Növényszervezettan II. zh fogalmak Flashcards
(234 cards)
1
Q
aerenchima
A
hasadásos vagy szakadásos intercelluláris járatokban gazdag, átszellőztető parenchima
2
Q
alapszövet / fundamentális szövet
A
a növényi test alapállományát adó szövet, amelyet a bőrszövet zár körül, és amelybe a szállítónyalábok ágyatódnak
3
Q
állandósult szövet
A
meghatározott funkció ellátására differenciálódott szövet
4
Q
allevél
A
a lomblevelek szintje alatt elhelyezkedő levél
5
Q
allorrhizás gyökérrenszer
A
a gyököcskéből kialakuló főgyökeres gyökérzet
6
Q
amfifloikus szifonosztéle
A
a szifonosztélének az a típusa, ahol a fagyűrűt kívülrűl és belülről is háncsgyűrű határolja
7
Q
amfikribrális (hadrocentrikus) nyaláb
A
koncentrikus nyaláb, melyben a háncsrész körülveszi a farészt
8
Q
amfivazális (leptocentrikus) nyaláb
A
koncentrikus nyaláb, melyben a farész körülveszi a háncsrészt
9
Q
apikális
A
csúcsi, a csúcshoz kapcsolódó
10
Q
apoplaszt
A
a növény testét felépítő sejtek sejtfalainak összessége
11
Q
ataktosztéle
A
a központi hengerben a kollaterális nyalábok szórtan rendeződnek
12
Q
áteresztősejt
A
a másodlagos és a harmadlagos endodermisz azon sejtjei, melyeknek sejtfala vékony marad, biztosítva az endodermiszen kívüli és belüli területek közötti tápanyag kicsrélődést
13
Q
atrichoblaszt
A
a rizodermisz gyökérszőrt nem képző sejtje
14
Q
axiális
A
tengelyi, a tengellyel kapcsolatos
15
Q
bazális
A
alapi, az alaphoz kapcsolódó
16
Q
bélsugár iniciálisok
A
nagyjából izodiametrikus, relatíve kis méretű kambiumsejtek, melyek a radiálisan futó bélsugarakat alakítják ki
17
Q
bélsugár-parenchima
A
a kambium bélsugár iniciálisaiból keletkező, radiálisan orientált hossztengelyű, fekvő parenchimasejtek a xilémben és a floémben
18
Q
bélsugár
A
a fatest és a háncstest sugárirányban átszelő sejtszalag
19
Q
bélszövet
A
a sztéle közpoti részét kitöltő rendesen parenchimatikus szövet
20
Q
bikollaterális nyaláb
A
kolletarális nyílt nyaláb, melynek két ( egy külső és egy belső) háncsrésze van; a fascikuláris kambium a külső háncs- és farész között van
21
Q
bipoláris embrió
A
a csíra mindkét tengelyvégén apikális merisztéma van. Az egyikből a hajtás, a másikból a gyökér alakul ki
22
Q
bordamerisztéma
A
a szár központi hengerének szöveteit létrehozó osztódó szövet
23
Q
C3-típusú fotoszintézis
A
a levegő CO2-ja közvetlenül a Calvin-ciklusba lép be és szénhidráttá redukálódik
24
Q
C4-típusú fotoszintézis
A
a levegő CO2-ja először a mezofillum sejtjeiben szerves savakhoz kötődik, majd transzportálódva a nyalábhüvely parenchimasejtjeibe szénhidrátokká redukálódik
25
cellulóz
a sejtfal vázanyagát adó, fibrilláris, ezen belül részben kristályos vegyület
26
centrifugális
a középponttól távolodó
27
centripetális
a középponthoz közeledő
28
csúcsrügy
a hajtástengely csúcsán elhelyezkedő, a hajtás hosszanti növekedését biztosító rügy
29
dermális szövet / bőrszövet
a hajtásos növények testének felületén levő sejtek összessége, a sejtek függelékeivel együtt
30
dermatogén
a rizodermiszt kialakító elsődleges merisztéma
31
dermatokaliptrogén
a rizodermiszt és a kaliptrát kialakító elsődleges merisztéma
32
dihotomikus (villás) elágazás
kitüntetett főtengely nincs, a hajtáscsúcson két egyenrangú elágazás alakul ki
33
diktosztéle
a központi henger koncentrikus amfikribrális nyalábokat tartalmaz
34
dipleurikus osztódás
a merisztéma kifelé (centrifugálisan) és befelé (centripetálisan) egyaránt képez elemeket
35
disztális
középponttól távolabb eső
36
egynemű virágtakaró
