JÁB I. vizsga Flashcards
(23 cards)
B1. Radbruch
Gustav Radbruch 1878-1949: pozitív jogból a természetjog felé mozdul.
-II. világháború eseményei- Nürnbergi perek eseményei
Törvényes jogtalanság: igazságtalan ezért nem jog
Igazságtalan jog: kis mértékben igazságtalan, ezért még jog.
Módszerdualizmus: értékszemlélet nem azonos a létszemlélettel-neokantiánus: Sein és Sollen.
-relativizmus: egyénben az akarás, a választás az emberé
-értékrelativizmus: személyiségi (szabadság) a közösségi (hatalom) és az alkotói (kultúra) versengenek egymással.
Jogelvei: igazságosság, célszerűség és a jogbiztonság
Formula: pozitív törvények amik az igazságtalanság egy már tűrhetetlen értékét mutatják, elvesztik a jogi érvényességüket–kötelező erejüket is
Lon Fuller 1910-1992
kritizálta a pozitivizmust
-jog belső erkölcsisége-törvényhozó is morális lény-van olyan erkölcstelenség, ami már nem jog
-pozitivisták eltüntették a Sollen alapjára helyezett természetjogot.
Rex király: korrupt, átláthatatlan rendszer megformálója.
8 kudarc a jogszabályok megalkotására és a fenntartások kudarcaira:
1. nem alkotunk szabályt, régit töröljük, adhoc ítélkezés
2.szabály hozzáférhetősége, ennek elmulasztása
3.visszaható hatály
4. ellentmondás
5.lehetetlen szabály
6. előreláthatóság követelménye
7.szabály és az alkalmazás összhangjának elmulasztása
8. normavilágosság
Herbert Hart (1907-1992)
analitikus filozófia, Austin kritikusa (parancs helyett szabály-elsődleges, másodlagos)
-mérsékelt pozitivizmus: a formalizmus és a realizmus közötti állásponton van: nyitott szövedék: szabálynak van egy magja, ami nem vitatott és van egy holdudvara, ami vitatott.
-Austin kritika: a parancs nem tudja megragadni a normativitást
-szabály maga a cselekvés indoka is
Marslakó: külső megfigyelő vs. résztvevő
-kötelezettség mindig feltételezi a szabályt, de a szabály nem mindig feltételezi a kötelezettséget-tehát a parancs, ami mindig kötelezettség nem fedi ezt le.
- elsődleges szabály: cselekedetekre irányul
- másodlagos szabály: magára az elsődleges szabályokra irányul.
elismerési: mik a részei a jogrendszernek és mik nem, ha ezt teljesíti a szabály, akkor érvényes.
változtatási: módosítás, hatályon kívül helyezés, hatályba léptetés
ítélkezési: bírák felhatalmazása
-Erkölcsnek való megfelelés alapvetően nem érvényességi kellék
Hans Kelsen
osztrák alkotmányjogász, tiszta jogtan elméletének megalkotója (sein és a sollen)
-újkantiánus (elkülöníti a Sein és a Sollen)
módszertisztaság: a Sein és a Sollen elkülönül
-jog normatív, ezért mindentől el kell különíteni, ami ezt beárnyékolná (Sein)
-tisztán Sollen jogot tovább kell tisztítani
tiszta jog=normákból álló pozitív jog
norma: kényszernorma, hipotézis +diszpozíció
jogsértés: életre kelti a kényszernormát
Jellinek kritika: a jog önmagában az állam
Joglépcső + hipotetikus alapnorma=jogi norma kötelezőe ereje egy magasabb szintű normából következik: a végső norma hipotetikus (ez az alkotmány)
-NINCS joghézag!
-nem választja el a magánjogot és a közjogot (a magánjog az állam aktusa, egyediesítve)
Eugen Ehrlich
Tételezett jog vs. tényleges társadalmi szabályok (ÉLŐ jog)
-szabadjogi iskola megalapítója
Szabad jogtalálás: amikor az adott ügyre nincs konkrét, félreérthetetlen szabály, akkor hagyni kell a bírót, hogy saját igazságérzetének és kreativitásának, de a jogrend szellemében mérlegeljen és oldja meg a joghézagot.
