc beismerése: egy országnak az új termelő nem tudnak belépni a piacra
új belépő-kevesebb tudás xy téren
nehéz érvényesülés az első magas költsége miatt, nincs méretgazdasággosságból származó előny
elején lehet segíteni ezeket a növendék iparágakat aztán lehet versenyeztetni őket
2, másik fél tisztességtelen piaci előnye velünk szemben (kína dömpingje)
3, hanyatló iparágak támogatása: hogy ne hirtelen legyen sok munkanélküli: átképző programok, támogatás stb : az erőforrások (tőke és munka) az egyik iparágról a másikra szép lassú átirányítása (gyors és fájdalmas csőd és helyett)
4, stratégiai iparágak: melyek valami plusz nemzetgazdasági előnnyel járnak több támogatást érdemelnek
pl: repülőgépgyártás innovációi: mindenki szállítását megkönnyítené
pl: technológia fejlesztése mely több szektorra kedvezően hatna - externáliák, környezetszennyezés pl: nagyon szabad nagyon mindenkivel kereskedünk el=rengeteg szállítás=óriási környezetszennyezés; jobb helyben előállítani olcsóbban előállítható termékeket, melyeken nem akkor a haszon ha külföldről szerezzük be őket, mint otthonról
- külkereskedelmi mérleg javítása
8
Q
miért elkerülhetetlen valamilyen szempontból az hogy függőségek alakuljanak ki gazdilag?
A
eltérő termelési tényezőmennyiséggel vannak ellátva az országok-ez specializációhoz vezet pl: Bangladesh az olcsó de nagy munkaereje miatt munkaintenzív termelést folytat
ez magában vonja azt hogy más országokból fogja importálni azt amit ő maga nem tud előállítani (=tőkeintenzív termékek)
onnantól kezdve hogy egy ország nem mindent maga állít elő—függ másoktól—egy kereskedelmi hálózat tagjává válik
9
Q
globális egyenlőtlenségek vs kölcsönös függőség egy jó dolog?
A
a globalizáció kibntakozásával mindenki azt várta csökkenni fognak az egyenlőtlenségek ez nem így történt
számos elmélet szerint a mai világgazdasági rendszer szegényen tartja a szegény és gazdagon tartja az eleve gazdag országokat
a félperiféria országoknak rettentő nehéz dolguk van, centrumországgá válni elképesztően nehéz
ez nem azt jelenti hogy lehetetlen
csak a világgazd mai formája egy bizonyos állandóságot biztosít
10
Q
kölcsönös függőség hátrány? -gazdi szuv és plusz 1
A
a nagyobb kölcsönös függőség ipso facto kisebb függetlenséget JELENT - vagyis a mi kontextusunkban a belpolitikák és intézkedések terén az AUTONÓMIA csökkenését.
Az egyik országban hozott gazdaságpolitikai intézkedések sikere az egymástól függő világban nagymértékben függ a többi ország politikájától, intézkedéseitől és reakcióitól. Ennyiben a hazai gazdasági szuverenitás csökken, és a politikák hatásait nehezebb megjósolni.
gazdi válságok átterjedni látszanak -olajválság, 2008 -nehéz kimaradni belőlük
11
Q
poli logika mit diktál a gazd terén?
A
1,A politikus hatalomra akar kerülni, meg akarja őrizni–poli logika választási ciklusokban gondolkozik
2,Az egyes politikai csoportok küzdelme a hatalomért
3,Nemzetközi szinten államok vetélkedése, érdekeik érvényesítése
POLITIKA MA NEM EGYÉRTELMŰEN IRÁNYÍTJA A GAZD-OT -EZ MA NEM EGY HIERARCHIKUS VISZONY
12
Q
közgazdi logika mit diktál polival szemben?
A
mi a gazdasági tevékenység célja?
1, Gazdasági jólét maximalizálása
2,Pareto-hatékony javulás
3, Szűkös erőforrások optimális elosztása a hatékony működés céljával
“A közgazdaságtan megmondja, hogy mi lehet a legjobb politika, de azt nem, hogy a politikusok miért választják olyan ritkán a legjobb politikát” - mondta Hiscox.
13
Q
milyen szinteken értelmezhető a gazdi és poli logika? (elemzési egységek)
A
—-A nemzetállami szinten – az államon belül
—-Gazdasági folyamatok – politikai konfliktusok: vesztesek és nyertesek, avagy milyen szinten értelmezhető a Pareto-hatékonyság
Vesztesek megszervezik magukat
Lobbisták, más módon nyomásgyakorló csoportok
——A politikai elit érdekei: hatalomban maradásuk kérdése
Szavazók
Javak elosztása és a politikai hatalom
——Elvek, ideák, ideológiák – társadalmi szereplők részéről- pl menekültek haszna de idegengyűlölet
14
Q
milyen csoportokra oszlik alapvetően a nemzetgazd? (még nem kell a 4 csoport)
A
Heckscher-Ohlin modell alapján vagy a munkások vagy a tőkések a nyertesek
vesztesek mindig vannak
kik azok akik könnyebben megszervezik magukat? akik kevesebben vannak
-jobb feltételeket tudnak kiharcolni
15
Q
milyen négy KOALÍCIÓBA soroltuk az országokat?
HA FM arány alacsony
A
HA fm arány alacsony-munkás szabadker mindenesetben
(egyéb összefüggés- tőkés minden fejlett országban szabadker párti, és minden fejletlen országban protekcionista)
FEJLETT ORSZÁGOK
Tőkések és munkások szabadkereskedelem mellett;
Földtulajdonosok protekcionisták
Példa: angol radikalizmus
Város-vidék törésvonal
Fejletlen országok
Osztályok közötti törésvonal
Munkások szabadkereskedelem mellett
Földtulajdonosok és tőkések protekcionisták
Példa: Németország, rozs és acél szövetsége
16
Q
milyen négy KOALÍCIÓBA soroltuk az országokat? -
HA FM arány magas
A
ha fm arány magas munkás mindig tiltakozik
fejletlen országok:
ha fm arány magas
nyertes: földtulaj-szabadker mellett
vesztes: tőkések és munkások protekcionisták
pl:Argentína város-vidék törésvonal
fejlett országok:
Osztályok közötti törésvonal
Földtulajdonosok és tőkések a szabadkereskedelem pártján;
Munkások protekcionisták
közös vonások: ha fm arány magas, az az egy munkásra több tőke jut akkor MINDIG
földtulaj szabadkerpárti
fejletlen-marad két csoport tiltakozik (mun, tők-pro)
fejlett-csak egy csoport munkás tiltakozik
17
Q
Érdekcsoportok monpol alapján?
A
1, stabil árfolyamszint fontos és erős árfolyamban érdekelt
pl: svájci bankszektor
2, stabil árfolyamszint nem fontos de erős árfolyamban érdekelt
keri forgalomba nem kerülő javakat termelő rendszer
pl: pénzügyi rendszer
3, gyenge árfolyamban érdekelt és a stabil árfolyamszint fontos
pl: exportra termelő szektorok
4, gyenge árfolyamban érdekelt és nem fontos a stabil árfolyamszint
importtal versenyző szektorok- pl pénzügyi rendszer
18
Q
mi a philips görbe?
A
német csoda alapköve: infláció alacsonyan tartása
legtöbb ország ezzel szemben: inkább legyen teljes foglalkoztatottság és valamivel nagyobb infláció
infláció alacsony szinten tartása és a teljes foglalkoztatottság között választani kell
szerző stabil összefüggést talált a nominális bérinfláció és a munkanélküliség között: minél nagyobb a bérinfláció, annál kisebb a munkanélküliség.
A korszak közgazdászainak a többsége hajlott arra, hogy a Phillips-görbét az árinfláció és a munkanélküliség közötti kapcsolatként interpretálja, bár ezzel kapcsolatban
kezdettől fogva voltak kételyek, s maga Samuelson és Solow is óvatosságra intettek.
Phillips ugyanis egy olyan időszakra találta az összefüggését, amikor az infláció
relatíve alacsony volt, és nem volt rá garancia, hogy az összefüggés stabil marad
magasabb infláció esetén is.
19
Q
mit szoktak mondani egy interdepenciánál ki az erősebb fél?
A
az akinek kevéssé fájdalmas az interdependencia megszakítása az az akinek nagyobb hatalma van - EU az akinek jobban fájt ennek ellenére oroszokkal megszakítjuk a kapcsolatot
20
Q
mi bizonyítja azt hogy az államok nem vákumban vannak?
A
interdependencia — döntéseik hatnak egymásra
21
Q
mi az ami nehezíti az együttműködést az államok között gazdi szempontból?