lepellevelekből álló virágtakaró
37
egyszerű nyaláb
a nyaláb vagy csak háncselemekből vagy csak faelemekből áll
38
ektofloikus szifonosztéle
a fagyűrűt a központi bélszövet sugarasan benyomulva kötegekre bontja, a háncsgyűrű egységes
39
elsődleges (Caspary-pontos, Caspary-csíkos) epidermisz
az endodermisz sejtek radiális falainak középső harmadába szuberin és lignin inkrusztálódik
40
elsődleges bélsugár
a bélszövetet az elsődleges kéreg parenchimával összekapcsolódó bélsugár
41
elsődleges floém
a prokambiumból keletkező háncsrész
42
elsődleges kéreg
a tengelyszervekben a bőrszövet és a központi henger közötti parenchimatikus szövettáj
43
elsődleges merisztéma / hisztogén
a promerisztémából kiváló, már kezdeti differenciálódást mutató merisztéma, mely a növényi test főbb szövetrendszereit fejleszti ki
44
elsődleges xlimém
a prokambiumból keletkező farész
45
emergencia
felületi képződmény, melynek kialakításában az epidermiszen kívül a mögötte lévő alapszüvet, esetleg a szállítószövet is részt vesz
46
endarch xilém
a faelemek centrifugális irányú differenciálódása miatt az elsődleges nyalábban a protoxilém elemek proximálisan, a metaxilém elemek disztálisan helyezkednek el
47
endodermisz
a gyökerekben az elsődleges kéreg legbelső, speciálisan differenciálódótt sejtsora
48
endonukleáris mitózis
a sejtmagon belül végbemenő kromoszómaszám megkettőződés
49
epidermisz
a hajtás elsődleges bprszövete
50
eusztéle
a központi hengerben a kollaterális nyalábokat parenchimatikus bélsugarak választják el egymástól
51
évgyűrű
több évig gyarapodó növények esetében az egy vegetációs időszak alatt produkált faelemek, illetve háncselemek alkotta gyűrű
52
évgyűrűhatár
két évgyűrű találkozási helye, vagyis a késői (őszi) fa és az utána következő korai (tavaszi) fa határvonala
53
exarch xilém
a faelemek cenripetális irányú differenciálódása miatt az elsődleges nyalábban a protoxilém elemek disztálisan, a metaxilém elemek proximálisan helyezkednek el
54
exodermisz
a rizodermisz pusztulása után az elsődleges kéreg néhány külső sejtsorából szuberin és lignin sejtfalba rakódásával létrejövő védőszövet
55
exrtaxiláris rostok
a farésztől független szklerenchima rostok
56
faparenchimasejtek
a xilém élő, plazmatartalmú eleme; két típusuk az axiális és a bélsugár-parenchimasejtek
57
farostok / xiláris, intraxiláris rostok
az anyagszállító faelemek támasztását, szilárdítását végző, hosszúra nyúlt, vastag falú, szűk üregű, kihegyezett végű, elhalt, fásodott falú szklerenchima sejtek
58
faszcikuláris kambium
a nyaláb fa- és háncsrésze között a prokambium utódaként megmaradó funkcionáló oldalmerisztéma
59
fellevél
a lomblevelek szintje felett elhelyezkedő levél
60
felloderma / paraalapszövet
a fellogén által létrehozott parenchimatikus szövet
61
fellogén / parakambium
másodlagos merisztéma, amely a peridermát hozza létre
62
fellom / paraszövet
a fellogén által által létrehozott, elparásodó falú sejtekből álló védőszövet
63
féludvaros gödörke
a fatestben egy vízszállítóelem és egy parenchimasejt közös falán kialakuló gödörke típus, mely a tracheális elem oldaláról udvaros, a parenchimasejt oldaláról egyszerű gödörke
64
floém / háncsrész
a növényi test szállítórendszerének az asszimilációs termékeket közvetítő része
65
fuziform iniciálisok
megnyúlt, kihegyesedő végű kambium sejtek, melyek a xilém és a floém rendszerét alakítják ki
66
gaméta
ivarsejt
67
gödörke
a sejtfal azon kis területe, mely másodlagosan nem vastagodik; a vékony primer sejtfal finom pórusain plazmodezmák hatolnak át