A jog 3 megjelenési formája:
1. társadalmi jog-egyház, család
2. jogászi jog-szerződések, végrendelet
3. állami jog-állami intézmények belső parancsai
Élő jog megismerésének forrásai: bírói ítélet, ügyleti dokumentumok-NEM a törvények
Jerome New Frank: emberi lények-e a bírák?
Jogi realizmus vezetője
-igazságszolgáltatás problémáit vizsgálta
Jogi realizmus nem egységes: Frank “konstruktív szkepticizmusnak nevezte magukat”
-tényszkeptikus vs. szabályszkeptikus-nem az írásos szabályok irányítják a bírókat, nem lehet tudni, hogy hogyan döntenek.
-bírák sem tévedhetetlenek, eltérő politikai és kulturális háttérő jönnek.
korrekciós tényező: többszintű bíráskodás
elutasítja a merev formalizmust: mert ez a színesség az értéke a jogrendszernek.
‘A jog nem szabályokból, hanem döntésekből áll’
igazságelmélet vs. küzdelemelmélet-inkvizitúrius vs. akkuzatórius eljárás-Frank kritizálja a keresztkérdéseket ezért inkább az akkuzatórius eljárás mellett pártol.
Duncan Kennedy -tartalom és forma a magánjogi ítélkezésben
baloldali/posztmodern jogelmélet alapvetései
-klasszikus jogelmélet és a polgári rendszer alapjainak kritikája
Magánjogi nézetekben felmerülő eltérő magánjogi retorikai módozatok
-individualizmus: merev szabályok, merev alkalmazására ösztönzi a bírót- egyéni érdek előtérbe helyezése
-altruizmus: sztenderdek alkalmazására hajlamosítja a bírót-áldozathozatal és megosztás
Schlesinger és a jogrendszerek közös magja
Esetközpontú megközelítés (Cornell projekt)
-nem áll meg a funkciónál, hanem tényállási szintig megy vissza
-hogyan oldanak meg egy tényállást
-adott jogrendszerekből nemzeti jelentéseket szerez be
-meghatározza a lehető legkonkrétabb tényállást
-1 közös mag: ENSZ Ao.
tények megfelelő felosztása- komplex: fizikai, intézményi
-Legnehezebb benne: a normatív nyelvre való lefordítás, mert a közös értékeknek meg kell maradnia- közös magban lévő szavaknak minden nyelven ugyan annak kell maradnia.
Hugo Grotius: modern természetjog
voluntarista elv: önfenntartást vette alapul
-élethez és tulajdonhoz való jog
-természeti ember csak korlátozottan társas: etika leegyszerűsítése, neutralizálása
-temrészetjog leegyszerűsítése, ezzel minimalizálása
-krisztusi tanítások SEM kötelezőek mindenkire
-hasznosság: mindenhez szükségünk van egymásra
-nem tilt minden erőszakot, csak azt, ami a társas együttélésre veszélyes
-természetjog Istentől függetlenül érvényes
-természetjog érvényessége önmagából ered, csak fel kell tárni és ki kell jelenteni
Thomas Hobbes és John Locke: a természeti törvényről
Thomas Hobbes: legjobb rezsim, a tökéletes igazságosság
-Leviatán
1. az ember kifejezetten aszociális
2; jó azonos a kellemessel, tehát szubjektív
-emberek természetnél fogva egyenlőek
-megállapodásaik betartásához kell egy kikényszerítő tényező
-természeti állapotban semmi sem igazságtalan, az önfenntartás a cél
-haláltól való félelem készteti őket a kooperálásra
-szerződés betartása szinte az egyetlen természeti törvényi szabály
-pacta sunt servanda
-szuverén: a szerződések kikényszerítője, ezért csak ő értelmezheti is
John Locke: hatékony törvényhez szankciók kellenek
természeti állapot a béke, kölcsönös segítségnyújtás– de ezt háború fenyegeti
