Qing-dinasztia Flashcards
(33 cards)
Qing-dinasztia (évszám)
1644-1912
Mandzsuk felemelkedése
–Jin 金 birodalmat megalakító
dzsürcsikkel lényegében azonosak a mandzsuk
–Mandzsúria
–vadászatból, halászatból és földművelésből élő törzsek gyűjtőneve
–mănzhōu 滿州 először 1613, írásos emlékben
– hivatalosan csak HUANG TAIJI vezette be 1635-ben.
–mandzsu nép nem tekinthető
egységesnek,
–>1616- NU’ERHACHI 努爾哈赤 1559–1626 egyesítette törzseket –> létrehozta a már
államszervezettel is rendelkező, de határait tekintve meglehetősen képlékeny Hou
Jin 後晉 (Kései Jin)-dinasztiát
–>mandzsu vezetők már ekkor átvették a
konfucianizmus bizonyos részeit, támogatták a klasszikusok tanulását és az ősök tiszteletét.
->Ming-korban: Sokan
érkeztek ekkor a Liaodong 遼東 félszigetre –>helyi lakossággal keveredve
falvakban, városokban telepedtek le.
-> Egy részük beállt a Ming seregbe,
->földműveléssel, ló, szőrme és egyéb áruk kereskedelmével foglalkoztak.
–>nagy hangsúlyt kapott az íjászat és a lovaglás.
Mandzsu államalapítás
1616, Nu’erhachi egyesítette a különálló törzseket és megalapítja a Kései Jin dinasztiát
NU’ERHACHI
-a népességet előbb
négy, majd nyolc katonai egységbe, ún. „zászlóba” osztotta.
-Nevük-> egy-egy színes „zászló” alatt vonultak hadba.
-a felosztás alapja –> az etnikai megkülönböztetés
–a kínaiak–> a nyolcból egy „zászlót” tettek ki
fontosnak tartotta:
-a Ming-törvények, illetve más kínai alapművek mandzsura való
fordítását
-kínai adminisztrációs szokások, rendszerek megismertetését
-lázadásokat keményen megtorolta
-kínaiak számára illegálissá nyilvánította a
fegyverviselést (míg saját népének kötelezően előírta azt).
NURHACSI –> ellenőrzése alá vonta gyöngy-, szőrme- és
ásványkincs-kereskedelmet.
1625-ben Shenyangot
tette meg fővárosnak, és átnevezte Mukdennek.
1656-ben meghal
mandzsuk bevonulnak Pekingbe
- július 7.
mandzsuk elfoglalják Kínát
1683
Qing dinasztia megalapítása
–HUANG TAIJI 皇太極 1627–1643 folytatta a kínai intézmények átvételét,
tanácsadói és tábornokai is kínaiak voltak.
–1636-ban a Jin nevet Da Qingre 大清
nevezte át és ezzel megalakult a Qing-dinasztia.
–mandzsuk
néhány tízezres seregükkel 1644. július 7-én bevonultak Pekingbe, bár egész Kínát
csak jóval később, 1683-ban vonták teljesen hatalmuk alá
- tengerparti szakaszt
érintő, 1660-62-es „nagy megtisztítás”
-1673–83-as „három hűbéres felkelés”
–győzelmet megkönnyítette –>LI ZICHENG 李自成 már megtámadta és kifosztotta Pekinget, CHONGZHEN 崇禎
(1628–1644) császár pedig a Szén-dombon (Meishan 煤山) felakasztotta magát.
-WU SANGUI 吳三桂 tábornok vezette hadsereget a
mandzsuk maguk mellé állították azzal, hogy visszaállítják a Ming hatalmat
–>császári hadsereg tehát a kínai LI ZICHENGgel szemben a mandzsuk mellé állt
-Wu Sangui –> hazaárulónak tartják
–> első tényleges Qing uralkodó a trónra ötévesen kerülő SHUNZHI 順治 (1644–1661),
–> régensként Dorgon, Nurhacsi 14. fia (1644-ben 32 éves) uralkodott.
–1645-ben mindenki számára kötelezővé tették a tradicionális mandzsu frizurát
Megalakul a Qing dinasztia
1636
Mandzsu intézedések
–> számos területet kisajátítottak, ahonnan a kínai lakosságot kitiltották.