68
gödörkemező
a gödörke fenekét alkotó vékony primer sejtfal, melynek finom pórusain plazmodezmák hatolnak át
69
gyantajárat
skizo-lizigén úton keletkező speciális üregrendszer, amelyben balzsam akkumulálódik
70
gyökér
a növény rendesen föld alatti tengelyszerve, melynek feladata a növény rögzítése és a víz és a benne oldott ásványi sók felvétele
71
gyökérstőrök
a trichoblasztok kesztyűujjszerű kitűrődései
72
gyűrűlikacsú fa
évgyűrűiben a tavasszal keletkezett tracheák ürege jóval nagyobb, mint a nyár végén keletkezetteké
73
hadrom / vazális rész
a farész szállítóelemeinek (tracheidák és tracheák) összefoglaló neve
74
hajtás / kormusz
a leveles szár
75
hajtás eredetű gyökér
a szár föld közeli nóduszaiból eredő gyökér
76
hajtásos növény
a növény teste valódi szervekre: gyökérre, szárra, levélre tagolódik; a harasztok, nyitvatermők és zárvatermők összefoglaló neve
77
halmozott bélsugár
a bélsugarak nagyon sűrűn és szorosan sorakoznak egymás mellett, közöttük tracheális elemek nincsenek, a bélsugarakat csupán 1-2 sejt szélességben farostok választják el egymástól
78
háncsparenchimasejtek
a floém élő, plazmatartalmú elemei; két típusuk az axiális és a bélsugár-parenchimasejtek
79
háncsrostok
erősen vastagodott cellulóz falú, hosszúra nyúlt, kihegyezett végű szklerenchima rostok a floémben
80
háncssapka
a nyaláb háncsrészének külső oldalán kialakuló, keresztmettszetben félhold alakú szklerenchimatikus félhüvely
81
haránttracheida
a bélsugár felépítésében résztvevő tracheida
82
harmadlagos endodermisz
a másodlagos endodermiszből fejlődik oly módon, hogy a sejtek radiális és belső tangenciális falaira cellulóz rétegek rakódnak, melyek később elfásodnak
83
heterogén bélsugár
a bélsugár felépítésében bélsugár-parenchimasejtek és haránttracheidák vesznek részt
84
heterotróf szervezetek
szerves anyagot felhasználó élőlények
85
heteroxil fa
a zárvatermő fák sokféle sejttípusból (tracheák, tracheidák, faparenchimasejtek, farostok) felépülő fája
86
hipodermisz
az epidermisz alatti alapszövetből létrejövő néhány sejtsoros védőréteg
87
hipokotil / szik alatti szár
a csíratengely sziklevelek alatti megnyúlt része
88
homogén bélsugár
a bélsugarat kizárólag bélsugár-parenchimasejtek építik fel
89
homorrhizás gyökérrendszer
egyenlő hosszúságú, hajtás eredetű gyökerekből álló gyökérzet
90
homoxol fa
a nyitvatermők kizárólag tracheidákból és faparenchimasejtekből álló, egyszerű és a tracheidák radiális sorokba rendeződése miatt szabályos felépítésű fája
91
hónaljrügy / axiális rügy
a csúcsrügytől távolabb, a lomblevelek hónaljában keletkező rügy
92
hullámos kambium
a gyökér másodlagos vastagodását eredményező laterális merisztéma
93
ikerlikacs
két egymáshoz simuló trachea keresztmettszeti képe, alakja legtöbbször tangenciális irányban kettéosztott elipszis
94
inekvális osztódás
mitótikus osztódás, melynek eredményeképpen képződő két új sejt nagyság, osztódóképesség és a további fejlődés tekintetében eltér egymástól
95
iniciális gyűrű
a hajtás csúcsmerisztémájának az a területe, ahol a levéldudorok megjelennek
96
inkrusztáló anyagok
a sejtfal vázanyagának házagaiba, az intermicelláris és interfibrilláris üregekbe berakódó, a sejtfal fizikai és kémiai viselkedését fefolyásoló vegyület
97
intercelluláris járat
a sejtek közötti tér
98
interfascikuláris kambium
a sztéle alapszöveti sejtek dedifferenciálódásával keletkező másodlagos merisztéma, mely a fascikuláris kambiumszakaszokkal összekapcsolódva összefüggő kambiumgyűrűt hoz létre