-munkával mindenki tulajdonhoz juthat
-természeti állapot: bőség
-egyetlen erkölcs sincs az emberbe kódolva
-természeti állapottan, mert nem is törvények vannak hanem természetes állapot
-legfőbb természeti norma: az emberi élet védelme
John Austin
jogpozitivizmus legfőbb képviselője
1. törvények emberi lényektől származó parancsok
2. jog és erkölcs és jog és kívánatos jog között nincs szükségszerű kapcsolat
3. fogalmak jelentésének elemzése
4. zárt logikai rendszer: előre meghatározott jogszabályokból
5. erkölcsi ítéleteket nem lehet megalapozni észérvekkel
-analitikus jogelmélet képviselője: elemzés a legfőbb feladat
-parancs
tulajdonképpeni jog: 1. isten által adott, 2. ember által adott (egymásnak, szuverén által)
független politikai társadalom: rendelkezik szuverénnel
impertaív jogelmélet: minden pozitív jog, ami a szuveréntől származik
Kelsen Jogelmélet
tiszta jogtan, módszertani tisztaság
1. jog lépcsőzetes felépítésének elmélete
2. állam és a jog azonos
3. nemzetközi jog és a nemzeti rendszer egységéről vallott elmélete
4. jogszuverenitás tana
-módszertani tisztaság:
Sein: dolgok miként vannak
Sollen: legyen, kellés
-norma akkor létezik, ha érvényes-érvényességhez szükséges az hogy nagyjából hatékony rendszer legyen.
-általános és egyedi norma- magasabb szintű normán alapszik- alkotmány- hipotetikus alapnorma.
beszámítás/hozzárendelés: állami aktust a cselekedethez: 1. jogrendben biztosított, 2. létezik/érvényes 3. elő volt írva, lehetővé volt téve.
-állam nem más mint bizonyos emberi magatartásokat szabályozó normák rendszere.
Herbert Hart
-jog nem maradhat szűk nézőpontú- hanem cselekvéseket átfogó
-mértékelt pozitivizmus- élesen le kell választani a jogot, de tagadja hogy a jog és az erkölcs között lenne kapcsolat
-Austin kritikája: nem csak leírás hanem cselekvési indok is.
-kötelezettséget megállapító és felhatalmazó szabályok logikai szerkezete különbözik.
1. elsődleges szabályok
2- másodlagos szabályok
-elismerési szabályok
-változási szabályok
-ítélkezés szabályok
Vitái: erkölcsnek való megfelelés jogi érvényességet jelent e?
-Erkölcs kikényszeríthető-e a jog eszközeivel?
Ronald Dworkin
partnerségi demokrácia híve: nem kell konszenzus az egyén és a többség között.
-szabadság és egyenlőség nem versengenek hanem kiegészítik egymást.
-Hart kritika: nincsenek elismerési szabályok
1. előértelmezés
2. tulajdonképpen értelmezés
3. utóértelmezés
-méltányosság és igazságosság
alapjogértelmezés= morális értelmezés
Dworkin: a hart utószó
hart a jog fogalma című művében kritikával illette Dworkint, amire ő reagált.
Hart: 1. a jog leíró, inkább filozófiai
Dworkin ezt vitatta: archimédiűnus filozófia, Dworkin szerint hart elkülöníti a diskurzusokat- elsőfokú diskurzus, másodfokú diskurzus
Szociológiai szemlélet alapjai
változások- gazdasági, politikai, szociális
-olyan jogbölcseletre van szükség, amely az adaptációt elősegíti de a jogbiztonság megmarad
1. jogtételek manipulálása
2. jog megkettőzése (szigorú+méltányos)
3. jog perifériára szorítása- választott bíróságok
Jogelmélet:
1. újkantiánizmus megjelenése: formai elemek felé történő fordulás (német vonal).