-mi tudja ezt a nehézséget orvosolni valamelyest
A
félünk hogy a másik nagyobb előnyre tesz szert vagy átver egy gazdi megegyezés által
Döntésem kimenete függ a másik döntésétől – játékelmélet
Hegemón hatalom megléte csökkenteni tudja a bizonytalanságot a szabályok be(nem)tartását illetően
22
Q
fogoly-dilemma mi - plusz három példa?
A
mire épül?: információhiány, bizalmatlanság, hiszékenység
lényege: felek nem fognak össze, pedig úgy érnék el a legjobb eredményt
1,Tőke befektetési ösztönzők (Befektetési ügynökségek)
2,Új NATO radarállomás Közép-Európában
3, román agresszió Magyarország ellen 1918-ban
+1:2008 előtt gazdasági buborék növekedése
23
Q
mikor stabil és kiszámítható a monetáris pol?
A
ha hiteles a fiskális pol
24
Q
mit jelent a devizaliberalizáció belföldieknek ami mikor történ meg Maon? elég év
A
2001= megszűnik minden devizakorlátozás
belföldiek számára:
1, hitelfelvétel külföldiektől forintban és devizában egyaránt
2, külföldi bank és egyéb pénzügyi szolgáltatások igénybevétele
3, forintszámla nyitás külföldön, forintátutalás külföldre illetve külföldről
4, a belföldiek között devizával, valutával történő fizetés
25
mit jelent a devizaliberalizáció külföldieknek ?
az éven belüli lejáratú, belföldi kibocsátású eszközökbe történő befektetés (pl. kincstárjegyek)
forint átutalás külföldre illetve külföldről
26
3 dolog mely megszűnik a devizaliberalizációval?
minden devizahatósági engedélyezés, bejelentési kötelezettség
a belföldi és külföldi fizetőeszközök kivitelének illetve behozatalának összegkorlátai
belföldiek és külföldiek közötti fizetési szabályok korlátai
27
mi történt 2003 júniusában?
beszakadt a forint, a kormány visszaakart nyerni valamennyi pénzt az infláció tudatos felpörgetésével----eltolják a forint sávot mínusz 2,26%-kal
=beszakad a forint
hosszú távon eredményezett óriási károkat: hosszútávon magas kamat, devizaadósság, állam finanszírozásának megdrágulása, HITELESSÉG vesztés!
2006: második legnagyobb deficit Libanon után
miért akarták felpörgetni az inflációt?
100 napos program:
cél-a nyugdíjasoknak ígért egyszeri juttatást és a közalkalmazottaknak ígért 50 százalékos béremelést
28
2000-es évek problémája miért nem lehetett törleszteni ezt a kiemelkedően magas adósságot?
Nem lehetséges ilyen magas adósságot, ilyen magas kamat mellett finanszírozni, miközben kevesen dolgoztak sokat és adóztak sokat (szintén kevesen), de eközben sokaknak adtak a költségvetési forrásokból feleslegesen
29
mi súlyosbította tovább a 2003-as történteket?
2008 nyarán az országnak már nincsen komoly tartaléka
2008 őszére a hitelforrást jelentő piacok kiszáradtak, senki sem nyújtott kölcsönt, hogy fedezni lehessen a kiadásokat és a kötelezettségeket
Egyetlen út maradt EU-IMF-VB segítsége
20 Milliárd €-s mentőcsomag
300 bázispontos kamatemelés és a mentőcsomagnak köszönhetően végül elkerültük az összeomlást
30
regionalizmus?
-a globalizáció erősödésére született válasz - „Félúton van
aközött, amikor a nemzetállamok már nem életképesek, és a
világ még nem kész arra, hogy egységessé váljon.” (Harlan
Cleveland)
alapvető érdek: területi, nemzeti sajátosságok érvényesülhessenek
híd szerep: a bilaterális és globális együttműködések között
31
regionalizáció? (NEM: regionalizmus)
kormány úgy dönt hogy mesterségesen hoz létre régiókat (ez egy felülről lefelé történő folyamat a regionalizmussal ellentétben)
32
mi a régió?
lehetnek kvázi önállóak, vannak akiknek csak lokális kérdésekben van joghatásuk;
-saját bevételek
-személyi állomány
-jogalkotási jogkör
33
regionalizmus és a helyi viszonyok, regnek kialakulása?
gyökerei a reg-nek országonként eltérőek!!
-eltérő történelmi fejlődés, eltérő államszerkezet: pl Jugoszlávia esetén
-eltérő nyelvi és kulturális különbségek
-eltérő gazdi fejlődés
+1 gyökér: nemzetek feletti struktúrákra adott nemzeti válasz: szubnacionális szintek erősítése- pl:V4
34
mikor van értelme a regionális együttműködésnek?
ha a kereskedelemteremtő hatása nagyobb, mint a negatív oldala
35
regionalizmus és annak két hulláma a 20sz-ban?
konkrét formát ölt, de ez nem azt jelenti hogy 20 sz-i fejlemény maga a reg
20 sz utolsó!!! évtizedei: ÚJ REGIONALIZMUS (Keating szerint)
-2vh után új lendület formái: KGST, Európai Közösségek (és minden más Eus dolog)
-80as évek VÉGÉTŐL: új hullám: siker kulcsa azonos fejlettségű államok összefogása-erre jó ellenpélda a NAFTA melynek Mexikó annyira nem érezte előnyét
pl:EU, NAFTA, ASEAN
36
mi jellemzi a regionalizmust még a 20sz-ban?
-méretgazdaságosság, és kooperáció a gazdi növekedés mögött
-közös piacok megvalósulása
-tőke multinacionalizálódása-értsd: más országokban is befektetnek
-jóléti állam iránti igény: integráció irányába hatott
37
regionalizmus vs 90es évek- összes főbb jellemző? (NEM ELEMEK)
mai típusa a regnek; új regionalizmus
világgazdi rendszer sokkal liberalizáltabb=rengeteg együttműk
1, új reg: nem törvényszerűen a kereskedelmi liberalizáció a középpontban (ezt Euval igazolni)
2, eddig mintával szemben gyakoribb lesz a fejlett és fejlődő országok összefogása- horgonygazdhoz csatlakozás megjelenik-mindig van egy meghatározó gazdaság -pl Japán, USA, Kanada
3, új regionalizmus országon belüli-elsősorban Afrikára jellemző
38
mikor reked meg ideiglenesen a regionalizmus?
80as évek
39
az új reg mindenhol sikert aratott?
egy ismert plusz egy új dolog
sok kudarc, nem
Közép-Amerikai integ- NAFTA
fejlesztéspoli különbségek- modernizáció nyugati vagy nem nyugati mintára Afrika =megosztottság
40
új reg 2 jelenségcsoportja?
§ kormányközi kapcsolatok
új típusú gazdasági-kereskedelmi-monetáris kooperációs kapcsolatok
§ országon belüli (állam és a társadalom közti) kapcsolatok
új, demokratikusabb kormányzás
41
Az új regionalizmus lehetséges elemei- 8
§ beruházási egyezmények és beruházás-védelem
§ munkaerő-áramlás liberalizálása;
§ adó- és szubvencionálási politikák harmonizációja
§ makropolitikai együttműködés
§ regionális integrálódást elősegítő intézmények
§ a regionális kommunikáció, közlekedés, szállítás javítása
§ jogrend harmonizálása
§ monetáris unió
42
Gazdaságcentrikus kategorizálás ?
(annak alapján, hogy adott ország milyen technológiai szinten termel, s
hogyan rendelődik alá a legfejlettebb övezeteknek)
* centrum
* félperiféria
* periféria
43
Gunder Frank helycsere-elmélet- avagy létezik e fejlődés, lehetséges-e centrummá válni?
Gunder Frank szerint a történelem folyamán sorozatos helycserék zajlanak le a CPH-zónákon belül (semminemű vezető pozíció nem áll fenn örökké), ám a világ hármas megoszlása változatlanul fennmarad.
státuszváltozás csak akkor lehetséges ha lefelé csúszik valaki a ranglétrán
44
kik azok akik szerint nem lehetséges a fejlődés a hármas tagozódás terén?
Wallerstein, John Ross és kisebb mértékben Gunder Frank a „pesszimista" koncepció hívei, akik a fejlődésben fokozódó marginalizálódást és elszegényedést fedeznek fel a periféria oldalán.
45
mi a szűkülő oázis teória és kihez kötődik?
Wallerstein-nincs lehetőség a centrumhoz csatlakozni
csak kikerülni lehet onnan
centrumon kívül rekedtek-ez egy nagyobb tömeg
osztályharccal majd győzelmet aratnak és megszűnnek az egyenlőtlenségek
46
repülő vadludak elmélet? kihez kötődik és mi?