99
interkaláris / közbeiktatott merisztéma
a nóduszok egymástól való eltávolodását eredményező merisztéma
100
internódium / szártag
a szár két nódusz közé eső szakasza
101
intracelluláris kiválasztás
a kiválasztott anyag abban a sejtben akkumulálódik, ahol szintetizálódott
102
kaliptra / gyökérsüveg
a gyökércsúcsot védő parenchimatikus sapka
103
kaliptrogén
a kaliptrát kialakító elsődleges merisztéma
104
kallóz
gyorsan szintetizálódó, illetve lebomló sejtfalképzó poliszacharid
105
kambium
másodlagos szállítószöveteket létrehozó oldalmerisztéma; fuziform és bélsugár iniciálisokból áll
106
kapaszkodó szőr
felületen való megkapaszkodást segítő, visszagörbülő, horgas trichóma
107
keményítős hüvely
a szárakban az elsődlegas kéreg legbelső sejtsora
108
kereszteződési mezők
a tracheidák és a bélsugár-parenchimasejtek egymással érintkező radiális falterületei; gödörkézettségük taxonra jellemző vonás
109
késői pászta / ősi fa
a vegetációs időszak végén keletkező és az évgyűrűhatártól befelé eső faelemek sávja
110
kettős virágtakaró
csésze- és sziromlevelekre tagolódó virágtakaró
111
kísérősejtek
a rostacsőtagokat kísérő plazma- és magtartalmú élő sejtek
112
klorenchima / asszimilációs alapszövet
parenchima, melynek sejtjei sok kloroplasztiszt tartalmaznak
113
kloroplasztiszok
klorofillt tartalmazó zöld színtestek, a fotoszintézis színhelyei
114
kollaterális nyaláb
összetett nyaláb típus, melyben a farész és a háncsrész egyoldalasan érintkezik egymással
115
kollenchima
mechanikai alapszövet, mely növekedő növényrészekben található, és növekedésre, nyúlásra még alkalmas
116
koncentrikus nyaláb
az egyik nyalábrész teljesen körülveszi a másikat
117
korai pászta / tavaszi fa
a vegetációs időszak megindulásakor az évgyűrűhatártól kifelé keletkezett faelemek sávja
118
koronagyökerek
a szár utolsó szárcsomójából egy gyűrű mentén eredő, ferdén szétterpeszkedő támasztó léggyökerek
119
korpusz
a hajtáscsúcs merisztematikus központi része, mely az elsődleges kéreg és a központi henger szöveteit alakítja ki
120
Kranz-anatómia
a C4-típusú fotoszintézist végző növények leveleiben a nagy méretű nyalábhüvely parenchimasejtek koszorú alakban való elrendeződése
121
kupresszoid gödörke
a kereszteződési mezőben 1 vagy 2 darab gödörke van, melyek elipszis alakúak és ferde állásúak
122
kutikula
az epidermisz felszínén az adkrusztálódó kutin által létrehozott, párologtatást csökkentő összefüggő réteg
123
kutin
a sejtfal vízáteresztő képességét csökkentő in- vagy adkrisztáló vegyület
124
lágyszár
egy vagy két éven át élő, puha állományú, tövén fásodó szár
125
lamelláris nyaláb
a párhuzamos lemezekben differenciálódott fa- és háncsrészek szabályosan váltogatják egymást
126
larikoid gödörke
a kereszteződési mezőben 2-4, nem ritkán 6 darab gödörke van, melyek aprók és kör alakúak
127
laterális / oldal merisztéma
a növényi szerv oldalával párhuzamosan kialakuló osztódó szövet
128
laterális
oldalsó
129
léggyökér
hajtáseredetű gyökér, mely a növény felsőbb szárcsomóján vagy szártagján ered és a talaj felé nő
130
lenticella / paraszemölcs
a peridermán a levegőztetést biztosító képződmények
131
leptom / kribrális rész
a háncsrész szállítóelemeinek (rostasejtek és rostacsövek) összefoglaló neve
132
levelek
a hajtás rendesen lemezszerű függelékszervei
133
levélerezet
a levéllemez szállítónyaláb hálózata, mely a szilárdításban is részt vesz
134
levéllemez / lamina
a levél lapos, kiszélesedő része
135
levélnyom nyaláb
a hajtástengelyből a levélbe lépő nyaláb