–>kiemelkedett Mandzsúria,
mandzsu katonai kormányzat alá vonták, csak mandzsuk lakhatták
–>megtiltották a kínai-mandzsu
vegyesházasságot.
–>szimbolikus intézkedésen
túl azonban a mandzsuk nem sokat változtattak a kínai állam alapvető szerkezetén,hallgatólagos kiegyezés történt –> pax sinica
–> eunuchokat eleinte saját,
dél-mandzsúriai kínai szövetségeseikkel vagy mandzsukkal váltották fel –> később hàn értelmiségieket is fontos pozícióba helyeztek.
–>Visszaállították a vizsgarendszert.
–>A provinciáknak általában kínai kormányzó, de két provincia és kormányzóik
élére –> egy-egy mandzsu főkormányzót ültettek.
–>katonai
felügyeletet a fontos stratégiai pontokon, főleg mandzsuk
–>Burmában menedéket kereső utolsó trónörököst
1662-ben utolérték és Kunmingban 昆明 kivégezték
–>hatalmat ténylegesen
megszilárdítani csak 1673-ban, a belső lázadások leverésével sikerült.
–>ZHENG CHENGGONG - délkeleti partokat védte, majd áthajózott Taiwanra 台灣 (portugálul Formosara), 1662-ben kiűzte onnan a
hollandokat, és a szigetet védte a mandzsuk ellen. Taiwanon nemzeti hős
pax sinica
–>szimbolikus intézkedésen
túl azonban a mandzsuk nem sokat változtattak a kínai állam alapvető szerkezetén
–>hallgatólagos kiegyezés történt az egyébként is lassan sinizálódó mandzsuk
és a kínaiak között (pax sinica).
Három Császár 1662 és 1796 között
KANGXI 康熙 (1662–1723)
YONGZHENG 雍正 (1723–1735),
QIANLONG
乾隆 (1736–1796)
–>konfuciánus uralkodókra és a pax sinica megteremtőire
tekintenek.
–>mandzsu vezetés lényegében átvette a teljese Ming intézményrendszert, apparátust,
illetve konkrétan a Pekingben található császári palotát, a Tiltott várost, támogatták a kínai kultúrát.
–> gazdasági és társadalmi jólét, a viszonylagos szellemi szabadság és nyugalom
jellemezte ezt a kort
–>parasztok státuszának helyreállítása, a technológiai újítások,
találmányok és a már meglévő agráreszközök korszerűsítése –> mezőgazdaság és
kézműipar virágzása
–>élénk, elsősorban export
kereskedelmet folytattak Japánnal, Dél-Kelet Ázsiával, Európával és Amerikával.
–>termelőágazatok közül a textilipar volt az egyik legtermelékenyebb
–>külföldön is nagy keresletre tartott számot a nanjingi pamut, a suzhoui illetve hangzhoui selyemszövet és a huzhoui nyers selye, egyre több teát, porcelánt, lakkárut exportált,
–>jingdezheni
porcelánműhelyek elsősorban exportra, udvar és a gazdag családoknak
–>fontos még: papír-, cukor-, kender-, acél- és vastermékeknek
–>Kangxi uralma
alatt–> leghatékonyabbá a jezsuita misszionáriusok tevékenysége, akik 200,000
embert térítettek meg.
A későbbiekben az ún. rítus-vita (vagyis a már
keresztelkedettek viszonyulása az ősökhöz és Konfuciuszhoz), illetve az egyéb misszionáriusokkal való konfliktusok megakadályozták a kereszténység terjedését.
Kangxi
–>magas hivatalnoki fizetésekkel vetett gátat a korrupciónak.
–>parasztok visszakapták földjeiket és jogaikat,
–>„zászlók” földelkobzásának pedig
véget vetettek.
a század végére az addigi
legenyhébb adózási rendszer lépett életbe Kínában, és beköszöntött a jólét korszaka.
Kangxi uralma
alatt–> leghatékonyabbá a jezsuita misszionáriusok tevékenysége,
Területi terjeszkedés
–> QIANLONG uralkodása alatt, 1759-ben érte el Kína
legnagyobb méretét (12 millió km2).
–>Mongólia, Tibet, 1683-ban Taiwan szigetét is sikerült megszerezni.
–> déli, délnyugati államok
folyamatos elszakadási kísérleteinek 1681-ben sikerült véget vetni.
–>1696-ban Xinjiangot 新疆 és a mai Mongóliát hódítják meg.