-fejlődési modell mely Japán és a délkelet-ázsiai térség viszonyát értelmezi
-Akamatsu
-van lehetőség a kevésbé fejlett országok felzárkózására;
-Japán jelentős
beruházásokat hajtott végre ezekben az országokban, és támogatta a második
hullám iparosítási és modernizációs erőfeszítéseit
47
szakaszok -repülő vadludak elmélete ?
szakaszok:
1. megjelenik új termék először import révén, majd elkezdik termelni
2. hazai termelés kezdi felváltani az importot
3. az export növekszik. Ebben a
szakaszban az adott tevékenység a küldő országban már elveszíti komparatív
előnyeit, s kezd átköltözni a követő országokba.
4. hazai termelés növekedése lelassul- későn jövő országok versenye miatt többek között
5. a versenyképesség elvesztése miatt a
termelés újra áthelyezésre kerül az ún. „későn jövőkhöz”.
48
nemzetközi monetáris rendszer ?
végén egy gondolat- vs nemzetközi pénzügyi rendszer
A nemzetközi monetáris rendszer azon szabályokat, megállapodásokat, gazdaságpolitikai eszközöket, továbbá azon gazdasági, intézményi és politikai környezetet foglalja magában, melyek két alapvető globális közjó szolgáltatását biztosítják:
* a világgazdaság nemzetközi valutáját (vagy nemzetközi valutáit), valamint
* a külső stabilitást.
pénzügyi rendszer: beruházási tőke áramlását szabályozza
49
mitől nemzetközi valuta az USD?
nemcsak USA és Németo tranzakcióiban szerepel
hanem:
Timbuktu és Németo között is szerepelhet
=ettől nemzetközi az USD
50
valuta piramis felülről lefelelé?
1. csúcsvaluta/kulcsvaluta
2. patrícius valuta
3. elit valuta
4. plebejus valuta
5. fogyatékos valuta
6. kvázi valuta
7. pszeudó valuta
51
csúcsvaluta?
USD-jellemző: nemzetközi szerepe az egész világra kiterjed
nincs más csúcsvaluta
52
patrícius valuta?
kiterjedt használat, de nem annyira mint a csúcsvalnak
nem terjed ki a világ minden pontjára a használata
pl: euró, japán jen
53
elit valuta?
még kisebb nemzetközi szerep mint a patrícius valuta
lehetséges oka: kisebb szerep a világkerben
pl: brit font, svájci frank
54
plebejus valuta?
alacsony lakosság, de fejlett államok valutája jellemzően
pl: Svédo, Norvégia, Dél-Korea, Tajvan ...
55
fogyatékos valuta?
már a kibocsátó állam területén sem bírnak meghatározó jelentőséggel
bizonyos pénzfunkciókban külföldi valuták helyettesítik őket, ami az alárendeltség egyértelmű jele
pl: legtöbb fejlődő ország valutája
56
kvázivaluta?
-nincsenek monopol helyzetben saját országukban sem
nemcsak értékőrző funkciójukból szorítják ki más valuták, hanem az elszámolások és a forgalom területéről is
A valuta nemzeti jellege névlegesen fennáll, használatát azonban a hazai lakosság is kerülni igyekszik.
57
pszeudovaluta?
olyan nemzeti valutákat találunk, amelyek csupán névleg léteznek
58
mi a 3 ő funkciója a a nemzetközi valutáknak?
kormányzati és magánszemélyi oldalról
értékmegőrzés
-korm: nemzeti tartalékok
-mag: befektetési eszköz
fizetési eszköz:
-korm: eszköz devizapiaci intervencióhoz
-mag:keri műveletek kiegyenlítése, közvetítő valuta
elszámolási egység
-korm: eszköz a nemzeti valuta rögzítéséhez, horgonyvaluta szerep pl
-mag: keri műveletek elszámolása
59
A valuta nemzetköziesedésének feltételei?
-3 fő gazdi feltétel?
1. vezető szerep a világtermelésben és a globális exportban
2. a valuta értékállóságába vetett bizalom:
-árfolyam volatilitás- Minél magasabb az
árfolyam ingadozása, annál nagyobb kockázatot jelent az adott pénznem tartása.
-minél magasabb az infláció- annál inkább nem akarom hogy a valutatartalékként szolgáljon xy valuta
2. a pénzügyi piacok fejlettsége--a pénzügyi eszközök széles körű rendelkezésre állása
pénzügyi piacokon
lebonyolított magas forgalom-likviditás
60
A valuta nemzetköziesedésének feltételei?
-4 fő poli feltétel?
1. az állam poli egységébe vetett bizalom, a tulajdonjogok és a jogállam tiszteletben tartása -----intézményekbe fektetett bizalom magas szinten álljon, továbbá ne legyen kétséges a szerződések kikényszerítése
2. az állam nemzetközi érdekérvényesítő képessége-regionális szinten milyen befolyásos az állam pl
3. és a valuta nemzetköziesedésének támogatása (brit font és amerikai dollár esetében is fontos volt)
4. az állam katonai hatalma
61
kell az összes feltételnek teljesülnie (hatot ismertünk meg) ahhoz hogy nemzetköziesedjen egy valuta?
nem- példa svájci frank
62
kell az összes feltételnek teljesülnie (hatot ismertünk meg) ahhoz hogy nemzetköziesedjen egy valuta?
nem- példa svájci frank
63
nemzetközi valuta előnyei?
-csökkenő tranzakciós költségek
-nemzetközi SEIGNIORAGE
-makroökonómiai rugalmasság
-politikai befolyás (hard power)
-hírnév (soft power)
64
mik a nemzetközi valuta hátrányai?
-túlzott valutafelértékelődés jöhet létre-exportot hátráltathatja
-külső korlát-folyó fiz deficit hosszabbtávon lehetséges
-gazdpoli felelősségvállalás kényszere-
(nemcsak nemzeti szempontokat kell figyelembe venni, hanem regionális és világgazdi szempontokat)
65
mi a seigniorage?
pénzkibocsátási haszon
A jelenség már a középkorban is létezett, amikor a földesurak éltek azzal a lehetőséggel, hogy a változatlan névértékű pénzérmék nemesfémtartalmát csökkentették
=ma ez inflációs adó
66
lebegő árfolyam?
teljesen piaci mechanizmusok szabják meg a hazai deviza értékét
jegybank ekkor csak az árszínvonalat kezeli
elnyeli a gazdasági sokkokból adódó problémákat, van hogy az exportnövelése elég a fizetési mérleg egyensúly megteremtéséhez
nehezen kiszámítható keri tranzakciókat eredményez
67
rögzített árfolyam?
választok egy horgonyvalutát amihez igazítani fogom a saját árfolyamomat
kiszámíthatóságot és hosszú távú tervezhetőséget nyújt
hátrány: nem tudnak valután keresztül külkereskedelmi mérleg szufficitesebb irányba elindulását segíteni
68
aranystandard rendszer? -7basic infó
1880-ra már közel minden fejlett állam csatlakozott hozzá
Az aranystandard egy korábban fennálló nemzetközi pénz- és valutarendszer volt, amelyben a fizetőeszközök fedezetét aranyban biztosították.
Ez a fedezet lehetett teljes mértékben, vagy csak részben is arany.
A nemzetközi kereskedelemben az aranystandard rendszer az I. világháborúig működött
Az országok ezután átálltak az inflációs finanszírozásra (pénzkibocsátás mely mögött nincs nemesfém fedezet)
ÉS * kormányzati engedélyhez kötötték a nemesfém országból történő kivitelét
69
miért volt szexi a klasszikus aranystandard rendszer? (3ok)
* az államok annál inkább vonzóbbnak találták a kialakuló rezsimet,
minél több kereskedelmi partnerük volt már rajta az aranyalapon
* Tranzakciós költségek mérséklése
* intézményi érettséget jelentett
megfelelően szabályozott bankrendszer, fejlett pénzügyi rendszer)
70
milyen okai voltak még a klasszikus aranystandard rendszer elterjedésének? (4)
-Uk gazdi szerepe nem feltétlenül volt olyan hatalmas hogy igazolná a világ nagyrészén az aranystandard elterjedését
-lehet oka : 1850-es évek- aranykínálati sokk- ezüst drasztikusan csökken a mennyisége
-másik oka: ezüst inflálódik aranyhoz képest- polgárság országokon belül csökkenő megtakarítások---- polgárság váltani akar aranyra
-ideológiai okok: státuszkérdés: magas státusz = UK= aranyra épülő monometallikus rendszer
71
klasszikus aranystandard működése?
arány,kb, Hume -2 infó
Egyrészt meghatározták a
hazai valuta aranyban meghatározott rögzített árát valamint az ország központi
bankja kötelezettséget vállalt arra, hogy a gazdasági szereplők számára korlátlan
mennyiségben, szabadon váltja át a nemzeti pénzt aranyra, vagyis a valuta
konvertibilissé vált.