136
levélprimordium
levélkezdemény
137
lián szár
a kúszó fás növényekre jellemző szár típus, mely a nyalábok között megmaradó széles bélsugárpászták révén csavarodó kapaszkodásra alkalmas
138
lignin / faanyag
a sejtfalak fásodását eredményező, a sejtfal szilárdságát fokozó inkrusztáló vegyület
139
makrofillumok
először a páfrányoknál megjelenő, a telómák ellaposodása és összenövése útján kialakult lemezszerű képletek
140
másodlagos bélsugár
a kambium bélsugár iniciálisaiból képződő bélsugár, mely két irányba gyarapodva behatol a xilémbe és a floémbe
141
másodlagos endodermisz
az elsődleges endodermiszből fejlődik oly módon, hogy a sajtfalak belső felületét egyenletesen szuberin lemez fedi be
142
másodlagos floém
a másodlagos vastagodás során a kambiumból keletkező háncsrész
143
másodlagos merisztéma
állandósult szöveti sejtek dedifferenciálódásával keletkező merisztéma
144
másodlagos xilém
a másodlagos vastagodás során a kambiumból keletkező farész
145
mechanikai alapszövet
a növényi test szilárdítását végző szövetek; két típusuk a kollenchima és a szklerenchima
146
meiózis / redukciós sejtosztódás
kromoszómaszám felező sejtosztódás
147
metafloém
az elsődleges floémnek a növényrész megnyúlása után defferenciálódó elemei
148
metaxilém
az elsődleges xilémnek a növényrész megnyúlása után differenciálódó elemei
149
mezóma
a telóma nem elágazó szakasza, internódiuma
150
mikorrhiza
magasabb rndű növény gyökere és gomba között kialakuló szimbionta kapcsolat
151
mikrofillumok
az első szárazföldi növények telómájának emerganciaszerű képletei, melyek vagy kéregszövetkinövései, vagy a telómaágak redukciója révén keletkeztek. Szállítószövetük levélrés nélkül kapcsolódik a száréhoz
152
mitokondrium
citoplazma organellum; ovális vagy hosszúkás, kettős membránnal borított testecske, a sejtlégzés, a biológiai oxidáció, az energia felszabadítás színhelye
153
mitózis
kromoszómaszám tartó osztódás
154
nódusz / szárcsomó
a szár azon részei, ahonnan a levelek erednek
155
nyalábhüvely
a nyalábot gyűrű (hengerpalást) formában körülvevő parenchima és/vagy szklerenchima sejtek
156
nyugalmi centrum
a vegetatív szervek apikális merisztémáinak azon területe, ahol az osztódás intenzitása kicsi
157
oldalrügy
a csúcsrügy alatt, annak oldalán elhelyezkedő rügy, mely a csúcsrügy sérülése esetén hajt ki
158
óriás bélsugár
olyan bélsugár, amely több 10 sejtsor szélességű és akár több 100 sejtsor magasságú
159
összetett levél
a levéllemez több lemezkére oszlik, melyek a levélgerinchez kapcsolódnak
160
összetett nyaláb
a nyaláb fa- és háncsrészből áll
161
parenchima / valódi alapszövet
a növényi test alapállományát adó, izodiametrikus, vékony falú, osztódóképességét sokáig megőrző, differenciálódásra hajlamos sejtekből álló szövet
162
parietális
fali, falhoz kapcsolódó
163
pektin
a hemicellulózzal együtt a sejtfal alapállományát adó, alaktalan, amorf állapotú vegyület; a középlemez és az elsődleges sejtfal fő tömegét adó vegyület
164
foráció
a sejtfal bizonyos területeinek felszívódása
165
peribléma
a gyökér elsődleges kérgét kaialakító elsődleges merisztéma
166
peiciklus / perikambium
elsődleges merisztéma, a gyökér központi hengerének legkülső sejtsora
167
periderma
a másodlagosan vastagodó hajtástengely és a gyökér felületén az elszakadozó bőrszövet helyett kialakuló másodlagos védőszövet, amely a víz és a gázok számára átjárhatatlan
168
petesejt / ovum
női ivarsejt, a hímivarsejttel való egyesülése eredményezi a zigótát
169
pikkelylevelek
