monetáris politika Flashcards
(11 cards)
bankrendszer definíció
bankok és pénzintézetek összessége
mao bankrendszere
1948-1987: egyszintű bankrendszer (a jegybank közvetlen kapcsolatban áll a
gazdaság szereplőivel)
19987.01.01-től: kétszintű bankrendszer (a jegybank a kereskedelmi bankok
tevékenységét szabályozza és a kereskedelmi bankok állnak közvetlen
kapcsolatban a gazdaság szereplőivel.
magyar jegybank
MNB
• Alapítása: 1924
• Részvénytársaság, a részvények az állam tulajdonában vannak
• Cégjegyzékbe nem kell bejegyezni, Rt megjelölés nem szerepel a
nevében.
• Élén elnök áll – Dr. Matolcsy György
• Az MNB tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlés
MNB feladatai
• az árstabilitás elérése és fenntartása (2-3%-os infláció)
• kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra (emisszió)
• deviza- és aranytartalék képzése, kezelése
• hivatalos devizaárfolyamok jegyzése és közzététele
• pénzügyi rendszer stabilitásának védelme
• meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát
monetaris politika
•A forgalomba kerülő pénzmennyiséget szabályozza,
vagyis a pénzkínálatot
Monetáris politika eszközei
Refinanszírozás
•Refinanszírozási kamatlábat növeli a jegybank akkor a
forgalomba kerülő pénzmennyiség csökken
• Refinanszírozási kamatlábat csökkenti a jegybank akkor a forgalomba kerülő pénzmennyiség nő
Kamatláb-politika
• Jegybanki alapkamat
• Az MNB kéthetes lejáratú kötvényének a kamata
Kötelező tartalék
• A 2 évnél rövidebb lejáratú idegen források tartalékkötelesek – a
jegybanknál kell elhelyezni ill. KP-ben tartalékolni
• Ha a tartalékrátát növeli a jegybank, akkor a forgalomba kerülő
pénzmennyiség csökken
• Ha a tartalékrátát csökkenti a jegybank, akkor a forgalomba kerülő
pénzmennyiség nő
Nyíltpiaci műveletek
• Értékpapír adás – vétel
• Végleges adásvétel
• Visszavásárlásos megállapodás (repoügylet)
• Értékpapírt ad el a jegybank, akkor a forgalomba kerülő
pénzmennyiség csökken, ha értékpapírt vesz, akkor nő.
• Árfolyam - politika
Infláció
•Infláció: Az árszínvonal folyamatos tartós növekedése. A pénz
vásárlóereje csökken, vagyis romlik a pénzünk értéke.
• Dezinfláció: Az infláció visszaesése.
• Defláció: Az árszínvonal folyamatos, tartós csökkenése
Infláció típusai
KÚSZÓ INFLÁCIÓ
1 számjegyű
VÁGTATÓ INFLÁCIÓ
2 számjegyű
HIPERINFLÁCIÓ
3 számjegyű, akár naponta többször is változik az
árszínvonal
Infláció okai
Az infláció oka: túlkeresletes árupiac
• Keresleti infláció: A kereslet változatlan kínálat mellett nő.
• Kínálati (költség) infláció: A kínálat változatlan kereslet mellett
csökken.
• Bérinfláció: Ár-bér spirálnak nevezzük a pénzbér és az árszínvonal emelkedésének egymást erősítő folyamatát.
• Az árszínvonal nő —- a bérek növekszenek —- csökken a munkakereslet, a foglalkoztatottság —-
csökken a kibocsátás —- túlkereslet alakul ki az árupiacon —-az árszínvonal újra nő
Inflációs várakozás: Ha az eladók többsége számít az inflációra, akkor
azt beépíti az áraiba, és így ténylegesen létre is fog jönni. Függetlenül
attól, hogy enélkül létrejött volna-e.
• A gazdaságban jelenlévő pénzmennyiség — jegybankon (monetáris
politikán) múli
Infláció nyertesei
• A hitelfelvevők:
• a tőke tényleges értékét rontja az infláció, így valamelyest könnyebb
visszafizetni
• A befektetők:
• mivel ők nem készpénzben tartják a vagyonukat, így a befektetés
pénzre váltásakor várhatóan minimum a vásárlóértéket megtartották
Infláció vesztesei
• A hitelezők: mivel ők csak később kapják vissza a pénzüket,
számolniuk kell azzal, hogy közben az összeg vásárlóértéke romlik.
• Azok, akik csak a munkabérükre támaszkodnak: ezek vásárlóereje
csak ideiglenesen tud nőni, hosszútávon a béremelések hatása
elolvad.
• Azok, akik csak készpénzben, vagy bankbetétben takarítanak meg.
Ekkor a pénzromlás rontja a pénzük vásárlóértékét
• A nyugdíjasok: az ő nyugdíjukat csak jelentős időbeli csúszással
igazítják az inflációhoz