Az aranystandard rendszerre
jellemző automatikus egyensúly-mechanizmust David Hume fektette le
annyiban tér el az aranystandard Humetól hogy: aranyra átváltható papírpénzek szerepelnek mind a belső,
mind a nemzetközi forgalomban.
72
aranydeviza rendszer?
-lényege-3 infó
rendszer lényege:
1, lényege az volt, hogy minden valuta árfolyamát a dolláréhoz kötötték, a dollár árfolyamát pedig az aranyhoz.
2, A külföldi jegybankok számára a FED az USA dollárt kötelezően aranyra
váltotta
3, A valuták rögzített árfolyama az IMF engedélyével módosíthat
73
aranydeviza rendszer? -előzmények és mettől meddig
1940es évek második felétől tartott 1971-ig
=Bretton Woodsi rendszer
előzményei: monetáris instabilitás, és nagy gazdi válság- után stabil pénzügyi és monetáris rendszert akar mindenki
74
intézményi keretei az aranydeviza rendszernek?
* IMF (felügyeli a monetáris rendszert, fizetési mérleg nehézségek
áthidalására hiteleket nyújt)
* IBRD (újjáépítési és fejlesztési hitelek)
75
bizalmi probléma / Triffin-dilemma?
Mihelyst a külföldi dollárkövetelések meghaladják az aranytartalékok értékét, a
rendszer hitelességi válságba kerülhet.
* A nemzetközi tartalékképzés, növekvő gazdasági tevékenység, stb. megköveteli a
pénzmennyiség folyamatos bővülését =› az USA fizetési/kereskedelmi mérlegének
folyamatosan deficitesnek kell lennie =› ez viszont a valuta iránJ bizalmat alááshatja
76
Az aranydeviza-rendszer felbomlásának okai?
1970-ben recesszió kezdődött az USA-ban és növekedésnek indult a
munkanélküliség, így felerősödtek a dollár leértékelésére vonatkozó várakozások,
így fokozódtak a dolláreladások a devizapiacokon
Az amerikai fizetési mérleg hiánya és az aranytartalékok csökkenése végül ellehetetlenítette a Bretton Woods-i rendszer működését, így átálltak a fiat valuták használatára.
(fiat valuta: nemesfém fedezet nélküli valuta)-legtöbb ország innentől önálló monetáris polba kezdett
77
rögzített árfolyam hátrányai és előnyei ?
(Bw miatt kell megtanulni)
-árfolyam változása, mint egy rugalmassági tényező eltűnik
-hitelesség teremtése_erős valutához kötés= nem kell annyira tartani az inflációtól
-esetenként lehetséges a kiigazítása ennek az árfolyamnak csak ezt többször nem ajánlott eljátszani ;
hitelességét veszítheti a rendszer: veszélyes
-elképzelhető hogy a fizetési mérleg nem lesz egyensúlyban
DRÁGÁBB MON POL: két nagy intervenciós eszköz bevezése többletkiadással járhat
78
fiat valuta előnyei?
Szűkösség: Az aranyhoz hasonló fizikai árucikkek szűkössége nem befolyásolja és nem korlátozza a fiat pénzt.
Költségek: A fiat pénz előállítása megfizethetőbb, mint az árualapú pénzé.
Reagálókészség: A fiat valuta rugalmasságot biztosít a kormányoknak és központi bankjaiknak a gazdasági válságok kezelésében.
Nemzetközi kereskedelem: A fiat valutát a világ minden táján használják, így a nemzetközi kereskedelemben elfogadható valutaformának számít.
Kényelem: Az arannyal ellentétben a fiat pénz nem függ fizikai tartalékoktól, amelyek tárolást, védelmet, felügyeletet és egyéb költséges dolgokat igényelnek.
79
fiat valuta kockázatai?
Nincs belső érték: Fiat valuta nem rendelkezik belső értékkel. Ez lehetővé teszi a kormányok számára, hogy a semmiből pénzt teremtsenek, ami hiperinflációhoz és a gazdasági rendszerük összeomlásához vezethet.
Történelmileg kockázatos: A történelem során a fiat valutarendszerek bevezetése jellemzően pénzügyi összeomlásokhoz vezetett, ami azt jelzi, hogy ezek a rendszerek bizonyos kockázatokkal járnak.
80
lebegő árfolyam_ előnyök és hátrányok?
-árfolyam rugalmassága tompítja a világgazdasági hatásokat
-pénzmennyiség ellenőrzésének lehetősége csökkent
-fiz mérleg egyensúly elérése könnyebb
-monetáris politika autonómiája
-legnagyobb hátránya a lebegőárf rendszernek az : árfolyamkockázat
=OLCSÓBB MON POL: a rögzítettel szemben, ahol többletpénzkiadással járhat a két nagy intervenciós eszköz bevetése (kamatpol, tartalékeladás)
81
aranypool?
BW része
A résztvevő országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a rögzített 1 uncia=35 dollár paritást a szabadpiacon is fenntartják. Ezt a rögzített szabadpiaci aranyárat biztosító mechanizmust nevezték aranypool-nak. Az aranypool 1968-ig működött
82
miért kell szabályozni a kereskedelmet- 2 állítás?
A kereskedelemi rendszer mindig akkor működött stabilan, amikor szabályozott volt – a múltban ez a politikai stabilitást jelentette, ma már ennél többet
Fogolydilemma leküzdése- eddig nem látott előnyökhöz jutás
83
hosszú 19. sz-- szabker vs protek?
Hosszú 19. század:
Az 1840-es évektől 1870-es évekig: általános liberalizáció
Majd az 1. Világháborúig részben protekcionizmus
Meg kellett erősödnie Németországnak, USA-nak
Franciaország a merkantilizmus alapján kezdte el a kereskedést és felhalmozást Anglia elszegényedését kell elérni
84
legnagyobb kedvezmény elve?
19. században széles körben elterjedtek a legnagyobb kedvezmény elvén alapuló kereskedelmi és hajózási kétoldalú megállapodások
Aki megkapja ezt a státuszt, az ugyanazt a vámot fizeti, mint a legkisebb vámot fizető
értelmében a kereskedelmi kapcsolatban levő országok megadnak egymásnak minden olyan kedvezményt, előnyt, amelyet már megadtak egy másik országnak.
85
háború utáni kereskedelmi rezsim alappillérjei?-6 dolog
GATT, WTO, UNCTAD
Nemzetközi Valutaalap (IMF)
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD, Világbank)
aranydevizarendszer
86
GATT?
a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazásával igyekszik kiiktatni a nemzetközi kereskedelemből a diszkriminációt, s a vámok több hullámban való csökkentésével jelentősen mérsékli a protekcionizmust.
a GATT 1995-től átalakul Világkereskedelmi Szervezetté, s a kereskedelemliberalizálást igyekeznek kiterjeszteni az ipari termékeken túl a magas protekcionizmussal védett mezőgazdasági termékekre és a szolgáltatásokra is
87
Gatt kieg hatása és székehly ?
-Genfi székhely
-Korlátozott hatás- és felelősségi kör (szektorálisan és funkcionálisan)
-A GATT jelentős hatással volt a nemzetközi kereskedelem fellendülésére.
- A szabad kereskedelem, diszkriminációmentesség, egyenlő elbánás elveinek hirdetésével és gyakorlatával olyan körülményeket honosított meg a világgazdaságban, amelyek napjainkban is fontos követelmények.
88
Gatt uruguayi forduló?
Az 1986 szeptemberében induló uruguayi forduló a kereskedelem, pénz, tőke és fejlesztés közötti kölcsönhatásokat vizsgálta.
létrejött:
1, GATS: nemzetközi mezőgazd és textilker + szolgáltatások
=nemzetközi keri szabályzása
2, TRIPS: a szerzői jogok és tulajdonok nemzetközi forgalmának rendezése (egyik legnehezebb tárgyalási kör)
3, TRIMS: nemzetközi beruházásokhoz kapcsolódó szabályozások
89
WTO basic infók? 3+7
Székhely: Genf
Működés kezdete: 1995. január 1.
Tagok száma: 164 ország
Funkciók:
Elősegíteni a nemzetközi szabadkereskedelmet
Kereskedelemi tárgyalások lefolytatása, adminisztrálása
Kereskedelmi viták rendezése
A nemzeti kereskedelmi politikák ellenőrzése (trade policy review)
Technikai segítség és képzés nyújtása a fejlődő országoknak
Kooperáció más nemzetközi szervezetekkel
Bírság behajtása a nem teljesítő országoktól (hogyan?)
90
Gatt bővülés?