a korpafüvek apró, lemezszerű képletei, melyeket a mikrofillumból vezetnek le
170
pinoid gödörke
a kereszteződési mezőben egyetlen gödörke van, mely rombusz alakú és az egész kereszteződési mezőt kitölti
171
plasztiszok / színtestek
a protoplazma részei, kettős membránnal határolt organellumok; színanyagaik és élettani funkciójuk szerint megkülönböztetjük a kloro-, kromo-, és a leukoplasztiszokat
172
plazmalemma / plazmamembrán
a citoplazma külső határhártyája, mely szorosan simul a sajtfalhoz
173
plazmodezma
a gödörkék területén megmaradt vékony primer sejtfal finom pórusain áthatoló plazmaszálak
174
pleróma
a gyökér központi hengerét kialakító elsődleges merisztéma
175
poláris
sarki, a sarokhoz kapcsolódó
176
pórus
kerek nyílás; pl. a zárvatermők pollenjének kör alakú apertúrája
177
pórussugár
3-15 többé-kevésbé egyenlő nagyságú, sugárirányban egymás előtt elhelyezkedő edény keresztmetszeti képe
178
porzótáj / andrőceum
a virág hím jellegű tája, a porzólevelek összessége
179
primer sejtfal / elsődleges sejtfal
pektin alapállományba rakódó kevés cellulóz váz által létrehozott, további növekedésre, nyúlásra képes sejtfal
180
prokambium
a tengelyszervek elsődleges szállítószöveteit kialakító elsődleges merisztéma
181
prokambium
a tengelyszervek elsődleges szállítószöveteit kialakító elsődleges merisztéma
182
proteinoplasztisz
fehérjét raktározó leukoplasztisz
183
protoderma
az epidermiszt kialakító elsődleges merisztéma
184
protofloém
növekvő tengelyszervek elsőként differenciálódott háncselemei
185
protoplazma
a sejt élő, funkcionáló alkotórészeinek ( citoplazama, plasztiszok, sejtmag) összefoglaló neve
186
protosztéle
a kizárólag tracheidákból álló, központi elhelyezkedésű fatestet háncsgyűrű veszi körül, bélszövet és bélsugarak nincsenek
187
protoxilém
növekvő tengelyszervek elsőként differenciálódó faelemei
188
proximális
középponthoz közelebb eső
189
radiális osztódás
olyan atniklinélis osztódás, melyben az osztófal a tengelyszerv hossztengelyével párhuzamos
190
redifferenciálódás
a dedifferenciálódással létrejött osztódó szövet termékeinek kialakulása
191
ritidóma / héjkéreg
a háncselemekkel érintkezve megalakuló fellogén által létrehozott harmadlagos védőszövet
192
rizodermisz
a gyökér elsődleges bőrszövete
193
rizoid
gyökér funkciót ellátó, többnyire a gametofiton részét képző szerv
194
rizóma / gyöktörzs
rövid szártagú, a nóduszokon pikkelyszerű leveleket viselő és ezek hónaljában rügyeket fejlesztő, raktározó és szaporító föld alatti hajtás
195
rostacső
egymás fölé helyezkedő rostacsőtagokból álló, hengeres vagy sokszögletű, asszimilátumokat szállító cső
196
rostalemez
két egymás fölött elhelyezkedő rostacsőtag közötti perforált harántfal (végfal)
197
rostamező
a rostasejtek és a rostacsőtagok oldalfalain, illetve a rostalemezeken kialakuló gödörkésen vastagodott területek
198
rostasejt
hosszúra nyúlt, általában hengeres, élő, plazmatartalmú, asszimilátumokat szállító sejt, meredeken ferde, gödörkésen vagy hálózatosan vastagodott végfallal
199
rosttracheida
vastag falú, megnyúlt, udvaros gödörkés vastagodású tracheida a fenyőfélék évgyűrűinek késői pásztájában
200
rügy
a hajtás embrionális fejlődési állapota
201
rügyecske / plumula
a magvas növények magjában lévő embrió hajtásrendszert kialakító része
202
rügypikkelyek
a rügyet védő allevelek
203
szállítószövet / vaszkuláris szövet
a hajtásos növények testében a gyökerek által felvett víz és a levelek fotoszintetikus működésével készített szerves tápanyagok közvetítését végző szövet