–>Lhasza 1720-as bevétele után Tibetben protektorátust és állandó mandzsu helyőrséget szerveztek.
–>1750-ben Kelet-Turkesztán még szabad részét és Dzsungáriát.
–>Nepált, Vietnamot és Koreát is adófizetőikké tették.
–>Qing-dinasztia első másfél évszázada alatt Kína területe kétszeresére növekedett.
–>nem igazán avatkoztak bele a Tibet ügyeibe, azok kezelését a
helyi vezetőkre
–>Xinjiang –> az ott élő kisebbségek megtarthatták
muzulmán vallási vezetőiket, sajátos étrendi előírásaikat és
nekik nem volt kötelező a varkocs viselése.
–>jólét –> földhiányt
és demográfiai robbanást –> POPULATION BOOOOOM Kína lakossága 1812-re, ötven év alatt 2,5x re –> 360 millió főre nőtt.
–>kereskedelmi és területi
befolyása a környező népekre olyannyira megnőtt –> harcok,háborúba keveredett Burmával és Nepállal.
–>QIANLONG császár uralkodásának vége:
–>a kisebbségekkel szemben tanúsított
határozott, erőszakos magatartás
–> lázongások:Tibet,
Xinjiang, Yunnan 云南 és Gansu 甘肅 később a vallási és etnikai kisebbségi felkelések más tartományokban is voltak
Válságok és felkelések
politikai és gazdasági válság
–> QIANLONG császár egy kegyeltjének, HESHENnek 和珅 túlzott hatalma
–>HESHEN –> halála után derült ki, h ő lett Kína addigi történelmének legkorruptabb politikusa.
–>költséges hadjáratok–> parasztság volt kénytelen
fedezni egyre növekvő adóterhek formájában,
–> a hivatalnoki visszaélések
parasztfelkelések kirobbanásához vezettek.
–>Yuan-kori 元 Fehér Lótusz
titkos társaság, sorozatos felkeléseket
–>1813-ban a Nyolc Trigram szekta
–>Sárga-folyó (Huanghe 黃河) mentén a Jiaqing 嘉慶 (1798–1820) korszakban hét árvíz is pusztított. (megbízott hivatalnokok
elsikkasztották a befektetésekre szánt pénzt)–> folyó megváltoztatta medrét
Ópiumháború előzmények
–> Anglia–> Kelet-Indiai Társaság, 1699-ben
hozott létre Kantonban egy külkereskedelmi kirendeltséget.
–>kínai partnercégük a Kohong –>Qianlong 1760-ban ruházta fel hivatalosan is a külkereskedelem feletti teljes monopóliummal.
–>A tea-,
porcelán- és selyemexport kizárólag rajtuk keresztül történhetett, cserébe ők ezüstöt kaptak a Kelet-indiai Társaságtól.
–>előnytelen és
rendkívül korlátozott kereskedelem–> III. GYÖRGY követe lord
MACARTNEY, 1793-ban
–> Anglia számára több kikötőt,
–>állandó vámtarifát és raktározási lehetőséget
biztosítson –>Qianlong híres levelében megtagadta
–> Egyre több ezüst áramlik Kínába, Angliának nem tetszik –>az angolok más árut kerestek, az indiai mákgubóból kinyert ópium
–>az ezüst elkezdett visszaáramlani a Kelet-indiai Társasághoz.
–>gazdasági
csőd–> társadalmi, morális összeomlás kísérte, ópium
hatásának is köszönhetően.
Első ópiumháború sztori
–>ópiumkereskedelem állami legalizálása és szigorú megadóztatása mellett érveltek
–> mások a tiltást támogatták
–> teljes betiltás hívei,
élükön LIN ZEXUvel 林則徐 győztek, Kantonban hatalmas rakomány (kb. 20 000
láda) ópiumot semmisítettek meg.
–>Angoloknak jó ürügy, flottáikat egy-egy part menti városnál felvonultatva, azt megfenyegetve, fosztogatni kezdték Kínát –> („ágyúnaszád-
diplomácia”).
–> első ópiumháború 1839–42
–> nanjing-i béke: (1842. augusztus 22-én, illetve 1843. október 8-án)
békeszerződés következményei:
–> Kínának meg kellett nyitnia öt kikötőt (Kanton, Fuzhou 福州, Shanghai 上海, Ningbo 寧波, Xiamen 廈門) a külföldi kereskedők és
bevándorlók előtt, –>Hongkongot pedig örök tulajdonba át kellett adniuk Angliának
(ezt azonban Anglia 1997-ben visszaadta).