70es években elkezdnek a szocialista államok is csatlakozni
91
3 FŐ célja a WTO-nak?
1. Elősegíteni a nemzetközi szabad kereskedelmet. Ennek lényege a nemzetközi áruk és szolgáltatások szabad áramlása útjában álló akadályok elhárítása. Az is fontos, hogy a kormányok, termelők, exportőrök és importőrök tisztában legyenek a nemzetközi szabályokkal, s betartsák azokat.
2. Fontos feladat a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások lefolytatása is. A nemzetközi kereskedelem sem mentes eltérő szabályértelmezésektől, időnként a kereskedelmi „háborúktól”. A WTO feladata éppen ezek megelőzése.
A harmadik feladat az időnként keletkező nemzetközi kereskedelmi viták rendezése.
Még a nagyon világosra „szabott” kereskedelmi egyezmények értelmezése is lehet eltérő a felek álláspontjától függően. -----egy semleges, szakszerű eljárás választása, szilárd nemzetközi jogi alapelveken. Ezt biztosítja a WTO vitarendezési mechanizmusa.
92
mi az UNCTAD?
=ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája
függetlenné váló fejlődő országok kezdeményezésére jött létre 1964-ben
A központ tanácsokkal, elemzésekkel
--- segíti a fejlődő és átalakuló országokat 1, exportösztönző programjaik kialakításában, 2, behozatali technikák 3, és stratégiák kidolgozásában.
93
WTO vs 2 két jogi infó?
A WTO nemzetközi jogalany
A WTO-ba belépőknek a WTO összes jogszabályát el kell fogadniuk
94
WTO vs fejlődő országok? 4 aggály- ELSŐ KETTŐ
A fejlődő országokkal kapcsolatos aggodalmak:
1, A fejlődő országok azt állítják, hogy a kereskedelem tényleges bővülése a három kulcsfontosságú területen, a mezőgazdaságban, a textiliparban és a szolgáltatásokban siralmas (nagyon alacsony) volt.
2, fejlődő országok közül sokan szkeptikusak még, és protekcionista a hozzáállásuk alapvetően
95
WTO vs fejlődő országok- MÁSIK HÁROM AGGÁLY
3, A fejlődő országok arra panaszkodnak, hogy kivételesen(túlságosan) magas vámokkal szembesülnek. Példaként említhetjük a ruházati termékekre, valamint a haltermékekre vonatkozó vámcsúcsokat.
4, A WTO miniszteri találkozókon látható észak-déli megosztottság* a fejlődő országok aggodalmát (félelmét) táplálta (fokozta) a WTO-rendszer keretében a kereskedelem bővítésének kilátásaival kapcsolatban.
5, a gyakorlatban az Uruguayi Forduló megállapodás* globális kereskedelem bővítésére vonatkozó ígéreteinek nagy része nem vált valóra.
96
Világker vs szolgáltatások vs szabályozás ? 2 gondolat
Mivel az országok egyre inkább szolgáltatásintenzívvé válnak, nagyobb figyelmet kell fordítani a szolgáltatási tevékenységek kereskedelmi megállapodásokba történő bevonására.
A kereskedelmi megállapodások a hazai szolgáltatási ágazatok működésének javítását szolgáló mechanizmusok lehetnek.
97
Töröko vs EU?
93-tól vámunió EUval
87: csatlakozási kérelem
azóta nem csatlakozott, előre látható jövőben nem is fog
98
kezdetek: preferenciális kapcsolatok EU vs mediterrán országok?
Szintén társulási típusú szerződések ezek a megállapodások, ún. „globális együttműködési megállapodás” 1976-77-ben kötötték meg
Tagjai: EK, Marokkó, Algéria, Tunézia, Egyiptom, Szíria, Jordánia, Libanon
Árupiacon: viszonzás nélküli szabad piacra jutás lehetősége a mediterrán országoknak ↔ ezen termékek nem jelentettek veszélyt az EK piacán
Pénzügyi téren valódi célokhoz kötött kölcsönök és kedvezményes hitelek, vissza nem térítendő támogatások
99
barcelonai folyamat és értekezlet?
1995 itt már Líbia, Izrael, Palesztin Felszabadító Hatóság → ez már multilateriális
, politikai, gazdasági és kulturális együttmûködést irányoz elõ. Ez az egyetlen olyan multilaterális
fórum, amelyben mind Izrael, mind pedig a
Palesztin Nemzeti Hatóság részt vesz
100
Mediterrán Unió?
2008 Sarkozy kezdeményezésére jön létre
42 tagállamot magába foglaló kormányközi szervezet
Európa és Földközi-tenger országainak együttműködése (gazdi, poli, szoci ,kulti)
barcelonai folyamat kiteljesedése
101
1960as évek EGK vs gyarmatok- afrika?
mikor
mi a neve
kik-honnan
mettől meddig szól
mihez vezet el
miért születik meg?
1963: Yaoundéi Megállapodás → „társult afrikai államok és Madagaszkár” (18 állam)
Ezen országok gyarmatai voltak a EGK tagországoknak, akikkel közösen kellett kezdeni valamit, mert az anyaország felé irányuló kereskedelem most már a Közösség felé irányuló kereskedelmet jelentett → nem lehetett külön kezelni az egyes anyaországokat
18 nyugat-afrikai állam aláírása
elvezet: ipari szabadkereskedelem megvalósulásához
1964-69ig szólt a szerződés
meghosszabbítják 64-75 ig hatályban
102
1970es évek EGK vs gyarmatok- afrika?
mikor, mi a neve, hány ország- ezen belül kik
közös nevük
2 dolog amit megkapnak
1975: Loméi Konvenció: EK - 66 ország kötötte, most már az Egyesült Királyság volt gyarmatai is beletartoznak a megállapodásba
Innentől kezdve nevezik ezt a csoportot ACP-nek (African, Caribien, Pacific – countries) vagy magyarul AKC-országoknak
-GSP-rendszer (általános vámpreferenciák)
-Legnagyobb kedvezmény elve
Minden ACP-ország megkapta
103
Cotonoui-Megállapodás?
milyen év meddig
2 probléma eddig
milyen típusú szerz, és mi a következménye?
2000ben aláírt szerződés
20 éves hatály
loméi rendszeren változtatni kellett-konzerválta az országok gazdi szerkezetét -fennmaradt monokultúrás gazdi rendszer
(1-2 termék exportja)
ez egy preferenciális szerződés- erősebb fél gazdilag megkönnyíti egyoldalúan a kereskedelmet a másik fél számára
AKCS országok piacnyitás európai árul előtt- hazai termelők védelme csökken
AKCS-export túlnyomó része vámmentessé vált
104
Yaoundéi megáll után mire kerül sor- gazdi segítség két formája
Európai Fejlesztési Alap egyoldalú kedvezmények az afrikai államok számára az EK részéről
-segélyek és hitelek infrastruktúra és mezőgazdaság területén
Európai Beruházási Bank is nyújtott (és azóta is nyújt) segítséget- fő jellemző: nagyon hosszútáv mellett alacsony kamatszint
105
miért jön létre és mikor az Európai Gazdi Térség?
„semleges” országok korábban EFTA-tagok voltak (Skandináv államok, Ausztria)
a maastrichti folyamat, az egységes belső piac létrehozása.
Ebből nem akartak kimaradni az EFTA tagok
Ezért 1993. január 1-vel életbe lépett az EGT
106
EGT további infók?
Az EGT egyfajta „előszobája” az EU belépésnek, alkalmas a teljes jogú tagság helyett a lehető legnagyobb kedvezményeket megadni az országoknak
Az EGT ma nem képvisel komoly gazdasági erőt (együtt 5 millió fő), de szimbolikus és hivatkozási jelentősége erős
=Norvégia és Izland
107
EU vs balkán társulási megállapodások?
Miután stabilizálódni látszott a poszt-jugoszláv térség, az EU ki-/felépítette itt is a társulási megállapodásait → Stabilizációs és Társulási Folyamat majd Megállapodások
CARDS volt a pénzügyi segítsége ennek a társulási formának
cél:. 5 nyugat-balkáni ország közelebb kerüljön az eu tagsághoz
eszközök:
1. kereskedelmi engedmények (Autonóm Kereskedelmi
Intézkedések)
2. gazdasági–pénzügyi támogatások (CARDS)
3. újfajta szerződéses kapcsolat (SAA – stabilizációs és társulási
megállapodás)
108
Balassa szerinti regionális integrációs fajták?