204
szalmaszár
hosszú, üreges szártagú, bütykös csomójú csőszár, melyen a szártagokat léghüvely veszi körül
205
szár
a hajtás tengelye; a növényi test tartó váza, melynek feladata a tápláló szervek (a gyökerek és a levelek) összekapcsolása
206
szekunder sejtfal / másodlagos sejtfal
a már megnyúlt elsődleges sejtfalra appozícióval lerakódó újabb sejtfalanyagok által létrehozott sejtfalállomány
207
szifonosztéle
a központi henger kívülről befelé haladva háncsgyűrűre, fagyűrűre és központi bélszövetre tagolódik
208
sziklevél / kotiledon
a magvas növények magjában lévő embrió része, feladata a csíranövény táplálása
209
szimplaszt
a növény testét felépítő sejtek protoplazmájának révén egységes hálózattá összekapcsolódó összessége
210
szimplazmikus transzport
a plazmodezmák révén összekapcsolódó protoplazma hálózatban koncentráció grádiensek által szabályozott szállítási forma
211
szklereidák
változatos alakú, egyenletesen vastagodott falú, egyesével vagy kisebb csoportokban jelentkező szklerenchima sejtek
212
szklerenchima rostok
hosszúra nyúlt, orsó alakú, egyenletesen vastagodott falú, szklerenchima sejtek
213
szklerenchima
mechanikai alapszövet, mely a már nem növekvő növényrészekben található, és többnyire elhalt sejtek alkotják
214
szórt likacsú fa
a korai és a késői pásztában a tág üregű tracheális elemek eloszlása kb egyenletes
215
sztéle / központi henger
a tengelyszervek központi hengere, melyben sztélealapszövetbe ágyazódva helyezkednek el a szállítónyalábok
216
sztómák / gázcserenyílások
a levegővel telt hasadásos intercelluláris járatrendszer felszíni kivezető nyílásai a párologtatást és a gázcserét végzik
217
szuberin / paraanyag
a sejtfalak párosodását eredményező, a sejtfal vízzel és gázokkal szembeni átjárhatóságát csökkentő inkrusztáló vegyület
218
támasztógyökér
léggyökér, melynek feladata a növényi test alátámasztása
219
telóma
az első szárazföldi növények sugaras szimmetriájú, hengeres, villás elágazású, protosztélés ősszára
220
terminális
végső, bezáró, lezáró
221
termőtáj / günűceum
a virág női jellegű tája, a termőlevelek összessége
222
tonoplaszt
a sejtnedv vakuólumot határoló membrán, a citoplazma belső határhártyája
223
trachea
egymás fölé helyezkedő rövidebb-hosszabb tracheatagokból felépülő vízszállító cső
224
tracheális elemek
a vízszállító elemek ( tracheák, tracheidák, rosttracheidák) összefoglaló neve, közös alaktani tulajdonságuk az oldalfalak gyűrűs, spirális és udvaros gödörkés vastagodása
225
tracheida
hosszúra nyúlt, hengeres vagy szögletes keresztmettszetű, meredeken ferde és gödörkézett végfalú, oldalfalain gyűrűs, spirális, hálózatos, gödörkés és udvaros gödörkés vastagodású, vizet szállító, elhalt sejt
226
trichoblaszt
speciális rizodermisz sejt, amely gyökérszőrt képez
227
trichómák / növényi szőrök
az epidermisz függelékei
228
tunika
a hajtáscsúcs legkülső egy vagy néhány sejtsoros rétege, mely a bőrszövetet alakítja ki
229
udvaros gödörke / vermes gödörke
két szomszédos vízszállító elem közötti vízforgalmat szabályozó, speciális falvastagodással kialakuló szelep
230
unipoláris embrió
gyököcskével nem rendelkező embrió
231
valódi gyökér
a radikulából fejlődő föld alatti tengelyszerv
232
végfal
két egymás felett elhelyezkedő szállítóelem közötti harántfal, tulajdonképpen a szállítóelemek alsó és felső radiális fala
233
xilém / farész
a növényi test szállítórendszerének a vizet és az abban oldott ásványi anyagokat közvetítő része
234
zigóta
a megtermékenyített petesejt