–>Kína kénytelen
volt jóvátételt fizetni a háborús költségekért és a megsemmisített ópiumért,
–>megszüntetni a kantoni kereskedők monopóliumát és alacsony behozatali vámokat
kivetni.
–>területen kívüliség elve, mely szerint a
Kínában élő külföldiek saját konzulátusaik igazságszolgáltatása alá tartoznak.
első ópiumháború ( évszámok)
első ópiumháború 1839–42
nanjing-i béke ( első ópiumháború)
(1842. augusztus 22-én, illetve 1843. október 8-án)
második ópiumháború (évszám)
második, az
angolokkal és a franciákkal vívott ópium háború (1856–60)
békeszerződései:
1858-ban és 1860-ban
Tianjinben 天津, illetve Pekingben.
második ópiumháború sztori
második, az
angolokkal és a franciákkal vívott ópium háborút (1856–60)
–>OK: 1856 októberében a kantoni rendőrség csempészettel vádolta meg az
Arrow nevű angol hajó legénységét.
–>franciák és az angolok 1857 végén elfoglalták
Kantont
–> majd szerződést kötöttek Kínával.
–> további kikötőket megnyitni és beengedni az Európából érkező
misszionáriusokat rögzíteni az ópium árát és ugyanakkor biztosítani annak szabad
beáramlását.
—> A szerződés következtében európai követségek és keresztény missziók nyitották meg kapuikat a Mennyei Birodalomban.
Taiping felkelés
–> második ópiumháború előtt, 1850-ben vette kezdetét az idegen uralom ellen irányuló, a keresztény tanításoknak sajátos értelmezést adó
HONG XIUQUAN 洪秀全 által vezetett szinkretisztikus Tàipíng 太平 mozgalom.
–>kiváltó oka: elsősorban a
földkoncentráció, a túlnépesedés, a természeti katasztrófák és a korrupció
–> mandzsuellenes felkelők elkobozták és újraosztották a földbirtokokat, megszüntették
a magántulajdont és egy év múlva megalapították saját államukat, a Tàipíng Tiānguót
太平天國, vagyis a Nagy Egyenlőség Mennyei Birodalmát
–>központjuk Nanjing
–>1864-es
leveréséhez mandzsuknak össze kellett fogniuk a kínai elittel.
–>20 millió ember halt meg.
–>másik felkelés, a „fáklyavivők mozgalma”.
–>A 19. század második
felétől egyre több helyen robbantak ki kisebbségi elégedetlenségi mozgalmak főleg a muszlimok körében a többségi, kínai elnyomás ellen
–>TONGZHI 同治 (1862–1875)
–> még megpróbálta helyreállítani birodalmának
egységét,
-átszervezte a szárazföldi hadsereget és a flottát
-megreformálta a belföldi
kereskedelemre irányuló adórendszert, és hogy az állami kincstár bevételeit növelje:
-megindította a hivatali címek áruba bocsátását.
–>önerősítés (zìqiáng yùndòng 自強運動)
–>Kína belátta a Nyugat technikai
felsőbbrendűségét–> próbáltak felzárkózni, de lényegi reformokat nem akartak (Zhōngxué wéi tĭ, xīxué wéi yòng 中學為體,
西學為用).
–>1884-84 Kínai-francia háború
-franciáknak azonban sikerült elvenni
Vietnamot
–>1894-95 első kínai japán háború
-japán–kínai háborúban (jiăwŭ zhànzhēng 甲午戰爭, 1894-95) Kína
elvesztette koreai befolyását, a Liaodong félszigetet és Taiwant
–>1895 február a simonoszeki béke –> lemondott ezekről a területekről és kártérítést
fizetett az 1868-ban kezdődő Meiji-restauráció után rohamosan fejlődő Japánnak.
francia-kínai háború
1884–85
első japán-kínai háború
1894-95
simonszeki béke
-első japán-kínai háború
-1895 februárjában a simonoszeki békében lemondott ezekről a területekről és kártérítést
fizetett az 1868-ban kezdődő Meiji-restauráció után rohamosan fejlődő Japánnak.