Vámunió
Közös piac
Egységes piac
Monetáris és gazdasági unió
Politikai unió (föderatív állam)
109
szabadkeri övezet? 8 infó köztük példák
Kedvezményes vámszintek alkalmazása a tagok között
-Nem feltétlenül 0%, de kisebb, mint az általános vámszint
-Kikerülhető a legnagyobb kedvezmény elve
Külső vámszinteket az egyes országok külön-külön határozzák meg
-Elsősorban az áruk és szolgáltatások szabad(abb) áramlására vonatkozik
-Például: EFTA, CEFTA, NAFTA, ASEAN,
Legnépszerűbb regionális gazdasági szerveződési forma
Sokszor regionális integrációk között jön létre
110
Közös piac
4 termelési tényező szabad áramlása: áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő
Például: Európai Közösségek 1986-ig
110
Egységes piac
Minden fizikai és nem fizikai akadály lebontása és egységesítése
(bürokratikus akadályok, egyetemi diplomák akkreditációs rendszer, egészségügyi előírások)
Például: Európai Unió 1986 – 1993/2002-ig
111
monetáris és gazdi unió ?
Monetáris egyesítés mindig könnyebb
Fiskális harmonizáció is nehezebb, mint a monetáris egység
Például: félig az Európai Unió 1993/2002 után csak a monetáris integráció valósult meg
112
Politikai unió
?
Föderatív állam-berendezkedés
Kemény/hard szuverenitást érintő kérdésekben is létrejön a működő integráció
113
Egységes Európai Okmány?
1986 tárgyalások sora: megszületik EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY-ez 87ben életbe lép!!!
nem egyértelmű fogadtatás:
Dánia elutasítja EP hatásköre túl nagy lesz
Olaszország elutasítja EP hatásköre még mindig túl kicsi
Egységesít kb. 280 eltérő szabványt, előírást
114
A regionális integrációk hatásai?
2 csoport
első -3 infó
második- 4 infó
Statikus hatások
-Hatékonyságnövekedés-pl brit termékek könnyebben tudtak eu piacára jutni
-jólét növekedés
-kereskedelem bővülése
Kereskedelem volumen növekedéséből vezethetjük le általában de nem csak onnan származhat
Dinamikus hatások
-Növekedési többlet
nagyobb piacok, nagyobb verseny , növekvő beruházások
-Európai szintéren 1957 óta 12%-os plusz gazdasági növekedés átlagosan
115
Regionalizmus +/---Miki Gabi?-szabadker
Szabadkereskedelmet
+ segíti a tagállamok között
- erősebb kereskedelmi/piacra lépési korlátokat jelent a kimaradók számára
116
Regionalizmus +/---Miki Gabi?-
keri érdekek
plusz egy szempont
A kereskedelmi érdekeket
+ egységesíti/harmonizálja a tagállamok között
- harmadik fél felé erős, kompromisszum mentes álláspontot képvisel
+ kell a gazdasági ÉS politikai hegemón hatalom, enélkül nem megy
Vitarendezési mechanizmus és szankció biztosítása, lefolytatása
117
államok akik szerződéses jogviszony nélküól használnak eurót?
koszovó, montenegró
118
mit jelent az hogy de jure euróhasználat és kikre vonatkozik ma?
De jure használhatják, azaz érme kibocsátási joguk is van: Vatikán, Monaco, San Marino, Andorra
Hivatalos és egyedüli fizetőeszköz az euró
Együttműködési kötelezettség az ECB-vel, - a valuta védelmében, a hamisítás ellen
Statisztikai adatszolgáltatás
119
vámunió?
Vámunió akkor jön létre, amikor országok egy csoportja fog össze annak érdekében, hogy azonos vámtételeket vagy behozatali vámokat vessenek ki a világ többi részéből származó árukra. Az ilyen unión belüli országok abban is megállapodnak, hogy nem alkalmaznak vámterheket egymás között. Alapvetően tehát amint az áruk átlépték a vámot, azok szabadon mozoghatnak ezen országok között.
120
mi határozza meg hogy hasznos -e egy vámunió?
A szabad kereskedelemnek és a protekcionizmusnak az eredményeként két fontos hatás jelentkezhet: a kereskedelemteremtés és/vagy a kereskedelemterelés. A kereskedelemteremtés a drága hazai termelésnek a partnerországból származó olcsóbb importtal történő helyettesítése, míg a kereskedelemterelés a korábbi olcsó (harmadik országból származó) import drágább, partnerországbeli importtal történő helyettesítése.
Az elemzések fő következtetése szerint: gazdasági szempontból a kereskedelemteremtés kívánatos, míg a kereskedelemterelés nem kívánatos jelenség. Viner és Byé tehát arra a következtetésre jutott, hogy e két hatás relatív ereje határozza meg, hogy hasznos-e vagy sem a vámunió.
121
vámunió három példa?
EU, MERCOSUR, SACU
122
preferenciális övezet?
résztvevő államok adott termékekben és adott ágazatokban kedvezményeket biztosítanak egymásnak
példa: asean
123
termelési tényezők?
3 alapvető: tőke, természet, munka
+technológia
minden ami értéktöbbletet hozhat a tulajdonos számára- networking, tudás is lehet, pénz is -számos formában- tőkejövedelem, osztalék; pénztőke
pénz csak akkor válik pénztőkévé ha többletet eredményez- sparban a pénz nem pénztőke- párnahuzatban tárolt pénz sem pénztőke
124
pull tényezők tőkeáramlás?- elég3
állampolgárok számára
nem kötelező vízum, de jobb megélhetési körülmények, béke;
125
push tényezők 4? ÁLLAMPOLGÁROK
háború, üldöztetés, kisebbségi jogok csorbulása, szegénység, one child policy
126
nagyon rövid történelme a tőkeáramlásnak? -csak 2000ig
18. sz 2. felében is volt tőkeáramlás- gyarmatosítás mentén kezdett el megindulni a működőtőke kivitel- nyersanyagban gazdag országok mint célpontok
még a 20sz elején is a tőke a fejlett országokból jellemzően a fejletlen országokba megy
nyugat euból kelet eu
2 vh után eu integráció és USA között is tőkeáramlás
olajválság- japán tőkekihelyezésben fordulópont- japán autók kereslete nagyon megugrik 70es években- ennek hatására amcsi eui versenytársak nagy veszteségek
tőkebefektetések-autógyártó üzemek- vámokat elkerülik japánok
fontos szereplőivé váltak a nemzetközi tőkekihelyezésnek
127
tőkeáramlás rövid története csak a 2000-es évektől?
2000 es évek elejétől új jelenség:
Kína- legjelentősebb tőkebefektető és befogadó- 1.-2. helyen mindig
Kína semcsak Vietnámba fektet be hanem jóval fejlettebb országokban is-klasszikus irányhoz képest változást jelent,
tőke nem egyetlen áramlása:
fejlett-fejlődő
lehet fejlődő -fejlett is
128
csökkenő hozadék elve?
felzárkóznak a fejlett országokhoz a tőke hozadéka miatt a fejletlenek -tőkeszegénység ami szegényebb országokat jellemzi kiegyenlítődik- láthatatlan kéz mindent megold
129
neoklasszikusok vs tőke?
Ricardo: neoklasszikusok- fontos a tőke szerepe- tőke fejlettből fejlődőbe megy, oda megy ahol a legmagasabb bevételt eredményezi;
A tőke a fejlett országokból a fejletlenekbe, a munkaerő a fejlettekbe a fejletlenekből áramlik, addig, amíg meg nem szűnnek a relatív tényezőellátottságban meglévő
különbségek.
130
kik azok a klasszikusok akik a tőkeáramlás negatív oldalát látták?
§ A posztkeynesi szemléletben a tőkeáramlás kedvező hatását is megkérdőjelezik:
Myrdal, Furtado, Hirschman
Keynes: nincs pozitívuma az országba a tőkeáramlásnak- Hirschman- bizonyította hogy azon elméletek amik azt mondják hogy a küldölfi tőke pozitív- LatinAmcsi orszáfokban visszafejlődésre volt példa a tőkebefektetések révén
131
fejlett országok számára - pozitívumok és negatívumok a migrációt érintően?
* Jóléti rendszerek növekvő költségei
* Olcsóbb munkaerő
* Demográfiai nyomás enyhítése
132
fejlŐDŐ országok-pozitívumok és negatívumok migrációt illetően?
* Brain drain versus brain gain
* Hazautalt jövedelmek
133
tőkeáramlás típusai?
+1 kölcsöntőke
1, külföldi közvetlen beruházás (FDI angolul: Foreign Direct Investment)
2, portfolió tőke beruházás
134
FDI?
-hosszútávú beruházás,
-termelőeszközök létrehozásával gyakran járhat-pl menedzsment, technológia, egyéb eszközök biztosítása
-10% feletti részesedés,
-ellenőrzés lehetőségével jár
135
portfolió tőkeáramlás?