2. szociológiai jogelméletek létrejötte- pragmatizmus- jog társadalmi képződmény
-jog nem egységes, zárt rendszer
alapprobléma: a haladás
formalizmus és realizmus az amerikai jogelméletben
Klasszikus jogelmélet 1870-95
1. formális
2. rendszeres
3. autonóm
Progresszív jogelmélet (1895-1925)
pragmatista- fontosnak tartja a klasszikus alapelveket, de már nem olyan merev
Jogi realizmus (1935-45)- Jerome Frank
-már nem absztrakt
-jogtudomány társadalomtudományosítása
Processzualista-Frankfurter
-progresszivisták folytatója
-jogi eljárás van a középpontban, kiszorul az állam
CLS-Duncan Kennedy, Cathrine McKinnon.
-new Left
-marxista ideológia különbségek és hasonlóságok is
Kritikai jogelméletek: amerikai realizmus és a marxista ideológia
Közös: mindegyik kiemeli a jogot a csupán formális, pozitivista megközelítésből és egybefogóan, társadalmi háttérben vizsgálódva szemléli meg.
Marxista: kritizálni kezdi a hagyományos liberális eszméket, az osztályelv és a materiális különbségek révén- 2 szektorú jogelmélet: polgárjog a magánszektort, piaci szocialista jog pedig a gazdasági részt szabályozza az átmeneti időszakban
Amerikai realizmus: naturalisztikus filozófia- szociológiai és pszichológiai megközelítés.
Oliver W. Holmes és Jerome Frank: jogbiztonság illúziója, jogbizonytalanság előtérbe helyezése
Keynes és Pound: Közgazdaságtan területén a social engineering
Nancy Fraser
igazságosság dilemmái
-gazdasági újraelosztás (marxista hagyomány)
-kulturális identitáspolitika között (szexizmus, rasszizmus)
Integrált szemléletet vallott: igazságosság megköveteli mind az anyagi, mind a kulturális dimenziók figyelembevételét.
megoldások: kontextushoz kell igazítani
-posztszocialista rendszerek: itt egyszerre jelentkeznek az új kapitalizmusból fakadó anyagi egyenlőtlenségek és az identitásválságok
-igazságosság fogalmát újragondoljuk
Rudolf Schlesinger
nemzeti jogrendszerek elemzése során egy új megközelítést javasolt: a jogrendszerek közös magjának (common core) feltárását.
-különböző rendszerek, ugyan azon problémák megoldása
“közös mag”: hipotetikusan, esettanulmányokon keresztül
-strukturális és funkcionális párhuzamok feltárása
-common core projekt, jogfejlődés transznacionális szinten
-jogrendszerek közötti gyakorlati összehaonslítás
Adolf Russ: Tyu tyu
jog és a jogi nyelv közötti filozófiai kapcsolat
-jog nem pusztán parancsok vagy szabályok gyűjteménye
-nem választható el a nyelvhasználattól és az emberi viselkedés vizsgálatától.
„Tyu-Tyu” nevű képzeletbeli törzs tagjai minden egyes bírói döntés után a „Tyu-Tyu” kifejezést kiáltják, majd végrehajtják az ítéletet. Külső szemlélő számára felmerül a kérdés: vajon ez a „Tyu-Tyu” szó maga a jog forrása, egy mágikus formula, vagy csak egy szokásos rituális kíséret?
tyu-tyu: jogi normák érvényes
nem lehet-e a modern jog is csak egyfajta „Tyu-Tyu” – amely azért működik, mert mindannyian úgy teszünk, mintha?
Közgazdaságtan és a jog
pozitív joggazdaságtan: alternatívákban gondolkodik és csak a jövőben, nem foglakozik a múlttal. meghatározó tényező az idő.
normatív joggazdaságtan: Pareto hatékonyság vagy a Kaldor hicks kritérium, ami a kompenzációs sémát erősíti
-Zéró összegű játszma: járadékelosztás
Tranzakcionális költségek
Ha tökéletes a szerződés, akkor a tranzakcionális költségek száma 0.
tranzakcionális költségek, amik megnehezítik a tökéletes együttműködés létrejöttét