-10% alatti részesedés,
-nincs ellenőrzési lehetőség,
-rövid távon minnél magasabb profit elérése a cél
-általában nem hoz létre termelőeszközöket
-nem tartós viszonyt hoz létre szemben a másik tőkeáramlással (FDI)
(-lehet rövid és hosszútávú is )
136
Mundell féle ekvivalencia elmélet? és igazságtartalma?
tőkében gazdag ország tőkét exportál
munkában gazdag ország munkát exportál
miért?mert ahol sok van valamiből ott olcsó az a vm
Tőke a fejlettekből a fejlődőkbe áramlik az előző elmélet szerint de:
Valóság mást mutat
Fejlett – fejlett : tőkénél ez történik a leggyakrabban
Fejlett – fejlődő :ez is gyakori
137
csak olvasni példák FDI-ra?
1, részesedésszerzés külföldi vállalatban (kontroll) (10% fölötti kb)
2, új termelési eszközök létrehozása külföldön, zöldmezős beruházás
3, anyavállalat beruházási források nyújt leányvállalatnak!!!!
4, külföldön elért profit újrabefektetése
138
klasszikus közgazdtan és tőkeáramlás?
§ Az országok régiók lemaradottságának oka a tőkehiány/tőkeszegénység =› a felemelkedés útja a beruházás
A gazdag országoknak sok tőkéje van, a szegényeknek kevés
§ A verseny hatására a magánbefektetők a „láthatalan kéz” által vezérelve
saját érdekeiket követik: maximalizálják a termelést =› támogatják a
közérdeket;
§ Mivel a fejlődő országokban magasabb a hozadék, azok gyorsabban
növekednek, így fel fognak zárkózni a fejlettekhez
Az országok között szakadék egyre kisebb lesz
139
marxisták vs tőkeáramlás?
-a tőkések gazdgagsága a munkások által létrehozott többletérték kihasználásán alapszik
-tőke természetes mozgástere: világpiac
-tőke két fajtája 1, árutőke 2, termelő tőke
140
árfolyam-elmélet?
menekülési útvonal lehet a tőke kihelyezés
árfolyamvolatilitások előidéztek ilyen folyamatokat, napjainkban is látunk erre példát -tartós árfolyamingadozás is kényszerítheti évtizedek óta itt működő cégeknek hogy más országba költözzenek
141
gravitáció elmélet?
minél közelebb van két ország annál nagyobb fdi áramlás az országok között- közös nyelv -angolszász országok- de lehet csak földrajzi közelség is – V4
142
intézményi megközelítés vs tőkeáramlás?
intézményileg fejlett országok tudnak vonzó befektetési célpontként működni
143
tőkepiaci elmélet? -vs tőkeáramlás?
60as évek, legrégebbi itt, eszerint működőtőke beruházást kamatlábak határozzák meg- ha usaban magas a kamat- oda viszem a tőkét
ekkor fdi áramlás korlátozott volt, abban az időszakban valid elmélet lehet -tipikus példa portfoliobefektetés
144
dinamikus makrogazdi FDI elmélet ? vs tőkeáramlás
makrogazdi környen keresztül- pl adókedvezmények, képzett munkaerő-ezeken múlik mekkora tőke jön hova
145
Hymer feltétel- vs tőkeáramlás?
Speciális versenyelőny birtokában fektet ki tőkét egy vállalat (pl.: technika,innováció, piacismeret, vállalatszervezés/vezetés, adaptációs képesség...)
146
Dunning – eklektikus elmélet? vs tőkeáramlás
több magyarázat FDIra (=működőtőke befektetésre)
Erőforrás megszerzésére irányuló (resource seeking)
=Kihasználják az országok közötti termelési tényezők költségeinek eltéréséből adódó előnyöket.
Piac megszerzésére irányuló (market seeking)
=azzal a céllal ruháznak be az adott országba, régióba, hogy kiszolgálják az adott ország vagy régió piacát.
Hatékonyság növelésére törekvő (efficiency seeking)
=A mennyiségek növelésével a termékek előállításának fajlagos költsége egy határig csökken.
Stratégiai előny megteremtését szolgáló (strategic
asset/capability) pl: versenytárs felvásárlása
147
Dunning, OLI paradigma?
Tulajdon-specifikus előnyök (Ownership);
Láthatatlan, nem tárgyi vagyonelemek / szervezési és menedzsment lehetőségek
az adott tevékenység feletti legközvetlenebb tulajdonosi ellenőrzés előnyei pl.: kutatás-fejlesztési erőforrások, tőkeellátottság, kreativitás, alkalmazkodás a szerkezeti változásokhoz...
Lokáció-specifikus előnyök (Location);
a befogadó ország illetve régió által nyújtott helyi előnyök, pl.:mindenféle komparatív és kompetitív előny (termelékenység, tényezőellátottság, intézményi környezet)
Internalizálási előnyök (Internalization);
a termelési folyamat több láncszemének az adott TNC nemzetközi hálózatán belüli menedzseléséből adódó előnyök
a leányvállalatnál realizálható nagyobb szervezési-vezetési hatékonyságot tükrözik
148
Porter vs tőkeáramlás?
három csoportra osztja a nemzetközi termelő-vállalatokat:
Exportáló hazai vállalat;
Multi-domestic vállalatok (országonkénti irányítás, csekély központi koordináció);
Globális vállalatok (kiterjedt központi ellenőrzés).
149
Vernon féle termékéletcilus modell?
vannak országok akik kifejlesztik a legfejlettebb technológiákat (=innovátorok) és lesznek a „követő” országok, melyek csak időben később tanulják el a technológiát
technológia terjedése 1,kereskedelmen keresztül (megpróbáljuk lemásolni xy terméket) vagy
2, tőkeáramlás segítségével : vállalat odaviszi az autóit legyártatni egy másik országba
150
termékéletciklus kifejtve-Vernon? -innovátor ország esete
1. bevezetés fázisa: a termék újdonság
keveset fogyasztanak egy termékből, keveset is termelnek (nincs export)
2. növekedés fázisa: már hasonló versenyzőtermékek is vannak, termékdifferenciálás megjelenik: már kicsivel többet termelnek=megjelenik az export, a fogyasztás még mindig kisebb ( a termelés is viszonylag)
3. érettség fázisa: már nagyon sok termék versenyez a piacon, megjelenik az árverseny (márkaverseny helyett) fázisa-költségoldali nyomás a gyártókon =a követő országok elkezdik a termelését a terméknek és egyreinkább az ő országaikban fog zajlani a termelés
fogyasztás nagyon nő
4. hanyatlás fázisa: újabb korszerű termékek megjelennek; de a fogyasztás egyre csak nő; az innovátorok innentől márcsak importálni fognak
151
Prebisch-Singer tétel lényege?
A nyerstermék-termelésre való szakosodás hátrányos a nemzetközi kereskedelemben, mert:
◼Romló külkereskedelmi cserearány(ipar termékeinek az ára jobban nő)
◼A nyerstermékek világpiaci kereslete rugalmatlan (hiába nő a jövedelmem-nem fogok több kávét venni)
◼Szervezetlen munkásság a fejlődő országokban
◼Kis fejlődési potenciál (kisebb a tér a technikai fejlődésre és a méretgazdaságosságra)
152
Prebisch-Singer tétel lényege?
(Bhagwati is hasonlót mond ki)
A nyerstermék-termelésre való szakosodás hátrányos a nemzetközi kereskedelemben, mert:
◼Romló külkereskedelmi cserearány(ipar termékeinek az ára jobban nő)
◼A nyerstermékek világpiaci kereslete rugalmatlan (hiába nő a jövedelmem-nem fogok több kávét venni)
◼Szervezetlen munkásság a fejlődő országokban
◼Kis fejlődési potenciál (kisebb a tér a technikai fejlődésre és a méretgazdaságosságra)
153
előnyök a tőkebefogadó országok számára?
-oktatás-helyi munkaerő továbbképzése (zoli siemens)
-instrastruktúrába befeketetés --pl pozitív externália- utak felújítása
-lehet hoznak ide munkaerőt- nagyobb kereslet országon belül
-foglalkoztatottság generálása, munkanélküliség csökkenése
-nagyobb verseny-amiből mindig profitálnak a fogyasztók
154
hátrányok a tőkebefogadó országok számára?
-pl: interdependenciák hálózata
mi és németo ha ők recesszióba kerülnek akkor mi is
-gazdi szuv csökken- a külföldi vállalatok diktálnak a kormányon keresztül
-nemzeti valuta erősödik- ez nem mindig kedvező- export
-hazai termelők pl AKCS országok hátrányba kerülhetnek ha nem tudnak versenyezni
155
közepes jövedelmi csapda?
megreked a gazdi fejlődés a közepes jövedelemszinten, az ország nem tud magas jövedelművé válni
156
exportvezért növekedési modell?
tudtak olcsón nagy mennyiségű terméket gyártani-exportratermelő gazduk volt- exportorientált fejlődési modell közös -olcsó de képzett munkaerőre alapozó fejlődés
ezzel szemben utóbbi évtizedekben kína inkább beruházás vezérelt növekedési modellt követ
157
fejlesztő állam?
állam aktívan részt vesz a gazdi fejlődés elősegítésében
ez egy államtípus-legjobb péládja Japán-állam hatékony szerepe anélkül hogy nagyon rátelepedne a gazdi szerpelőkre -piaci viszonyok szem előtt tartása-sikeres növekedési modell (pl egyiptom-de sok helyen használták, elsők között japán-keynesiénus elveken alapul)
158
időskori függőségi ráta ?
100 aktív korúra hány idős jut (15-64-akítv) (65-)
népesség elöregedését mérik vele
Maon 2011-ben 25--100aktívra 25 nyugdíjas jut
159
teljes tényezőtermelékenység?
összes kibocsátás aránya összes erőforrásfelhasználáshoz képest
(pl: GDP/ munka és tőkefelhasználás súlyozott átlaga)
160
mi az ami állandóságot mutat a centrum országoknál?
csak néhány ország volt képes arra hogy átlépjen a magas jövedelműek csoportjában- ez egy fajta állandóságot mutat
ilyen pl: Tajvan, Dél-Korea, Szingapúr, Japán
161
mi történik ha a közepes jövedelmszint felős sávjába tartozunk?
általában fogynak az olyan tényezők mint olcsó munkaerő, és a külföldi technológia átvételének a lehetősége
162
IMF közgazdászai alapján 5 lehetséges oka a közepes jövedelmi csapdának?
1. demográfia
2. intézmények minősége
3. infrastruktúra
4. makrogazdi környezet és problémák
5. gazdi szerkezet
163
3 további szempont amiért nem feltétlenül jó az FDI egy országnak csak olvasni
1, negatív externáliák-környezetszennyezés- ha nincs megkövetelve kormány felől
2, ha nincs megkövetelve kormány felől akkor borzalmas körülmények munkásoknak, és éhbér
3, sokszor az elért profitot nem a fogadó országban tartják és fektetik be újra
164
klasszikus kapitalizmus? 9 infó
háborús időszak (olasz, német egység) -Nagy-Br gazdi húzóerő
-1820-1870/90
* gépi nagyipar elterjedése,
* klasszikus szabadpiaci rendszer,
* gyarmati típusú munkamegosztás kezdete
-mi honnan megy hova? sugaras típusú keri rendszer- 2 gyarmat pl csak centrumon keresztül tudott kereskedni egymással
* drámai társadalmi változások - urbanizáció, gyors
polgárosodás
* a nemzetközi kereskedelem jelentős bővülése
165
liberális kapitalizmus?
4 infó majd
2 vh közt
30
és utána
1870-1945
monopolkapitalizmus megjelenése
tőkeigény rohamosan nő, tőkekoncentrációk alakulnak ki
gyarmati típusú munkamegosztás még erősebb
két vh közötti időszak: gazdi fejlődés szinte alig van, alacsony növekedési ütem, háború gazdi következményei, pénzügyi rendszer krónikus zavarai, elhúzódó káosz
1929/33- nagy gazdi világválság- világgazd történetének legsúlyosabb válsága-protekcionista hullám, restrikciós hullám, leértékelési verseny
30as évek: Eu gyorsabb fellendülés-államok aktívabb szerepe mint USA-ban
majd NewDeal: munkanélküliséggel megbirkózás, dollár leértékelése;
166
„Második aranykor” a II. világháború után?
- páratlanul dinamikus növekedés,
* újra-liberalizálódó és bővülő kereskedelem,
* a nemzetközi tőkeáramlás dinamikus bővülése,
* pénzügyi stabilitás,
* nemzetköziesedés - sokoldalú nemzetközi gazdaságipénzügyi együttműködés.
167
Az állandósult egyensúlytalanságok korszaka?-8
1973-1990
* a Bretton Woods-i rendszer fölbomlása,
* alacsonyabb és ingadozó növekedés,
* állandósult pénzügyi egyensúlytalanságok,
* tartós adósságválság a fejlődő országok túlnyomó
többségében,
* „támadás” a jóléti állam ellen,
* neoliberális térnyerés
* változatlanul dinamikusan bővülő világkereskedelem és
működőtőke-áramlás
168
Deutsche Bundesbank?-létrejötte, németekről történelem óra
kb 6 infó mielőtt létrejönne a bank
hiperinfláció 1 vh után---ezután Weimari Köztársaság bukása---és 3. bir felemelkedése
még egy monetáris katasztrófa elkerülése a német cél
Egyben olyan politikát keresett a nemzetgazdaság számára, amelyet a SZEB nem ellenőrzött.
Ez volt a Landeszentralbank
egyetlen feladata volt a szövetségi állami bankoknak, hogy stabilitást adjanak a gazdaságnak.
1957 július 28-án egyesítik szövetségi szinten a bankokat
és létrejön a Deutsche Bundesbank
A működés elvét átültették az Eurózóna működési
elvébe
169
németek vs infláció két összefüggés ?
Összehasonlíthatatlanul stabilabbmonetáris rendszer, mint a többi
partnernél
Még az olajválságok alatt sem lépte át azinflációs ráta a 10%-os küszöböt
170
Delors- jelentés? 5 infó
1989
monetáris unióban a versenyképesség nagyfokú eltérése probléma lesz
a versenyképességet így már csak a termelékenység tudja javítani, az árfolyamok nem
A Delors-jelentés kockázat elemzését kivették azanyagból
nem lesz benne a maastrichti kritériumok között a folyó fizetési mérleg feltétel
171
konvergencia?
különböző embercsoportok életszínvonalának egymáshoz történő felzárkóztatása
172
euróövezet? 4 infó
Az euróövezet az Európai Unió azon tagállamaiból áll, amelyek hivatalos fizetőeszközükként bevezették az eurót.
Az euróövezet ma 19 tagot számlál.
EKB Kormányzótanácsa határozza meg a monetáris politika irányát
173
Black Wednesday előzmények, okai, következmények?-9 infó
1992.09.16
britek 1990-ben kötött árfolyamrendszerbe (ERM) felülértékeltek valutával léptek be -folyamatos intervencióra kényszerül London (több milliárd font elköltve pár év alatt csak erre a célra )
Kettős hatás
-- Gyenge brit gazdaság, gyenge export – erős import
--Erős német monetáris hatás kamatemelés után mindenki
német papírokba akar fektetni
-- A két leggyengébben teljesítő valutából indul el a tőkekiáramlás elsőként (köztük font)
felélte tartalékait az Egyesült Királyság
lebegő árfolyam lett a megoldás
174
kikőtöknél milyen szempontok számítanak?
1,Távolság
2,Bővíthetőség
3,Kikötő mélysége
4,Feldolgozás kapacitása (olaj, ércek, élelmiszer) és/vagy átrakodó kapacitás mint adottság (konténer)
5,Kikötő és a hátország közötti kapcsolat léte és minősége
Van-e hajózható folyó a torkolaton túl
175
3 legfontosabb európai kikötőváros?
1. rotterdam,3. hamburg, 2. antwerpen 4. pireusz, athén-negyedik hely csak akkor ha konténerszállítást nézünk
176
mao számára legfontosabb európai kikötő?
Hamburg
177
zsinóráram?
Az úgynevezett zsinóráram azt jelenti, hogy a fogyasztó lényegében ingadozás nélkül, folyamatosan igénybe vesz adott mennyiséget, erre nyilván a lényegében megszakítás nélkül működő üzemek képesek.
178
milyen a jó zöldenergia gazdi szempontból és megújulókból mi tartozik ide?
Olcsó
Stabil (zsinóráram keresleti igénye nő: gyárak, hőszivattyúk, e-autók)
Környezetbarát (CO2 tőzsde árazása)
egyedül vízenergia tartozik most ide
179
+2 feladat IMF?
A gazdaságpolitikai felügyelet során a Valutaalap rendszeres párbeszédet folytat tagországaival az évente esedékes gazdaságpolitikai konzultáció keretében, és ajánlásokat fogalmaz meg részükre. A szakértői segítségnyújtás során az IMF szakmai támogatást, tanácsokat nyújt tagországainak gazdaságpolitikájuk hatékonyságának javítása céljából.
szerepet játszik az alacsony jövedelmű országok életszínvonalának emelésében, illetve a szegénység visszaszorításában
180
mi az SDR?
special drawing rights
1970-től létezik, IMF hozta létre
tagországok sdr -on keresztül vesznek fel hitelt, a kvótájuk nagyságától függően
sdr értéke= 5 nemzetközi valuta értéke
usd, kínai renminbi, euró, angol font, japán jen
